Hírek | Eumet.hu – Időjárás-előrejelzés

ENSZ-klímacsúcs a klímaváltozásról

New York, 2019. szeptember 25., szerda (MTI)  – Soha nem volt még ennyire pusztító hatású a klímaváltozás a tengereken és a jéggel borított vidékeken – olvasható az ENSZ tudományos testületének frissen megjelent tematikus jelentésében.

Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) az elmúlt évben két tematikus jelentést tett közzé: az első a mérsékeltebb, 1,5 Celsius-fokos felmelegedéssel, a második a szárazföldi klímaváltozással, a talaj, az élelmiszer-biztonság, az elsivatagosodás, az erdőgazdálkodás kérdéseivel foglalkozott – közölte a BBC hírportálja.
 Az új tanulmány azt vizsgálta, hogyan hat az emelkedő hőmérséklet a tengerekre, óceánokra, valamint a fagyott területekre, az úgynevezett krioszférára. 

A legfrissebb jelentés találta eddig a legaggasztóbbnak a helyzetet:

A bolygó súlyos veszélyben van, sok irányból kap sok sebet, és ez nem az ő hibája – fogalmazott Jean-Pierre Gattuso, a jelentés koordinátora és vezető szerzője.

  • A kutatók bizonyosak abban, hogy a világ óceánjai szünet nélkül melegszenek 1970 óta. A vizek eddig az utóbbi évtizedek emberi tevékenység okozta extra hőmérsékelt-növekedésének több mint 90 %-át nyelték el. 1993 óta a hőelnyelés üteme megduplázódott.
  • Egykor a tengerszint a hőtágulás miatt emelkedett, ma főként a grönlandi és antarktiszi jégolvadás következtében – írja a jelentés.
  • Az antarktiszi jégolvadás mértéke 2007 és 2016 között megtriplázódott a tíz évvel korábbi időszakhoz képest a globális felmelegedés miatt.
  • Ugyanebben az időszakban Grönlandon megkétszereződött az olvadás üteme. A jelentés előrejelzése szerint a folyamat az egész évszázadban és utána is folytatódik.
  • Az Andok, Közép-Európa és Észak-Ázsia gleccserei a projekciók alapján 2100-ra elveszítik jégmennyiségük 80 %-át, ha a nagy szén-dioxid-kibocsátás forgatókönyve érvényesül.

Mindennek jelentős következményei lesznek embermilliók életére:

  • Erősen megemelkedik a tengerek szintje: 2100-ra átlagosan akár 1,1 méterrel is magasabb lehet a legrosszabb forgatókönyv szerint. Az előző IPCC prognózisokhoz képest ez 10 centiméteres emelkedés, mivel az Antarktiszon jelenleg több jég olvad el, mint korábban. Gattuso szerint ez az alacsonyabb partokon élő majdnem 700 millió ember életét befolyásolja. A jelentés alapján 2100-ra egyes szigetek valószínűleg lakhatatlanokká válnak.

A tengerszint emelkedése által várhatóan közvetlenül érintett nagyvárosok és a lakosok száma (amennyiben nem csökken a széndioxid kibocsájtás)

  • A melegedő víz hatására megnövekszik a veszélyes időjárási események, köztük a trópusi ciklonok száma.
  • Az árvízkárok két-háromszorosra nőhetnek, az óceánok savasodása a korallokat fenyegeti, amelyeknek 90 %-a is eltűnhet már az átlaghőmérséklet 1,5 Celsius-fokos melegedésekor.
  • Számos halfajnak kell költöznie a vizek melegedésekor, a tengerből származó élelmiszerek minősége is romolhat a nagyobb higanykoncentráció és a makacs szerves szennyezések miatt.
  • Az áram előállítását is veszélyezteti a gleccserek olvadása, mert megváltozik a vízi erőművek vízellátása.
  • A szibériai és észak-kanadai tartósan fagyott területek, vagyis a permafroszt hatalmas mennyiségű szén-dioxidot és metánt tárol. Ha tovább emelkedik az üvegház-hatású gázok kibocsátása, a permafroszt felszínközeli rétegeinek nagyjából 70 %-a olvadhat fel, ez pedig “tíz-száz milliárd” tonna szén-dioxidot és metán engedhet a levegőbe 2100-ig.

“Amit most látunk, az tartós és példátlan változás. A tengerek és a krioszféra változásai azokra is hatnak, akik a szárazföldek belső területein élnek” – mondta Debra Roberts, az IPCC II. munkacsoportjának társelnöke.

A jelentés szerint azonban a jövő még mindig az emberiség kezében van, ha gyorsan és erőteljesen korlátozza a szén-dioxid-kibocsátást, amelynek mértékét a korábbi tematikus jelentések 2030-ig 45 %-ban határoznak meg. 

Forrás: MTI, ENSZ klímacsúcs, BBC

Az Alpokba megérkezett az első komolyabb havazás

Az elmúlt hétvégén hazánkba igen változékony időjárást, több hullámban érkező csapadékot és lehűlést hozó hidegfront az Alpok térségébe meghozta az első komolyabb havazást is.

Az érintett térségben nem példátlan a szeptemberi havazás, de nem is szokványos.  A téli halmazállapotú csapadék 1800-2000 méter felett volt jellemző:


Passo Gavia (2621 m), Észak-Olaszország, 2019.09.07 Forrás: @Passo Gavia

Pochiavo Svájc 2019.09.08. fotó: Raffaella Vagiotini

 

2019,09.08. Sölden, Ausztria, fotó: Michał Adamski

Forrás: Severe Weather Europe FB

Lángokban áll a Föld

“Lángokban áll a Föld” – ezzel a címmel jelent meg egy kimerítő írás a Quibit ismeretterjesztő weboldalon.

A cikk apropójaként a 2019-es nyár jelentős erdőtüzei szolgáltak. Szerte a Földön, jelentős területeket emésztenek a lángok Szibériától Indonézián, Kalifornián, Dél-Európán és – ami a legnagyobb baj – a Föld tüdejét jelentő dél-amerikai esőerdők vidékén is.

Péntek (2019.08.23.) délelőtti állapot a NASA műholdas tűzfigyelő oldalán

A Quibit cikkben olvashatnak a tüzek mögött zajló politikai csatározásokról, az interneten terjedő kamu és valódi erdőtüzeket ábrázoló fotókról és tényekről adatokkal, számokkal.
A brazil űrközpont jelentése szerint idén 84%-al több erdőtűz volt Braziliában, mint 2018-ban. A NASA augusztus 20-án kiadott jelentésében ugyan még nem mondják ki, hogy rekordot döntött a 2019-es, braziliai erdőtüzek száma, arr viszont felhívja a figyelmet, hogy a szaőporodó erdőtüzek felszabadíthatják az erdőkben és az erdei talaj mélyén tárolt szenet, és a szénciklus felborítása által tovább gyorsítják a klímaváltozást.

Hőségrisztás szombattól hétfő estig

Az országos tisztifőorvos 2019. augusztus 10. (szombat) 0:00 órától 2019. augusztus 12 (hétfő) 24:00 óráig a másodfokú hőségriasztást ad ki (A hőségriasztás fokozatai, fontos tanácsok hőség idejére).

A Nemzeti Népegészségügyi Központ kéri a lakosságot, hogy a nagy melegben mindenki ügyeljen a fokozott folyadékbevitelre. Kerüljük a kávé, az alkohol, a magas koffein és cukortartalmú üdítők és zsíros ételek fogyasztását. A szabadtéren dolgozók és a fesztiválokon szórakozók bő, szellőző ruházattal és naptejjel védjék bőrüket a leégés ellen. A legmelegebb, 11 és 15 óra közötti időszakban lehetőség szerint húzódjunk árnyékba. Érdemes ilyenkor több órát légkondicionált helyiségben tartózkodni. Akik szabadságukat vízparton töltik, kerüljék a déli órákban a napozást. Ügyeljenek arra, hogy mielőtt a vízbe mennek, zuhanyozzanak le, illetve semmiképpen ne ugorjanak a vízbe felhevült testtel.

A közlekedőket, autósokat is fokozott óvatosságra intjük, rájuk is kedvezőtlen hatással lehet a nagy meleg. Ne hagyjuk a gyermekeket, állatokat tűző napon parkoló autóban. Az átlagosnál melegebb időjárás megterhelő az egészséges szervezetre is, illetve bárkinél okozhat egészségügyi panaszokat, kellemetlen tüneteket, dekoncentrációt.

A munkáltatókat és munkavállalókat érintő rendelkezésüekről egy korábbi cikkünkben olvashatnak: Hőségriasztás munkaidőben: jogok és kötelezettségek

Kérjük, hogy mindenki fokozottan tartsa be az egészségmegőrzésre vonatkozó tanácsokat!

Csapadékrekorddal indult az augusztus

Augusztus első napján az ország egészét tekintve kevés helyet érintően alakult ki zivatargóc, de voltak köztük igen intenzívek is. Olyannyira, hogy megdőlt a napi csapadékrekord is.

A 2019.08.01. 6 óra és 2019.01.02. 6 óra között lehullott csapadék összege

Az Országos Meteorológiai Szolgálat közleménye szerint az intenzívebb zivatarokból néhány helyen 30-80 mm csapadékról érkezett jelentés. A rekorddöntő azonban ennél jócskán több csapadékot kapott: a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található Bükkzsércen 110,6 mm csapadék hullott a térséget 11:20 és 13:20 között elkapó jégesővel is kísért viharos zivatargócból, felhőszakadásból.

Augusztus 2-án reggelig lehullott 24 órás csapadékösszegek az északkeleti országrészben
(www.met.hu/metesz/terkep)

Az augusztus 1-jére vonatkozó eddigi napi csapadékrekord 1937-ben született, a zala megyei Bakon (100,8 mm).

Idén ez már az 5. alkalom, hogy 100 mm feletti csapadékösszeggel napi rekord dől Magyarországon:

  • május 29.: Dédestapolcsány – 141,2 mm
  • június 16.: Rakamaz – 144,4 mm
  • június 19.: Fonyód – 117,8 mm
  • június 23.: Terpes – 154,9 mm
  • augusztus 1.: Bükkzsérc – 110,6 mm

A hétvégi csapadék mérlege

A 2019. július 26-28-i hétvége időjárását egy mediterrán ciklon alakította. A 3 nap alatt lehullott csapadék összege több helyen is meghaladta a sokévi havi átlagot.

A déli, mediterrán térség felől érkező meleg nedvesebb légtömeg hazánk térségében találkozott össze a tőlünk északra elhelyezkedő hidegebb légtömeggel, ami igen kedvező feltételeket adott heves zivatarok, felhőszakadás, jégeső kialakulására is. 

Az ilyen légköri helyzetben az egy-egy konkrét helyre hulló eső mennyisége pontosan nem látható előre a meteorológia tudományának mai lehetőségei alapján, viszont a labilis légköri helyzet, illetve az abban rejlő veszélyek jól előrejelezhetőek. Ilyen időjárási helyzetben, a csapadék szórványosságából adódóan jelentős eltérések figyelhetőek meg akár egyes városrészek között is.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat Facebook oldalán közzétett mérési adatokat ábrázoló 3 napos csapadéktérképen is jól látható ez a szórványosság:

A bejegyzés szerint a Szolgálat összes csapadékmérője mért valamennyi csapadékot. Akadt, ahol csak 3-4 mm fordult elő (pl. Baja, Hegyeshalom), de több helyen a júliusi havi átlagot (62 mm) is elérte a 3 napos csapadékösszeg.  A legtöbb eső Nyírlugoson zúdult le, ahol a 3 nap alatt 104 mm gyűlt össze az ismétlődő zivatarokból, felhőszakadásokból. Országos átlagban ~31 mm eső hullott.

Rekordokat döntő hőhullám Északnyugat-Európában

Az Európa nyugati térségében, napok óta tomboló hőhullám tetőzött csütörtökön. A hőség végét komoly viharok zárják, de előtte még jópár maximum hőmérsékleti rekord megdőlt.

Észak-Franciaországban, Belgiumban, Hollandiában és Nyugat-Németországban is 40 fok körüli hőmérsékleteket regisztráltak 2019 július 25-én. A rekord döntés több városban 2-3 fokkal is meghaladta a korábban ott mért legmagasabb értéket.

  • Franciaországban +43.1 °C -ot mértek Saint-Maur-des-Fossés városában. +42.9 °C -ot La Brosse-Montceaux-ban és +42.4 °C-ot Nogent-sur-Seine, Achères és a fővárosban, Párizsban is!

  • A németeknél +42.6 °C volt a leg-leg Lingen-ben.
  • Belgiumban +40.7 °C volt a legmagasabb hőmérséklet, amit Beitem-ben mértek, de egy nem hivatalos mérőállomás Izegem-ben +41.5 °C-ot regisztrált!

  • Hollandiában +40.7 °C-ig melegedett a levegő Gilze-Rijen városában!
  • Anglia ugyan jelentősen elmaradt a fent felsorolt 40+-os értékektől, de a londoni Heathrow reptéren mért +37.9 °C is rekord meleget jelent!

 

Forrás: Severe Weather Europe

 

Rekord meleg június 2019-ben

2019 júniusa a legmelegebb 1901 óta – áll az Országos Meteorológiai Szolgálat közleményében.

A rendelkezésre álló, hazai éghajlati adatbázison alapuló, homogenizált, ellenőrzött, interpolált adatok szerint az idei június volt a legmelegebb az elmúlt 118 évben. Az előző csúcstartót, a 2003-as júniusi 22,34 °C átlagot 0,32 °C -kal múlta felül az idei. A 1981–2010-es normál időszak júniusi átlagánál (19,04°C) pedig 3,6 fokkal magasabb a 2019. júniusi átlaghőmérséklet.

Az öt legmelegebb június 1901-óta:

2019

22,66 °C 

2003

22,34 °C 

2017

21,50 °C 

2007

21,47 °C 

1964

21,42 °C 

 

A júniusi középhőmérséklet változása Magyarországon 1901-2019 között. #ShowYourStripes

A lineáris trendmodell szerint 1901-től a június havi melegedés 1,6 fok. A melegedést jól szemlélteti a pirosba hajló sávos ábra, amit Ed Hawkins vizualizációja alapján (#ShowYourStripes), a hozzá kapcsolódó kampányra reagálva készült.

Éves átlaghőmérséklet változása Magyarországon 1901-2018. #ShowYourStripes

Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat

Csapadék rekord 06.23-án, vasárnap

2019. június 23-án, vasárnap nagy területen alakultak ki záporok, zivatarok. Az ország több pontján fordult elő felhőszakadás, több települést is súlytott villám árvíz a hirtelen lezúduló csapadéknak köszönhetően.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat közleményéből kiderül, hogy megdőlt az országos napi csapadékrekord is. A Heves megyei Terpesen 154,9 mm csapadékot mértek 24 óra alatt, így az 1982-ben Hajdúböszörményben regisztrált 115,4 mm-es napi rekord került a lista 2. helyére.

Országos Meteorológiai Szolgálat automata hálózata által mért 24 órás csapadékösszeg.

 

Országos Meteorológiai Szolgálat MET-ÉSZ rendszerébe, társadalmi észlelők által mért 24 órás csapadékösszeg.

A vasárnapi viharok elsősorban az esőről szóltak, de jég is akadt

Az intenzív esőzés következtében több megyében is településeket öntött el a víz vasárnap (2019.06.23.).

Az M1 híradó beszámolója szerint Borsod-Abaúj-Zemplén megyében volt olyan település, Borsodbóta, amelyet meg sem lehetett közelíteni a felhőszakadás okozta villámárvíznek köszönhetően.

 

 

Heves és Baranya megyében a legnagyobb a kár. A Heves megyei Egerszóláton udvarokba, pincékbe, házakba is betört a víz, több családnak el kellett hagynia otthonát. A Baranya megyei Kátolyon több tízmillió forint a kár, vannak házak, amelyek lakhatatlanná váltak.    

 

 

fotó: Horváth Balázs, Kátoly

 

fotó: Horváth Balázs, Kátoly

Az Országos Meteorológiai Szolgálat közleménye szerint, Tatán, 24 óra alatt 73 milliméter eső esett, a havi átlag fele. Többfelé is mértek jelentős mennyiségű csapadékot, Solton és Erdőteleken 66 milliméter, míg Szentkirályszabadján 64 milliméter eső esett egy nap alatt.

A 2019.06.23. 20:00-át megelőző 24 óra csapadékösszege

Forrás: MTI