Tájékoztató a Dunán 2018. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Országos Vízügyi Főigazgatóság
Országos Vízjelző Szolgálat
2018. febr. 28.
 
1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék
A 2017. november 1 -től 2018. február 28 -ig terjedő időszakban a Duna nagymarosi vízgyűjtőjén a rendelkezésre álló csapadék adatok alapján a lehullott csapadék összege 266,2 mm -re adódott. Ez az érték felülmúlja az előző 30 év átlagát ( 212 ,9 mm), annak 125 % -a.
Az 1. ábrából kiderül, hogy a novembertől , a vizsgált időszak első 3 hónapjában a csapadék a sokévi átlag felett alakult , pl. januárban a 30 éves átlagnál 80 % -al több hullott le, míg a február az átlagosnál szárazabbnak mondható , 28 % -al kevesebb csapadék esett a tél utolsó hónapjában.
A 2. ábrán látható, hogy az idei téli időszak csapadékmennyisége az utóbbi évek egyik legmagasabb értéke, a 2013. év ugyanezen időszakában leesett 270 mm feletti csapadékát megközelíti , a tavalyi téli hónapokban lehullott mennyiségnek pedig a 174 % -a.
Összességében elmondható, hogy a mögöttünk levő téli időszakban a Duna nagymarosi vízgyűjtő területén az átlagosnál 25 %-al több csapadék esett, mely jelentős része a novembertől január végéig tartó időszakban hullott le.
 
2. Az őszi és a téli időszak hőmérsékleti viszonyai
A Duna nagymarosi vízgyűjtőjének hőmérsékleti viszonyait a lefolyási viszonyok alakításában  jelentős szerepet játszó részvízgyűjtők havi középhőmérsékletének területi átlagértékeivel,  valamint a sokéves átlaggal (zárójelben) jellemeztük ( 1. táblázat ):
 

Az 1. táblázatból látható, hogy a vizsgált 4 hónapos, novembertől februárig tartó téli időszak folyamán, gyakorlatilag csak a januárra jellemző, hogy az összes részvízgyűjtőn az átlagosnál melegebb volt. A havi középhőmérsékletek 2017. november és december hónapban a Felső-Duna és az Inn vízgyűjtőn 0,5-3 ,0 o C -al az átlag alatt alakultak, míg a többi vízgyűjtőn novemberben átlag körül, decemberben valamivel az átlag feletti középértékeket mutattak. 2018. január hónap enyhülést hozott, a sokéves átlaghoz képest 1,4-4,1 o C -al magasabb középhőmérséklet értékeket mértek , míg a február az idei tél egyértelműen leghidegebb hónapja volt , mindegyik részvízgyűjtőt negatív középhőmérséklet és a sokéves átlagnál jóval alacsonyabb hőmérséklet jellemezte.

Összességében megállapíthatjuk, hogy a 2018-as év januári hónapja mindegyik részvízgyűjtőn pozitív középhőmérsékleteket és az átlagosnál jelentősen melegebb , míg a február fagypont alatti középhőmérsékleteket és az átlagosnál több fokkal hidegebb időjárást hozott.

3. A vízgyűjtőn 2018. február 28 -án hó alakjában tárolt vízkészlet

A Duna nagymarosi vízgyűjtő területén a hóban tárolt vízkészlet értékét elsősorban bajor é s osztrák meteorológiai állomások hóvastagság, illetve hóvízegyenérték adatai, valamint a rendelkezésre álló meteorológiai adatokból, az orografikus hatások figyelembevételével számított mintegy 2300 hóvízegyenérték és hóvastagság adat alapján határoztuk meg.

2018. február végére a Duna Nagymaros feletti vízgyűjtő területein igen sok, 18,8 km3, az elmúlt húsz év-adott napra vonatkozó-maximális értékénél is nagyobb mennyiségű hó halmozódott fel. Ez a magas érték elsősorban a Duna vízgyűjtő bajor területein, az Inn vízrendszerén, valamint a két nagy osztrák mellékfolyó, a Traun és az Enns vízgyűjtő területén végbement jelentős mértékű hófelhalmozódásnak köszönhető. A csehországi és felvidéki nagyobb vízfolyások (Morva, Vág) vízgyűjtőjén kisebb mértékű volt a hófelhalmozódás, itt az átlagot némileg meghaladó, de az eddigi maximális mennyiségtől jóval elmaradó értékek a jellemzőek .

A Duna nagymarosi vízgyűjtő területén hóban tárolt vízkészlet idei téli menetvonalát a 3. és 4. ábrán ábrázoltuk, a sokéves átlaggal és a szélsőértékekkel együtt. A 2. táblázatban pedig a felhalmozódott hóban tárolt vízkészlet 2018. február 28-án érvényes értékeit 500 m-es magassági bontásban tüntettük fel.

Az ábrákon látható, hogy a Duna nagymarosi vízgyűjtőjén a hóban tárolt vízkészlet mennyisége az idei télen végig a sokéves átlag felett, a sokéves maximumokat jelentő értékek körül alakult.

Már novemberben megkezdődött a hó felhalmozódása, ami a felső-dunai vízgyűjtők hideg és csapadékos időjárásának köszönhetően decemberben intenzíven folytatódott. A december elején mért 4,6 km3-ről december végére 13,6 km3-re nőtt a hóban tárolt vízkészlet értéke. Januárban , az átlagosnál melegebb időjárás miatt lelassult a folyamat, a felhalmozódás intenzitása csökkent, majd február első felében a hideg idő beköszöntével ismét felerősödött, és a hóban tárolt vízkészlet mennyisége a hónap közepére a sokéves maximum értékét is meghaladta , és meghaladja a meteorológiai tél utolsó napján is.

A hóban tárolt vízkészlet jelenlegi, február 2 8-i értéke 18,810 km3 , ez a 1998-2017-os időszak, az adott év ugyanezen a napján mért átlagos értéknek , a 10,27 km3 -nek a 1 83 % -a, a maximális értékén él pedig 13 %-kal magasabb.

A hóvízkészlet értékét a meteorológiai tél utolsó napján az elmúlt húsz téli időszak hasonló adataival is ábrázoltuk. Az 5. ábráról is leolvasható, hogy az idei télen felhalmozódott hóban lévő vízkészlet jelentős mennyiségű, az utóbbi évek legmagasabb értéke.

 

Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a mögöttünk álló, jelentős csapadékot hozó téli időszakban, a Duna nagymarosi vízgyűjtő területén felhalmozódott hóban tárolt vízkészlet tél végi értéke igen magas, jóval meghaladja a sokéves átlag és a sokéves maximum értékét is.

(Megjegyezzük, hogy a Dráva vízgyűjtő terület é n is az átlagosnál több, de nem rekord közeli a hófelhalmozódás mértéke. )

4. A tavaszi időszakra vonatkozó hidrológiai előrejelzés

A mai nap rendelkezésre álló hosszú-távú meteorológiai előrejelzések szerint Magyarország területén márciusban az átlagosnál melegebb és az átlagosnál szárazabb idő, áprilisban az átlagosnál kissé magasabb hőmérséklet és átlagosan csapadékos időjárás várható, míg a tavasz utolsó hónapja, a május kissé melegebbnek és az átlagosnál kissé szárazabbnak ígérkezik.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat 10 napos előrejelzése szerint március első napjaiban jórészt csapadékmentes, hideg időjárás várható. A lefolyás szempontjából fontos területeken a hajnali minimum hőmérsékletek fagypont alatt alakulnak, a z Inn, a Traun-Enns, valamint Morva és a Vág-Garam-Ipoly vízgyűjtőkön a napi középhőmérsékletek is a negatív 5 hőmérsékleti tartományban maradnak. A hideg időjárás miatt a várhatóan kis mennyiségű csapadék jellemzően hó formájában valószínűsíthető. A fentiekből következően, március első dekádjában a hóvízkészlet jelentősebb csökkenése még nem várható.

A fenti meteorológiai előrejelzéseket figyelembe véve készítettük el vízállás előrejelzéseinket a Duna budapesti szelvényére. Az eredményeket a 3. táblázatban láthatjuk.

A Duna budapesti szelvényére vonatkozó maximális vízállás előrejelzett értékeit a fenti három hónapra a 8 – 10. ábrán ábrázoltuk, az elmúlt 5 évben észlelt hasonló értékekkel együtt. A grafikonokról leolvasható, hogy májusban 500 cm körüli, ilyenkor átlagosnak mondható havi maximális vízszintek valószínűsíthetők, de márciusban és áprilisban ez az érték az utóbbi 5 év legmagasabb vízállását jelzi előre.

A jelenlegi helyzet alapján tehát a tavaszi hónapokban egy jelentős dunai árhullám kialakulására az átlagosnál mindenképpen nagyobb esély mutatkozik. Az olvadás megindulásának nagymérvű késlekedése, illetve az olvadással egyidejű nagy mennyiségű csapadék előfordulása esetén –legnagyobb eséllyel március végén és áprilisban -akár árvédelmi intézkedéseket igénylő helyzet is előállhat.

Meg kell jegyezni azonban, hogy a felhalmozódott nagy mennyiségű hó olvadása önmagában még nem elégséges egy komoly árhullám kialakulásához. A magasságilag igen tagolt Duna vízgyűjtőn ugyanis, a vízgyűjtő teljes területén egyszerre meginduló olvadás nehezen képzelhető el, ezért egy nagy árhullám kialakulásához mindenképpen jelentős mennyiségű folyékony csapadékra is szükség van.

Budapest, 2018. február 28.

Spitzerné Farkas Márta

A friss előrejelzési grafikonokat megtalálják a Vízállások aloldalunkon: Várható vízállások a Dunán

Országos Vízjelző Szolgálat

Dunai árhullám tájékoztató 2017 szeptember

A bősi vízerőműn végzett fenntartási, karbantartási munkálatok miatt az érkező árhullám megosztása csak korlátozottan volt lehetséges. Dunaremeténél az eddigi legnagyobb vízszint alatt mintegy 130 cm-rel tetőzik kedden az áradás.

vizmerce

Dunai árhullám tájékoztató

2017.09.05.

A Duna Szigetköz szakaszán levonuló árhullám Dunakiliti térségében hétfő éjjel tetőzött. Az árhullámmal 4800 m3 víz érkezett másodpercenként  a Pozsonyi dunaszakaszra. Az árhullám megosztása a bősi üzemvízcsatorna és a Duna eredeti medre között csak korlátozottan volt lehetséges az erőművön végzett fenntartási munkák miatt, amit a szlovák fél 2017 tavaszán bejelentett a magyar vízügyi szerveknek. Ezért az őszi  időszakra kevésbé jellemző  árvíz 90 %-át, mintegy 4200 m3-t másodpercenként a Dunán és annak mellékágrendszerein kellett leereszteni. A Dunába érkezett vízhozam óránként 200 m3-rel nőtt.  Az árhullámot rendkívül gyors áradás jellemezte. 2017. szeptember 4-én, hétfőn reggel a magyar oldali szigetközi mellékágrendszerben elérte a tavaszi elárasztás szintjét, és éjfél körül Doborgaz térségében már tetőzött. Dunaremeténél ma délelőtt tetőzik a vízszint várhatóan az eddigi legnagyobb vízszint alatt mintegy 130 cm-rel.

Éjfél után megkezdődött a vízhozam csökkenése. A két ország szakemberei megállapodtak arról, hogy a Dunába érkező vízhozam csökkentése kisebb ütemben történik. Az átadott vízhozam mennyiségének változását óránként 100 m3-benmaximalizálták.  Erre azért van szükség, mert az értékes mellékágrendszerekben a korábban ideiglenes jelleggel megépülő szabályozó műtárgyaknál a hirtelen apadás rongálódásokat, súvadásokat okozhat, ami a későbbiekben akár a vízpótlást is ellehetetleníti. A vízügyi szakemberek ezért folyamatos figyelőszolgálatot tartanak fenn, ellenőrzik a művek állapotát, elvégzik a rongálódások felmérését, szükség esetén beavatkoznak. Az árvíz folyamán folyamatosan mérik a vízállásokat, vízhozamokat annak érdekében, hogy pontosabban tudják meghatározni a térség árvízlevezető képességét, a számítási modellek kalibrálását.

A vízhozam csökkentésének mértékét  figyelembe véve a szigetközi mellékágrendszerben a tavaszi elárasztás szintje várhatóan 2017.szeptember 06-án, szerdán este, az időszaknak megfelelő vízállások előreláthatóan 08-án, pénteken állnak majd helyre.

Országos Vízügyi Főigazgatóság, 2017. szeptember 5.

 

A szakemberek továbbra sem javasolják a vízitúrázást, a hullámtéren végzett egyéb idegenforgalmi és gazdálkodási tevékenységeket a szigetközi vízrendszerben kialakult gyors  és veszélyes áramlások miatt.

Az árhullám tetőzése Budapestnél a korábbiakban jelzettekkel összhangban, az I. fokú készültségi szinttől jelentősen elmaradó vízszinttel, várhatóan a hét közepén (szerda-csütörtök) következik be.
A várható vízállások az alábbi oldalon tekinthetőek meg: Vízállás előrejelzés

Jégzajlás a Dunán

A napok óta tartó, szokatlanul erős fagy hatására nem csak a tavaink felszíne fagyott be, hanem egyre nagyobb jégtáblák jelennek meg folyó vizeinken is. Sőt a holtágak többségén már összefüggő a jégtakaró.

Valójában minden évben van 2-3 hét, amikor a Dunán több-kevesebb jégtábla jelzi, hogy tél van, gyakoriak a mínuszok, de arra már kevesen emlékezhetnek saját tapasztalatból, hogy a folyó teljes szélességében befagyjon, összeálljanak a jégtáblák, sőt annyira meg is vastagodjon, hogy arra rá is merészkedhessünk. (Egy-egy nehezen érthető és elég rossz végkimenetelű terepjárós kísérlettől eltekintve 🙂 ).
Pedig még történelmi esemény is fűződik a Duna jegéhez. Egyes történelemkönyvek szerint Hunyadi Mátyást a Duna jegén összegyűlt nép közfelkiáltással választotta meg Magyarország királyának. (Ha mélyebben után olvasunk ennek a történelmi eseménynek, akkor az derül ki, hogy maga a koronázás és választás ugyan valószínűleg nem a jégen zajlott, de mindenesetre az ünneplő tömeg a Duna jegén is ünnepelte az új királyt.)
A legutóbbi olyan alkalom, amikor a Duna teljes szélességében befagyott, annyira, hogy elbírjon embereket is, 54 éve, 1963 telén történt. Ezt az eseményt több fényképen is megörökítették az utókor számára.

A befagyott Duna Budapestnel 1963 telén. Fotó: Bara István

A befagyott Duna Budapestnel 1963 telén. Fotó: Bara István


Az 1963-as, fagyos időszakról készült visszaemlékezést a dunaiszigetek.blog oldal cikkében, további fényképekkel illusztrálva olvashatják.

Pár kép a 2017-es jégzajlásról:
wp_20170108_11_55_09_pro

wp_20170108_12_02_05_pro

wp_20170108_12_05_22_pro

wp_20170108_12_12_15_pro

A Dunán zajló jegesedést a part mentén élők mindig baljós előjelnek tekintették. Tavasszal ugyanis, amikor az enyhébb idő beköszöntével megindult a folyó északi szakaszain a jégzajlás, a fentről érkező jégtáblák, a Kárpát-medencében többnyire még jégpáncélt találtak, ezért egymásra torlódtak és visszaduzzasztották a folyó vizét. Ha elég víz gyűlt össze, a megnövekvő nyomás hatására a jégtorlasz megemelkedett és pusztító “romboló hajóként” továbbúszott, rendszerint minden útjába kerülő dolgot letarolva.

Forrás: Dunaiszigetek.blog

A nagy esőzések hatására árad a Duna

Hirtelen vízszintemelkedés indult meg a Dunán.

A Duna vízgyűjtő területén, az elmúlt napokban lehullott, illetve a várhatóan még hétvégén is jócskán gyarapodó csapadékmennyiségnek köszönhetően nem csak a helyi, kis folyókon, patakokon alakultak/nak ki villám-árvizek, hanem igen hirtelen vízszintemelkedés indult meg a Duna magyarországi szakaszán is.

image

A július 15., 06:00-át megelőző 14 napban lehullott csapadék összege


image
Az Országos Vízjelző Szolgálat szakemberei, a pénteki adatok ismeretében, a folyó, határainkon belül eső, felső szakaszán vasárnapra, Budapesten hétfőre, 550 cm-nél, az alsóbb szakaszokon szerdára, illetve csütörtökre várják az áradás tetőzését.
Nagybajcsnál a vízszint megközelíti a II. fokú árvízkészültségi szintet (540 cm), míg Komáromnál az I. fokú árvízkészültségi szintre (500cm) becslik a tetőzést. Máshol előreláthatólag nem éri el a készültségi szintet a folyó vízszintje.

image

image

image

Az aktuális előrejelzéseket “Vízállás” aloldalunkon találják.

Árvizek és belvizek február derekán

A február második hetében várható jelentős mennyiségű csapadék hatására fokozódó belvíz problémákra és egyes északkeleti folyókon levonuló árhullámra is fel kell készülni.

Az előrejelzések szerint jelentős mennyiségű, helyenként a 70 mm-t is meghaladó csapadék hullik a következő 8-10 napban hazánk határain belül, az északi, északkeleti folyók vízgyűjtőjében pedig ez a szám elérheti a 110-120 mm-t is. A képen fehér vonallal határolva látható a hazai folyók vízgyűjtő területe.
csapszum237o
Ennek hatására egyes kisebb folyókon jelentős, a Tiszán és a Dunán csak mérsékelt árhullám érkezése várható.
A jelentősebb vízszintemelkedésben érintett folyók közé tartozik a Túr, de előreláthatólag nem éri el az I. fokú árvízvédelmi készültséget a folyó vízszintje. Tetőzése február 12-14-én várható.
Ugyancsak érintett a Bodrog, ahol a vízszint elérheti az I. fokú árvízvédelmi készültséget és napokig magasan is marad a vízügyi előrejelzések szerint.
A Sajón és a Hernádon is megközelíti, esetleg eléri az I. fokú árvízvédelmi készültség szintjét az áradás. A csúcsot február 13-15-re prognosztizálják.
A részletes és friss vízügyi előrejelzéseket megtekinthetik az alábbi aloldalunkon is: Vízállások

belviz20160208

Belvízvédelmi készültség 2016.02.08-án

Az árvizek mellett jelentős problémákat okozhat a fokozódó belvíz helyzet.
Az utóbbi napok csapadékos időjárásának következtében 8 vízügyi igazgatóság területén 32 belvízvédelmi szakaszon rendeltek el belvízvédelmi készültséget, 21 szakaszon I. fokon, 11 szakaszon II. fokon védekeznek. Területi elöntés 16 ezer ha-on alakult ki, elsősorban a mélyebben fekvő, minden évben belvizes területeket érinti. A legnagyobb elöntést, 12,1 ezer ha-t a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság területén regisztrálták. Országosan 101 db szivattyútelep üzemel, 3.5 millió m3 belvizet emelnek át a befogadókba. A belvízi védekezésben az igazgatóságok 182 dolgozója vett részt. Legfontosabb feladatuk a folyamatos szivattyúzás, a csatornák, műtárgyak állapotának ellenőrzése, valamint az elöntéssel érintett területek bejárása.

 

Forrás: Vízügyi Főigazgatóság, Országos Vízjelző Szolgálat

Ínség-szikla

iszBudapestnél tartósan az eddig mért legkisebb vízszinthez (51 cm) közelít a Duna vízmagassága.

A Gellért-hegy magasságában található Ínség-szikla 2011-ben látszott ki utoljára. Most, 2015 szeptember elején sikerült a szárazra került szikla platójának magasságát pontosan megmérni. A Magyarország legalacsonyabb hegycsúcsaként is emlegetett Ínség-szikla csúcsa 95 méterrel és 76 centiméterrel található a Balti-tenger szintje fölött.
A vízállás előrejelzés szerint a hétvégén, egy kicsit még tovább csökken a Duna vízszintje. Minimumát október 3-4. folyamán éri el. Most érdemes elsétálni a Szabadság híd, budai hídfője felé, ha szeretnénk megnézni ezt a ritkán látható hegycsúcsot!
Pártai Lucia, október 4-én meg is tette:
iszpl
A mérésről és annak eredményéről az alábbi cikkben olvashatnak részleteket: Ilyen magas Magyarország legalacsonyabb hegycsúcsa!

Június 29. Nemzetközi Duna Nap

A Duna Védelmi Nemzetközi Bizottság kezdeményezésére a Duna Védelmi Egyezmény aláírásának tizedik évfordulója alkalmából, tizenhárom Duna menti ország 2004. június 29-én rendezte meg az első NEMZETKÖZI DUNA-NAPot.

donauknee
A hagyományteremtő ünnep célja, hogy felhívja a figyelmet a tíz nemzet által naponta használt és gyakran kihasznált folyóra, és ezáltal egyfajta dunai szolidaritást alakítson ki. A nemzetközi Duna-napon számos helyen ünneplik Európa nagy folyóját a Fekete erdőtől a Fekete tengerig. A nemzetközi Duna-nap fontosságát kiemeli, hogy az Európai Unió bővülésével a várhatóan egyre nagyobb szerepet játszik majd a dunai hajózás.
A Duna védelmére és fenntartható használatára irányuló egyezményt 1994. június 29-én Szófiában írta alá 13 Duna menti ország. A szerződő felek megállapodtak abban, hogy együttműködnek a vízgazdálkodás alapvető kérdéseiben és intézkedéseket tesznek a kedvezőtlen környezeti hatások csökkentésére és megelőzésére. Ebből a jelentős eseményből teremtett hagyományt a Duna Védelmi Nemzetközi Bizottság (ICPDR), a Nemzetközi Duna Nap életre hívásával 2004-ben.

A Duna a második leghosszabb folyam Európában (a Volga után). Németországban, a Fekete-erdőben ered két kis patakocska, a Brigach és a Breg összefolyásával Donaueschingennél, és innen délkeleti irányban 2850 kilométert tesz meg a Fekete-tengerig. Magyarország egész területe e folyam vízgyűjtőjén terül el, itteni főágának hossza 417 km, ezért az ország vízrajzának meghatározó alkotóeleme.
duna
Napjainkban fontos nemzetközi hajóút. A németországi Rajna–Majna–Duna-csatorna 1992-es megépítése óta részét képezi annak a 3500 km-es transzeurópai vízi útnak, amely az Északi-tenger melletti Rotterdamtól a Fekete-tenger melletti Sulináig ér. A Dunán szállított áruk össztömege 1987-ben elérte a 100 millió tonnát.

A folyó neve az ős-indoeurópai nyelv *dānu (jelentése „folyó, folyam”) szavából ered. A mai oszét nyelv don (jelentése „víz, folyó”) szava hasonlít hozzá. Az Ister a Duna alsó folyásának antik neve. Nevét az ógörögből is származtatják, de kelta eredetűnek is tartják egyes nyelvészek. A legszélesebb körben elfogadott elmélet szerint az Ister név az óeurópai víznevek között sok kapcsolattal rendelkezik, és a gyors, fürge jelentésű ős-indoeurópai *heisr- gyökre vezethető vissza. Rokona így ez a név a bajor Isar, a cseh Jizera, a francia Isère (folyó) és az olasz Isarco folyók nevének, sőt közvetettebb kapcsolata van a Bisztra, Beszterce típusú szláv folyónevekkel is.

Ugyanakkor egyes nyelvtudósok az azonosság miatt a sumer Istár, a termékenység és a háború istennőjének a nevével hozzák összefüggésbe.

A Duna elnevezése más nyelveken: bolgárul Дунав (Dunav), horvátul Dunav, latinul Danubius vagy Danuvius, németül Donau, ógörögül Istros, románul Dunărea, szerbül Дунав / Dunav, szlovákul Dunaj, ukránul Дунáй (Dunáj / Dunay).

Forrás: Wikipedia

Tetőzött a Duna, a Rába és a Lajta

vizmerceApad a Duna, a Rába és a Lajta vízszintje, kedden 18 órakor megszűnik az elsőfokú árvízvédelmi készültség a Dunán és a Lajtán – közölte az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője kedden az MTI-vel.

Németh József elmondta, hogy az elmúlt 24 órában sehol nem volt jelentős csapadék. A Duna Nagybajcsnál hétfőn folyamatosan áradt, az árhullám szintje késő délután tetőzött 527 centiméteren, azóta intenzíven csökken. Kedd reggel 481 centiméter volt a vízállás. Komáromnál is apad a folyó, hajnalban 492 centiméteren tetőzött.
A Rába Győrnél keddre virradó éjszaka 435 centiméteres vízszinttel tetőzött, azóta apad.
A Lajta Mosonmagyaróvárnál kedd hajnalban 205 centiméteren érte el a legmagasabb szintet, azóta folyamatosan csökken a vízállás.
Az igazgató hozzátette: a Rábca menti belvízvédelmi szakaszon továbbra is másodfokú a készültség szintje. A homok-sarródi, a győrsövényházi, a börcsi, a tárnokréti, a bősárkányi, valamint a lesvári szivattyútelepek továbbra is éjjel- nappal működnek. A belvízzel elöntött terület nagysága 7749 hektár.

Forrás: MTI

Dunai árvíz 2013 (06.17. 11 óra)

AZ ORSZÁGOS MŰSZAKI IRÁNYÍTÓ TÖRZS KÖZLEMÉNYE

2013.06.17. 11.00 óra

Magyarország az árvízi védekezésben is jól teljesített: „Túl vagyunk a nehezén”

Orbán Viktor a Magyar Rádióban elhangzott szavai szerint: „Egy magabiztos és cselekvőképes ország nagyszerű teljesítménye volt a dunai árvíz elleni védekezés. Az árvízi veszélyt példátlan összefogással, jó szervezettséggel és szakértelemmel lehetett elhárítani, a védművek pedig állták a nyomást.”

A június 16-án, szombaton, Mohácson tartott sajtótájékoztatóján elmondta: Túl vagyunk a nehezén, nem veszítettünk emberéletet, komolyabb sérülés sem történt, és nincs tömeges kár”, most a helyreállítás a következő feladat. Hozzátette: A veszély elhárításához három dologra: összefogásra, jó szervezettségre és szakértelemre volt szükség.

A sajtótájékoztatón kiemelte: „Egész Magyarország nevében köszönetet mondhatok és köszönetet kell mondanom a vízügyi szakembereknek, hogy képesek voltak az árhullámot előre jelezni és a levonulásnál a szükséges szakmai információkat a védekezők számára rendelkezésre bocsátani.

A Duna fővárostól délre eső szakaszára kihirdetett árvízi veszélyhelyzet meghosszabbításához hozzájárult pénteken a parlament. Pintér Sándor belügyminiszter határozati javaslatát nagy többséggel fogadták el a képviselők. A kormány hétfőn Pest megyében az érdi, a ráckevei és a szigetszentmiklósi járás, Fejér megyében a martonvásári és a dunaújvárosi, Bács-Kiskun megyében a kunszentmiklósi, a kalocsai és a bajai járás, Tolna megyében a paksi, a tolnai és a szekszárdi, Baranya megyében pedig a mohácsi járás közigazgatási területére is kihirdette a veszélyhelyzetet. A kabinet erről szóló rendelete alapesetben 15 napig hatályos, ám a pénteki parlamenti felhatalmazással a veszélyhelyzet július 19-ig meghosszabbítható.

Jelenleg a Duna a magyarországi szakaszon végig apad, az árhullám tetőzése a szerbiai szakaszon jár.

A védekezés ütemezetten zajlik

Az OMIT – az Országos Műszaki Irányító Törzs szakembereinek irányításával az árhullám levonulását követő védekezés ütemezetten zajlik. A szakemberek az egységeket a tetőzés után várható árvízi jelenségek kezelésére. A gátak állapotát folyamatosan ellenőrzik, a kritikus helyeken meghozták a megfelelő intézkedéseket.

A legnagyobb vízállások – Mohács kivételével – mindenhol meghaladták a korábban valaha mért legnagyobb szinteket.

Bajánál a víz szintje tegnap estére a III. készültségi szint (900cm) alá süllyedt, ezzel a Duna hazai szakaszain már sehol sem észlelnek  III. fok feletti értéket. Paksnál mérnek I. fok, Baján és Mohácsnál mérnek II. fok feletti vízállásokat. Budapestnél ma reggel 560 cm-t észleltek.

A szentendrei mobilgát jún. 6-án délután

Kiemelt figyelem a védművek állapotára

A vízügyi szakemberek véleménye szerint továbbra is kiemelt figyelmet kell fordítani a védművek állapotára és a szükséges védekezési terv ellátására. A korábbi árhullámok tapasztalatai rámutattak, hogy a védekezési időszak egyik legfontosabb időszaka az apadás idejére tevődik, ugyanis ilyenkor a nagyrészt földből épült árvízi művek szilárdsága, állékonysága jelentősen csökken. A vízügyi szolgálat szakembereinek ennek megfelelően a fokozott megfigyelést és a beavatkozásokhoz szükséges erőforrások helyszínen tartását ebben az időszakban is biztosítani kell.

A mostani tapasztalatok alapján a Dunának, különösen a felső szakaszán jellemző önkormányzati védekezést új rendszerbe kell átszervezni. Az önkormányzat felkészültsége nem elégséges egy ilyen nagy víz kezelésére. A települések alapvédettségét meg kell oldani. Az ideiglenes művek tömege helyett állandó létesítmények alkalmazásával kell felkészülni az árvizek fogadására.

Légi felmérés

Befejeződött a dunai árvíz légi felmérése, amely az Országos Vízügyi Főigazgatóság megbízásából végzett repülőgépes felmérés mintegy 1250 km2 területet érintett a Duna teljes vonalában. A 2800 km-es repülési vonalhosszon 8600 felvétel készült.

A felvételezés felbecsülhetetlen információt jelent a hazai vízügy és katasztrófavédelem számára. A valaha mért legnagyobb dunai vízállás ugyanis olyan hidraulikai helyzetet teremtett, mely lehetővé teszi az árvízvédelmi művek állapotának értékelését. A töltések mentett oldalán megjelenő elöntések, telítettségi viszonyok speciális kamerákkal végzett felmérése értékes információkkal szolgál a töltésrekonstrukciós munkálatok tervezéséhez. A lézerimpulzusos magasságmérésekkel egybekötött felvételezés (5,8 milliárd magassági pontmérés!) a hullámtérnél, illetve az elöntéseknél szélesebb sávot érintett. Az így kapott nagy részletességű terepfelszín modellek jelenthetik az alapját a jövőbeni elöntés-szimulációknak is. A repülési feladatot a Károly Róbert Főiskola hajtotta végre. Az adatok feldolgozását, kiértékelést a Főiskola szakemberei megkezdték.

A legnagyobb árhullámok tetőzésének rögzítése és utólagos magassági bemérése megalapozza a védekezés, töltésfejlesztés tervezését. A vízügyi szakemberek a jelenlegi nagy dunai árvíznél – ahogy a többi folyó nagy árvizeinél is – folyamatosan bejelölik a tetőző vízszinteket és ezek a munkák már most is zajlanak. A mérés mintegy 700 kilométert érint, közel ezer jelöléssel. A rögzítést követően azonnal megkezdődött a pontok magasságának bemérése, a legkorszerűbb geodéziai GPS technikával.  A beméréshez közel 1500 kilométert kell összességében bejárni.

Folyamatos tájékoztatás

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság által működtetett www.vizugy.hu internetes oldal a RENDKÍVÜLI HÍR/RÉSZLETEK rovatban folyamatosan közli az aktuális árvízi információkat. A napokban ugrásszerűen megnövekedett forgalom zavartalanságát a honlap működtetői a szerverkapacitás bővítésével, a technikai háttér megerősítésével biztosítják. A lakosság számára fejlesztett térképes árvízi tájékoztató, az ÁRVÍZ 2013, androidos alkalmazással is elérhető.

A legfrissebb árvízi adatok a Dunán – 2013. június 17. 10.00 óra

Állomás Aktuális vízállás (cm) Mértékadó tetőzés magassága (cm) Mértékadó tetőzés időpontja Eddigi legnagyobb vízszint (cm) Az eddigi  legnagyobb vízszint éve
Nagybajcs 466 907 cm jún. 7. 21:00-tól jún. 8. 05:00-ig 872 2002
Komárom 459 845 cm jún. 8. 17:00-23:00 802 2002
Esztergom 452 813 cm jún. 9.
04:00-07:00
771 2002
Nagymaros 399 751cm jún. 9. 13:00-16:00 714 2006
Budapest 559 891 cm június 9. 20:00-tól jún.10. 03:00-ig 860 2006
Dunaújváros 476 755 cm június 11. 01:00 742 1965
Dunaföldvár 460 721 cm június 11.

04:00-11:00

703 1965
Paks 671 891 cm június 11. 07:00-16:00 872 1965
Dombori 757 916 cm június 11. 18:00-tól jún. 12.  03:00-ig 894 1965
Baja 881 989 cm június 12. 05:00 976 1965
Mohács 897 964 cm június 13. 03.00-12.00 984 1965

Jelenleg 707,7 km töltésen van árvízvédelmi készültség Magyarországon.

Országos Műszak Irányító Törzs

Országos Vízügyi Főigazgatóság

Internet: www.vizugy.hu

Jelentősen emelkedik a vízszint a Duna magyarországi szakaszán

A sok csapadék miatt a Duna magyarországi szakaszán jelentősen emelkedik a vízszint, az árhullám a jövő héten éri el Budapestet, amelynek következtében várhatóan víz alá kerülnek az alsó rakpartok – közölte az Országos Vízügyi Főigazgatóság pénteken az MTI-vel.

A Magyarországon is tapasztalt, hirtelen lehullott, gyakran viharokkal kísért nagy mennyiségű csapadékkal járó időjárás a Duna vízgyűjtő területén is jelentősen emelte a folyó vízszintjét. A németországi Inn térségében, valamint az ausztriai szakaszon is további jelentős csapadék várható.
A közlemény szerint a folyó első magyarországi vízszintmérő helyén, Nagybajcsnál a péntek reggeli vízállás 296 centiméter, a napokban a tetőzés 600 centiméter körül várható, ami a folyó e szakaszán a másodfokú árvízvédelmi készültség elrendelését teszi szükségessé.
Az árhullám a jövő héten éri el Budapestet, szerdán vagy csütörtökön várható a tetőzése, amelynek következtében számolni kell azzal, hogy az alsó rakpartok is víz alá kerülnek.
Az aktuális előrejelzéseket alábbi aloldalunkon tekinthetik meg: Vízállás előrejelzések
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság több, a magyar állam és az Európai Unió finanszírozásában megvalósuló projekt keretében tovább fejleszti a szélsőséges időjárási viszonyok miatt is előforduló, hasonló árhullámok kezelésére szolgáló védművek rendszerét – emlékeztetnek a közleményben.
Hozzáteszik: jelenleg a Duna-projekt megvalósítása is folyik, amely 28,3 milliárdos beruházás keretében több védmű fejlesztését, építését teszi lehetővé.

Forrás: MTI