holdfogyatkozás | Eumet.hu – Időjárás-előrejelzés

Részleges holdfogyatkozás 2019.07.16.

Részleges holdfogyatkozás lesz 2019. július 16/17-én, keddről szerdára virradó éjszaka. A fogyatkozás nagysága 66%, vagyis a holdátmérő kb. kétharmada merül a Föld árnyékába, ami szabad szemmel is igen látványos jelenségnek ígérkezik.

A fogyatkozás országszerte látható lesz.

A fogyatkozás lefolyása: 

  • félárnyékos (penumbral) idő: 5 óra 33 perc 43 mp, magyar idő szerint 20:43-tól.
  • részleges (umbral) idő: 2 óra 57 perc 56 mp, magyar idő szerint 22:01-től.
  • maximális fázis 21:30:43 UT, azaz magyar idő szerint 23:30:43 -kor lesz.

Holdkelte után pár perccel a félárnyék (penumbra) kezd ráhúzódni a Holdra. Ezt szabad szemmel még nem érzékelhetjük. A már látható változásra kevéssel 21 óra előtt számíthatunk. A részleges fázis 22:01-kor kezdődik, ekkor lép be a Hold széle a teljes árnyékba, majd fokozatosan egyre nagyobb terület változik vöröses-barna színűvé. A részlegesség a legnagyobb kiterjedését (66 %-ot) 23:31-kor éri el, ezután apránként, ahogy jött, le is vonul a teljes árnyék. A részleges fázis vége 00:59-kor lesz, így közel 3 órán át tartó jelenségre készülhetünk.

A Hold a Földről nézve a fogyatkozás idején (magyar idő UTC+2) forrás: Wikipédia

A Hold egy 3476 km átmérőjű, hideg, sziklás felszínű égitest. Nincsen saját fénye, a Nap fényét veri vissza. 29,5 naponként kerüli meg a Földet. A keringés során változik a megvilágított félgömbjének felénk forduló aránya, ez okozza a holdfázisokat.

Holdfogyatkozás csak teleholdkor jöhet létre, ha a Hold áthalad a Föld árnyékán. Az árnyék két kúp alakú részből áll, az egyik a másikon belül helyezkedik el. A külső a penumbra (félárnyék), ahol a Föld csak egy részét takarja el a Nap korongjának. A belső rész az umbra (sötétárnyék), itt egyáltalán nem éri el a Nap fénye a Hold felszínét.

A csillagászok három féle holdfogyatkozást különböztetnek meg:

  1. Félárnyékos/Penumbrális holdfogyatkozás: a Hold a penumbrán halad át, csak nagyon nehezen vehető észre, fényereje csökken;
  2. Részleges holdfogyatkozás: a Hold egy része belép az umbrába, könnyen megfigyelhető még szabad szemmel is, vöröses barnára változik a Hold színe;
  3. Teljes holdfogyatkozás: az egész Hold áthlad az umbrán, feltűnő jelenség a Hold teljes egésze vöröses barna színűvé változik.

Teljes holdfogyatkozás ÉLŐ

2019. január 21. hajnalán (hétfő), 05:40-06:43 között, teljes, hazánkból is látható holdfogyatkozást figyelhetünk meg. Részletek itt: Holdfogyatkozás 2019

Mivel hazánkban, a felhőzet miatt nem mindenhol lesz látható ez az égi jelenség, illetve nem mindenki lakik olyan helyen, ahonnan jók a megfigyelési lehetőségek, és hát az igazat megvallva azért a hajnali fagy sem annyira vonzó, összegyűjtöttünk pár ÉLŐ adást, azaz live stream-et az égi jelenségről:

Griffith Observatory, Egyesült Államok, Los Angeles:

Space and Universe közvetítése, Egyesült Államok, Los Angeles:

TimeandDate.com közvetítése Norvégiából:

 

Teljes holdofgyatkozás 2019 január

2019. január 21. hajnalán (hétfő), 05:40-06:43 között, teljes, hazánkból is látható holdfogyatkozást figyelhetünk meg.

Holdfogyatkozás akkor jön létre, amikor a Föld a Nap és a Hold között tartózkodik. Ilyenkor a Föld eltakarja a Hold elől a Nap ugarait, árnyéka a Holdra vetül. Kezdetben a Föld félárnyéka, majd a teljes holdfogyatkozásnál a “teljes” árnyéka – umbra – “takarja be” égi kísérőnket.

holdfogy

Holdfogyatkozáskor a Föld árnyékának fénytörése miatt egyre vörösesebbnek látjuk majd a Holdat. A földárnyékba került Holdat nem éri a Nap fénye, azonban a Föld által visszavert fény megvilágítja az égitestet, ezért halványabban is látszik, illetve a Föld légkörében található porszemcséken szétszóródó fénysugarak vöröses színbe festik. Ezt a jelenséget a köznyelv “vérhold” néven is említi. A színváltozás akkor következik be, ha a fény a hullámhosszánál sokkal kisebb méretű részecskéken szóródik. Ugyanez a légköroptikai jelenség (Rayleigh-szórás) okozza a vöröses színben pompázó naplementéket.

Az év első és utolsó teljes holdfogyatkozása ráadásul “szuperhold” idején következik be. A “szuperhold” megnevezés ugyancsak nem csillagászati szakkifejezés, de igen hangzatos. Arra értjük, amikor a telehold az adott holdpályán a Földhöz legközelebbi pontján, vagy a legközelebbi ponthoz [a legtávolabbitól] 90%-on belül következik be. További részleteket ebben a cikkünkben olvashat: “Szuperhold”, vagy csak hangzatos elnevezés?

A teljes fogyatkozás 62 percen át fog tartani, a teljes és azt megelőző illetve követő részleges fogyatkozással együtt pedig eléri a 4 óra 12 percet. Noha a fogyatkozás totális lesz, hazánkból, a 7 óra 32 perces holdnyugta , illetve a 7:23-as napkelte (a középső országrészben, keleten max. 15 perccel korábban, nyugaton max. 15 perccel később) miatt az égi jelenség végső részleges és félárnyékos részét már nem láthatjuk.

Az esemény időpontjai:

Esemény Időpontja budapesti idő szerint
2019. január 21. (UTC+1)
Látható-e Magyarországról?
Félárnyékba belépés 03:36 Igen
Részleges fogyatkozás kezdete 04:33 Igen
Teljes fogyatkozás kezdete 05:40 Igen
Maximális fogyatkozás 06:12 Igen
Teljes fogyatkozás vége 06:43 Igen
Részleges fogyatkozás vége 06:50 Nem, részben horizont alatt lesz a Hold.
Félárnyékból kilépés 07:48 Nem, horizont alatt lesz a Hold.

forrás: Wikipedia

A vasárnapi  (2019.01.20. 06UTC) modellfutás alapján az ország nagy része fölött lecsökken a holdofgyatkozás idejére a felhőzet. A délkeleti, déli térség fölé várható több felhő. Érdemes olyan helyet választani, ahol akadálytalan a kilátás nyugat felé. 

Holdfogyatkozás 2015.09.28.

2015. szeptember 27-28-a éjjelén (vasárnap-hétfő), a hajnali órákban teljes, hazánkból részben látható holdfogyatkozást figyelhetünk meg.

A holdfogyatkozás akkor jön létre, amikor a Föld a Nap és a Hold között tartózkodik, ilyenkor a Föld árnyéka a Holdra vetül. Kezdetben a Föld félárnyéka, majd a teljes holdfogyatkozásnál a “teljes” árnyéka – umbra – “takarja be” égi kísérőnket.

Holdfogyatkozáskor a Föld árnyékának fénytörése miatt egyre vörösesebbnek látjuk majd a Holdat.

A teljes fogyatkozás 1 óra 12 percen át fog tartani, a teljes és azt megelőző ill. követő részleges fogyatkozással együtt pedig 3 óra 20 percet. Noha a fogyatkozás totális lesz, hazánkból, a 6 óra 47 perces holdnyugta (a középső országrészben, keleten max. 15 perccel korábban, nyugaton max. 15 perccel később) miatt az égi jelenség végső részleges és félárnyékos részét már nem láthatjuk tökéletesen, illetve teljes egészében.

Az esemény időpontjai:

Esemény Időpontja Budapesti idő szerint
2015. szeptember 28.
Látható-e Magyarországról?
Félárnyékba belépés 02:11 Igen
Részleges fogyatkozás kezdete 03:07 Igen
Teljes fogyatkozás kezdete 04:11 Igen
Maximális fogyatkozás 04:47 Igen
Teljes fogyatkozás vége 05:23 Igen
Részleges fogyatkozás vége 06:27 Igen
Félárnyékból kilépés 07:22 Nem, horizont alatt lesz a Hold.

 

holdfogy

Azt még korai lenne előrejelezni, milyen időjárási körülmények várhatók aznap hajnalban, de az esemény időpontjában mindenképp érdemes felpillantani az égre, hiszen a következő, hazánkból is megfigyelhető teljes holdfogyatkozásra egészen 2018. július 27-ig kell majd várnunk. Érdemes olyan helyet választani, ahol akadálytalan a kilátás nyugat felé. Ha alaposabban meg szeretnék megfigyelni a jelenséget, a hazai csillagvizsgálókban szakemberek várják az érdeklődőket.

***

És végül azoknak, akik lemaradtak róla a felhők vagy a korai időpont miatt:

Részleges holdfogyatkozás lesz csütörtök este

Április 25-én, csütörtökön, az esti órákban részleges holdfogyatkozást figyelhetünk meg hazánkból. A fogyatkozás mértéke 2% lesz, ami ugyan nem nagy, de már szabad szemmel is észrevehető.

A Hold már 20:03-kor bemerül a félárnyékba, de a sötétedés csak kb. 21:30-kor lesz feltűnő.
21:54:08-kor merül bele a Hold a Föld árnyékába, a legnagyobb fázis 22:07:30-kor lesz látható, a fogyatkozás vége 22:21:02-re tehető. Maga a részleges fázis 27 percnél is rövidebb ideig tart csak, 20:21:02-kor az umbra (sötét árnyék) már el is hagyja a Holdat. További bő fél órán át még látszik az egyre gyengülő félárnyék (penumbra) jelenléte, de csak 00:11:06-kor lesz vége a félárnyékos fogyatkozásnak.

A fogyatkozás országszerte látható.

A csütörtöki holdfogyatkozás lefolyása. A maximális fázis 22:07-kor lesz.

A Hold egy 3476 km átmérőjű, hideg, sziklás felszínű égitest. Nincsen saját fénye, a Nap fényét veri vissza. 29,5 naponként kerüli meg a Földet. A keringés során változik a megvilágított félgömbjének felénk forduló aránya, ez okozza a holdfázisokat.

Holdfogyatkozás csak teleholdkor jöhet létre, ha a Hold áthalad a Föld árnyékán. Az árnyék két kúp alakú részől áll, az egyik a másikon belül helyezkedik el. A külső a penumbra (félárnyék), ahol a Föld csak egy részét takarja el a Nap korongjának. A belső rész az umbra (sötétárnyék), itt egyáltalán nem éri el a Nap fénye a Hold felszínét.

A csillagászok háromféle holdfogyatkozást különböztetnek meg:

Félárnyékos/Penumbrális holdfogyatkozás: a Hold a penumbrán halad át, csak nagyon nehezen vehető észre;
Részleges holdfogyatkozás: a Hold egy része belép az umbrába, könnyen megfigyelhető még szabad szemmel is;
Teljes holdfogyatkozás: az egész Hold áthlad az umbrán, feltűnő jelenség a Hold változatos színe miatt.

Hazánkból legközelebb október 18/19 látható holdfogyatkozás, amely azonban csak félárnyékos lesz, így az április 25-i esemény lesz az év leglátványosabb holdfogyatkozása.

Forrás: hirek.csillagaszat.hu/

Teljes Holdfogyatkozás

2011 adventi időszakában egy teljes holdfogyatkozást is megfigyelhetünk.

Az előttünk álló hétvégén, december 10-én, szombaton teljes holdfogyatkozás lesz az esti órákban. Noha a fogyatkozás totális lesz, hazánkból az égi jelenség második felét figyelhetjük csak meg köszönhetően annak, hogy “éjszakai követőnk” csak ekkor emelkedik a horizont fölé. A már teljes fogyatkozásban levő Hold Magyarország északkeleti határainál 15:32-kor, Budapestről nézve 15:50-kor, míg a legnyugatibb nyúlványnál csak 16:04-kor válik láthatóvá, illetve láthatatlanná, ami azért kevésbé szerencsés helyzet, mer már hét perce elkezdődött az árnyékból való kilépés (15:57-kor). Egy óra húsz perc elteltével (17:18-kor) az árnyék teljesen levonul a holdkorongról, de a félárnyék barnás félhomályát még jó fél óráig észrevehetjük rajta. A félárnyék valójában 18:30-kor hagyja el a holdkorong keleti szélét.
A holdfogyatkozás a Bika csillagkép keleti részén zajlik, a Bika feje és a szarvai közötti égterületen, a leszálló csomópont közelében, melyet előző éjszaka hagyott el.

A fogyatkozás teljes egészében Szibériából, Ázsia középső és keleti feléről, Ausztráliából és a Csendes-óceánról illetve Alaszkából figyelhető meg. Az esemény eleje Észak-Amerikából, a vége Európából, a Közel-Keletről és Afrika keleti részéből látszik. A Hold 51 perc 8 másodperc hosszan tartózkodik majd a Föld árnyékában és ugyan teljes mértékben eltűnik abban, a fogyatkozás nem centrális, azaz a Hold korongja nem érinti az árnyék középpontját, attól délre halad el.

Sajnos várhatóan egy változó vastagságú felhőtakaró akadályozza illetve nehezíti majd a megfigyelést, de az esemény időpontjában mindenképp érdemes felpillantani az égre, hiszen a következő, hazánkból is megfigyelhető teljes holdfogyatkozásra egészen 2015. szeptember 28-áig kell majd várnunk. Ha alaposabban meg szeretnék megfigyelni a jelenséget, a hazai csillagvizsgálókban szakemberek várják az érdeklődőket. Ilyen pl. a budapesti Polaris Csillagvizsgáló.

Elfogy a Hold

Teljes holdfogyatkozás lesz 2011 június 15-én.

Érdekes és akár gyermekeknek is megfelelő programnak ígérkezik a június 15-i holdfogyatkozás, mivel már az esti órákban elkezdődik, illetve a maximumát sem olyan későn éri el.

Teljes holdfogyatkozást figyelhetünk meg, ha az időjárás is úgy akarja, sőt centrális fogyatkozás is lesz egyben, azaz a Hold a földárnyék közepén halad át. Ennek köszönhetően az árnyék a szokottnál is sötétebb lesz, viszont a nyári napfordulóhoz közeli időpontnak köszönhetően a Hold végig alacsonyan lesz látható. A jelenség kezdetére, a részleges fázisra még sötétedés előtt kerül sor és még a horizont alatt lesz kísérőnk. A fogyatkozás alatt nagyon szép égi háttér előtt láthatjuk majd a Holdat, hiszen az Ophiuchus (Kígyótartó) csillagkép legsűrűbb, Tejutas részén jár majd, a Scorpius (Skorpió) és a Sagittarius (Nyilas) között. Ez, és a végig alacsony horizont feletti magasság kiváló lehetőséget ad tájképbe komponált, nagyobb látószögű felvételek készítéséhez is. Érdemes lehet hosszú expozíciós idejű és sorozatfelvételek, egyedi expozíciók készítésében is gondolkozni. Külön érdekesség, hogy a fogyatkozás közepén a Nap még csupán 10°-ra lesz a horizont alatt, így kis ügyességgel szép alkonyati, majd kékes hátterű képeket is készíthetünk. A félárnyékos fázis kezdete és a teljes árnyék megjelenése a holdperemen 18:22 UTC-kor, azaz hazai idő szerint 20:22-kor még a horizont alatt találja a Holdat — így picit már kicsorbult holdkorong fog felkelni a horizonton. A keleti országrészben a holdkelte 18:35 UTC-kor (20:35) lesz, a nyugati felében pedig 18:45 UTC-kor (20:45). A Holdat teljesen 19:22 UTC-kor (21:22) lepi el a földárnyék, majd ettől számítva 50 perc múlva éri el az árnyék közepét, azaz a legsötétebb részt. A teljes fogyatkozás 21:03 UTC-ig (23:03) tart, majd 22:03 UTC-kor (0:03) a részleges fázisnak is vége lesz. Újabb egy óra elteltével már a félárnyék is levonul kísérőnk felszínéről.

/Forrás: Magyar Csillagászati Egyesület, http://www.mcse.hu/