Halójelenség | Eumet.hu – Időjárás-előrejelzés

Halójelenség

2018. szeptember 14. Érdekességek , ,


Magasszintű, fátyolfelhőzet esetén megfigyelhetőek az ún. halójelenségek, melyek különleges, sokakat meglepő látványt nyújtanak.

Fotó: Pappné Szebellédi Tündi és Papp Péter 2018.09.14. (Tündi & Peti Storm Chasers)

A jelenségnek semmi köze nincs a telefonáláshoz. Elnevezése a görög napisten, Héliosz nevéből ered. A leglátványosabb halójelenségek ugyanis a Nap közelében jelennek meg.
A halókat apró jégkristályokon megtörő fény rajzolja az égre. A jégkristályok a levegőben található apró vízszemcsékből fagynak ki, amikor ehhez elég alacsony hőmérsékletű légrétegbe kerülnek. A jégkristályok formája, állása, egységes vagy kevert volta határozza meg, hogy milyen jelenség tűnik fel a fejünk felett.

Jégkristályokkal leggyakrabban magas-szintű felhőkben (cirrus, cirrostratus, azaz köznyelven fátyolfelhők) találkozhatunk, de nagyobb hidegben a felszín közelében is kialakulhatnak. A légiforgalom növekedésével a jelenség egyre gyakrabban megfigyelhető a kondenzcsíkok miatt keletkező mesterséges felhőknél is. A vízmolekulák fizikai tulajdonságaiból adódóan fagyás során hatosával egy-egy kis hatszöget alkotva és ezzel kristályrácsba rendeződve kapcsolódnak össze. Szimmetrikus hatszög alakú kristályok keletkeznek; különböző vastagságú, szabályos hatszög alapú hasábok.
A kristályok a helyi meteorológiai viszonyok – elsősorban a hőmérsékleti állapotok és a relatív páratartalom – függvényében lehetnek laposak (lap), vagy hosszúkásak (oszlop). A kristályok lapjainak egymáshoz viszonyított szögei általában szabályosan állnak, ám bizonyos időjárási körülmények hatására – szél, légnyomás – a kristályok torzulhatnak.
A lapkristályok és az oszlopkristályok állása határozza meg a fénytörés jellegét, térbeli elhelyezkedésüktől függ, hogy melyik lapjukon jut be, s azután hogyan törik meg a fény. E tényezőktől függ tehát, hogy adott időjárási helyzetben milyen jelenség alakul ki.

Fotó: Pappné Szebellédi Tündi és Papp Péter 2018.09.14. (Tündi & Peti Storm Chasers)

Az, hogy egy jelenség mennyire látványos, szabályos és hogy milyen gyakran fordul elő, azt több tényező dönti el. A jégkristály alakja a legfontosabb. A kristályok száma a másik döntő tényező, amely a jelenség fényének erősségét, ezáltal a láthatóságát befolyásolja. A harmadik paraméter a kristályok minősége. Ez utóbbi alatt nem csupán az egyes kristályszemcsék szabályosságát értjük, hanem a felhő homogenitását is.
A halójelenségek típusairól a Légköroptika oldalán olvashatnak részletesen.

Végül pedig egy fontos figyelmeztetés:
A halójelenségek közül néhány a Nap közvetlen közelében alakul ki. Soha ne nézzen közvetlenül a Napba, hanem keressen egy tereptárgyat, épületet, amivel eltakarhatja azt! A Nap közvetlen fénye maradandó látáskárosodást, vagy akár teljes vakságot okozhat!

Forrás: Légköroptika.hu