Napfogyatkozás 2017 augusztus

2017. augusztus 21-én teljes napfogyatkozás lesz az Egyesült Államokban, valamint a Csendes-óceán és az Atlanti-óceán egy részén, egy körülbelül 110 km szélességű sávban. Az amerikai kontinens és Nyugat-Európa egyes részein részleges napfogyatkozásként lesz megfigyelhető a jelenség.

SE2017Aug21T
A napfogyatkozás kezdete (egyezményes koordinált világidő UTC szerint) 15:46:48. A totalitás először 16:48:32-kor lesz látható és 20:01:35-ig tart. A napfogyatkozás 21:04:19-kor ér véget. Magyar idő szerint, nyári időszámításnál +2 órát kell hozzáadni ezekhez az időpontokhoz.

Magyarországról a jelenség nem lesz látható. Az interneten viszont számos oldalon közvetítik a rika látványt. Többek között a NASA is élő közvetítéssel készül, ami az alábbi  Youtube csatornán is követhető:

De számos egyéb közvetítést találhat, akinek ez nem megfelelő. Ezen az oldalon összegyűjtöttek párat: Online közvetítések

 

Napfogyatkozás olyankor jön létre, amikor Holdunk a Föld és a Nap közé kerül, és a Hold árnyéka bolygónkra vetül. A jelenség a Föld felszínén állva csak az árnyék területéről figyelhető meg. A Napnak és a Holdnak az égen látható mérete közel egyforma, mivel a Hold a Napnál 400-szor kisebb és 400-szor közelebb is van, ezért kedvező helyzetben a Hold az egész napkorongot eltakarhatja.
teljes napfogyatkozás ábrázolása

 

Forrás: NASA, Wikipédia

Szent Lőrinc könnyei

A Perseidák első megfigyelése Kr.u. 36-ban történt Kínában. Az egyik legismertebb, fényes meteorokat és sűrű hullást produkáló meteorraj, melynek szülőégitestje a 109P/Swift-Tuttle üstökös, melyről ugyancsak maradtak vissza feljegyzések az ókori Kínából. A számítások szerint az üstökös már ezt megelőzően is keresztezhette a földpályát, így akár sok ezer éves is lehet az áramlat, csak feljegyzések nem maradtak róla. Az üstökös pályája mentén szétszórt por mára egy igen széles lepellé terebélyesedett, így már július második felében is láthatunk Perseida meteorokat, természetesen ekkor még kis számban. A porfelhő legsűrűbb részén augusztus 11-12-e környékén haladunk át, de már a környező éjszakákon is igen kellemes meteortevékenységet láthatunk.

Perseids
A meteorok a Perseus csillagkép irányából látszanak jönni, innen az elnevezés, de valójában nem onnan indulnak, így az égbolt bármely részén feltűnhetnek. A tapasztalatok szerint déli és északi irányba nézve láthatjuk a legszebb rajtagokat. Perszeusz, a görög mitológiában magának Zeusznak a fia. Anyja az argoszi királylány Danaé, akit Zeusz aranyeső képében termékenyített meg a mitológiai történet szerint.

Szent Lőrinc könnyeinek is nevezik ezt a csillaghullást. Szent Lőrinc a hagyomány szerint i.sz. 258 augusztus 10-én halt vértanúhalált. Akkoriban azonban még nem a mai időszámítást használták, így a két eseményt több száz évvel később kapcsolta össze a népnyelv.

Annak ellenére, hogy már az ókorban is készítettek feljegyzéseket a nyár végi csillaghullásokról, és későbbi időszakokból is több írásos dokumentáció található, ami foglalkozik a témával, csak viszonylag későn 1835-ben írta le pontosan a visszatérő ciklikusságot és a megfigyelés pontos irányát, azaz a Perseus csillagképet egy belga csillagász, polihisztor, Adolphe Quetelet. Azaz a Perseidák elnevezés is ekkortól használatos.

Ugyan már júliusban megfigyelhető egy-egy hullócsillag a nyári éjszakában, a fényes meteorok aránya augusztus 8-a körül a legnagyobb, miközben a legtöbb meteor augusztus 12-én jelentkezik.
A meteorok megfigyeléséhez nincs szükség távcsőre, sokkal inkább egy kényelmes, dönthető támlájú kerti ágyra, meg egy jó hálózsákra. De ne a fejünk feletti égboltot bámuljuk, inkább valahova a horizont fölé, úgy 45 fok magasra nézzünk. Kitüntetett irány sincs, a hullócsillagok az ég bármely részén feltűnhetnek, de talán a déli vagy az északi irány kicsit kedvezőbb lehet. A lényeg, hogy ne legyenek közvetlen fények, és minél sötétebb égbolt alól végezzük a megfigyelést. Ha az időjárás is kedvezően alakul, az esti órákban 10-20, a hajnali órákban viszont akár 30-40 meteort is láthatunk egy óra alatt. Gyakran előfordul, hogy sok percig nem hullik egyetlen meteor sem, aztán egy percen belül jön 3-4 is.

Forrás: hirek.csillagaszat.hu

Téli napforduló



A téli napforduló az északi féltekén, ahol Magyarország is található, a csillagászati tél kezdetét jelenti. De ezen felül még sok-sok hagyomány kapcsolódik hozzá.

A napforduló (latinul solstitium (sol+stare)) csillagászati kifejezés, mellyel a Napnak a Föld egyenlítőjéhez való helyzetét fejezzük ki. A napforduló az a pillanat, amikor a Föld forgástengelye a legnagyobb szögben hajlik el a Nap sugaraitól. Technikailag a Téli napforduló idején, a Nap közvetlenül a Baktérítő fölött delel. Az északi féltekén a téli napfordulóig a Nap északról délre halad, utána pedig délről észak felé kezd mozogni, és az év legrövidebb nappalát (következésképpen a leghosszabb éjszakáját) adja. A téli napforduló az északi féltekén december 21-én (esetenként 22-én) van . 2016-ban december 21-én, 10:44-kor következik be.

A Föld éves útja a nap körül

A Föld éves útja a nap körül

 

A Föld Nap által történő megvilágítása a téli napforduló idején

A Föld Nap által történő megvilágítása a téli napforduló idején

 

Jellemző pozíciók december 21-én:

  • Az Északi-sarkon a Nap nem kel fel, hanem 23°-kal a horizont alatt tartózkodik.
  • Az északi sarkkörön a Nap középpontja éppen a déli horizonton tartózkodik, anélkül, hogy feljebb emelkedne. Ez az év egyetlen napja, amikor a Nap nem kel fel.
  • Magyarországról nézve a téli napforduló idején a Nap 19° magasan delel, 8,5 órát van fent.
  • A Ráktérítőn a Nap 43°-on delel, 11 órát van fent.
  • Az Egyenlítőn a Nap 66,5°-on delel, 12 órát van fent.
  • A Baktérítőn a Nap 90°-on delel, 13,5 órát van fent.
  • A déli sarkkörön a Nap 47°-on delel, 27 órát van fent. (aznap egész nap, és előtte-utána 1,5-1,5 órát)
  • A Déli-sarkon a Nap állandó magasságon, 23°-on kering.

 

Téli napforduló Fairbanks-ben (Alaszka 2012 December 21.). A Nap szinte fel sem emelkedik a horizont fölé:

A legtöbb kultúrában számos ősi népi szokás kapcsolódik a téli napforduló idejéhez. Ünnepségek kísérik, mint például az ókori római Saturnalia, a zsidó Hanuka, az afroamerikai Kwanzaa, vagy maga a Karácsony, melyet valószínűleg Mithrász napisten kultuszából, illetve több pogány ünnepből vett át a keresztény vallás.

Az ősi magyarság egyik legnagyobb ünnepe is a Téli napforduló, vagy ahogyan akkor hívták a Karacsun volt.
A kínai krónikák, már a hunok esetében is feljegyezték a sötétség fordulójának megünneplését. A turáni népek hitvilágában ez a nap a megújulást az újjászületést jelképezte. A sötétség átfordulását a világosságba: kara csun ünnepe.

A sztyeppei lovasnomád népek hitvilágában, így a magyarokéban is nagyon fontos szerepet játszott a ”Téli napforduló” megünneplése. Valószínűleg az ősi magyar neve a “kara csun” volt. A “kara”- feketét, sötétet jelent a türk nyelvekben és feltehetően a régi magyar nyelvben is, valamint a “csun” – fordulás szóösszetételből állt össze az ünnep elnevezése: Karacsun. A sötétség átfordulása után egyre nő a fény, a nappali világosság ideje. A fény csökkenésének, növekedésbe való átfordulását, a majdan elérkező tavasz és megújulás reményét ünnepelték az Anyatermészetet tisztelő ősi hitvilágban.

A Karacsun- Karácsony, olyan erősen gyökeredzett a magyar hagyományban, hogy a magyarság körében jóval később meghonosodott keresztény ünnepre a Karácsonyra (itt már Jézus születésének ünnepére) is ezt a szót vetítették át. A legtöbb európai nyelvben a Karácsony ünnepének elnevezése Jézus Krisztus nevéből származik (pl. angol: Christmas) vagy az Ő megszületéséből, a születni szóból (olasz: Natale, spanyol: Navidad illetve a szláv nyelvekben pl. orosz: Rozsdesztvo is a születésre emlékeztet). Kivételt szinte csak a magyar képez (illetve a román: Craciun, ejtsd: kröcsun amely a magyar karácsony, esetleg egy hasonló alakú besenyő illetve kun szó átvétele).

Forrás: Wikipédia

Adventi csillaghullás

Az év során sok csillaghullás figyelhető meg, de ezek közül az adventi időszakban maximumán lévő Geminidák meteorraj a legintenzívebb. Ennek ellenére kevéssé ismert, mint pl. a nyári csillaghullások, hiszen az évnek ebben a szakaszában oly gyakori borongós időjárás miatt nehéz megfigyelni.

A csillaghullás maximumát jellemzően december 12-14. környékén éri el, 2016-ban december 14-én, az esti órákban lesz, de 7-17. között bármelyik éjjel találkozhatunk hullócsillaggal. Legintenzívebb szakaszában óránként több tucat hullócsillag figyelhető meg (Zenital Hourly Rate 120-130, azaz ennyi hullócsillag lenne megfigyelhető óránként, ha a meteorraj radiánsa, kiinduló pontja pontosan a fejünk felett lenne. A valóban látható meteorok száma ennél kevesebb.). Megfigyelésre legjobbak a hajnali órák, és ahogy az a névből is kikövetkeztethető, az ikrek csillagkép felé érdemes keresni.

Az időzítésből akár arra is gondolhatnánk, hogy a betlehemi csillag ehhez a meteorrajhoz tartozott, pedig nem így van. Először 1862-es feljegyzésekben említik a Geminidákat. Ennek oka, pedig hogy korábban a meteorraj útja még nem keresztezte a Föld keringési pályáját, így nem volt látható az égbolton. A csillagászati vizsgálatok szerint a Jupiter gravitációs vonzásának köszönhető, hogy pályája jelenleg találkozik bolygónkéval, és ugyanennek a hatásnak köszönhetően a jövőben várhatóan ismét szétválnak útjaik, azaz előbb-utóbb megszűnnek a téli csillaghullások.

Forrás: MCSE.hu

“Szuperhold”, vagy csak hangzatos elnevezés?



Az utóbbi években egyre többet halljuk emlegetni a médiában a “szuperhold” elnevezést, de vajon mit is takar pontosan ez a fogalom?

supermoon

Információra éhes társadalmunk számára egyre több szenzációt, rekordot és megdöbbentő információt ásnak elő az újságírók az élet és a tudományok minden teréből. Ez így van rendjén, hiszen folyamatos verseny van a médiumok között, az olvasót pedig jellemzően a megdöbbentő hírek vonzzák, izgatják. Ennek ellenére fontos, hogy az olvasó helyén tudja értékelni az egyes információkat, érzékelje az esetleg tudatlanul vagy tudatosan elkövetett torzításokat is.

Ékes példa erre a napokban ismét jelentős visszhangot kapó “szuperhold” kifejezés. Mely igen hangzatos és azt sugallja, hogy valamely különleges csillagászati esemény bekövetkezése várható, pedig a csillagászat, mint tudomány nem ismeri ezt a kifejezést.

A hírek szerint 2016. november 14-én éjjel, egy 1948 óta nem látható, ritka jelenségnek lehetünk szemtanúi a bekövetkező “szuperhold”-nak köszönhetően, mely 14 %-al nagyobb és 30 %-al fényesebb lesz, mint máskor.

Természetesen van csillagászati alapja a fogalomnak, mert leegyszerűsítve egy Föld közeli teleholdról beszélünk, de valójában a fogalom meghatározása mögött nem csillagász, hanem egy asztrológus áll. Richard Nolle asztrológus, 1978-ban említi először a kifejezést. Meghatározása szerint, “ha az újhold vagy a telehold az adott holdpályán a Földhöz legközelebbi pontján következik be, vagy a legközelebbi ponthoz [a legtávolabbitól] 90%-on belül, akkor szuperhold van. ” Érdekes, hogy ebben a meghatározásban a telehold mellett az újhold is említésre került. Ezt ritkán hallani manapság is, hiszen messze nem olyan látványos, mint a Föld közeli telehold. Csakhogy a definícióban említett “adott pálya” többféleképpen is értelmezhető. Például akár úgy, hogy az adott éves holdpálya vagy az adott holdhónap holdpályája. Ebből az apróságból máris különböző szuperhold időpontok határozhatóak meg.

A témával kapcsolatos tényként az alábbiak írhatóak le:

  • földközelben bekövetkező teleholdkor a Hold kb. 14%-kal nagyobbnak látszik a földtávolban bekövetkező teliholdnál (emberi szemmértékben ez szinte alig észrevehető);
  • kb. 33%-kal több fény jut el a földközeli teleholdról a szemünkbe mint a földtávoliról (ezt igen kevesen tudják szemmel érzékelni).

További részleteket olvashatnak a Csillagászat.hu oldalon.

Forrás: Vega Csillagászati Egyesület, Csizmadia Szilárd

Halloweeni tűzgolyók, avagy a Tauridák meteorraj

A Tauridák meteorraj, melyet az angolszász világban időnként csak “halloween-i tűzgolyókként” emlegetnek, minden évben, október közepétől november második feléig figyelhető meg, csúcs időszakuk pedig november 12. köré tehető. Ilyenkor a legvalószínűbb, hogy sikerül hullócsillagot megpillantanunk. Természetesen a megfigyelés eredményességét nagyban befolyásolja az ilyenkor már gyakran felhős, párás időjárás, illetve a derült éjszakákon a Hold fényereje.
2016-ban viszonylag kicsi aktivitás ígérkezik, kb. 5-7 sárgás-narancssárgás hullócsillag megjelenése várható óránként, melyek a szakemberek szerint a “megszokottnál” kissé lassabban mozognak.

A meteorraj névadója a Taurus (Bika) csillagkép, mivel a hullócsillagok e csillagkép felől figyelhetőek meg. A Tauridák meteorjai az Encke nevű üstökös porladéka, maradványai. Vannak köztük kifejezetten nagy méretű darabok is, melynek köszönhetően egyes években különlegesen fényes hullócsillagok is megfigyelhetőek

Forrás: Space.com

Jönnek az Orionidák

Az Orionidák meteorraj csúcspontja minden évben október 21-re esik.

Ez a csillaghullás messze nem olyan látványos, mint az augusztusi, de a szerencsésebbek ilyenkor is megpillanthatnak egy-egy hullócsillagot. A csúcs általában 21-re esik. Az Orionidák maximuma nem olyan éles, mint a Quadrantidáké, ami csak pár óráig tart, vagy a Perseidáké, amely gyakorlatilag egy éjszakára koncentrálódik, hanem több napon át tart. Október 20-24-e között gyakorlatilag egy hosszan elnyúló, folyamatos maximumot látunk, és október 2. és november 7. között bármelyik nap láthatunk egy-egy hullócsillagot. Ennek oka, hogy az Orionidák már jobban szétterült raj, mint az említettek.

A jelenség szabad szemmel is megfigyelhető tiszta égbolt mellett, a legtöbbre éjfél és napfelkelte között számíthatunk. Csúcsidőszakban óránként 15-20 hullócsillag tűnhet fel az égbolton.

Nevét onnan kapta, hogy a legtöbb hullócsillagot a Földről nézve az Orion csillagképben lehet látni. Az Orion hajnalban a déli égbolt irányában, magasan a horizont felett látható.

Az Orionida meteorrajt legkorábban középkori kínai észlelők említették, de európai említést csak 1864-ből találtak.

Forrás: Vega Csillagászati Egyesület

Csillagászati Ősz

2016-ban szeptember 22-én 16:21-kor köszönt be a Csillagászati Ősz.

Ez az időpont egyben az őszi napéjegyenlőség napja. Azaz a Föld mindkét féltekéjén a nappal és az éjszaka hossza megegyezik: ekkor a Nap 90° magasan delel az Egyenlítő felett, így a nappal és az éjszaka ezeken a napokon mindenhol ugyanannyi ideig tart. Csalóka lehet viszont, hogy a “világos”, azaz nappali órák hossza ezen a napon valójában 12ó11p, míg az éjszaka 11ó49p. Ez a légkör fénytörő hatásának köszönhető. A légkör hatására a Nap fényét már 5-6 perccel azelőtt is érzékeljük, mielőtt maga a Nap a horizont fölé emelkedne, és ugyanígy miután eltűnik a horizont mögött, a fénytörésnek köszönhetően még világos van kb. 5-6 percig. E napon ér véget az Északi-sarkon tartó állandó nappal és kezdődik a fél éves éjszaka, illetve a Déli-sarkon következik a fél éves nappal.

Lyridák meteorraj

2016-ban április 22-én, pénteken éri el a Lyridák meteorraj a maximumát, de kisebb intenzitással április 16. és 25. között megfigyelhető.

E meteorraj ugyan nem tartozik a legnagyobbak közé, de az egyik legrégebben megfigyelt csillaghullás.  Maximumban óránként átlagosan 18 meteort várhatunk belőle, de időnként kitöréseket is produkál, 1982-ben például óránként 90 meteorral tetőzött. Történelmi feljegyzések szerint észlelése egészen i. e. 687-ig vezethető vissza. Minden év április 22- 24. táján figyelhetők meg elsősorban hullócsillagai. A Magyar Csillagászati Egyesület 2600 éves feljegyzéseket említ, de mivel aktivitása évről-évre jelentősen változik, hivatalos bejegyzése csak 1835-ben történt és egy francia csillagász, Dominique Arrago nevéhez fűződik. Nevét onnan kapta, hogy radiánsa a Lant (Lyra) csillagképben van, azaz a meteorok csóvája a Lyra csillagkép legfényesebb csillaga felé mutat.

A hullócsillagokat az éjszaka második felében érdemes figyelni, egészen pirkadatig. A nevét adó csillagkép, a Lant (Lyra) irányából érkeznek a Föld légkörébe, de mivel a radiáns hajnalban már magasan (75 fok) jár az égen, ezért bármelyik irányban, az ég bármely területén feltűnhetnek.

Karácsonyi telihold

2015 Karácsonyán különleges csillagászati esemény is várható.

December 25. éjjelén telihold lesz, azaz a Karácsony éjszaka egybeesik a telihold időpontjával. Érdekes, hogy ilyen egybeesés legutóbb 1977-ben volt megfigyelhető, azaz 38 évvel ezelőtt.

foolmoonfoggy

 

Aki idén lemarad a jelenségről, amiről sajnos az ország nagy részét borító sűrű ködfelhőzet miatt sokan nem is tehetnek, az 2034-ben láthat ilyet legközelebb.

Forrás: NASA