Lángolt a Hortobágy!

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság híradása szerint a magasból, helikopterek segítségével sikerült eloltani a Hortobágyi Nemzeti Parkban kiütött tűz lángjait Nagyivánnál.

MTI Fotó Czeglédi Zsolt

MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Mukics Dániel az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság helyettes szóvivője elmondta: jelenleg a további tűz kialakulásának esélyét szüntetik meg azzal, hogy körbelocsolják a lángok helyét, nehogy bárhol bármilyen izzás kialakuljon és újra kigyulladjon.
Szepesi Erika, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság helyettes sajtószóvivője péntek reggel az MTI-vel azt közölte, hogy a drónokkal végzett légi felderítés adatai szerint csaknem ezer hektárnyi terület égett le a Hortobágyi Nemzeti Parkban csütörtök délelőtt kitört tűzben. Mintegy hatszáz szarvasmarhát biztonságos helyre tereltek.
A tűz oltásán egész éjjel dolgoztak a tűzoltók, pénteken kora reggel két honvédségi helikopter is bekapcsolódott az oltásba. Lakott területet nem veszélyeztetett a tűz.

2017 június 20-tól visszavonásik országos tűzgyújtási tilalom van érvényben hazánkban.
Az aktuális tűzgyújtási tilalmakról többek között a Katasztrófavédelem honlapján tájékozódhatnak az alábbi térképről:

Forrás: MTI, Katasztrófavédelem

II. fokú hőségriasztás lép életbe június 21. éjféltől

A meteorológiai előrejelzések alapján az elkövetkező napokban tartós hőség várható, ezért az EMMI Klímaváltozás és Környezeti Egészséghatás Elemző Osztály szakmai ajánlásait figyelembe véve Dr. Szentes Tamás országos tisztifőorvosi feladatokért felelős helyettes államtitkár 2017. június 22. (csütörtök) 00:00 órától június 26. (hétfő) 24:00 óráig másodfokú hőségriasztást ad ki.

sun

Az EMMI Országos Tisztifőorvosi Feladatokért Felelős Helyettes Államtitkárság értesítette a megyei kormánymegbízottakat a hőségriadóról, egyúttal kérte, hogy az illetékességi területükön működő egészségügyi szolgáltatókat és megyei védelmi bizottságokat is tájékoztassák. Jelenleg további intézkedésekre nincs szükség.

Felhívjuk azonban a lakosság figyelmét, hogy a meleg időjárás idején fogyasszanak több folyadékot, ne várják meg a szomjúságérzetet. Lehetőség szerint 11 és 15 óra között ne tartózkodjanak a napon, valamint figyeljenek bőrük védelmére is. Javasoljuk a megfelelő napvédő készítmények alkalmazását, illetve a leégés ellen védő ruházat viselését is. Amennyiben tehetik, tartózkodjanak árnyékban, légkondicionált helyiségekben a legmelegebb órákban, és kerüljék a megterhelő fizikai munkát.

Azon légkondicionált helyiségek listája, amelyeket bárki igénybe vehet, elérhető katasztrófavédelem weboldalán az alábbi linken:
www.katasztrofavedelem.hu/letoltes/lakossag/hoseg/klimatizalt_helyisegek_listaja_2017.xls

Országos tűzgyújtási tilalmat rendeltek június 20-tól

Aktuálisan érvényben lévő tűzgyújtási tilalom a pirossal színezett megyékben

Általános tűzgyújtási tilalmat rendelt el a földművelésügyi miniszter az erdőkben és fásításokban, valamint azok határától számított kétszáz méteres körzetben lévő külterületi ingatlanokon.

A Földművelésügyi Minisztérium közleménye szerint tilos a tűzgyújtás a kijelölt tűzrakó helyeken is, mert az erősödő felmelegedés, valamint a szeles és csapadékmentes napok számának növekedése miatt fokozott tűzveszély alakult ki.
Hozzátették, a tűzvédelmi rendelkezések – amelyek visszavonásig érvényesek – megszegése pénzbírságot von maga után.tűzgyújtási tilalomról szóló határozatot és térképet.

 

Fontos, általános tudnivalók a tűzgyújtási tilalomról, a tűzgyújtás szabályairól

A tűzgyújtási tilalommal kapcsolatos legfontosabb tudnivalók, továbbá az erdőterületen és a szabadban történő tűzgyújtás szabályai az alábbiakban olvashatók.

Fokozott tűzveszély esetén az erdészeti hatóság, illetve az erdőgazdálkodásért felelős miniszter rendelheti el a tűzgyújtási tilalmat, például a katasztrófavédelem kezdeményezésére. Tűzgyújtási tilalom idején tilos tüzet gyújtani az erdőterületeken, valamint a fásításokban és az ezek 200 méteres körzetén belül lévő külterületi ingatlanokon. Ide értendők a felsorolt területeken található tűzrakó helyek, a vasút és közút menti fásítások, de tilos a parlag- és gazégetés is.

A tűzgyújtási tilalom elrendelése és annak visszavonása függ a meteorológiai körülményektől, az erdőben található élő és holt biomassza szárazságától és a keletkezett tüzek gyakoriságától. A tűzgyújtási tilalomról az érintett hatóságok a hivatalos honlapjukon teszik közzé a tűzgyújtási tilalomról szóló határozatot és térképet, de erről az országos közszolgálati média is tájékoztatást ad. Az aktuális tűzgyújtási tilalomról – mint a jelenleg kihirdetett esetben is – a www.erdotuz.hu weboldal, valamint az onnan is elérhető szakmai honlapok is tájékoztatnak, amelyek ezen túl számos egyéb hasznos információval is szolgálnak. Honlapja kiemelt helyén teszi közzé a hírt a katasztrófavédelem is: www.katasztrofavedelem.hu/

A tűzgyújtási tilalom a közzétételtől a visszavonásig él! Az említett honlapokon napi frissítéssel megtekinthető az aktuális állapot. A lakosság a lakóhelye környékén található erdőterületekről az erdészeti hatóság által készített interaktív erdőtérképen is tájékozódhat.

Az erdőgazdálkodók a parkerdők területén turisztikai célból állandó és biztonságos tűzrakó helyet kötelesek kialakítani. A kijelölt tűzrakó helyet az erdőgazdálkodó kötelessége karbantartani és arról is gondoskodnia kell, hogy az erdőtűz elleni védelemmel kapcsolatos feltételek biztosítottak legyenek.

A kialakított tűzrakó helyen az alábbi szabályok betartásával bárki rakhat tüzet, de számos fontos szempontot figyelembe kell venni. A tűz meggyújtása előtt a tűzrakó hely környékét meg kell tisztítani a tűz terjedését lehetővé tevő anyagoktól, levelektől, faágaktól. Soha nem szabad felügyelet nélkül hagyni az égő tüzet, a még ki nem hűlt parazsat, hamut. Fel kell készülni a tűz eloltására, ha feltámadna a szél, gondoskodni kell arról, hogy készenlétben legyen a tűz oltására alkalmas anyag, eszköz (pl. víz, homok, lapát). Ahogy a tűzre nincs szükség, azt gondosan el kell oltani és meg kell győződni arról, hogy valóban elaludt, a hamura távozás előtt lehetőleg földet kell szórni.

Az erdőgazdálkodási tevékenységhez kapcsolódó égetésre csak az erdőgazdálkodó vagy az erdő tulajdonosa írásbeli engedélye birtokában lévő személy jogosult. Nagyon fontos tudni, hogy az erdőgazdálkodási tevékenység keretében végzett égetés alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységnek minősül, amelyet 24 órával a tevékenység megkezdése előtt az illetékes tűzoltósághoz be kell jelenteni. Védett természeti területen lévő erdőben, a kijelölt és a kiépített tűzrakó hely kivételével, tűz gyújtásához a természetvédelmi hatóság engedélye is szükséges.

Forrás: MTI, Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság

Vihar – Katasztrófavédelem: több mint 3500 beavatkozás országszerte

MTI Fotó: Lakatos Péter

MTI Fotó: Lakatos Péter

Budapest, 2015. július 9., csütörtök (MTI) – Több mint 3500 esetben intézkedtek a katasztrófavédők a vihar miatt, ebből több mint 2000 esetben Budapesten – mondta Mukics Dániel, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) helyettes szóvivője csütörtök reggel az MTI-nek.

Egy halálos áldozata is van a viharnak, a főváros XIX. kerületében egy lakás pincéjében a felgyülemlett csapadékvíz miatt egy ember halálos áramütést szenvedett – közölte.
A katasztrófavédők 29 sérültről kaptak bejelentést, több esetben gyalogosra, autóra dőltek a fák.
A legtöbb esetben fakidőlésekhez hívták a tűzoltókat, de számos esetben vízzel teli pincékhez, aluljárókhoz, sérült kéményekhez, tetőszerkezetekhez vonultak ki – sorolta.
Fejér megyében 9400-ról 431-re csökkent az áramkimaradások száma – közölte. Itt a katasztrófavédelem folyamatosan dolgozik a szolgáltatóval a károk helyreállításán – tette hozzá.

Forrás: MTI

Villám idény

Az elmúlt hetekben már jó pár villámlással is kísért zivatar kialakult hazánkban, villámlással járó viharokra Magyarországon elsősorban május közepétől augusztus végéig kell számítani. Ilyenkor fontos ügyelni az időjárási jelenség okozta károk és sérülések megelőzésére.

Hoffmann Ferenc   - ViharMagyarországon évente 20-40 embert ér villámcsapás, amelyek többsége nyílt területen következik be. Mivel a villámok a legkisebb ellenállású utat követik, így az élő szervezetek alacsony villamos ellenállásuk miatt potenciális veszélynek vannak kitéve. Egy kisebb villámcsapás által okozott áramütés is azonnali szívleálláshoz, halálhoz vezethet.
Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság ajánlásában azt tanácsolják, hogy villámláskor senki se maradjon nyílt területen, ehelyett autóba vagy épületbe húzódjanak be vihar idején. Ha ez nem megoldható, akkor se tartózkodjon senki vízben, hegytetőn, illetve magányos vagy erdőszéli fa közelében.
Mint írják, a természeti jelenség ellen elsősorban technikai eszközökkel lehet védekezni. Az épületekben szakszerűen kiépített villámvédelem, vagyis a villámhárító és a túlfeszültség-védelmi rendszer nagyfokú biztonságot nyújt a villámok közvetlen és közvetett hatásaival szemben – tették hozzá.

A villámcsapás veszélyei az emberi test számára:

A közvetlen villámcsapás leggyakrabban olyan személyeket ér, akik exponált helyen tartózkodnak, mint például:
• hegytetőn, hegygerincen,
• sík, szabad terepen,
• nagyobb vízfelületen.

Ilyenkor az ember a villámhárító szerepét tölti be, és magához vonzza a villámot. A közvetlen villámcsapás rendszerint halálos.

Az áramnak a testre gyakorolt hatása, a sérülés súlyossága függ az érintett testrésztől. Az egyik kéztől a szíven keresztül a másik kézig, vagy a fejtől a hátgerincen át a lábig átfutó, viszonylag gyenge áramütés lényegesen veszélyesebb, mint az egyik lábtól a medencéig, vagy a kéztől a vállig áthaladó, lényegesen erősebb áramütés.

Komoly veszélyt jelentenek még a közelben becsapott villám földáramai is.
Ha a villám a föld felszínét éri, az áram „megkeresi” a legkedvezőbb utat. Ezt a terepen nem mindig lehet könnyen megállapítani. Szilárd, nedves talajon rendszerint a felszínen fut végig úgy, hogy a rövid mélyedéseken inkább átugrik, és nem követi a talaj felszínét. Ha az emberi test képez hidat két ilyen pont között, akkor az áram átfut rajta.

Az emberi testen átfutó árammennyiség függ:

  • a felszínen áthaladó teljes áramerősségtől,
  • a testnek a felszíntől való szigetelésétől (bőr, ruházat, egyéb anyagok),
  • az érintkezési pontok távolságától (a távolsággal együtt növekszik a hatás).

A nedvesség a bőr ellenállását annak huszad részére csökkentheti (a száraz bőrfelület ellenállása kéztől kézig 100.000 Ohm, a nedves bőré 5.000 Ohm, vagy még kevesebb).

Teendők a villámcsapás elkerülése érdekében:

  • Kerüljük az exponált helyeket, például a hegycsúcsokat, hegygerinceket, vagy a szabad, sík területeket (villámhárítóként működnek).
  • Kerüljük a nedves talajt, patakokat, vízeséseket és azonnal hagyjuk el a vízfelületeket (villámhárítók, rövidre zárási lehetőség).
  • Kerüljük a kőomlás veszélyes csurgókat, szakadékokat (kőomlás, rövidre zárási lehetőség).
  • Ha gépkocsi áll a rendelkezésünkre, használjuk Faraday kalitkaként (az ablakokat zárjuk be, ne érintsük meg a fémrészeket) ez nyújtja a legnagyobb védelmet.
  • Kerüljük a kiugró sziklákat, magukban álló nagy sziklákat, kis odúkat és barlangokat (rövidre zárási lehetőség).
  • Csak akkor bújjunk mélyedésbe, ha az legalább 1,5 méter mély.
  • Csak akkor keressünk védelmet barlangban, ha abban a bejárattól, a tetőtől és a falaktól legalább 1,5 méter távolságra lehetünk.
  • Használjuk ki a fal által nyújtott védőzónát. A fal magassága legyen legalább a testhossz nyolcszorosa, a faltól való távolság pedig legalább egy testhossz.
  • Guggoljunk le (zárt lábakkal és térdekkel hogy csak egy ponton érintkezzünk a környezettel), lehetőség szerint 10-30 cm vastag szigetelőréteget téve a talpunk alá (ruha, esőköpeny, száraz kő).
  • Ha rendelkezésünkre áll alumínium mentőfólia, terítsük testünkre úgy, hogy az a talajjal ne érintkezzen. Kisegítő (gyenge) Faraday-kalitkaként működik.

Az emberi test elektromos ellenállása csekélyebb és felülete nagyobb, mint a fémből készült felszerelési és használati tárgyainké, így a villámhárító hatása nagyobb. Ezért nem szükséges megválnunk fémtárgyainktól, amelyek rendszerint fontos használati eszközök.

A villám nemcsak a földön álló tárgyakba csaphat be. A villámcsapások többsége nem is éri el a földfelszínt, hanem a légkörben játszódik le. Két tárgy között akkor üt át a villám, ha elektromos potenciáljuk különböző, mert a feszültség (potenciálkülönbség) miatt energia szabadul fel, ha a tárgyak között elektromos áram „közlekedik”.

Abból, hogy a repülőgép elektromos potenciálja jelentősen eltér a környezete potenciáljától, nagy baj származhatna. A gép előbb-utóbb találkozik valamivel, ami elektromos töltést cserél vele, s ez katasztrofális következményekkel járhat.

A repülőgép elektromos potenciálját tehát a környezete potenciáljához hasonló értéken kell tartani. Ezért vannak a szárnyak végén hegyes fémtüskék, amelyek a koronakisülés nevű jelenséget használják fel arra, hogy a nemkívánatos elektromos töltéseket a repülőgép mögé, a levegőbe „szórják szét”.

Minden „kóbor” töltés, amelyet a repülő a levegőhöz súrlódva, vagy a felhők mellett elhaladva felvesz, gyorsan a levegőbe kerül, így a gép elektromos potenciálja nem tér el jelentősen a környezete potenciáljától, és a repülő nem válik a villámcsapások célpontjává.
Kedvezőtlen esetben a repülőgépet is érheti villámcsapás, amely két másik tárgy között zajlik. A fémtüskék ilyenkor jelentősen csökkentik a közvetlen veszély kialakulását.

Forrás: OKF

A jégen tartózkodás szabályai

A vizet szerető ember télen is vágyik a vizek partjaira, a befagyott vizek jegére. Sajnos az előírások nem ismeretéből vagy be nem tartásából eredően a jeges vizeknek is megvannak az áldozatai.

A szabad vizek jegén tartózkodni csak akkor szabad, ha a jég kellő szilárdságú, nem olvad, illetve nem mozog. A szabad vizek jegén tartózkodni azokon a helyeken szabad, amelyek nem esnek tiltó rendelkezés alá.

TILOS a szabad vizek jegén tartózkodni:

a) állóvizeken – éjszaka és korlátozott látási viszonyok között, – járművel, a biztonságos munkavégzés kivételével, – kikötők és veszteglőhelyek területén,

b) folyóvizeken.

Aki a jégen 1m2-nél nagyobb léket vág, köteles a jégmentessé vált területet 1 méteres magasságban elhelyezett, legalább 10-10 cm széles, piros-fehér csíkozású korláttal ellátni. Ezeket a kordonokat soha ne közelítsük meg! Veszélyes!

A jégen mindenki csak saját felelősségére tartózkodhat! A biztonság természetesen elérhető, megteremthető, ha néhány hasznos jó tanácsot megfogadunk:

Két tűzoltó egy speciális, erre a célra rendszeresített mentőpallóra feküdt és úgy közelítette meg az egyre türelmetlenebb „horgászt” imitáló tűzoltót. Fotó: Bázelné Mihályka Szabina tű. hadnagy
Két tűzoltó egy speciális, erre a célra rendszeresített mentőpallóra feküdt és úgy közelítette meg az egyre türelmetlenebb „horgászt” imitáló tűzoltót.
Fotó: Bázelné Mihályka Szabina tű. hadnagy

 

 

Hogyan válasszuk ki a korcsolyázás, fakutyázás helyét?

– A jégre lépés előtt vizsgáljuk meg annak minőségét. A legbiztonságosabb a jól átlátszó, homogén állapotú jég. Kevésbé biztonságos a hójég, amely nem átlátszó a hóba esett eső vagy az olvadás során rétegesre fagy, kásásnak tűnik. A legbizonytalanabb az üreges jég, amely lehet ugyan átlátszó, de a jég belsejében jól látható légbuborékok képződtek. Ennek a legkisebb a teherbírása.

– A part közelében a jég rendszerint vékonyabb, néha üreges, ezért könnyebben törik.

– Beszűküléseknél áramlatok gyöngíthetik a jeget. – Sűrű hótakaró alatt a jég vékonyabb, mint a hómentes helyeken.

– Legalább 8 cm-es jégtakaró szükséges a biztonságos téli jeges sportoláshoz, de 12 cm-es jégvastagság esetén már biztonságban érezhetjük magunkat.

– A jég a tavakon, nyílt vizeken soha nem egyforma vastag, ezért ne kíséreljünk meg rajta átkelni.

Fontos tanácsok:

– Soha ne egyedül menjünk a jégre kikapcsolódni! Legalább ketten, optimális esetben hárman együtt sportoljunk, így tudunk egymásra figyelni, illetve egymáson segíteni baj esetén.

– Fontos a ruházat helyes megválasztása. Testhez simuló több rétegű, lehetőleg kis nedvszívó tulajdonságú (termo, orkán, pamut) ruhákat válasszunk. Ezek lassan engedik át a vizet, így ha vízbe esünk nem nagy súllyal húznak és lassabban hűl ki a testünk.

– A jégen nyugodtan és egyenletesen lépkedjünk, ha elesünk az fokozza a jég beszakadásának esélyét. Síbottal vagy bottal ellenőrizzük az előttünk lévő jég vastagságát, szilárdságát.

Mit tegyünk, ha beszakad alattunk a jég?

– A jég jól hallható recsegése, ropogása biztos előjele annak, hogy bármelyik pillanatban beszakadhat. Ha ilyet hallunk magunk alatt azonnal feküdjünk minél nagyobb testfelülettel a jégre és próbáljuk meg a legközelebbi biztos pontot hason csúszva elérni.

– Ha beszakad alattunk a jég tárjuk szét karjainkat és ejtsük magunkat előre. Próbáljuk megakadályozni, hogy a jégfelület alá csússzunk, vagy lemerüljünk a vízbe. Próbáljunk meg nyugodtak maradni és kimászni a jégfelületre, majd hason kúszni a part felé. Kerüljük a felesleges mozdulatokat, megőrizve így a ruházatunkban lévő szigetelő légréteget. Ha a jég újból és újból beszakad, vágjunk magunknak utat a part felé addig, amíg ki nem érünk a partra, vagy teherbíró jégfelülethez nem érünk.

Hogyan nyújthatunk segítséget másoknak?

– Hason csúszva közelítsük meg a jég közé került személyt, de ne menjünk egészen a beszakadásig. Az utolsó szakaszt hidaljuk át segédeszközökkel (hosszú ággal, bottal, kötéllel, nadrágszíjjal (esetleg többet összekötve) vagy ruhadarabokkal).

– Ha több segítőtárs van a helyszínen, alkossunk láncot úgy, hogy mindenki hason fekve az előtte lévő lábát fogja. Az odanyújtott segédeszközökkel húzzuk ki a szerencsétlenül jártat a jégre, majd a partra.

– A jeges vízből mentett embert azonnal ne vigyük túlfűtött, meleg helyre. Miután a jeges ruházatától megszabadítottuk, dörzsöléssel próbáljuk a vérkeringését beindítani. Az ilyen személyt minden esetben orvosi elsősegélyben, orvosi ellátásban kell részesíteni.

Ha van mobiltelefonunk, azt mindig feltöltött állapotban vigyük magunkkal, így azonnal tudunk segítséget hívni. Érdemes figyelembe venni, hogy a mobiltelefon akkumulátora nagy hidegben hamarabb lemerülhet. Ha telefonkártyánkon nincs pénz, a közismert segélykérő telefonszámok akkor is hívhatók. Ezek: 112, 107, 105, 104. Bejelentéskor mondjuk el nevünket, telefonszámunkat valamint, hogy hol és mi történt. Ha körültekintőek vagyunk, a nyílt vizek lehetséges téli veszélyeit ismerjük és betartjuk, akkor a jeges sport egészséges kikapcsolódást és nem szomorúságot okoz!

Biztonságos, jó sportolást kívánunk!

Forrás: Somogy Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

Ónos eső a meteorológiai tél első napján

ónosmti

MTI Fotó: Marjai János

Az előrejelzéseknek megfelelően, a meteorológiai tél első napján talán a legrosszabb arcát mutatta/mutatja a téli időjárás egyes helyeken. Ónos esőtől változott jégpályává Pest-, Nógrád- és Heves megye több útja, illetve a jég súlya alatt letörő ágak, sőt egész fák veszélyeztetik a közlekedőket, illetve a vezetékeket, parkoló autókat. A helyzet folyamatosan változik, a mentések folynak, az utakat sózzák. Ennek ellenére az éjszaka nagy részében további ónos esőre, jegesedésre, majd havazásra is kell számítani Nógrád, Heves, majd Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben, miközben Pest megyében várhatóan javul a helyzet a csapadék gyengülése és megszűnése következtében.

Pest megyében a mai napon lehullott nagy mennyiségű eső és ónos eső sokfelé ráfagyott a növényzetre, faágakra, a jég súlya alatt rengeteg fa kidőlt, a fő- és mellékutakra egyaránt vastag faágak zuhannak. Az erdősávok és fasorok mentén az esti és éjszakai órákban is fokozott a balesetveszély.

A Budai-hegységben, a Visegrádi-hegységben, Pilisben, a Gödöllői-dombság területén, és a Tápió-vidék térségéből számtalan helyről érkezett riasztás a Katasztrófavédelemhez, melyek szerint a zuhanó faágak a felső vezetékeket is leszakították, sokfelé villanyoszlopok rongálódtak meg. Néhol az áramszolgáltatás is szünetel, vagy akadozik. Gödöllő, Mogyoród, Kerepes, Kistarcsa, Gyömrő, Maglód, Isaszeg, Tóalmás, Mende, Monor, Gomba, Kóka, Bénye, Üllő, Pilis, Nagykáta, Tápiószentmárton, Szentmártonkáta, Tápióbicske, településeken, és az oda vezető összekötő utakon számos helyszínen dolgoznak a megye hivatásos, önkormányzati és önkéntes tűzoltói. Az egységek folyamatosan vonulnak a káreseményekhez és számolják fel az akadályokat. A 4-es főúton Monorierdő közelében kora este a felüljáróra dőlt fa akadályozta a forgalmat. Nagykovácsiban kidőlt fák szakították le az elektromos vezetéket, emiatt a településen az áramszolgáltatás szünetel. Kérjük, hogy az esti és éjszaki órákban a kritikus körzetekbe senki ne induljon útnak.

Az Útinform esti tájékoztatása szerint az alábbi útszakaszok vannak lezárva Pest megyében:

A Pilisszentkereszt-Pilisszentlélek összekötő úton Pilisszentkereszt és a dobogókői elágazás, a 18 – 21 kilométer között, valamint a dobogókői bekötő úton a délelőtti óráktól teljes lezárás érvényes.

Az Isaszeg és Nagytarcsa közötti út a 18-21 kilométer között dél óta nem járható.

A Dunakeszi-Gödöllő közötti összekötő utat Mogyoródnál 13-15 kilométer között kellett lezárni. A Gödöllő-Hatvan összekötő úton Gödöllő-Valkó között is teljes lezárás van.

Eljegesedett utakra, kidőlt fákra, lombkoronatörésekre lehet számítani a Börzsönyben is, a jelenlegi időjárási helyzetben – tájékoztatta az Ipoly Erdő Zrt. hétfőn az MTI-t.

A közlemény szerint egyes helyeken, például a Csóványosi kilátónál megvastagodott jégtakaró borítja a fákat, így azok veszélyt jelenthetnek a kirándulókra. A hegyi erdészeti utak könnyen eljegesednek, és előfordulhat, hogy kidőlt fák zárják el az utat. Azt írták: ilyen útszakaszok a Diósjenő-Kemence völgyi út, ahol a Závoz-tetőre sem lehet jelenleg eljutni, illetve a Wenckheim-házhoz vezető úton is adódhatnak problémák.
Hozzátették: várhatóan éjszaka és reggel sem javul a helyzet, az sem kizárt, hogy rosszabbra fordul. Gyalogosan és járművel is veszélyes lehet ilyenkor az erdő – hívták fel a figyelmet.
Ezért arra kérik az erdőlátogatókat, hogy lehetőség szerint ne a Börzsönyt válasszák kirándulásuk helyszínéül addig, míg az időjárás kedvezőbbre nem fordul.
Kritikus a helyzet a Mátra útjain is az erdősávok és fasorok mentén az ónos eső, a fagy és a kidőlt fák miatt.

A közlemény szerint az esti és éjszakai órákban is fokozott a balesetveszély a Mátra útjain, ezért azt kérik, hogy ne induljanak útnak az emberek.

Az Útinform esti tájékoztatása szerint Heves megyében, a 24-es főúton a galyatetői elágazó és Parádsasvár közötti útszakaszt lezárták, és nem lehet közlekedni a Galyatető és a mátraszentlászlói elágazás közötti úton sem.

Galyatetőn egy trafóház környezetében keletkezett tűz, ezt a pásztói hivatásos tűzoltók oltották el.

 

Forrás: MTI

Országos ellenőrzést indított a szabadtéri tüzek megelőzéséért a katasztrófavédelem

Országos ellenőrzés sorozatot indított a szabadtéri tüzek megelőzése érdekében a katasztrófavédelem – tájékoztatta csütörtökön az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője az MTI-t.

Már az akciósorozat első napján 200 ellenőrzést hajtottak végre Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom, Nógrád, Pest és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, és 143 szabálytalanságot tártak fel – közölte Hajdú Márton.
A kontroll oka, hogy az elmúlt időszakban, az enyhe időjárás nyomán ugrásszerűen megnőtt a szabadtéri tüzek száma, egyre több olyan jelentős kárral járó tűzeset történik, amely lakott területeket és emberéletet veszélyeztet – tette hozzá.
Az akcióban résztvevő katasztrófavédelmi, erdészeti és önkormányzati hatóságok a szabadtéri tüzek által visszatérően érintett, tűzveszélyes, illetve művelésen kívüli területeket ellenőrzik. Az ellenőrök munkáját önkéntes tűzoltók, a nemzeti parkok szakemberei, polgárőrőrök és hegybírók segítik.
Az ellenőrzéssel párhuzamosan tűzgyújtási tilalmat rendeltek el Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területére. A három megyében az erdőterületeken, valamint a fásításokban és az ezek kétszáz méteres körzetén belül található külterületi ingatlanokon tilos a tűzgyújtás, beleértve a tűzrakó helyeket is. Ugyancsak tilos a parlag- és gazégetés.
A tűzvédelmi rendelkezések megszegése, erdővédelmi, vagy tűzvédelmi bírsággal sújtható, amely százezertől hárommillió forintig terjedhet – közölte Hajdú Márton.

Forrás: MTI

OKF: homokzsákokkal is védekezni kellett a sok eső miatt

MTI Fotó: Mohai Balázs

A heves zivatarok miatt ötvennél több kidőlt fához és épületkárokhoz riasztották a tűzoltókat. Több helyen a hirtelen lezúduló jelentős mennyiségű eső okozott gondot, volt ahol homokzsákokkal kellett megvédeni a házakat a víztől – közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság helyettes szóvivője péntek reggel az MTI-vel.

Hajdu Márton elmondta, hogy a csütörtökön, a kora esti óráktól kipattanó heves zivatarok miatt a tűzoltóknak egyre több helyen kellett beavatkozniuk. Az érintett megyékben a viharral összefüggésben több mint 80 riasztásuk volt, ezek között a legtöbbször Bács-Kiskun, Fejér és Pest megyében kérték a tűzoltók segítségét.
Ötvennél több alkalommal kidőlt fák miatt riasztották a tűzoltókat, de 7 épületkárnál is be kellett avatkozniuk, máshol szivattyúzniuk kellett.
Esztergomban egy utcában több házat homokzsákokkal kellett megvédeni a víztől – mondta Hajdu Márton.
A csütörtöki heves zivatarok során volt ahol óránként több mint 100 kilométeres erősségű széllökést, másutt csaknem 50 milliméteres csapadékmennyiséget és jégesőt okozó zivatarcellát is rögzítettek.

Forrás: MTI 2013. május 3., péntek 7:20

Márciusi havazás mérlege

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság jelentése:

Nehéz napokon van túl a katasztrófavédelem
2013. március 18. 12:15

Az elmúlt napokban a katasztrófavédelem a társszervekkel és az önkéntesekkel együtt megfeszített munkával mentette a rendkívüli időjárás miatt járhatatlanná vált utakon rekedt embereket, rengeteg közlekedési balesetnél is műszaki mentést kellett végezniük a tűzoltó egységeknek. Mindezek mellett munkát adott az is, hogy az északi megyékben több településen is megszűnt az áramszolgáltatás. A helyreállításon még jelenleg is dolgoznak.
Március 14-én a rendkívüli, télies időjárás miatt az országban több helyen járhatatlanná váltak az utak, nagyon sok közúti baleset történt, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén és Hajdú-Bihar megyében pedig összesen mintegy 180 ezer ember maradt áramszolgáltatás nélkül, miután az elektromos vezetékek a rájuk esett ónos eső miatt megsérültek. Ezen a napon 12 megyében közel 4800 ember avatkozott be 816 technikai eszközzel, csaknem 1800 embert kellett ideiglenesen elhelyezni.

Rövid időn belül több baleset történt az M7-es autópálya Fejér megyei szakaszán március 14-én délután. Szabadbattyánnál harminc személygépkocsi, nyolc kisteherautó és kilenc nyerges vontató ütközött össze. A műszaki mentést nehezítette, hogy a járművek teljesen összetorlódtak, a szalagkorlátokhoz szorult személygépkocsik ajtajához nem fértek hozzá a tűzoltók. Több mint tíz sérültet a székesfehérvári, a sárbogárdi, a balatonfűzfői, a veszprémi és a pétfürdői hivatásos tűzoltók, valamint a katasztrófavédelmi igazgatóság munkatársai szabadítottak ki a roncsok közül. Az egyik személygépkocsiban egy ember életét vesztette. A sérültek száma meghaladja a negyvenet. A katasztrófavédelem kérésére több melegedőbusz érkezett a helyszínre.

A hófúvás 57 települést, majdnem 30 ezer embert zárt el a külvilágtól. Száz közút volt járhatatlan. Volt olyan megye, ahol az ivóvízhálózat hibásodott meg, ez öt település csaknem 11 ezer lakóját érintette. Majdnem négy és fél ezer embert kellett befogadóhelyen elhelyezni.

Csütörtökön kora este elindult a szülés egy kismamánál Bodajkon, akit farfekvéses magzata érdekében mielőbb kórházba kellett szállítani. A kismama mentéséhez több irányból indultak mentőegységek, végül a katasztrófavédelem székesfehérvári hivatásos tűzoltó egysége a bodajki vasútállomásra szállította, ahonnan a MÁV egy mozdonya Székesfehérvárra vitte, ahol már várta a mentőszolgálat, és azonnal a Fejér Megyei Szent György Kórházba szállította. A kismama pénteken reggel egy egészséges kisfiúnak adott életet.

A rendkívül kemény téli időjárás március 15-én már 18 megyében okozott komoly problémákat. Csaknem 2500 beavatkozó dolgozott 609 technikai eszközzel, több mint 12 ezer ember ideiglenes elhelyezéséről kellett gondoskodni. A hófúvás 75 települést zárt el, ez összesen közel 48 ezer embert érintett. Kilenc megye 205 településén több mint 180 ezer fogyasztónál az áramellátás, négy megye 22 településén pedig a vízszolgáltatás szünetelt, ez utóbbi majdnem 43 ezer embert sújtott.

Március 15-én az osztrák Vöröskereszttől segélyszállítmány, illetve négy hómaró és hat hótoló érkezett az M1 autópályán hóban elakadt járművek mentésére és az úton rekedtek ellátásának biztosítására, a speciális járművek március 16-ig dolgoztak.

A szerencsi pályaudvaron közel kétszáz utast helyeztek el ideiglenesen melegedő szerelvényen a katasztrófavédelem segítségével, mivel a menetrend szerinti járat a rendkívüli időjárás következtében nem tudott célállomására eljutni. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Görögszállás-Varjúlapos tanyánál két intercity vonat vesztegelt a kialakult időjárás következtében. A szerelvényeken összesen csaknem ötszáz ember fő rekedt. A megyei katasztrófavédelem száz takarót szállított a helyszínre, és az embereket a rendőrséggel együttműködve folyamatosan mentették terepjáró mikrobuszok segítségével. A Somogy megyei KÖTÉL Egyesület három, a hó fogságából kiszabadított embernek segített eljutni a megyeszékhelyen lévő kórházba a tervezett vizsgálatokra. A tűzoltók az egyik hóban elakadt járműből egy cukorbeteget vittek a ladi melegedőhelyre, a számára életmentő inzulint a barcsi katasztrófavédelmi kirendeltség szerezte be és juttatta el. Egy inzulinra szoruló cukorbeteg gyereket a Veszprém megyei katasztrófavédelem egysége segített Hajmáskérről mihamarabb a veszprémi kórházba jutni. Egy szülő nőt pedig Bakonynánáról juttattak a tűzoltók a mentőkhöz, akiknek aztán még egyszer segítségre volt szükségük, mert autójuk ismét elakadt a hóban. Rajtuk kívül dialízisre induló betegeket is mentettek a tűzoltó egységek Devecser körzetében.

A Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság főügyeletére március 14. és 17. között összesen 52 segélyhívás érkezett, negyvenkilencszer a hóhelyzettel összefüggő műszaki mentéshez kérték a tűzoltók segítségét. A megye tűzoltói csütörtök délutántól folyamatosan dolgoztak azon, hogy az úton rekedteket kiszabadítsák szorult helyzetükből, és legalább a kijelölt melegedő helyig eljuttassák őket. Személyi sérüléssel járó baleset szerencsére nem történt. Csütörtök éjszaka 941, pénteken 216 ember töltötte melegedőhelyen az éjszakát. A közút gépei folyamatosan dolgoztak az utak eltakarításán, szombat délelőttre már minden település legalább egy oldalról megközelíthető volt.

Március 16-án a hivatásos katasztrófavédelmi erők kilenc megyében 417 fővel és 92 technikai eszközzel avatkoztak be a rendkívüli időjárás miatt, több mint 3500 embert kellett ideiglenesen elhelyezni. A hófúvás 14 települést, összesen csaknem négy és fél ezer embert zárt el a külvilágtól. Öt megye 107 településén összesen majdnem 89 ezer fogyasztónál szünetelt az áramellátás.

Március 17-én a télies időjárás okozta komoly problémák három megyében voltak, elsősorban az áramszolgáltatásban. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében este fél nyolcra, Hajdú-Bihar megyében délre sikerült helyreállítani a szolgáltatást, de Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében még mindig 46 település csaknem 17 és fél ezer lakója volt áram nélkül, 17 embert helyeztek el befogadóhelyen. A szolgáltató szakembereinek helyreállítási munkáját a katasztrófavédelem 83 fővel és 12 technikai eszközzel, a társszervezetek 477 fővel 242 technikai eszközzel segítették.

Az elmúlt napok egyik pozitívuma, hogy veszélyes árut szállító járművet nem ért baleset, nem kis részben annak köszönhetően, hogy csütörtökön a katasztrófavédelem iparbiztonsági szakterülete felhívta a veszélyes üzemek és a veszélyes árut szállító társaságok figyelmét a várható időjárásra, és a veszélyes áruk szállításának elhalasztását kérték.

Forrás: OKF