Hóolvadás 2019 – Duna vízszint | Eumet.hu – Időjárás-előrejelzés

Hóolvadás 2019 – Duna vízszint

2019. március 22. Hírek , , ,


A 2018-19-es tél folyamán, a Duna nagymarosi vízgyűjtőjén 18%-al hullott több csapadék a sokéves átlagnál, tehát az évszakos csapadékmennyiség, a száraz időszakok ellenére nem maradt el a megszokottól a Duna vízgyűjtőjének területén.

Milyen területről is beszélünk, mikor a Duna vízgyűjtőjét emlegetjük?
Azt mindenki tudja, hogy a folyók vízszintjére nem csak a közvetlenül a folyó medrébe hulló csapadék mennyisége van hatással, hanem minden olyan területre hulló csapadék hatással lehet rá, amelyről a csapadékból és hóolvadásból származó víz lefelé folyik a vizsgált folyó vagy a vizsgált folyóba betorkolló folyók medre felé.
A Duna vízgyűjtőjének térképe:

Az érintett területen tehát az átlagost kissé meghaladó csapadékmennyiség hullott 2018. november 1. és 2019. február 28. között.

A csapadék eloszlása azonban már az átlagostól kissé eltérőnek bizonyult. A vizsgált időszak első és utolsó hónapjában (november és február) jelentősen elmaradt a csaapadék mennyisége a megszokottól, így az évszakos többletet a december és január hónapokban az átlagot jóval, 79%-al és 83%-al meghaladó csapadékösszeg tudta “összehozni”.

Biztosan emlékeznek még a január elején hírekbe kerülő rekord havazásokra az osztrák Alpok és a Magas-Tátra térségében. Sokfelé meghaladta a 4 métert is a hóvastagság.:

Hókáosz az osztrák Alpokban és a Magas-Tátrában
Fokozódó hóhelyzet az Alpok osztrák és svájci területein

A hó formájában lehulló csapadék nem azonnal fejti ki hatását a folyó vízszintjére, akár hónapokig is eltárolódhat a hegytetőkön, majd a melegedés hatására olvadásnak indul.

Az olvadás mértékét 3 alapvető időjárási jelenség befolyásolhatja jelentős mértékben: emelkedő hőmérséklet, eső formájában hulló csapadék és a meleg szél. Utóbbi tudja a leginkább felgyorsítani a hóolvadást, míg ha esővel tárulva érkezik az enyhülés, az olvadék és a friss csapadék összeadódva tud jelentős áradásokat megindítani.

Az Országos Vízjelző Szolgálat elemzéséből kiolvashatjuk, hogy a Duna vízgyűjtő területén a 2018-as év utolsó két hónapja az átlagosnál melegebb volt, az idei január viszont fagypont alatti középhőmérsékleteket és az átlagosnál hidegebb időjárást hozott, míg a tél utolsó hónapjában a legtöbb részvízgyűjtőn a sokéves átlaghoz képest jóval magasabb hőmérsékleteket mértek.

Az imént említett tél végi átlagosnál csapadékszegényebb és enyhébb időnek köszönhetően a januári rekord havazások hatására kialakult hóban tárolt jelentős vízmennyiség szépen, lassan, fokozatosan leolvadozott a hegycsúcsokról.
A Duna nagymarosi vízgyűjtőjén, 2019 március 20-án, hóban tárolt vízmennyiség 11,5 km3, mely átlagosnak mondható. Az átlag feletti réteg tavaszi havazásokból gyűlt össze, de elenyésző a különbség.
A jelenleg hóban tárolt vízkészletből az 500 méter alatti lejtőkön 0 km3, sőt 0 m3 található. Abból a magasságból lényegében teljesen leolvadt a hó, szépen zöldel a fű. Az 500-1000 méter közötti térségben is 2 km3 alá csökkent a vízkészlet. 2 km3-nyi víz kb. a balaton vízmennyiségének felel meg, és közepesen magas vízállásnál 2 nap alatt lefolyik a Dunán. Az 1000-2000 méter magasság között tárolt vízkészlet kevéssel több, mint 6 km3, melynek olvadása jóval lassabb, elnyúlóbb, a hőmérséklet lassabb emelkedésének köszönhetően, illetve a lefolyása során a föld vízfelvételével is csökken a Dunáig eljutó vízmennyiség.

Ráadásul, ha megnézzük a Duna vízgyűjtőjén belül hogyan oszlik el ez a hóban tárolt vízkészlet, azt láthatjuk, hogy a 11,5 km3 zöme, több mint 7 km3-nyi hóban tárolt víz az Inn vízgyűjtőjén raktározódik, azaz jelentősebb olvadék akkor kerülhet a Dunába, ha abban a térségben következik be hirtelen olvadás.:

Összességében elmondható, a Dunán a jelentős téli hófelhalmozódás megnövelte egy tavaszi árhullám kialakulásának az esélyét, de komoly árvíz kialakulásához
mindenképpen jelentős mennyiségű tavaszi folyékony csapadékra van szükség, melynek előjelei március végéig nem láthatóak. A hullámzó hőmérsékletnek köszönhetően a jelenlegi melegedést, azaz fokozott olvadást jövő héten újabb pár napos hidegebb, fagyosabb időszak követi a vízgyűjtő havas területein, azaz az olvadás megtorpan, az olvadék “kényelmesen” le tud folyni a mederben, majd újabb enyhülés, olvadás indulhat.
Egy esetleges áprilisi, májusi jelentős esőzés okozhat magasabb vízállást, esetleg árvíz előfordulását, ennek előrejelzése azonban megbízható módon nem lehetséges.

Az aktuális dunai vízállásokról, illetve az előttünk álló héten várható vízállásokról alábbi aloldalunkon tájékozódhatnak: Dunai vízállások

Forrás: Országos Vízjelszó Szolgálat, OMSZ adatok