Hírek | Eumet.hu – Időjárás-előrejelzés

Tűzgyújtási tilalom! 19.03.04.

2019. március 4-én 12 megyében van érvényben tűzgyújtási tilalom!

forrás: Országos Katasztrófavédelmi Főhatóság (A képre kattintva megnézheti a friss térképet.)

A Dunától keletre mindenhol, a Dunántúlon még “csak” Fejér és Veszprém megyékben tilos tüzet gyújtani még a kijelölt tűzrakó helyeken is!
Aki a tilalom ellenére tüzet gyújt, jelentős összeggel bírságolható! A szeles időjárás különösen kedvez a tűz terjedésének.
Amennyiben tüzet lát, hívja a tűzoltókat az ingyenesen hívható 112-es számon! Minden perc számít, életet menthet és sok hektár erdőt segíthet megmenteni!

Tűzgyújtási tilalom esetén akkor sem megengedett a tűzgyújtás, ha azt egyébként más jogszabály megengedi. Azaz az esetleges önkormányzati rendeletek is felülírja! 

A bírság 10, illetve 20 ezer forintról indul, de bizonyos esetekben akár a többmilliós összeget is elérheti!
A tűzvédelmi bírság kiszabására a szabálytalanságot észlelő tűzvédelmi hatóság jogosult. A tűzvédelmi bírság megfizetése ugyanakkor nem mentesít a büntetőjogi, illetve a polgári jogi felelősség, valamint a tűzvédelmi bírság kiszabására okot adó szabálytalanság megszüntetésének kötelezettsége alól.

Rekord meleg a tél utolsó napja

Több maximum-hőmérséklet rekord is megdőlt a meteorológiai tél utolsó napja folyamán- olvasható az Országos Meteorológiai Szolgálat Facebook oldalán megjelent posztban.

kép: Országos Meteorológiai Szolgálat

Az előzetes, adatellenőrzésen még át nem esett mérési adatokalapján 20149.02.28-án az alábbi maximum rekordok dőltek meg:

▶️ Országos: 21,6 °C  helyett 23,5 °C (Sárvár)

▶️ Szezon (februári): 22,9 °C helyett 23,5 °C

▶️ Fővárosi: 17,4 °C helyett 20,3 °C (Újpest)

▶️ A 23,5 °C a mérések kezdete óta mért legmagasabb TÉLI (meteorológiai tél) maximum-hőmérséklet. 

A hivatalos, adatellenőrzésen átesett adatokról majd a https://www.met.hu/ismeret-tar/meteorologiai_hirek/ linken tájékozódhat.

Balaton vs klímaváltozás

Elkezdődött a klímaváltozás hatásainak vizsgálata a Balatonon, közölte a sonline.hu szerkesztőségével az Országos Vízügyi Főigazgatóság. A szakemberek a klímaváltozásnak a tó vízkészletére, a belső áramlási viszonyaira és az élővilágra gyakorolt hatásait kutatják.

A Balaton vízháztartását alapvetően csapadék, a vízgyűjtő területről befolyó víz és a párolgás határozza meg. A magyar tenger esetében ezek közül a betorkolló vízfolyások által szállított vízmennyiség, vagyis a hozzáfolyás mutatja a legnagyobb változékonyságot. A nyolcvanas évek első felétől az éves hozzáfolyás értéke jelentősen csökken, ami arra enged következtetni, hogy megváltoztak a Balaton vízgyűjtő-területén a lefolyási viszonyok. A csapadék hosszú távú idősorait vizsgálva pedig az állapítható meg, hogy már a hetvenes évektől bár a sokéves viszonylatban nem változik a csapadék átlagos mennyisége, de az eloszlása igen. A nyári nagyobb felmelegedések és a rendszeresen előforduló aszály okozhatja a Balatonba befolyó víz mennyiségének a csökkenését. A kutatók szerint a változások nyomon követése miatt van szükség erre a kutatásra, amely idén nyáron már várhatóan konkrét eredményekkel zárul.

Hasonló vizsgálatokat már korábban is végeztek a szakemberek a magyar tengeren, így a mostaniakat össze lehet vetni a korábbi adatokkal és ezek alapján lehet pontosan kimutatni a tó víz háztartásának módosulását. A hosszú távú kutatásokkal a folyamatok egyértelműen értelmezhetők lesznek.

– Nem biztos, hogy a tó mindenben változik – mondta a sonline.hu kérdésére Dávid János, a Kaposvári Egyetem docense. – A Balaton esetében nagyon sokféle jellemzője van a medernek, a víz kémiai és fizikai tulajdonságainak, valamint az élővilágnak. Ezeket egységesen kell vizsgálni, annak érdekében, hogy a változások mértékét és irányát egyértelműen ki tudjuk mutatni. A probléma jelentőségét fokozhatja, ha a változások rövid idő alatt mennek végbe így az élőlények nem tudnak ehhez alkalmazkodni.

A környezet hosszabb távú módosulásait a tó élővilága jobban el tudja viselni, mint a gyors átalakulásokat. Dávid János hozzátette: nem szabad figyelmen kívül venni azt, hogy a természeti folyamatok és víz állapotjellemzői nem tekinthetők állandónak, azok folytonos változásban vannak. Egyelőre teljes bizonyossággal nem ismerjük a klímaváltozás okait. Ha megnézzük az éghajlati kutatások eredményeit, megállapítható, hogy a földtörténet régebbi időszakaiban is voltak jelentős éghajlat módosulások, amelyek kihatással voltak a tó vízrajzi viszonyaira, jelentősen átalakították az élettelen természeti körülményeket és az élővilágot is. A természetes folyamatokat ugyanakkor az emberiség légkör szennyezése jelentős mértékben fokozhatja – fogalmazott a Kaposvári Egyetem docense.
Ezért van szükség a Széchenyi 2020 pályázat által támogatott átfogó kutatásokra, mert kimutathatják a klímaváltozás Balatonra gyakorolt hatásait.

A projekt keretében felmérik a Balaton mederanyagának minőségét, mennyiségét, amely alapján a későbbiekben elkészülhet az iszapvándorlási modell, valamint rövid, közép és hosszú távú mederkotrási terv. Kivizsgálják, hogy a tó felső szabályozási szintjének 120 centiméterre történő tervezett emelése milyen hatással bír majd. Elkészül a Balaton nádgazdálkodási terve, valamint a Balaton partvonal szabályozási tervének felülvizsgálata.

Forrás: Sonline.hu

Szmog – 2019.02.20.

Jöhetne már az a szeles, változékony idő, hogy csökkenni tudjon a városok légszennyzettsége!

Szmogriadók- 2019.02.19.

Fokozatosan romlik a levegő minősége.

Kriza Ákos Miskolc polgármestere, kedd reggel elrendelte a szmogriadó riasztási fokozatát a városban.
A közlemény szerint az automata mérőállomásokon a szálló por (PM10) koncentrációja jelentősen, 8-22 százalékkal túllépte a riasztási küszöbértéket, ezért döntött így a polgármester.
Nyíregyházán kedd reggel még “csak” a szmogriadó tájékoztatási fokozata van érvényben, de folyamatosan figyelik a méréseket. Az önkormányzat tájékoztatása szerint a szálló por 24 órás átlagértéke szombaton és vasárnap meghaladta a köbméterenkénti 75 mikrogrammos tájékoztatási, hétfőn pedig a köbméterenkénti 100 mikrogrammos riasztási küszöbértéket.

A Tisztifőorvos Facebook oldalán közzétett posztban olvasható, hogy ugyancsak veszélyes a levegő minősége Debrecenben, Putnokon és Szegeden. Az egészségtelen szintet pedig sok közepes és nagyvárosban elérte.

A szerdán, csütörtökön még csak kissé élénkülő szél kis mértékben, a péntekre várható erős szél jelentősebben javíthat a helyzeten.

Jó tanácsok szmog riadó esetére:

Szemkönnyezés, orrfolyás, torokkaparás, köhögés, tüsszentés – ezek azok a jelek, amelyekből arra következtethetünk, hogy szervezetünket zavarja a levegő rossz minősége. Ha tartósan magas a levegőben a szálló por mennyisége, akkor ezek a tünetek nem csak a krónikus betegeknél, időseknél jelentkezhetnek, hanem akár az egészséges embereknél is. Az Országos Közegészségügyi Központ szakemberei arra hívják fel a figyelmet, hogy kisebb egyéni óvintézkedésekkel is sokat tehetünk azért, hogy megóvjuk egészségünket az ilyen helyzetekben.

Különösen oda kell figyelni a kisgyermekekre, a napi rendszeres séta ilyenkor egyáltalán nem javasolt, csak akkor vigyük őket ki a szabad levegőre, ha az elkerülhetetlen.

Ha a levegőben lévő szállópor koncentrációja 100 mikrogramm fölé emelkedik köbméterenként, már mindenki számára tanácsos lehetőleg otthon, zárt térben maradni. Szellőztetni csak rövid ideig, hajnalban és késő éjszaka érdemes. Ha ki kell menni a levegőre (pl. egy édesanyának a kisgyermekét el kell vinnie az orvoshoz), akkor ne a fő közlekedési útvonalak mentén induljon el, hanem próbáljon meg a kevésbé forgalmas mellékutcákban maradni, a célt minél gyorsabban elérni. Ugyanez vonatkozik az idősekre, illetve a krónikus betegségben szenvedőkre is.

A várandós kismamák számára különösen fontos, hogy a szmogos időszakban minél kevesebb időt töltsenek a szabadban, mivel a szennyezett levegő azt a kockázatot is magában hordozza, hogy az újszülött alacsony súlyú lesz, emellett a magzati tüdőszövet fejlődését is negatívan befolyásolhatja.

Ez utóbbi azt jelenti, hogy a megszületendő kisbaba nagyobb eséllyel lesz később asztmás, vagy szenvedhet valamilyen más légúti problémától.

A szennyezett levegőjű városokban a pormaszkok viselete is indokolt lehet, különösen azoknál, akik sokáig tartózkodnak a szabad levegőn vagy a téli hónapokban is kerékpárral közlekednek. Olyan maszkot kell választani, ami megszűri a 10 mikrométer átmérőnél kisebb porszemcséket is, tehát nem elég egy sálat vagy egy zsebkendőt az orrunk, szánk elé tartani.

Akinek módja van rá, keresse fel a hegyeket, ugyanis a szmog jellemzője, hogy a szennyezett ködös-párás légtömegek a földfelszínhez közel megrekednek, így a magasabb területeken jellemzően tisztább a levegő.

A fenti óvintézkedések, a napi tevékenység jobb, előrelátóbb megtervezése segíthet mérsékelni a szmog egészségre gyakorolt negatív hatásait.

Forrás: MTI, OKI, Tisztifőorvos

2019.02.09. Veszélyes lélegezni Putnokon!?

2019.02.09.: Tovább nőtt a szálló por miatti légszennyezettség Magyarországon – közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ vasárnap az MTI-vel.

Veszélyes a levegő minősége Putnokon; Dunaújváros, Miskolc és Sajószentpéter levegőjét egészségtelennek minősítették a levegőhigiénés index alapján. Tíz helyen kifogásolt a levegőminőség, Budapesten, Egerben, Hernádszurdokon, Kazincbarcikán, Pécsen, Salgótarjánban, Székesfehérváron, Szombathelyen, Vácon és Várpalotán.


A Népegészségügyi Központ, Putnokon és annak térségében nem javasolja a szabadban történő hosszas tartózkodást. Veszélyes és egészségtelen levegőminőség esetén már az egészséges embereknél is légúti tünetek (például köhögés, légúti irritáció, nehézlégzés), illetve szemirritáció jelentkezhet. A légszennyezettség hosszú távon elsősorban szív- és érrendszeri betegségek kialakulásához vezethet, azonban a légzőrendszer krónikus megbetegedéseiben is szerepe van – hangsúlyozták.
Külön kiemelték azt is, hogy a légszennyezettség csökkentésében fontos szerepe van a lakosságnak.

További információ található a Fűts okosan! kampány honlapján (www.futsokosankampany.hu).

Arról, hogy a tüzeléssel, égetéssel milyen mérgezőanyagok kerülnek a levegőbe, egy korábbi cikkünkben olvashatnak: Avarégetés

A vasárnap délutántól várhatóan szelesebbre forduló időjárás jelentős javulást hozhat a levegő minőségében. Előrejelzés
Friss mérési adatokat találhatnak a www.legszennyezes.hu oldalon.

 

Forrás: MTI

2018 volt az elmúlt 118 év legmelegebb éve

Az Országos Meteorológiai Szolgálat által készített jelentés alapján a 2018-as év hivatalosan is melegebb volt, mint az elmúlt évszázadban bármelyik másik év.

Az éves középhőmérsékletek idősora a harmincéves normál értékekkel; a legmelegebb 10 évet kiemelés jelöli (forrás: OMSZ met.hu)

A +12 fokot éppen el nem érő 2018 évi országos átlaghőmérséklet 1,66 fokkal múlja felül az 1981–2010-es normál értéket. Eddig a 2014-es év volt a legmelegebb.

A 10 legmelegebb év 1901 óta (forrás: OMSZ met.hu)

Elgondolkodtató, hogy az első 10 legmelegebb évből nyolc az ezredforduló utáni évek közül került ki:

Az 1900-as évek elejétől 1,23 °C-ot emelkedtek a magarországi éves átlaghőmérsékleti értékek. Ez a globális melegedés trendjét némileg meghaladja.

Az éves középhőmérsékletek idősora (1901–2018) az illesztett trendvonallal (forrás: OMSZ met.hu)

További részleteket, évszakos bontásban készült elemzéseket az Országos Meteorológiai Szolgálat előzetes éghajlati értékeléséből olvashatnak.

Hétfőn (01.28.) ónos eső, havazás, eső

Szinte minden IS eshet a hét első napján az országban.
A magasban eleinte melegebb, majd ismét hideg levegő beáramlásának, illetve a talaj közelében még sokfelé fagypont körül ingadozó hőmérsékletnek köszönhetően a hétfői csapadék mindenféle halmazállapotban jelen lesz az országban.
Az északi országrészben lesznek jellemzőbbek a téli halmazállapotok: havas eső, ónos eső, fagyott eső, havazás, míg délebbre inkább az eső ígérkezik valószínűbbnek.
A várható csapadék mennyiségének és halmazállapotának időbeli és térbeli változásai hétfő hajnaltól kedd télelőttig a GFS előrejelző modell 2019.01.28. 00UTC-kor készült számításai szerint:

Havazás 2019.01.22-25.

A csütörtök-péntekre várható havazás GFS modell 19.01.24. 00 órás futása által várt térbeli és időbeli változása 3 órás bontásban (az idő során lehulló hó összege):

További előrejelzési térképek itt találhatóak: GFS-Eumet térképek

Fokozódó hóhelyzet az Alpok osztrák és svájci területein

Az Alpok északi lejtőin lényegében az év eleje óta folyamatosan havazik., és a meteorológiai modellek számításai szerint további havazás várható a héten. A helyenként már 3 méteresre hízott hótakaró komoly gondot okoz a térségben.

A hóhelyzet kritikusnak mondható egyes részeken, mivel a hirtelen lehullott hó jelentős lavinaveszélyt jelent, sőt több lavináról is érkezett jelentés, melyek halálos áldozattal is jártak. Az Alpok bajorországi részén a hét eleje óta a második legmagasabb, 4-es fokozatú figyelmeztetés van érvényben.

2019.01.09. reggel, meteorológiai állomásokon mért hóvastagság adatok. forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat

A térség számos útját lezárták hóátfúvás vagy kidőlt fák miatt, több településen pedig akadozik az áramellátás. A rendkívüli időjárás miatt tanítási szünetet is elrendeltek Bajorország déli részén több járásban.  

A friss előrejelzések alapján szombatig még 50-100 cm friss hó hullhat le az Alpok északi, osztrák és svájci lejtőire, majd vasárnaptól keddig egy kis szünet látszik a csapadékban. Keddtől már jelentős előrejelzési bizonytalansággal, de ismét nő a havazás lehetősége a térségben.

Amennyiben síút előtt állnak, mindenképp tájékozódjanak indulás előtt, mert több síterep le van zárva, illetve nem vagy csak nehezen megközelíthető. Ha mégis útnak indulnak, készítsék fel az autót a fokozott téli helyzetre, illetve készüljenek fel egy esetleges elakadásra is!