A sok eső hatása: árhullám az északkeleti folyókon

A hét eleje óta tartó esőzések hatására emelkedni kezdett a hazai folyóvizek vízszintje.

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság adatai alapján a Sajó, Sajópüspökinél, hétfő reggeltől szerda hajnalig több, mint 2,5 métert, közel 280 cm-t emelkedett! A Bánréve–Felsőzsolca és a Miskolc–Sajópüspöki árvízvédelmi szakasz teljes hosszára elrendelték a legmagasabb, I. fokú árvízvédelmi készültséget.

A Hernád mentén is gondokat okoz a folyó gyors áradása, ami helyenként a part menti utakat is járhatatlanná tette: teljes útzár van érvényben a Novajidrány és Vizsoly, Kiskinizs és Hernádkércs, illetve Halmaj és Abaújszántó közötti szakaszokon.

Aktuális vízállás adatok és előrejelzések a Vízállás oldalunkon találhatóak.

Újabb árhullám a Dunán május végén

A Duna és a Tisza felső szakaszán, az elmúlt hétvégén bekövetkezett tetőzés, majd az azt követően megindult apadás a friss előrejelzések alapján nem lesz tartós.

A Dunán, a héten újabb árhullám éri el hazánkat, a Tiszán pedig csak lassú apadást, tartósan magas vízszintet várnak a vízügyi szakemberek.

Az Országos Vízjelző Szolgálat előrejelző rendszerében május 27-én kiadott, hazai vízmércékre készített számítások alapján a következő 6 napban a II. fokú árvízvédelmi készültségi szintet meghaladó vízállás várható a Dunán Nagybajcsnál, az I. fokú árvízvédelmi készültségi szintet meghaladó vagy azt megközelítő vízállás várható a Duna Komárom és Budapest közötti és a Baja alatti szakaszán, illetve a Tisza Vásárosnamény és Kisköre közötti szakaszán, a tiszai mellékfolyók közül a Krasznán, és a Sajón.

A Dunán elinduló árhullám előreláthatólag szombaton tetőzik ismét Nagybajcsnál, a múlt hetinél kb. 70 cm-el magasabb vízállásnál (~591 cm).

 

Vízállás előrejelzések 05.27-ét követő 6 napra

 

Árhullám indul a Dunán és a Tiszán is

Az Országos Vízjelző Szolgálat előrejelzése szerint jelentős vízszint emelkedés várható nagyobb folyóinkon az előttünk álló héten.

Az elmúlt hetekben nem csak hazánk határain belül, hanem a környező országokban, így a hazai nagyfolyók vízgyűjtőjén is gyakori volt az eső, zivatar:

A vízügyi szakemberek a lehullott csapadékadatok és a meteorológiai előrejelzések felhasználásával készítik a folyók vízállásának előrejelzését. A legfrissebb adatok felhsználásával elkészült prognózis jelentős vízszint emelkedés bekövetkezését várja a következő napokban. Több helyen is meghaladhatja a vízszint az I. fokú árvízvédelmi készültségi szintet mind a Dunán, mind a Tiszán. Sőt a Tiszán, Tiszabercelnél a II. fokú szintet is elérheti. Az előrejelzett időszak végén még nem látszik a tetőzés, illetve a felső szakaszon, Vásárosnaménynál már megkezdődhet az apadás!

A várható vízállás a Dunán a fővárosi szakaszon:

A képre kattintva elérhető az összes, friss, dunai vízmérsére készült vízállás előrejelzés
forrás: Országos Vízjelző Szolgálat

A várható vízállás a Tiszán Tiszabercelnél:

 

A képre kattintva elérhető az összes, friss tiszai vízmérsékre készült vazállás előrejelzés
forrás: Országos Vízjelző Szolgálat

A többi állomás előrejelzését weboldalunkon is elérhetik a Vízállás aloldalon.

Hóolvadás 2019 – Duna vízszint

A 2018-19-es tél folyamán, a Duna nagymarosi vízgyűjtőjén 18%-al hullott több csapadék a sokéves átlagnál, tehát az évszakos csapadékmennyiség, a száraz időszakok ellenére nem maradt el a megszokottól a Duna vízgyűjtőjének területén.

Milyen területről is beszélünk, mikor a Duna vízgyűjtőjét emlegetjük?
Azt mindenki tudja, hogy a folyók vízszintjére nem csak a közvetlenül a folyó medrébe hulló csapadék mennyisége van hatással, hanem minden olyan területre hulló csapadék hatással lehet rá, amelyről a csapadékból és hóolvadásból származó víz lefelé folyik a vizsgált folyó vagy a vizsgált folyóba betorkolló folyók medre felé.
A Duna vízgyűjtőjének térképe:

Az érintett területen tehát az átlagost kissé meghaladó csapadékmennyiség hullott 2018. november 1. és 2019. február 28. között.

A csapadék eloszlása azonban már az átlagostól kissé eltérőnek bizonyult. A vizsgált időszak első és utolsó hónapjában (november és február) jelentősen elmaradt a csaapadék mennyisége a megszokottól, így az évszakos többletet a december és január hónapokban az átlagot jóval, 79%-al és 83%-al meghaladó csapadékösszeg tudta “összehozni”.

Biztosan emlékeznek még a január elején hírekbe kerülő rekord havazásokra az osztrák Alpok és a Magas-Tátra térségében. Sokfelé meghaladta a 4 métert is a hóvastagság.:

Hókáosz az osztrák Alpokban és a Magas-Tátrában
Fokozódó hóhelyzet az Alpok osztrák és svájci területein

A hó formájában lehulló csapadék nem azonnal fejti ki hatását a folyó vízszintjére, akár hónapokig is eltárolódhat a hegytetőkön, majd a melegedés hatására olvadásnak indul.

Az olvadás mértékét 3 alapvető időjárási jelenség befolyásolhatja jelentős mértékben: emelkedő hőmérséklet, eső formájában hulló csapadék és a meleg szél. Utóbbi tudja a leginkább felgyorsítani a hóolvadást, míg ha esővel tárulva érkezik az enyhülés, az olvadék és a friss csapadék összeadódva tud jelentős áradásokat megindítani.

Az Országos Vízjelző Szolgálat elemzéséből kiolvashatjuk, hogy a Duna vízgyűjtő területén a 2018-as év utolsó két hónapja az átlagosnál melegebb volt, az idei január viszont fagypont alatti középhőmérsékleteket és az átlagosnál hidegebb időjárást hozott, míg a tél utolsó hónapjában a legtöbb részvízgyűjtőn a sokéves átlaghoz képest jóval magasabb hőmérsékleteket mértek.

Az imént említett tél végi átlagosnál csapadékszegényebb és enyhébb időnek köszönhetően a januári rekord havazások hatására kialakult hóban tárolt jelentős vízmennyiség szépen, lassan, fokozatosan leolvadozott a hegycsúcsokról.
A Duna nagymarosi vízgyűjtőjén, 2019 március 20-án, hóban tárolt vízmennyiség 11,5 km3, mely átlagosnak mondható. Az átlag feletti réteg tavaszi havazásokból gyűlt össze, de elenyésző a különbség.
A jelenleg hóban tárolt vízkészletből az 500 méter alatti lejtőkön 0 km3, sőt 0 m3 található. Abból a magasságból lényegében teljesen leolvadt a hó, szépen zöldel a fű. Az 500-1000 méter közötti térségben is 2 km3 alá csökkent a vízkészlet. 2 km3-nyi víz kb. a balaton vízmennyiségének felel meg, és közepesen magas vízállásnál 2 nap alatt lefolyik a Dunán. Az 1000-2000 méter magasság között tárolt vízkészlet kevéssel több, mint 6 km3, melynek olvadása jóval lassabb, elnyúlóbb, a hőmérséklet lassabb emelkedésének köszönhetően, illetve a lefolyása során a föld vízfelvételével is csökken a Dunáig eljutó vízmennyiség.

Ráadásul, ha megnézzük a Duna vízgyűjtőjén belül hogyan oszlik el ez a hóban tárolt vízkészlet, azt láthatjuk, hogy a 11,5 km3 zöme, több mint 7 km3-nyi hóban tárolt víz az Inn vízgyűjtőjén raktározódik, azaz jelentősebb olvadék akkor kerülhet a Dunába, ha abban a térségben következik be hirtelen olvadás.:

Összességében elmondható, a Dunán a jelentős téli hófelhalmozódás megnövelte egy tavaszi árhullám kialakulásának az esélyét, de komoly árvíz kialakulásához
mindenképpen jelentős mennyiségű tavaszi folyékony csapadékra van szükség, melynek előjelei március végéig nem láthatóak. A hullámzó hőmérsékletnek köszönhetően a jelenlegi melegedést, azaz fokozott olvadást jövő héten újabb pár napos hidegebb, fagyosabb időszak követi a vízgyűjtő havas területein, azaz az olvadás megtorpan, az olvadék “kényelmesen” le tud folyni a mederben, majd újabb enyhülés, olvadás indulhat.
Egy esetleges áprilisi, májusi jelentős esőzés okozhat magasabb vízállást, esetleg árvíz előfordulását, ennek előrejelzése azonban megbízható módon nem lehetséges.

Az aktuális dunai vízállásokról, illetve az előttünk álló héten várható vízállásokról alábbi aloldalunkon tájékozódhatnak: Dunai vízállások

Forrás: Országos Vízjelszó Szolgálat, OMSZ adatok

Árhullám indul várhatóan a Dunán június 14-15-től

A május végén, június elején hazánkban, illetve a Duna vízgyűjtőjén jellemző labilis, heves zivatarokkal, felhőszakadásokkal tarkított időjárásnak köszönhetően hirtelen vízszint emelkedés, árhullám megindulása várható nem csak a kisebb folyókon, hanem a Dunán és annak mellékfolyóin is.

Az elmúlt 14 napban, a hazai vízgyűjtő területén lehullott csapadék:

Az Országos Vízjelző Szolgálat naponta frissített előrejelzéseiből azt olvashatjuk ki, hogy a vízszint emelkedés ugyan hirtelen következik be, de gyors lefolyású lesz. Az I. fokú árvízvédelmi készültségi szintet Nagybajcsnál érheti el, míg Komáromnál és Esztergomnál csak megközelíti azt.

Vízállás oldalunkon elérik a naponta frissülő grafikonokat, és más állomások adatait is megtalálják.

Tájékoztató a Tiszán 2018. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

2018. február 28. – Országos Vízügyi Főigazgatóság

 

  1. A tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

A 2017. december 1-től 2018. február 28-ig terjedő időszakban a Tisza tokaji vízgyűjtőjére a rendelkezésre álló csapadékadatok alapján 222,6mm csapadék hullott, ami a sokéves átlagértéknek, a 169,3mm-nek a 131%-a. A szegedi vízgyűjtőre lehullott csapadék is a sokéves átlag felett alakult, 179,9mm-t mértek, ami az átlagos értéknél, a 128,2 mm-nél 40% -al magasabb. Az 1. és a 2. ábrán a tokaji, a 3. és 4. ábrán pedig a szegedi adatokat ábrázoltuk. Látható, hogy kiemelkedően magas érték mindkét vízgyűjtőn decemberben volt, a Tokaj feletti vízgyűjtőn91%- al, a Szeged feletti vízgyűjtőn78%-al esett több csapadék az átlagosnál, míg a január és a február szárazabbnak mondható. A Tokaj feletti vízgyűjtőn az átlagos értéknek 82%,ill. 99% -a, a Szeged feletti vízgyűjtőn pedig a sokéves átlag 96%,ill. 130% -a esett le januárban és februárban.

Az idei téli időszak csapadékmennyisége az utóbbi évek egyik legmagasabb értéke mind a két vizsgált vízgyűjtő tekintetében. (2. és 4. ábra)

Összességében elmondható, hogy a Tisza vízgyűjtő területén a mögöttünk levő téli időszak első hónapját jóval átlag feletti csapadékmennyiség jellemezte, amit átlagosan csapadékos január és február követett.

(Meg kell jegyeznünk, hogy a fenti értékek a Tisza erdélyi vízgyűjtőjéről származó adatok erősen hiányos volta miatt jelentős pontatlansággal terheltek.)

 

2. A téli időszak hőmérsékleti viszonyai

A Tisza vízrendszerének hőmérsékleti viszonyait a lefolyási viszonyok alakításában jelentős szerepet játszó részvízgyűjtők havi középhőmérsékletének területi átlagértékeivel, valamint a sokéves átlaggal (zárójelben) jellemeztük (1. táblázat):

Az 1. táblázatból látható, hogy a 2017-2018.téli időszakának decemberében és januárjában az átlagnál jóval melegebb volt. Mindegyik részvízgyűjtőn a havi középhőmérsékletek a sokéves átlagértékek felett alakultak, decemberben 1,1-2,3 oC -al, januárban 2,2-3,2 oC -al mutattak magasabb értéket.

A tél utolsó napjaiban beáramló sarkvidéki hideg miatt a február hőmérsékleti szempontból már nem tekinthető ennyire melegnek, de a Felső Tisza és a Bodrog vízgyűjtő kivételével még így is átlag feletti középhőmérsékleteket mértek.

Összességében megállapíthatjuk, hogy a Tisza vízgyűjtő területén 2017 decemberében és2018 januárjában az átlagosnál jóval melegebb időjárás uralkodott. A Felső-Tisza vízgyűjtő kivételével mindegyik részvízgyűjtőn a havi középhőmérsékletek fagypont felett alakultak és meghaladták a sokéves átlagértékeket, míg a február, különösen a második fele hidegebb idővel, átlaghoz közeli hőmérsékletekkel jellemezhető.

 

3. A vízgyűjtőn 2018.február28-án hó alakjában tárolt vízkészlet

A Tisza szegedi vízgyűjtő területén a hóban tárolt vízkészlet értékét a rendelkezésre álló, túlnyomórészt kárpátaljai, erdélyi, valamint felvidéki meteorológiai állomások hóvastagság, illetve hóvízegyenérték adatai, valamint a meteorológiai adatokból, az orografikus hatások figyelembevételével számított mintegy 1250 hóvastagság és hóvízegyenérték adat alapján határoztuk meg. Ennek elmúlt téli menetvonalát az 5.ábrán ábrázoltuk, a sokéves átlaggal és a szélsőértékekkel együtt.

Az ábrán a sötétkék vonal mutatja, hogy a Tisza szegedi vízgyűjtőjén a hóban tárolt vízkészlet mennyisége a téli időszakban végig a sokéves átlag felett alakult.

Már december elején megindult a hófelhalmozódása, és a hónap közepén a maximális értéket is meghaladta a hóvízkészlet.

Január elejétől a viszonylag meleg időhatására kissé lelassult a folyamat, de februárban ismét jelentős mennyiségű szilárd halmazállapotú csapadék hullott, így a tél végére a hónap elején mért értékhez képest további 30 % -al nőtt a vízgyűjtőn lévő hó mennyisége.

A hóvízkészlet értéke a Tisza szegedi vízgyűjtőjén jelenleg 6,228 km3, a sokévi közepes mennyiség több mint kétszerese és a maximális érték 76 %-a.

A 6. ábrán a Tisza szegedi vízgyűjtőjén az elmúlt évek hóvízkészletértékei, valamint ezek átlaga látható az év ugyanazon a napján, február 28-án.

Az ábráról leolvasható, hogy az idei télen felhalmozódott hóban lévő vízkészlet jelentős mennyiségű, az utóbbi évek egyik legmagasabb értéke, de nem közelíti meg az 1999-ben és 2000-benlehullott hómennyiségét, amikor tavasszal jelentős árvizek vonultak le a Tiszán.

A 2. táblázatban a Tisza szegedi vízgyűjtő területén felhalmozódott hóban tárolt vízkészlet 2018. február 28-iértékeit -az átlagos hóvastagság, és az átlagos sűrűség adatokkal együtt-magassági bontásban tüntettük fel.

Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a mögöttünk álló, jelentős csapadékot hozó téli időszakban, a Tisza szegedi vízgyűjtő területén felhalmozódott hóban tárolt vízkészlet tél végi értéke, a sokévi közepes mennyiség több mint kétszerese. Ez a felhalmozódott hómennyiség jelentősnek mondható, de nem kiemelkedően magas, a sokéves maximális értéknél 24%-al kevesebb.

 

4. A tavaszi időszakra vonatkozó hidrológiai előrejelzés

A mai nap rendelkezésre álló hosszú-távú meteorológiai előrejelzések szerint Magyarország területén márciusban az átlagosnál melegebb és az átlagosnál szárazabb idő, áprilisban az átlagosnál kissé magasabb hőmérséklet és átlagosan csapadékos időjárás várható, míg a tavasz utolsó hónapja, a május kissé melegebbnek és az átlagosnál kissé szárazabbnak ígérkezik.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat 10 napos előrejelzése szerint március első napjaiban jórészt csapadékmentes, nagyon hideg időjárás várható. A lefolyás szempontjából fontos területeken a hajnali minimum hőmérsékletek fagypont alatt alakulnak, és a tavasz első 5 napján a napi középhőmérsékletek is a negatív hőmérsékleti tartományban maradnak. A hideg időjárás miatt a várhatóan kis mennyiségű csapadék jellemzően hó formájában valószínűsíthető. Március első dekádjában tehát a hóvízkészlet jelentősebb csökkenése még nem várható.

A fenti meteorológiai előrejelzéseket figyelembe véve készítettük el vízállás előrejelzéseinket a Tisza szegedi szelvényére. Az eredményeket a 3. táblázatban láthatjuk.

A 7. ábrán a március-május hónapokban várható közepes vízállások értékeit a sokéves havi átlagokhoz képest ábrázoltuk. Látható, hogy a 2018 tavaszára előrejelzett közepes vízállások értéke mindhárom hónapban a sokéves havi átlagos vízszinteket meghaladja.

A Tisza szegedi szelvényére vonatkozó maximális vízállás 2018. évi előrejelzett értékeit a fenti három hónapra a 8-10. ábrán ábrázoltuk, az elmúlt 5 évben észlelt hasonló értékekkel együtt. A grafikonokról leolvasható, hogy az előrejelzés mindhárom tavaszi hónapban az átlagosnál magasabb értéket mutat, áprilisban és májusban az utóbbi 4 év maximális értékét jócskán meghaladó, a 2013-as év tavaszi vízállásait megközelítő vízszintek valószínűsíthetők.

A jelenlegi helyzet alapján a tavaszi hónapokban egy jelentős tiszai árhullám kialakulásának az esélye átlagosnál nagyobbnak mondható, az olvadással egyidejű nagy mennyiségű csapadék előfordulása esetén akár árvédelmi intézkedéseket igénylő helyzet is előállhat. Az árvédelmi szinteket megközelítő, helyenként azokat meghaladó vízállásokat eredményező árhullám kialakulására a legnagyobb eséllyel április-május során számíthatunk.

Budapest, 2018. február 28.

Spitzerné Farkas Márta

Országos Vízjelző Szolgálat

A friss előrejelzési grafikonokat megtalálják a Vízállások aloldalunkon: Várható vízállások a Tiszán

Tájékoztató a Dunán 2018. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Országos Vízügyi Főigazgatóság
Országos Vízjelző Szolgálat
2018. febr. 28.
 
1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék
A 2017. november 1 -től 2018. február 28 -ig terjedő időszakban a Duna nagymarosi vízgyűjtőjén a rendelkezésre álló csapadék adatok alapján a lehullott csapadék összege 266,2 mm -re adódott. Ez az érték felülmúlja az előző 30 év átlagát ( 212 ,9 mm), annak 125 % -a.
Az 1. ábrából kiderül, hogy a novembertől , a vizsgált időszak első 3 hónapjában a csapadék a sokévi átlag felett alakult , pl. januárban a 30 éves átlagnál 80 % -al több hullott le, míg a február az átlagosnál szárazabbnak mondható , 28 % -al kevesebb csapadék esett a tél utolsó hónapjában.
A 2. ábrán látható, hogy az idei téli időszak csapadékmennyisége az utóbbi évek egyik legmagasabb értéke, a 2013. év ugyanezen időszakában leesett 270 mm feletti csapadékát megközelíti , a tavalyi téli hónapokban lehullott mennyiségnek pedig a 174 % -a.
Összességében elmondható, hogy a mögöttünk levő téli időszakban a Duna nagymarosi vízgyűjtő területén az átlagosnál 25 %-al több csapadék esett, mely jelentős része a novembertől január végéig tartó időszakban hullott le.
 
2. Az őszi és a téli időszak hőmérsékleti viszonyai
A Duna nagymarosi vízgyűjtőjének hőmérsékleti viszonyait a lefolyási viszonyok alakításában  jelentős szerepet játszó részvízgyűjtők havi középhőmérsékletének területi átlagértékeivel,  valamint a sokéves átlaggal (zárójelben) jellemeztük ( 1. táblázat ):
 

Az 1. táblázatból látható, hogy a vizsgált 4 hónapos, novembertől februárig tartó téli időszak folyamán, gyakorlatilag csak a januárra jellemző, hogy az összes részvízgyűjtőn az átlagosnál melegebb volt. A havi középhőmérsékletek 2017. november és december hónapban a Felső-Duna és az Inn vízgyűjtőn 0,5-3 ,0 o C -al az átlag alatt alakultak, míg a többi vízgyűjtőn novemberben átlag körül, decemberben valamivel az átlag feletti középértékeket mutattak. 2018. január hónap enyhülést hozott, a sokéves átlaghoz képest 1,4-4,1 o C -al magasabb középhőmérséklet értékeket mértek , míg a február az idei tél egyértelműen leghidegebb hónapja volt , mindegyik részvízgyűjtőt negatív középhőmérséklet és a sokéves átlagnál jóval alacsonyabb hőmérséklet jellemezte.

Összességében megállapíthatjuk, hogy a 2018-as év januári hónapja mindegyik részvízgyűjtőn pozitív középhőmérsékleteket és az átlagosnál jelentősen melegebb , míg a február fagypont alatti középhőmérsékleteket és az átlagosnál több fokkal hidegebb időjárást hozott.

3. A vízgyűjtőn 2018. február 28 -án hó alakjában tárolt vízkészlet

A Duna nagymarosi vízgyűjtő területén a hóban tárolt vízkészlet értékét elsősorban bajor é s osztrák meteorológiai állomások hóvastagság, illetve hóvízegyenérték adatai, valamint a rendelkezésre álló meteorológiai adatokból, az orografikus hatások figyelembevételével számított mintegy 2300 hóvízegyenérték és hóvastagság adat alapján határoztuk meg.

2018. február végére a Duna Nagymaros feletti vízgyűjtő területein igen sok, 18,8 km3, az elmúlt húsz év-adott napra vonatkozó-maximális értékénél is nagyobb mennyiségű hó halmozódott fel. Ez a magas érték elsősorban a Duna vízgyűjtő bajor területein, az Inn vízrendszerén, valamint a két nagy osztrák mellékfolyó, a Traun és az Enns vízgyűjtő területén végbement jelentős mértékű hófelhalmozódásnak köszönhető. A csehországi és felvidéki nagyobb vízfolyások (Morva, Vág) vízgyűjtőjén kisebb mértékű volt a hófelhalmozódás, itt az átlagot némileg meghaladó, de az eddigi maximális mennyiségtől jóval elmaradó értékek a jellemzőek .

A Duna nagymarosi vízgyűjtő területén hóban tárolt vízkészlet idei téli menetvonalát a 3. és 4. ábrán ábrázoltuk, a sokéves átlaggal és a szélsőértékekkel együtt. A 2. táblázatban pedig a felhalmozódott hóban tárolt vízkészlet 2018. február 28-án érvényes értékeit 500 m-es magassági bontásban tüntettük fel.

Az ábrákon látható, hogy a Duna nagymarosi vízgyűjtőjén a hóban tárolt vízkészlet mennyisége az idei télen végig a sokéves átlag felett, a sokéves maximumokat jelentő értékek körül alakult.

Már novemberben megkezdődött a hó felhalmozódása, ami a felső-dunai vízgyűjtők hideg és csapadékos időjárásának köszönhetően decemberben intenzíven folytatódott. A december elején mért 4,6 km3-ről december végére 13,6 km3-re nőtt a hóban tárolt vízkészlet értéke. Januárban , az átlagosnál melegebb időjárás miatt lelassult a folyamat, a felhalmozódás intenzitása csökkent, majd február első felében a hideg idő beköszöntével ismét felerősödött, és a hóban tárolt vízkészlet mennyisége a hónap közepére a sokéves maximum értékét is meghaladta , és meghaladja a meteorológiai tél utolsó napján is.

A hóban tárolt vízkészlet jelenlegi, február 2 8-i értéke 18,810 km3 , ez a 1998-2017-os időszak, az adott év ugyanezen a napján mért átlagos értéknek , a 10,27 km3 -nek a 1 83 % -a, a maximális értékén él pedig 13 %-kal magasabb.

A hóvízkészlet értékét a meteorológiai tél utolsó napján az elmúlt húsz téli időszak hasonló adataival is ábrázoltuk. Az 5. ábráról is leolvasható, hogy az idei télen felhalmozódott hóban lévő vízkészlet jelentős mennyiségű, az utóbbi évek legmagasabb értéke.

 

Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a mögöttünk álló, jelentős csapadékot hozó téli időszakban, a Duna nagymarosi vízgyűjtő területén felhalmozódott hóban tárolt vízkészlet tél végi értéke igen magas, jóval meghaladja a sokéves átlag és a sokéves maximum értékét is.

(Megjegyezzük, hogy a Dráva vízgyűjtő terület é n is az átlagosnál több, de nem rekord közeli a hófelhalmozódás mértéke. )

4. A tavaszi időszakra vonatkozó hidrológiai előrejelzés

A mai nap rendelkezésre álló hosszú-távú meteorológiai előrejelzések szerint Magyarország területén márciusban az átlagosnál melegebb és az átlagosnál szárazabb idő, áprilisban az átlagosnál kissé magasabb hőmérséklet és átlagosan csapadékos időjárás várható, míg a tavasz utolsó hónapja, a május kissé melegebbnek és az átlagosnál kissé szárazabbnak ígérkezik.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat 10 napos előrejelzése szerint március első napjaiban jórészt csapadékmentes, hideg időjárás várható. A lefolyás szempontjából fontos területeken a hajnali minimum hőmérsékletek fagypont alatt alakulnak, a z Inn, a Traun-Enns, valamint Morva és a Vág-Garam-Ipoly vízgyűjtőkön a napi középhőmérsékletek is a negatív 5 hőmérsékleti tartományban maradnak. A hideg időjárás miatt a várhatóan kis mennyiségű csapadék jellemzően hó formájában valószínűsíthető. A fentiekből következően, március első dekádjában a hóvízkészlet jelentősebb csökkenése még nem várható.

A fenti meteorológiai előrejelzéseket figyelembe véve készítettük el vízállás előrejelzéseinket a Duna budapesti szelvényére. Az eredményeket a 3. táblázatban láthatjuk.

A Duna budapesti szelvényére vonatkozó maximális vízállás előrejelzett értékeit a fenti három hónapra a 8 – 10. ábrán ábrázoltuk, az elmúlt 5 évben észlelt hasonló értékekkel együtt. A grafikonokról leolvasható, hogy májusban 500 cm körüli, ilyenkor átlagosnak mondható havi maximális vízszintek valószínűsíthetők, de márciusban és áprilisban ez az érték az utóbbi 5 év legmagasabb vízállását jelzi előre.

A jelenlegi helyzet alapján tehát a tavaszi hónapokban egy jelentős dunai árhullám kialakulására az átlagosnál mindenképpen nagyobb esély mutatkozik. Az olvadás megindulásának nagymérvű késlekedése, illetve az olvadással egyidejű nagy mennyiségű csapadék előfordulása esetén –legnagyobb eséllyel március végén és áprilisban -akár árvédelmi intézkedéseket igénylő helyzet is előállhat.

Meg kell jegyezni azonban, hogy a felhalmozódott nagy mennyiségű hó olvadása önmagában még nem elégséges egy komoly árhullám kialakulásához. A magasságilag igen tagolt Duna vízgyűjtőn ugyanis, a vízgyűjtő teljes területén egyszerre meginduló olvadás nehezen képzelhető el, ezért egy nagy árhullám kialakulásához mindenképpen jelentős mennyiségű folyékony csapadékra is szükség van.

Budapest, 2018. február 28.

Spitzerné Farkas Márta

A friss előrejelzési grafikonokat megtalálják a Vízállások aloldalunkon: Várható vízállások a Dunán

Országos Vízjelző Szolgálat

Árhullám a dunántúli folyókon

Az elmúlt napok és a héten még várható csapadéknak köszönhetően árhullám indult el a dunántúli folyóinkon.

Az alábbi képen látható, hogy szeptember 5. óta, a hazai folyók vízgyűjtő területén mennyi csapadék hullott:
14viz

Ennek köszönhetően a dunántúli folyóinkon árhullám indult el, de a Dunát csak kismértékben érinti a vízszintemelkedés.

A Mura Letenyénél, az Országos Vízjelző Szolgálat előrejelzése szerint várhatóan csütörtökön (09.21.) este, péntek (09.22.) hajnalban tetőzik II. és III. fok közötti szinten, 400 cm környékén.

A Rába Szentgotthárdnál az I. fokú árvízvédelmi készültségi szintnél (278 cm) szerda reggel, míg Körmendnél a II. fokot meghaladó szintnél (395 cm) tetőzik szerda este, csütörtök (09.21.) hajnalban:

A Dráva vízszint emelkedése előreláthatólag sehol sem haladja meg az I. fokú árvízvédelmi készültségi szintet, sőt többnyire azt sem éri el. A várható vízállásokat Vízállás oldalunkon tekinthetik meg.

Forrás: OVF, Hydroinfo

Dunai árhullám tájékoztató 2017 szeptember

A bősi vízerőműn végzett fenntartási, karbantartási munkálatok miatt az érkező árhullám megosztása csak korlátozottan volt lehetséges. Dunaremeténél az eddigi legnagyobb vízszint alatt mintegy 130 cm-rel tetőzik kedden az áradás.

vizmerce

Dunai árhullám tájékoztató

2017.09.05.

A Duna Szigetköz szakaszán levonuló árhullám Dunakiliti térségében hétfő éjjel tetőzött. Az árhullámmal 4800 m3 víz érkezett másodpercenként  a Pozsonyi dunaszakaszra. Az árhullám megosztása a bősi üzemvízcsatorna és a Duna eredeti medre között csak korlátozottan volt lehetséges az erőművön végzett fenntartási munkák miatt, amit a szlovák fél 2017 tavaszán bejelentett a magyar vízügyi szerveknek. Ezért az őszi  időszakra kevésbé jellemző  árvíz 90 %-át, mintegy 4200 m3-t másodpercenként a Dunán és annak mellékágrendszerein kellett leereszteni. A Dunába érkezett vízhozam óránként 200 m3-rel nőtt.  Az árhullámot rendkívül gyors áradás jellemezte. 2017. szeptember 4-én, hétfőn reggel a magyar oldali szigetközi mellékágrendszerben elérte a tavaszi elárasztás szintjét, és éjfél körül Doborgaz térségében már tetőzött. Dunaremeténél ma délelőtt tetőzik a vízszint várhatóan az eddigi legnagyobb vízszint alatt mintegy 130 cm-rel.

Éjfél után megkezdődött a vízhozam csökkenése. A két ország szakemberei megállapodtak arról, hogy a Dunába érkező vízhozam csökkentése kisebb ütemben történik. Az átadott vízhozam mennyiségének változását óránként 100 m3-benmaximalizálták.  Erre azért van szükség, mert az értékes mellékágrendszerekben a korábban ideiglenes jelleggel megépülő szabályozó műtárgyaknál a hirtelen apadás rongálódásokat, súvadásokat okozhat, ami a későbbiekben akár a vízpótlást is ellehetetleníti. A vízügyi szakemberek ezért folyamatos figyelőszolgálatot tartanak fenn, ellenőrzik a művek állapotát, elvégzik a rongálódások felmérését, szükség esetén beavatkoznak. Az árvíz folyamán folyamatosan mérik a vízállásokat, vízhozamokat annak érdekében, hogy pontosabban tudják meghatározni a térség árvízlevezető képességét, a számítási modellek kalibrálását.

A vízhozam csökkentésének mértékét  figyelembe véve a szigetközi mellékágrendszerben a tavaszi elárasztás szintje várhatóan 2017.szeptember 06-án, szerdán este, az időszaknak megfelelő vízállások előreláthatóan 08-án, pénteken állnak majd helyre.

Országos Vízügyi Főigazgatóság, 2017. szeptember 5.

 

A szakemberek továbbra sem javasolják a vízitúrázást, a hullámtéren végzett egyéb idegenforgalmi és gazdálkodási tevékenységeket a szigetközi vízrendszerben kialakult gyors  és veszélyes áramlások miatt.

Az árhullám tetőzése Budapestnél a korábbiakban jelzettekkel összhangban, az I. fokú készültségi szinttől jelentősen elmaradó vízszinttel, várhatóan a hét közepén (szerda-csütörtök) következik be.
A várható vízállások az alábbi oldalon tekinthetőek meg: Vízállás előrejelzés

Árvíz, Belvíz

Országos Műszaki Irányító Törzs jelentése 2017.02.15. 10:00

Árvíz

Magyarországon összesen 446 km-en van érvényben árvízvédelmi készültség, melyből 322 km-en I. fok, érintett vízfolyások: Tisza, Bodrog, Sajó, Rongyva-patak, Keleti főcsatorna. 124 km-en III. fokú árvízvédelmi készültség van elrendelve, érintett vízfolyások: Felső-Tisza és a Lónyay-főcsatorna, Rima, Eger-patak, Csincse-patak, Laskó-patak. II. fokú védelmi készültség jelenleg nincs elrendelve.

Tiszaladány, 2017. február 12. Összetorlódott jégtáblák a Tiszán, Tiszaladány határában 2017. február 12-én. MTI Fotó: Balázs Attila

Tiszaladány, 2017. február 12.
Összetorlódott jégtáblák a Tiszán, Tiszaladány határában 2017. február 12-én.
MTI Fotó: Balázs Attila

A korábbi napok enyhe időjárása miatt a Duna hazai szakaszain a jég teljesen eltűnt és a Tiszán is jelentősen mérséklődtek a jégjelenségek.

Az előző időszak csapadékos és enyhe időjárása következtében, a lehullott csapadék, és a hóolvadás hatására sokfelé, elsősorban a Tisza vízrendszerén alakultak ki kisebb-nagyobb vízszintemelkedések. Ezek a Tiszán és a mellékfolyókon folyamatosan bontották, illetve bontják fel maguk előtt az álló jeget. A Tisza a Tisza-tó térségéig, illetve a Csongrádtól kezdődő szakaszokon lényegében jégmentes, de a Tisza tavon illetve Kisköre és Csongrád között még az állójeges szakaszok a jellemzőek.

A Tisza Tiszalökig tartó szakaszán a vízszintek már mindenütt az I. fokú készültségi szintek alá csökkentek. A Bodrog Felsőbereckinél az I. fok szintje feletti vízállással február 13-án tetőzött, Sárospataknál pedig a tegnapi nap folyamán következett be a tetőzés ugyancsak az I. fokú készültég szintje felett. A Tisza árhulláma, a jég vízszintmódosító hatásával együtt, Tiszapalkonyánál, és Tiszakeszinél rövid ideig a II. fokú készültségi szinteket elérő vízállás értékeket eredményezett. Az árhullám a tegnapi nap folyamán elhagyta Tiszadorogma térségét, majd éjjel Tiszafürednél is tetőzött a folyó, a II. fokú készültségi szint fölött. A szakaszon lévő vastag állójég felszakadása, és időszakos összeállása, valamint a korábban a Tokaj feletti szakaszokon kialakult jégtorlaszok maradványainak levonulása átmeneti vízszintrángásokat eredményez. Ennek legmarkánsabb formája az elmúlt napokban leginkább Tiszadorogma és Tiszafüred térségében volt megfigyelhető, ahol a tetőzést megelőzően hirtelen közel egy métert emelkedett a víz. Lejjebb, Kiskörénél az I. fokú szintet kevéssel meghaladó, Kisköre alatt pedig készültségi szintek alatti vízállásokat észlelnek. A már említett Bodrogon kívül a többi mellékfolyón apadó tendenciák, és a készültségi szintek alatti vízállások az uralkodóak.

Az előrejelzések szerint a Tisza középső és alsó szakaszain nem várhatóak további tartósabb, jelentős vízszintemelkedések, az értékek mindenhol a I. fokú készültségi szintek alatt, vagy az közelében maradnak. Az átmeneti jégtorlódások hatására azonban továbbra is bekövetkezhetnek hirtelen több deciméteres vízszintváltozások, és ezek következtében rövid ideig az I. fokú szint feletti értékek fordulhatnak elő.

Árvízvédelmi készültség 2017.02.15.

Árvízvédelmi készültség 2017.02.15.

A legfrissebb meteorológiai előrejelzések szerint a következő időszak elején felmelegedésre, majd újra kissé hidegebb időre számíthatunk. Az éjszakai hőmérsékleteknél továbbra is a fagypont alatti, vagy a körüli hőmérsékletek lesznek a jellemzőek, de a nappali hőmérsékletek már a leghidegebbnek bizonyuló kárpátaljai területeken is fagypont felett lesznek. Alapvetően mindenhol száraz marad az idő, a hétvégén hullhat területi átlagban jelentéktelen mennyiségű, nagyobb részt folyékony halmazállapotú csapadék.

Ez az időjárás kedvező az árvízi helyzet szempontjából, jelentékeny mennyiségű újabb jégképződéshez nem lesz elég hideg, de ahhoz igen, hogy a folyók vízutánpótlása alacsony szinten maradjon.

Az országos Vízjelző Szolgálat előrejelzéseit az alábbi aloldalunkon tekintheti meg: Tisza vízállás előrejelzés

Belvíz

Jelenleg 10 vízügyi igazgatóság területén, 42 szakaszon rendeltek el belvízvédelmi készültséget, 10 szakaszon II. fokú, 32 szakaszon I. fokú készültség van érvényben.

A belvízzel elöntött terület nagysága 42 900 ha, ebből 22 000 ha vetés-szántó. Legnagyobb elöntések a Körösök és a Közép-Tisza vidékén keletkeztek. 118 db szivattyútelep és 12 db mobil szivattyú, összesen 3,9 millió m3 belvizet emelt át, a védekezésben 341 fő vett részt. A következő napokban továbbra sem várható számottevő csapadék. A védekezés szempontjából kedvező az időjárás, – éjszakai fagyok, nappali felmelegedés – ami elősegíti a belvíz folyamatos levezetését.

belvíz

Belvízvédelmi készültség 2017.02.15.

 

Forrás: vizugy.hu