EuMet Időjárás előrejelzés

Várhatóan kevesebb búza terem az idén a tavalyinál, így országosan 4 millió tonna alatt lesz a termény mennyisége, szemben a múlt évivel, amikor a meghaladta ezt – mondta Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke hétfőn az MTI-nek.

Hozzátette: a szakemberek a mennyiségét előzetesen 3-4 millió tonna közé becsülik.
Pontosabb előrejelzés a hónap végére várható, ekkorra mérik fel ugyanis, hogy az őszi kalászosokban – búza, árpa, rozs -, valamint a káposztarepcében mekkora kárt tett a szélsőséges időjárás.  Az őszi vetések ugyanis jórészt hótakaró nélkül teleltek.
Emellett a vízhiány is jelentős. Ez térségtől függően 80-100 milliméter között mozog – emlékeztetett Vancsura József.
Példaként elmondta: a szélsőséges körülmények miatt a repce vetésterülete több mint 50 százalékban károsodott az előzetes becslések alapján. Ez több mint 100 ezer hektárt érint.
Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) év eleji adatai szerint a búza tavaly őszi vetésterülete – durum búzával együtt – 1 millió 083 ezer hektár volt, ami 8 százalékkal több az előző évinél. A búza vetésterülete évek óta 1 millió hektár körüli.
Káposztarepcét 282 ezer hektáron vetettek, amely 15 ezer hektárral több az előző évinél.

Forrás: MTI

A csapadékhiányos április tovább fokozta a vízhiányt a Balaton vízgyűjtőjén, az előrejelzések szerint ezen a májusi időjárás sem fog javítani, így várhatóan egész nyáron a hivatalos szabályozási minimumszint alatt marad a tó vízszintje, ami a turisztikai szezont egyelőre nem zavarja – mondta Csonki István, a Közép-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság vezetője szerdán az MTI-nek.

Mint kifejtette, az első három, kifejezetten száraz hónap után áprilisban 34 százalékkal kevesebb csapadék hullott a sokéves átlagnál a Balaton vízgyűjtőjén. A négy hónap alatt a szokásos 155 milliméternyi csapadéknak mindössze 40 százaléka, 63 milliméternyi eső hullott. Ezt a rendkívüli vízhiányt a meteorológiai szolgálat előrejelzései szerint az átlagosnál melegebbnek és szárazabbnak ígérkező május sem fogja enyhíteni. A szárazságot fokozza, hogy az áprilisi melegben nőtt a párolgási veszteség, és a tendencia várhatóan tovább folytatódik májusban is.
Csonki István szerint a 2000-2004. közötti aszályos évekre sem volt jellemző az ilyen mértékben elmaradó tavaszi esőzés, ott a nyári csapadék hiányzott évekig a tóból.
A Balaton vízszintje a szabályozási minimum alatt maradva júniusban 77, júliusban 74, augusztusban 67, szeptemberben 58 centiméter körül alakul az előrejelzések szerint. A kritikusnak mondható 2000-2004. közötti aszályos években volt már ennél alacsonyabb is a tó vízszintje. A nádas területek megerősödésének és térhódításának kifejezetten kedvező alacsony vízszint még nem zavarja a hajózási és fürdőzési szezont, de komoly problémákat okozhat, ha az ősz sem lesz csapadékosabb – mondta a szakember. Akkor ugyanis megfordulhat a tendencia, és a felszíni vizek kezdik el táplálni a felszín alatti vizeket, növelve az elszivárgási veszteségeket is – tette hozzá.
Csonki István az MTI-nek korábban azt nyilatkozta, az igazi probléma nem a mostani alacsony vízszint, vagy a csapadékszegény időjárás, hiszen ilyenre volt már példa. Az igazi gond az, hogy az 1970-es évek óta a csapadékhiány mértékét lényegesen meghaladó arányban csökkent a vízgyűjtő területről befolyó víz mennyisége, azaz a korábbiaknál jóval kevesebb víz érkezik a Balatonba, aminek egyelőre a szakemberek sem tudják az okát. Ezért fontos, hogy mielőbb komoly kutatásokat végezzenek az okok kiderítésére, hiszen csak az objektív tények ismeretében lehet bármilyen intézkedést hozni, illetve a folyamatokat lassító, vagy megfordító beruházásokról dönteni – hangsúlyozta az igazgató.
A Balatonért felelős vízügyi igazgatóság a konkrét adatok és szakmai elvek alapján történő közös gondolkodás jegyében konferenciasorozatot indít a tó jövőjével kapcsolatban, amelyen neves szakemberek és tudósok tartanak előadásokat. A rendezvénysorozat első állomása május 18-án Siófokon, a polgármesteri hivatalban lesz a Balaton Fejlesztési Tanáccsal, valamint a Győr-Moson Sopron Megyei Mérnöki Kamarával közös rendezésben.

Forrás: MTI 2012. május 2., szerda 16:24

A szokásosnál hetekkel előbb beköszöntő meleg időjárásban a hosszú hétvégén szinte valamennyi balatoni strand megnyitotta kapuit, ott is, ahol még zajlanak a felújítási munkák, de belépőt egyelőre sehol nem szedtek.

A Balaton 16-17 fokos hőmérséklete még nem igazán kedvező a fürdőzéshez, de így is sokan megmártóztak benne. A víz minősége kiváló, bár a 82 centiméteres vízszint alacsonyabb az ilyenkor optimálisnál.
A tó fizetős strandjainak pénztárai általában május végén, június elején nyitnak, addig a szabad-strandokhoz hasonlóan ingyen látogathatók ezek is – néhány kivételtől eltekintve. A kifejezetten meleg április végi hosszú hétvégén sok helyen igyekeztek szolgáltatásokat is biztosítani a vendégeknek.
A megkérdezett üzemeltetők többsége nem tervez áremelést, még az áfa-emelés miatti veszteséget is magukra vállalják az érintett önkormányzatok, vállalkozások. A fizetős balatoni strandok többségénél 400-600, drágább helyeken 900-1000 forint között várható majd a felnőtt belépők ára, a strandok jelentős része pedig továbbra is ingyenes lesz. Idén a strandfejlesztések a korábbiaknál visszafogottabb mértékben zajlottak, illetve zajlanak, de a pázsitot, sétányokat, vizesblokkokat mindenhol megfelelően felkészítik a hivatalos nyitásra.
Balatonfüreden már korábban megnyitották a strandokat a sétálók, napozók előtt, de fizetni csak várhatóan a pünkösdi ünnepektől kell majd. Június közepéig a tavalyi árakon adják a belépőket, egy esetleges minimális főszezoni áremelésről később dönt majd az üzemeltető.
Révfülöpön a tavalyi árakkal várják majd a vendégeket, fizetni a hivatalos nyitástól, május 26-ától kell. A Szigeti strandon felújítottak a nyolcvan éves szolgáltató épületet, és elsősegélyhelyet, babapelenkázót, öltözőket, továbbá foglalkoztató-helyiséget alakítanak ki benne. Megnövelték a homokos röplabdapálya területét, és a kertmozi hangrendszere is megújul. Révfülöp másik strandján, a Császtain pedig új strandfocipályát alakítottak ki.
Szigligeten már behelyezték a lépcsőket a mederbe a fürdőzéshez, de a pénztár várhatóan csak június 15-én nyit. Alsóörsön is működnek már a strandszolgáltatások, de még zajlanak a felújítások, fejlesztések. A tervek szerint a szokásosnál pár héttel később, csak május végétől válik fizetőssé a strand, és maradnak a tavalyi árak. A fejlesztések részeként egyebek közt lámpasort építenek ki a parton, és a sétányra panorámaképet adó webkamerát telepítenek.
Keszthelyen a pénztárak várhatóan csak június közepétől működnek, addig ingyen lehet használni a strandokat. Az üzemeltető még nem döntött a belépődíjakról. Az előzetes tervek szerint a Városi strandon tartanák a tavalyi árakat, a Libás és a Helikon strandon pedig csökkenteni szeretnének.
A siófoki fizetős és szabad-strandokon is felkészültek már a fürdési szezonra. Nem drágulnak idén sem a strandbelépők és a bérletek. A pénztárak május 18-án nyitnak.
Gyenesdiáson is már nyitott kapukkal várják a napozókat, fürödni vágyókat, fizetni csak május második felétől kell a belépésért. A vendégektől tavaly a legjobb balatoni minősítést kapó diási Játékstrandon marad a 600 forintos felnőtt belépődíj. A Lidó strandon 300-ról 350 forintra emelik a jegy árát. Ott idén ingyenes programokat indítanak, és továbbra sem kell fizetni a wifi, a parkoló és a sportpályák használatáért.
Fonyódon – több más déli parti településhez hasonlóan – továbbra is ingyenesen lehet használni a strandokat, és bár a szabad-strandok egy része nem számít hivatalosan kijelölt fürdőhelynek, azokat is megfelelően gondozzák. A fonyódi strandokon még zajlanak a szezon előtti munkák, és a tél okozta károk helyreállítás, de a napokban vízre teszik a strandi lejárókat. Kijelölt fürdőhely az Árpád-parti strand, a Sándor-telepi strand, a Városi strand, a Bélatelepi strand és a Zsolnay (Báthory utcai) strand lesz, ahol május 2-án nyitják meg az illemhelyeket, de a hivatalos nyitás csak május 15-én lesz.

Forrás: MTI

Szombaton kezdődik a budapesti strandszezon a Gellért, a Dagály és a Palatinus fürdők nyitásával – közölte a Budapesti Városüzemeltetési Központ szerdán az MTI-vel.

A Paskál, a Római és a pünkösdfürdői strand május 26-án, a csepeli és a csillaghegyi pedig június 2-án nyit. A gyerekek, a diákok, a nyugdíjasok és a családok mindennap, szerdánként pedig mindenki kedvezményesen strandolhat.
A Budapesti Városüzemeltetési Központ tájékoztatása szerint a fővárosi strandfürdők különleges programokkal és szórakozási lehetőségekkel várják főként a gyerekeket és fiatalokat. A részben felújított Palatinuson a vendégek kipróbálhatják a szörfözést és a carisma nevű labdajátékot, péntekenként pedig latin partyn vehetnek részt. A Dagályon kosárlabda-, streetball- és strandröplabda-pálya mellett várhatóan akadálypálya és mászófal is lesz.
A tervek szerint idén is megrendezik a Strandok Éjszakáját, továbbá számos egyéb, zenés rendezvénnyel is készülnek a szezonra. A belépőjegyek 100-400 forinttal lesznek drágábbak, mint tavaly.

MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Forrás: Budapest, 2012. április 25., szerda (MTI)

A globális hőmérsékleti átlag alapján a 2012-es március 1999 óta a leghidegebb március volt, de még így is a 16. legmelegebb márciusról beszélhetünk az 1880-as évig visszanyúló statisztikai adatbázis alapján.
A sarki jégtakaró mérete az átlagos alatt maradt, de 2008 óta mégis a legnagyobb volt és az elmúlt évtizedhez viszonyítva is az egyik legnagyobbnak mondható.
A La Niña hatás tovább gyengült, ahogy a Csendes Óceán egyenlítő környéki víztömegének hőmérséklete fokozatosan emelkedett az elmúlt 2 hónapban. Az amerikai Nemzeti Éghajlati Adatközpont (NOAA) előrejelzése szerint 2012 április végére a La Niña hatás teljesen megszűnik.

Globális hőmérsékleti információk:

• A globális, szárazföldi és óceáni összevont átlaghőmérséklet 2012 márciusában 13.16°C fok volt. Ez a 16. legmagasabb érték az 1880 óta gyűjtött adatokhoz képest, de 1999 óta a legalacsonyabb hőmérséklet, és 0.46°C-al a 12.7°C-os 20. századi átlag fölött volt.
• A globális, szárazföldi átlaghőmérséklet 0.73°C-al a 20. századi 5.0°C átlag felett volt (5.73°C). Ezzel a 18. legmelegebb március lett a mérések kezdete óta és a leghidegebb 2003 óta.
• Átlagosnál melegebb volt a hónap folyamán szinte szerte Kanadában, illetve az Egyesült Államokban, Mexikóban, Európa nagy részén, Argentínában, Peruban, valamint Észak- és Közép-Oroszországban, India, Kína és Brazília keleti részén.
• Átlagosnál hűvösebb régiók pedig: Alaszka, Ausztrália, Kelet- és Nyugat-Oroszország és Új-Zéland voltak.
• Norvégia az 1900-ban megkezdett mérési adatbázis gyűjtése óta a legmelegebb márciuson van túl, míg Ausztráliában a 3. leghidegebb tavaszkezdetet élték át az 1950-ben kezdett mérések óta.
• Az Egyesült Államokban ugyancsak az eddigi legmelegebb márciuson vannak túl. Több, mint 15.000 maximum hőmérsékleti rekordot regisztráltak a hónap folyamán, és a délebbre eső 48 állam átlaghőmérséklete 10.61°C volt, ami 5.8°C-al magasabb, mint a 20. századi átlag.
• Az óceáni értékek ekképpen alakultak: a globális érték 15.9°C volt, ami 0.35°C-al magasabb volt, mint a 20. századi átlag. Ez 1988-al és 1990-el holtversenyben a 14. legmelegebb, míg 2008 óta a leghidegebb érték. A melegebb értékek elsősorban a Csendes Óceán, az Észak-Atlanti térség, az Indiai Óceán keleti medencéje, és részben a déli medencéjéből származnak.

Az első negyedév statisztikája:

• A globális, szárazföldi és óceáni összevont átlaghőmérséklet az év első 3 hónapjában (január–március) 0.39°C-al magasabban alakult, mint a 20 századi átlag (12.3°C). Ezzel 1991-el holtversenyben a 21. legmelegebb első negyedévnek számít, míg 1996 óta a leghidegebbnek. Hibahatár: ±0.09°C.
• A január–március időszak globális, szárazföldi átlaghőmérséklete 0.53°C-al volt a 20. századi átlag felett (3.7°C). Így a 27. legmelegebb első negyedév lett a mérések kezdete óta, míg 1996 óta a leghidegebb. Hibahatár: ±0.22°C.
• A január–március időszak globális, óceáni átlaghőmérséklete 0.34°C-al volt a 20. századi átlag felett (15.9°C). Ezzel holtversenyben 1995-el a 14. legmelegebb első negyedév lett a mérések kezdete óta, míg 2008 óta a leghidegebb. Hibahatár: ±0.04°C.

Sarki tengeri jégsapka és a lehullott csapadék jellemzői:

• Az északi sarki tengeri jégsapka kiterjedése 2012 márciusa folyamán 3-4%-al az átlagos alatt volt, amivel a 9. legkisebb márciusi jégsapka méretet érte el, mióta a műholdas mérések 1979-ben elkezdődtek. 2008 óta azonban ez a legnagyobb méretű jégsapka március folyamán és az elmúlt egy évtized márciusaihoz képest is az egyik legnagyobbnak mondható. A jégtakaró éves maximumát március 18-án, 12 nappal az átlagos után érte el.
• A déli féltekén, az Antarktisz tengeri jégsapkája 16%-al nagyobb volt idén márciusban mint a sokévi átlag. Ezzel a 4. legnagyobb kiterjedésű jégsapkát mérték idén a 34 éves mérési periódusban.
• Az északi félteke hótakarója a sokévi átlag jkörülm alakult 2012-ben. Ez az átlag úgy jött ki, hogy az észak-amerikai terület hótakarója jóval az átlag alatt maradt (4. legkisebb hótakaró az adatbázis gyűjtése óta), míg az eurázsiai  hótakaró 1.1 million km2-el nagyobb volt az átlagosnál, ami a 9. legnagyobb márciusi érték.
• A csapadék igen változatosan alakult március folyamán a Föld egészét tekintve. Szárazság jellemezte szinte szerte Európát. Németországban pl. a 3. legszárazabb márciust regisztrálták a nemzeti mérési adatbázis gyűjtése óta (1881), míg Spanyolországban 1997 óta nem volt ilyen kevés csapadék az első tavaszi hónapban.  Átlag alatti csapadékmennyiséget mértek még kelet Brazíliában, Az egyesült Államok keleti partján, Dél-Amerika déli területein, Nyugat- és Délkelet-Afrika egyes részein és Dél- Délkelet-Ázsiában. Ezzel szemben az átlagosnál jóval több csapadék hullott szerte Ausztráliában, ahol a 4. legcsapadékosabb márciuson vannak túl a 113 éves statisztika szerint. Ez a csapadékmennyiség a La Niña jelenséggel függ össze.

Forrás: NOAA

Frissítés: 2012. április  12.

A helyzet egyértelműen kedvező mindkét nagy folyónkon.

Miközben már javában fúj a tavaszi szél, vizet mégsem áraszt. A cikk írásakor, február 29-én az Alpokban, a Duna felső vízgyűjtőjén a hóban tárolt vízmennyiség még 11.77 km³ volt, március 7-én 10.7, március 15-én  9.9, március 20-án 8.7, március 30-án 6.4, április 12-én már csak 5.7 km³ (ebből kb. 3 km³ a legfelső magasságokban később is megmarad).

A Tiszán február végén 4.8 km³ volt, március 7-én 4.3, március 15-én 3.7, március 20-án 2, március 30-án 0.4, április 12-én már csak 0.2 km³ .

***

Ilyenkor, olvadáskor a második dolog, ami sokak fejében megfordul, miután kiélvezte az első tavaszi napsugarakat és az enyhébb hőmérsékleteket, hogy kell-e tartanunk a tavaszi árhullámtól?

Tavaszi szél vizet áraszt? Most inkább írjuk így: Tavaszi szél vizet áraszt! – így, felkiáltó jellel!

Hogy miért a felkiáltó jel? Ki ne ismerné a nótát, itt cseng a fülünkben, azt azonban már kevesebben gondoljuk végig, hogy ennek a népi megfigyelésnek mi is a magyarázata. A tavaszról a kellemes meleg és az arcunkat simogató napsütés jut az eszünkbe és erről könnyen juthatunk arra a következtetésre, hogy ettől olvad a hó. Ez azonban csak részben igaz. A hófehér felület nagyon keveset nyel el a napsugárzásból azt szinte teljes egészében visszaveri, úgy is mondhatjuk, a hónak a legnagyobb az albedója. (Albedo: a felületek sugárzás visszaverő képességét kifejező mérőszám, értéke az abszolút fehér felületeknél 1, az abszolút fekete felületeknél esetében pedig 0. A hó albedója közelíti az 1-et). A napsugárzás tehát alig játszik szerepet az olvadásban. Azt feltehetőleg mindenki tudja, hogy egy jelentősebb tavaszi árhullámhoz sok-sok hó kell. A sok hóban viszont sok a „hideg”, a felolvasztásához sok „meleg” kell. Aki síel, tapasztalhatta, hogy szikrázó tavaszi napsütésben a levegő akár 5-8 fokra is felmelegedhet, egy szál pólóban is remekül tudunk síelni és a hó szinte nem is olvad. Persze, hogy nem olvad, mitől is olvadna? A nagy tömegű hó szépen „áthűti” a felületével érintkező vékony légréteget, mivel a levegő jó hőszigetelő, ez a vékony hideg levegő elégséges „védőcsomagolást” biztosít a hónak az olvadás ellen. Nyugvó levegő esetén ez az állapot sokáig fennmarad, a hó szép lassan olvadozik, az olvadékvíz éppen csak csordogál. Ez az „idilli” állapot azonban drasztikusan megváltozik, ha megmozdul a levegő. A felmelegedett légtömegek már tartalmaznak akkora hőmennyiséget, ami a hó felolvasztásához szükséges és mozgásukkal „elfújják” a hó felszínéről a vékony hideg „szigetelést”. A hó felszíne így már „védtelenné” válik és a folyamatosan érkező meleg „utánpótlástól” gyorsan olvadni kezd. Tovább gyorsíthatja az olvadást a hó felszínére hulló langyos eső, amely nemcsak a mennyiségével növeli az olvadékvizet, hanem jelentős hőtartalmával  is gyorsítja az olvadást.

Összefoglalva tehát: ahhoz, hogy a folyókon tavasszal jelentősebb árhullám vonuljon le, 4 tényezőnek kell egyidejűleg jelen lennie:

1. sok hó;
2. intenzív felmelegedés;
3. meleg szél;
4. eső.

Ezek a feltételek 2006-ban egyszerre következtek be a Duna vízgyűjtőjében, melynek eredménye 860 centiméteres tetőző vízszint volt. 1999-ben március 1-én több mint 15 köbkilométer volt a hóban tárolt vízkészlet és úgy lefolyt, hogy szinte észre sem vettük. Tehát nem csak a meleg, hanem a szél az, ami vizet áraszt!

A 2012-es évet illetően egyelőre nyugodtak lehetünk, kifejezetten biztató a helyzet.

A mederteltség szempontjából a Duna és a Tisza is alacsony, illetve igen alacsony vízállású. Vagyis az újabb olvadás idején is bőven van helye a hólének.

Összehasonlításul, 2006 telén a Duna felső vízgyűjtőn lévő hóban tárolt vízmennyiség az átlagos 9 köbkilométer helyett a duplája, 18 köbkilométernyi volt. Ekkor két tényező szerencsétlen módon egyszerre jelentkezett az Alpokban. Az erőteljes és folyamatos olvadás valamint a nagy eső. Miközben ekkor már a meder is félig telt volt.

Ezen három tényező együttes jelentkezése okozta Budapest felett a rekord áradást. A fővárosban, 2006 április 5-én, 860 cm-nél tetőzött a folyó.

Jelenleg 11.77 km³ a hóban tárolt vízkészlet a Duna felső vízgyűjtőjén, a folyómeder alacsony vízállású és az olvadás is szakaszosan alakul. Március 2-ig fokozatos lassú olvadás, a vízkészlet apadása, majd a 3-i hőmérséklet csökkenéssel megtorpanása valószínű. A leolvadó víznek is viszonylag kis emelkedések mellett lesz ideje lefolyni.

Hóban tárolt víztartalék 2012.02.29-én

Mihez hasonlítsunk? A Balaton vízkészlete összesen közel 2 köbkilométer. Most tehát az Alpokban kb. 5,5 Balaton vízmennyisége van a hóban. Ebből kb. 1 Balaton mennyiségű mindig fent marad a legmagasabb csúcsok környezetében, nem olvad el.  A maradék 4,5 Balaton mennyiségű víztartalom hogyan, milyen tempóban képes leolvadni? Nos 1 Balaton mennyiségű víztartalom egy jelentős olvadás idején az Alpokban képes 2 nap alatt eltűnni és 3 napon belül le is folyni a Felső-Dunán. Azaz lassú, szakaszos olvadás idején – amely most is valószínű -  mindössze néhány hét alatt észrevétlenül megszűnik az esetleges fenyegetés. Egyelőre kijelenthetjük, az olvadás mellé az Alpokra érkező átmeneti csapadékok a következő két hétben sem tudják jelentősen megemelni a Duna vízszintjét, a Tisza vízszintjét sem a Kárpátokra várható időszakos csapadék.

A Tisza felső vízgyűjtőjén egyébként 5 napja még 5.8, most viszont már csak 4.8 km³ -nyi a hóban tárolt vízmennyiség.

A jelentést folyamatosan  frissítjük itt a továbbiakban is, mivel két héten túl a meteorológia tudománya nem tud megbízható előrejelzést nyújtani, azaz biztosan nem tudható, hogy vízügyi szempontból “megette volna a kutya a telet”, hiszen az Alpokban a március, de néha még az április eleje is lehet a további hófelhalmozás időszaka, amikor is ha 500 és 1500 méter közötti magasságban még jelentős mennyiség hullana le, egy még beláthatatlan, kedvezőtlen esetben igen gyorsan le is tudna jönni…

Ami biztos, egyelőre a jelenlegi körülményeket ismerve okkal bizakodhatunk, hogy folyóinkon nyugodt tavaszunk legyen.

Az idei, 2012-es Húsvét alkalmából a magasabb hegyeinkben átmenetileg még a talajon is megmaradó hóesés is előfordult. A jellemző azonban inkább a metsző, hideg szél, a lehűlés és a szórványos záporeső volt hazánkban. Nem ritka azonban az ilyen jelenség, igaz gyakorinak sem mondható. A feljegyzések szerint előfordult már hazánkban augusztusban is hóesés. legutóbb 1948 augusztus 13-án Zircen jegyeztek fel ilyet. Az elmúlt évszázad statisztikái alapján elmondható azonban, hogy hazánkban átlagosan febr. 28. és márc. 16. közé tehetőek az utolsó hótakarós (azaz talajon is megmaradó hó) napok.

Mátraszentistván webkamera Húsvét Hétfő reggelén

Szekszárd Húsvét Hétfő reggelén (fotó: Gáti László)

Minden évben március 23-án a Meteorológiai Világszervezet, a WMO 189 tagja és a meteorológusok világméretű közössége együtt ünnepli a Meteorológiai Világnapot.

Így lesz ez idén is. A 2012-es világnap témája: A jövőnk erőforrásai az időjárás, az éghajlat és a víz.

A WMO 2012-es Meteorológiai Világnapra kiadott brossúrája (angol nyelven) ezen a linken érhető el: http://www.wmo.int/worldmetday/brochure_en.html

Hazánkban a Meteorológiai Világnapon vehetik át az arra érdemes kollégák a Schenzl Guidó Díjat és a Pro Meteorológia Emlékplakettet, de a miniszteri elismerő oklevelek is ekkor kerülnek átadásra.

2012. Március 25-én, vasárnap hajnalban 2:00 órakor 3:00 órára, azaz 1 órával előre kell állítani az órákat. Ezzel elkezdődik hazánkban a nyári időszámítás.

TÖRTÉNETE

A téli/nyári időszámítás miatti óraállítást először 1976-ban, Franciaországban vezették be. Ez 3 évvel az első olajárrobbanást követően történt és a fő célja az energia felhasználás csökkentése volt.
Hazánkban 1980 óta állítjuk az órákat minden évben kétszer. A nyári-téli időszámítást jelenleg egy 1996-os kormányrendelet szabályozza, amelyet az Európai Unió tagállamaiban érvényes szabályhoz igazítottak. Eszerint a nyári időszámítás minden év március utolsó vasárnapján kezdődik és október utolsó vasárnapjáig tart.

MANAPSÁG

A gyakorlat hasznosságával kapcsolatban évek óta megoszlanak a vélemények.
Az óraátállításból adódó megtakarítás legnagyobb része abból adódott, hogy a közvilágítást elég volt egy órával később bekapcsolni. Ma azonban a modern energiahálózatok és a közvilágítás is automatikusan működik, mindig alkalmazkodik az éppen aktuális fényviszonyokhoz. Így a lámpák ki és bekapcsolása a sötétedéssel egy időben történik meg. Az éjszaka hossza pedig független attól, hogy az óra éppen hány órát mutat. A fogyasztási szokások megváltozása, az egyre szaporodó háztartási készülékek használata jócskán megnövelte energia igényeinket. Legjobb példa erre a tévézési szokásaink változása. Míg régen 1-2 tévécsatorna adásait tudtuk nézni, azt is csak este 10 óráig, addig ma nem ritka, hogy 100 tévécsatorna vételére van lehetőségünk és éjjel-nappal sugározzák az adásokat.
Egy, a Mavir (Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt.) által készített, 2010-es felmérés szerint Magyarországon a tavaszi óraállításkor látványosan változik az esti órák áramfogyasztása. Akkor naponta 1,5-3 százalékos, 2000-4000 megawattóra csökkenés tapasztalható az energia felhasználásban. Az október végi óraállítás hatása az energiafogyasztás mérséklésére azonban nem ilyen látványos.
Más megközelítésben azonban már nem ennyire egyértelmű az “idővariálás” jótékony hatása. Egyes kutatások kimutatták, hogy az évi 2 óraállításnak akár káros, de legalábbis kellemetlen egészségügyi hatásai is lehetnek. Elsősorban a kisgyerekeket, csecsemőket és az idős embereket érinti negatívan az óra állítása, mert az ő szervezetük nehezebben alkalmazkodik a napirend megzavarásához. Sokaknál több napig vagy akár hétig is tartó alvászavarokat, kialvatlanságot okoz. Azt pedig kisgyermekes anyukáknak nem kell részletezni, hogy ez milyen egyéb problémákat, kellemetlenségeket tud szülni.

Az elmúlt napokban 2 igen hevesnek mondható napkitörést észleltek a NASA szakemberei az AR1429-es számú napfolt tevékenységeként.

A március 4-i kitöréskor (X1-es erősségű) elindult napszél szerdára virradó éjjel érte el a Föld légkörét. Hatására G1-es, azaz kis erősségű geomágneses vihar alakult ki, ami a szerdai nap folyamán még G2-3-as szintig erősödni fog. Ugyanennek a napkitörésnek tudhatók be  a most észlelhető R2-3-as szintű (erős) rádiójel kimaradások, melyek a HF (magas frekvenciájú) rádiójeleket és az alacsony frekvenciás navigációs jeleket érintették.

Mindeközben az éjszaka folyamán újabb, igen erős napkitörés következett be ugyanabból az AR1429-es számon jelzett napfoltból, amiből a korábbi is. A sorozatban ez volt az eddigi legerősebb (X5-ös erősségű). Az újabb kitörésből eredő sugárzás már nagyobb zavarokat okozhat majd a földi rádiózásban (R3-5-ös erősségű) az elkövetkező órákban, illetve az 1-2 nap múlva várhatóan ideérő anyagfelhő, mely a kitöréskor “dobódott ki” az űrbe komolyabb hatásokkal is bírhat.

Észlelt napkitörések (a vízszintes X sávot elérőek tekinthetőek erősnek)

Az anyagfelhő nagy valószínűséggel eléri a Föld légkörét, mert a kitörés iránya közelítőleg, de nem konkrétan bolygónk irányába történt. Az első, de még folyamatosan korrigált előrejelzések szerint március 8-9-én várható geomágneses vihar kialakulása (G3-5), illetve igen intenzív sarki fény tevékenység, mely akár a sarkoktól kissé távolabbi pontokon, alacsonyabb szélességi körökön is megfigyelhető lesz. Azon szerencséseknek, akik valamely északi országban töltik a hétvégét, életre szóló élményben lehet részük, ha városokon kívül, a mesterséges fényszennyezéstől minél távolabb kémlelik az eget.

A komoly szavak (napkitörés, geomágneses vihar stb.) ellenére nem kell megijedni! A legtöbbünket egyáltalán nem érinti ez az űrben zajló esemény, hiszen ami el is éri a Földet, azt nagyrészt “kivédi” a bolygónk körül kialakult légkör és mágneses tér. Ez utóbbiban keletkezik zavar átmenetileg, melynek a látványos fényjelenségek és a navigációs készülékek, rádiók zavara köszönhető. Elsősorban az űrben veszélyes, hiszen ott komolyabb sugárzásveszély is fenyegetheti az asztronautákat. Ezen felül a magasabb légtérben, illetve a sarkokhoz közeli területeken fordulhat elő még sugárzás veszély, illetve ugyancsak a sarkokhoz közel jellemző elsősorban a rádiójelek kimaradása. Ezek a jelenségek a repülést veszélyeztethetik, főképp, hogy az elmúlt években egyre több óceánt átszelő járat a sarkok irányába közlekedik.

Amit talán mi is észlelhetünk az a műhold berendezések memóriazavarai, zavaros kép továbbításuk, illetve a térbeli “tájékozódásuk”, navigációjukban bekövetkező hibák és nem kizárt, hogy a navigációs készülékek még a földfelszínen is megzavarodhatnak. Nem kizárt, hogy Magyarország szélességi körén is előforduljon sarki fény jelenség, de kicsi az esélye és intenzitása sem lesz összehasonlítható az északabbra megfigyeltekhez.

Forrás: Space Weather Prediction Centre; SpaceWeather.com