kánikula | Eumet.hu – Időjárás-előrejelzés

Hőségriasztás munkaidőben: jogok és kötelezettségek

A hőséggel kapcsolatban az országos tisztifőorvos jogszabályi felhatalmazás útján az alábbi fokozatokat adja ki:

I. fok: Figyelmeztető jelzés abban az esetben, ha 1 napig a napi középhőmérséklet eléri vagy meghaladja a +25°C-ot.

II. fok: Riasztás, ha az előrejelzés szerint a középhőmérséklet várhatóan legalább 3 egymást követő napon eléri (vagy meghaladja) a +25°C-ot. 

III. fok: Riadó jelzés. Amennyiben várhatóan legalább 3 egymást követő napra eléri (vagy meghaladja) a napi középhőmérséklet a +27°C-ot.

 

A hőség idején bevethető általános tanácsokról alábbi cikkeinkben olvashatnak:

Tanácsok hőség esetére várandós anyukáknak, kisgyermekes szülőknek
4 jó tanács időseknek a hőséghullámok idejére
Mi történik az autóban hőség idején?
 

Mit kell a munkáltatónak biztosítania?
 
A Pénzügyminisztérium Munkavédelmi Főosztályának felhívása alapján, hőség riadó elrendelése esetén fokozott figyelmet kell fordítani a hőmunka okozta egészségkárosodások megelőzésére, különösen a szabadtéren, tűző napon végzett fizikai munkák esetén (pl. útépítés, aszfaltozás, mezőgazdasági tevékenységek)

Szabadtéri munkavégzés
Szabadtéri munkavégzés esetén még fontosabb az előrások betartása, hiszen ilyenkor a meleg mellett az erős napsugárzásnak is ki vannak téve a dolgozók, fokozott a napszúrás, napégés veszélye. A 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet alapján a munkáltatónak, szabadtéri munkahelyen történő munkavégzés során kötelessége biztosítani többek között azt, hogy védve legyenek a munkavállalók az időjárás különböző káros tényezőitől, mint például az erős UV sugárzástól. Ennek következtében akár az is előfordulhat, hogy kánikula esetén senkit nem köteleznek a déli órákban közvetlen napfénynek kitett munkavégzésre, azonban erről nincs konkrét jogszabály, tehát a munkáltató jóindulatától függ.

Figyelni kell a munkavállalók cseréjére is, azaz a munkát úgy kell megszervezni, hogy felváltva, rövid ideig tartózkodjanak a tűző napon, illetve a hőség és a napsugárzás szempontjából kritikusnak tekinthető napszakban (11-15 óra között) lehetőség szerint hűvösebb, árnyékos munkahelyen folyjon a munka. Ahol lehetséges, a szabadtéri munkaterületet árnyékolni kell (pl. sátorlap, ponyva alkalmazásával).

 
Zárt térben történő munkavégzés
A fenti rendelet helyiségek és terek hőmérsékletére vonatkozó pontja szerint a munkahelyünk egyes helyiségeiben egész idő alatt olyan hőmérsékletnek kell lennie, amelytől – munkától és fizikai megterheléstől függően – senki nem lesz rosszul, tehát a szervezet számára megfelelő.

Megfelelő hőmérséklet

A munka jellege

Meleg évszakban biztosítandó léghőmérséklet °C

Meleg évszakban biztosítandó effektív, illetve korrigált effektív hőmérséklet

Meleg évszakban biztosítandó maximálisan megengedhető effektív, illetve korrigált effektív hőmérséklet °C

Szellemi munka

21-24

20

31

Könnyű fizikai munka

19-21

19

31

Közepesen nehéz fizikai munka

17-19

15

29

Nehéz fizikai munka

15-17

13

27

Zárt munkahelyeken az alkalmazott légtechnikai berendezések, klímaberendezések hatékonyságáról a megszokottnál gyakrabban kell meggyőződni, ellenőrizni kell – szakember bevonásával – a rendeltetésnek megfelelő működőképességüket, gondoskodni kell a rendszeres műszaki karbantartásukról, tisztításukról, fertőtlenítésükről. A mesterséges szellőztető- és légkondicionáló berendezések nem megfelelő beállítása, működtetése és karbantartásának, tisztításának hiánya egészségkárosodások (pl. meghűlés, légúti fertőzések stb.) kiváltó oka lehet.
 
Függetlenül attól, hogy a munkavégzés szabadban vagy zárt térben történik

Védőital

Amennyiben a (K) EH, azaz a korrigált effektív hőmérséklet meghaladja a 24°C értéket, a munkáltatónak kötelessége alapesetben igény szerint, de legalább fél óránként védőitalt biztosítania, mely lehet:

  1. 14-16°C-os ivóvíz
  2. 14-16°C-os ízesített, alkoholmentes ital, mely vagy édesítőszerrel ízesített, vagy 4 súlyszázalékát nem haladhatja meg a cukortartalma.

Ösztönözni kell a dolgozókat arra, hogy sok vizet fogyasszanak – kb. 15-20 percenként egy pohárnyi hideg ivóvizet akkor is, ha nem érzik szomjasnak magukat. A verejtékezéssel elvesztett ásványi anyagokat a munkaközi szünetekben és a pihenőidő alatt kisebb étkezésekkel javasolt pótolni.

Pihenőidő

Munkaszervezéssel kell biztosítani, hogy a munkavégzés során rendszeresen kerüljön pihenőidő beiktatásra. A pihenőidőt lehetőleg a környezethez képest hűvösebb, árnyékos helyen, megfelelő ülőalkalmatossággal ellátott körülmények között töltsék el a dolgozók.

A munkaidőkeretben (pl. 12 órás beosztásban) dolgozó munkavállalók a hőségriasztás időszakában különösen nagy megterhelésnek lehetnek kitéve, amennyiben egymást követő napokon kell dolgozniuk és az éjszakai meleg miatt nincs lehetőség a szervezetük regenerálódására. Bár konkrét jogszabályi előírás nincs a munkaidőkeretben dolgozó munkavállalók esetében – hőségriasztás idején – a munkaszervezési intézkedésekre, de a munkavédelmi hatóság tapasztalatai és a korábbi években előfordult munkavállalói panaszok miatt a foglalkozás-egészségügyi szolgálat bevonásával javasolt a hőségriasztás idejére a munka-pihenési rend átütemezése, gyakoribb és hosszabb pihenőidők beiktatása.

24 °C felett óránként legalább 5, legfeljebb 10 perces pihenőidőt kell biztosítani a munkavállalók számára. Fontos megjegyezni, hogy erre a pihenőidőre nem érvényesek a Munka törvénykönyvében lévő szabályok, mert a kettő nem azonos. Azonban az is egy lényeges információ, hogy ha a munkavállaló, a munkaidő nagy részében, például 75-80 percen át nem végeztünk munkát, méghozzá azért, mert a hőségriadó miatt a megengedett munkaszünetet tartottuk, azt a munkáltató kizárólag rendkívüli munkaidőiben – tehát pótlékfizetési kötelezettséggel – pótoltathatja.

Segíteni kell a munkavállalókat abban, hogy képesek legyenek alkalmazkodni a hőséghez: az intenzív hőség első napjaiban lehetőség szerint rövidebb munkaperiódusokat és hosszabb munkaközi szüneteket tegyenek számukra lehetővé. Ezt a folyamatot javasolt ismételten elölről kezdeni, ha a dolgozó szabadságról tér vissza vagy a munkából egyéb okból maradt hosszabb-rövidebb ideig távol.

Egyéb rendelkezések

A munkavédelmi oktatás során a veszélyforrásokról és a szükséges megelőző intézkedésekről való tájékoztatás mellett fel kell készíteni a dolgozókat arra is, hogy felismerjék és kezelni tudják a hőség okozta túlzott igénybevétel és a hőguta tüneteit. Fel kell hívni a munkavállalók figyelmét, hogy figyeljenek egymásra, bármilyen egészségi állapotukkal összefüggő panasz, rosszullét, valamint sérülés esetén a munkát azonnal hagyják abba, és igényeljék a munkahelyi elsősegélynyújtást vagy az orvosi ellátást.

A munka jellegére (pl. könnyű-, közepesen nehéz vagy nehéz fizikai munka) és a dolgozók általános egészségi állapotára, tapasztalatára is tekintettel kell lenni az egyéni védőeszközök juttatásakor, amelyhez a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosának véleményét is ki kell kérni. Figyelembe kell venni a munka-, védőruházat és egyéb védőeszközök viseléséből adódó többletmegterhelést is.

Mindig legyen mobiltelefon a munkaterületen, ha segítséget kell hívni. A munkavállalók közül javasolt kijelölni olyan személyt, aki felügyeli a megelőző intézkedések betartását (pl. megfelelő folyadékpótlás, hűvösebb, árnyékos területen történő rendszeres pihenés), valamint az esetleges panaszok jelentkezését, az elsősegélynyújtás vagy az orvosi ellátás szükségességét.

 

Forrás: Pénzügyminisztérium Munkavédelmi Főosztály, CVonline.hu

Harmad fokú hőség riasztás szerdától

Szerdától hőségriasztást rendelt el az országos tisztifőorvos – közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ kedd délután az MTI-vel. A legmagasabb szintű, harmadfokú intézkedés vasárnap éjfélig lesz érvényben. (A hőségriasztás fokozatai)

A tájékoztatás szerint hőségriasztást akkor rendelnek el, ha a napi középhőmérséklet legalább három egymást követő napon eléri vagy meghaladja a 27 Celsius-fokot. Az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzése szerint szerdától a napi átlaghőmérséklet mindenütt meghaladja a 25 Celsius-fokot. Csütörtöktől 27 Celsius-fok feletti értékek várhatók – írták.

Az NNK azt kéri, hogy a hőségriasztás ideje alatt mindenki különösen ügyeljen a fokozott folyadékbevitelre, és kerülni kell a kávé, az alkohol, a magas koffein- és cukortartalmú üdítők, valamint a zsíros ételek fogyasztását.
A bőr védelméről is gondoskodni kell, a leégés ellen naptejjel és világos, jól szellőző bő ruházattal lehet a leghatékonyabban védekezni. A legmelegebb órákban, 11 és 15 óra között lehetőleg senki se tartózkodjon a tűző napon – olvasható az ajánlásban.
Azt javasolják, hogy a fesztiválokon, szabadtéri rendezvényeken szórakozók is töltsenek el néhány órát az árnyékban, használjuk a telepített párakapukat, és még néhány percre se hagyjuk a gyermekeket, házi kedvenceket a parkoló autóban. (Mi történik az autóban hőség idején?)

Felhívják a figyelmet arra is, hogy a tartós hőségben, az átlagosnál melegebb időben az egészséges szervezetet is extrém igénybevétel éri. A szív- és a keringési betegségben szenvedőkön túl ilyenkor bárkinél előfordulhatnak egészségi panaszok.
A NEK azt kéri, hogy akik a hőség ellenére gépjárműbe kényszerülnek, fokozott óvatossággal vezessenek, hiszen a koncentrációt negatívan befolyásolhatja a meleg.
Figyelmeztettek továbbá arra, hogy a déli órákban a vízparton pihenők is kerüljék a napozást és ne ugorjanak a vízbe felhevült testtel.

Forrás: MTI

4 jó tanács időseknek a hőséghullámok idejére

Hőhullám “tombol” hazánkban és előreláthatólag legalább egy hétig tartja magát a nagy meleg. Ennek sokan, főleg az éppen nyaralók vagy nyaralni készülők örülnek, de pl. az idősebbek számára igencsak megterhelő lehet. Ebben a korban már nem működik tökéletesen a szervezet hőszabályozó mechanizmusa. Az idősek kevesebbet izzadnak, nem érzékelik olyan pontosan a környezeti hőmérsékletet, mint fiatalabb korban. A szomjúságot is kevésbé érzik, sokszor nem isznak elég folyadékot, testük könnyebben túlmelegedhet, ami hamarabb vezethet kiszáradáshoz. A folyamatot rontják az olyan idős korra jellemző betegségek, mint például a magas vérnyomás illetve a szív-érrendszeri problémák, esetleges veseműködési és anyagcsere zavarok, a cukorbetegség. Sok esetben szednek az idősek vízhajtó gyógyszereket is. Mozgásuk is korlátozottabb, emiatt is nehezebben alkalmazkodnak a hőséghez.

1. A legfontosabb tanács: környezetünk hűtése!

Próbáljuk meg a lakószoba belső hőmérsékletét ezekben a napokban legfeljebb 27 fok körül tartani: az ablakot csak éjszaka és hajnalban nyissuk ki, nappal sötétítsünk be. A legjobb erre a külső ablaktábla, a zsalugáter, de ha ez nincs, húzzuk el a sötétítő függönyt, csukjuk be a spalettát! Célszerű, ha van otthon egy szobahőmérőnk, amivel ellenőrizni tudjuk a belső hőmérsékletet.

Ha van légkondicionáló, időnként kapcsoljuk be, de a hőmérsékletet ne állítsuk 27 foknál hűvösebbre és figyeljünk arra is, hogy a hideg levegő befúvása ne legyen túl erős. A készüléket szakaszosan használjuk, ellenkező esetben ugyanis megfájdulhatnak az ízületek.

A ventillátort – ha van otthon – szintén szakaszosan kell üzemeltetni. Fontos tudni, hogy a lapátok csak a belső meleg/forró levegőt forgatják, ami még jobban kiszárít bennünket, ezért még több folyadékot kell fogyasztani. Párologtatót is elhelyezhetünk a szobában, a kicsit magasabb páratartalom hűvösebb érzetet kelt.

Nagyon jó hatású, ha egy-egy alkalommal maximum fél órára nedves törölközőt teszünk a homlokunkra, nyakunkra, csuklónkra. Jó hatású az is, ha lábunkat 20-22 oC-os vízben hűtjük. A többszöri, langyos vízzel való zuhanyzást csak a biztonságosan mozgó, jó fizikai állapotú időskorúaknak javasoljuk, az esetleges elcsúszásos balesetek megelőzése érdekében.

Az időskorúak sok esetben melegebben öltözködnek, mint azt a külső/belső hőmérséklet megkívánná. A mostani 35 fok feletti melegben viseljenek szellős, természetes alapanyagú ruhát, ami segíti a test hőleadását.

2. Fogyasszanak elegendő mennyiségű folyadékot!

Igyanak akkor is, ha nem érzik magukat szomjasnak! Óránként legalább egy pohár folyadék fogyasztása szükséges. Aki vízhajtó gyógyszereket szed, szintén fogyasszon a napi megszokott mennyiségnél egy-másfél literrel több folyadékot.

Fontos, hogy ne csak alacsony sótartalmú vizet, limonádét, teát igyanak, hanem az izzadással elveszített sót is pótolják. Egy liter vízbe tegyünk egy fél mokkáskanálnyi sót. Fogyaszthatunk könnyű zöldségleveseket, amit szintén enyhén sózzunk meg.

A jelenlegi tartós hőséghullám idején különösen figyelniük kell azoknak, akik vérnyomás csökkentőket szednek. Esetükben szükséges lehet a gyógyszer adagjának csökkentése abban az esetben, ha nem pótolják a sóvesztést, ellenkező esetben ugyanis a szokásos adag nagyobb mértékben csökkenti a vérnyomást, amit rosszulléthez vezethet. A magas vérnyomás betegségben szenvedők a szokásosnál gyakrabban mérjék/méressék meg a vérnyomásukat!

Az idős ember csekély rosszullét esetén is hívja fel kezelőorvosát, kérjen tanácsot állapotával kapcsolatban. A korai beavatkozással megelőzhetők a súlyosabb kiszáradásos állapotok.

3. A nagy melegben csak minimális fizikai munkát végezzünk!

Melegben általában fáradékonyabbnak, bágyadtabbnak érezzük magunkat akkor is, ha alig mozgunk, hiszen szervezetünk a hőleadással jelentős munkát végez, ami elsősorban a szívműködést terheli meg. A kánikulában még az olyan egyszerű hétköznapi tevékenységek is rendkívül megerőltetőek lehetnek, mint a bevásárlás, a gyógyszerek kiváltása, ezért az időskorúak ezekhez is kérjenek segítséget.

4. Ügyeljünk az élelmiszerek megfelelő hűtésére!

Ne fogyasszunk tejes, krémes ételeket. A megmaradt ételeket minél előbb hűtsük le, újra fogyasztás előtt forraljuk fel vagy süssük át.

Országos Környezetegészségügyi Intézet

 

ÁNTSZ Kommunikációs Főosztály

Rekord meleg reggelek Budapesten (júl.30-31., aug.1.)

2018. augusztus 1-én a Budapest Lágymányos állomásán csak 24,5 fokig csökkent a hőmérséklet, amely új fővárosi rekord. A korábbi legmagasabb minimum hőmérséklet rekord 24,0 fok volt, ezt 1948-ban regisztrálták Budapest Gellérthegy állomáson.

2018. július 31-én a Budapest Lágymányos állomásán csak 24,4 fokig csökkent a hőmérséklet, amely új fővárosi rekord. A korábbi legmagasabb minimum hőmérséklet rekord 24,0 fok volt, ezt 1921-ben regisztrálták Budapest Gellérthegy állomáson.

2018. július 30-án a Budapest Lágymányos állomásán csak 24,7 fokig csökkent a hőmérséklet, amely új fővárosi rekord. A korábbi legmagasabb minimum hőmérséklet rekord 23,9 fok volt, ezt 1994-ben regisztrálták Budapest belterület (II. kerület, OMSZ központ) állomáson.

A szélsőségek válogatása és ellenőrzése a mérések kezdete óta tart, ennek ellenére előfordulhat, hogy a bemutatottnál szélsőségesebb értékek is bekövetkeztek, vagy esetleg hibás érték maradt az adatok között, különösen a XX. század első felében, amely időszakról túlnyomó részben csak kéziratos formában vannak adataink.

Az abszolút szélsőértékek, vagyis az eddig mért legnagyobb, legkisebb értékek rendszerint csak egy-egy földrajzi helyre és nagyon rövid időszakra vonatkoznak. Ellenőrzésük és elfogadásuk ezért mindig részletes vizsgálatot igényel. Bekövetkezésük gyakran különböző meteorológiai jelenségek véletlenszerű egybeesésének és bizonyos lokális hatások megerősödésének következménye. Az is előfordulhat, hogy a mérés körülményeinek megváltozása, vagyis az eredeti adatok inhomogenitása miatt képvisel rekordot az idősor egyébként átlag körüli elem.

Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat

A hőségriasztás fokozatai, fontos tanácsok hőség idejére

Mikortól beszélünk hőségről? Milyen riasztási fokozatai vannak? Hogyan hűtsük a lakást, mire vigyázzunk, ha ventilátort vagy légkondicionálót használunk? Mennyi az optimális folyadékfogyasztás és mire vigyázzanak a kisgyermekesek, illetve autósok? Dr. Páldy Anna, az Országos Környezetegészségügyi Intézet mb. főigazgató helyettese válaszol:

Az országos tisztifőorvos által kiadott hőségriasztás, elsődlegesen az egészségügyi ellátó rendszer felkészítését szolgálja a várhatóan megnövekedő feladatokra, ugyanakkor a védelmi igazgatás, az együttműködő szervezetek tájékoztatása is rendeltetése, ám számukra semmilyen konkrét feladatot nem határoz meg, azt saját terveik szerint önállóan végzik. Mindezek mellett kiemelt fontosságú a lakosság időbeni tájékoztatása, és a védekezésre vonatkozó tanácsokkal való ellátása.

A hőséggel kapcsolatban az országos tisztifőorvos jogszabályi felhatalmazás útján az alábbi fokozatokat adja ki:

I. fok:
Figyelmeztető jelzés abban az esetben, ha egy napig a napi középhőmérséklet eléri vagy meghaladja a 25°C-ot.

II. fok:
Riasztás: az előrejelzés szerint a középhőmérséklet várhatóan legalább három egymást követő napon eléri (vagy meghaladja) a 25°C-ot.
A magas napi átlaghőmérséklet olyan környezet-egészségügyi kockázatot jelent a lakosság számára, amely indokolja az egészségügyi ellátó rendszer, az önkormányzatok figyelmeztetését és a lakosság hőhullám alatti rendszeres tájékoztatását.

III. fok:
Riadó jelzés. Amennyiben várhatóan legalább három egymást követő napra eléri (vagy meghaladja) a napi középhőmérséklet a 27°C-ot.

 
Hőségriasztás munkaidőben: jogok és kötelezettségek
 
Forrás: ÁNTSZ

Tanácsok hőség esetére várandós anyukáknak, kisgyermekes szülőknek

A nyári kánikula mindenki számára olyan időjárási környezetet teremt, mintha mediterrán, vagy szubtrópusi, trópusi vidékre utazna! Ezért életmódunkat ehhez kell igazítanunk, hogy csökkentsük a kellemetlen közérzetet, elkerüljük a rosszullétet, egészségre veszélyes, károsító hatásokat. Különösen érzékenyek és védelemre szorulnak ilyenkor a várandós és szoptató anyák és a csecsemőik.

A magas hőmérséklet fokozott védekezésre készteti a szervezetet, hogy hőegyensúlyunkat megtartsuk: izzadunk, ezáltal folyadékot veszítünk, fokozódik a szomjúságérzetünk, szaporábbá válhat szívverésünk, légzésünk. Vérellátásunk romlik az erek kitágulása miatt, amit szédülés, gyengeségérzés, fáradékonyság jelez. Komolyabb esetben fejfájás, esetleg légszomj vagy remegés, ájulásérzés léphet fel. A legfontosabb, hogy előzzük meg a túlhevülést és folyadékvesztést!

A túlhevülés megelőzése:

Lehetőleg ne tartózkodjunk a szabadban 10.00 és 16.00 óra között. Ha mégis elkerülhetetlen, akkor keressünk árnyas, szellős helyet pl. park, kert, kerüljük a zsúfolt tereket. A lakásban legalább a pihenésre használt helyiséget sötétítsük el függönnyel, jobb, ha nappal zárjuk az ablakokat. A klímaberendezésre sokan érzékenyek – különösen vigyázni kell a csecsemőkre. A készülékeket ezért mértékkel használjuk, a külső hőmérsékletnél csak 4-5°C-kal alacsonyabbra beállítva. Hűtsük, frissítsük a testünket, a gyermekek testét naponta többször is nedves törléssel, esetleg lemosással, zuhannyal. Nedvesítsük be nyugodtan hajunkat, gyerekeknél bátran vizezzük be az arcukat és a hajukat is. Így a hűtést 30%-kal növelhetjük.

Öltözködés:

Öltözetünk legyen szellős, természetes anyagú, laza, világos, takarja a bőrfelületet! Védjük a fejünket, szemünket, bőrünket! Viseljünk világos, szellős kalapot, kendőt – lehetőleg szemellenzőset, vagy használjunk napernyőt. Különösen igaz ez a csecsemőkre, kisdedekre, akik kevés hajuk és a vékony koponyacsontok miatt fokozott veszélynek vannak kitéve!

Napozás, strandolás, mozgás:

Semmiképpen ne napozzunk, vagy napoztassuk a gyermekeket 10.00 és 16.00 óra között. Várandós anyák óvják a magzatot is az erős sugárzástól, napozáskor fedjék le a hasukon a méh területét!

Táplálkozás, folyadékfogyasztás:

Az izzadással távozó folyadékot, ásványi sókat pótolni kell. Az étkezésben részesítsük előnyben a könnyű életeket, salátákat gyümölcsöket. Folyadékpótlásra legjobb a víz, de mindenképpen javasoljuk, hogy alkohol- cukor- és szénsavmentes italokat fogyasszanak. A melegben kellemes üdítő a langyos citromos tea. Nem kell megijedni, ha a gyerekek étvágya csökken a melegben, fontos, hogy folyadékot bőségesen fogyasszanak. (Onnan tudhatjuk biztosan, hogy elegendő folyadékot fogyasztottunk, hogy bőséges szalmasárga vizeletet ürítünk.) Babáknál a pelenkának 2-3 óránként nedvesednie kell. Kiemelt figyelmet kell fordítani a szoptatós anyákra, mivel ők a szoptatással biztosítják a gyermekük folyadékigényét is.

Ha betartjuk a leírt jó tanácsokat – egyéni érzékenységtől, adottságoktól függően –, akkor is felléphetnek kellemetlen tünetek, komolyabb panaszok vagy lehetünk tanácstalanok. Nagyon fontos, hogy ilyenkor a kismama, szoptatós anyuka kérdéseit, panaszait beszélje meg saját, illetve a gyermeke háziorvosával, házi gyermekorvosával, védőnőjével!

Országos Gyermekegészségügyi Intézet

ÁNTSZ OTH Kommunikációs Főosztály

Péntek (aug. 7.) 0:00-tól harmadfokú „hőségriadó”

hőség

Az országos tisztifőorvos, figyelembe véve az Országos Közegészségügyi Központ ajánlását a korábban kiadott harmadfokú hőségriadót 2015. augusztus 16. (vasárnap) 24.00 óráig meghosszabbítja.

Ezzel már biztos, hogy a magyarországi hőségriasztások rendszerében ez lesz a valaha kiadott leghosszabb figyelmeztetés. Tíznapos riasztásra már korábban is volt példa, a jelenlegi azonban – vasárnappal bezáróan – már 11 napos lesz.

***

Az országos tisztifőorvos a korábban kiadott másodfokú hőségriasztást 2015. augusztus 07. (péntek) 0.00-tól harmadfokúra, „hőségriadó” szintre emeli, ezzel együtt 2015. augusztus 11. (kedd) 24.00 óráig meghosszabbítja.

***

Újabb hőséghullám várható, ezért szerdától hétfő éjfélig másodfokú hőségriasztás lesz érvényben – tájékoztatta az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) kedden az MTI-t.

Az országos tisztifőorvos idén negyedszer rendelt el riasztást.
Mivel komoly lehűlés jelei egyelőre nem látszanak, így a most kiadott riasztás meghosszabbítására is számítani lehet.
Az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatala és a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság közös közleményében ismét felhívta a figyelmet a fokozott folyadékbevitelre, arra, hogy kerülni kell a kávé, az alkohol, a magas koffein- és cukortartalmú üdítők, valamint a zsíros ételek fogyasztását. Nem szabad megfeledkezni a bőr védelméről sem, 11 és 15 óra között lehetőség szerint árnyékba kell húzódni. Akik a vízpartokon tartózkodnak, azok kerüljék a déli órákban a napozást, és hűtsék le magukat, mielőtt a vízbe mennének, illetve semmiképpen ne ugorjanak a vízbe felhevült testtel – figyelmeztettek.
Kiemelték, hogy az átlagosnál melegebb időjárás megterhelő az egészséges szervezetre is, bárkinél okozhat egészségi panaszokat, kellemetlen tüneteket, dekoncentrációt. Vannak különösen veszélyeztetett csoportok, ilyenek például a kisgyermekek, az idősek, valamint a szív- és érrendszeri betegségben szenvedők.
Kitértek arra is, hogy a szabadtéren dolgozók és a fesztiválozók bő, szellőző ruházattal és naptejjel védjék bőrüket a leégés ellen, továbbá senki ne hagyjon gyerekeket, állatokat tűző napon parkoló autóban.
A tájékoztatás szerint a légkondicionálóval felszerelt helyiségek listája – amelyeket nyitva tartásuk függvényében bárki igénybe vehet – elérhető a katasztrófavédelmi igazgatóságok weboldalán.
Tengelits András, az ÁNTSZ kommunikációs vezetője az MTI-nek kedden elmondta, a korábbi évek adatai szerint 2012-ben és 2010-ben fordult elő az, hogy négy hőséghullámra kellett figyelmeztetni, de 2008-ban öt riasztást kellett kiadni.
Az adatok azt mutatják, hogy hőséghullámok idején 20-25 százalékkal nő a halálozási arány, tehát míg egy átlagos napon Magyarországon 330-an halnak meg, ezeken a meleg napokon ez a szám 70-80-nal is növekedhet – tette hozzá.
A halálozás növekedése szorosan összefügg azzal, hogy hány napig tart egy hőséghullám és egy adott évben hányszor kellett riasztást elrendelni. Volt olyan év, amikor 1500 haláleset volt köthető a hőséghez (2012-ben), de például tavaly nem volt kimutatható a halálozás megugrása, igaz, a 2014-es nyár kifejezetten hűvös volt – közölte Tengelits András.

Forrás: MTI

Tűzgyújtási tilalom van az egész országban

Az erdőkben és fásításokban, illetve határuktól számított 200 méteren belül meghatározatlan ideig tilos tüzet gyújtani!

A rendkívül gyors felmelegedés, a kánikulai meleg és a csapadékmentes időjárás miatt fokozott tűzveszély alakult ki az erdőkben, ezért határozott a vidékfejlesztési minisztérium a tilalomról. Az erdők és fásítások területén kívül tilos a tűzgyújtás, a parlag- és gazégetés az ott található kijelölt tűzrakó helyeken is, valamint a közutak és vasutak menti fásításokban.

Felhívják az erdőben kirándulók, a mezőgazdasági területeken dolgozók, valamint a közúton és vasúton utazók figyelmét, hogy égő cigarettát ne dobják el, oltsák el minden esetben.

Aki a tűzvédelmi rendelkezéseket megszegi, erdővédelmi bírsággal sújtható. Az elrendelt tűzgyújtási tilalom visszavonásig érvényes.

Az aktuális tilalmakról az alábbi oldalon tájékozódhatnak: Tűzgyújtási tilalom OKF

Mintegy 20 százalékkal több riasztásuk volt a mentőknek

Mintegy 20 százalékkal több segélyhívás érkezett az Országos Mentőszolgálathoz hétfőn, a kánikula tetőzésének napján – közölte Győrfi Pál szóvivő hétfőn az MTI-vel.

A mentőszolgálat szóvivője elmondta: a délutáni órákig a fővárosban 300, országszerte mintegy 1700 riasztásuk volt. Becsléseik szerint ez a nap végére a fővárosban 500-ra, országosan nagyjából 2500-ra emelkedhet, ami körülbelül 20 százalékos esetszám-növekedést jelent.
Több súlyos közlekedési baleset is történt. Ezzel együtt a mentődolgozók beszámolói alapján a rosszullétekből volt érezhetően több. Volt, aki a buszmegállóban, utcán, vagy vásárlás közben esett össze – mondta Győrfi Pál.

Forrás: MTI

Meleg-rekordok

(07.04.) Szerdára virradóra ismét csak a fővárosban, de ott több mint egy fokkal megdőlt a napi minimum hőmérsékleti rekord.
Budapesten a hajnal mostanáig 1950-ben volt a legenyhébb, akkor 23,1 Celsius-fokot regisztráltak. Most viszont, július 4-én, 24,5 fokot mértek.

***

(07.03.) Keddre virradóra több helyen is 24,8 Celsius-fokot mértek, és ezzel a fővárosi és az országos napi minimum hőmérsékleti rekordok is megdőltek – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat az MTI-vel.
A tájékoztatás szerint a fővárosban több mint százéves rekord dőlt meg. Erre a napra virradóra 1905-ben 23 fokot is mértek Budapesten, most viszont csaknem 2 fokkal melegebb, 24,8 fok volt a fővárosban.
Az országos napi legmagasabb minimum hőmérséklet július 3-án eddig 24 fok volt, ezt 1946-ban Szegeden és 1950-ben Tatabányán mérték. Most Budapest mellett Pécsett is 24,8 fok volt, így az új országos csúcsot mostantól ez a két település jelzi.
A legmagasabb maximum hőmérséklet rekordja 36,9 fokról, 37,6 fokra változott, amelyet Káldon regisztráltak

***

A fővárosban több mint 60 éves, míg országosan több mint egy évszázados napi meleg-rekord dőlt meg hétfőn (07.02.)- közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársa az MTI-vel.
Jenki Szilvia elmondta: a fővárosban ezen a napon mostanáig 1950-ben volt a legmelegebb, akkor 35,7 Celsius-fokot mértek. Most viszont Budapesten 37,3 fokig emelkedett a hőmérséklet.
Az országos rekord az 1905-ben mért orosházi 38 fok volt. Ez a csúcs most Túrkevén dőlt meg, ott 38,4 fok volt.
Megdőlt a napi legmagasabb minimum-rekord is a fővárosban. Eddig 1987-ben volt a legenyhébb a július 2-i reggel, akkor 22,3 fok volt. Most viszont ennél több mint két fokkal magasabb értéket, 24,9 fokot is mértek Budapesten.
Az országos tiszti főorvos utasítása értelmében szerda éjfélig hőségriadó van érvényben.

***
Megdőltek a budapesti és az országos napi legmagasabb minimum hőmérsékleti rekordok is vasárnapra (07.01.) virradóra – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársa az MTI-vel.

Jenki Szilvia elmondta: július elsejére virradóra mostanáig az országban 1987-ben Budapesten volt a legmelegebb, 23,6 Celsius-fok. Ehhez képest most hajnalban a fővárosban 24,3 fokot mértek, ezzel a budapesti rekord megdőlt. Még ennél is melegebb volt viszont a hajnali órákban Tatán, így az új országos napi minimumrekord 25 fok lett.

Forrás: MTI