Hírek | Eumet.hu – Időjárás-előrejelzés

Egyre magasabb a légszennyezettség

Kriza Ákos, Miskolc polgármestere szerdán elrendelte a füstködriadó tájékoztatási fokozatát – olvasható az MTI közleményében.

Miskolc mellett 7 további városban egészségtelen, 15 városban kifogásolható a levegő minősége, a Nemzeti Népegészségügyi Központ közleménye szerint:

  • Egészségtelen a levegő minősége: Budapest, Miskolc, Putnok, Salgótarján, Szolnok, Tököl, Vác;
  • Kifogásolható a levegő minősége: Ajka, Debrecen, Dorog, Dunaújváros, Eger, Esztergom, Győr, Kecskemét, Nyíregyháza, Pécs, Sajószentpéter, Szeged, Székesfehérvár, Szombathely, Várpalota településeken.

Forrás: Országos Közegészségügyi Intézet (a friss kép a képre kattinbtva érhető el)

A szennyezőanyagok okozta egészségügyi kockázatról az alábbi cikkünkben olvashatnak: Levegőszennyezés

Számottevő javulásra a következő szélcsendes, ködös, borús időjárású napokon nem számíthatunk, inkább romlik majd a helyzet. A péntekre, hétvégére ígérkező szélélénkülés már eredményezhet javulást.

Havazás 2018 dec. 14-16.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat mérései a 2018/2019-es tél első országos havazásáról:


 

 

 

***

A GFS előrejelző modell által várt forgatókönyv a péntek délutántól vasárnap délutánig, hazánk térségében várható csapadékról, mely a szombat reggeli (2018.12.15. 00) modelleredmények szerint zömében havazásként vonul át az országon, de szombat délután, este, délkeleten vegyes halmazállapotú csapadék a valószínűbb, majd éjjel ismét havazásba vált az egyre jobban keletre húzódó csapadék. A legtöbb hó a délkeleti határvidéken valószínű, míg északnyugaton épp csak mutatóban hullik várhatóan.
A csapadék eloszlása és halmazállapota 3 órás bontásban. Piros vonal=eső, fehér vonal=hó, rózsaszín vonal=ónos eső.:

A megmaradó hóréteg alakulásának becslése:

A naponta többször frissülő GFS modellfutás eredményeinek térképes megjelenítését az alábbi aloldalunkon találják: Előrejelzési térképek

A meteorológus kolléga által, több modell eredményeit összevetve, azt szakmai tudásának felhasználásával korrigálva készített, rendszeresen frissített előrejelzéseket az alábbi aloldalainkon követhetik nyomon:
Magyarország részletes előrejelzés
Megyei előrejelzések

Főnix szállt Norvégia egén

2018 november 11-én éjjel megdöbbentő látvány szemtanúi lehettek a norvégiai Senja térségében lévők. Az északi kisváros felett megjelenő varázslatos sarki-fényjelenség valamikor este 6 óra tájékán kezdődött az északi látóhatáron, és a fotós beszámolója szerint az aktívan, gyorsan mozgó, változó fényjáték órákon át tartott. A sok csodálatos felvétel között talán ez a főnix madárra hasonlító alakzat a legmeghökkentőbb:

Fotó: Adrien Mauduit, 2018 November 11. Medfjordvær, Senja, Norvégia Spaceweather.com

Etna – tűz és jég harca

Európa legaktívabb vulkánja, a Szicília északkeleti részén található Etna többször is működésbe lépett az elmúlt hónapokban.
A december 2-án közzétett fényképeken és videókon gyönyörű látványként tárul elénk a hóval és jéggel borított vulkánból kitörő tüzes láva:

A The Telegraph videója

Hőmérsékleti rekordok 11.01-02.

November 1-én több településen is 25 °C fölé emelkedett a hőmérséklet hazánk délkeleti részén.

Az Országos  Meteorológiai Szolgálat közleménye szerint új országos napi maximumhőmérséklet rekord született: Körösszakálon 25,8 °C-ot mért a műszer. Korábban e napi rekordot Szeged (belterület) állomás tartotta, ahol 1926-ban 24,9 °C-ot regisztráltak.

November 2-án is folytatódott a szokásosnál jóval melegebb időjárás. Ezen a napon kettő melegrekord is megdőlt. 

Már hajnalban rekorddal indult a nap. Még sosem mértek olyan enyhe hajnalt ezen a napon, mint ma Lőkösházán (Békés megye), ahol a hőmérséklet nem csökkent az éjszaka során 16.7 °C alá. Ezt követően délután, Mezőgyán községben (Békés megye) 24.8 C fokot mutatott délután a hőmérő, amivel megdőlt az országos melegrekord is.

Az eddigi rekordok 13.8 °C (Pannonhalma és Siófok, 1968) és 23.2°C (Ásotthalom, 1928) voltak.

Az elmúlt napokban, október utolsó napjaiban is sorra dőltek a rekordok: 10.27. ; 10.28. ; 10.29.

 

Melegrekord – 10.29.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat Facebook oldalán közzétett hír szerint mind az országos (25,9 fok 1923, Szerep), mind a fővárosi (23,5 fok, 1928) maximum-hőmérsékleti rekord megdőlt hétfőn (10.29.). Az elmúlt két nap 10.27. és 10.28. is rekordokat döntött.

Az országban a mérések kezdete óta nem mértek október 29-én olyan magas értéket, mint ma Kübekházán, ahol 27,1 C fokig emelkedett a hőmérséklet.

Budapesten rögtön 2 mérőhely is rögzített rekordot Budapest belterületen (II. ker.) és Újpesten is 24,3 C fokon állt meg a hőmérséklet emelkedése.

A hétfői országos átlagos maximum 24 C fok körül alakult, 11 C fokkal magasabban az ilyenkor szokásos 13 foknál.

Újabb rekord, ezúttal a legmagasabb minimum dőlt meg – 10.28.

A szombati (2018.10.27.) rekord meleg délutánt követően, vasárnap reggel újabb rekord dőlt meg.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat közleménye szerint vasárnap hajnalban, Kelebián mindössze 16,6°C-ig hűlt a levegő:

Ez eddig a legmelegebb reggel ezen a napon, a mérések kezdete óta. A ma megdőlt rekordot Zalaegerszeg tartotta, ahol 1923-ban 15,7°C-ot regisztráltak.

Megdőlt az országos napi melegrekord – 10.27.

Megdőlt az országos napi melegrekord szombaton. Egy Csongrád megyei településen 27 Celsius-foknál is melegebb volt.

    Az Országos Meteorológiai Szolgálat Facebook-oldalán ez volt olvasható: “rekordot döntögető nyárias nap” volt szombaton.
    Az október 27-i országos melegrekord mostanáig 26 C fok volt, amelyet 1952-ben Balatonfenyvesen rögzítettek. Az ország déli megyéiben több helyen is 25 fok fölé emelkedett a hőmérséklet, de a korábbi rekordot is többfelé meghaladta a hőmérséklet. A legmelegebb a Csongrád megyei Kübekházán volt, ahol 27,3 fokot  mértek délután.
  

 

Leslie, az első hurrikán Európában?

2018. október 13-án, szombaton délután, este elérte Portugália partjait a Leslie névre keresztelt, hurrikán erősségű szélviharral kísért trópusi ciklon, majd  a szárazföld felett veszítve erejéből halad tovább az ország belsejébe.

Eumetsat műholdfelvétel Leslie partra érkezéséről

Partra érésekor 175-180 km/órás széllökésekről érkeztek jelentések. Útját több száz kidőlt fa és több, mint 15.000 áram nélkül maradt otthon jelzi. Az áramkimaradások zöme Leiria körzetben, illetve a főváros, Lisszabon külső kerületeiben következett be.

Az óceán felett, a nyári időszakban felmelegedő vízfelszín párolgásából energiát nyerő trópusi ciklonok abban az esetben kerülnek hurrikán besorolásba, ha szélerősségük eléri vagy meghaladja a 120 km/órát. A hurrikánokat erősségük szerint az ún. Saffir–Simphson-skála rendszerezi:

Kategória Szélsebesség (km/h)
trópusi ciklon   63-119
1   120–153
2   154–177
3   178–208
4   209–251
5   252–

Végül Leslie partra érkezését megelőzően, a szárazföldtől kb. 200 mérföldnyire (kb. 320 km) poszt-trópusi viharrá gyengült, annak ellenére, hogy 180 km/óra körüli széllökésekkel ért partot, az átlagos szélerősségét 115 km/órásnak mérték. Ezzel ugyan nem vált az első európai szárazföldet elérő hurikánná, de így is rekordot döntött, mint a hurrikán erősséggel a szárazföldet legjobban megközelítő poszttrópusi vihar.

Legerősebb széllökések Leslie partra érkezésekor: 176.4 km/h Figueira da Foz, Vila Verde; 122.0 km/h Coinbra; 120.2 km/h Aveiro – Portugál Meteorológiai Szolgálat

Igen ritka, hogy az Atlanti-Óceán felett kialakuló hurrikánok elérjék a kontinens szárazföldi partjait, különösen az Ibériai-félsziget térségében. A feljegyzések szerint Leslie lehet a legerősebb vihar 1842 óta a térségben.
Érdekes, hogy szinte napra pontosan 1 éve ért partot a Brit-szigeteknél az az Ophélia névre keresztelt trópusi viharból végül igen erős meditárrán ciklonná gyengült szélvihar.

Spanyolországot vasárnap, kora reggel, Zamora környékén érte el az addigra már 100 km/órásra “szelídült” Leslie. A térségben fokozott viharfigyelmeztetés van érvényben.

Forrás: BBC, Severe Weather Europe

Nyakunkon a klímaváltozás?

Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (Intergovernmental Panel on Climate Change -IPCC), 2018.10.08-án, Dél-Koreában tartott sajtótájékoztatóján meglehetősen komor jövőt fest elénk klímaváltozás tekintetében és igencsak szűkös határidőt szab meg arra, hogy egyáltalán változtathassunk ezen a komor jövőképen.

A nyilvánosságra hozott Tematikus Jelentés – melynek elkészítésében 71 ország 570 szakembere és tisztviselője vett részt az elmúlt 3 évben – a „A 1,5 fokos globális melegedés; az IPCC Tematikus Jelentése az iparosodás előtti szinthez viszonyított 1,5 fokos globális melegedés hatásairól és az ehhez szükséges üvegházhatású gázok kibocsátásának mértékéről, a klímaváltozás veszélyeivel szemben, valamint a fenntartható fejlődés biztosítására, és a szegénység felszámolására tett globális erőfeszítések elősegítése érdekében” címet viseli.
A jelentés lényege tömören az, hogy a 2015-16-ban, a Párizsi Egyezmény kereteiben kitűzött célt, miszerint a légkör átlaghőmérséklete mindössze 1,5 Celsius-fokkal nőjön az első ipari forradalom előtti szinthez képest, már nem vagy csak nagyon drasztikus lépések megtételével tudjuk megvalósítani. Sőt, a jelenlegi életvitel és fogyasztási szokások megváltoztatása nélkül a 3 Celsius-fokos melegedés irányába vettük az irányt.
Ahogy Jim Skea, a testület társelnöke fogalmazott: “A melegedés 1.5 celsius-fokon belül tartása még megvalósítható, ha a kémiai és fizikai törvényszerűségeket vesszük alapul, de sosem látott mértékű változásokra lesz hozzá szükség.”

Forrás: Facebook @IPCC

A kutatás szerint a jelenlegi tendenciák mellett már 2030-ra eléri a Föld légköre az 1,5 Celsius-fokos pluszt. Azt a határt, ami klímamodellek szerint még kezelhető változásokat hozna. De a melegedés, változtatás hiányában nem állna meg, így újabb évtized múlva elérheti a 2 Celsius-fokos emelkedést, amelyet a kutatók már igen jelentősnek, de általában még éppen kezelhetőnek tartanak.

Ugyan a jelentés nem ad részletes, ország szinti elemzéseket, hazánkban, mint közép-kelet-európai államban fokozott hőmérséklet-növekedést (minden évszakban), valamint jelentős változásokat jósolnak a csapadék mennyiségi és eloszlási mutatóiban. Ezek – társadalom által is érzékelt – hatásai igen változatos formában jelenhetnek meg, úgy mint árvizek, hőhullámok, aszályos időszakok, melyek kihatnak a biodiverzitásra, az élelmiszer iparra, a vízbiztonságra, majd közvetetten az egyéb ipari tevékenységekre, a gazdasági folymaatokra.

A modellszimulációk alapján ahhoz, hogy a Párizsi Egyezményben meghatározott 1,5 fokos küszöb tartható legyen, a globális nettó CO2 kibocsátást a 2010-es szintről 2030-ra 45%-kal kellene csökkenteni, majd 2050-re pedig el kéne érni a zéró nettó kibocsátást. A 2 fokos cél esetén mérsékeltebb, de ahhoz is jelentős lépésekre van szükség: 2030-ra 20%-os kibocsátás-csökkentést, körülbelül 2075-re pedig zéró nettó kibocsátást kellene elérni.

A nettó zéró kibocsátás a CO2 kibocsátás csökkentésével, illetve a CO2 megkötés növelésével érhető el. Utóbbiban nagy segítségünkre lehetnek a minket körülvevő erdők.
A Magyar Földművelésügyi Minisztérium és az Országos Erdészeti Egyesület egyik kiadványában az olvasható, hogy a magyar erdők mintegy 4 millió tonna széndioxidot vonnak ki évente a légkörből, amivel több mint 700.000 emberre jutó kibocsátást ellensúlyoznak.

Forrás: IPCC, WMO