Hírek | Eumet.hu – Időjárás-előrejelzés

Főnix szállt Norvégia egén

2018 november 11-én éjjel megdöbbentő látvány szemtanúi lehettek a norvégiai Senja térségében lévők. Az északi kisváros felett megjelenő varázslatos sarki-fényjelenség valamikor este 6 óra tájékán kezdődött az északi látóhatáron, és a fotós beszámolója szerint az aktívan, gyorsan mozgó, változó fényjáték órákon át tartott. A sok csodálatos felvétel között talán ez a főnix madárra hasonlító alakzat a legmeghökkentőbb:

Fotó: Adrien Mauduit, 2018 November 11. Medfjordvær, Senja, Norvégia Spaceweather.com

Etna – tűz és jég harca

Európa legaktívabb vulkánja, a Szicília északkeleti részén található Etna többször is működésbe lépett az elmúlt hónapokban.
A december 2-án közzétett fényképeken és videókon gyönyörű látványként tárul elénk a hóval és jéggel borított vulkánból kitörő tüzes láva:

A The Telegraph videója

Hőmérsékleti rekordok 11.01-02.

November 1-én több településen is 25 °C fölé emelkedett a hőmérséklet hazánk délkeleti részén.

Az Országos  Meteorológiai Szolgálat közleménye szerint új országos napi maximumhőmérséklet rekord született: Körösszakálon 25,8 °C-ot mért a műszer. Korábban e napi rekordot Szeged (belterület) állomás tartotta, ahol 1926-ban 24,9 °C-ot regisztráltak.

November 2-án is folytatódott a szokásosnál jóval melegebb időjárás. Ezen a napon kettő melegrekord is megdőlt. 

Már hajnalban rekorddal indult a nap. Még sosem mértek olyan enyhe hajnalt ezen a napon, mint ma Lőkösházán (Békés megye), ahol a hőmérséklet nem csökkent az éjszaka során 16.7 °C alá. Ezt követően délután, Mezőgyán községben (Békés megye) 24.8 C fokot mutatott délután a hőmérő, amivel megdőlt az országos melegrekord is.

Az eddigi rekordok 13.8 °C (Pannonhalma és Siófok, 1968) és 23.2°C (Ásotthalom, 1928) voltak.

Az elmúlt napokban, október utolsó napjaiban is sorra dőltek a rekordok: 10.27. ; 10.28. ; 10.29.

 

Melegrekord – 10.29.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat Facebook oldalán közzétett hír szerint mind az országos (25,9 fok 1923, Szerep), mind a fővárosi (23,5 fok, 1928) maximum-hőmérsékleti rekord megdőlt hétfőn (10.29.). Az elmúlt két nap 10.27. és 10.28. is rekordokat döntött.

Az országban a mérések kezdete óta nem mértek október 29-én olyan magas értéket, mint ma Kübekházán, ahol 27,1 C fokig emelkedett a hőmérséklet.

Budapesten rögtön 2 mérőhely is rögzített rekordot Budapest belterületen (II. ker.) és Újpesten is 24,3 C fokon állt meg a hőmérséklet emelkedése.

A hétfői országos átlagos maximum 24 C fok körül alakult, 11 C fokkal magasabban az ilyenkor szokásos 13 foknál.

Újabb rekord, ezúttal a legmagasabb minimum dőlt meg – 10.28.

A szombati (2018.10.27.) rekord meleg délutánt követően, vasárnap reggel újabb rekord dőlt meg.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat közleménye szerint vasárnap hajnalban, Kelebián mindössze 16,6°C-ig hűlt a levegő:

Ez eddig a legmelegebb reggel ezen a napon, a mérések kezdete óta. A ma megdőlt rekordot Zalaegerszeg tartotta, ahol 1923-ban 15,7°C-ot regisztráltak.

Megdőlt az országos napi melegrekord – 10.27.

Megdőlt az országos napi melegrekord szombaton. Egy Csongrád megyei településen 27 Celsius-foknál is melegebb volt.

    Az Országos Meteorológiai Szolgálat Facebook-oldalán ez volt olvasható: “rekordot döntögető nyárias nap” volt szombaton.
    Az október 27-i országos melegrekord mostanáig 26 C fok volt, amelyet 1952-ben Balatonfenyvesen rögzítettek. Az ország déli megyéiben több helyen is 25 fok fölé emelkedett a hőmérséklet, de a korábbi rekordot is többfelé meghaladta a hőmérséklet. A legmelegebb a Csongrád megyei Kübekházán volt, ahol 27,3 fokot  mértek délután.
  

 

Leslie, az első hurrikán Európában?

2018. október 13-án, szombaton délután, este elérte Portugália partjait a Leslie névre keresztelt, hurrikán erősségű szélviharral kísért trópusi ciklon, majd  a szárazföld felett veszítve erejéből halad tovább az ország belsejébe.

Eumetsat műholdfelvétel Leslie partra érkezéséről

Partra érésekor 175-180 km/órás széllökésekről érkeztek jelentések. Útját több száz kidőlt fa és több, mint 15.000 áram nélkül maradt otthon jelzi. Az áramkimaradások zöme Leiria körzetben, illetve a főváros, Lisszabon külső kerületeiben következett be.

Az óceán felett, a nyári időszakban felmelegedő vízfelszín párolgásából energiát nyerő trópusi ciklonok abban az esetben kerülnek hurrikán besorolásba, ha szélerősségük eléri vagy meghaladja a 120 km/órát. A hurrikánokat erősségük szerint az ún. Saffir–Simphson-skála rendszerezi:

Kategória Szélsebesség (km/h)
trópusi ciklon   63-119
1   120–153
2   154–177
3   178–208
4   209–251
5   252–

Végül Leslie partra érkezését megelőzően, a szárazföldtől kb. 200 mérföldnyire (kb. 320 km) poszt-trópusi viharrá gyengült, annak ellenére, hogy 180 km/óra körüli széllökésekkel ért partot, az átlagos szélerősségét 115 km/órásnak mérték. Ezzel ugyan nem vált az első európai szárazföldet elérő hurikánná, de így is rekordot döntött, mint a hurrikán erősséggel a szárazföldet legjobban megközelítő poszttrópusi vihar.

Legerősebb széllökések Leslie partra érkezésekor: 176.4 km/h Figueira da Foz, Vila Verde; 122.0 km/h Coinbra; 120.2 km/h Aveiro – Portugál Meteorológiai Szolgálat

Igen ritka, hogy az Atlanti-Óceán felett kialakuló hurrikánok elérjék a kontinens szárazföldi partjait, különösen az Ibériai-félsziget térségében. A feljegyzések szerint Leslie lehet a legerősebb vihar 1842 óta a térségben.
Érdekes, hogy szinte napra pontosan 1 éve ért partot a Brit-szigeteknél az az Ophélia névre keresztelt trópusi viharból végül igen erős meditárrán ciklonná gyengült szélvihar.

Spanyolországot vasárnap, kora reggel, Zamora környékén érte el az addigra már 100 km/órásra “szelídült” Leslie. A térségben fokozott viharfigyelmeztetés van érvényben.

Forrás: BBC, Severe Weather Europe

Nyakunkon a klímaváltozás?

Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (Intergovernmental Panel on Climate Change -IPCC), 2018.10.08-án, Dél-Koreában tartott sajtótájékoztatóján meglehetősen komor jövőt fest elénk klímaváltozás tekintetében és igencsak szűkös határidőt szab meg arra, hogy egyáltalán változtathassunk ezen a komor jövőképen.

A nyilvánosságra hozott Tematikus Jelentés – melynek elkészítésében 71 ország 570 szakembere és tisztviselője vett részt az elmúlt 3 évben – a „A 1,5 fokos globális melegedés; az IPCC Tematikus Jelentése az iparosodás előtti szinthez viszonyított 1,5 fokos globális melegedés hatásairól és az ehhez szükséges üvegházhatású gázok kibocsátásának mértékéről, a klímaváltozás veszélyeivel szemben, valamint a fenntartható fejlődés biztosítására, és a szegénység felszámolására tett globális erőfeszítések elősegítése érdekében” címet viseli.
A jelentés lényege tömören az, hogy a 2015-16-ban, a Párizsi Egyezmény kereteiben kitűzött célt, miszerint a légkör átlaghőmérséklete mindössze 1,5 Celsius-fokkal nőjön az első ipari forradalom előtti szinthez képest, már nem vagy csak nagyon drasztikus lépések megtételével tudjuk megvalósítani. Sőt, a jelenlegi életvitel és fogyasztási szokások megváltoztatása nélkül a 3 Celsius-fokos melegedés irányába vettük az irányt.
Ahogy Jim Skea, a testület társelnöke fogalmazott: “A melegedés 1.5 celsius-fokon belül tartása még megvalósítható, ha a kémiai és fizikai törvényszerűségeket vesszük alapul, de sosem látott mértékű változásokra lesz hozzá szükség.”

Forrás: Facebook @IPCC

A kutatás szerint a jelenlegi tendenciák mellett már 2030-ra eléri a Föld légköre az 1,5 Celsius-fokos pluszt. Azt a határt, ami klímamodellek szerint még kezelhető változásokat hozna. De a melegedés, változtatás hiányában nem állna meg, így újabb évtized múlva elérheti a 2 Celsius-fokos emelkedést, amelyet a kutatók már igen jelentősnek, de általában még éppen kezelhetőnek tartanak.

Ugyan a jelentés nem ad részletes, ország szinti elemzéseket, hazánkban, mint közép-kelet-európai államban fokozott hőmérséklet-növekedést (minden évszakban), valamint jelentős változásokat jósolnak a csapadék mennyiségi és eloszlási mutatóiban. Ezek – társadalom által is érzékelt – hatásai igen változatos formában jelenhetnek meg, úgy mint árvizek, hőhullámok, aszályos időszakok, melyek kihatnak a biodiverzitásra, az élelmiszer iparra, a vízbiztonságra, majd közvetetten az egyéb ipari tevékenységekre, a gazdasági folymaatokra.

A modellszimulációk alapján ahhoz, hogy a Párizsi Egyezményben meghatározott 1,5 fokos küszöb tartható legyen, a globális nettó CO2 kibocsátást a 2010-es szintről 2030-ra 45%-kal kellene csökkenteni, majd 2050-re pedig el kéne érni a zéró nettó kibocsátást. A 2 fokos cél esetén mérsékeltebb, de ahhoz is jelentős lépésekre van szükség: 2030-ra 20%-os kibocsátás-csökkentést, körülbelül 2075-re pedig zéró nettó kibocsátást kellene elérni.

A nettó zéró kibocsátás a CO2 kibocsátás csökkentésével, illetve a CO2 megkötés növelésével érhető el. Utóbbiban nagy segítségünkre lehetnek a minket körülvevő erdők.
A Magyar Földművelésügyi Minisztérium és az Országos Erdészeti Egyesület egyik kiadványában az olvasható, hogy a magyar erdők mintegy 4 millió tonna széndioxidot vonnak ki évente a légkörből, amivel több mint 700.000 emberre jutó kibocsátást ellensúlyoznak.

Forrás: IPCC, WMO

Medikán éri el Görögország déli partjait a hétvégén

Egy viszonylag ritkán előforduló időjárási jelenség, medikán alakult ki a Földközi-tenger középső medencéje, illetve a Jón-tenger felett. Szombaton (2018.09.29.) várható a szárazföldre érése a Peloponnészoszi-félszigeten.

Medikánnak nevezik azon mediterrán ciklonokat, melyek trópusi ciklonhoz hasonló tulajdonságokkal rendelkeznek. A szó a mediterrán és a hurrikán szavakból lett “összegyúrva”.

A mediterrán és a trópusi ciklonok kialakulásának körülményei között az a legnagyobb különbség, hogy a mediterrán ciklonok jóval hamarabb szárazföld fölé kerülnek, így nincsen idejük a még viszonylag meleg vízfelszín fölött olyan koncentrált örvénylő formát kialakítani, mint a trópusi ciklonok, illetve az azokból kialakuló hurrikánok vagy tájfunok. A medikánok olyan mediterrán ciklonok, melyek az átlagosnál hosszabb úton maradnak a vízfelszín felett és így a trópusi ciklonokhoz hasonló erőteljes, kifejezett, meleg középponttal, szemmel és szemfallal rendelkező örvénnyé fejlődhetnek.

Műholdfilm a térségből 2018.09.29. (Sat24.com)

A térségben viharos erejű, kárt okozó szélerősség (akár 120-150 km/h-s lökések) és kiugróan magas csapadékmennyiség jellemzi az időjárást.

MODIS műholdkép a térségből 2018.09.28. délután

A medikán várható útja és életereje:

Forrás: Severe Weather Europe

Csapadékos hétvége

Az Országos Meteorológiai Szolgálat közleményéből olvasható, hogy az elmúlt napok csapadékos időjárása szinte kettészakította az országot. Legalábbis a lehullott eső, illetve a hőmérséklet tekintetében.

A legcsapadékosabb terület a Nyugat-Dunántúl volt, azon belül is a Balatontól északra eső területeken mértek kiugróan magas csapadékösszegeket. A legtöbb lehullott esőt regisztráló automata a Hegyeshalmon található, melybe 120.7 mm eső hullott a hétfő reggel 6 órát megelőző 3 napban:

A péntek reggeltől (18.08.31. 06:00) hétfő reggelig (18.09.03. 06:00) lehullott csapadékösszegek. Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat

Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat

A hétfői GFS csapdék előrejelzése a következőképpen fest:

A hétfő (09.03.) hajnaltól kedd (09.04.) éjfélig várhatóan még lehulló csapadék összege.

Szerdán már tartósan napos időszakokban bízhatunk, de még előfordulhatnak záporok, zivatargócok is, így szerda éjfélig tovább nő a hétfő hajnaltól várhatóan lehulló csapadékösszeg:

A hétfő (09.03.) hajnaltól szerda (09.05.) éjfélig várhatóan még lehulló csapadék összege.