Csapadékos hét 09.18-24.

Miután a hét első felében igen jelentős mennyiségű eső esett az ország nyugati területein, különösen a nyugati határvidéken, szerda estétől sorra kerül a keleti országrész is. A hét második felében gyakori, kiadós esőkre van kilátás, összességében jelentős mennyiségű csapadékkal.

Az elmúlt 14 napban, de ezen belül is főként az elmúlt 4 napban lehullott eső összmennyisége hazánk nyugati határvidékén volt a legtöbb. Az alábbi térképről leolvasható, hogy Szentgotthárd térségében a 150 mm-t is meghaladta a mért csapadékösszeg:
0920_14napcsap

Ennek hatására egy kisebb árhullám van levonulóban dunántúli folyóinkon.

A középső és főként a keleti, délkeleti országrész ehhez képest alig kapott csapadékot. Eddig.
A szerdai modellfutás szerint a következő 4-5 napban keleten fordul csapadékosabbra az időjárás. Gyakori, ismétlődő időnként változó hosszúságú szünetekkel tűzdelt esőkből helyenként akár 60-70 mm-nyi csapadék is összegyűlhet.

csapadék összegvasestig

GFS 2017.09.20. 08:00 modelleredmény

A friss előrejelzési modellfutások eredményeit nyomon követheti honlapunkon az Előrejelzési térképek aloldalon található Napi csapadékösszeg, illetve Csapadékösszeg menüpontokban.

Az esőzés vizeinkre gyakorolt hatása, azaz a folyók vízállásának várható alakulása Vízállás oldalunkon található.

Medárd napja

június 8.: Medárd napja.

A legismertebb jóslás szerint, ha e napon esik az eső, akkor a következő negyven napban is esni fog. Ha viszont nem nyílnak meg az ég csatornái, akkor negyven napos szárazság várható.
Szent Medárd frank származású, katolikus püspök (576.), a flandriaiak megtérítője volt.
Legendája az esőzéssel kapcsolódik össze. Gyermekkorában egy feje fölött szálló sas védelmezte őt az esőtől, felnőtt korában pedig, amikor egy duhaj, mulatozó társaságot nem tudott szép szóval megfékezni, esőért fohászkodott, így végül a csapatra hirtelen lezúduló és 40 napig tartó eső vetett véget a tivornyának.
medard
A hagyomány szerint ha e napon megfürdetünk egy kakast, nyomban megnyílik az ég, és ömleni kezd belőle a zápor. De Medárd napján a tóban, folyóban óvatosan fürödjünk, mert a vizek királya és minden vízszellem ezen a napon szedi áldozatait, így könnyen bajba kerülhetünk.

Mint minden legenda és néphit mögött, e mögött is áll természettudományos magyarázat. Júniusra a szárazföld belső területei már jól fölmelegednek, a meleg levegő felfelé áramlik, és helyébe érkeznek a súlyosabb párás tengeri légtömegek, ezek meghozzák az esőket, zivatarokat. Ezért jellemző a május végi, június eleji változékony, záporos, zivataros időjárás, ami persze nem köthető egyetlen naphoz.

Özönvízszerű esőzések a Dunántúlon és északon

A napok óta a Kárpát-medencében “fortyogó” páradús, fülledt légtömeg igen labilis időjárási helyzetet idézett elő hazánkban is, melynek hatására a Dunántúlon és az Északi-középhegységben és környezetében sokfelé özönvízszerű esőzések, viharos zivatarok, felhőszakadások és jégeső is előfordult.

Az elmúlt 24 órában, azaz kb. vasárnap déltől hétfő délig lehulló csapadékmennyiség helyenként megközelítette vagy meg is haladta a havi átlagot.
Mivel jellemzően (bár nem minden esetben) konvektív, azaz helyben kialakuló, kisebb körzeteket érintettek ezek a csapadékgócok, az egyes konkrét pontokon lehullott csapadék mennyisége még kis távolságon belül is nagyon különbözhet. A Dunántúli-középhegységben esett a legtöbb csapadék. Ott előfordultak mérőhelyek, ahol az 50 mm-t is meghaladta az egy nap alatt lehullott eső mennyisége.
Az ilyen felhőszakadások, különösen hegyek, dombok lábánál, a völgyekben gyakran okoznak villám-árvizeket, amikor is egy-egy kisebb patak, folyó, a hirtelen lehulló, nagy mennyiségű esőtől annyira megduzzad, hogy kiönt a medréből
Az Országos Meteorológiai Szolgálat által közzétett csapadék térképen egész jó megközelítéssel lehet látni, hogy merre esett sok eső:
24ocs

Forrás: OMSZ

F1 Egyesült Államok Nagydíja – Vasárnapra halasztották az időmérő edzést

f1Az időjárási körülmények miatt vasárnap rendezik meg Forma-1-es Egyesült Államok Nagydíja eredetileg szombatra tervezett időmérő edzését.

A kvalifikációt a versenybíróság és a Nemzetközi Automobil Szövetség (FIA) döntésének értelmében vasárnap – magyar idő szerint – 15 órakor rendezik.
Az eredetileg szombat 20 órára kiírt kvalifikáció félórás halasztásokkal három órát csúszott a texasi Austinban és környékén tomboló viharos szél, valamint az azt kísérő heves eső miatt. A szombaton, még korábban lebonyolított harmadik szabadedzésen, viharos esőzés közepette a világbajnoki címvédő és az összetettben most is élen álló Lewis Hamilton, a Mercedes brit pilótája volt a leggyorsabb.
Az időmérő után a futamra 20 órától kerül sor vasárnap.

Havas eső, hó és eső

Viszonylag egyértelmű, már kisgyermekkorban megtanulja az ember, hogy a csapadék típusok közül melyik a hó és melyik az eső. Amikor az a fehér hullik, akkor más dolog történik, akkor már bizony nem halljuk, hogyan éri el a felületet a hópehely, míg az esőcseppek leérkezését lehet hallani a növényeken, az utakon.

A havas eső a kettő együttes megjelenésekor valamilyen arányban inkább eső vagy inkább hó esik. Az esetek nagy többségében az iránya ennek is az, hogy a hóból a magasban melegedve fokozatosan havas esőbe, majd esőbe megy át a csapadék. Kifejezetten gyakran fordul elő, hogy a végén már csak eső hullik.

A magasabb, néhány száz méteres légrétegben lévő hőmérséklet dönti ezt el, ennek a hőmérsékletét kell jó előre jeleznie a meteorológusnak, ha az ónos esőt szeretné prognosztizálni. Természetesen föld felszín fölötti légrétegről van szó. A magas hegyekben például megesik, hogy ugyanazon a napon, ugyanabban az órában havazik, míg a völgyben, vagy a lejtő másik oldalán már az eső esik. Ez is differenciálja a dolgot.

Sokan elvárják, hogy az előrejelzés pontosan mondja meg, eső lesz, vagy hó, ne úgy fogalmazzon, hogy, hogy havas eső, vagy hogy néhol havas eső. Pedig egy általános prognózisban nem az a kérdés, hogy Szeged déli részén a város peremén mi történik aznap. Valóban helyenként és időnként fordulnak elő ezek a jelenségek.

Előfordulhat, hogy az eső megy át havazásba. Amikor elindul egy csapadékos időszak, az esőből hó úgy alakulhat ki, hogy a viszonylag relatív enyhe hőmérsékletű levegőben elindul az eső, és az alsó légrétegben hozzákeveredik hidegebb levegő, ami mondjuk hidegebb széllel érkezik. Egyszer csak elkezd vegyesebb halmazállapotú havas eső esni, és amilyen arányban mínusz hőmérsékletű a lehulló csapadék, olyan arányban hűti az alsó légréteget. Kölcsönös hőátadási folyamat kezdődik. Így előfordul, hogy a hegyoldalban eső esik, a völgyben pedig már hó, mert annyira lehűtötte a hó az alsó légréteget.

Hazánkban sík vidéken körülbelül plusz négy foknál már nagyon-nagyon ritka, hogy hó essen. Plusz 2-3 foknál simán előfordul, hogy hó esik: egy ideig. Azután a hó lehűti a hőmérsékletet. Így maga a hó is gerjesztheti a hideget.