Hírek | Eumet.hu – Időjárás-előrejelzés

133 éves hőmérsékleti rekord dőlt meg (2019.05.06.)

Hétfőn borús, hideg időben jelentős mennyiségű eső hullott, melyhez a Dunántúlon és keleten viharos lökésekkel is kísért északi szél társult.

forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat – met.hu

 

Az Országos Meteorológiai Szolgálat weboldalán közzétett közleményben az olvasható, hogy 2019 május 6-án megdőlt a napi legalacsonyabb maximum hőmérséklet országos rekordja.

Kékestetőn csak 2,3 fokos maximum hőmérsékletet mértek a nap folyamán, ami több fokkal alacsonyabb, mint az 1957-ben, ugyancsak Kékestetőn regisztrált 4,4 fok.

forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat – met.hu

A fővárosban is megdőlt a napi legalacsonyabb maximum hőmérséklet rekordja: a János-hegyen csupán 5,5 fokig melegedett fel a levegő a délutáni órákban. Az eddigi budapesti rekord 6,6 fok volt, amelyet 133 évvel ezelőtt, 1886-ban jegyeztek fel Krisztinavárosban.

forrás: Országos Metetorológiai Szolgálat – met.hu

Májusi havazás a Kőszegi-hegységben

Az Országos Meteorológiai Szolgálat Facebook oldalán megjelent fotók tanúsága szerint 2019. május 5-én 500 méter felett havas eső, 600 méter felett hó hullott az Alpokalján, és 700 méter felett meg is maradt a lehullott hó.

Az Írott-kő 882 méteres csúcsán már délelőtt 1-2 centiméteres volt a hótakaró. A lehűlés viharos lökésekkel kísért széllel érkezett, ezért veszélyes az erdőben tartózkodni!

Tornádó Romániában

A délkelet romániában található Călărași-nál igen látványos mezociklonáris tornádó pusztított 2019.04.30-án

Határainktól ugyan meglehetősen messze, de mégis szomszédos országban pusztított ez a “szörnyeteg”.
A video és a képek a Meteoplus Facebook oldaláról származnak.




És még egy videó, forrása: Cătălin Ioniţă és Marian Nedea

Több rekord is megdőlt április 26-án

Az Országos Meteorológiai Szolgálat közleménye szerint április 26-án megdőlt a napi legmagasabb minimum hőmérséklet és a napi legmagasabb maximum hőmérséklet országos rekordja is.

A hajnali órákban, Péren csupán 18,2 fokig csökkent a hőmérséklet kora reggelre. Az eddigi rekord 18,0 fok volt, amelyet 1986-ban mértünk Budapesten, a Széchenyi-hegyi állomásunkon. 

A nappali erős szélben gyorsan melegedő idő újabb hőmérsékleti rekordot hozott. A Dél-Alföldön délutánra nagy területen melegedett fel a levegő 30 fok fölé . A legmelegebb Békéssámsonban volt, ott 30,9 fokot regiszráltak. Ezzel a 85 évvel ezelőtti, 1934-ben mért 30,4 fokos napi rekord dőlt meg, melyet Szerepen regisztráltak. 

Az este érkező hidegfront  előtt viharossá erősödő széllökések is rekordot döntöttek. Megdőlt a napra vonatkozó maximális széllökés rekordja is. Budapest Ferihegyen 75,6 km/órás maximális széllökést mértek késő este. A korábbi rekord 74,2 km/óravolt, Budaörsön, 1982-ben.

Forrás: met.hu

Pénteken is eshet sáros eső

Ne most mosasson autót, vagy mindenképp tegye garázsba az éjjel. Péntek este, éjjel is sáros esőre készüljenek!

A péntekről szombatra virradóan érkező hidegfront előtt erős déli áramlással érkező meleg levegő továbbra is bőven tartalmaz sivatagi eredetű homokot. A front előtt labilissá váló légkörben kialakuló záporok, zivatargócok így sárgásvörösre festhetik amit érnek.

Az Athéni Egyetem Skiron előrejelző modellje a levegőben található porkoncentráció alakulását mutatja.

A képekből az olvasható ki, hogy hazánk fölött pénteken még meglehetősen magas koncentrációban lesz a levegőben az észak-afrikai eredetű sivatagi homok. Ezt az esti órákban szórványosan kialakuló záporok, zivatarok lehozzák a földfelszínre, összesározva mindent, amit a csapadék ér. Majd éjjel, ahidegfront érekzésének köszönhetően északnyugatira forduló légmozgás kisöpri a poros levegőt hazánk fölül. 

A várható por és felhőzet, csapadék
péntek 17 óra
péntek 23 óra
szombat 05 óra
szombat 11 óra
szombat 17 óra
szombat 23 óra

Szaharai homok okozhat sáros esőt

Erős déli áramlással afrikai eredetű meleg és szaharai porral teli levegő áramlott, illetve áramlik be Európába. Vajon itthon is érzékelhetjük majd hatását?

A hétvégén szerte a mediterrán térségben Spanyolországban és Franciaország északabbra eső területein is sárgára festette az eget a Szaharából származó sárga porfelhő. A csapadék helyenként a talaj szintjére is lehozta ezt a port, összesározva mindent, amit ért.

Katalóni, északkelet Spanyolország. (fotó: Jacqueline Borrell) 

 

Menorca, Baleaár-szigetek (fotó: Meteo Menorca @Meteo_Menorca)

 

Sárgára festett levegő a Pireneusokban. (fotó: @Meteo_Pyrenees)

 

Porto Cesareo, Dél-Olaszország (fotó: SuperMeteo – Centro Meteo Salento)

 

Vajon Magyarországon is tapasztalhatunk hasonló jelenséget a keddre várható esők idején?
Az Athéni Egyetem Skiron előrejelző modellje a levegőben található porkoncentráció alakulását mutatja.

A képekből az olvasható ki, hogy hazánk légterébe, a délnyugati, déli területek fölé kedd estére ér várhatóan a szaharai porból, de még igen csekély koncentrációban, majd fokozatosan elterül, beborítja az országot északkelet felé haladva. Az eső azonban épp ekkortól válik a korábbinál is ritkábbá, elszórtabbá. A por koncentrációja szerdán, a délutáni időszakban ígérkezik a legmagasabbnak, de még ekkor is jelentősen elmarad a mediterrán térségben tapasztalhatótól. A szerda délután záporok, zivatarok hozhatnak le a legtöbb sarat a föld felszínére.
 

a várható por és felhőzet, csapadék
kedd 17 óra
kedd 23 óra
szerda 05 óra
szerda 11 óra
szerda 17 óra
szerda 23 óra

Visszavonták a tűzgyújtási tilalmat

A Nébih április 16-án visszavonta a március 29. óta érvényben lévő országos tűzgyújtási tilalmat.

 

Az aktuális, naponta frissülő térképet Tűzgyújtási tilalom aloldalunkon találják.

Ismét országos tűzgyújtási tilalom

A szárazság miatt ismét országos érvényű tűzgyújtási tilalom lépett életbe!

Hogy ez pontosan mit jelent, azt a képre kattintva elérhető, automatikusan frissülő térképet is tartalmazó Tűzgyújtási tilalom aloldalunkon olvashatják el.

Hóolvadás 2019 – Duna vízszint

A 2018-19-es tél folyamán, a Duna nagymarosi vízgyűjtőjén 18%-al hullott több csapadék a sokéves átlagnál, tehát az évszakos csapadékmennyiség, a száraz időszakok ellenére nem maradt el a megszokottól a Duna vízgyűjtőjének területén.

Milyen területről is beszélünk, mikor a Duna vízgyűjtőjét emlegetjük?
Azt mindenki tudja, hogy a folyók vízszintjére nem csak a közvetlenül a folyó medrébe hulló csapadék mennyisége van hatással, hanem minden olyan területre hulló csapadék hatással lehet rá, amelyről a csapadékból és hóolvadásból származó víz lefelé folyik a vizsgált folyó vagy a vizsgált folyóba betorkolló folyók medre felé.
A Duna vízgyűjtőjének térképe:

Az érintett területen tehát az átlagost kissé meghaladó csapadékmennyiség hullott 2018. november 1. és 2019. február 28. között.

A csapadék eloszlása azonban már az átlagostól kissé eltérőnek bizonyult. A vizsgált időszak első és utolsó hónapjában (november és február) jelentősen elmaradt a csaapadék mennyisége a megszokottól, így az évszakos többletet a december és január hónapokban az átlagot jóval, 79%-al és 83%-al meghaladó csapadékösszeg tudta “összehozni”.

Biztosan emlékeznek még a január elején hírekbe kerülő rekord havazásokra az osztrák Alpok és a Magas-Tátra térségében. Sokfelé meghaladta a 4 métert is a hóvastagság.:

Hókáosz az osztrák Alpokban és a Magas-Tátrában
Fokozódó hóhelyzet az Alpok osztrák és svájci területein

A hó formájában lehulló csapadék nem azonnal fejti ki hatását a folyó vízszintjére, akár hónapokig is eltárolódhat a hegytetőkön, majd a melegedés hatására olvadásnak indul.

Az olvadás mértékét 3 alapvető időjárási jelenség befolyásolhatja jelentős mértékben: emelkedő hőmérséklet, eső formájában hulló csapadék és a meleg szél. Utóbbi tudja a leginkább felgyorsítani a hóolvadást, míg ha esővel tárulva érkezik az enyhülés, az olvadék és a friss csapadék összeadódva tud jelentős áradásokat megindítani.

Az Országos Vízjelző Szolgálat elemzéséből kiolvashatjuk, hogy a Duna vízgyűjtő területén a 2018-as év utolsó két hónapja az átlagosnál melegebb volt, az idei január viszont fagypont alatti középhőmérsékleteket és az átlagosnál hidegebb időjárást hozott, míg a tél utolsó hónapjában a legtöbb részvízgyűjtőn a sokéves átlaghoz képest jóval magasabb hőmérsékleteket mértek.

Az imént említett tél végi átlagosnál csapadékszegényebb és enyhébb időnek köszönhetően a januári rekord havazások hatására kialakult hóban tárolt jelentős vízmennyiség szépen, lassan, fokozatosan leolvadozott a hegycsúcsokról.
A Duna nagymarosi vízgyűjtőjén, 2019 március 20-án, hóban tárolt vízmennyiség 11,5 km3, mely átlagosnak mondható. Az átlag feletti réteg tavaszi havazásokból gyűlt össze, de elenyésző a különbség.
A jelenleg hóban tárolt vízkészletből az 500 méter alatti lejtőkön 0 km3, sőt 0 m3 található. Abból a magasságból lényegében teljesen leolvadt a hó, szépen zöldel a fű. Az 500-1000 méter közötti térségben is 2 km3 alá csökkent a vízkészlet. 2 km3-nyi víz kb. a balaton vízmennyiségének felel meg, és közepesen magas vízállásnál 2 nap alatt lefolyik a Dunán. Az 1000-2000 méter magasság között tárolt vízkészlet kevéssel több, mint 6 km3, melynek olvadása jóval lassabb, elnyúlóbb, a hőmérséklet lassabb emelkedésének köszönhetően, illetve a lefolyása során a föld vízfelvételével is csökken a Dunáig eljutó vízmennyiség.

Ráadásul, ha megnézzük a Duna vízgyűjtőjén belül hogyan oszlik el ez a hóban tárolt vízkészlet, azt láthatjuk, hogy a 11,5 km3 zöme, több mint 7 km3-nyi hóban tárolt víz az Inn vízgyűjtőjén raktározódik, azaz jelentősebb olvadék akkor kerülhet a Dunába, ha abban a térségben következik be hirtelen olvadás.:

Összességében elmondható, a Dunán a jelentős téli hófelhalmozódás megnövelte egy tavaszi árhullám kialakulásának az esélyét, de komoly árvíz kialakulásához
mindenképpen jelentős mennyiségű tavaszi folyékony csapadékra van szükség, melynek előjelei március végéig nem láthatóak. A hullámzó hőmérsékletnek köszönhetően a jelenlegi melegedést, azaz fokozott olvadást jövő héten újabb pár napos hidegebb, fagyosabb időszak követi a vízgyűjtő havas területein, azaz az olvadás megtorpan, az olvadék “kényelmesen” le tud folyni a mederben, majd újabb enyhülés, olvadás indulhat.
Egy esetleges áprilisi, májusi jelentős esőzés okozhat magasabb vízállást, esetleg árvíz előfordulását, ennek előrejelzése azonban megbízható módon nem lehetséges.

Az aktuális dunai vízállásokról, illetve az előttünk álló héten várható vízállásokról alábbi aloldalunkon tájékozódhatnak: Dunai vízállások

Forrás: Országos Vízjelszó Szolgálat, OMSZ adatok

Szárazság sújtja az országot

Az elmúlt 30 napban 30 mm körüli az évszakos átlaghoz viszonyított csapadékhiány, de mivel az egész tél meglehetősen csapadékszegénynek bizonyult, ennél jóval nagyobb a földeken a csapadékhiány.


A száraz, csapadékszegény telet követően a tavasz első hónapja is szárazságot hoz. A március első 2 hetében lehullott csapadék is jóval kevesebb, mint az ilyenkor megszokott. A leginkább a déli országrészt, a Dél-Alföldet sújtja a szárazság, de az egész országban kevés eső hullott.

2018.12.21. – 2019.03.20. között lehullott csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól és a következő 10 napban várhóan lehulló eső mennyisége.

A Duna-Tisza közén és foltokban a Tiszántúlon is az aszály jelei mutatkoznak. A talaj nedvességtartalma a felső 20 centiméteres talajrétegben 40 százalék, a Dél-Alföldön 30 százalék alá csökkent, ami már kritikusan alacsony érték. Emellett a mélyebb rétegekben is szükség lenne további nedvességre. A telítettséghez képesti vízhiány a felső egy méteres rétegben északon 25–40 milliméter, a déli országrészben pedig jellemzően 70–120 milliméter között van. A meleg időben a fejlődésben lévő őszi vetések mélyre lenyúló gyökerei a legtöbb helyen még elegendő nedvességet találnak a talajban, de a további jó ütemű fejlődéshez igen nagy szükség lenne kiadós csapadékra.

style="display:block; text-align:center;"
data-ad-layout="in-article"
data-ad-format="fluid"
data-ad-client="ca-pub-7978358287445160"
data-ad-slot="1972450008">

A szárazság miatt továbbra is nagy a veszélye a vegetációs tüzeknek.

A csapadék és a hőmérséklet várható alakulásáról Agrometeorológiai aloldalunkon tájékozódhatnak.

 

Forrás: OMSZ, Agrárszektor.hu