Hírek | Eumet.hu – Időjárás-előrejelzés

Napi csapadékrekord a Bükkben (jún. 10.)

Június 10-én még sohasem mértek akkora csapadékot Magyarországon, mint vasárnap a Bükkben: Bánkúton a hétfő reggeli mérések alapján 24 óra alatt 173.0 mm zúdult le. Vasárnap délután a hegyvidéken kialakult heves zivatarban is hullhatott néhol 50 mm-nél nagyobb csapadék, majd az éjszakai, órákon át tartó felhőszakadásból 100 mm-nél is több eső esett a Bükk egyes részein – áll az Országos Meteorológiai Szolgálat híradásában.

A cikkből megtudhatjuk, hogy ekkora vízmennyiség még a Bükkben is átlagosan két nyári hónap alatt esik le, az Alföldön ez három havi átlagos csapadékmennyiségnek felel meg. Az Országos Meteorológiai Szolgálat adatbázisának jelenlegi állapota alapján 1901 óta Magyarországon ez a 8. legnagyobb napi csapadékösszeg; az abszolút rekorder Gyömrő, ahol 1963. szeptember 8-án 202.7 mm hullott.

A vasárnapi viharrendszer idején leginkább a Bükk központi részén hullott extrém mennyiségű csapadék, de a Mátra környékén (pl. Terpesen) is kiakalult 50 mm-nél több esőt adó felhőszakadás. Ugyanakkor a Bükk hegységtől északra és délre már lényegesen kevesebb hullott: Putnokon 7, Egerben mindössze 4 mm-t mértek a szolgálat észlelői.


Ilyen rövid idő alatt ekkora mennyiségű vizet képtelen befogadni a talaj, így a kisebb vízfolyásokon villámárvizek alakultak ki. A Bükkből lefolyó vízözön hajnalban Szilvásváradot is elárasztotta. Emellett a Garadna völgyében, Ómassán is komoly károkat okozott az ítéletidő.
További részletekért, illetve fényképekért olvassák el az Országos Meteorológiai Szolgálat cikkét: Mint a monszun – új napi csapadékrekord a Bükkben (VI. 10.)

A 06.08-09-i viharok mérlege

Súlyos károkat okoztak a június 8-ról 9-re virradó éjjel, majd még szombaton is tomboló viharok szerte az országban.

Szombat délig 350 helyszínen kellett beavatkozniuk a katasztrófavédelem munkatársainak a pénteki vihar miatt, 80 másik helyszínen folyamatban van a segítség – mondta el Mukics Dániel, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) helyettes szóvivője szombaton az MTI-nek.
A helyettes szóvivő közlése szerint a legtöbb helyen az erős szél miatt kidőlt fák, letört faágak okoztak gondot, és a heves esőzés miatt elázott épületekhez hívták őket.
Pénteken Vas és Zala, míg szombaton Bács-Kiskun megyében volt a legtöbb dolguk.

A szombatra virradó éjjel 2, majd szombat délelőtt még egy heves zivatarrendszerből összességében Bács-Kiskun megyében hullott a legtöbb eső. Ott helyenként a júniusi átlagot is meghaladta a 24 óra alatt lehulló eső (75 mm). Az északkeleti országrész ezúttal kimaradt, de szombat éjjelre még várható zivatar, mely akár azt a térséget is érintheti.

A szombat 12:00-t megelőző 24 óra alatt mért csapadék az Országos Meteorológiai Szolgálat mérése alapján.

Víz borítja a Zalaszentgyörgy és Zalalövő közötti utat az éjszaka hirtelen lehullott nagy mennyiségű eső miatt. Vízátfolyások miatt kilenc alsórendű út egy-egy szakaszát kellett lezárni:

MTI fotó: Varga György

A Vas megyei Gasztony településen egy megáradt patak miatt kellett kilenc házat és egy éttermet mintegy kétezer homokzsákkal megvédeni, míg Hegyhátszentjakabon tizenhárom lakóházból negyven embernek kellett átmenetileg elhagynia otthonát, mert a Vadása-tó vízszintje annyira megemelkedett, hogy az épületeket veszélyeztette.

Hegyhátszentjakab, 2018. június 9. A gát megerősítésén dolgoznak szakemberek és önkéntesek 2018. június 9-én Hegyhátszentjakabnál, ahol a Vadása tórendszernél a két tavat elválasztó védműnél több helyen megcsúszott a föld, suvadások keletkeztek az éjszaka hirtelen lehullott nagy mennyiségű eső miatt. MTI Fotó: Varga György

Zalalövőn megáradt a Zala-folyó, a település partszakaszát elöntötte a felhőszakadásnak köszönhetően lezúduló ár:

Fotó: MTI, Varga György

Őrimagyaróson is lakott területet öntött el a sáros víz:

Az ár elöntötte az őrimagyarósi vegyes boltot. MTI fotó: Varga György

A szóvivő azt is elmondta, hogy Vas megyében 36 eseményhez vonultak ki a tűzoltók. A lehullott csapadék miatt megtelő vízelvezető árkok és felduzzadt patakok elsősorban őrségi településeken okoztak gondot, ahol a vízátfolyások ellen homokzsákokkal védekeznek.

Sárváron egy heves széllökést követően mérnöki precizitással dőlt be két ház közé egy 35 méteres daru, néhány méterre mindkét ház falától. A házakban alvók azt hitték, földrengés van – írja a helyi 112press.hu.

Fotó: 112press.hu
Daru dőlt a házak közé Sárváron

Több helyszínen utakra, lakóházakra és autókra dőltek a fák, emiatt öt épületben keletkezett kár.
A vihar kárt tett sok villanyvezetékben és oszlopban: Vas és Zala megyében hét-hét, Somogyban három, Baranya megyében pedig egy településen szünetel az áramszolgáltatás, ami összesen kétezer fogyasztót érint. A probléma elhárításán folyamatosan dolgoznak a tűzoltók és az áramszolgáltatók munkatársai.
Az OKF azt kéri, ha valaki leszakadt vezetéket lát, ne közelítse meg, hanem hívja a 112-es segélyhívó számot.

A vas megyei Szőcén a hömpölygő víz kimosta a híd alapját, mely több helyen is beszakadt:

MTI fotó: Varga György

Halálos áldozatokat is követelt az ítéletidő: Dombóváron (Tolna megye) egy negyven méteres fa dőlt rá egy autóra, amelyben öt ember utazott. Négyen közülük életüket veszítették. Az esetet a dombóvári rendőrkapitányság közigazgatási hatósági eljárás keretében vizsgálja.

Egész Tolna megyében heves vihar volt, leszakadt faágak és elektromos felső vezetékek miatt riasztották a tűzoltókat az ország délnyugati részén átvonuló zivatar miatt. Dombóváron egy másik helyen is faág zuhant az útra, és Bonyhádon is úttestre dőlt fa miatt volt riasztás – írja az MTI.

 

Az Útinform szombat hajnali hírei szerint:

  • Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Hollóstető és Lillafüred közötti úton a 41-es km-nél két fa dőlt rá az úttestre. Az utat lezárták, csak nagy kerülővel Bélapátfalva, illetve Miskolc felé lehet kerülni;
  • Pest megyében, Budaörsön a Repülőtéri út és a Kamaraerdei út közötti utat a két körforgalom között lezárták, mert a vasúti aluljárót elöntötte a víz;
  • Vas megyében a heves esőzések miatt több útszakaszon is korlátozás van érvényben: a Gasztonyi bekötőút egy szakaszát, a Szombathely állomáshoz vezető utat, a Nemesmedves bekötő utat, valamint a Csákánydoroszló bekötő utat vízátfolyás miatt lezárták.

 

Újabb hőmérsékleti rekordok május 4-5-én

2018.május 4-én megdőlt az országos meleg rekord, majd május 5-ére virradóan megdőlt a budapesti legmagasabb minimum hőmérsékleti rekord.

A május 4-i országos rekord eddig 32,0 C fok volt, amelyet 1946-ban Kaposváron mértek. Az új rekordot mostantól kezdve Edelény tartja, ahol 32,3 C fokig emelkedett a hőmérséklet.

Rekord meleg Edelényben, május 4-én

Május 5-ére virradóan enyhe volt az éjszaka. Budapest Lágymányoson mindössze 19,6, Budapest belterületen 18,3 C fokig hűlt le a levegő. Ez 1,3, illetve 0,5 fokkal magasabb az eddigi 17,8 fokos rekordnál, amelyet 2010-ben Lágymányoson mértek. Ezzel egyébként majdnem az országos csúcs is megdőlt, de az 1969-es soproni 19,7 fokos csúcs érvényben maradt.

Rekord enyhe hajnal Budapesten 05.05-én

Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat

A legmelegebb április 1901 óta

A 2018. április havi országos átlaghőmérséklet az 1901-től tekintett rangsorban a legmelegebbnek adódott. Az 1981-2010-es sokévi átlagot mintegy 4,6 °C-kal múlta felül. Sok helyen több évtizedes meleg-rekordok dőltek meg – áll az Országos Meteorológiai Szolgálat május 3-án kiadott elemzésében.

A jelentés szerint az április havi középhőmérséklet országos átlagban 15,63 °C-nak adódott, és ezzel rekordot döntött, ugyanis soha nem volt ilyen meleg az április 1901 óta. A normált leginkább a maximum hőmérséklet haladta meg, több mint 5 °C-kal.
Az 1. ábra az április napi középhőmérsékleteket mutatja az 1981-2010-es normál időszakkal együtt. Országos átlagban április 29-én volt a legmelegebb, a középhőmérséklet értéke ekkor 21,4 °C volt, ami mintegy 8 °C-kal haladta meg a sokévi átlagot. A hónap során csupán egy rövid időszakban süllyedt az átlag alá a középhőmérséklet, április 1-jén és 2-án.
A hónap során mintegy 15 hőmérsékleti meleg-rekord dőlt meg, melyeket az OMSZ oldalán találhatnak meg.
Az április havi országos átlaghőmérsékletek rangsorában 2018 áprilisa az első 1901 óta (1. táblázat, 2. ábra). A legnagyobb értékek jellemzően az ezredforduló után jelentkeztek, azonban az ezredforduló előtt is előfordultak magas hőmérsékletek. Az áprilisi legmagasabb napi maximum hőmérséklet 32,6 °C, melyet Pitvaros állomáson mértünk 2013. április 30-án.

 

A Hoffmann Lilla és Kircsi Andrea által készített teljes elemzést az OMSZ oldalán olvashatják: link

Dupla hőmérsékleti rekord 2018 ápr. 29-én

Az Országos Meteorológiai Szolgálat közleménye szerint a fölénk áramló meleg levegő és a több helyen felhős idő hatására igen enyhe volt a 2018. április 29-i éjszaka. A Szeged melletti Sándorfalván csupán 18,7 Celsius fokig csökkent csak a hőmérséklet (ez várhatóan estig már nem változik), és ezzel megdőlt a legalacsonyabb hőmérséklet napi rekordja, amelyet 1966-tól mindeddig Budapest Országút és Eger állomás tartott 17,4 C fokkal.

 

 

A délutáni órák újabb rekordot hoztak. Új országos meleg rekordot született. Az eddigi, 2012-ben Győrön és Nyíregyházán beállított rekord 30,6 C fok volt, melyet ráadásul nem egy, hanem mindjárt 18 db mérőállomáson is meghaladta a napi maximum-hőmérséklet. Ezek közül a legmagasabb értéket Kelebián és Sátorhelyen regisztrálták, ahol 31,4 C fokig melegedett fel délután a levegő.
Nem sokon múlott a fővárosi meleg rekord sem. Újpesten délután 30,4 C fokot mértünk, ami megegyezik a 2012-ben, ugyancsak Újpesten mért maximum értékkel.

Forrás: www.met.hu

142 éves meleg-rekord dőlt meg a fővárosban (ápr. 23.)

2018. április 23-án megdőlt a budapesti meleg-rekord.


Újpesten 29,3 fokot mértek. Az eddigi rekord 29,0 fok volt Krisztinavárosban 1876-ból ugyanezen a napon.

 

“A szélsőségek válogatása és ellenőrzése a mérések kezdete óta tart, ennek ellenére előfordulhat, hogy a bemutatottnál szélsőségesebb értékek is bekövetkeztek, vagy esetleg hibás érték maradt az adatok között, különösen a XX. század első felében, amely időszakról túlnyomó részben csak kéziratos formában vannak adataink.”

Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat

Tájékoztató a Tiszán 2018. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

2018. február 28. – Országos Vízügyi Főigazgatóság

 

  1. A tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

A 2017. december 1-től 2018. február 28-ig terjedő időszakban a Tisza tokaji vízgyűjtőjére a rendelkezésre álló csapadékadatok alapján 222,6mm csapadék hullott, ami a sokéves átlagértéknek, a 169,3mm-nek a 131%-a. A szegedi vízgyűjtőre lehullott csapadék is a sokéves átlag felett alakult, 179,9mm-t mértek, ami az átlagos értéknél, a 128,2 mm-nél 40% -al magasabb. Az 1. és a 2. ábrán a tokaji, a 3. és 4. ábrán pedig a szegedi adatokat ábrázoltuk. Látható, hogy kiemelkedően magas érték mindkét vízgyűjtőn decemberben volt, a Tokaj feletti vízgyűjtőn91%- al, a Szeged feletti vízgyűjtőn78%-al esett több csapadék az átlagosnál, míg a január és a február szárazabbnak mondható. A Tokaj feletti vízgyűjtőn az átlagos értéknek 82%,ill. 99% -a, a Szeged feletti vízgyűjtőn pedig a sokéves átlag 96%,ill. 130% -a esett le januárban és februárban.

Az idei téli időszak csapadékmennyisége az utóbbi évek egyik legmagasabb értéke mind a két vizsgált vízgyűjtő tekintetében. (2. és 4. ábra)

Összességében elmondható, hogy a Tisza vízgyűjtő területén a mögöttünk levő téli időszak első hónapját jóval átlag feletti csapadékmennyiség jellemezte, amit átlagosan csapadékos január és február követett.

(Meg kell jegyeznünk, hogy a fenti értékek a Tisza erdélyi vízgyűjtőjéről származó adatok erősen hiányos volta miatt jelentős pontatlansággal terheltek.)

 

2. A téli időszak hőmérsékleti viszonyai

A Tisza vízrendszerének hőmérsékleti viszonyait a lefolyási viszonyok alakításában jelentős szerepet játszó részvízgyűjtők havi középhőmérsékletének területi átlagértékeivel, valamint a sokéves átlaggal (zárójelben) jellemeztük (1. táblázat):

Az 1. táblázatból látható, hogy a 2017-2018.téli időszakának decemberében és januárjában az átlagnál jóval melegebb volt. Mindegyik részvízgyűjtőn a havi középhőmérsékletek a sokéves átlagértékek felett alakultak, decemberben 1,1-2,3 oC -al, januárban 2,2-3,2 oC -al mutattak magasabb értéket.

A tél utolsó napjaiban beáramló sarkvidéki hideg miatt a február hőmérsékleti szempontból már nem tekinthető ennyire melegnek, de a Felső Tisza és a Bodrog vízgyűjtő kivételével még így is átlag feletti középhőmérsékleteket mértek.

Összességében megállapíthatjuk, hogy a Tisza vízgyűjtő területén 2017 decemberében és2018 januárjában az átlagosnál jóval melegebb időjárás uralkodott. A Felső-Tisza vízgyűjtő kivételével mindegyik részvízgyűjtőn a havi középhőmérsékletek fagypont felett alakultak és meghaladták a sokéves átlagértékeket, míg a február, különösen a második fele hidegebb idővel, átlaghoz közeli hőmérsékletekkel jellemezhető.

 

3. A vízgyűjtőn 2018.február28-án hó alakjában tárolt vízkészlet

A Tisza szegedi vízgyűjtő területén a hóban tárolt vízkészlet értékét a rendelkezésre álló, túlnyomórészt kárpátaljai, erdélyi, valamint felvidéki meteorológiai állomások hóvastagság, illetve hóvízegyenérték adatai, valamint a meteorológiai adatokból, az orografikus hatások figyelembevételével számított mintegy 1250 hóvastagság és hóvízegyenérték adat alapján határoztuk meg. Ennek elmúlt téli menetvonalát az 5.ábrán ábrázoltuk, a sokéves átlaggal és a szélsőértékekkel együtt.

Az ábrán a sötétkék vonal mutatja, hogy a Tisza szegedi vízgyűjtőjén a hóban tárolt vízkészlet mennyisége a téli időszakban végig a sokéves átlag felett alakult.

Már december elején megindult a hófelhalmozódása, és a hónap közepén a maximális értéket is meghaladta a hóvízkészlet.

Január elejétől a viszonylag meleg időhatására kissé lelassult a folyamat, de februárban ismét jelentős mennyiségű szilárd halmazállapotú csapadék hullott, így a tél végére a hónap elején mért értékhez képest további 30 % -al nőtt a vízgyűjtőn lévő hó mennyisége.

A hóvízkészlet értéke a Tisza szegedi vízgyűjtőjén jelenleg 6,228 km3, a sokévi közepes mennyiség több mint kétszerese és a maximális érték 76 %-a.

A 6. ábrán a Tisza szegedi vízgyűjtőjén az elmúlt évek hóvízkészletértékei, valamint ezek átlaga látható az év ugyanazon a napján, február 28-án.

Az ábráról leolvasható, hogy az idei télen felhalmozódott hóban lévő vízkészlet jelentős mennyiségű, az utóbbi évek egyik legmagasabb értéke, de nem közelíti meg az 1999-ben és 2000-benlehullott hómennyiségét, amikor tavasszal jelentős árvizek vonultak le a Tiszán.

A 2. táblázatban a Tisza szegedi vízgyűjtő területén felhalmozódott hóban tárolt vízkészlet 2018. február 28-iértékeit -az átlagos hóvastagság, és az átlagos sűrűség adatokkal együtt-magassági bontásban tüntettük fel.

Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a mögöttünk álló, jelentős csapadékot hozó téli időszakban, a Tisza szegedi vízgyűjtő területén felhalmozódott hóban tárolt vízkészlet tél végi értéke, a sokévi közepes mennyiség több mint kétszerese. Ez a felhalmozódott hómennyiség jelentősnek mondható, de nem kiemelkedően magas, a sokéves maximális értéknél 24%-al kevesebb.

 

4. A tavaszi időszakra vonatkozó hidrológiai előrejelzés

A mai nap rendelkezésre álló hosszú-távú meteorológiai előrejelzések szerint Magyarország területén márciusban az átlagosnál melegebb és az átlagosnál szárazabb idő, áprilisban az átlagosnál kissé magasabb hőmérséklet és átlagosan csapadékos időjárás várható, míg a tavasz utolsó hónapja, a május kissé melegebbnek és az átlagosnál kissé szárazabbnak ígérkezik.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat 10 napos előrejelzése szerint március első napjaiban jórészt csapadékmentes, nagyon hideg időjárás várható. A lefolyás szempontjából fontos területeken a hajnali minimum hőmérsékletek fagypont alatt alakulnak, és a tavasz első 5 napján a napi középhőmérsékletek is a negatív hőmérsékleti tartományban maradnak. A hideg időjárás miatt a várhatóan kis mennyiségű csapadék jellemzően hó formájában valószínűsíthető. Március első dekádjában tehát a hóvízkészlet jelentősebb csökkenése még nem várható.

A fenti meteorológiai előrejelzéseket figyelembe véve készítettük el vízállás előrejelzéseinket a Tisza szegedi szelvényére. Az eredményeket a 3. táblázatban láthatjuk.

A 7. ábrán a március-május hónapokban várható közepes vízállások értékeit a sokéves havi átlagokhoz képest ábrázoltuk. Látható, hogy a 2018 tavaszára előrejelzett közepes vízállások értéke mindhárom hónapban a sokéves havi átlagos vízszinteket meghaladja.

A Tisza szegedi szelvényére vonatkozó maximális vízállás 2018. évi előrejelzett értékeit a fenti három hónapra a 8-10. ábrán ábrázoltuk, az elmúlt 5 évben észlelt hasonló értékekkel együtt. A grafikonokról leolvasható, hogy az előrejelzés mindhárom tavaszi hónapban az átlagosnál magasabb értéket mutat, áprilisban és májusban az utóbbi 4 év maximális értékét jócskán meghaladó, a 2013-as év tavaszi vízállásait megközelítő vízszintek valószínűsíthetők.

A jelenlegi helyzet alapján a tavaszi hónapokban egy jelentős tiszai árhullám kialakulásának az esélye átlagosnál nagyobbnak mondható, az olvadással egyidejű nagy mennyiségű csapadék előfordulása esetén akár árvédelmi intézkedéseket igénylő helyzet is előállhat. Az árvédelmi szinteket megközelítő, helyenként azokat meghaladó vízállásokat eredményező árhullám kialakulására a legnagyobb eséllyel április-május során számíthatunk.

Budapest, 2018. február 28.

Spitzerné Farkas Márta

Országos Vízjelző Szolgálat

A friss előrejelzési grafikonokat megtalálják a Vízállások aloldalunkon: Várható vízállások a Tiszán

Tájékoztató a Dunán 2018. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Országos Vízügyi Főigazgatóság
Országos Vízjelző Szolgálat
2018. febr. 28.
 
1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék
A 2017. november 1 -től 2018. február 28 -ig terjedő időszakban a Duna nagymarosi vízgyűjtőjén a rendelkezésre álló csapadék adatok alapján a lehullott csapadék összege 266,2 mm -re adódott. Ez az érték felülmúlja az előző 30 év átlagát ( 212 ,9 mm), annak 125 % -a.
Az 1. ábrából kiderül, hogy a novembertől , a vizsgált időszak első 3 hónapjában a csapadék a sokévi átlag felett alakult , pl. januárban a 30 éves átlagnál 80 % -al több hullott le, míg a február az átlagosnál szárazabbnak mondható , 28 % -al kevesebb csapadék esett a tél utolsó hónapjában.
A 2. ábrán látható, hogy az idei téli időszak csapadékmennyisége az utóbbi évek egyik legmagasabb értéke, a 2013. év ugyanezen időszakában leesett 270 mm feletti csapadékát megközelíti , a tavalyi téli hónapokban lehullott mennyiségnek pedig a 174 % -a.
Összességében elmondható, hogy a mögöttünk levő téli időszakban a Duna nagymarosi vízgyűjtő területén az átlagosnál 25 %-al több csapadék esett, mely jelentős része a novembertől január végéig tartó időszakban hullott le.
 
2. Az őszi és a téli időszak hőmérsékleti viszonyai
A Duna nagymarosi vízgyűjtőjének hőmérsékleti viszonyait a lefolyási viszonyok alakításában  jelentős szerepet játszó részvízgyűjtők havi középhőmérsékletének területi átlagértékeivel,  valamint a sokéves átlaggal (zárójelben) jellemeztük ( 1. táblázat ):
 

Az 1. táblázatból látható, hogy a vizsgált 4 hónapos, novembertől februárig tartó téli időszak folyamán, gyakorlatilag csak a januárra jellemző, hogy az összes részvízgyűjtőn az átlagosnál melegebb volt. A havi középhőmérsékletek 2017. november és december hónapban a Felső-Duna és az Inn vízgyűjtőn 0,5-3 ,0 o C -al az átlag alatt alakultak, míg a többi vízgyűjtőn novemberben átlag körül, decemberben valamivel az átlag feletti középértékeket mutattak. 2018. január hónap enyhülést hozott, a sokéves átlaghoz képest 1,4-4,1 o C -al magasabb középhőmérséklet értékeket mértek , míg a február az idei tél egyértelműen leghidegebb hónapja volt , mindegyik részvízgyűjtőt negatív középhőmérséklet és a sokéves átlagnál jóval alacsonyabb hőmérséklet jellemezte.

Összességében megállapíthatjuk, hogy a 2018-as év januári hónapja mindegyik részvízgyűjtőn pozitív középhőmérsékleteket és az átlagosnál jelentősen melegebb , míg a február fagypont alatti középhőmérsékleteket és az átlagosnál több fokkal hidegebb időjárást hozott.

3. A vízgyűjtőn 2018. február 28 -án hó alakjában tárolt vízkészlet

A Duna nagymarosi vízgyűjtő területén a hóban tárolt vízkészlet értékét elsősorban bajor é s osztrák meteorológiai állomások hóvastagság, illetve hóvízegyenérték adatai, valamint a rendelkezésre álló meteorológiai adatokból, az orografikus hatások figyelembevételével számított mintegy 2300 hóvízegyenérték és hóvastagság adat alapján határoztuk meg.

2018. február végére a Duna Nagymaros feletti vízgyűjtő területein igen sok, 18,8 km3, az elmúlt húsz év-adott napra vonatkozó-maximális értékénél is nagyobb mennyiségű hó halmozódott fel. Ez a magas érték elsősorban a Duna vízgyűjtő bajor területein, az Inn vízrendszerén, valamint a két nagy osztrák mellékfolyó, a Traun és az Enns vízgyűjtő területén végbement jelentős mértékű hófelhalmozódásnak köszönhető. A csehországi és felvidéki nagyobb vízfolyások (Morva, Vág) vízgyűjtőjén kisebb mértékű volt a hófelhalmozódás, itt az átlagot némileg meghaladó, de az eddigi maximális mennyiségtől jóval elmaradó értékek a jellemzőek .

A Duna nagymarosi vízgyűjtő területén hóban tárolt vízkészlet idei téli menetvonalát a 3. és 4. ábrán ábrázoltuk, a sokéves átlaggal és a szélsőértékekkel együtt. A 2. táblázatban pedig a felhalmozódott hóban tárolt vízkészlet 2018. február 28-án érvényes értékeit 500 m-es magassági bontásban tüntettük fel.

Az ábrákon látható, hogy a Duna nagymarosi vízgyűjtőjén a hóban tárolt vízkészlet mennyisége az idei télen végig a sokéves átlag felett, a sokéves maximumokat jelentő értékek körül alakult.

Már novemberben megkezdődött a hó felhalmozódása, ami a felső-dunai vízgyűjtők hideg és csapadékos időjárásának köszönhetően decemberben intenzíven folytatódott. A december elején mért 4,6 km3-ről december végére 13,6 km3-re nőtt a hóban tárolt vízkészlet értéke. Januárban , az átlagosnál melegebb időjárás miatt lelassult a folyamat, a felhalmozódás intenzitása csökkent, majd február első felében a hideg idő beköszöntével ismét felerősödött, és a hóban tárolt vízkészlet mennyisége a hónap közepére a sokéves maximum értékét is meghaladta , és meghaladja a meteorológiai tél utolsó napján is.

A hóban tárolt vízkészlet jelenlegi, február 2 8-i értéke 18,810 km3 , ez a 1998-2017-os időszak, az adott év ugyanezen a napján mért átlagos értéknek , a 10,27 km3 -nek a 1 83 % -a, a maximális értékén él pedig 13 %-kal magasabb.

A hóvízkészlet értékét a meteorológiai tél utolsó napján az elmúlt húsz téli időszak hasonló adataival is ábrázoltuk. Az 5. ábráról is leolvasható, hogy az idei télen felhalmozódott hóban lévő vízkészlet jelentős mennyiségű, az utóbbi évek legmagasabb értéke.

 

Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a mögöttünk álló, jelentős csapadékot hozó téli időszakban, a Duna nagymarosi vízgyűjtő területén felhalmozódott hóban tárolt vízkészlet tél végi értéke igen magas, jóval meghaladja a sokéves átlag és a sokéves maximum értékét is.

(Megjegyezzük, hogy a Dráva vízgyűjtő terület é n is az átlagosnál több, de nem rekord közeli a hófelhalmozódás mértéke. )

4. A tavaszi időszakra vonatkozó hidrológiai előrejelzés

A mai nap rendelkezésre álló hosszú-távú meteorológiai előrejelzések szerint Magyarország területén márciusban az átlagosnál melegebb és az átlagosnál szárazabb idő, áprilisban az átlagosnál kissé magasabb hőmérséklet és átlagosan csapadékos időjárás várható, míg a tavasz utolsó hónapja, a május kissé melegebbnek és az átlagosnál kissé szárazabbnak ígérkezik.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat 10 napos előrejelzése szerint március első napjaiban jórészt csapadékmentes, hideg időjárás várható. A lefolyás szempontjából fontos területeken a hajnali minimum hőmérsékletek fagypont alatt alakulnak, a z Inn, a Traun-Enns, valamint Morva és a Vág-Garam-Ipoly vízgyűjtőkön a napi középhőmérsékletek is a negatív 5 hőmérsékleti tartományban maradnak. A hideg időjárás miatt a várhatóan kis mennyiségű csapadék jellemzően hó formájában valószínűsíthető. A fentiekből következően, március első dekádjában a hóvízkészlet jelentősebb csökkenése még nem várható.

A fenti meteorológiai előrejelzéseket figyelembe véve készítettük el vízállás előrejelzéseinket a Duna budapesti szelvényére. Az eredményeket a 3. táblázatban láthatjuk.

A Duna budapesti szelvényére vonatkozó maximális vízállás előrejelzett értékeit a fenti három hónapra a 8 – 10. ábrán ábrázoltuk, az elmúlt 5 évben észlelt hasonló értékekkel együtt. A grafikonokról leolvasható, hogy májusban 500 cm körüli, ilyenkor átlagosnak mondható havi maximális vízszintek valószínűsíthetők, de márciusban és áprilisban ez az érték az utóbbi 5 év legmagasabb vízállását jelzi előre.

A jelenlegi helyzet alapján tehát a tavaszi hónapokban egy jelentős dunai árhullám kialakulására az átlagosnál mindenképpen nagyobb esély mutatkozik. Az olvadás megindulásának nagymérvű késlekedése, illetve az olvadással egyidejű nagy mennyiségű csapadék előfordulása esetén –legnagyobb eséllyel március végén és áprilisban -akár árvédelmi intézkedéseket igénylő helyzet is előállhat.

Meg kell jegyezni azonban, hogy a felhalmozódott nagy mennyiségű hó olvadása önmagában még nem elégséges egy komoly árhullám kialakulásához. A magasságilag igen tagolt Duna vízgyűjtőn ugyanis, a vízgyűjtő teljes területén egyszerre meginduló olvadás nehezen képzelhető el, ezért egy nagy árhullám kialakulásához mindenképpen jelentős mennyiségű folyékony csapadékra is szükség van.

Budapest, 2018. február 28.

Spitzerné Farkas Márta

A friss előrejelzési grafikonokat megtalálják a Vízállások aloldalunkon: Várható vízállások a Dunán

Országos Vízjelző Szolgálat

Egyre több helyen okoz gondot a belvíz

Belvízvédelem:

Jelenleg 11 Vízügyi Igazgatóság területén 61 szakaszon van belvízvédelmi készültség elrendelve. Ebből 18 szakaszon I. fok, 38 szakaszon II. fok és 5 szakaszon III. fok van érvényben. 329 db szivattyútelep van készültségben.

A tegnapi napon a belvízzel elöntött területek nagysága 74 600 ha volt, ebből 38 500 ha vetés/szántó. A legnagyobb elöntések Békés és Csongrád megyében vannak, ahol 14 000 hektáron van belvízi elöntés. Az igazgatóságok a tegnapi napon összesen 15,8 millió m3, a

2018 évben eddig összesen 281 millió m3 belvizet emeltek át. A védekezésben 860 fő vett részt.

OMIT Tájékoztató 2018.03.23.

Visszatér a tél a hosszú hétvégén?

frissítve: 2018.03.17. 14:00

Napok óta, meglehetősen nagy bizonyossággal állítható, hogy szombatra erőteljes lehűlés, illetve egy dél felől érkező nedvesebb légtömeg találkozása alakítja majd az időjárást. A csapadék eloszlását és halmazállapotának alakulásának előrejelzését viszont nagy bizonytalanság terhelte, terheli még most is. Ahány modellfutás, annyi lehetséges verzió látszik valószínűbbnek. Ami megbízhatóan állítható: a kezdeti esőket késő délutántól, estétől havas eső, fagyott eső, foltokban átmenetileg ónos eső és havazás váltja várhatóan, miközben a hőmérséklet éjjel sokfelé fagypont alá süllyed. De ennek időbeli és térbeli alakulása nagyon bizonytalan.
Márciusban ugyan egyáltalán nem szokatlan az ideihez hasonló, hirtelen enyhülés, illetve lehűlés, jelentősebb havazások is előfordultak már az évnek ebben a szakaszában. Elég csak visszagondolni a 2013-as március 15-i, emlékezetes hosszú hétvégére, mikor a Dunántúlon jelentős fennakadásokat okozott a hófúvás.
Mégis a tél végéhez érve az emberek többsége már a tavaszi, melengető napsugarakra vágyik.
Sajnos ezen a hosszú hétvégén nem ezt kapjuk.

A valószínűségi előrejelzés, ún. fáklya-diagram ábrázolja a hőmérséklet (felső vonalak) és a csapadék (alsó vonalak) várható alakulását. Látható, hogy a lehűlésben elég egységesek az eredmények, 23-át követően kezdenek széttartani a vonalak, azaz válik bizonytalanabbá a helyzet. Ezzel szemben a csapadék előrejelezhetősége kisebb időtávban is jóval bizonytalanabb.

A szombat reggeli modellfutás szerinti legvalószínűbb jövőkép erre a napra: A napközben országszerte (legkevésbé a nyugati, északnyugati határvidéken) felerősödő, majd estére a keleti és középső országrészben viharossá fokozódó északkeleti széllel (60-90 km/órás széllökések) zúdul be várhatóan a hideg levegő, miközben a déli óráktól, dél, délnyugat felől egy mediterrán ciklon intenzív csapadék mezeje érkezik a térségbe. A kettő találkozásakor a csapadék halmazállapota térben és időben is igen változatosan alakul. Előreláthatólag szombat délutántól, kezdetben az Alpokalján és az északi hegyekben, majd estétől észak, északkelet felől síkvidéken is egyre többfelé intenzív havas esőbe, fagyott esőbe, havazásba, átmenetileg helyenként ónos esőbe is válthat az addigi eső, de mindeközben a szárazabb hideg levegőnek köszönhetően hajnalra legyengül, sokfelé meg is szűnik a csapadék. Ahány modellfutás, annyi lehetőség jön ki valószínűbbnek.

Szombat éjjelre most az látszik valószínűbbnek, hogy az éjszaka első felében még kitart az erős csapadék. Az északi, északkeleti országrészben, az esti óráktól a havazás lesz jellemzőbb, míg a középső és északnyugati térségben szinte az összes halmazállapoti forma előfordulhat, a déli országrészben pedig előreláthatólag az éjszaka második felében váltja, de már gyengülő havazás, havas- és ónos eső az addigi esőt. 

Igen nagy a HÓFÚVÁS veszélye szerte az északi, északkeleti országrészben, de azon belül is kiemelten Szabolcs megye északnyugati felén, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Jász-Nagykon-Szolnok megyében intenzív havazásra, hófúvásra számítsanak az ott élők! Vasárnap reggelig ott kritikus hóhelyzet alakulhat ki, elzárt településekkel! A hó mennyisége átlagosan is elérheti a 20, helyenként a 30 cm-t, de az erős, időnként viharos szél komoly hóakadályokat épít majd.

szombat estére várható szél

A friss modellfutás vasárnapra ismét csapadékszegényebb, hideg, többnyire borongós időt valószínűsít. Szórványosan fordulhatnak elő hószállingózások, gyenge hóesések szerte az országban. A szél is mérséklődik, de a jelentősebb havat váró északkeleti térségben még erős marad, így ott továbbra is nagy a hófúvás veszélye! Amennyiben az oda várt mennyiségű hó lehullik, a hófúvás akár napokra elzárhat településeket, utakat.

vasárnapra várható szél

Íme a szombat reggeli modellfutás alapján szombatra, vasárnapra és hétfőre várt időjárás alakulása felhőzet borítottság, szél irány és erősség, valamint a csapadék eloszlás és halmazállapot (piros=eső, fehér=hó, pink=fagyott vagy ónos eső) tekintetében:

 

 

A GFS előrejelzős modell eredményeit naponta 3 alkalommal frissítik (bár szakmai tapasztalat, hogy nem azonos sikerességű minden modellfutás, jellemzően a reggeli eredményeknek sikeresebbek). Az alábbi oldalon érhetik el az adatbázis általunk készített térképes megjelenítéseit: GFS modell Magyarország és Európa