A Dunán 2013. tavaszán várható vízállások

2013. március 4. Hírek , , ,

Országos Vízügyi Főigazgatóság

Országos Vízjelző Szolgálat

TÁJÉKOZTATÓ

a Dunán 2013. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

1. AZ ŐSZ ÉS A TÉL FOLYAMÁN A VÍZGYŰJTŐRE  HULLOTT  CSAPADÉK

A 2012. november 1-től 2013. február 28-ig terjedő időszakban a Duna nagymarosi vízgyűjtőjén a rendelkezésre álló csapadék adatok alapján a lehullott csapadék összege 272 mm-re adódott. Ez az érték meghaladja az elmúlt 27 év átlagát (230,6 mm), annak 118 %-a. Az 1. ábrából kiderül, hogy a legcsapadékosabb hónap a január volt, de decemberben és februárban is az átlagot meghaladó csapadék esett, és a novemberi mennyiség is alig maradt el a sokéves átlag értékétől. A 2. ábrán látható, hogy az idei csapadék mennyisége jelentősen felülmúlja a tavalyi, és az utóbbi pár év értékeit is.

Összességében elmondható, hogy a mögöttünk levő téli időszakban a Duna nagymarosi vízgyűjtő területén az átlagosnál mintegy 18 %-kal több csapadék hullott.


2. AZ ŐSZI ÉS A TÉLI IDŐSZAK HŐMÉRSÉKLETI VISZONYAI

A Duna nagymarosi vízgyűjtőjének hőmérsékleti viszonyait a lefolyási viszonyok alakításában jelentős szerepet játszó részvízgyűjtők havi középhőmérsékletének területi átlagértékeivel, valamint a sokéves átlag értékeivel (zárójelben) jellemeztük (1. táblázat):

Az 1. táblázatból látható, hogy a Duna nagymarosi vízgyűjtő területén a november az átlagosnál melegebb volt, decemberben pedig a Felső – Duna vízgyűjtő kivételével átlag alatti hőmérsékletek alakultak ki. A januári középhőmérsékletek minden részvízgyűjtőn átlag körüliek, míg a február a Felső – Duna, az Inn és a Traun – Enns vízgyűjtőn az átlagosnál jóval hidegebbnek, a Morva és a Vág vízgyűjtőjén átlagosnak bizonyult.

Összességében megállapíthatjuk, hogy a Duna nagymarosi vízgyűjtő területén a téli időszak elején, novemberben az átlagnál melegebb volt, decemberben és januárban hőmérsékletek az átlagos értékek közelében alakultak, a februári hőmérsékletek a nagyon hideg tavalyi értékekhez képest kevésbé voltak alacsonyak, de idén is mindenhol jelentősen elmaradtak az ilyenkor megszokott értékektől.

3. A VÍZGYŰJTŐN 2013. MÁRCIUS 1-JÉN HÓ ALAKJÁBAN TÁROLT VÍZKÉSZLET

A Duna nagymarosi vízgyűjtő területén a hóban tárolt vízkészlet értékét mintegy 120, túlnyomórészt bajor és osztrák meteorológiai állomás hóvastagság, illetve hóvízegyenérték adatai, valamint a rendelkezésre álló meteorológiai adatokból, az orografikus hatások figyelembevételével számított mintegy 2300 hóvastagság és hóvízegyenérték adat alapján határoztuk meg.

A hóban tárolt vízkészlet elmúlt téli menetvonalát a 3. ábrán ábrázoltuk, a sokéves átlaggal és a szélsőértékekkel együtt.

A 3. ábrán látható, hogy a hóban tárolt vízkészlet mennyisége a téli időszakban a sokéves átlag fölött maradt. A december – február időszak jelentős, átlag feletti csapadéka és hideg időjárás folyamatos hófelhalmozódást eredményezett. Csak december közepén és február elején volt némi olvadás. A hókészlet mennyisége február 25-én elérte a 16.5 km3-es értéket, mely a sokéves maximumot is meghaladta.

A 2. táblázatban a Duna nagymarosi vízgyűjtő területén felhalmozódott hóban tárolt vízkészlet 2012. március 1-jén érvényes értékét 500 m-es magassági bontásban tüntettük fel.

A hóban tárolt vízkészlet március 1-jei értéke 15,8 km3, ez az utolsó 22 év hasonló időpontbeli maximális értékének (16,74 km3) a 94 %-a, a minimális értéknek (4,38 km3) a 360 %-a, a sokéves  átlag értékének (10,15 km3) pedig a 155 %-a. A hóban tárolt vízkészlet március 1-i értékét a 4. ábrán a sokéves átlagértékkel együtt, az 5. ábrán pedig az elmúlt 5 év hasonló adataival ábrázoltuk. Az ábráról leolvasható, hogy a mögöttünk hagyott télen felhalmozódott hóban lévő vízkészlet jelentősen meghaladja az elmúlt évi értékeket.

4. A TAVASZI IDŐSZAKRA VONATKOZÓ HIDROLÓGIAI ELŐREJELZÉS

A március 1-jén rendelkezésre álló hosszú-távú meteorológiai előrejelzések szerint Magyarország területén a március átlagos hőmérsékletűnek és az átlagosnál szárazabbnak ígérkezik. Az április átlagos hőmérsékletű és átlagosan csapadékos, míg a május átlagosnál kissé melegebb, és szárazabb lesz.

A március első dekádjára vonatkozó középtávú mennyiségi csapadék és léghőmérséklet előrejelzés a lefolyás szempontjából fontos területeken, területi átlagban 10-20 mm csapadékot jelez, mely jellemzően a dekád második felében fog leesni. A hőmérsékletek a dekád elején fagypont körüliek, a dekád közepén viszont jelentős felmelegedés várható, majd a dekád végén ismét lehűlés következik. További havazás jellemzően csak a vízgyűjtő magasabban fekvő területein várható a dekád végén, az alacsonyabban fekvő területeken a csapadék eső formájában valószínűsíthető. Márciusban jellemzően folytatódik a február közepén elkezdődött lassú hóolvadás.

A fenti meteorológiai előrejelzéseket figyelembe véve készítettük el előrejelzéseinket a Duna budapesti szelvényére. Az eredményeket a 3. táblázatban láthatjuk.

A Duna budapesti szelvényére vonatkozó maximális vízállás előrejelzett értékeit a fenti három hónapra a 6-8. ábrán ábrázoltuk, az elmúlt 5 évben észlelt hasonló értékekkel együtt.

Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a mögöttünk álló, az átlagosnál csapadékosabb, februárban az átlagosnál hidegebb téli időszak végén, a Duna nagymarosi vízgyűjtő területén felhalmozódott hóban tárolt vízkészlet értéke jelentősen meghaladja a sokéves átlag értékét. Március első dekádjának második felében várhatóan folytatódik a lassú olvadás. Amennyiben az átlagosnál kissé szárazabb és az átlagos vagy az átlagosnál kissé magasabb hőmérsékletű tavaszra vonatkozó előrejelzések beválnak, jelentős árvédelmi intézkedéseket szükségessé tevő (és számottevő hóhányaddal rendelkező) árhullám kialakulására inkább csak akkor kell számítani, ha hosszú hóolvadás mentes időszakot hirtelen felmelegedés, és jelentős mennyiségű csapadék követ. Kisebb, a budapesti alsó rakpart szintjét megközelítő, esetleg azt meghaladó vízszintemelkedés kialakulására leginkább március második felében vagy áprilisban mutatkozik esély.

A jelenlegi helyzet alapján tehát a tavaszi hónapokban egy jelentős dunai árhullám kialakulásának az esélye csak kevéssel nagyobb az átlagosnál. Az olvadás megindulásának nagymérvű késlekedése, illetve az olvadással egyidejű nagymennyiségű csapadék előfordulása esetén akár árvédelmi intézkedéseket igénylő helyzet is előállhat. A budapesti alsó rakpartokat megközelítő, esetleg azt meghaladó vízszintemelkedés kialakulására leginkább március végén, április elején számíthatunk.

Jelen tájékoztató ugyan a Duna lefolyási viszonyait elemzi, de a kialakult helyzet mindenképpen indokolja, hogy röviden foglalkozzunk a Dráva-Mura vízrendszerével. Itt ugyanis, elsősorban a Dráva vízgyűjtőjének felső területein, az elmúlt 25 év legnagyobb hóban tárolt vízkészlete (az őrtilosi szelvényre vonatkozóan mintegy 5,3 km3, ebből a Mura vízgyűjtőjén 1,3 km3) halmozódott fel. (A hóban tárolt vízkészlet elmúlt téli menetvonalát a 9. ábrán ábrázoltuk, a sokéves átlaggal és a szélsőértékekkel együtt.)

A fentiek miatt a Dráva-Mura vízrendszerén egy, a tavaszi időszakban kialakuló jelentős árhullám esélye az átlagosnál mindenképpen jóval nagyobbnak nevezhető. Hosszabb, akár több hetes, igen magas mederteltségű időszak kialakulása valószínűsíthető. Az olvadás megindulásának nagymérvű késlekedése, illetve az olvadással egyidejű nagy mennyiségű csapadék előfordulása esetén azonban szélsőséges vízszintemelkedések kialakulásának a lehetőségével is számolni kell.


Forrás:

Spitzerné Farkas Márta

vízjelző referens

Budapest, 2013. március 2.