Mikor menjünk nyaralni?

A bölcsek köve e témában senkinek nem lehet a zsebében. Sehol a világon nincs megbízható számítási módszer erre a konkrét kérdésre.
De támpont azért mégis létezik.

A meteorológia többek között a matematika, fizika, kémia és nem elhanyagolható mértékben a valószínűség-számítás tudománya is. Bonyolult matematikai – fizikai modellek sokasága segíti a szakembert az előrejelzésben. Kb. 3 – 5 napra előre már nagyon nagy pontosságú prognózist lehet készíteni (lásd: Beválás), de minél messzebbre nézünk előre, annál kisebb lehet a beválás. Két héten túl az már olyan csekély, hogy arra fontos döntést alapozni semmiképpen nem szabad. Nincs megbízható évszakos előrejelzés. Akkor sem, ha a lapokban találnak ilyet, hiszen ettől nő a lapeladás.

Miért nincs megbízható évszakos előrejelzés?
Mert a legpontosabb mérés is valamilyen parányi hibával terhelt, amely néhány napra készült előrejelzésben még nem okoz nagy eltérést, de minél távolabbra számítunk vele, a parányi mérési hiba, a végén már igen nagy eltéréseket eredményezhet a távolabbra szóló számítógépes előrejelzési modell-számításokban.

Készülnek a második hétre szóló, még elég jó támpontot adó előrejelzések is, de ezek inkább már csak a tendenciában segítenek, tehát pl. melegedés, avagy lehűlés valószínű-e, szárazabb, vagy csapadékosabb időszak jön-e. De hogy az ország konkrét pontján, egy konkrét időpontban milyen idő várható (pl. Kutyafalván a Macska u. 1. alatti szabadtéri koncerten két hét múlva 20 – 22 óra között) ezt nem lehet még becsülni sem két héttel korábban. Azonban amint egyre közelebb vagyunk az eseményhez, előtte 1-5 nappal, már képesek vagyunk akár 99 %-os előrejelzést is nyújtani. Még inkább így van ez a rendezvény napján, az esemény folyamatos helyszíni biztosításával.

Ami biztos, hogy a kiindulási mérés óhatatlanul létező apró hibája miatt sem létezhet két hétnél hosszabb időre egyetlenegy megbízható előrejelzést nyújtó módszer sem a meteorológia tudományában. A hangsúly a „megbízhatón” van.
Hiszen időről időre felbukkannak évszakos előrejelzések, de ha valaki venné a fáradtságot és ellenőrizné azok bekövetkezését is, rá kellene jönnie, csúnyán csalódik.

„Hosszú-távú” előrejelzések készülnek ugyan – fejlődni csak kísérletekkel lehet – de azok beválása nem megfelelő annyira, hogy fontos döntéseket alapozzunk rájuk.
Ezek az előrejelzések már nem a megszokott numerikus modellezéssel, számításokkal készülnek, pl. a mérési pontatlanságokból eredő eltérések miatt, hanem onnan kezdve már belép a statisztika. Ez a módszer pedig már lényegesen megbízhatatlanabb.

A „hosszú-távú” előrejelzés megszövegezése is természetszerűleg elnagyolt, igen kicsi információtartalommal bír, ezért olyan nagyot nem is lehet tévedni vele, de nem is hasznos, pénzt is kár fecsérelni rá. Általában úgy fogalmazzák, hogy az véletlenül akár jó beválású is lehet, hiszen annyira keveset állít. Pl. „a következő évszak átlagos hőmérsékletű és átlag alatti csapadékú”. Ebből ember legyen a talpán, aki megtudja, milyen idő lesz szeptember 28-án az esküvője napján.

A valóság az, hogy a légkör változásainak minél pontosabb megismerésére való törekvés nem volt eredménytelen. Míg három évtizeddel ezelőtt legfeljebb egy – két napra lehetett elég pontos előrejelzést készíteni, addig napjainkban már három – öt napra is lehet megbízható prognózist előállítani. Nyilván ez is szolgáltató függő, hiszen a kutatás módszere és a kutatók tapasztalata, felkészültsége, elkötelezettsége, önnön elvárása is igen különböző a világban.

De akkor nincs semmilyen támpont, hogy mikor menjünk nyaralni?

Dehogynem. Biztosan tudható, hogy a hőmérsékletnek évi menete van. És azt is, hogy általában a csapadék gyakorisága is becsülhető. Az év legmelegebb hónapjai a július és az augusztus, a legcsapadékosabb általában a június és második helyen a május.

Miért? Június folyamán, ahogy haladunk a nyárban előre, a Nap egyre magasabban tetőzik a horizont felett, egészen a nyári Napfordulóig. Ez idén is június 21-re esik. A Nap sugarai eddig egyre nagyobb szögben érik a felszínt, egyre több a beérkező hőenergia, nem csak a trópusi, de a mérsékelt égövi tájakon is.
Az európai kontinens belsejében nyár elején elég gyorsan felmelegszik a felszín. A felmelegedő levegő felemelkedik. A benne levő pára a melegben láthatatlan, de felemelkedés közben a magasban hideg, majd fagyos levegőben gyorsan kicsapódik. Megindul a felhő-, majd a csapadékképződés is. A felemelkedő levegő helyén nem képződhet légüres tér, ez fizikai képtelenség. A helyére nyugatról elkezd beáramlani az óceán felől a még jóval hűvösebb, így nehezebb, páradús levegő. A két nagyon eltérő levegőfajta keveredése, kölcsönhatása, a kialakuló labilis légállapot miatt megindul a gyakori csapadékképződés a szárazföld belsejében.
Hol itt, hol ott pattan ki akár igen heves zivatar. Minél eltérőbb légtömegek találkoznak, vagy minél több a pára a meleg levegőben amit az erősen tűző Nap gyors felemelkedésre gerjeszt, annál nagyobb eséllyel alakul ki egy-egy viharos zivatargóc, akár jégesővel, felhőszakadással, heves villámlással, dörgéssel.

Beküldő: Hoffmann FerencEz az érdekes jelenség az ú.n. „európai nyári monszun”. A néphagyomány ezt a folyamatot Medárd naphoz kapcsolta, mivel június 8-án már általában elindul felénk nyugatról a tőlünk hűvösebb óceáni páradús levegő. A valóságban ez a folyamat már Medárd előtt vagy után 5 -10 nappal bekövetkezhet, ahogy már történt is gyakran a múltban.
Ezután azonban júliusra már az óceán vize is eléggé felmelegszik annyira, hogy ne legyen nagy különbség az itt lévő levegőhöz képest. Átmenetileg megszűnik a kiegyenlítődésre való hajlam. Így általában bekövetkezik egy nyugalmasabb periódus, tartósan napos, száraz, meleg időszak.

Azt is állíthatjuk, hogy a Nap június 21-én delel felettünk legmagasabban, egységnyi felületre ilyenkor érkezik a legnagyobb hőenergia és általában mégsem ez a legmelegebb időszak. Nem június a legmelegebb, hanem július.
Hogy miért? Mert júniusban épp a medárdi „nyári monszun” miatt, hiába érkezik maximális energia a Napból, azt elnyeli, szétszórja, visszasugározza az időszakonként megnövekvő felhőzet. Ezután a júniusban még nyugatról érkező óceáni hűvös levegő betörése előbb-utóbb leáll, hiszen júliusra már az óceán vize is és ettől a felette levő levegőtömeg is felmelegszik. Onnan nincs tehát ami rendszeresen betörjön Európa belsejébe. Eközben a legmagasabb Napállás idején beérkező hőenergia is lassan egyre inkább felmelegíti a felszínt, amely aztán késleltetve, júliusban folyamatosan képes hőenergiát kibocsájtani, ezáltal júliusban alakul ki a legmagasabb középhőmérséklet.

Júliusban a nyugati áramlást egyre inkább a déli légáramlatok veszik át. Ekkor általában már a mediterrán és a szubtrópusi áramlatok jutnak uralomra. Ilyenkor gyakran túl forró és száraz is a nyár ezen szakasza. Gyakori a kánikula.

balaton-strandA meleg idő általában augusztus első felében is kitart, de ekkor az erős felmelegedés foltokban gyakran okoz heves feláramlást, helyben képződő heves hőzivatart, kicsi körzetekben rövid időre nagy felhőszakadással képes lecsapni, miközben az ország nagyobbik részén folytatódik a kánikula, a száraz, nagyrészt napos idő. A hónap közepe táján, augusztus 15-e és 21-e között gyakran érkezett nyugatról erőteljes hidegfront, amely viharos zivatargócokkal vonul át felettünk és megszünteti az addigi kánikulát.

Az éghajlattan tudománya szerint augusztus második felében és még inkább az utolsó harmadában már ritka az igazi kánikulai meleg, nem ritkán igazán hűvös, sőt őszies hónapvég alakul ki. Persze ez alól is van bőven kivétel.

Összességében tehát éghajlati statisztikákat figyelve a július és az augusztus első fele ígéri a legtöbb meleget, napsütést, és csak foltokban heves zivatargócokat. Még akkor is, ha az időjárás bármikor tartogat meglepetéseket.

Jó nyaralást!

Hogyan jött létre a meteorológiai mérések hálózata?

Hogyan jött létre a meteorológiai mérések hálózata?

1854. november 14-én a Krími háborúban a balaklavai ütközetben egy nagy erejű vihar megsemmisítette az egyesült angol-francia hajóhadat.
Mivel az akkori hírközlő eszközök már lehetővé tették volna az orkán haladási útvonalának jelzését, Le Verrie francia csillagász javaslatot tett III. Napóleon császárnak egy nemzetközi időjelző szolgálat megszervezésére.

Ez volt a kiindulás, ezután rövidesen kiépült és fokozatosan fejlődött a Föld meteorológiai megfigyelő hálózata, időben lehet értesülni az időjárás konkrét megváltozásáról.
Mára már minden állam a saját adófizetői pénzén előállítja, megméri a konkrét adatokat (hőmérséklet, szél irány, sebesség, légnyomás, annak változása, csapadék, stb.) és ezen közérdekű méréseket kicserélik egymás között. Így a nemzetközi időjárási honlapokon folyamatosan nyomon lehet követni a Föld valamennyi országának jelenlegi időjárási helyzetét.

A jogalkotó pedig arra figyel, hogy az állami feladatként a lakosság pénzén előállítandó, így a lakosság tulajdonában lévő méréseket az azt kezelő intézmények nehogy visszatartsák, késleltessék, mint közérdeklődésre számot tartó és akár életvédelemre is alkalmas adatokat.

Így lehet látni pl. az USA államaitól, Európán át Ausztráliáig a viharok helyét, azok elmozdulását megmutató radarképeket, műholdképeket, frissen mért adatokat, aktuálisan, késleltetés, tompítás nélkül. Tapasztalatunk, hogy ezen a téren már értünk el hazai eredményeket is, van még mit fejlődni.

Egy példa az adófizető állampolgárok élet- és vagyonvédelmét szolgáló közérdekű mérésről:
2005. májusig még mindössze 6 óránként jelent meg egy radarkép a mért 15 percenkénti helyett, azaz a 6 órával korábbi radarképen még nem látszott a gyorsan haladó vihargóc, a 6 órával későbbin pedig már nem. Az esetleges jégeső, ónos eső, vagy havazás konkrét helyét, terjedését addig csak a lakosság adójából fizetett állami szakemberek láthatták, de a fenyegetett lakosság nem. A következő elengedhetetlenül szükséges lépés lenne, ha az adófizető ugyanazt a nagy felbontású, azaz jól látható radarképet figyelhetné meg 15 percenként az Interneten a saját maga védelmében, hogy mi zúdul majd a nyakába, amit az állami meteorológusok a közfeladatuk elvégzése közben használnak.

P.L.

Gondolatok a Tragikus Tűzijáték 5. évfordulóján

Radarkép 2006. augusztus 20. 21:00

Gondolatok a Tragikus Tűzijáték 5. évfordulóján –
Magánvélemény arról, valóban elkerülhetetlen volt-e a baj?

írta: Pártai Lucia

Tisztelt Látogató, praktikus tanáccsal szeretnénk segíteni, hogyan tud Önmaga is a legeredményesebben tájékozódni a zivataros időszakokban keletkező viharok kialakulásáról, haladásáról, hogy ne legyen kiszolgáltatva a természeti csapásoknak és az esetleges emberi mulasztásoknak.

Az internetező közösség tagjai szerencsés helyzetben vannak, ahogy voltak is pl. 2006. augusztus 20-án is. Akik akkor elfogadták a javaslatunkat, figyelték a radarképet, látták, ahogy közeledik, majd megérkezik a vihar a fővárosi Duna partra.

Lejjebb olvashatják annak történetét, hogy hogyan volt módunk és lehetőségünk saját erőnkből segíteni azoknak, akikhez eljutottak szavaink és megfogadták tanácsainkat.

A javaslatunk ma is ugyanaz, mint ami akkor volt:

1. lépés:

Célszerű mindjárt reggel elolvasni a legfrissebb, az elvárható szakmai gondossággal elkészített előrejelzésünket, amelyet folyamatosan frissítünk és a napközbeni változásokat aktualizáljuk.

2. lépés:

Amennyiben a prognózisban viharos zivatarok esélyét olvassák, a meghatározott időszakban a lehető legjobb „önsegélyező” módszer, ha ellenőrzik az interneten a radarképeket.  Ennél jobb, több és pontosabb információt nyújtó eszköz nem létezik a lakosság számára, amikor az előrejelzés éppen bekövetkezik.

A radar valós időben és nagy felbontásban „látja” és láttatja azt, ami az időjárásban éppen az adott pillanatban történik. Az érdeklődők nem a megyék vagy kistérségek színes kifestőit, „kis-óvodásoknak” való képeskönyveit nézhetik, hanem azt a konkrét információt, amelyen látható a konkrét hely, illetve zivatar és annak haladási iránya. Látható rajta, hogy pont Ön felé, vagy Önt elkerülően halad-e. Néha ugyan előfordul, hogy a zivatar közben előbb megszűnik, minthogy odaérne Önhöz, vagy éppen ott, helyben képződik, és a radar csak akkor látja, ha már esni kezd. Mégis a lehető legjobb és legmegbízhatóbb tájékoztatás a lakosság részére a radar képkockáiból összeállított radarfilm.

Általánosságban van elég idő megtenni az óvintézkedéseket (az élet- és vagyonbiztonság érdekében), vagy szerencsésen fellélegezhetnek, mert látják, hogy a vihar elkerüli Önöket. A radarképeket megnézhetik hagyományos internet kapcsolattal de menet közben, gyanús viharfelhőt látva akár mobiltelefonon is. Képzeljék el, hogy ott ülnek egy szabadtéri rendezvényen vagy pl. a Balaton parton, gyanús sötét felhőt látnak és „okos-telefonjukon” máris megnézhetik az aktuális radarképeket, látják a friss mérést a zivatarokról és megnyugszanak vagy épp sietősre fogják a lépéseiket. Hihetetlen nagyszerű módszer, hogy ezt a technika lehetővé teszi.

Szilárd már készített itt az Eumet.hu-n egy kisfilmet (megtalálható a videókban) amely segíti Önt a használatában, de a jövőben is tart majd segítő tájékoztatást.

Külön szeretném kiemelni a horvát radarképet azoknak, akik az ország középső és nyugati 2/3-ában laknak, mert ez az Önök számára is használható felbontású, nem kicsinyített, nem tompított, nem lebutított. Időben nem késleltetett és ami még nagyon fontos, az általunk elérhető oldalon tele van magyar településnévvel, így pontosan be tudja azonosítani az Ön számára fontos területeket.

A keleti országrészt a szerb, román, szlovák radar is mutatja. Mindez lehetne elszomorító is, hogy kénytelen vagyok Önnek a környező országok radarképeit ajánlani, de inkább örüljünk, hogy a szomszéd országok adófizetőinek pénzén mi magyarok is jól tudunk hazánkra, saját magunkra vonatkozóan tájékozódni, a magunk életét és vagyonát védeni.

Ezeken a szomszédos országokban készülő radarképeken általában részletesebben ábrázolják hazánk részeit, mint az állami honlap térképén. Sajnos, nemzetünk állami meteorológiai szolgáltatójának térképén egyetlen hazai város sincs feltüntetve, így most „vaktérképen” kell  megtalálni a saját tartózkodási helyüket, vagy pl. a sokak által kedvelt kiránduló-centrum a Tisza-tó sem érdemesült a megjelenítésre, megnehezítve így a pontos tájékozódást. Az erre a térképre montírozott radarmérési eredmények is hasonlóan „lebutítottak”, bár  állami meteorológus kollégák valamennyien a jól látható, nagy felbontású, részletgazdag radarképeken követhetik nyomon azokat a viharokat is, amelyek az Ön nyakába zúdítják a jégesőt. Ezt a Hawk-nak nevezett rendszert ismerők pontosan tudják.

Ráadásul sajnos a kis felbontású hazai radarképek olykor jóval később is kerülnek fel az internetre, mint  a környező országoké, amelyek „belátnak” Magyarországra is, így előfordulhat, hogy egy gyors zivatar már el is múlik, mire az állami honlapon a radarképet láttatni engedik Önnek. Sajnos olyan ez, mint a tegnapi tőzsdeadatok: adatok, de használati értékük rendkívül csekély. Szinte hallom, ahogy Önben is megfogalmazódik a kérdés: „Meddig kell még elszenvednünk, hogy az állami közintézmény, helyzetével visszaélve, visszatartsa az adóforintjainkon, az Önén és a magáncégekén is már kifizetett valósidejű, nagy felbontású radarképeinket és mikor fogjuk végre ezeket mi is látni az állami honlapon az apróhirdetéseik, reklámok, bannerek helyett”. – Sajnos erre a kérdésre nem tudhatjuk a választ, de remélem, soraimat olvassa olyan is, akinek joga és egyben kötelessége is ebben az ügyben intézkedni. Még mielőtt a következő viharzóna megérkezik a lakosság nyakába.

És hogy miért bizakodhatunk? Mert ez az Ön élet-és vagyonvédelmére alkalmas közérdekű mérés és már van jó példa. Ugyanis 2005. május 24-ig még mindössze 6 óránként tett ki az OMSz 1-1 db képet. Mindössze négyet egy nap alatt, miközben 96 db mérési kép készül naponta. Így az egyiken még nem látszott a vihargóc, a másikon pedig már nem, hiszen előfordult, hogy 6 óra alatt a viharzóna el is hagyja az országot, közben felhőszakadásaival elöntött pincéket, megárasztott patakokat. Ezek haladását, mely településeket vesz célba, Önnek is látni lehetett volna a radarfilmen. Mégsem lehetett, hiszen azokat az áldozatul eső lakosság helyett csak az állami meteorológusok nézhették, miután vezetésük és a felügyelőjük úgy dönthettek addig, visszatartják a radarképeket.

Ez történhetett egészen 2005. május 24-ig.

Így pl. 2005. áprilisában az emlékezetes Mátrakeresztes környékén pusztító vihart ugyanúgy nem láthatta a hazai lakosság, mint az ugyancsak akkor áprilisban nagy kárt okozó Mád környékén tombolót sem, ott egy ember meghalt, elsodorta a hirtelen megáradt patak. De a hosszúpályi emberek sem nézhették még akkor a radarméréseket, pedig azon láthatták volna, hogyan közeledik feléjük a jégeső, nyilván lett volna, aki megvédhette volna a szabad ég alatt kint maradt értékeit. Mindezen zivatarokat nézte viszont a nagy felbontású radarképeken a közfizetett állami meteorológus, az nem, akinek a jég a nyakába zúdult.

Nos ekkor, 2005. májusban, egy pénteki napon megkérdezte tőlem Pokorni Zoltán országgyűlési képviselő, miért a szlovák radarképen mutatom a televíziónézőknek reggel élő adásban, hogy éppen hol jár hazánk fölött a vihar és mutatom meg, hogy merre várható a haladása, hová érkezik nagy valószínűséggel a következő órákban.

Akkor Pokorni úr csodálkozva kérdezte, magyar radarkép nincs? Válaszoltam, dehogy nincs, csak visszatartják. Ezután hétfőn interpelláltak az azonnali kérdések órájában az akkori felügyelő környezetvédelmi miniszterhez. Nagy köszönet érte, eredmény: másnap, 2005. május 24-én 14 órakor végre elindult a 15 percenkénti radarkép szolgáltatás az állami honlapon. Hogy Ön is nézhesse, ha akarja, pont Ön felé tart-e a vihar, vagy szerencséje van. Már nem 6 óránként, hanem 15 percenként kikerült, hatalmas előrelépés volt az Önnek járó közérdekű adat megismerése terén, miközben tudjuk, közérdekű adat visszatartását, meghamisítását a Büntető Törvénykönyv 177 §-a ismeri.

Hírek szerint manapság előző nap déltájban készült felvételről adják le az időjárás-előrejelzést a közszolgálati televízióban az állami meteorológusokkal, reggelente háromszor ugyanazt. Azt megelőzően hajnalonként élő adásban cégünk részéről mindig friss radaron és műholdképen tájékoztattuk a lakosságot: hol van vihar, hol eredt el a havazás, merre van ónos eső, hová tart, Önnek hol mi miatt kell akkor épp vigyáznia, vagy nem kell semmitől tartania. Előző napi felvételről nyilván nem lehet ezt megtenni az Ön gyors, pontos tájékoztatására, így mindenképpen azt javasolom, reggelente indulás előtt nézze meg az interneten a friss előrejelzést és akkor is amikor bármilyen szabadtéri programot tervez, ha zivatarokról olvas, ellenőrizze a friss állapotot a radarfilmeken!

A lényeg:

Mi meteorológusok azzal segíthetünk Önnek a legjobban, ha a lehető legmegbízhatóbban előrejelezzük, időben frissítjük, melyik napon, melyik napszakban, melyik országrészben van oka figyelni a radaron a gyakran csak néhány négyzetkilométernyi viharokat, amelyek lehetnek olyan méretűek, hogy az utca egyik végén szakad a jég, a másik végén süt a Nap. Ezért kell ezt a fontos életvédelemre, vagyonvédelemre alkalmas közérdekű mérést a lehető legnagyobb felbontásban közzétenni az Ön számára.

Ezt biztosítja az Alkotmány 61. § (1) bekezdése, értelmében a Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van arra, hogy a közérdekű adatokat megismerje, illetőleg terjessze.

Mi magunk  – közpénz felhasználása nélkül – magánmeteorológiai cég munkatársaiként tájékoztattuk  a lakosságot 2006. augusztus 20-án reggel is. Az MTV szerződött partnereként a reggeli műsorban volt lehetőségem figyelmeztetni a nézőket az este érkező viharzónáról Szakmailag és emberileg is kötelességem volt mindezt megtenni. A figyelmeztetésünket pár százezren látták, arról hogy délután 16 óra után mindenképpen nézzék az interneten a radarképet, azon majd láthatják, hogyan érkezik meg a kánikulai melegben Ausztria irányából az erős hidegfront,  láthatják majd amint kialakul a zivatarok láncolata, és láthatják majd hogyan éri el a vihar a Budai hegyeket, a budapesti tűzijáték színhelyét”.

20 és 21 óra között a Dunántúlon már robogott a viharzóna Budapest felé. Ezt akkor – megfogadva reggeli tanácsunkat – sokan figyelték tehát az interneten a radarokon, nem is indultak el a Duna partra, mivel látták, hogyan erősödik a vihargóc Budapest közelébe érve.

Legutoljára, egy órával a vihar kitörése előtt, a T-Mobile telefontársaság minden megrendelőjének kiküldött egy a viharra figyelmeztető sms üzenetet. Ezt a velünk kötött szerződésük alapján magáncégünk szolgáltatta számukra, a társaság pedig így segíthetett általunk sok ezer embernek.

A viharzóna érkezését minden hazai meteorológus tudta előre, nemcsak a magán, hanem tudta nagyon pontosan az állami is.

A négy – Duna-partra – kitelepült országos televízióval magáncégünk nem volt munkakapcsolatban, így prognózisunkat nem „tukmálhattuk” rájuk, de azt gondoltuk: ahogyan mi is, úgy a saját szerződött partnerük a Hivatalos Állami Szolgáltató, ugyanígy látja a veszélyt. A lakosság figyelmeztetése pedig „hivatalból és haladéktalanul” kormányrendeletben előírt legalapvetőbb közfeladatuk. Amikor 19:39 perckor elküldtek egy üzenetet egy hivatal (katasztófavédelem) felé, akkor küldött-e az állami szolgáltató üzenetet a lakosságnak is (hírügynökségeken, tv-ken keresztül)? Hiszen gyakorlatuk szerint naponta, azt megelőzően és azóta is folyamatosan adnak ki hírügynökségi előrejelzéseket. De a saját televíziós megrendelőiket értesítették vajon? Hiszen este 20 és 21 óra között azok gyakori élő bejelentkezésben hirdették az otthon maradt családtagoknak, nézzék náluk a budapesti tűzijátékot. Ezt tette az MTV, Hír Tv, Rtl, TV2, mindegyiknek az állami meteorológiai a szerződéses időjárási szolgáltatója, addig és azóta is. Ha akkor az alatt az egy óra alatt a vihar előtt elmondják azt a 19:39-es üzenetet a sok millió tévénéző lakosságnak, hívhatták volna a Duna parton kint lévő rokonaikat?

Az állami szolgálat működésével kapcsolatos 277/2005-ös kormányrendelet kötelezően előírja:

az OMSZ „állami feladatként hivatalból és haladéktalanul meteorológiai alapadatokat átad, előrejelzéseket nyújt a lakosság számára

különösen az élet-, egészség- és vagyonvédelmi, katasztrófavédelmi… vészhelyzet, környezeti katasztrófa, illetve az ipari baleset megelőzése, elhárítása érdekében”

A Szolgálat ezen feladatainak ellátását nem veszélyeztetve, a költségvetésben tervezett összkiadásainak 10%-áig vállalkozási tevékenységet végezhet”



Az állami szolgálat akkori vezetője, Dunkel Zoltán a tragédia után a Figyelőnetnek nyilatkozott:

„A vasárnapi a legsikeresebb prognózisunk volt. Az OMSZ egyébként megrendelésre, külön díjazásért nyújt meteorológiai biztosítást egyes rendezvények szervezőinek.

Egy állami rendezvényt azonban ingyen is biztosított volna az OMSZ, ha megkeresés érkezik, de ilyen nem történt.”





” VISSZAÉLÉS KÖZÉRDEKŰ ADATTAL”

BTK 177/B.§ (1) Aki a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényi rendelkezések megszegésével

a) tájékoztatási kötelezettségének nem tesz eleget,

b) közérdekű adatot hozzáférhetetlenné tesz, vagy meghamisít,

c) hamis vagy hamisított közérdekű adatot hozzáférhetővé vagy közzé tesz,

vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt jogtalan haszonszerzés végett követik el.



A helyszínre kitelepült televíziók, az állami meteorológia szerződéses partnerei, az időjárás-előrejelzéseikben szót nem ejtettek arról, hogy konkrétan Budapesten az állami rendezvény, a tűzijáték színhelyén viharveszély várható. A katasztrófavédelemnek este háromnegyed nyolc előtt eljuttatott közlemény pedig Pest megye és benne a főváros teljes területére, mind a 187 településre egyformán vonatkozó, feltételes információkat tartalmazott, pedig a radarképek akkor már mutatták, hogy Budapestre és éppen a tűzijáték idejére érkezik vihar.

Az új FIDESZ-KDNP kormány egyik legelső igen humánus intézkedése tavaly tavasszal a tűzijáték áldozatainak és hozzátartozóinak kártalanítása volt, ezért a per folytatása okafogyottá vált. A perben a tűzijáték károsultjait védő ügyvéd által benyújtott kereset VI. rendű alperese az OMSz volt. Az ítélethozatal végül tehát elmaradt. Sosem tudjuk meg, mi lett volna az ítélet.

Emlékezetes, az OMSZ akkori elnöke, Dunkel Zoltán a tragédia után röviddel írásbeli figyelmeztetést kapott, de továbbra is ő maradt az elnök. Ezután egy év múlva a minisztérium pályázatot írt ki az OMSz elnöki posztjának betöltésére, a szakmai múltat, képességeket vizsgálva Dunkel nem nyerte el a bíráló testület bizalmát, de a Szolgálatnál maradhatott. Idén viszont Illés Zoltán államtitkár kiállt érte, mondván: „igaztalanul, politikai okból hurcolták meg őt”, rehabilitálta és újra kinevezte az OMSz elnökének.



Aktuális: szakmai körökben azt beszélik, Illés Zoltán a környezetvédelemért is felelős szakmai államtitkár “meteorológiai törvényt” készíttet elő az előzőekben vázoltak szerint elfogadhatatlan stratégiát folytató Országos Meteorológiai Szolgálat monopol helyzetének biztosítása érdekében. Az viszont köztudott, hogy a monopólium csak a kedvezményezettnek jó, a lakosságnak pedig végképp nem.

Két vélemény rólunk:

http://bajla.blogter.hu/?post_id=7167015

Jani

2006-08-21 09:39:43

„Minden híreszteléssel ellentétben az M1-en már reggel mondta a Pártai Lucia, hogy sajnos várhatóan pont a tűzijáték idején éri el Pestet a viharzóna. Ha ez reggel már látható volt vajon délután nem lehetett volna pontosítani és még időben elhalasztani a tűzijátékot?”


—– Original Message —–
From: Pető Magdolna

Sent: Sunday, November 11, 2006 1:56 PM

Ø      Nevem=Pető Magdolna

> Kedves Meteorológusaim!
> Amióta Önök megjelentek a TV-ben azóta csak Önöknek hiszek. Legnagyobb tény
> a budapesti nagy vihar. Ön Lucia megmondta csak senki nem akart oda
> figyelni. Mivel kis kertészetet üzemeltetek nálam semmi kár nem
> keletkezett. Köszönöm. Kívánok Önöknek jó egészséget hogy sokáig tudják
> számomra az előrejelzéseket adni. Tisztelettel Pető Magdolna Tatáról

A témában megjelent további cikkek:
Magyar Hírlap
Figyelőnet
HVG

Törvények

JOGTÁR a Közérdekű adatok nyilvánosságáról


Alkotmány 61.§ (1) : „ A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, továbbá arra,  hogy a közérdekű adatokat megismerje, illetőleg terjessze.”

34./1994 sz. Alkotmánybírósági határozat”:

A közérdekű információhoz való szabad hozzáférés, „nyílt, áttetsző és ellenőrizhető közhatalmi tevékenység, általában az állami szervek és végrehajtó hatalom nyilvánosság előtti működése a demokratizmus egyik alapköve, a jogállami berendezkedés garanciája.

A nyilvánosság próbája nélkül az állam polgáraitól elidegenített gépezetté, működése kiszámíthatatlanná, kifejezetten veszélyessé válik, mert az állam működésének átláthatatlansága fokozott veszélyt jelent az alkotmányos alapjogokra.”

Az információs jogok érvényesülése a társadalmi állapotok visszatükröződése. A közérdekű adatok nyilvánossága – mint a hatalom egyik „ellensúlya” – olyan alkotmányos alapjog, melyet csak kivételesen, szigorú törvényi előírások mellett lehet korlátozni.

“Eu direktíva 90/313/EEC” : A környezettel kapcsolatos információk hozzáférésének szabadságáról.:

Az Eu direktíva továbbfejlesztett változata az Aarhusi Egyezmény 2001.10.30-án lépett hatályba a 2001. évi LXXXI törvénnyel (lsd. lejjebb). A törvényben hangsúlyozott követelmény a hatékony,  „szolgáltató” közigazgatás.

A hivatal közérdekű információknak nem birtokosa, csupán kezelője.

2001. évi LXXXI. törvény a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló, Aarhusban, 1998. június 25-én elfogadott Egyezmény kihirdetéséről.

A „környezeti információ” jelent bármely írott, látható, hallható, elektronikus vagy egyéb formában megjelenő információt, amelynek tárgya:

a környezet elemeinek, úgymint a levegőnek és az atmoszférának, a víznek, a talajnak, a földnek, a tájképnek, a természetes élőhelyeknek, a biológiai sokféleségnek és összetevőinek, beleértve a genetikailag módosított szervezeteket is, illetve ezen elemek közti kölcsönhatásnak az állapota.

„Személyes adatok védelméről, közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. AVTV”

„Környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. KVTV és annak 2003. évi módosítása:

Mindenkinek joga van a környezetre vonatkozó tényeknek, adatoknak, így különösen a környezet állapotának, a környezetterhelés és környezethasználat a környezetszennyezettség mértékének, a környezetvédelmi tevékenységnek, terveknek és programoknak, valamint a környezet emberi egészségre gyakorolt hatásainak a megismerésére.”

„Az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy (a továbbiakban együtt szerv) a feladatkörébe tartozó ügyekben – így különösen az állami és önkormányzati költségvetésre és annak végrehajtására, az állami és önkormányzati vagyon kezelésére, a közpénzek felhasználására és erre kötött szerződésekre, a piaci szereplők, a magánszervezetek és – személyek részére különleges, vagy kizárólagos jogok biztosítására vonatkozóan – köteles elősegíteni és biztosítani a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását.

A szervek rendszeresen közzé –vagy más módon elérhetővé teszik a tevékenységükkel kapcsolatos legfontosabb –így különösen a hatáskörükre, illetékességükre, szervezeti felépítésükre, szakmai tevékenységükre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokukban lévő adatfajtákra és működésükről szóló jogszabályokra, valamint gazdálkodásukra vonatkozó – adatokat.

A közérdekű adat közléséért az adatkezelő szerv vezetője – LEGFELJEBB  a közléssel kapcsolatban felmerült költség mértékéig – költségtérítést állapíthat meg.

Elektronikus információszabadságról szóló törvény

BTK 177.§ (b) Közérdekű adat visszatartása, meghamisítása

Uniós alapokmány (Lisszaboni szerződés): egyetlen tagállam nem ad közpénz közintézménynek üzletre, megsértené az unió valamennyi magáncégének  versenysemlegességét

Uniós veresenyjog

Medvehagyma (Allium Ursinum L.)

Pár évvel ezelőtt ismerkedtem meg ezzel a kora tavaszi növénnyel egy kedves ismerősöm által. Azóta minden márciusban, illetve áprilisban beiktatok legalább egy túrát az általam ismert lelőhelyekre, hogy a hosszú tél után igazi vitamin-bombát gyűjtsek. Sőt már a kertbe is telepítettem pár tövet, hogy frissen is szedhessem.


A medvehagyma a liliomfélék (Liliaceae) családjába tartozik. Erdőkben, árnyas ligetekben tömegesen él, nagy telepeket alkot. 30-40 cm magas, évelő növény. Levele élénkzöld, fényes, hosszúkás, könnyen összetéveszthető a gyöngyvirágéval és virága is ahhoz hasonlító, apró hófehér. Elterjedési területének magját hazánkban a Dunántúlon találjuk, Magyarország keleti feléből viszont szinte teljesen hiányzik. Íze és illata a fokhagymáéra hasonlít, de valamivel lágyabb. Áprilistól májusig virágzik, de konyhai hasznosítása még virágzás előtt javasolt, így az időjárástól függően, március elejétől már érdemes keresni. Később is megtalálható, ekkor azonban már csökken a gyógyhatása.

Csak csínján a begyűjtéssel!! Nyugat-Európában már annyira közkedveltté vált, hogy a tömeges gyűjtés veszélyeztetni kezdte az állományát, így védetté nyilvánították. Hazánkban még nem védett maga a növény, de a természetvédelmi területeken természetesen ennek gyűjtése is tilos.

A népi orvoslásban, receptekben már jól ismert növény felbukkanhat az alábbi neveken is: sásihagyma, vadfokhagyma.

Miért különleges ez a növény?
Azon felül, hogy kellemes az íze és sokféleképpen felhasználható, jelentős vitamintartalma van és a leveleiben található különböző szerves kénvegyületeknek (alkilcisztein-szulfoxidok) köszönhetően a gyógyászatban is jól hasznosítható.
A hosszú tél után ez az egyik, sőt talán az első nem üvegházi friss zöldség, mellyel kissé feltölthetjük testünk megkopott vitaminkészletét. Elsősorban C-vitamin tartalma magas. Gyógyhatása hasonlít a fokhagymáéhoz, de annál erőteljesebb. Kiválóan használható a szervezet felfrissítésére, a tavaszi méregtelenítésre.

Ismert hatásai:

  • Erősíti az immunrendszert, javítja az ellenálló képességet, vértisztító, baktérium és vírusölő, ezért jó felső légúti megbetegedések megelőzésére, illetve a már kialakult hurutos megbetegedés súlyosságának csökkentésére.
  • Csökkenti a vérnyomást és a koleszterinszintet, javítja a szív- és érrendszer működését, gátolja a vérrögképződést. A hagyma rendszeres fogyasztása számos szív-érrendszeri megbetegedés megelőzésének természetes gyógymódja.
  • Bélfertőtlenítő, emésztést javító tulajdonsága miatt egyes emésztési panaszok kezelésére is alkalmazzák. Gázképződéssel és kólikával járó akut és krónikus hasmenés ellen ugyanúgy hatásos, mint szorulás esetén, amit a belek görcsös összehúzódása vagy renyhesége okoz.
  • Egyes bőrbetegségek pl. gombásodás, ekcéma, sömör, korpázó arcbőrűeknek kezelésére is használják külsőleg borogatásként.

FONTOS!

  • Enyhe véralvadásgátló hatással rendelkezik, ezért hasonló hatású gyógyszerekkel nem szabad együtt fogyasztani. Ugyancsak a vérzéshajlamot fokozó hatása miatt nem ajánlott műtétek előtt fogyasztani.
  • Cukorbetegek esetében fogyasztásakor ajánlott a vércukorszint rendszeres ellenőrzése.
  • Külsőleges alkalmazása esetén is fokozott óvatosság szükséges, mivel a kezelés során bőrgyulladás jelentkezhet bőrkiütés, bőrpír formájában. Ilyen esetben használata felfüggesztendő!

Hogyan használhatjuk?
Számos recept található az interneten, de rengeteg tanácsot kaphatunk nagyszüleinktől, vidéki ismerőseinktől is.
Elsősorban a friss növény fogyasztásával érhetjük el a legjobb hatást. Hőhatás során jelentősen veszít gyógyhatásából ezért egyszerűen nyersen, salátákba keverve, szendvicsbe téve vagy pl. krumplipürébe keverve fogyasszuk.
Ha mégis főzéshez akarjuk használni, kiváló bármilyen fokhagymát igénylő ételhez. A főzés során ízéből, zamatából nem veszít. Kiváló társa húsoknak, fasírtoknak.

Ha később is szeretnénk élvezni ízét, készíthetünk belőle ún. pesto-t. Az olasz konyhából ismert, eredetileg bazsalikomból készült pesto-hoz hasonlóan ezt is olívaolajban kevés sóval, borssal esetleg parmezánnal ízesítve pépesítjük. Az elkészült masszát befőttesüvegben, légmentesen lezárva tároljuk.
Ismeretes alkohollal való tartósítása is. Közkedvelt a medvehagyma-bor, melynek készítésekor a felaprított levelekből egy maréknyit, kb. 1/4 liter fehérborban rövid ideig felforralunk, ízlés szerint mézzel vagy sziruppal édesítjük és napközben apránként kortyolunk az így nyert borpárlatból.
Kicsit erősebb eszenciát is készíthetünk úgy, hogy a felaprított leveleket lazán üvegbe helyezzük, 38-40%-os gabonapálinkával vagy egyéb házilag főzött pálinkával felöntjük és 14 napig melegen (a napon vagy kályha közelében) tartjuk.

szerző: P.L.

Meteorológiai Világnap 2011


1950. március 22-én Genfben megalakult a Meteorológiai Világszervezet (World Meteorological Organization) – a Nemzetközi Meteorológiai Szervezet utódaként.

Másnap életbe lépett a szervezet alapokmánya, erre emlékezve határozták el 1960-ban a METEOROLÓGIAI VILÁGNAP megünneplését, s azt, azóta minden évben március 23-án tartják azt.

Szerte a világban konferenciákat, előadásokat szerveznek az éppen aktuális témakörben.

E témakör idén: “Climate for you” azaz “Klíma a mindennapokért”