Duna | Eumet.hu – Időjárás-előrejelzés

Rekord alacsony a vízállás a Dunán

Rekord alacsony vízállás a Dunán- 71 éves rekord dőlt meg Budapestnél

Az augusztus óta tartó csapadékszegény időjárás következtében a Duna vízállása a magyarországi szakaszon ismét az eddig mért legkisebb értékek közelében vagy alatta alakul a vízmércéken. Az előrejelzések alapján a hét vége előtt nem várható jelentősebb mennyiségű csapadék a Duna külföldi vízgyűjtőin, ezért további apadásra számítunk.

Ma délelőtt 10 órakor Budapestnél 49 cm volt a vízállás, ez pedig 2 centiméterrel alacsonyabb, mint a valaha mért legkisebb vízszint 1947. november 6-án. Egy 71 éves rekord dőlt ma meg és valószínűleg a most következő pár napban még újabb negatív vízállás rekordok születnek.

A mai nap első felében a Budapest alatti szakaszon több helyen is megdőlt a valaha mért legkisebb vízszint.

Adonynál, Dunaújvárosban, Dunaföldváron, Pakson és Domboriban is új rekordok születtek a nap első felében. Az alacsony vízállás a hajózást is erősen érinti. A Duna magyarországi szakaszán több gázló nem éri el az ideális 25 dm-es mélységet. A http://www.hydroinfo.hu/Html/gazlo/gazdun.html oldalon a hajósok 24 órában tájékozódhatnak az aktuális gázlóadatokról.

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság a nyári kisvizes időszak alkalmával rendelte el az összes magyarországi gázló felmérését, melyek merülés korlátozást okozhatnak a hajóknak. Így friss szeptemberi mederadatokkal, friss térképekkel segítjük a hajókat, a vízi közlekedést.

Az aktuális vízállás előrejelzéseket az alábbi oldalunkon találják: Dunai vízállás előrejelzés

Az extrém alacsony vízszintnek köszönhetően már a nyáron is többször szárazra került Magyarország legalacsonyabb hegycsúcsa, melyről korábbi cikkünkben írtunk részletesebben: Ínség-szikla.

Az Ínség-szikla a Dunában a Szabadság híd közelében Ez a szikla általában víz alatt van, de a budapesti vízmércén mért 95 centiméter körüli vízállásnál kibukkan a vízbõl.
MTI Fotó: Máthé Zoltán

Forrás: Országos Vízügyi Főigazgatóság, 2018. október 16.

Több helyen is megdőlt a Dunán az eddigi legalacsonyabb vízállás rekordja

Három helyen is megdőlt a Dunán a valaha mért legalacsonyabb vízállás rekordja augusztus 21-én, de az előrejelzések szerint a következő napokban nem valószínű további vízszintcsökkenés – közölte az Országos Műszaki Irányító Törzs (OMIT) szerdán az MTI-vel.

Esztergom, 2018. augusztus 16.
Homokpad a Duna árterében alacsony vízállásnál Esztergomban 2018. augusztus 16-án.
MTI Fotó: Mohai Balázs

A közlemény szerint Ercsinél -67 cm -t regisztráltak, az eddigi rekord az 1970-ben mért -36 cm volt. Dunaföldváron a 2011 decemberében regisztrált -172 cm -nél 1 cm -el alacsonyabbat mértek (-173 cm az új rekord), Dunaújvárosban pedig a 2016-os -55 cm -es rekord dőlt meg 3 cm -el, azaz –58 cm-t regisztráltak.
Hozzátették, szerda reggel Budapestnél 61 cm -es vízállást mértek, ez tíz centivel több, mint a 2003-ban regisztrált legkisebb vízállás.
Az elmúlt 24 órában két centiméteres apadás volt, a legfrissebb meteorológiai előrejelzések szerint a következő hat napban viszont a Duna meghatározó vízgyűjtőin számottevő mennyiségű csapadék várható.
A vízszintemelkedés szombaton éri el Budapestet, aznap déltől áradó tendenciára lehet számítani – fűzték hozzá.

A vízállás előrejelzéseket az alábbi aloldalon követhetik nyomon: Duna vízállás

Az OMIT azt írta, a tartósan alacsony vízállások továbbra is ellehetetlenítik a ráckevei-soroksári Duna-ág természetes vízpótlását, ezért ott a vizet a múlt héten telepített ideiglenes mobil szivattyúk pótolják éjjel-nappal.
Kitértek arra is, a vizsgálatok szerint az ottani vízminőség a felső és az alsó szakaszon jó, a középső szakaszon megfelelő, de az alacsony vízállás, a lelassult áramlás és a magas vízhőmérséklet miatt – elsősorban a középső szakaszon – oxigénhiányos állapot alakulhat ki.
A romlás előrejelzésére egy kiterjedt, speciális rendszert üzemeltetnek, amely hét jellemző helyen vizsgálja a kritikus vízminőségi paramétereket, a megelőzésre pedig levegőztető rendszereket telepítettek Dunaharasztiban, a tassi Rózsa-szigetnél, a Molnár-szigetnél és a szigethalmi hídnál.
A vízálláscsökkenés kedvezőtlen hatásainak elkerülésére a következő napokban újabb ideiglenes vízpótló szivattyúkat telepíthetnek – tették hozzá.

Az extrém alacsony vízszintnek köszönhetően szárazra került Magyarország legalacsonyabb hegycsúcsa, melyről korábbi cikkünkben írtunk részletesebben: Ínség-szikla.

Forrás: MTI 2018. augusztus 22., szerda 12:26

Extrém alacsony a Duna vízállása

A Duna extrém alacsony vízállása hátráltatja a hajózást, az árufuvarozók kapacitásuk egyharmadát tudják csak kihasználni, a személyszállító hajók forgalmát korlátozták, a kikötők kihasználtsága is csökken.

Fotó: Máthé Zoltán – MTI/MTVA

Bencsik Attila, a Magyar Belvízi Fuvarozók Szövetsége elnöke katasztrofálisnak nevezte a Duna mostani vízszintjét a vízi áruszállítással foglalkozó vállalkozások számára. A Duna egyes szakaszain – például Németországban -, már üresen sem tudnak közlekedni a hajók, a magyar szakaszon is vannak olyan gázlók, ahol nehezen lehet csak hajózni, itt a hajók szállítási kapacitásuk egyharmadát tudják csak kihasználni, ami a gazdaságosság határa alatt van – mondta Bencsik Attila.
A társaságok egy része “könnyíti” a hajót azon a szakaszon, ahol a vízállás még lehetővé teszi a közlekedést, a szállítmány egy részét kisebb hajókra pakolják át. Ahol az alacsony vízállás miatt már nem lehet hajózni, és a rakományt el kell juttatni a rendelkezési helyre, ott az árut közútra terelik – tette hozzá a szövetség elnöke.

Spányik Gábor, a Mahart PassNave Kft. ügyvezetője az MTI érdeklődésére közölte, hogy az extrém alacsony vízállás miatt kénytelenek voltak a hajóforgalmat korlátozni. A Kis-Duna ágban a járatok Szentendrénél tovább nem tudnak közlekedni, egyes kikötőket, például a kis ágban Tahitótfalut, és Leányfalut, a nagy ágban Zebegényt jelenleg nem tudják kezelni.

Azok a szállodahajók, amelyek merülése 16 deciméternél (dm) nagyobb, Komáromnál délebbre nem tudnak jönni.
A menetrendi nehézségeket a hajójáratok átszervezésével próbálják áthidalni, hogy minden utasuk eljusson a célállomásra, így jelenleg csak a Nagy-Duna-ágban lehet Visegrádra és Esztergomba eljutni.

A Szárnyashajók közül csak a legkisebb, a Bíbic típusú hajó tud biztonságosan közlekedni – közölte Spányik Gábor, aki szerint a társaság komoly veszteséget szenved el az alacsony vízállás miatt, a kiesést 100 milliós nagyságrendűre prognosztizálják, a veszteséget pedig költségcsökkentéssel enyhítik.
Cseh Ottó, a Budapesti Szabadkikötő Logisztikai Zrt. vezérigazgatója az MTI-nek elmondta, hogy a kikötő kapacitását érzékenyen és negatívan érinti a Duna alacsony vízállása. Becslésük szerint a hajós társaságok 20-50 százalékkal kevesebb kikötői szolgáltatást vesznek igénybe tőlük, mint normál vízállás esetén.

Az Ínség-szikla a Dunában, a Szabadság híd közelében, 2018. augusztus 13-án. Ez a szikla általában víz alatt van, de a budapesti vízmércén mért 95 centiméter körüli vízállásnál kibukkan a vízből. A Dunán Budapestnél reggel 93 centimétert mértek.
MTI Fotó: Máthé Zoltán

Budapesten az eddig mért legalacsonyabb vízszint 51 cm volt. 2015-ben megközelítette ezt a rekordot a folyó vízszintje, így a szikla tartósan szárazra került, és hivatalosan meg is mérték magasságát. A Magyarország legalacsonyabb hegycsúcsaként is emlegetett Ínség-szikla csúcsa 95 méterrel és 76 centiméterrel található a Balti-tenger szintje fölött. Pártai Lucia meg is hódította:

Ínség-szikla. 2015.10.04.

Az aktuális vízállás előrejelzéseket az alábbi aloldalunkon találják: Duna vízállás

Forrás: MTI

Árhullám indul várhatóan a Dunán június 14-15-től

A május végén, június elején hazánkban, illetve a Duna vízgyűjtőjén jellemző labilis, heves zivatarokkal, felhőszakadásokkal tarkított időjárásnak köszönhetően hirtelen vízszint emelkedés, árhullám megindulása várható nem csak a kisebb folyókon, hanem a Dunán és annak mellékfolyóin is.

Az elmúlt 14 napban, a hazai vízgyűjtő területén lehullott csapadék:

Az Országos Vízjelző Szolgálat naponta frissített előrejelzéseiből azt olvashatjuk ki, hogy a vízszint emelkedés ugyan hirtelen következik be, de gyors lefolyású lesz. Az I. fokú árvízvédelmi készültségi szintet Nagybajcsnál érheti el, míg Komáromnál és Esztergomnál csak megközelíti azt.

Vízállás oldalunkon elérik a naponta frissülő grafikonokat, és más állomások adatait is megtalálják.

Dunai árhullám 2018.05.15-től

Az elmúlt hetekben nem csak hazánkban volt zivataros az időjárás, hanem a Duna vízgyűjtőjének térségében is többször alakult ki heves zivatar, felhőszakadás is. A lehullott csapadéknak köszönhetően hirtelen és erőteljes vízszint emelkedés, árhullám indult el a Dunán, illetve ugyancsak emelkedés várható a Duna magyarországi mellékfolyóin. A dunántúli folyókon 1. és 2. fokú árvízvédelmi készültséget is el kell várhatóan rendelni a héten, a hét eleji esőzéseknek köszönhető hirtelen vízszintemelkedés miatt.

Az Országos Vízjelző Szolgálat naponta frissített előrejelzéseiből azt olvashatjuk ki, hogy a vízszint emelkedés ugyan hirtelen következik be, de gyors lefolyású lesz. Az árvízvédelmi készültségi szintet a Dunán nem haladja meg sehol sem, a Rábán, a Murán és a Dráván azonban több helyen is el kellett rendelni az árvízvédelmi készültséget.
Alább láthatják a 2018.05.16-án kiadott előrejelzést az árvízvédelmi készültséggel érintett állomásokra, illetve egyes dunai állomásokra.
Vízállás oldalunkon elérik a naponta frissülő grafikonokat, és más állomások adatait is megtalálják.

Duna

 

 

 

 

 

 

 

Tájékoztató a Dunán 2018. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Országos Vízügyi Főigazgatóság
Országos Vízjelző Szolgálat
2018. febr. 28.
 
1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék
A 2017. november 1 -től 2018. február 28 -ig terjedő időszakban a Duna nagymarosi vízgyűjtőjén a rendelkezésre álló csapadék adatok alapján a lehullott csapadék összege 266,2 mm -re adódott. Ez az érték felülmúlja az előző 30 év átlagát ( 212 ,9 mm), annak 125 % -a.
Az 1. ábrából kiderül, hogy a novembertől , a vizsgált időszak első 3 hónapjában a csapadék a sokévi átlag felett alakult , pl. januárban a 30 éves átlagnál 80 % -al több hullott le, míg a február az átlagosnál szárazabbnak mondható , 28 % -al kevesebb csapadék esett a tél utolsó hónapjában.
A 2. ábrán látható, hogy az idei téli időszak csapadékmennyisége az utóbbi évek egyik legmagasabb értéke, a 2013. év ugyanezen időszakában leesett 270 mm feletti csapadékát megközelíti , a tavalyi téli hónapokban lehullott mennyiségnek pedig a 174 % -a.
Összességében elmondható, hogy a mögöttünk levő téli időszakban a Duna nagymarosi vízgyűjtő területén az átlagosnál 25 %-al több csapadék esett, mely jelentős része a novembertől január végéig tartó időszakban hullott le.
 
2. Az őszi és a téli időszak hőmérsékleti viszonyai
A Duna nagymarosi vízgyűjtőjének hőmérsékleti viszonyait a lefolyási viszonyok alakításában  jelentős szerepet játszó részvízgyűjtők havi középhőmérsékletének területi átlagértékeivel,  valamint a sokéves átlaggal (zárójelben) jellemeztük ( 1. táblázat ):
 

Az 1. táblázatból látható, hogy a vizsgált 4 hónapos, novembertől februárig tartó téli időszak folyamán, gyakorlatilag csak a januárra jellemző, hogy az összes részvízgyűjtőn az átlagosnál melegebb volt. A havi középhőmérsékletek 2017. november és december hónapban a Felső-Duna és az Inn vízgyűjtőn 0,5-3 ,0 o C -al az átlag alatt alakultak, míg a többi vízgyűjtőn novemberben átlag körül, decemberben valamivel az átlag feletti középértékeket mutattak. 2018. január hónap enyhülést hozott, a sokéves átlaghoz képest 1,4-4,1 o C -al magasabb középhőmérséklet értékeket mértek , míg a február az idei tél egyértelműen leghidegebb hónapja volt , mindegyik részvízgyűjtőt negatív középhőmérséklet és a sokéves átlagnál jóval alacsonyabb hőmérséklet jellemezte.

Összességében megállapíthatjuk, hogy a 2018-as év januári hónapja mindegyik részvízgyűjtőn pozitív középhőmérsékleteket és az átlagosnál jelentősen melegebb , míg a február fagypont alatti középhőmérsékleteket és az átlagosnál több fokkal hidegebb időjárást hozott.

3. A vízgyűjtőn 2018. február 28 -án hó alakjában tárolt vízkészlet

A Duna nagymarosi vízgyűjtő területén a hóban tárolt vízkészlet értékét elsősorban bajor é s osztrák meteorológiai állomások hóvastagság, illetve hóvízegyenérték adatai, valamint a rendelkezésre álló meteorológiai adatokból, az orografikus hatások figyelembevételével számított mintegy 2300 hóvízegyenérték és hóvastagság adat alapján határoztuk meg.

2018. február végére a Duna Nagymaros feletti vízgyűjtő területein igen sok, 18,8 km3, az elmúlt húsz év-adott napra vonatkozó-maximális értékénél is nagyobb mennyiségű hó halmozódott fel. Ez a magas érték elsősorban a Duna vízgyűjtő bajor területein, az Inn vízrendszerén, valamint a két nagy osztrák mellékfolyó, a Traun és az Enns vízgyűjtő területén végbement jelentős mértékű hófelhalmozódásnak köszönhető. A csehországi és felvidéki nagyobb vízfolyások (Morva, Vág) vízgyűjtőjén kisebb mértékű volt a hófelhalmozódás, itt az átlagot némileg meghaladó, de az eddigi maximális mennyiségtől jóval elmaradó értékek a jellemzőek .

A Duna nagymarosi vízgyűjtő területén hóban tárolt vízkészlet idei téli menetvonalát a 3. és 4. ábrán ábrázoltuk, a sokéves átlaggal és a szélsőértékekkel együtt. A 2. táblázatban pedig a felhalmozódott hóban tárolt vízkészlet 2018. február 28-án érvényes értékeit 500 m-es magassági bontásban tüntettük fel.

Az ábrákon látható, hogy a Duna nagymarosi vízgyűjtőjén a hóban tárolt vízkészlet mennyisége az idei télen végig a sokéves átlag felett, a sokéves maximumokat jelentő értékek körül alakult.

Már novemberben megkezdődött a hó felhalmozódása, ami a felső-dunai vízgyűjtők hideg és csapadékos időjárásának köszönhetően decemberben intenzíven folytatódott. A december elején mért 4,6 km3-ről december végére 13,6 km3-re nőtt a hóban tárolt vízkészlet értéke. Januárban , az átlagosnál melegebb időjárás miatt lelassult a folyamat, a felhalmozódás intenzitása csökkent, majd február első felében a hideg idő beköszöntével ismét felerősödött, és a hóban tárolt vízkészlet mennyisége a hónap közepére a sokéves maximum értékét is meghaladta , és meghaladja a meteorológiai tél utolsó napján is.

A hóban tárolt vízkészlet jelenlegi, február 2 8-i értéke 18,810 km3 , ez a 1998-2017-os időszak, az adott év ugyanezen a napján mért átlagos értéknek , a 10,27 km3 -nek a 1 83 % -a, a maximális értékén él pedig 13 %-kal magasabb.

A hóvízkészlet értékét a meteorológiai tél utolsó napján az elmúlt húsz téli időszak hasonló adataival is ábrázoltuk. Az 5. ábráról is leolvasható, hogy az idei télen felhalmozódott hóban lévő vízkészlet jelentős mennyiségű, az utóbbi évek legmagasabb értéke.

 

Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a mögöttünk álló, jelentős csapadékot hozó téli időszakban, a Duna nagymarosi vízgyűjtő területén felhalmozódott hóban tárolt vízkészlet tél végi értéke igen magas, jóval meghaladja a sokéves átlag és a sokéves maximum értékét is.

(Megjegyezzük, hogy a Dráva vízgyűjtő terület é n is az átlagosnál több, de nem rekord közeli a hófelhalmozódás mértéke. )

4. A tavaszi időszakra vonatkozó hidrológiai előrejelzés

A mai nap rendelkezésre álló hosszú-távú meteorológiai előrejelzések szerint Magyarország területén márciusban az átlagosnál melegebb és az átlagosnál szárazabb idő, áprilisban az átlagosnál kissé magasabb hőmérséklet és átlagosan csapadékos időjárás várható, míg a tavasz utolsó hónapja, a május kissé melegebbnek és az átlagosnál kissé szárazabbnak ígérkezik.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat 10 napos előrejelzése szerint március első napjaiban jórészt csapadékmentes, hideg időjárás várható. A lefolyás szempontjából fontos területeken a hajnali minimum hőmérsékletek fagypont alatt alakulnak, a z Inn, a Traun-Enns, valamint Morva és a Vág-Garam-Ipoly vízgyűjtőkön a napi középhőmérsékletek is a negatív 5 hőmérsékleti tartományban maradnak. A hideg időjárás miatt a várhatóan kis mennyiségű csapadék jellemzően hó formájában valószínűsíthető. A fentiekből következően, március első dekádjában a hóvízkészlet jelentősebb csökkenése még nem várható.

A fenti meteorológiai előrejelzéseket figyelembe véve készítettük el vízállás előrejelzéseinket a Duna budapesti szelvényére. Az eredményeket a 3. táblázatban láthatjuk.

A Duna budapesti szelvényére vonatkozó maximális vízállás előrejelzett értékeit a fenti három hónapra a 8 – 10. ábrán ábrázoltuk, az elmúlt 5 évben észlelt hasonló értékekkel együtt. A grafikonokról leolvasható, hogy májusban 500 cm körüli, ilyenkor átlagosnak mondható havi maximális vízszintek valószínűsíthetők, de márciusban és áprilisban ez az érték az utóbbi 5 év legmagasabb vízállását jelzi előre.

A jelenlegi helyzet alapján tehát a tavaszi hónapokban egy jelentős dunai árhullám kialakulására az átlagosnál mindenképpen nagyobb esély mutatkozik. Az olvadás megindulásának nagymérvű késlekedése, illetve az olvadással egyidejű nagy mennyiségű csapadék előfordulása esetén –legnagyobb eséllyel március végén és áprilisban -akár árvédelmi intézkedéseket igénylő helyzet is előállhat.

Meg kell jegyezni azonban, hogy a felhalmozódott nagy mennyiségű hó olvadása önmagában még nem elégséges egy komoly árhullám kialakulásához. A magasságilag igen tagolt Duna vízgyűjtőn ugyanis, a vízgyűjtő teljes területén egyszerre meginduló olvadás nehezen képzelhető el, ezért egy nagy árhullám kialakulásához mindenképpen jelentős mennyiségű folyékony csapadékra is szükség van.

Budapest, 2018. február 28.

Spitzerné Farkas Márta

A friss előrejelzési grafikonokat megtalálják a Vízállások aloldalunkon: Várható vízállások a Dunán

Országos Vízjelző Szolgálat

Dunai árhullám tájékoztató 2017 szeptember

A bősi vízerőműn végzett fenntartási, karbantartási munkálatok miatt az érkező árhullám megosztása csak korlátozottan volt lehetséges. Dunaremeténél az eddigi legnagyobb vízszint alatt mintegy 130 cm-rel tetőzik kedden az áradás.

vizmerce

Dunai árhullám tájékoztató

2017.09.05.

A Duna Szigetköz szakaszán levonuló árhullám Dunakiliti térségében hétfő éjjel tetőzött. Az árhullámmal 4800 m3 víz érkezett másodpercenként  a Pozsonyi dunaszakaszra. Az árhullám megosztása a bősi üzemvízcsatorna és a Duna eredeti medre között csak korlátozottan volt lehetséges az erőművön végzett fenntartási munkák miatt, amit a szlovák fél 2017 tavaszán bejelentett a magyar vízügyi szerveknek. Ezért az őszi  időszakra kevésbé jellemző  árvíz 90 %-át, mintegy 4200 m3-t másodpercenként a Dunán és annak mellékágrendszerein kellett leereszteni. A Dunába érkezett vízhozam óránként 200 m3-rel nőtt.  Az árhullámot rendkívül gyors áradás jellemezte. 2017. szeptember 4-én, hétfőn reggel a magyar oldali szigetközi mellékágrendszerben elérte a tavaszi elárasztás szintjét, és éjfél körül Doborgaz térségében már tetőzött. Dunaremeténél ma délelőtt tetőzik a vízszint várhatóan az eddigi legnagyobb vízszint alatt mintegy 130 cm-rel.

Éjfél után megkezdődött a vízhozam csökkenése. A két ország szakemberei megállapodtak arról, hogy a Dunába érkező vízhozam csökkentése kisebb ütemben történik. Az átadott vízhozam mennyiségének változását óránként 100 m3-benmaximalizálták.  Erre azért van szükség, mert az értékes mellékágrendszerekben a korábban ideiglenes jelleggel megépülő szabályozó műtárgyaknál a hirtelen apadás rongálódásokat, súvadásokat okozhat, ami a későbbiekben akár a vízpótlást is ellehetetleníti. A vízügyi szakemberek ezért folyamatos figyelőszolgálatot tartanak fenn, ellenőrzik a művek állapotát, elvégzik a rongálódások felmérését, szükség esetén beavatkoznak. Az árvíz folyamán folyamatosan mérik a vízállásokat, vízhozamokat annak érdekében, hogy pontosabban tudják meghatározni a térség árvízlevezető képességét, a számítási modellek kalibrálását.

A vízhozam csökkentésének mértékét  figyelembe véve a szigetközi mellékágrendszerben a tavaszi elárasztás szintje várhatóan 2017.szeptember 06-án, szerdán este, az időszaknak megfelelő vízállások előreláthatóan 08-án, pénteken állnak majd helyre.

Országos Vízügyi Főigazgatóság, 2017. szeptember 5.

 

A szakemberek továbbra sem javasolják a vízitúrázást, a hullámtéren végzett egyéb idegenforgalmi és gazdálkodási tevékenységeket a szigetközi vízrendszerben kialakult gyors  és veszélyes áramlások miatt.

Az árhullám tetőzése Budapestnél a korábbiakban jelzettekkel összhangban, az I. fokú készültségi szinttől jelentősen elmaradó vízszinttel, várhatóan a hét közepén (szerda-csütörtök) következik be.
A várható vízállások az alábbi oldalon tekinthetőek meg: Vízállás előrejelzés

Jégzajlás a Dunán



A napok óta tartó, szokatlanul erős fagy hatására nem csak a tavaink felszíne fagyott be, hanem egyre nagyobb jégtáblák jelennek meg folyó vizeinken is. Sőt a holtágak többségén már összefüggő a jégtakaró.

Valójában minden évben van 2-3 hét, amikor a Dunán több-kevesebb jégtábla jelzi, hogy tél van, gyakoriak a mínuszok, de arra már kevesen emlékezhetnek saját tapasztalatból, hogy a folyó teljes szélességében befagyjon, összeálljanak a jégtáblák, sőt annyira meg is vastagodjon, hogy arra rá is merészkedhessünk. (Egy-egy nehezen érthető és elég rossz végkimenetelű terepjárós kísérlettől eltekintve 🙂 ).
Pedig még történelmi esemény is fűződik a Duna jegéhez. Egyes történelemkönyvek szerint Hunyadi Mátyást a Duna jegén összegyűlt nép közfelkiáltással választotta meg Magyarország királyának. (Ha mélyebben után olvasunk ennek a történelmi eseménynek, akkor az derül ki, hogy maga a koronázás és választás ugyan valószínűleg nem a jégen zajlott, de mindenesetre az ünneplő tömeg a Duna jegén is ünnepelte az új királyt.)
A legutóbbi olyan alkalom, amikor a Duna teljes szélességében befagyott, annyira, hogy elbírjon embereket is, 54 éve, 1963 telén történt. Ezt az eseményt több fényképen is megörökítették az utókor számára.

A befagyott Duna Budapestnel 1963 telén. Fotó: Bara István

A befagyott Duna Budapestnel 1963 telén. Fotó: Bara István


Az 1963-as, fagyos időszakról készült visszaemlékezést a dunaiszigetek.blog oldal cikkében, további fényképekkel illusztrálva olvashatják.

Pár kép a 2017-es jégzajlásról:
wp_20170108_11_55_09_pro

wp_20170108_12_02_05_pro

wp_20170108_12_05_22_pro

wp_20170108_12_12_15_pro

A Dunán zajló jegesedést a part mentén élők mindig baljós előjelnek tekintették. Tavasszal ugyanis, amikor az enyhébb idő beköszöntével megindult a folyó északi szakaszain a jégzajlás, a fentről érkező jégtáblák, a Kárpát-medencében többnyire még jégpáncélt találtak, ezért egymásra torlódtak és visszaduzzasztották a folyó vizét. Ha elég víz gyűlt össze, a megnövekvő nyomás hatására a jégtorlasz megemelkedett és pusztító “romboló hajóként” továbbúszott, rendszerint minden útjába kerülő dolgot letarolva.

Forrás: Dunaiszigetek.blog

A nagy esőzések hatására árad a Duna

Hirtelen vízszintemelkedés indult meg a Dunán.

A Duna vízgyűjtő területén, az elmúlt napokban lehullott, illetve a várhatóan még hétvégén is jócskán gyarapodó csapadékmennyiségnek köszönhetően nem csak a helyi, kis folyókon, patakokon alakultak/nak ki villám-árvizek, hanem igen hirtelen vízszintemelkedés indult meg a Duna magyarországi szakaszán is.

image

A július 15., 06:00-át megelőző 14 napban lehullott csapadék összege


image
Az Országos Vízjelző Szolgálat szakemberei, a pénteki adatok ismeretében, a folyó, határainkon belül eső, felső szakaszán vasárnapra, Budapesten hétfőre, 550 cm-nél, az alsóbb szakaszokon szerdára, illetve csütörtökre várják az áradás tetőzését.
Nagybajcsnál a vízszint megközelíti a II. fokú árvízkészültségi szintet (540 cm), míg Komáromnál az I. fokú árvízkészültségi szintre (500cm) becslik a tetőzést. Máshol előreláthatólag nem éri el a készültségi szintet a folyó vízszintje.

image

image

image

Az aktuális előrejelzéseket “Vízállás” aloldalunkon találják.

Árvizek és belvizek február derekán

A február második hetében várható jelentős mennyiségű csapadék hatására fokozódó belvíz problémákra és egyes északkeleti folyókon levonuló árhullámra is fel kell készülni.

Az előrejelzések szerint jelentős mennyiségű, helyenként a 70 mm-t is meghaladó csapadék hullik a következő 8-10 napban hazánk határain belül, az északi, északkeleti folyók vízgyűjtőjében pedig ez a szám elérheti a 110-120 mm-t is. A képen fehér vonallal határolva látható a hazai folyók vízgyűjtő területe.
csapszum237o
Ennek hatására egyes kisebb folyókon jelentős, a Tiszán és a Dunán csak mérsékelt árhullám érkezése várható.
A jelentősebb vízszintemelkedésben érintett folyók közé tartozik a Túr, de előreláthatólag nem éri el az I. fokú árvízvédelmi készültséget a folyó vízszintje. Tetőzése február 12-14-én várható.
Ugyancsak érintett a Bodrog, ahol a vízszint elérheti az I. fokú árvízvédelmi készültséget és napokig magasan is marad a vízügyi előrejelzések szerint.
A Sajón és a Hernádon is megközelíti, esetleg eléri az I. fokú árvízvédelmi készültség szintjét az áradás. A csúcsot február 13-15-re prognosztizálják.
A részletes és friss vízügyi előrejelzéseket megtekinthetik az alábbi aloldalunkon is: Vízállások

belviz20160208

Belvízvédelmi készültség 2016.02.08-án

Az árvizek mellett jelentős problémákat okozhat a fokozódó belvíz helyzet.
Az utóbbi napok csapadékos időjárásának következtében 8 vízügyi igazgatóság területén 32 belvízvédelmi szakaszon rendeltek el belvízvédelmi készültséget, 21 szakaszon I. fokon, 11 szakaszon II. fokon védekeznek. Területi elöntés 16 ezer ha-on alakult ki, elsősorban a mélyebben fekvő, minden évben belvizes területeket érinti. A legnagyobb elöntést, 12,1 ezer ha-t a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság területén regisztrálták. Országosan 101 db szivattyútelep üzemel, 3.5 millió m3 belvizet emelnek át a befogadókba. A belvízi védekezésben az igazgatóságok 182 dolgozója vett részt. Legfontosabb feladatuk a folyamatos szivattyúzás, a csatornák, műtárgyak állapotának ellenőrzése, valamint az elöntéssel érintett területek bejárása.

 

Forrás: Vízügyi Főigazgatóság, Országos Vízjelző Szolgálat