Hírek | Eumet.hu – Időjárás-előrejelzés

142 éves meleg-rekord dőlt meg a fővárosban (ápr. 23.)

2018. április 23-án megdőlt a budapesti meleg-rekord.


Újpesten 29,3 fokot mértek. Az eddigi rekord 29,0 fok volt Krisztinavárosban 1876-ból ugyanezen a napon.

 

“A szélsőségek válogatása és ellenőrzése a mérések kezdete óta tart, ennek ellenére előfordulhat, hogy a bemutatottnál szélsőségesebb értékek is bekövetkeztek, vagy esetleg hibás érték maradt az adatok között, különösen a XX. század első felében, amely időszakról túlnyomó részben csak kéziratos formában vannak adataink.”

Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat

Tájékoztató a Tiszán 2018. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

2018. február 28. – Országos Vízügyi Főigazgatóság

 

  1. A tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

A 2017. december 1-től 2018. február 28-ig terjedő időszakban a Tisza tokaji vízgyűjtőjére a rendelkezésre álló csapadékadatok alapján 222,6mm csapadék hullott, ami a sokéves átlagértéknek, a 169,3mm-nek a 131%-a. A szegedi vízgyűjtőre lehullott csapadék is a sokéves átlag felett alakult, 179,9mm-t mértek, ami az átlagos értéknél, a 128,2 mm-nél 40% -al magasabb. Az 1. és a 2. ábrán a tokaji, a 3. és 4. ábrán pedig a szegedi adatokat ábrázoltuk. Látható, hogy kiemelkedően magas érték mindkét vízgyűjtőn decemberben volt, a Tokaj feletti vízgyűjtőn91%- al, a Szeged feletti vízgyűjtőn78%-al esett több csapadék az átlagosnál, míg a január és a február szárazabbnak mondható. A Tokaj feletti vízgyűjtőn az átlagos értéknek 82%,ill. 99% -a, a Szeged feletti vízgyűjtőn pedig a sokéves átlag 96%,ill. 130% -a esett le januárban és februárban.

Az idei téli időszak csapadékmennyisége az utóbbi évek egyik legmagasabb értéke mind a két vizsgált vízgyűjtő tekintetében. (2. és 4. ábra)

Összességében elmondható, hogy a Tisza vízgyűjtő területén a mögöttünk levő téli időszak első hónapját jóval átlag feletti csapadékmennyiség jellemezte, amit átlagosan csapadékos január és február követett.

(Meg kell jegyeznünk, hogy a fenti értékek a Tisza erdélyi vízgyűjtőjéről származó adatok erősen hiányos volta miatt jelentős pontatlansággal terheltek.)

 

2. A téli időszak hőmérsékleti viszonyai

A Tisza vízrendszerének hőmérsékleti viszonyait a lefolyási viszonyok alakításában jelentős szerepet játszó részvízgyűjtők havi középhőmérsékletének területi átlagértékeivel, valamint a sokéves átlaggal (zárójelben) jellemeztük (1. táblázat):

Az 1. táblázatból látható, hogy a 2017-2018.téli időszakának decemberében és januárjában az átlagnál jóval melegebb volt. Mindegyik részvízgyűjtőn a havi középhőmérsékletek a sokéves átlagértékek felett alakultak, decemberben 1,1-2,3 oC -al, januárban 2,2-3,2 oC -al mutattak magasabb értéket.

A tél utolsó napjaiban beáramló sarkvidéki hideg miatt a február hőmérsékleti szempontból már nem tekinthető ennyire melegnek, de a Felső Tisza és a Bodrog vízgyűjtő kivételével még így is átlag feletti középhőmérsékleteket mértek.

Összességében megállapíthatjuk, hogy a Tisza vízgyűjtő területén 2017 decemberében és2018 januárjában az átlagosnál jóval melegebb időjárás uralkodott. A Felső-Tisza vízgyűjtő kivételével mindegyik részvízgyűjtőn a havi középhőmérsékletek fagypont felett alakultak és meghaladták a sokéves átlagértékeket, míg a február, különösen a második fele hidegebb idővel, átlaghoz közeli hőmérsékletekkel jellemezhető.

 

3. A vízgyűjtőn 2018.február28-án hó alakjában tárolt vízkészlet

A Tisza szegedi vízgyűjtő területén a hóban tárolt vízkészlet értékét a rendelkezésre álló, túlnyomórészt kárpátaljai, erdélyi, valamint felvidéki meteorológiai állomások hóvastagság, illetve hóvízegyenérték adatai, valamint a meteorológiai adatokból, az orografikus hatások figyelembevételével számított mintegy 1250 hóvastagság és hóvízegyenérték adat alapján határoztuk meg. Ennek elmúlt téli menetvonalát az 5.ábrán ábrázoltuk, a sokéves átlaggal és a szélsőértékekkel együtt.

Az ábrán a sötétkék vonal mutatja, hogy a Tisza szegedi vízgyűjtőjén a hóban tárolt vízkészlet mennyisége a téli időszakban végig a sokéves átlag felett alakult.

Már december elején megindult a hófelhalmozódása, és a hónap közepén a maximális értéket is meghaladta a hóvízkészlet.

Január elejétől a viszonylag meleg időhatására kissé lelassult a folyamat, de februárban ismét jelentős mennyiségű szilárd halmazállapotú csapadék hullott, így a tél végére a hónap elején mért értékhez képest további 30 % -al nőtt a vízgyűjtőn lévő hó mennyisége.

A hóvízkészlet értéke a Tisza szegedi vízgyűjtőjén jelenleg 6,228 km3, a sokévi közepes mennyiség több mint kétszerese és a maximális érték 76 %-a.

A 6. ábrán a Tisza szegedi vízgyűjtőjén az elmúlt évek hóvízkészletértékei, valamint ezek átlaga látható az év ugyanazon a napján, február 28-án.

Az ábráról leolvasható, hogy az idei télen felhalmozódott hóban lévő vízkészlet jelentős mennyiségű, az utóbbi évek egyik legmagasabb értéke, de nem közelíti meg az 1999-ben és 2000-benlehullott hómennyiségét, amikor tavasszal jelentős árvizek vonultak le a Tiszán.

A 2. táblázatban a Tisza szegedi vízgyűjtő területén felhalmozódott hóban tárolt vízkészlet 2018. február 28-iértékeit -az átlagos hóvastagság, és az átlagos sűrűség adatokkal együtt-magassági bontásban tüntettük fel.

Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a mögöttünk álló, jelentős csapadékot hozó téli időszakban, a Tisza szegedi vízgyűjtő területén felhalmozódott hóban tárolt vízkészlet tél végi értéke, a sokévi közepes mennyiség több mint kétszerese. Ez a felhalmozódott hómennyiség jelentősnek mondható, de nem kiemelkedően magas, a sokéves maximális értéknél 24%-al kevesebb.

 

4. A tavaszi időszakra vonatkozó hidrológiai előrejelzés

A mai nap rendelkezésre álló hosszú-távú meteorológiai előrejelzések szerint Magyarország területén márciusban az átlagosnál melegebb és az átlagosnál szárazabb idő, áprilisban az átlagosnál kissé magasabb hőmérséklet és átlagosan csapadékos időjárás várható, míg a tavasz utolsó hónapja, a május kissé melegebbnek és az átlagosnál kissé szárazabbnak ígérkezik.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat 10 napos előrejelzése szerint március első napjaiban jórészt csapadékmentes, nagyon hideg időjárás várható. A lefolyás szempontjából fontos területeken a hajnali minimum hőmérsékletek fagypont alatt alakulnak, és a tavasz első 5 napján a napi középhőmérsékletek is a negatív hőmérsékleti tartományban maradnak. A hideg időjárás miatt a várhatóan kis mennyiségű csapadék jellemzően hó formájában valószínűsíthető. Március első dekádjában tehát a hóvízkészlet jelentősebb csökkenése még nem várható.

A fenti meteorológiai előrejelzéseket figyelembe véve készítettük el vízállás előrejelzéseinket a Tisza szegedi szelvényére. Az eredményeket a 3. táblázatban láthatjuk.

A 7. ábrán a március-május hónapokban várható közepes vízállások értékeit a sokéves havi átlagokhoz képest ábrázoltuk. Látható, hogy a 2018 tavaszára előrejelzett közepes vízállások értéke mindhárom hónapban a sokéves havi átlagos vízszinteket meghaladja.

A Tisza szegedi szelvényére vonatkozó maximális vízállás 2018. évi előrejelzett értékeit a fenti három hónapra a 8-10. ábrán ábrázoltuk, az elmúlt 5 évben észlelt hasonló értékekkel együtt. A grafikonokról leolvasható, hogy az előrejelzés mindhárom tavaszi hónapban az átlagosnál magasabb értéket mutat, áprilisban és májusban az utóbbi 4 év maximális értékét jócskán meghaladó, a 2013-as év tavaszi vízállásait megközelítő vízszintek valószínűsíthetők.

A jelenlegi helyzet alapján a tavaszi hónapokban egy jelentős tiszai árhullám kialakulásának az esélye átlagosnál nagyobbnak mondható, az olvadással egyidejű nagy mennyiségű csapadék előfordulása esetén akár árvédelmi intézkedéseket igénylő helyzet is előállhat. Az árvédelmi szinteket megközelítő, helyenként azokat meghaladó vízállásokat eredményező árhullám kialakulására a legnagyobb eséllyel április-május során számíthatunk.

Budapest, 2018. február 28.

Spitzerné Farkas Márta

Országos Vízjelző Szolgálat

A friss előrejelzési grafikonokat megtalálják a Vízállások aloldalunkon: Várható vízállások a Tiszán

Tájékoztató a Dunán 2018. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Országos Vízügyi Főigazgatóság
Országos Vízjelző Szolgálat
2018. febr. 28.
 
1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék
A 2017. november 1 -től 2018. február 28 -ig terjedő időszakban a Duna nagymarosi vízgyűjtőjén a rendelkezésre álló csapadék adatok alapján a lehullott csapadék összege 266,2 mm -re adódott. Ez az érték felülmúlja az előző 30 év átlagát ( 212 ,9 mm), annak 125 % -a.
Az 1. ábrából kiderül, hogy a novembertől , a vizsgált időszak első 3 hónapjában a csapadék a sokévi átlag felett alakult , pl. januárban a 30 éves átlagnál 80 % -al több hullott le, míg a február az átlagosnál szárazabbnak mondható , 28 % -al kevesebb csapadék esett a tél utolsó hónapjában.
A 2. ábrán látható, hogy az idei téli időszak csapadékmennyisége az utóbbi évek egyik legmagasabb értéke, a 2013. év ugyanezen időszakában leesett 270 mm feletti csapadékát megközelíti , a tavalyi téli hónapokban lehullott mennyiségnek pedig a 174 % -a.
Összességében elmondható, hogy a mögöttünk levő téli időszakban a Duna nagymarosi vízgyűjtő területén az átlagosnál 25 %-al több csapadék esett, mely jelentős része a novembertől január végéig tartó időszakban hullott le.
 
2. Az őszi és a téli időszak hőmérsékleti viszonyai
A Duna nagymarosi vízgyűjtőjének hőmérsékleti viszonyait a lefolyási viszonyok alakításában  jelentős szerepet játszó részvízgyűjtők havi középhőmérsékletének területi átlagértékeivel,  valamint a sokéves átlaggal (zárójelben) jellemeztük ( 1. táblázat ):
 

Az 1. táblázatból látható, hogy a vizsgált 4 hónapos, novembertől februárig tartó téli időszak folyamán, gyakorlatilag csak a januárra jellemző, hogy az összes részvízgyűjtőn az átlagosnál melegebb volt. A havi középhőmérsékletek 2017. november és december hónapban a Felső-Duna és az Inn vízgyűjtőn 0,5-3 ,0 o C -al az átlag alatt alakultak, míg a többi vízgyűjtőn novemberben átlag körül, decemberben valamivel az átlag feletti középértékeket mutattak. 2018. január hónap enyhülést hozott, a sokéves átlaghoz képest 1,4-4,1 o C -al magasabb középhőmérséklet értékeket mértek , míg a február az idei tél egyértelműen leghidegebb hónapja volt , mindegyik részvízgyűjtőt negatív középhőmérséklet és a sokéves átlagnál jóval alacsonyabb hőmérséklet jellemezte.

Összességében megállapíthatjuk, hogy a 2018-as év januári hónapja mindegyik részvízgyűjtőn pozitív középhőmérsékleteket és az átlagosnál jelentősen melegebb , míg a február fagypont alatti középhőmérsékleteket és az átlagosnál több fokkal hidegebb időjárást hozott.

3. A vízgyűjtőn 2018. február 28 -án hó alakjában tárolt vízkészlet

A Duna nagymarosi vízgyűjtő területén a hóban tárolt vízkészlet értékét elsősorban bajor é s osztrák meteorológiai állomások hóvastagság, illetve hóvízegyenérték adatai, valamint a rendelkezésre álló meteorológiai adatokból, az orografikus hatások figyelembevételével számított mintegy 2300 hóvízegyenérték és hóvastagság adat alapján határoztuk meg.

2018. február végére a Duna Nagymaros feletti vízgyűjtő területein igen sok, 18,8 km3, az elmúlt húsz év-adott napra vonatkozó-maximális értékénél is nagyobb mennyiségű hó halmozódott fel. Ez a magas érték elsősorban a Duna vízgyűjtő bajor területein, az Inn vízrendszerén, valamint a két nagy osztrák mellékfolyó, a Traun és az Enns vízgyűjtő területén végbement jelentős mértékű hófelhalmozódásnak köszönhető. A csehországi és felvidéki nagyobb vízfolyások (Morva, Vág) vízgyűjtőjén kisebb mértékű volt a hófelhalmozódás, itt az átlagot némileg meghaladó, de az eddigi maximális mennyiségtől jóval elmaradó értékek a jellemzőek .

A Duna nagymarosi vízgyűjtő területén hóban tárolt vízkészlet idei téli menetvonalát a 3. és 4. ábrán ábrázoltuk, a sokéves átlaggal és a szélsőértékekkel együtt. A 2. táblázatban pedig a felhalmozódott hóban tárolt vízkészlet 2018. február 28-án érvényes értékeit 500 m-es magassági bontásban tüntettük fel.

Az ábrákon látható, hogy a Duna nagymarosi vízgyűjtőjén a hóban tárolt vízkészlet mennyisége az idei télen végig a sokéves átlag felett, a sokéves maximumokat jelentő értékek körül alakult.

Már novemberben megkezdődött a hó felhalmozódása, ami a felső-dunai vízgyűjtők hideg és csapadékos időjárásának köszönhetően decemberben intenzíven folytatódott. A december elején mért 4,6 km3-ről december végére 13,6 km3-re nőtt a hóban tárolt vízkészlet értéke. Januárban , az átlagosnál melegebb időjárás miatt lelassult a folyamat, a felhalmozódás intenzitása csökkent, majd február első felében a hideg idő beköszöntével ismét felerősödött, és a hóban tárolt vízkészlet mennyisége a hónap közepére a sokéves maximum értékét is meghaladta , és meghaladja a meteorológiai tél utolsó napján is.

A hóban tárolt vízkészlet jelenlegi, február 2 8-i értéke 18,810 km3 , ez a 1998-2017-os időszak, az adott év ugyanezen a napján mért átlagos értéknek , a 10,27 km3 -nek a 1 83 % -a, a maximális értékén él pedig 13 %-kal magasabb.

A hóvízkészlet értékét a meteorológiai tél utolsó napján az elmúlt húsz téli időszak hasonló adataival is ábrázoltuk. Az 5. ábráról is leolvasható, hogy az idei télen felhalmozódott hóban lévő vízkészlet jelentős mennyiségű, az utóbbi évek legmagasabb értéke.

 

Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a mögöttünk álló, jelentős csapadékot hozó téli időszakban, a Duna nagymarosi vízgyűjtő területén felhalmozódott hóban tárolt vízkészlet tél végi értéke igen magas, jóval meghaladja a sokéves átlag és a sokéves maximum értékét is.

(Megjegyezzük, hogy a Dráva vízgyűjtő terület é n is az átlagosnál több, de nem rekord közeli a hófelhalmozódás mértéke. )

4. A tavaszi időszakra vonatkozó hidrológiai előrejelzés

A mai nap rendelkezésre álló hosszú-távú meteorológiai előrejelzések szerint Magyarország területén márciusban az átlagosnál melegebb és az átlagosnál szárazabb idő, áprilisban az átlagosnál kissé magasabb hőmérséklet és átlagosan csapadékos időjárás várható, míg a tavasz utolsó hónapja, a május kissé melegebbnek és az átlagosnál kissé szárazabbnak ígérkezik.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat 10 napos előrejelzése szerint március első napjaiban jórészt csapadékmentes, hideg időjárás várható. A lefolyás szempontjából fontos területeken a hajnali minimum hőmérsékletek fagypont alatt alakulnak, a z Inn, a Traun-Enns, valamint Morva és a Vág-Garam-Ipoly vízgyűjtőkön a napi középhőmérsékletek is a negatív 5 hőmérsékleti tartományban maradnak. A hideg időjárás miatt a várhatóan kis mennyiségű csapadék jellemzően hó formájában valószínűsíthető. A fentiekből következően, március első dekádjában a hóvízkészlet jelentősebb csökkenése még nem várható.

A fenti meteorológiai előrejelzéseket figyelembe véve készítettük el vízállás előrejelzéseinket a Duna budapesti szelvényére. Az eredményeket a 3. táblázatban láthatjuk.

A Duna budapesti szelvényére vonatkozó maximális vízállás előrejelzett értékeit a fenti három hónapra a 8 – 10. ábrán ábrázoltuk, az elmúlt 5 évben észlelt hasonló értékekkel együtt. A grafikonokról leolvasható, hogy májusban 500 cm körüli, ilyenkor átlagosnak mondható havi maximális vízszintek valószínűsíthetők, de márciusban és áprilisban ez az érték az utóbbi 5 év legmagasabb vízállását jelzi előre.

A jelenlegi helyzet alapján tehát a tavaszi hónapokban egy jelentős dunai árhullám kialakulására az átlagosnál mindenképpen nagyobb esély mutatkozik. Az olvadás megindulásának nagymérvű késlekedése, illetve az olvadással egyidejű nagy mennyiségű csapadék előfordulása esetén –legnagyobb eséllyel március végén és áprilisban -akár árvédelmi intézkedéseket igénylő helyzet is előállhat.

Meg kell jegyezni azonban, hogy a felhalmozódott nagy mennyiségű hó olvadása önmagában még nem elégséges egy komoly árhullám kialakulásához. A magasságilag igen tagolt Duna vízgyűjtőn ugyanis, a vízgyűjtő teljes területén egyszerre meginduló olvadás nehezen képzelhető el, ezért egy nagy árhullám kialakulásához mindenképpen jelentős mennyiségű folyékony csapadékra is szükség van.

Budapest, 2018. február 28.

Spitzerné Farkas Márta

A friss előrejelzési grafikonokat megtalálják a Vízállások aloldalunkon: Várható vízállások a Dunán

Országos Vízjelző Szolgálat

Egyre több helyen okoz gondot a belvíz

Belvízvédelem:

Jelenleg 11 Vízügyi Igazgatóság területén 61 szakaszon van belvízvédelmi készültség elrendelve. Ebből 18 szakaszon I. fok, 38 szakaszon II. fok és 5 szakaszon III. fok van érvényben. 329 db szivattyútelep van készültségben.

A tegnapi napon a belvízzel elöntött területek nagysága 74 600 ha volt, ebből 38 500 ha vetés/szántó. A legnagyobb elöntések Békés és Csongrád megyében vannak, ahol 14 000 hektáron van belvízi elöntés. Az igazgatóságok a tegnapi napon összesen 15,8 millió m3, a

2018 évben eddig összesen 281 millió m3 belvizet emeltek át. A védekezésben 860 fő vett részt.

OMIT Tájékoztató 2018.03.23.

Visszatér a tél a hosszú hétvégén?

frissítve: 2018.03.17. 14:00

Napok óta, meglehetősen nagy bizonyossággal állítható, hogy szombatra erőteljes lehűlés, illetve egy dél felől érkező nedvesebb légtömeg találkozása alakítja majd az időjárást. A csapadék eloszlását és halmazállapotának alakulásának előrejelzését viszont nagy bizonytalanság terhelte, terheli még most is. Ahány modellfutás, annyi lehetséges verzió látszik valószínűbbnek. Ami megbízhatóan állítható: a kezdeti esőket késő délutántól, estétől havas eső, fagyott eső, foltokban átmenetileg ónos eső és havazás váltja várhatóan, miközben a hőmérséklet éjjel sokfelé fagypont alá süllyed. De ennek időbeli és térbeli alakulása nagyon bizonytalan.
Márciusban ugyan egyáltalán nem szokatlan az ideihez hasonló, hirtelen enyhülés, illetve lehűlés, jelentősebb havazások is előfordultak már az évnek ebben a szakaszában. Elég csak visszagondolni a 2013-as március 15-i, emlékezetes hosszú hétvégére, mikor a Dunántúlon jelentős fennakadásokat okozott a hófúvás.
Mégis a tél végéhez érve az emberek többsége már a tavaszi, melengető napsugarakra vágyik.
Sajnos ezen a hosszú hétvégén nem ezt kapjuk.

A valószínűségi előrejelzés, ún. fáklya-diagram ábrázolja a hőmérséklet (felső vonalak) és a csapadék (alsó vonalak) várható alakulását. Látható, hogy a lehűlésben elég egységesek az eredmények, 23-át követően kezdenek széttartani a vonalak, azaz válik bizonytalanabbá a helyzet. Ezzel szemben a csapadék előrejelezhetősége kisebb időtávban is jóval bizonytalanabb.

A szombat reggeli modellfutás szerinti legvalószínűbb jövőkép erre a napra: A napközben országszerte (legkevésbé a nyugati, északnyugati határvidéken) felerősödő, majd estére a keleti és középső országrészben viharossá fokozódó északkeleti széllel (60-90 km/órás széllökések) zúdul be várhatóan a hideg levegő, miközben a déli óráktól, dél, délnyugat felől egy mediterrán ciklon intenzív csapadék mezeje érkezik a térségbe. A kettő találkozásakor a csapadék halmazállapota térben és időben is igen változatosan alakul. Előreláthatólag szombat délutántól, kezdetben az Alpokalján és az északi hegyekben, majd estétől észak, északkelet felől síkvidéken is egyre többfelé intenzív havas esőbe, fagyott esőbe, havazásba, átmenetileg helyenként ónos esőbe is válthat az addigi eső, de mindeközben a szárazabb hideg levegőnek köszönhetően hajnalra legyengül, sokfelé meg is szűnik a csapadék. Ahány modellfutás, annyi lehetőség jön ki valószínűbbnek.

Szombat éjjelre most az látszik valószínűbbnek, hogy az éjszaka első felében még kitart az erős csapadék. Az északi, északkeleti országrészben, az esti óráktól a havazás lesz jellemzőbb, míg a középső és északnyugati térségben szinte az összes halmazállapoti forma előfordulhat, a déli országrészben pedig előreláthatólag az éjszaka második felében váltja, de már gyengülő havazás, havas- és ónos eső az addigi esőt. 

Igen nagy a HÓFÚVÁS veszélye szerte az északi, északkeleti országrészben, de azon belül is kiemelten Szabolcs megye északnyugati felén, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Jász-Nagykon-Szolnok megyében intenzív havazásra, hófúvásra számítsanak az ott élők! Vasárnap reggelig ott kritikus hóhelyzet alakulhat ki, elzárt településekkel! A hó mennyisége átlagosan is elérheti a 20, helyenként a 30 cm-t, de az erős, időnként viharos szél komoly hóakadályokat épít majd.

szombat estére várható szél

A friss modellfutás vasárnapra ismét csapadékszegényebb, hideg, többnyire borongós időt valószínűsít. Szórványosan fordulhatnak elő hószállingózások, gyenge hóesések szerte az országban. A szél is mérséklődik, de a jelentősebb havat váró északkeleti térségben még erős marad, így ott továbbra is nagy a hófúvás veszélye! Amennyiben az oda várt mennyiségű hó lehullik, a hófúvás akár napokra elzárhat településeket, utakat.

vasárnapra várható szél

Íme a szombat reggeli modellfutás alapján szombatra, vasárnapra és hétfőre várt időjárás alakulása felhőzet borítottság, szél irány és erősség, valamint a csapadék eloszlás és halmazállapot (piros=eső, fehér=hó, pink=fagyott vagy ónos eső) tekintetében:

 

 

A GFS előrejelzős modell eredményeit naponta 3 alkalommal frissítik (bár szakmai tapasztalat, hogy nem azonos sikerességű minden modellfutás, jellemzően a reggeli eredményeknek sikeresebbek). Az alábbi oldalon érhetik el az adatbázis általunk készített térképes megjelenítéseit: GFS modell Magyarország és Európa

Rekord hidegek

Az Országos Meteorológiai Szolgálat hivatalos mérési adatbázisa szerint sorra dőlnek a hideg-rekordok.

Új legalacsonyabb maximum hőmérsékleti rekord a Kékesen (03. 1.)

Március 1-én ismét megdőlt a maximumok minimuma. Eddig 1963-ban mérték Kékestetőn a legalacsonyabb maximum-hőmérsékletet, ez -10,2 fok volt. Március első napján a Kékestetőn mért legmagasabb hőmérséklet: -11,7 fok, ami új rekord.

Baranyában volt a leghidegebb az idei télen, de nem lett rekord (03.01.)

Március 1-én reggelre sokfelé -15, a Dunántúl délkeleti felében és a Dél-Alföldön több helyen -20 fok alá csökkent a hőmérséklet. A leghidegebbet -24,6 Celsius fokot a Baranya megyei Sátorhelyen mérték.
Utoljára 55 évvel ezelőtt volt ennyire szélsőségesen hideg a meteorológiai tavasz első napján. 1963-ban Lentiben -27,0 fok volt, így a mai napi minimumrekord nem dőlt meg. Ezen a napon az átlagos minimum -1 fok, ma reggel pedig országos átlagban -15 fok volt, ez még január közepén is jóval az átlagos alatti érték lenne.

Új napi legalacsonyabb maximum rekord (II. 27.)
Országosan és Budapesten is megdőlt a maximum rekord; ilyen alacsony maximumot ezen a napon még nem mértek. Országosan a maximum minimuma eddig -11,1 fok volt, amelyet 1971-ben Kékestetőn mérték. Az új rekord is kékestetői, -12, 8 fok.
Budapesten eddig a legalacsonyabb maximum -5,0 fok volt, ezt 1986-ban a Széchenyi-hegyen regisztrálták. Ma Budapesten több állomáson ennél hidegebbet mértek. Budapest belváros -5,1, Budapest Lőrinc -5,5, Budapest Ferihegy -5,7, Budapest János-hegy völgy -7,4, Budapest János-hegy -8,2 fokot jelentett. Ez az utóbbi az új rekord.

 

Budapesten új napi legalacsonyabb maximum-rekord, országosan rekordbeállítás (II. 26.)
A legalacsonyabb maximum-hőmérsékletet hazánkban ezen a napon eddig is Kékestetőn mérték (1986-ban), és ma (február 26-án) ott ismét csupán -11,4 fokig emelkedett a hőmérséklet, tehát beállítottuk a rekordot.
Budapesten viszont meg is dőlt a hidegrekord: az 1986. február 26-án, Budapest Széchenyi-hegy állomáson mért -5,0 fok -6,7 fokra változott, amit a János-hegyen regisztráltunk.

Rekord hideg Kékestetőn (II. 25.)
A legalacsonyabb maximum-hőmérsékletet eddig Kékestetőn 1986-ban mérték, ez -9,2 fok volt. Ma Kékestetőn csupán -11,1 fokig emelkedett a hőmérséklet, amely új rekord.
Budapesten is megdőlt a hidegrekord: az 1962. február 25-én, Budapest Csillagda állomáson mért -4,6 fok -6,1 fokra változott, amit János-hegyen regisztráltak.

Dunántúli havazás

Frissítve 2018.02.22. 07:00


Csütörtökön és pénteken,
számottevő mennyiségű csapadékra az ország délnyugati harmadán van esély. Másutt időszakos, gyenge szitálásokra van kilátás.
Némi gyengülést, csapadékszünetet követően, csütörtök hajnalban, délnyugat felől ismét erősödő csapadékra, délnyugaton, nyugaton nagy valószínűséggel havazásra számíthatunk. Eddig elsősorban a Balaton vonalától északra, északnyugatra hullott részben megmaradó hó. Az előttünk álló 2 napban a Délnyugat-Dunántúlt is érintheti tartósabb havazás, ahová 5-15 cm-nyi friss hó valószínűsíthető. E mellé a Dunántúlon erősödő (35-45 km/órás lökésekkel kísért) északi, északkeleti szél is várható, ami a fagypont alatti hőmérséklet esetén akár hófúvást is okozhat.
Másutt jóval kevesebb és változó halmazállapotú csapadék ígérkezik a friss számítások alapján, sőt északkeleten a felhőzet is vékonyodik, szakadozik időnként. A hétvégén erős lehűlés következik várhatóan. Hajnalonként -10 fok közeli értékek is előfordulnak, de napközben is marad a fagyos időjárás.

A 2018.02.22-én, csütörtök reggel várt felhőzet és csapadék alakulása követhető nyomon szombat reggelig a következő animáción. (A csapadék színezése hó= fehér vonal, eső, ónos eső; a jobb felső sarokban látható az előrejelzett időpont):

A következő animáción a téli halmazállapotú (hó, havas eső, ónos eső) csapadék várható összege kísérhető végig ugyanezen időszakon.


Mivel a hőmérséklet napközben is csak fagypont köré ígérkezik a havazással elsősorban érintett délnyugat-dunántúli térségben, és a napsütés ott egyáltalán nem lesz jellemző, így a nappali olvadás lassúnak várható.

A lehulló csapadék halmazállapotából és a hőmérséklet alakulásából becsült megmaradó hóréteg vastagságának várható alakulása látható a következő előrejelzési képeken. A legnagyobb bizonytalanság ezt a becslést terheli.

A naponta 3 alkalommal is frissített, GFS előrejelzési modell eredményeinek általunk készített térképes megjelenítését ezen a linken érhetik el: GFS térképek Magyarországra

***

A GFS előrejelzési modell által keddre várt csapadék eloszlása nagyban eltért a valóságtól. A délnyugati országrészben a várt 7-15 mm-hez képest jóval kevesebb, 1-5 mm-nyi csapadék hullott, valóban havazás formájában. Az olvadás miatt szerda reggelre, síkvidéken 3-7 cm-es hótakaró figyelhető meg, míg az Alpokalja magasabban fekvő területein és a Kőszegi-hegységben 10-15 cm feletti a hóréteg.
A csapadékmező intenzívebb része a délkeleti országrész felett volt megfigyelhető. Ott 10-15 mm eső, havas eső hullott.

Februárban télire fordul az időjárás!?

Hosszabb távú előrejelzéseknél mindig hangsúlyozzuk, hogy jóval nagyobb bennük a bizonytalanság.
Mivel félrevezető lehet, illetve gyakran fordul gyökeresen másmilyenre az idő, nem szoktuk a távolabbi prognózisokat olyan részletesen elemezni.

Mindezt előre bocsájtva, napok óta az olvasható ki az általunk használt GFS előrejelző modell eredményeiből, valamint a többi, Európára, illetve térségünkre hosszabb távú előrejelzést készítő modellek eredményeiből, hogy 2018 februárjában hidegebb lesz, mint a mögöttünk álló tél túlnyomó részében.

14 napos, Eumet előrejelzés kiadva: 2018.01.31. 07:00

A növekvő előrejelzési bizonytalanságot az ú.n. fáklya-diagram szemlélteti a legérthetőbben. (A képre kattintva megnézheti nagyobb méretben is.):

GFS fáklya-diagram, 2 m hőmérséklet + csapadék; Forrás: wetterzentrale.de

Ezen a diagramon a GFS rendszer által számolt, következő 2 hétre várható hőmérséklet (felül), illetve csapadékmennyiség (alul) eredményei vannak megjelenítve. A sok különböző színű vonal sok különböző, minimális eltérésű forrásadattal számolt lehetséges jövőkép. Az első napokban ezek szinte együtt futnak, nem is kivehető jól, hány vonal fut. Azaz ott egész magabiztosan állítható, hogy milyen idő fog bekövetkezni. Ahogy haladunk előre a jövőben, úgy távolodnak egymástól ezek a vonalak, válik egyre nagyobbá a szórás, azaz egyre bizonytalanabbá az előrejelzés.

A meteorológusnak ekkor is meg kell fogalmaznia egy legvalószínűbb menetet, nem mondhatja azt, hogy lehet +10 és -10 fok is. A képen fekete vonallal van jelölve az összes eredmény átlaga, középső értéke, ami az éppen legvalószínűbbnek mondható. Viszont nagyon fontos az előrejelzés értelmezésénél, azaz annak megfogalmazásánál a bizonytalanság ismerete.

Az alábbi képen a GFS modell eredménye mellett, további modellek legvalószínűbb távolabbi, hőmérsékleti előrejelzései láthatóak. Azért érnek véget különböző időpontokban, mert az egyes modellek csak addig számítanak jövőképet. Ezek együtt futásából, illetve eltéréséből is lehet a bizonytalanságra, illetve megbízhatóságra következtetni. (A képre kattintva megnézheti nagyobb méretben is.):

Több modell eredményének összehasonlítása Forrás: wetterzentrale.de

Vasárnap (01.21.) havazás várható egyes országrészekben

Vasárnap egy hidegfront éri el hazánkat és az éppen hazánk felett található nedvesebb légtömeget, melynek hatására, nyugat felől már a hajnali óráktól egyre többfelé várható csapadék. Ennek halmazállapota, mint hazánkban oly sokszor, most is változónak ígérkezik térben és időben egyaránt.

A hajnali órákban még sokfelé valószínű havas eső, majd az északabbra eső területeken egyre inkább hó hullik várhatóan. A csapadékmező kiterjedése nem lesz országos méretű, úgy 150-200 km szélesnek saccolható. Így a hajnalban csapadékosabb Dunántúlon már délelőtt gyengülni látszik az intenzitása, ahogy a csapadékmező halad kelet felé. Mire a Tiszántúli térséget eléri a hószállingózás, a Dunántúl felett már a felhőzet is csökkenni kezd nagy valószínűséggel.
Hó főként a Szentgotthárd – Dunaújváros-Debrecen vonaltól északra várható, míg délebbre havas eső, eső is megjelenik a nap folyamán. Este már csak a Tiszántúli térségben várható számottevő csapadék, mely előreláthatólag a déli területeken is egyre inkább havazásba, hószállingózásba hajlik, majd éjjel ott is megszűnik.
Nézzük mindezt az előrejelzéseink készítéséhez általunk alapul vett GFS előrejelzési modell térképein. A kiinduló kép vasárnap hajnal, majd 3 óránkénti ugrásban halad a várható égkép és csapadék ábrázolása egészen hétfő hajnalig. A fehér vonal a havazást, a piros az esőt ábrázolja.:

A megyei bontásban készült előrejelzésünket itt olvashatják: Megyei előrejelzések

A nap folyamán várhatóan lehulló hó összege ebben az eloszlásban alakul a legvalószínűbb kimenet szerint.:
Ez az érték nagyban változik a hó állagától, annak vizességétől, illetve porszerűségétől, a hókristályok, pelyhek méretétől. Becslésünk alapján az északi területeken a képen ábrázolt értékekhez képest több, vastagabb hómennyiség is lejöhet. Különösen a hegyekben, ahol elérheti a 15 cm feletti hóvastagságot is.
Mivel a nap folyamán a hőmérséklet többnyire több fokkal fagypont fölé emelkedik (ez alól az északi és középső országrész kivétel, ahol fagypont köré várható) a lehulló hó, havas eső olvad, ami ugyancsak befolyásolja a hóvastagságot, illetve azt, hogy egyáltalán megmarad-e akár csak átmeneti ideig is.
A GFS által becsült hóréteg vastagsága hétfő hajnalra:

Ezen értékeken is az északi területeken inkább felfelé, míg a déli térségben inkább lefelé érdemes kerekíteni.

Visszatér a tél

A hosszan tartó, szokatlanul enyhe időszakot követően ezen a hétvégén visszatér a tél hazánkba, és a január közepén elvárható időjárásra számíthatunk.

Nem csak a hőmérséklet csökken az átlagos köré, hanem a csapadék halmazállapota is sokfelé vált téliesre. A kezdeti szitáló esők mellett, majd helyett havas eső és hószállingózások, gyenge hóesések is várhatóak.
A vasárnap hajnalig várhatóan lehulló hó összege (cm) látható az alábbi előrejelzési térképen. Ennek még jó része elolvad, így a hótakaró várható vastagsága ennél kisebbnek ígérkezik. A legtöbb a középső országrészben és az Alföld térségében ígérkezik.

2018.01.14. (vasárnap) reggelig várhatóan lehulló hó összege

2018.01.14. (vasárnap) reggelig várhatóan lehulló hó összege

Vasárnap napközben már csak a Dunántúl térségében várhatóak elszórtan hószállingózások, de jelentős mennyiség nem valószínű a nap folyamán. A legtöbb hó az Alpokalján valószínű, ott 5 cm feletti hótakaró is kialakulhat, különösen a lakott területen kívül eső hegyvidéken.

2018.01.14. éjfélig várhatóan lehulló hó (ebből olvad, kevesebb marad meg, ha egyáltalán megmarad).

2018.01.14. éjfélig várhatóan lehulló hó cm-ben (ebből olvad, kevesebb marad meg, ha egyáltalán megmarad).

Előrejelzési térképeinket az alábbi linken találják: