EuMet Időjárás előrejelzés

Június 8.: Medárd napja

A legismertebb időjóslás szerint, ha e napon esik az eső, akkor a következő 40 napban is esni fog. Ha viszont nem nyílnak meg az ég csatornái, akkor 40 napos szárazság várható.
Szent Medárd frank származású, katolikus püspök (576.), a flandriaiak megtérítője volt.
Legendája az esőzéssel kapcsolódik össze. Gyermekkorában egy feje fölött szálló sas védelmezte őt az esőtől, felnőtt korában pedig, amikor egy duhaj, mulatozó társaságot nem tudott szép szóval megfékezni, esőért fohászkodott, így végül a csapatra hirtelen lezúduló és 40 napig tartó eső vetett véget a tivornyának.

A hagyomány szerint ha e napon megfürdetünk egy kakast, nyomban megnyílik az ég, és ömleni kezd belőle a zápor. De Medárd napján a tóban, folyóban óvatosan fürödjünk, mert a vizek királya és minden vízszellem ezen a napon szedi áldozatait, így könnyen bajba kerülhetünk.

Mint minden legenda és néphit mögött, e mögött is áll természettudományos magyarázat.

Júniusra a szárazföld belső területei már fölmelegednek, a meleg levegő felfelé áramlik, és helyébe érkeznek a súlyosabb párás tengeri légtömegek, ezek meghozzák az esőket, zivatarokat. Ezért jellemző a május végi, június eleji változékony, záporos, zivataros időjárás, ami persze nem köthető egyetlen naphoz.

A népi időjóslatok beválását kutató tanulmányról itt olvashatnak részletesebben: A nagy népi időjóslás-teszt

Június: nyárelő, Medárd, Szent Iván vagy Napisten hava. Nevét Junóról (római istennőről) kapta, aki Jupiter felesége volt. A meteorológiai nyár első hónapja, ami Magyarországon egyben a legcsapadékosabb hónapnak is számít. Átlagosan 60-90 mm csapadék hullik júniusban, de ez legtöbbször helyi záporok, zivatarok formájában érkezik, így gyakran előfordulnak száraz, csapadékszegény körzetek is. Sokakban azonban a nyár első hónapja az eperszüret időszakaként él és a korai cseresznye is javában érik már ilyenkor.

Az éghajlati statisztikák szerint a jellemző minimum hőmérséklet 12 / 14 °C, míg a jellemző maximum hőmérséklet 23 / 25 °C, 63-84 mm csapadék hullik és a napsütéses órák száma 224-259 óra körül van összesen a hónap folyamán.

 

• június 1.: A meteorológiai nyár kezdete.
• június 3.:1720-ban, Pozsonyban véresőről számoltak be a helyi lakosok.
• június 5.: 1972-től Környezetvédelmi Világnap
• június 8.: Medárd napja. A legismertebb jóslás szerint, ha e napon esik az eső, akkor a következő negyven napban is esni fog. Ha viszont nem nyílnak meg az ég csatornái, akkor negyven napos szárazság várható. Az eredetét magyarázó egyik legenda szerint Szent Medárd püspök negyvennapos esővel oszlatott szét egy vidám, táncoló és mulatozó társaságot, mert nem hallgattak intő szavaira.
• június 8.: 1955-ben ezen a napon akkora vihar volt az Alföldön, hogy 3 kombájnt is a levegőbe kapott a szemtanúk szerint.
• június 12.: 2003-ban, ezen a napon a Balaton hőmérséklete elérte a 30,6 ^oC-t
• június 12.: János napja. A népnyelv azt mondja: János előtt kérjük az esőt. Utána már kéretlenül jön.

• június 13.: 1924-ben ezen a napon tombolt az elhíresült Biai-tornádó. Bia és Vác között kb. 70 km hosszban, 1 km szélességben, 310-375 km/órás szélerősséggel, mindössze 6 perc alatt hagyott maga mögött tragikus nyomokat. 5 ember halt meg, 61 megsebesült, 6 millió aranykorona kár keletkezett. Nem csak a forgási sebesség volt pusztító, de maga a tölcsér is szokatlan, orkánerejű sebességgel, kb. 120 km/órával száguldott.
• június 15.: e nap körüli napok valamelyikén kel legkorábban a Nap.
• június 20.: Csillagászati nyár kezdete. Ugyan jún. 24-én, Szt. Iván éjjelén szokás ünnepelni a legrövidebb éjszakát, de a valódi napforduló 20-án van (2019-ben pontosan 06.21. 17:55-kor). Ekkor kezdődik csillagászati értelemben a Nyár. Ebben az időben jár a Nap a legmagasabb – azaz a Földtől legtávolabbi – pályán, ilyenkor a leghosszabb (Magyarországon közel 16 órás) a nappal, és a legrövidebb az éjszaka. Ha az utóbbinak a napnyugtától napkeltéig tartó időszakot nevezzük, akkor az éj valamivel több mint 8 óráig tart, sötétség azonban ennél lényegesen rövidebb ideig, nagyjából este háromnegyed tíz és hajnali háromnegyed négy között van. Június 20. után a Nap pályája ereszkedni kezd, a nappalok pedig rövidülnek, igaz, eleinte csak lassan, naponta néhány perccel.
• június 21-hez legközelebbi vasárnap: a NAP napja.
• június 23.: A krónikák szerint 1718 június 23-án Buda utcáit 70-80 cm jég borította. No nem egy eddig ismeretlen jégkorszak okozta ezt a jelenséget, hanem egy igen intenzív zivatar, melyből tartósabb ideig jégeső esett, és az összegyűlt jéggolyócskák érték el ezt a magasságot. A jelenség még így is különlegesnek hangzik. (Előfordulhat, hogy az akkori krónikások is szerették már az “újságírói túlzásokat”?)
• június 24.: Szent-Iván éjjele. A néphagyomány időjárási szabályokat is kötött a Szent Iván-naphoz. A Szent Iván-nap előtti kakukkszó állítólag olcsó búzát jelent. 40-es napnak is számít Szt. Iván. Úgy tartják, a következő negyven napon hozzá hasonló idő lesz.
• június 27.: A hétalvó szent, László napja. Időjósnap, figyelik is az időjárást. Muravidék népe azt tanácsolja: Jól figyeld meg László napját, Jó előre megjósolja az idő járását.
• június 29.: Szent Péter és Pál apostolok vértanúhalálának feltételezett napja. Péter-Pál napja az ősi ünnep, az aratás kezdő időszaka.
  

 

Május hónap Maia istennőnek volt szentelve az antik világban, aki a föld termékenységét oltalmazta, a szaporulat felelőse volt. Innen, illetve Maia istennő férfi párja, Maius nevéből ered a hónap elnevezése.
Ez az utolsó tavaszi hónap, mely folyamán jelentős változás következi be az időjárásban. A hónap elején még előfordulnak fagyos reggelek, míg a hónap végén nem ritka a 30 fok közeli maximum.

Gyakori a nagy hőmérséklet visszaesés.  Derült, szélcsendes, alacsony páratartalmú éjszakákon a hő kisugárzása igen intenzív, a meleg levegő felfelé áramlik, helyébe nehezebb, hideg levegő áramlik, és ún. kisugárzási-fagy is kialakulhat. A népi időjóslásban fagyosszentek néven emlegetik ezt a jelenséget.

A történelmi feljegyzések között is találunk példát a nagy változékonyságra. A krónikák szerint 1125 májusában, egész Közép-Európában hatalmas havazás volt, míg 1186-ban, egy nagyon enyhe tél után májusban már arattak a Tisza mentén. 1714. május 1-én, Sopronban a hideg és a havazás, hófúvás, nagy károkat okozott, illetve 1805-ben Brassóban és környékén éltek meg komolyabb havazást.

A természet is tovább ébredezik. Megjelennek a rovarok, bogarak. A májusi hónapban, amikor a talaj hőmérséklete eléri a 10-15 fokot, megkezdődik a cserebogarak rajzása. A hónap első felében rendszerint kikelnek az első szúnyogok.

Az éghajlati statisztikák szerint a jellemző minimum hőmérséklet 9 / 12 °C, míg a jellemző maximum hőmérséklet 21 / 23 °C, 51-67 mm csapadék hullik és a napsütéses órák száma 228-253 óra körül van összesen a hónap folyamán.

• május 1.: Örömünnep, a teljes pompájában beálló tavasz napja volt mindig. E nap hajnalán állítják a lányok ablakába a faragott fenyőből készült hagyományos májusfát. Rajta színes szalag, boros üveg vagy festett tojás csüng. Vidékenként hajnalfának is nevezik.
  A munkásság ünnepévé 1889-ben lett, amikor a nemzetközi munkáskongresszus, a francia Lavinge javaslatára annak nyilvánította. Ezen a napon főleg a 8 órás munkaidő kivívásáért tüntettek. Franciaországban azóta a gyöngyvirágot tekintik az ünnep jelképének.
  Május 1-t a rómaiak is megünnepelték Bina Dea néven.
• május 1.: Fülöp és Jakab napját a népi időjóslásban is megemlítik. A nap időjárásából meg lehet tudni, hogy a télen milyen lesz az idő, sőt azt is, hogy, ha hűvös, nedves ez a nap, akkor középszerű lesz a termés, ellenben, ha meleg, száraz, akkor bőséges lészen. A gyakorlatban erre a hiedelemre sem érdemes támaszkodni.
• május 3.: 1879. május 3-án született dr. Réthly Antal, meteorológus, klimatológus. Dolgozott az Ógyallai Intézetben, bölcsészdiplomát is szerzett, majd a török kormány meghívására Ankarában megszervezte az ország időjárását megfigyelő hálózatot. Itthon az Országos Meteorológiai Intézet igazgatója lett, majd a Műegyetem professzoraként ment nyugdíjba. Végül 95 évesen halt meg. Munkássága során Magyarország földrengési térképét rajzolta meg, ő szerkesztette az első Nemzetközi Éghajlati Atlaszt is. 1952-ben a Kárpát-medence földrengéseiről írt nagy monográfiát.
• május 4.: Flórián napja, a tűzoltók és árvízvédők védőszentje.
• május 6.: Babevő János néven is szerepelt a régi naptárakban, ekkor vetik a hüvelyeseket, babot, lencsét.
• május 6.: 1856. május 6-án született Robert E. Peary, az Északi-sark felfedezője. Többszöri kísérlet után 1909. április 6-án sikerült elérnie.
• május 10.: Madarak és Fák napja.
• május 10.: 1439. május 10-én Bécs városa hótakaró alá került, de Lengyelországban is havazott, ezeken a helyeken a hóréteg legkevesebb, mint 6 napig tartotta magát.
• május 11.: 1934. május 11. fekete napja volt Észak-Amerika történetének. Óriási erejű szélvihar 300 millió tonna termőföldet kapott fel és sodort 3000 km távolságban. 160 000 farmer ment tönkre a természeti csapás miatt.
• május 12-14: Fagyosszentek. Pongrác, Szervác és Bonifác, valamint Orbán (máj. 25.). Azért nagy a jelentősége a néphagyományban ezeknek a napoknak, mert a májusi fagyok már jelentős károkat tudnak okozni a már fejlődő növényekben, palántákban. Időjárásukból azt a következtetést vonták le, hogy „Sok bort hoz a három ‘ác’, ha felhőt egyiken se látsz”. A hiedelemnek van némi alapja. Még akkor is, ha nem is pontosan ezeken a napokon, de ilyentájt még elő-előfordul késő tavaszi fagy. A pontos naptári egyezés már csak azért sem lehet megbízható, mert már több mint 600 éve van írásos emlékünk a „fagyos szent” szabályról, miközben 1589-ben naptárreform következtében a „fagyosok” is eltolódtak 10 nappal. Ez azonban nem zavarta a naptárkészítőket. A fagyveszély ellen füstöléssel, vízpermettel, vagy takarással is védekeznek.
• május 12.: Pongrác napi eső nem jó a gabonára, mondja a hiedelem, talán mert úgy tartották, az ilyenkor hulló csapadék kedvezhet a kalászosok gombabetegségének.
• május 13.: 1912. május 13-án pusztított a Dés melletti Bálványosváraljától kiinduló és a Barcaságig tomboló tornádó, mely nagy anyagi károkat okozott. A szemtanúk szerint a forgószél olyan erejű volt, hogy 60 birkát felkapott és egy 100 méterrel magasabb hegyoldalra rakott.
• május 16., 2010: egy nap alatt lehullott csapadékrekord. 99mm eső hullott Sellyén.
• május 19., 1578: a krónikák tanúsága szerint egy vihar következtében Buda Várában lecsapó villám tönkretett 500 házat és megölt 200 török katonát.
• május 19.: 1806. május 19-én erős fagyhullám a Kárpát-medencében.
• május 20.: 1481. május 20-án Magdeburgban hatalmas erejű jégeső. Tojásnagyságú jégdarabok hullottak, s az esőtől a kiáradt Elba és Moldva folyók nagy károkat okoztak.
• május 25.: Orbán napja. Orbán, a negyedik fagyosszent,  névünnepén viszont a néphit szerint kívánatos az eső, mert az ígér jó termést. „Ha Orbán nevet a szőlő sír, ha sokat dörög, úgy jó.”
• május 25., 1913: Pécsett hóesést figyeltek meg. Ez volt az 1901 óta gyűjtött feljegyzések szerint hazánkban a legkésőbbi hóesés.

A téli félévben sokkal magasabb a baleseti statisztika és igen valószínű, hogy ezt nagyban befolyásolják az ebben az időszakban jelentősen megváltozó időjárási körülmények. A megelőzésben és a felkészülésben szeretnénk segíteni az alábbi írással.

A kedvelhető téli időjárás kérdése általában megosztja az embereket, van aki imádja a fagyokat, havat, jeget stb., mások viszont borzongva gondolnak a sötét, hideg, latyakos időszakra. Ez persze nézőpont kérdése és ebben a cikkben nem is célom bármelyik oldal mellett kardoskodni. Egy viszont biztos, a téli időjárás mindenkit ugyanúgy érint közlekedési szempontból.

Talán a legjobb, ha a “főszereplőket”, azaz a veszélyes körülményeket kialakító időjárási tényezőket vesszük sorba.

KÖD

Az ősz beköszöntével az egyik legnagyobb változást a reggeli köd szokta jelenteni. Igen veszélyes tud lenni, mert hirtelen változik a sűrűsége és így könnyen nagy sebességgel futhat bele az óvatlan autós egy sűrűbb ködfoltba, ahol nem csak a látótávolság csökkent ugrásszerűen, hanem a ködből kicsapódó párától nedves útfelszínen jelentősen megnő a féktávolság is. Sőt ha a hőmérséklet a talaj közelében fagypont körül alakul, könnyen le is fagy ez a nedvesség, ami az útfelületet is gyorsan tükörjéggé változtathatja.

Tanácsok:

1. Párás időben, különösen ha a prognózis ködfoltokra hívja fel a figyelmet, mindenképpen óvatosan vezessenek. Úgy válasszanak utazási sebességet, hogy bármikor biztonságosra tudják azt mérsékelni. A baleset megelőzési szakemberek ajánlása az alábbi: 100 méteres látótávolság esetén ne haladjon gyorsabban 80 km/óra sebességnél, 50 méteres látótávolság esetén ne haladjon gyorsabban 50 km/óra sebességnél, 50 méter alatti látótávolság esetén pedig a 20-30 km/órás sebesség lehet a legbiztonságosabb.
2. Amennyiben fel van szerelve autója ködlámpával, jó ha tudja, hogy a hátsó ködlámpa használata lakott területen nem engedélyezett. Ennek oka, hogy könnyen elvakíthatja az ön mögött haladó autóst. Ezért lakott területen kívül is csak akkor használja, ha az nem vakítja el az Ön mögött közlekedőt.
3. A láthatóság csökkenésére a gyalog, illetve kerékpárral közlekedők is gondoljanak! Utóbbiak mindenképp gondoskodjanak a megfelelő kivilágításról, fényvisszaverő öltözékről, és ha lehet még körültekintőbben közlekedjenek forgalomban. A legjobb, ha azt feltételezik, hogy nem látja őket az autó és ennek megfelelően váltanak irányt, adnak elsőbbséget, még akkor is, ha KRESZ alapján nem lenne rá szükség.

ESŐ

Ősszel gyakoribbá válnak a csendes, de tartós és az egész országot is érintő esők. Vizes útfelületen közismert, hogy megnő a fékút, azaz az a távolság, ami alatt az autó képes megállni. Száraz időben 50 km/óra sebességnél a fékút 20-25 méter, pár csepp eső hatására viszont akár 80-100 métert is megtesz a gépkocsi a fékezéstől a megállásig. Persze mindezt befolyásolhatja a gumiabroncs minősége és a vezető tapasztaltsága. Az már kevésbé közismert, hogy miért nő meg ennyire a féktávolság az eső hatására. Nos, a víz kitölti az útfelszínben lévő egyenetlenségeket, mélyedéseket, ezzel jelentősen lecsökkentve az abroncs és az út közötti tapadási felületet. Itt érdemes beszélni egy érdekes szakkifejezésről, az aquaplaning-ról. Magyarosabban talán vízen-futásnak lehetne hívni. Ez a jelenség erős esőben alakulhat ki. Azt jelenti, hogy a gumiabroncs profilja nem tudja tovább kiszorítani az útpályán lévő vizet. Ennek eredményeként az autó rövid ideig szinte siklik a vízfelszínen, a kormány könnyűvé válik és a gépjármű akár irányíthatatlanná is válhat. Az esős időjárás nem csak a féktávolságot növeli, hanem a szélvédő átláthatóságát is csökkenti.

Tanácsok:

1. Esős körülmények között is az első és legfontosabb a haladási sebesség mérséklése.
2. Ellenőrizze gyakrabban az ablaktörlő folyadékot és pótolja, ha már fogyóban van. Gondoljon a fagyállóságra is!
3. Tartson biztonságos követési távolságot, gondolva a fékút megnövekedésére és egyben megakadályozva, hogy a túl sok, felverődő víz és sár átláthatatlanná tegye a szélvédőt.
4. Vízen-futás kialakulása esetén tartsa a kormányt egyenesen irányban és fékezés helyett inkább használja a kuplungot. A túl alacsony gumiabroncsnyomás és a nem megfelelő abroncsprofil elősegíti a vízen-futás kialakulását. Ezért gondoskodjon arról, hogy az autónak megfelelőek legyenek az abroncsai.
5. Gondoljon a gyalogosokra is! Az út szélén összegyűlt esővizet sokszor fröcskölik a járókelőkre az óvatlan autósok.

 

HÓ, HAVAS ESŐ, ÓNOS ESŐ

A téli csapadék közlekedésre gyakorolt hatása lényegében megegyezik az esőével, csak  hatványozottan igaz és adódik hozzá még pár extra is. Havas latyakos úton a féktávolság tovább nő és a kormányozhatóság is jelentősen csökken. Könnyen alakul ki az aquaplaning-hoz hasonló helyzet. Aki pedig már vezetett vagy akár csak gyalogosan próbált közlekedni ónos esőben, az tudja, hogy olyankor szinte lehetetlen megállni vagy kormányozni.

Tanácsok:

1. Sose induljon el havas vagy jeges szélvédővel! Persze senki sem szereti tisztogatni az autót, pláne nem egy fagyos, zord reggelen, de ne elégedjünk meg a “lőrésekkel”, hiszen akár az élete is múlhat rajta. Hó esetén gondoljon arra, hogy indulást követően a tiszta szélvédő pillanatok alatt újra havas lesz, ha a motorházat nem tisztítja meg. Ugyanez igaz a tetőre, ahonnan az első nagyobb fékezéskor zúdul előre a hó.
2. Téli gumi, téli gumi, téli gumi! Az elmúlt években szerencsére már egyre többen veszik komolyan a téli és a nyári gumik hasznosságát, de a költségek miatt sokan csak a kormányzott, meghajtott kerekekre tesznek, pedig nem csak üzleti fogás, mikor hangsúlyozzák, hogy mind a 4 kerékre tanácsos a téli abroncsok felszerelése. A cserére nem az első havazás idején kell sort keríteni, hanem már jóval korábban. Általában már az őszi időszakban jól lecserélni a gumikat, hiszen a téli abroncsok a gumikeverékük miatt már + 7°C-nál is jobb tapadást biztosítanak nyári változatuknál.
3. Kis helyen elfér és vészhelyzetben igazán jól jön a hólánc, ezért érdemes betenni a csomagtartóba. Aki pedig már próbált havazásban hóláncot feltenni, az tudja, hogy egy  kesztyű is “aranyat ér”, ezért azt is tegyünk mellé.
4. Havazás esetén hasznos kellék lehet még egy lapát, egy kisebb seprű és egy jó meleg takaró is.
5. Ugyancsak fontos kellék a gumi hótálca, ami szinte minden autóban alapfelszereltség, de sokan kedvelik nyáron inkább a textil vagy szövet szőnyegek használatát.
6. Csúszós úton, érdemes észben tartani, hogy a legfontosabb a higgadtság: kerüljük a hirtelen mozdulatokat! A hirtelen kormányzás, illetve a hirtelen, erős fékezés szinte minden esetben tapadásvesztéssel jár, és elkezdhet csúszni az autó orra. Ez az alulkormányozottság. Tapasztalatok szerint ilyen helyzetben a legtöbben rosszul reagálnak és még erősebben rákormányoznak, pedig ezzel tovább rontják a dolgot. Ilyenkor a legjobb, ha a kormányzás szögén nem változtatnak, vagy kicsit visszakormányoznak, ezzel ugyanis hamarabb helyreállítható a tapadás. Egy kis lassulás után pedig várhatóan ugyanazzal a kormánymozdulattal már megfelelően elfordul az autó.
7. Másik eshetőség a túlkormányozottság, amikor az autó hátsó része kezd csúszni. Ez a fajta megcsúszás veszélyesebb, igen nehéz megfogni és megakadályozni, hogy az autó ne csapódjon át a másik irányba. Ilyenkor a csúszásnak megfelelő irányban kell ellenkormányozni az autót addig, míg az meg nem áll a csúszásban. Ha megállt a csúszás, a kormányt gyorsan vissza kell tekerni egyenesbe. Így kerülhető el, hogy a másik irányba még nagyobb lendülettel csapódjon ki az autó. Másként körülírva mindig arra kell kormányozni, ahová az ember menni akar. A kézifékkel előidézett, úgynevezett “driftelés” is egy akarattal előidézett túlkormányozottság.

FAGY

A fagy, illetve a fagyos időben kialakuló jegesedés még szép, napos időben is okozhat balesetveszélyes helyzetet. Az útfelszínre nem csak az “égből” juthat nedvesség, hanem bármilyen más okból is. Az útfelszínre fagyott vékony vízréteg pedig jégpályává változhat fagy esetén. Hegyvidéken az olvadó hó, vagy egy csőtörés akár járhatatlanná is teheti az utakat.

Tanácsok:

1. Jeges utakon is előfordulhat alul- vagy túlkormányozottság. Ilyen esetben az előző bekezdésben leírtaknak megfelelően kell cselekedni.
2. Már +7 °C-tól kezdve ajánlott a téli gumiabroncsok használata, hiszen annak tapadása sokkal jobb, mint a nyári gumiké.
3. A hidakon és a felüljárókon a jegesedés gyorsabban alakul ki, ezért ezeken a helyeken ezt figyelembe véve kell közlekedni.
4. Fagyos reggeleken, a szabadban parkoló autók szélvédőjét meg kell tisztítani! Erre különböző módszerek vannak, de a legelterjedtebb a jégkaparók használata. Óvatosan azonban ezekkel is, mert a túl kemény anyagból készült változatok összekarcolhatják az üveget.
5. Ha a prognózisban keményebb hajnali fagyokra hívjuk fel a figyelmet, érdemes meggondolni az autómosatást, különösen a szabadban parkoló járművek esetén. Könnyen előfordulhat ugyanis, hogy az ajtók réseiben, illetve a zárakban “megbúvó” nedvesség megfagy és kinyithatatlanná teszi az ajtót. Ez a helyzet esőt vagy havazást követő erős fagynál is bekövetkezhet, ezért érdemes jégoldót is beszerezni. De ne az autóban tárolja, hanem a táskájában vagy a zsebében, mert a befagyott ajtót nem tudja kinyitni azzal a jégoldóval, ami az ajtó mögött van!
6. Az ablaktörlőt csak akkor üzemeltesse, ha már sikerült körülötte feloldani a jeget, mert a lefagyott gumi leszakadhat és használhatatlanná válik.
7. Még a fagyok beköszönte előtt készítse fel autóját. Ellenőrizze az akkumulátor állapotát, töltse fel a tartályokat fagyálló folyadékkal és a tél folyamán rendszeresen ellenőrizze ezeket. Kemény fagyok esetén gyakran adják fel a szolgálatot a gyengébb akkumulátorok. Ha ritkábban használja az autót és ilyenre hívja fel az előrejelzés a figyelmet, érdemes előző nap beindítani és egy kicsit járatni az autót vagy esetleg elmenni vele egy rövid útra. Akku problémák esetére jól jöhet az autóban egy “bikakábel”. Ennek segítségével, egy másik autó aksijára kötve el tudjuk indítani lemerülés után is az autót, vagy tudunk másnak segíteni ugyanilyen esetben.

Kellemes ünnepeket és sikerekben gazdag, békés és boldog új évet kívánunk minden olvasónknak!

 

 

Télen nem csak a havazás festheti fehérré a tájat, hanem a zúzmara is hamisítatlan téli hangulatot tud teremteni.

Sokan összetévesztik a zúzmarát a dérrel, és tagadhatatlan, hogy mindkét időjárási jelenség a levegő páratartalmának fagypont alá hűlt felületeken való megfagyásával, jégképzésével keletkezik, de nem mindegy, hogy milyen körülmények között.

Dér:

Derült, szélcsendes időben képződik fagyos hajnalokon. Jellemzően vékony réteget képez, kis mennyiség keletkezik, mely a napkeltét követő hőmérséklet emelkedés hatására gyorsan elolvad.

 

Zúzmara:

Keletkezésének feltétele a ködös, fagyos időjárás, melyhez különböző erősségű légmozgás társulhat. Mivel a ködös időjárás miatt nincs számottevő hőmérséklet emelkedés, hosszabb élettartamú, akár hetekig fennálló jelenség is lehet. Igen veszélyessé is válhat, mert a folyamatosan hízó zúzmara súllya alatt leszakadhatnak vezetékek vagy nagyobb ágak is. A keletkezésekor jellemző szélerősségtől függően különböző tipusú zúzmara képződhet:

• Durva zúzmara: Legalább mérsékelt, vagy erős szélben, túlhűlt vízcseppekből, ködcseppekből keletkezik. Keletkezését tehát megelőzi egy ködképződés. A lerakódás a tárgyak szél felőli oldalán nagyon vastaggá nőhet és ilyenkor tollakhoz hasonló kinövések jellemzik, amelyek a széllel szembe néznek. A durva zúzmara erősebben tapad a tárgyak felszínéhez, de azért lekaparható. A durva zúzmara egyenetlen összetételű, üvegszerű, de nem átlátszó képződmény.

• Finom zúzmara: Jégkristályokból, jégtűkből álló, viszonylag vékony, könnyen lekaparható, lerázható kristályos réteg, amely szélcsendben vagy gyenge légáramlásban keletkezik és a tárgyak felszínét közel egyenletesen borítja. Általában –8° C alatti hőmérsékleten jön létre.

• Jeges zúzmara: Az általa bevont tárgyak felszínén tömören összefüggő, amorf szerkezetű, általában átlátszó réteget képez, amely igen erősen tapad és ezért igen nehezen eltávolítható. Kialakulása 0 és –3° C között a legvalószínűbb, amikor a víz kifagyása lassabban megy végbe, így jobban be tud hatolni a résekbe, tömörebb réteget létrehozva.

Forrás: Wikipédia

Hosszabb szünet után, 2022. október 25-én ismét napfogyatkozást láthatunk Magyarországról (legutóbb 2015 márciusában volt egy közel 60%-os napfogyatkozás, illetve nem ennyire régen, 2021 júniusában egy jóval kisebb mértékű, szabad szemmel nem látható).

Idén a legnagyobb fogyatkozás (82%-os) a Nyugat-szibériai-síkságról figyelhető meg épp napnyugtakor (lenti képen fekete ponttal jelölve). Hazánkból nézve a napkorong 27,8 – 38,6%-a kerül árnyékba, ami ugyancsak megfigyelhető mértékű. Az északkeleti országrészben élők láthatják a legnagyobb árnyékot. (FONTOS, hogy soha ne nézzünk közvetlenül a Napba, se szabad szemmel, se távcsővel, se fényképezőgéppel, vagy a videokamera keresőjével! Az erős fénytől azonnal megvakulhatunk!)

 

Napfogyatkozás olyankor jön létre, amikor Holdunk a Föld és a Nap közé kerül, és a Hold árnyéka bolygónkra vetül. A jelenség a Föld felszínén állva csak az árnyék területéről figyelhető meg. Noha a valóságban óriási a méretbeli különbség, a Földről nézve a Napnak és a Holdnak az égen látható mérete közel egyforma, mivel a Hold a Napnál 400x kisebb és 400x közelebb is van. Ezért kedvező helyzetben a Hold akár az egész napkorongot is eltakarhatja. Ilyenkor beszélünk teljes napfogyatkozásról, mely általában csak egy 100-200 km átmérőjű területről és csak percekig (max. időtartama legfeljebb 7,5 perc)  figyelhető meg. Részleges napfogyatkozás akkor látható, amikor a Hold a napkorongnak csak egy részét takarja el. Ez a jelenség, eltérő mértékben, de több ezer kilométer széles területről figyelhető meg.

Mikor lesz a 2022 októberi napfogyatkozás?

Budapestről nézve a fogyatkozás:

• 11:18-kor kezdődik;
• 12:25-kor éri el maximumát: 32,66%-os takarás (Ilyen mértékű napfogyatkozás során a napfény még nem csökken észrevehetően.);
• 13:33-kor van vége.

Hazánk más településeiről nézve a jelenség szakaszai ettől néhány perccel térnek el.

A következő, hazánkból is látható, az ideinél kissé nagyobb (47%) napfogyatkozás 2027. augusztus 2-án lesz.

Hogyan figyeljük meg a jelenséget?

A napfogyatkozások megfigyelésénél nagy körültekintéssel kell eljárni, ellenkező esetben maradandó szemsérülést szenvedhetünk, akár meg is vakulhatunk!

Távcsöves észleléskor csak megfelelően készített és stabilan rögzített gyári napszűrőt használjunk. Házilag barkácsolt, vagy nem kifejezetten távcsövekhez gyártott napszűrőket ne használjunk! A távcsövünkön csak objektívszűrőt használjunk, az okulárnál elhelyezett szűrő a hőtől elpattanhat. Szűrőként csak a fémet tartalmazó felületek alkalmasak, mert a láthatatlan, de káros sugarakat is elnyelik. NEM biztonságos a kormozott üveg, fotografikus neutrálszűrő, a túlexponált színes film vagy a napszemüveg használata sem! Jól használható azonban például az ívhegesztéshez használatos hegesztőüveg (12-13-as fokozat). Huzamosabb ideig azonban egyik napszűrővel se szemléljük a Napot, de erre nincs is szükség, hiszen a jelenség lassú lefolyású. Elegendő 5-10 percenként “ellenőrizni” a fogyatkozás aktuális állapotát.

Távcső nélkül, szabad szemmel is ideális látványt nyújt a jelenség, de a megfigyeléshez itt is megfelelő napszűrő szükséges! Ennek hiányában használjunk hegesztőüveget (12-13-as fokozat). NE próbálkozzunk kormozott üveggel, vagy túlexponált negatívval, mert helyrehozhatatlan szemkárosodást szenvedhetünk!

A fogyatkozás a camera obscura jelenséggel is egyszerűen vizsgálható: ekkor egy átlátszatlan felületen lévő milliméteres lyukon áthaladó fény vetíti ki a lyuk mögé helyezett lapra a Nap képét.

Derült eget, jó észlelést!

Forrás: Magyar Csillagászati Egyesület ; Space.com ; Skyandtelescope.org

Az emberi élet számára elengedhetetlen a létezése, de sajnos káros hatása sem elhanyagolható. Ezért fontos tájékozódni arról, hogy milyen erősségű UV-sugárzásnak vagyunk kitéve szabadtéri program, strandolás vagy csak épp kertészkedés esetén!

Ebben segít az oldalunkon található UV-sugárzás előrejelzés, ahol megtalálhatják a hazánkban várható UV-sugárzás erősségét a WHO  (Világ Egészségügyi Szervezet) által egyezményesen kialakított és használt UVI skála meghatározásával.

 

 

De mi is ez az UV-sugárzás?

Az UV sugárzás az ún. nem látható sugarak közé tartozik. UV, azaz ultraviolet, magyarul ibolyántúli tartomány. A definíció szerint  az UV-sugárzás a látható fénynél (400-780 nm) kisebb, de a röntgensugárzásnál (0,01–100 nm) nagyobb hullámhosszúságú; a 180–400 nanométeres tartományba eső elektromágneses sugárzás.

A földfelszínen tapasztalható UV-sugárzás legfőbb természetes forrása a Nap, de más módon is keletkezhet (pl. villámlás során) és mesterségesen is előállítható. Amikor anyagokat izzásig hevítenek, akkor valamennyi UV-fény is keletkezik.

A Napból a Földre érkező sugarak hullámhossza az infravöröstől (IR) egészen az ultraibolya (UV) tartományig terjed, melybe a látható fény is beletartozik.

Magát az UV-sugárzási tartományt, hullámhossztól függően 3 részre oszthatjuk: UVA (400-320 nm), UVB (320-290 nm) és UVC (290 nm alatt). Az UVC- és az UVB-tartomány nagy részét kiszűri a Föld légköre. Ezt a feladatot a sztratoszférában található ún. ózonpajzs látja el. Ha ez a “szűrő pajzs” nem lenne, élet sem lenne a Földön, mert az éltető napfény  a maga “nyers” formájában könyörtelenül halálos!

Az UVA típusú sugárzás hatására indul be a bőrben a pigmentképződés, azaz a barnulás folyamata. Túlzásba vitt napozás esetén azonban a kötőszövet ellasztikus és kollagénrostjaiban okoz helyrehozhatatlan károkat, mellyel a bőr idő előtti öregedését okozza. Ugyancsak ez a sugárzás az, ami egészen mélyre hatol a szemben és a szemlencséig jutva ismételten és tartósan fotokémiai változásokat okoz abban. Ennek a folyamatnak az eredménye pedig a napjainkban egyre gyakrabban diagnosztizált szürke hályog kialakulása lehet.

Az UVB típusú sugárzás  az a tartomány, ami nélkül nem képződne D-vitamin a szervezetünkben. D-vitamin pedig kell! Megléte elengedhetetlen az egészséges szervezet, megfelelően működő immunrendszer és csontváz fenntartásához. Nagy mennyiségben ezek a sugarak is komoly veszélyt jelentenek: az enyhe leégéstől egészen a komoly égési sérülésig terjedő bőrkárosodást okozhatnak. Utóbbi esetben pedig visszafordíthatatlan károsodás következik be a DNS spirálban, ami idővel bőrrák kialakulásához vezethet.

Az UVC típusú sugárzás nem éri el a földfelszínt. A kutatási eredmények alapján a Napból érkező UVC tartományt teljesen kiszűri a légkör, ezért annak káros hatása ellen csak az űrbe kilépő embereknek kell védekezni. Egyébként szintén roncsolja az emberi DNS-t és a szemben is olyan mélyre hatol, mint az UVA típusú sugárzás. Baktériumölő hatása miatt sterilizálásra használják.

A túlzott UVB és UVC sugárzás (pontosabban tartós 265-275 nm közötti UV sugárzás) ún. “hóvakságot” okozhat. Az elnevezés onnan ered, hogy magashegyi túrázóknál figyelték meg először a jelenséget, de nem csak ők veszélyeztetettek. Az ipari hegesztés vagy az UVC fénnyel való sterilizálás folyamán munkahelyi balesetként is előállhat ez a tünetegyüttes, ami átmeneti vaksággal járhat és ráadásul nagyon fájdalmas: Az UV-sugárzásnak való kitettség után akár 4-12 óra is eltelhet a tünetek jelentkezéséig. Első jele lehet a szemkáprázás, a külső szemlélő számára pedig a piros, véreres szem. Jellemző tünetek még a fényre való érzékenység, a homályos látás, a pislogás és a könnyezés. Az alany úgy érezheti, hogy homok került a szemébe. A hatás átmeneti, 1-2 nap alatt elmúlik, a szem regeneráló képessége következtében.

 

Forrás: Wikipédia

Még akár egy enyhébb nyári napon is veszélyes lehet a napon álló autóban ülni, kánikula esetén pedig akár végzetessé is válhat. Milyen mértékben forrósodik fel az autó és miért? Erre keresünk választ a cikkben.

Meleg, napsütéses napokon az autó egy kis üvegházként funkcionál: A kívülről jövő napsugarak (fény) rövid hullámhosszú hullámai melegítik ugyan az autót, de a melegedést főként az autón belül keletkező infravörös, hosszabb hullámhosszú hullámok okozzák.
Amikor a napsütés hatására melegedni kezd az autó, a belső felületek, mint például a kormány, a kárpit vagy a műszerfal, megpróbálják leadni a bennük felgyülemlő hőenergiát. Ezeket infravörös hullámok segítségével teszik meg. Ha fölé tesszük a kezünket szinte süt, ahogy próbálják leadni a hőt. Ezeket a hosszabb hullámhosszú hullámokat az autó ablaküvege nem engedi át, visszaveri azt, így a hullám, azaz a hőenergia csapdába kerül odabent. Ennek következtében a jármű utastere nagyon gyorsan melegszik még akkor is, ha a külső hőmérséklet nem is olyan magas.

Kísérletek igazolták, hogy ha a kinti levegő hőmérséklete 21°C, az autó belsejében akár 50°C-ig is melegedhet a levegő. 38°C fölött már megnő a hőguta kialakulásának veszélye, ami gyakran sajnos halálos végkimenetelű.

Eltelt idő (perc)	Külső levegő hőmérséklete (°C)
	21	24	27	30	32	35
0	21	24	27	30	32	35
10	32	34	37	40	43	46
20	37	40	43	46	48	51
30	40	43	46	48	51	54
40	42	45	48	51	53	56
50	44	47	49	52	55	58
60	45	48	51	53	56	59
>1 óra	46	49	52	54	57	60

Egy, a témával foglalkozó orvosi szaklap szerint az autó belső hőmérséklete pillanatok alatt akár 11°C-kal is emelkedhet a tűző napon állva. Ehhez elég mindössze 10 perc.
20 perc után pedig akár 16°C is lehet az emelkedés.
1 óra után a csúcshőmérséklet az autó belsejében akár a 60-82°C-ot is elérheti, ezt pedig már nem éli túl az emberi szervezet hosszabb távon.

Hipertermia, azaz hőguta akkor következik be, mikor a szervezet tartósan a belső 37°C fölötti hőmérsékleten képtelen az önhűtésre. A pulzus és a légzésszám megemelkedik, miközben a vérnyomás csökken és a bőr elsápad, esetleg kékes színűre változik. Végül a szervek nem kapnak elég vért és bekövetkezik a halál. Kisgyermekekre fokozottan veszélyes a tartós meleg, mert az ő szervezetük hőháztartása még kevésbé fejlett. Náluk 3-szor vagy akár 5-ször olyan gyorsan bekövetkezik a vég.
Ezen az életveszélyes állapoton az sem segít, ha az ablakok kissé le vannak engedve. Még ilyenkor is kb. 1 órán belül eléri a kritikus hőmérsékletet a belső tér.

Forrás: iflscience.com

Viszonylag egyértelmű, már kisgyermekkorban megtanulja az ember, hogy a csapadék típusok közül melyik a hó és melyik az eső. Amikor az a fehér hullik, akkor más dolog történik, akkor már bizony nem halljuk, hogyan éri el a felületet a hópehely, míg az esőcseppek leérkezését lehet hallani a növényeken, az utakon.

A havas eső a kettő együttes megjelenése. Általában valamilyen arányban inkább eső vagy inkább hó esik. Az esetek többségében az iránya ennek is az, hogy a hóból a magasban melegedve fokozatosan havas esőbe, majd esőbe megy át a csapadék. Kifejezetten gyakran fordul elő, hogy a csapadékos időszak végén már csak eső hullik. Az esőre érkező hidegfront hatására havas esőbe váltó csapadék legtöbbször vagy gyorsan havazásba fordul vagy a hideg, szárazabb levegő hatására elgyengül, megszűnik.

A halmazállapot alakulását a magasabb, néhány száz méteres légrétegben lévő hőmérséklet dönti el, de például az ónos eső kialakulásához a talaj szint hőmérséklete is nagyban hozzájárul. Ilyenkor a magasban még viszonylag enyhe, de csak kevéssel fagypont feletti légrétegből érkező eső, a fagyos talajra érve hirtelen lefagy.

A talaj feletti, pár száz méteres légréteg hőmérséklete sem homogén. Előfordul olyan helyzet, mikor a talaj szintjén vagy épp a völgyekben van jóval hidegebb, míg a hegyekben enyhébb az idő (inverzió) és olyan is, mikor éppen ellenkezőleg magas hegyekben van jóval hidegebb, mint síkvidéken. Gyakran megesik, hogy ugyanazon a napon, ugyanabban az órában a közeli hegyekben havazik, míg a völgyben, vagy a lejtő másik oldalán már az eső esik. De előfordulhat olyan helyzet is, hogy az eső megy át havazásba. Amikor elindul egy csapadékos időszak, a viszonylag enyhe hőmérsékletű levegőben elindul az eső, és az alsó légrétegben hozzákeveredik hidegebb levegő, ami egy hidegfronttal, hidegebb széllel érkezik. Egyszer csak elkezd vegyesebb halmazállapotú havas eső esni, és amilyen arányban mínusz hőmérsékletű a lehulló csapadék, olyan arányban hűti is az alsó légréteget. Kölcsönös hőátadási folyamat kezdődik, felgyorsul a lehűlés. Így előfordulhat, hogy a hegyoldalban eső esik, a völgyben pedig már hó, mert annyira lehűtötte a hó az alsó légréteget.

Sokan elvárják, hogy az előrejelzés pontosan mondja meg, eső lesz, vagy hó, ne úgy fogalmazzon, hogy havas eső, vagy hogy néhol havas eső vagy éppen változó halmazállapotú csapadék. Pedig egy általános prognózisban nem az a kérdés, hogy Szeged déli részén a város peremén mi történik aznap. Valóban helyenként és időnként fordulnak elő ezek a jelenségek.

Hazánkban sík vidéken körülbelül plusz négy foknál már nagyon-nagyon ritka, hogy hó essen. Plusz 2-3 foknál simán előfordul, hogy hó esik: egy ideig. Azután a hó lehűti a hőmérsékletet. Így maga a hó is gerjesztheti a hideget.