Hírek | Eumet.hu – Időjárás-előrejelzés

Hol fog havazni hétfőn? (2019.12.02.)

Vasárnap éjszaka országszerte beborul az ég. Eleinte nyugaton, majd egyre nagyobb területen kezdődik csapadékhullás.

Az ország északi harmadán, közelítőleg a Szentgotthárd-Budapest-Debrecen vonaltól északra, nagyobb eséllyel havazás, a déli területeken eső, a kettő találkozásánál vegyesen havas eső a legvalószínűbb. A Dunántúl északi területein átmeneti ónos eső is kialakulhat. A lehulló hó várhatóan megmarad, de a még pozitív talajhőmérséklet miatt folyamatosan olvad.

Hétfőn folytatódik a borongós, csapadékos időjárás. Északon, északkeleten további havazásra, délen esőre számíthatunk, az ország középső sávjában, illetve a nyugati határszélen pedig vegyes halmazállapotú csapadék ígérkezik. A halmazállapot váltás határa napközben is változik, kissé fokozatosan délebbre helyeződik. Megmaradó hóréteg kialakulásának (a hegyeken kívül) a Győr-Budapest-Debrecen vonaltól északra van elsősorban esélye, de a még várhatóan pozitív talajhőmérséklet miatt ott is lassan olvad.

2019.12.02. hajnaltól éjfélig várható felhőzet és csapadék várható alakulása a GFS előrejelző modell adatai alapján (piros vonal: eső ; fehér: hó ; pink: ónos eső):


 
Mindeközben a lehulló hóból várhatóan megmaradó hótakaró alakulása (kg/m2-ben kifejezve, ami közelítőleg megfelel a cm-nek is) ugyancsak a GFS modell, vasárnap 0 órás futása alapján:

Az Alpokba már megérkezett a tél

Miközben hazánk térségében az átlagosnál jóval enyhébb időjárással telt eddig a 2019-es ősz, és az előrejelzések alapján  november második fele sem hoz jelentős hidegbetörést, addig az Alpok térségébe már megérkezett a tél.

Már októberben elkezdett hízni a hegység magasabb hegycsúcsain a hótakaró, majd novemberben újabb kiadós havazások érintették az Alpok déli lejtőit, míg a hegyvonulat északi oldalán mérsékeltebb hóesésekből vastagodhatott a hótakaró:

Nov. 10-17. között lehullott hó mennyisége (forrás: Snow-forecast.com)

 

A nov.17. reggel mért hóvastagság (forrás: WXcharts)

A november 17-i mérési adatokból kiolvasható, hogy mind az osztrák, mind az olasz, mind a svájci szakasz déli lejtőinek 1700 méter feletti térségében hirtelen nő a hóvastagság,  1800 méter felett már meghaladja az 1 métert. A  2000 méter körüli/feletti hegycsúcsokon pedig megközelíti, illetve helyenként már eléri a 2 méteres vastagságot is.

Október 24-én is rekord meleg volt

Október 24-én is megdőlt a legmagasabb maximum hőmérséklet országos napi rekordja. Sorozatban az 5. napja van rekord meleg az országban.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat előzetes, még nem ellenőrzött, így nem hivatalos adatai alapján Körösszakál döntötte az 1923 óta tartó 27,0 fokos hőmérsékleti rekordot. A délkeleti országrészben található településen 29.1 C fokot regisztrált az automata.

Maximum hőmérséklet

Hőmérsékleti rekordok 10.23-án

A várakozásoknak megfelelően szerdán (2019.10.23.) is több hőmérsékleti rekord megdőlt.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat facebook oldalán olvasható, hogy szerdán, országos átlagban 10 fokkal volt melegebb (~ 25 C fok), mint a sokévi átlag (~15 C fok). 

Legmagasabb maximum-hőmérséklet (országos):
28,2 fok, Dombegyház /Békés megye/
(régi rekord:2013.  27.3 C fok, Baja)

Maximum hőmérséklet 2019.10.23. (forrás: OMSZ facebook)

Legmagasabb minimum-hőmérséklet (országos és egyben fővárosi rekord):
16,5 C fok, Budapest, János-hegy
(régi rekord: 2013. 16,3 C fok, Pestszentlőrinc)

Legmagasabb maximum-hőmérséklet (főváros):
26,4 C fok, Újpest
(régi rekord:201. 24.9 C fok, Pestszentlőrinc)

Maximum hőmérséklet 2019.10.23. (f

Hőmérsékleti rekordok 10.22-én is

Az  Országos Meteorológiai Szolgálat előzetes mérési adatai alapján, 2019.10.22-én megdőlt a legmagasabb minimum hőmérséklet rekordja.

Minimum hőmérséklet 2019.10.21. 19:00 – 2019.10.22. 07:00 között (forrás: OMSZ facebook)

Pécs Árpádtetőn 16.4 Celsius fokig csökkent a hőmérséklet hajnalban. Ez az érték több, mint 1 teljes fokkal magasabb, mint az eddigi rekord, amelyet 1981-ben Makón mértek: 15.1 fok .

Minimum hőmérséklet 2019.10.21. 19:00 – 2019.10.22. 07:00 között (forrás: OMSZ facebook)

A fővárosi rekord is megdőlt a János-hegyen ugyanis csupán 14.4 fokig csökkent a hőmérséklet. Az előző budapesti legmagasabb minimum 13.9 fok volt, amelyet 1981-ben rögzítettek.

Az országos napi maximum-hőmérséklet rekordja: 2,5 C fokkal dőlt meg!

Maximum hőmérséklet

Kedden, Szikáncson 28.7 Celsius fokot rögzített az Országos Meteorológiai Szolgálat automatája, ezzel az eddigi 26.2 fokot (1943 Bp.) jócskán maga mögött hagyva.  

Több rekord is dől 2019 október 21-én

A szokatlanul enyhe október végi időjárás sorban hozza a hőmérsékleti rekordokat. 

Az Országos Meteorológiai Szolgálat közleménye szerint, az előzetes mérések alapján újabb rekord született hétfő hajnalban. Miután vasárnap délután egy 80 éves maximum hőmérsékleti rekord dőlt meg, a hétfő hajnali órák a legmagasabb minimum-hőmérséklet napi rekordját hozták. Legalábbis a nyugati országrészben, ahol az élénk déli szél erősen a lehűlés ellen dolgozott. 

Minimum hőmérséklet 2019.10.20. 19:00 – 2019.10.21.07:00 között (forrás: OMSZ facebook)

Balatonedericsen és Iklódbördőcén mindössze 16.0 Celsius fokig csökkent a hőmérséklet, ez három tizeddel magasabb az eddigi 15.7 C foknál amelyet 2013-ban Kaposváron rögzítettek. 
 

Minimum hőmérséklet 2019.10.20. 19:00 – 2019.10.21.07:00 között (forrás: OMSZ facebook)

Az előrejelzésnek megfelelően az országos napi maximum hőmérséklet rekordja is megdőlt a mai napon. Az új országos maximum hőmérséklet napi rekord 28.0 C fok, amit  Adonyban mértek (az eddigi rekord 25.6 C fok 1935-ből). Az országos rekord mellett a fővárosban is rekord magas értéket mértek: 25.7 C fok volt Pestszentlőrincen (a korábbi rekord 25.0 C fok volt, amit 1943-ban regisztráltak.)

Maximum hőmérséklet 2019.10.21. 04:00-16:00 között (forrás: OMSZ facebook)

Rekord meleg volt október 20-án

Az Országos Meteorológiai Szolgálat közleményében olvasható, hogy előzetes adatok alapján 1 tized Celsius-fokkal megdőlt a mai napra vonatkozó legmagasabb hőmérséklet rekordja.

Adonyban ma 26.9 Celsius fokot regisztráltunk. Az előző rekord 26.8 Celsius fok volt, amelyet 2012 óta Körösszakál tartott.

Maximum hőmérséklet 2019.10.20. 2:00 – 14:00 között (forrás: OMSZ)

A fővárosban is új rekord született, Újpesten ugyanis 25.1 fokig emelkedett a hőmérséklet, ez 7 tizeddel haladja meg a 2014-ben mért 24.4 fokot.

Maximum hőmérséklet 2019.10.20. 2:00 – 14:00 között Budapesten (forrás: OMSZ)

Országos átlagban 24 fok körül volt a hőmérséklet a legmelegebb órákban, ez tíz fokkal haladja meg az ilyenkor szokásos 14 fokot.

ENSZ-klímacsúcs a klímaváltozásról

New York, 2019. szeptember 25., szerda (MTI)  – Soha nem volt még ennyire pusztító hatású a klímaváltozás a tengereken és a jéggel borított vidékeken – olvasható az ENSZ tudományos testületének frissen megjelent tematikus jelentésében.

Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) az elmúlt évben két tematikus jelentést tett közzé: az első a mérsékeltebb, 1,5 Celsius-fokos felmelegedéssel, a második a szárazföldi klímaváltozással, a talaj, az élelmiszer-biztonság, az elsivatagosodás, az erdőgazdálkodás kérdéseivel foglalkozott – közölte a BBC hírportálja.
 Az új tanulmány azt vizsgálta, hogyan hat az emelkedő hőmérséklet a tengerekre, óceánokra, valamint a fagyott területekre, az úgynevezett krioszférára. 

A legfrissebb jelentés találta eddig a legaggasztóbbnak a helyzetet:

A bolygó súlyos veszélyben van, sok irányból kap sok sebet, és ez nem az ő hibája – fogalmazott Jean-Pierre Gattuso, a jelentés koordinátora és vezető szerzője.

  • A kutatók bizonyosak abban, hogy a világ óceánjai szünet nélkül melegszenek 1970 óta. A vizek eddig az utóbbi évtizedek emberi tevékenység okozta extra hőmérsékelt-növekedésének több mint 90 %-át nyelték el. 1993 óta a hőelnyelés üteme megduplázódott.
  • Egykor a tengerszint a hőtágulás miatt emelkedett, ma főként a grönlandi és antarktiszi jégolvadás következtében – írja a jelentés.
  • Az antarktiszi jégolvadás mértéke 2007 és 2016 között megtriplázódott a tíz évvel korábbi időszakhoz képest a globális felmelegedés miatt.
  • Ugyanebben az időszakban Grönlandon megkétszereződött az olvadás üteme. A jelentés előrejelzése szerint a folyamat az egész évszázadban és utána is folytatódik.
  • Az Andok, Közép-Európa és Észak-Ázsia gleccserei a projekciók alapján 2100-ra elveszítik jégmennyiségük 80 %-át, ha a nagy szén-dioxid-kibocsátás forgatókönyve érvényesül.

Mindennek jelentős következményei lesznek embermilliók életére:

  • Erősen megemelkedik a tengerek szintje: 2100-ra átlagosan akár 1,1 méterrel is magasabb lehet a legrosszabb forgatókönyv szerint. Az előző IPCC prognózisokhoz képest ez 10 centiméteres emelkedés, mivel az Antarktiszon jelenleg több jég olvad el, mint korábban. Gattuso szerint ez az alacsonyabb partokon élő majdnem 700 millió ember életét befolyásolja. A jelentés alapján 2100-ra egyes szigetek valószínűleg lakhatatlanokká válnak.

A tengerszint emelkedése által várhatóan közvetlenül érintett nagyvárosok és a lakosok száma (amennyiben nem csökken a széndioxid kibocsájtás)

  • A melegedő víz hatására megnövekszik a veszélyes időjárási események, köztük a trópusi ciklonok száma.
  • Az árvízkárok két-háromszorosra nőhetnek, az óceánok savasodása a korallokat fenyegeti, amelyeknek 90 %-a is eltűnhet már az átlaghőmérséklet 1,5 Celsius-fokos melegedésekor.
  • Számos halfajnak kell költöznie a vizek melegedésekor, a tengerből származó élelmiszerek minősége is romolhat a nagyobb higanykoncentráció és a makacs szerves szennyezések miatt.
  • Az áram előállítását is veszélyezteti a gleccserek olvadása, mert megváltozik a vízi erőművek vízellátása.
  • A szibériai és észak-kanadai tartósan fagyott területek, vagyis a permafroszt hatalmas mennyiségű szén-dioxidot és metánt tárol. Ha tovább emelkedik az üvegház-hatású gázok kibocsátása, a permafroszt felszínközeli rétegeinek nagyjából 70 %-a olvadhat fel, ez pedig “tíz-száz milliárd” tonna szén-dioxidot és metán engedhet a levegőbe 2100-ig.

“Amit most látunk, az tartós és példátlan változás. A tengerek és a krioszféra változásai azokra is hatnak, akik a szárazföldek belső területein élnek” – mondta Debra Roberts, az IPCC II. munkacsoportjának társelnöke.

A jelentés szerint azonban a jövő még mindig az emberiség kezében van, ha gyorsan és erőteljesen korlátozza a szén-dioxid-kibocsátást, amelynek mértékét a korábbi tematikus jelentések 2030-ig 45 %-ban határoznak meg. 

Forrás: MTI, ENSZ klímacsúcs, BBC

Az Alpokba megérkezett az első komolyabb havazás

Az elmúlt hétvégén hazánkba igen változékony időjárást, több hullámban érkező csapadékot és lehűlést hozó hidegfront az Alpok térségébe meghozta az első komolyabb havazást is.

Az érintett térségben nem példátlan a szeptemberi havazás, de nem is szokványos.  A téli halmazállapotú csapadék 1800-2000 méter felett volt jellemző:


Passo Gavia (2621 m), Észak-Olaszország, 2019.09.07 Forrás: @Passo Gavia

Pochiavo Svájc 2019.09.08. fotó: Raffaella Vagiotini

 

2019,09.08. Sölden, Ausztria, fotó: Michał Adamski

Forrás: Severe Weather Europe FB

Lángokban áll a Föld

“Lángokban áll a Föld” – ezzel a címmel jelent meg egy kimerítő írás a Quibit ismeretterjesztő weboldalon.

A cikk apropójaként a 2019-es nyár jelentős erdőtüzei szolgáltak. Szerte a Földön, jelentős területeket emésztenek a lángok Szibériától Indonézián, Kalifornián, Dél-Európán és – ami a legnagyobb baj – a Föld tüdejét jelentő dél-amerikai esőerdők vidékén is.

Péntek (2019.08.23.) délelőtti állapot a NASA műholdas tűzfigyelő oldalán

A Quibit cikkben olvashatnak a tüzek mögött zajló politikai csatározásokról, az interneten terjedő kamu és valódi erdőtüzeket ábrázoló fotókról és tényekről adatokkal, számokkal.
A brazil űrközpont jelentése szerint idén 84%-al több erdőtűz volt Braziliában, mint 2018-ban. A NASA augusztus 20-án kiadott jelentésében ugyan még nem mondják ki, hogy rekordot döntött a 2019-es, braziliai erdőtüzek száma, arr viszont felhívja a figyelmet, hogy a szaőporodó erdőtüzek felszabadíthatják az erdőkben és az erdei talaj mélyén tárolt szenet, és a szénciklus felborítása által tovább gyorsítják a klímaváltozást.