Egyre több természetes vizünk fagy be

 

Megnyílt a jégpálya az Agárdi Popstrandon, a Velencei-tónál – tájékoztatta az MTI-t a programok főrendezője szombat reggel.

Jég
Turbók János elmondta: a popstrandnál kijelölt pályán biztonságos, 11 centiméter vastag természetes jégfelület várja a téli sportok kedvelőit. Az ingyenes jégpályán fakutya- és korcsolyakölcsönzéssel, melegedővel, büfével és fűtött nyilvános vécével is várják a vendégeket. A jéglejáró stégnél a biztonság érdekében léceket és deszkákat is kihelyeztek – tette hozzá. A tapasztalatok alapján az állóvizek jege akkor tekinthető kellő szilárdságúnak, ha a vastagsága eléri vagy meghaladja a 10 centimétert.
A Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság arról tájékoztatott, hogy a szabad vizek jegén csak abban az esetben szabad tartózkodni, ha a jég kellő szilárdságú, nem olvad, nem mozog, és akkor is csak azokon a helyeken, amelyek nem esnek tiltó rendelkezések hatálya alá.

A Balatonon még nem nyitottak hivatalos korcsolyázási lehetőséget. Noha vasárnap délelőtt már 13 centiméteres jégvastagságot mértek Siófoknál, a vízi rendészet továbbra sem ajánlja téli sportolásra a Balaton jegét, annak egyenetlensége miatt. A Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője, Méhes Dóra elmondta: hogy a korábbi napok szeles időjárása több helyen megtörte a jeget, és bár a szabaddá vált vízfelületek azóta a nagy hideg miatt újra befagytak, de ezeken a területeken a jégvastagság még nem éri el a 10 centiméteres vastagságot, vagyis az nem biztonságos. Fonyódtól nyugatra ráadásul kisebb hódara is hullott, ami eltakarja a jég egyenetlenségeit.

A Dunán úszó jégtáblák Győrnél - fotó: Opre Gábor

A Dunán úszó jégtáblák Győrnél – fotó: Opre Gábor

A Duna vizén is jégzajlás indult meg. A holtágak sokfelé befagytak, de ezek jégvastagsága igen bizonytalan, nem tanácsos rájuk merészkedni. Ugyancsak ez a helyzet a Tiszán, illetve annak holtágain kialakult jégpáncéllal.

A Vízirendészeti Rendőrkapitányság arra hívta fel a figyelmet, hogy a szabad vizek jegére csak akkor szabad lépni, ha az már kellő szilárdságú, nem olvadt, nem mozog. Éjszaka vagy rossz látási viszonyok között pedig még akkor is tilos a jégen tartózkodni, ha egyébként biztonságosnak számít. Ugyancsak tilos a jégre lépni kikötők területén, valamint a folyókon, rianás esetén a Balatonon.
Azt is javasolták, egyedül senki ne menjen a jégre, ne álljanak szorosan egymás mellé nagy csoportban. Ha gyanús ropogást, recsegést észlelnek, azonnal a jégre kell feküdni és hason csúszva meg kell próbálni elérni a legközelebbi biztos pontot, partot, stéget – írták.
Beszakadás esetén igyekezni kell a jég szélében megkapaszkodni, a legközelebbi biztos pont felé mozdulni, közben segítséget kérni. Kerülni kell a felesleges mozdulatokat, hogy a ruházatban lévő szigetelő légréteg ne tudjon távozni. Partot érés után azonnal meleg helyre kell menni, meg kell szárítkozni, forró, meleg italt tanácsos fogyasztani, de kerülni kell a kávé és az alkohol fogyasztását – olvasható a közleményben.
Azt is javasolták, hogy senki ne kezdjen felelőtlenül mások mentésébe, mert azzal az életüket kockáztathatják, inkább hívjanak segítséget. A mentést végzőt kötelekkel kell biztosítani, vagy egy hosszú erős ágat, ruhadarabot nyújtva a bajbajutottnak, ha pedig többen vannak, egymás lábát fogva, “hason fekvő láncként” is segíthetnek. Ezután pedig azonnal hívni kell a mentőket – emelték ki.

Forrás: MTI

Villámcsapástól gyulladt ki a Balatonnál táborozó gyerekek faháza

A gyerekek közül négyen füstmérgezést szenvedhettek.

(Illusztráció)

(Illusztráció)

Villám csapott egy faházba egy tábor területén Balatonalmádin, a Bajcsy-Zsilinszky utcában, az épület lángba borult, amit a tűzoltól eloltottak – írja a katasztrófavédelem.

A táborban 99-en tartózkodtak, közülük 88-an táborozó gyermekek, akik közül hárman feltehetőleg füstmérgezést szenvedtek, kórházba szállítják őket. Egy kísérőt pedig könnyű sérülésekkel szállítanak kórházba a mentők.

A tábor területén 13 faház található, ebből egy égett ki, de lakosságvédelmi intézkedésre nincs szükség.

Forrás: hvg.hu

Még nem biztonságos a Balaton jege

A Balaton jege 4-10 centiméter vastag, és előreláthatóan a hétvégére sem lesz elég biztonságos a téli sportoláshoz – tájékoztatta a Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság vezetője csütörtökön az MTI-t.

bjeg

Jégcsapok egy bokor ágain Fonyódon, a tarajosra fagyott Balaton partján 2016. január 18-án. MTI Fotó: Varga György

Horváth László elmondta: már több önkormányzat, iskola, sportegyesület, étterem, magánszemély érdeklődött a vízirendészetnél a balatoni jégviszonyokról, és egyiknek sem javasolták, hogy ezen a hétvégén bármilyen rendezvényt tervezzenek a jégre.
Hozzátette, közvetlenül a part közelben, főleg a déli oldalon vastag, de töredezett a tó jege, ezért sportolásra alkalmatlan. A parttól távolabb pár napja még hullámzott a víz. Mára sima, acélos jégréteg alakult ki, ami azonban még nem elég vastag és nem egyenletes, ezért nem biztonságos.
Az előrejelzések alapján, a térségben vasárnaptól várhatóan megszűnnek a nappali fagyok, majd keddtől már a hajnali órákban sem süllyed fagypont alá a hőmérséklet.
A tapasztalatok és a szakértők korábbi nyilatkozatai szerint akkor tekinthető biztonságosnak a jég, ha acélos, homogén és 12 centiméteresnél vastagabb.

Forrás: MTI

A kánikula ellenére jó a Balaton vízminősége

A tartós kánikula ellenére bőven van víz a Balatonban. Nem kell tartani az alacsony vízállás néhány kellemetlen kísérőjelenségétől, mint amilyen például a fonalas algák inváziója a déli parton. A tó vizének és élővilágának állapotáról az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézet készített gyorsjelentést.

A magas vízállás kiváló vízminőséggel párosul a Balatonban. Sehol sem észlelhető a tóban algavirágzás, ami fürdésre alkalmatlanná tenné a vizet – derült ki annak a hossz-szelvény-vizsgálatnak az adataiból, amelyet az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézet végzett július 20-án. A magyarországi egészségügyi határérték szerint maximum 50 mikrogramm klorofill lehet egy liter vízben. Ezzel szemben a tó legalgásabb területén, a Keszthelyi-medencében 20 mikrogramm/liter alatt maradt a koncentráció, és keleti irányban még fokozatosan csökkent is.

Az algák összmennyiségére utaló a-klorofill (zölddel) és a kékalgák mennyiségét jelző fikocianin (kékkel) koncentrációjának alakulása a Balaton hossztengelyében 2015. július 20-án

Az algák összmennyiségére utaló a-klorofill (zölddel) és a kékalgák mennyiségét jelző fikocianin (kékkel) koncentrációjának alakulása a Balaton hossztengelyében 2015. július 20-án

A lebegő mikroszkopikus algák összetételét alapvetően az határozza meg, hogy mekkora a Kis-Balaton tározórendszeren áthaladó Zala folyó vizének a nitrogén- és foszfortartalma. Ebben a nagy kiterjedésű, sekély víztérben mikrobiális folyamatok eredményeként jelentős nitrogénvesztés megy végbe, ezért a Keszthelyi-medence vize nitrogénhiányos az algák számára (néhány, 2013 és 2014 nyarán történt kivételes esettől eltekintve). Mivel a medencében kevés a nitrogén, a relatív foszforbőség következtében nyaranta elszaporodnak a vízben a fonalas kékalgák (cianobaktériumok), amelyek képesek megkötni a levegő molekuláris nitrogénjét. Ez történt az idén is: keletről nyugat felé haladva egyre több fikocianint, azaz kékalga-színanyagot lehet mérni a tóban – közölte a tihanyi székhelyű intézet.

Nem kell félni az árvaszúnyog bábbőrétől

A tó üledékében élő árvaszúnyogok (nem csípő szúnyogok) lárvái a lebegő mikroszkopikus algákkal táplálkoznak. Korábban, a tó algákban gazdagabb, azaz szennyezettebb időszakában hatalmas árvaszúnyograjzások okoztak időszakosan kellemetlenséget a Balaton partján üdülők számára, de napjainkban a vízminőség javulásával erre nem kell számítani. Mindenesetre az árvaszúnyogok a tó élővilágának természetes részei. A rajzásuk idején a levedlett, úgynevezett bábbőrök néhol habos lepedéket képeznek a parti övben, esetenként a nyílt vízben is. Ez a szürkésfehér anyag kellemetlen kinézete ellenére semmilyen tekintetben nem veszélyezteti a fürdőzőket, csupán levedlett rovarpáncélok tömegéből áll.

Árvaszúnyogbábbőrök okozta habzás Tihany partjainál 2015. július 19-én

Árvaszúnyogbábbőrök okozta habzás Tihany partjainál 2015. július 19-én

A Keszthelyi-medencében már egy évtizede megtelepedett az amuri kagyló. Ez a nagy testű, az iszapos fenekű vizeket kedvelő faj a kelet-ázsiai halak betelepítésével került hazánkba, és először a keleti országrészben terjedt el. Keszthely térségében napjainkban tömeges pusztulásuk borzolja a kedélyeket. Hasonló jelenség kisebb-nagyobb mértékben korábbi nyarakon is előfordult. Védekezni nem lehet ellene – a strandok üzemeltetői az elpusztult egyedek rendszeres összegyűjtésével mérsékelhetik a kárt. A jelenség ökológiai szempontból nem kifogásolható, hiszen egy idegenhonos inváziós faj állománya gyérül.

4-woodiana2

Vörös Lajos, Somogyi Boglárka
Forrás: MTA

Öt fürdőző sérült meg a Balatonba csapó villámtól

villambalatonA vonyarcvashegyi strandról öt embert vittek a keszthelyi kórházba, ketten súlyos, hárman könnyebb sérülést szenvedtek a Balatonba csapó villámtól csütörtökön – tájékoztatta Tóth Karolina, az Országos Mentőszolgálat sajtóügyeletese az MTI-t.

A Vízimentők Magyarországi Szakszolgálatának (VMSZ) szóvivője, Tar Mihály szemtanúkra hivatkozva elmondta, hogy a villámcsapást követően egy 21 éves lányt életfunkciók nélkül hozott ki a vízből a barátja. A lány sikeres újraélesztésében a vízimentők mellett két közelben tartózkodó orvostanhallgató is segített. A másik súlyos sérült egy 61 éves nő volt, akit szintén társai hoztak ki a vízből.
A szóvivő hangsúlyozta, hogy a villámcsapás idején másodfokú viharjelzés volt érvényben, amikor tilos a fürdőzés, azonban a strandolók egy részét hiába figyelmezették erre. Hozzátette, nem számít rendkívüli jelenségnek, hogy vihar idején vízbe csap a villám.
Hogyan kerüljük el a balesetet villámlás idején? Cikkünkből megtudhatja: Teendők villámcsapás elkerülése érdekében


Forrás: MTI

A jégen tartózkodás szabályai

A vizet szerető ember télen is vágyik a vizek partjaira, a befagyott vizek jegére. Sajnos az előírások nem ismeretéből vagy be nem tartásából eredően a jeges vizeknek is megvannak az áldozatai.

A szabad vizek jegén tartózkodni csak akkor szabad, ha a jég kellő szilárdságú, nem olvad, illetve nem mozog. A szabad vizek jegén tartózkodni azokon a helyeken szabad, amelyek nem esnek tiltó rendelkezés alá.

TILOS a szabad vizek jegén tartózkodni:

a) állóvizeken – éjszaka és korlátozott látási viszonyok között, – járművel, a biztonságos munkavégzés kivételével, – kikötők és veszteglőhelyek területén,

b) folyóvizeken.

Aki a jégen 1m2-nél nagyobb léket vág, köteles a jégmentessé vált területet 1 méteres magasságban elhelyezett, legalább 10-10 cm széles, piros-fehér csíkozású korláttal ellátni. Ezeket a kordonokat soha ne közelítsük meg! Veszélyes!

A jégen mindenki csak saját felelősségére tartózkodhat! A biztonság természetesen elérhető, megteremthető, ha néhány hasznos jó tanácsot megfogadunk:

Két tűzoltó egy speciális, erre a célra rendszeresített mentőpallóra feküdt és úgy közelítette meg az egyre türelmetlenebb „horgászt” imitáló tűzoltót. Fotó: Bázelné Mihályka Szabina tű. hadnagy
Két tűzoltó egy speciális, erre a célra rendszeresített mentőpallóra feküdt és úgy közelítette meg az egyre türelmetlenebb „horgászt” imitáló tűzoltót.
Fotó: Bázelné Mihályka Szabina tű. hadnagy

 

 

Hogyan válasszuk ki a korcsolyázás, fakutyázás helyét?

– A jégre lépés előtt vizsgáljuk meg annak minőségét. A legbiztonságosabb a jól átlátszó, homogén állapotú jég. Kevésbé biztonságos a hójég, amely nem átlátszó a hóba esett eső vagy az olvadás során rétegesre fagy, kásásnak tűnik. A legbizonytalanabb az üreges jég, amely lehet ugyan átlátszó, de a jég belsejében jól látható légbuborékok képződtek. Ennek a legkisebb a teherbírása.

– A part közelében a jég rendszerint vékonyabb, néha üreges, ezért könnyebben törik.

– Beszűküléseknél áramlatok gyöngíthetik a jeget. – Sűrű hótakaró alatt a jég vékonyabb, mint a hómentes helyeken.

– Legalább 8 cm-es jégtakaró szükséges a biztonságos téli jeges sportoláshoz, de 12 cm-es jégvastagság esetén már biztonságban érezhetjük magunkat.

– A jég a tavakon, nyílt vizeken soha nem egyforma vastag, ezért ne kíséreljünk meg rajta átkelni.

Fontos tanácsok:

– Soha ne egyedül menjünk a jégre kikapcsolódni! Legalább ketten, optimális esetben hárman együtt sportoljunk, így tudunk egymásra figyelni, illetve egymáson segíteni baj esetén.

– Fontos a ruházat helyes megválasztása. Testhez simuló több rétegű, lehetőleg kis nedvszívó tulajdonságú (termo, orkán, pamut) ruhákat válasszunk. Ezek lassan engedik át a vizet, így ha vízbe esünk nem nagy súllyal húznak és lassabban hűl ki a testünk.

– A jégen nyugodtan és egyenletesen lépkedjünk, ha elesünk az fokozza a jég beszakadásának esélyét. Síbottal vagy bottal ellenőrizzük az előttünk lévő jég vastagságát, szilárdságát.

Mit tegyünk, ha beszakad alattunk a jég?

– A jég jól hallható recsegése, ropogása biztos előjele annak, hogy bármelyik pillanatban beszakadhat. Ha ilyet hallunk magunk alatt azonnal feküdjünk minél nagyobb testfelülettel a jégre és próbáljuk meg a legközelebbi biztos pontot hason csúszva elérni.

– Ha beszakad alattunk a jég tárjuk szét karjainkat és ejtsük magunkat előre. Próbáljuk megakadályozni, hogy a jégfelület alá csússzunk, vagy lemerüljünk a vízbe. Próbáljunk meg nyugodtak maradni és kimászni a jégfelületre, majd hason kúszni a part felé. Kerüljük a felesleges mozdulatokat, megőrizve így a ruházatunkban lévő szigetelő légréteget. Ha a jég újból és újból beszakad, vágjunk magunknak utat a part felé addig, amíg ki nem érünk a partra, vagy teherbíró jégfelülethez nem érünk.

Hogyan nyújthatunk segítséget másoknak?

– Hason csúszva közelítsük meg a jég közé került személyt, de ne menjünk egészen a beszakadásig. Az utolsó szakaszt hidaljuk át segédeszközökkel (hosszú ággal, bottal, kötéllel, nadrágszíjjal (esetleg többet összekötve) vagy ruhadarabokkal).

– Ha több segítőtárs van a helyszínen, alkossunk láncot úgy, hogy mindenki hason fekve az előtte lévő lábát fogja. Az odanyújtott segédeszközökkel húzzuk ki a szerencsétlenül jártat a jégre, majd a partra.

– A jeges vízből mentett embert azonnal ne vigyük túlfűtött, meleg helyre. Miután a jeges ruházatától megszabadítottuk, dörzsöléssel próbáljuk a vérkeringését beindítani. Az ilyen személyt minden esetben orvosi elsősegélyben, orvosi ellátásban kell részesíteni.

Ha van mobiltelefonunk, azt mindig feltöltött állapotban vigyük magunkkal, így azonnal tudunk segítséget hívni. Érdemes figyelembe venni, hogy a mobiltelefon akkumulátora nagy hidegben hamarabb lemerülhet. Ha telefonkártyánkon nincs pénz, a közismert segélykérő telefonszámok akkor is hívhatók. Ezek: 112, 107, 105, 104. Bejelentéskor mondjuk el nevünket, telefonszámunkat valamint, hogy hol és mi történt. Ha körültekintőek vagyunk, a nyílt vizek lehetséges téli veszélyeit ismerjük és betartjuk, akkor a jeges sport egészséges kikapcsolódást és nem szomorúságot okoz!

Biztonságos, jó sportolást kívánunk!

Forrás: Somogy Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

Leállt a balatoni komp

maiA Balaton jegesedése miatt hétfőn kora délutántól nem jár a komp Szántód és Tihany között – tájékoztatta Kovács Miklós, a Balatoni Hajózási Zrt. állomásfőnöke az MTI-t.

Az intézkedés ideiglenes, amint az időjárási, illetve jégviszonyok lehetővé teszik, a járatok újra elindulnak.

Ennek ellenére fontos tudni, hogy a jég sportolásra alkalmatlan, a változó időjárás nyomán vastagsága és felülete is egyenetlen. Sok helyen vannak a madarak által kifürdött lékek, melyek fölött pár milliméteres jéghártya lehet. A Vízimentők Magyarországi Szakszolgálatának közleménye szerint sajnos már áldozata is van az idei télnek. Egy jégszörfös tűnt el az örvényesi szabadstrand előtti területen.

Forrás: (MTI) Siófok, 2015. január 5., hétfő

Kékszalag – A vitorlázók mintegy ötöde bajba került a balatoni versenyen

A Kékszalag vitorlásverseny résztvevőinek mintegy ötöde felkészületlennek bizonyult tudásban, vagy műszakilag, ezért bajba került az egyébként nem rendkívüli időjárásban, a vizimentők csütörtök délután óta folyamatosan mentik az embereket; az anyagi kár jelentős, személyi sérülés csak néhány esetben történt eddig, azok sem súlyosak.

Erről Bagyó Sándor, a Vizimentők Magyarországi Szakszolgálatának vezetője nyilatkozott péntek hajnalban az MTI-nek mentés közben.
Mint arról beszámolt, a 2011-es nagy viharhoz képest jóval kegyesebb az időjárás a Balatonon, 40-60 kilométer/órás szélerősségű a vihar, helyenként esik az eső és rosszak a látási viszonyok. A verseny 522-es rekordszámú indulója közül 100-150-re tehető azok száma, akik felkészületlenül vágtak neki a távnak, és jó esetben menet közben feladták a küzdelmet. Eddig 3-4 hajó borult fel és került víz alá, 10-15 árbóc- és 5-6 kormánytörés történt, továbbá 30-40 induló estében vászonszakadás miatt kellett segítséget nyújtani. A vízbekerülteket mind kimentették, eltűnt személyről nincs hír, néhányan megsérültek, amelyek közül a legsúlyosabb vállficam, illetve kézfejtörés volt eddig.
Bagyó Sándor emlékezetett arra, hogy a verseny elején mindenkinek felhívták a figyelmét az okostelefonos applikáció lehetőségére, amelynek letöltésével pontosan meg tudják adni a koordinációjukat a hajósok bajba kerülésük esetén. A verseny indulásakor még alig éltek a lehetőséggel, azóta viszont sokan megtették, és ez jelentősen segíti a mentési munkákat.
A vízimentők 7 saját és 8, a vitorlás szövetség által biztosított hajót koordinálva dolgoznak csütörtök délután óta folyamatosan. A mentési munkákban a vízirendőrség is részt vesz. Pontos adatokat a későbbiekben közölnek.
A jó szélben 522 hajó vágott neki csütörtök reggel a Balatonfüred-Balatonkenese-Siófok-Keszthely-Balatonfüred 155 kilométeres távnak Európa legrégebbi és leghosszabb tókerülő vitorlásversenyén. A győztes Fifty-Fifty nevű kétárbocos katamarán több mint három órával megjavítva saját rekordját, 7 óra 13 perc 57 másodperc alatt teljesítette a távot, nagy fölénnyel nyerve a 46. Kékszalag Audi Nagydíj Balaton-kerülő vitorlásversenyt. A mezőny egy része jelenleg is küzd a táv teljesítésével, többen feladták a versenyt a rossz időjárás miatt.

Forrás: MTI

Javult a tóparti vendéglátósok forgalma a Balatonnál

A főszezon kedvező időjárásának és a minden korábbi nyárnál több és színvonalasabb programoknak köszönhetően átlagosan 10-15 százalékos forgalomnövekedésről számoltak be a Dél-Balatonnál partközeli vendéglátással foglalkozó mikro- és kisvállalkozások.

Kertész Rezső, a KISOSZ (kereskedelmi és vendéglátó vállalkozók Somogy megyei érdekképviseletének) társelnöke az MTI-nek kifejtette: 10-15 éve nem volt ilyen nyár, amikor július közepétől augusztus 20-ig sem hideg, sem eső nem űzte el a vendégeket a Balatonról. A helyi turisztikai szervezetek, önkormányzatok és az állam is kitett magáért idén a tartalmas szórakoztató, kulturális, turisztikai és sportprogramok szervezésével, egyre jobban összehangolva azokat.
Ez egyértelműen növelte a térség vonzerejét, még a helyi lakosságot is kisebb utazásokra késztetve, és bizonyítva, hogy a Balatont egységes termékként lehet a legjobban eladni – fogalmazott a társelnök.
A part közelében szolgáltató büfék, falatozók, lángos árusok, halsütödék átlagosan 10-15 százalékos forgalomnövekedésről számoltak be. Ezen belül akadt, akinél ennél is jóval kedvezőbben alakultak a mutatók, de olyan is, aki nem tudott élni a lehetőséggel, mert nem tudott alkalmazkodni a logisztikájában a hétköznapok és a hétvégék rendkívül eltérő vendégforgalmához. A balatoni vendégkör 80 százaléka ugyanis magyarokból áll, akiknek az üdülési szokása jó ideje a hosszú hétvégékről szól, és rossz idő esetén el sem indulnak, vagy hamarabb hazatérnek.
A magyar vendégkör jelentős része jellemzően diszkontokban vásárolt italt iszik, szendvicseket eszik, és SZÉP-kártyával, vagy Erzsébet-utalvánnyal akar és tud csak fizetni a szolgáltatásokért. Idén már egy lángos sütödés is jelezte, hogy SZÉP-kártya elfogadóhellyé kíván válni, mert a 370 forintos lángosért is többen azzal akartak fizetni a nyáron.
Több kisebb vendéglátós, aki nyitva szokott maradni az utószezonban is egy ideig, idén bezárt a pénztárgépek kötelezően előírt cseréje miatt. Augusztus végén ugyan megkapták a hírt arról, hogy a csere szeptember elejei határidejét kitolták az illetékes állami szervek későbbre, de már nem tudtak módosítani a döntésükön ilyen rövid idő alatt.
n ilyen rövid idő alatt.

Forrás: MTI

Három hét alatt 10 centiméterrel nőtt a Balaton vízszintje

A csapadékos időjárás hatására elindult a Balaton vízszintjének intenzív emelkedése: az elmúlt három hét alatt összesen tíz centiméterrel nőtt a tó vízszintje – mondta a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság igazgatója az MTI érdeklődésére hétfőn.

Csonki István tájékoztatása szerint a hirtelen olvadás miatt nagyjából 60 millió köbméter víz érkezett a tóba, amely a Velencei-tó másfélszeres víztömegének felel meg.
Kiemelte: csak a januári hónapban 9 centiméterrel nőtt a vízszint, a vízállás jelenleg 57 centiméter, amely az ilyenkor szokásos szabályozási szinttől mindössze 10-12 centiméterrel marad el.
Jó esély van arra, hogy a május végéig tartó feltöltődési időszak végére a Balaton visszatér a normál szabályozási sávjába, 70-90 centiméter közé – mondta, hozzátéve, hogy egy átlagos évben télen a Balaton vízszintje 30-35 centimétert emelkedik.
Csonki István beszélt arról is, hogy több mint tíz éve kifogástalan a Balaton vízminősége, ezért a vízszintproblémákkal összefüggésbe hozott minőséggel kapcsolatos híreszteléseket képtelenségnek nevezte. A tó vízmélységével a strandoknak és a kikötőknek volt gondjuk a nyáron, ezeket a mesterségesen telepített létesítményeket a tulajdonosnak karban kell tartaniuk – tette hozzá.
A szakember szerint az évközi vízszint-ingadozás a Balatonon 40 centiméterre “lett beszorítva”, miközben a természetes ennél jóval több, 70-80 centiméter lenne. Példaként a Bodeni és a Genfi tavakat említette, amelyek esetében a szakemberek több mint másfél méteres vízszintkülönbséggel számolnak az évszakok között. A strandokat és a kikötőket ott ennek megfelelően alakították ki – jegyezte meg Csonki István.

Forrás: MTI