Várható szélerősség és szélirány 2020.02.21-én

Friss előrejelzési térképek: Eumet-GFS

Hidegrekordok

Igencsak hideg idő ígérkezik a következő hétre, de ez még ‘szerencsére” jelentősen elmarad a nemzetközi, de még a hazai rekordoktól is.

Hazánkban az eddig hivatalosan regisztrált legalacsonyabb hőmérséklet -35 C fok volt. Ezt Görömbölytapolcán mérték, 1940.2.17-én.

Európában a leghidegebb eddig -58.1 C fok volt, amit Oroszország európai részén, Ust-Shchuger-ben mértek 1978.12.31-én.

A világrekord pedig -89.2 C fok, amit ugyancsak az oroszok mértek, 1983.07.21-én, de nem Oroszországban, hanem a Vostok kutató állomáson, ami a Déli-sarkon található.

Rendkívüli havazás zavarta meg a Halloween-t

A hétvégén, (2011.10.28-30.) az USA keleti partvidékén erős hóviharok okoztak fennakadásokat.

Az évnek ebben a szakaszában egyáltalán nem megszokott, intenzív havazások (helyenként 50-70 cm-es hóvastagságot is mértek) és hófúvások több államban is tartós áramszünetet, utak lezárását sőt még halálos áldozatokat is követeltek. A híradások szerint közel 2 millió háztartás maradhat tartósan, akár 4-5 napig is áram nélkül, míg a hóvihar “csúcsán” 3 millió háztartásban ment el az áram New Jersey, Connecticut, Massachusetts és New York államokban. A New York-i Central Park-ban, az elmúlt 135 év feljegyzései szerint eddig csak 3 másik évben esett hó októberben.

A haláleseteket csak közvetetten lehet kötni a havazáshoz, hiszen közúti balesetek, illetve szén-monoxid mérgezések okozták őket.  Sokfelé felszólították a lakosokat, hogy inkább ne tartsák meg a szokásos Halloween esti szomszédolást, mert a viharban sok vezeték szakadt el és ezek, a földön, szabadon fekve igen balesetveszélyesek.

A héten további, de már mérsékeltebb hóviharok lehetőségére hívta fel a figyelmet a helyi meteorológia.

A keleti partot érintő havazás "eredménye". 1 inch = 2.54 cm

Forrás: BBC

Fagykár Szabolcsban

Kormányzati bejelentés alapján a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal közreműködésével megkezdte a fagykárok felmérését az érintett településeken.

A károsult termelők a nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerhez fordulhatnak jégeső-, fagy-, belvíz-, és aszálykár esetén. A káreseményt a megyei kormányhivataloknál 15 napon belül kell bejelenteni.

A gazdáknak nyújtott segítséget a 2011-ben befolyt befizetésekből és az ahhoz kapcsolódó költségvetési kiegészítésből létrejött kárenyhítési alapból lehet kifizetni 2012. év elején, miután a 2011-ben keletkezett összes elemi kárt összesítették.

Azok a károsult termelők, akik még nem tagjai a kárenyhítési rendszernek, május 15-ig csatlakozhatnak az alaphoz.

A VM levélben keresi meg az agrárbiztosításban érintett biztosítótársaságokat, hogy minél gyorsabban mérjék fel a károkat és fizessék ki a vesztségeket a biztosítással rendelkező gazdálkodóknak.

A károsult gazdálkodók igénybe vehetik továbbá az Agrár Forgóeszköz Vis Maior Hitelprogramot, amelynek eredeti 6 milliárd forintos keretét a kormány a hasonló helyzetek kezelésére a közelmúltban további 5 milliárd forinttal megemelte. A kedvező kamatozású, három éves futamidejű és meglévő hitel kiváltására is felhasználható hitel károsodott ültetvények esetében 500 ezer Ft/hektár összegig vehető fel.

(kormany.hu, Vidékfejlesztési Minisztérium)

Törvények

JOGTÁR a Közérdekű adatok nyilvánosságáról


Alkotmány 61.§ (1) : „ A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, továbbá arra,  hogy a közérdekű adatokat megismerje, illetőleg terjessze.”

34./1994 sz. Alkotmánybírósági határozat”:

A közérdekű információhoz való szabad hozzáférés, „nyílt, áttetsző és ellenőrizhető közhatalmi tevékenység, általában az állami szervek és végrehajtó hatalom nyilvánosság előtti működése a demokratizmus egyik alapköve, a jogállami berendezkedés garanciája.

A nyilvánosság próbája nélkül az állam polgáraitól elidegenített gépezetté, működése kiszámíthatatlanná, kifejezetten veszélyessé válik, mert az állam működésének átláthatatlansága fokozott veszélyt jelent az alkotmányos alapjogokra.”

Az információs jogok érvényesülése a társadalmi állapotok visszatükröződése. A közérdekű adatok nyilvánossága – mint a hatalom egyik „ellensúlya” – olyan alkotmányos alapjog, melyet csak kivételesen, szigorú törvényi előírások mellett lehet korlátozni.

“Eu direktíva 90/313/EEC” : A környezettel kapcsolatos információk hozzáférésének szabadságáról.:

Az Eu direktíva továbbfejlesztett változata az Aarhusi Egyezmény 2001.10.30-án lépett hatályba a 2001. évi LXXXI törvénnyel (lsd. lejjebb). A törvényben hangsúlyozott követelmény a hatékony,  „szolgáltató” közigazgatás.

A hivatal közérdekű információknak nem birtokosa, csupán kezelője.

2001. évi LXXXI. törvény a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló, Aarhusban, 1998. június 25-én elfogadott Egyezmény kihirdetéséről.

A „környezeti információ” jelent bármely írott, látható, hallható, elektronikus vagy egyéb formában megjelenő információt, amelynek tárgya:

a környezet elemeinek, úgymint a levegőnek és az atmoszférának, a víznek, a talajnak, a földnek, a tájképnek, a természetes élőhelyeknek, a biológiai sokféleségnek és összetevőinek, beleértve a genetikailag módosított szervezeteket is, illetve ezen elemek közti kölcsönhatásnak az állapota.

„Személyes adatok védelméről, közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. AVTV”

„Környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. KVTV és annak 2003. évi módosítása:

Mindenkinek joga van a környezetre vonatkozó tényeknek, adatoknak, így különösen a környezet állapotának, a környezetterhelés és környezethasználat a környezetszennyezettség mértékének, a környezetvédelmi tevékenységnek, terveknek és programoknak, valamint a környezet emberi egészségre gyakorolt hatásainak a megismerésére.”

„Az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy (a továbbiakban együtt szerv) a feladatkörébe tartozó ügyekben – így különösen az állami és önkormányzati költségvetésre és annak végrehajtására, az állami és önkormányzati vagyon kezelésére, a közpénzek felhasználására és erre kötött szerződésekre, a piaci szereplők, a magánszervezetek és – személyek részére különleges, vagy kizárólagos jogok biztosítására vonatkozóan – köteles elősegíteni és biztosítani a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását.

A szervek rendszeresen közzé –vagy más módon elérhetővé teszik a tevékenységükkel kapcsolatos legfontosabb –így különösen a hatáskörükre, illetékességükre, szervezeti felépítésükre, szakmai tevékenységükre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokukban lévő adatfajtákra és működésükről szóló jogszabályokra, valamint gazdálkodásukra vonatkozó – adatokat.

A közérdekű adat közléséért az adatkezelő szerv vezetője – LEGFELJEBB  a közléssel kapcsolatban felmerült költség mértékéig – költségtérítést állapíthat meg.

Elektronikus információszabadságról szóló törvény

BTK 177.§ (b) Közérdekű adat visszatartása, meghamisítása

Uniós alapokmány (Lisszaboni szerződés): egyetlen tagállam nem ad közpénz közintézménynek üzletre, megsértené az unió valamennyi magáncégének  versenysemlegességét

Uniós veresenyjog