klíma | Eumet.hu – Időjárás-előrejelzés

2018 – a 4. legmelegebb év a mérések kezdete óta

A NOAA (Amerikai Nemzeti Óceáni és Légköri Hivatal) által február 6-án kiadott tanulmányban az olvasható, hogy a 2018-as év volt a mérések kezdete óta, azaz 139 éve a 4. legmelegebb év a Földön. 

Az évek óta nyomonkövethető melegedés 2018-ban sem állt meg a Földön.

Az eddigi TOP 4-es listán ráadásul kizárólag 2014 utáni évek szerepelnek:

  1. 2016
  2. 2015
  3. 2017
  4. 2018

A NOAA elemzésével kb. egyidőben, több független és hasonló eredményre jutott elemzés látott napvilágot:

NASA2018 a 4. legmelegebb év, folytatódik a melegedés
Brit Meteorológiai Intézet – Az előrejelzésekben a Föld eddigi legmelegebb időszaka körvonalazódik
WMO/Meteorológiai VilágszervezetAz elmúlt 4 év voltak az eddigi legmelegebb évek

A 2018-as év földfelszíni és óceán felszíni hőmérsékleti statisztikái láthatóak az alábbi térképen

A képen szembeötlő pl. az európai térség, ahol kiterjedt területen rekord meleg évet regisztráltak, de összességében is jóval nagyobb az átlagtól való pozitív irányú eltérés, azaz a pirosas árnyalat, mint az átlag alatti hőmérséklet, azaz a kékes árnyalat.

Hazánkban is rekord meleg évet tudhatunk magunk mögött, annak ellenére, hogy a rekord melegek és tartós hőhullámok nem voltak jellemzőek a 2018-as nyárra. Erről részletesebben olvashatnak korábbi cikkünkből: 2018 volt az elmúlt 118 év legmelegebb éve

Egy érdekes gyűjtemény néhány jelentős klimatikus eltérésről, illetve klímatikus eseméynről a 2018-as évből (Katt a képre!):

 

Forrás:  NOAA

Klímakutató: ebben a térségben a kevesebb csapadék jelenthet gondot

A gyorsuló globális felmelegedés nyomán Magyarországon és a térségben a kevesebb csapadék jelenthet majd problémát – mondta Mika János klímakutató az M1 szerda esti műsorában.

Mika János elmondta: korábban néhány évig stagnált, 2013 óta viszont ismét felgyorsult a globális felmelegedés. Ha ez így folytatódik, 2030-ra valóban elérhetjük a 2 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedést – közölte a szakértő, megjegyezve: ezt az emelkedést a 19. század végi állapotokhoz viszonyítva kell érteni.

Mika János klímakutató


Az éghajlatkutató szerint alkalmazkodni kell az éghajlati változásokhoz, így például érdemes szigetelni a házakat, és ahol kevesebb hó esik, ott nem kell olyan meredek háztetőket építeni. Emellett csökkenteni kell az energiapazarlást és növelni a megújuló energiaforrások használatát – fejtette ki.

Forrás: MTI

Magyarországon 2015 volt a 3. legmelegebb év

statisztikaA harmadik legmelegebb volt a tavalyi év Magyarországon 1901 óta, valamint a 2015-ös volt a 6. legmelegebb tél és a 4. legmelegebb nyár – olvasható az Országos Meteorológiai Szolgálat által kedden a honlapján közzétett elemzésben.

Tavaly az évi középhőmérséklet 11,72 Celsius-fok volt, mindössze 0,2 fokkal kevesebb, mint az eddigi legmelegebb évben, 2014-ben, és többször volt hosszan tartó hőségriadó és hőségriasztás – írják.
A legnagyobb pozitív eltérés augusztusban volt, amikor a havi átlag 2,8 fokkal volt magasabb az átlagosnál, de januárban is 2,7 fok volt ez az eltérés. Júliusban és a decemberben pedig 2,3 fokkal volt melegebb az átlagnál. Mindezek eredményeként a harmadik legmelegebb augusztus, a második legmelegebb július és a hetedik legmelegebb január is 2015-höz köthető.
A napsütéses órák számát tekintve viszont átlagos volt a tavalyi év. A leginkább napfényes hónap a július volt, de szokatlanul sok volt a napsütés áprilisban is. Egész évben magasabb volt a napsütéses órák száma, az átlagérték évi 2002 óra, tavaly viszont 2258 napsütéses órát regisztráltak – teszik hozzá.
Tavaly a legmagasabb hőmérsékletet, 39,2 fokot augusztus 12-én Budakalászon mérték. A leghidegebb január 7-én Tarpán volt, ahol mínusz 18,9 fokig hűlt le a levegő.
Csapadékhullás szempontjából is átlagosnak tekinthető a 2015-ös év. Az éves átlagos csapadékösszeg 538,9 milliméter volt, a sokéves (1981-2010-es) átlag 92 százaléka. Az elmúlt évekhez hasonlóan a nyár jelentős része száraznak bizonyult, augusztusban viszont sok volt a csapadék. Az április, a június és a december “igen száraznak” bizonyult, a januári és az októberi csapadékmennyiség viszont kiemelkedőnek számít. Tavaly januárban 86 százalékkal, októberben 169 százalékkal haladta meg az átlagosat a havi csapadékmennyiség – olvasható a meteorológiai szolgálat elemzésében.

Forrás: MTI

NOAA: minden idők legmelegebb szeptembere volt

Az idei szeptember az eddigi legmelegebb volt globálisan a feljegyzések kezdete, 1880 óta – közölte hétfőn az amerikai Nemzeti Óceáni és Légköri Hivatal (NOAA).

Szeptemberben a szárazföld fölött és az óceánok felszínén 0,72 Celsius-fokkal volt magasabb a globális középhőmérséklet a 20. századi 15 Celsius-fokos átlagnál. A szárazföld fölötti hőmérséklet 0,89 Celsius-fokkal, a tengerek felszínén mért hőmérséklet 0,66 Celsius-fokkal volt magasabb a 20. század átlagánál.
A szárazföld fölötti és az óceánok felszínén mért átlaghőmérséklet a 2014. január-szeptember közötti időszakban 0,68 Celsius-fokkal volt magasabb a 20. századi átlag 14,1 Celsius-foknál, azaz ugyanolyan meleg volt, mint 1998 és 2010 azonos időszakában – olvasható a NOAA honlapján.

A 2014 szeptemberében mért hőmérséklet eltérése az 1981-2010 közötti átlagtól

A 2014 szeptemberében mért hőmérséklet eltérése az 1981-2010 közötti átlagtól


Az átlagosnál melegebb földfelszíni középhőmérséklet szinte az egész világra jellemző volt, csupán Oroszország középső részein és Kanada keleti és északi részének bizonyos körzetei képeztek kivételt. Rekordmeleget mértek Északnyugat-Afrikában, Dél-Amerika délkeleti tengerparti vidékein, Délnyugat-Ausztráliában, a Közel-Kelet egyes térségeiben, Délkelet-Ázsia térségeiben. A Föld 31 országában és mind a hét kontinensén legalább egy mérőállomásról jeleztek rekordmeleget szeptemberben.
Ausztráliában például a szeptemberi középhőmérséklet 1,03 Celsius-fokkal volt magasabb, mint az 1961-1990 közötti időszakban, Nyugat-Ausztráliában 2,75 Celsius-fokkal, ami megdöntötte az 1980-ban mért eddigi rekordot.
Nagy-Britanniában a nemzeti rekordok feljegyzésének 1910-es kezdete óta az idei volt a negyedik legmelegebb szeptember, a középhőmérséklet 1,2 Celsius-fokkal volt magasabb az 1981-2010 közötti átlaghőmérsékletnél.
Franciaországban 1,6 Celsius-fokkal volt melegebb, de Bretagne-ban és Normandiában 2-4 Celsius-fokkal volt magasabb a hőmérséklet a szeptemberi átlagnál. Dániában 1,9 Celsius-fokkal mértek többet.
Forrás: MTI, NOAA http://www.ncdc.noaa.gov/sotc/global/2014/9

NOAA: az idei volt a legmelegebb május 1880 óta

Az idei volt a legmelegebb május világszerte a feljegyzések kezdete, 1880 óta – közölte az amerikai Nemzeti Óceáni és Légköri Hivatal (NOAA).

Idén májusban a szárazföld fölött és az óceánok felszínén 0,74 Celsius-fokkal volt magasabb a globális középhőmérséklet a 20. századi 14,8 Celsius-fokos átlagnál, és elérte a 15,54 Celsius-fokot. A szárazföld fölötti hőmérséklet 1,13 Celsius-fokkal, a tengerek felszínén mért hőmérséklet 0,59 Celsius-fokkal volt magasabb a 20. század átlagánál.
A négy legmelegebb májusi hónapot az elmúlt öt évben – 2010, 2012, 2013 és 2014-ben – jegyezték világszerte.
Az év első öt hónapjában a középhőmérséklet szerte a világon, 0,66 Celsius-fokkal volt magasabb a 20. századi 13,1 Celsius-fokos átlagnál, ami az ötödik legmelegebb ilyen periódus a feljegyzések kezdete óta.
Ausztráliában folytatódott az átlagosnál melegebb időjárás májusban: az ország déli részén az átlaghőmérséklet 2,67 Celsius-fokkal haladta meg a májusi átlagos középhőmérsékletet, megdöntve a tavalyi rekordot, amikor 2,57 Celsius-fokkal volt melegebb a május az átlagosnál.
Európában, Ausztriában azonban az idei május volt az első hónap az elmúlt egy évben, amikor a havi középhőmérséklet alatta maradt – 0,6 Celsius-fokkal – az 1981-2010 közötti évek átlagának.
Spanyolországban, ahol májusban a középhőmérséklet 1,4 Celsius-fokkal haladta meg az 1971-2000 közötti átlagot, az ország déli részén 2-3 Celsius-fokkal volt magasabb a középhőmérséklet.
Norvégiában a legmelegebb tavaszt jegyezték fel idén 1900 óta, mivel a középhőmérséklet 1,2 Celsius-fokkal volt magasabb az 1981-2010-es évek átlagánál. Lettországban is idén volt a legmelegebb tavasz, 2,74 Celsius-fokkal melegebb az átlagosnál.
Észak-Amerikában, Alaszka szövetségi államban a hatodik legmelegebb májust jegyezték 1918 óta: a középhőmérséklet 3,56 Celsius-fokkal haladta meg az 1971-2000 közötti átlagot.

A 2014 májusában mért hőmérséklet eltérése az 1981-2010 közötti májusi átlagtól


Forrás: NOAA , MTI

WMO: 2013 a 10 legmelegebb év sorában

A Meteorológiai Világszervezet (World Meteorological Organization, WMO) jelentése szerint a 2013-as év bekerült az 1850 óta gyűjtött adatok szerinti 10 legmelegebb év közé. Holtversenyben a 2007-es évvel a 6. helyezésig jutott ezen a ranglistán. A globális földfelszíni és tengerfelszíni hőmérséklet együttesen 0.50°C-al alakult az 1961–1990 közötti átlagos érték fölött és 0.03°C-al volt magasabb, mint az elmúlt évtized (2001–2010) átlaga.

A 14 legmelegebb év özül 13 a 21. században volt megfigyelhető. A legmelegebb évek eddig a 2010-es és 2005-ös évek voltak, melyekben 0.55 °C-al magasabb globális hőmérsékletet regisztráltak, mint a sokévi átlag, harmadikként pedig 1998-at említi a jelentés, mely alatt ugyancsak különlegesen erős El Niño hatás volt megfigyelhető.

Mind a melegítő El Niño, mind a hűsítő La Niña jelenség jelentős, természetes eredetű irányítója éghajlatunk változásainak. Egyik jelenség sem volt jelen a 2013-as év folyamán, annak ellenére, hogy ez az év melegebb volt a 2011-es és 2012-es éveknél, amikor a La Niña hűsítő hatása volt megfigyelhető. Így a 2013-as év az eddig mért 4 legmelegebb ENSO-neutral (azaz sem El Niño, sem La Niña jelenség által nem befolyásolt) között van.

Az 1961-1990 közötti átlaghoz mért éves hőmérsékleti anomália (eltérés)

“A 2013-as év globális hőmérséklete beleillik a hosszútávú felmelegedési trendbe,” nyilatkozta Michel Jarraud a WMO főtitkára. “A felmelegedés mértéke nem egyenletes, de a fő trendvonal tagadhatatlan. Amíg rekord mértékű a légkörbe juttatott üvegházhatású gázok mennyisége, addig a globális hőmérséklet folyamatosan emelkedni fog az elkövetkező generációk számára.”

A felszíni hőmérsékletek a legismertebb és állandóan megfigyelt elemei az időjárási és éghajlati változóknak, illetve közvetlen kapcsolatban állnak a hosszútávú klímaváltozással. Ennek ellenére csak kis részei egy sokkal összetettebb képnek. Az emberi tevékenység által kibocsájtott hőenergia több mint 90%-át az óceánok és tengerek nyelik el.

A WMO ezeket a hőmérsékleti adatokat előzetesen adta ki, a teljes klímajelentést március folyamán teszik közzé, melyben részletesen megtalálhatóak lesznek majd az elmúlt évre vonatkozó regionális hőmérsékleti statisztikák, csapadék adatok, árvizek, szárazságok, trópusi viharok, jégborítottság és tengervízszint változásáról szóló jelentések.

Forrás: WMO

Klímacsúcs

Megkezdődött a katari Dohában hétfőn a 18. ENSZ Klímaváltozási Konferencia, amelyen mintegy 200 állam képviselői tanácskoznak két héten át az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérsékléséről szóló Kiotói Jegyzőkönyv folytatásának feltételeiről.

“A klímaváltozásra gyorsabb választ kell és lehet is adni” – figyelmeztetett, a konferencia megnyitása előtt kiadott közleményben Christina Figueres, az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének főtitkára.
A megállapodást azonban az évek óta fennálló ellentétek nehezítik, és ez vélhetően az OPEC-tagállam Katarban – amely egyébként a világ országai közül a legnagyobb egy főre eső üvegházhatásúgáz-kibocsátással rendelkezik – sem lesz másképp.
A feltörekvő és fejlődő piacok szerint a klímaváltozást leginkább okozó, az elmúlt évtizedekben több káros anyagot kibocsátó fejlett ipari államoknak kell nagyobb terhet vállalniuk. A fejlett államok ezzel szemben többek között – az immár a világ legnagyobb üvegházhatásúgáz-kibocsátójának számító – Kína csatlakozását várják a szerződéshez. Más országok, így az Egyesült Államok még az első Kiotói Jegyzőkönyvet sem ratifikálták.
Japán, Oroszország és Kanada már korábban visszakozott a kötelezettségvállalás újabb fordulójától, így egyelőre az Európai Unió és Ausztrália – amely együttesen a világ károsanyag-kibocsátásnak 14 százalékát jelenti – tart ki a további szigorítás mellett.
Az egy évvel ezelőtti, durbani konferencia is e konfliktusból adódóan félsikerrel zárult. Megállapodás született ugyan az eredetileg 2012-ben lejáró Kiotói Jegyzőkönyv első vállalási időszakának folytatásáról, de a tartalmi kérdések kidolgozását egy évvel későbbre halasztották.
A tavalyi megállapodás értelmében így most arról kell dönteni, hogy mikor záruljon a 2013-tól életbe lépő második vállalási időszak. Kidolgozásra vár továbbá annak a tavaly elfogadott útitervnek a végrehajtása is, amellyel az összes nagy gazdaság – a legnagyobb kibocsátók is – kötelező normákat rendelne a szén-dioxid-kibocsátáshoz. Az útitervnek 2015-re kellene elkészülnie, és az alapján 2020-tól már egy jogilag kötelező, globális, végrehajtható rendszerként kellene majd működnie.
Mindeközben a globális felmelegedés egyre égetőbb problémává válik. Andrew Steer, a World Resources Institute kutatóintézet vezetője így fogalmazott: “A helyzet nagyon sürgős. (…) Már nem mondhatjuk azt, hogy a klímaváltozás a jövő problémája”.
Az ENSZ által az elmúlt héten közzétett adatok szerint a növekvő károsanyag-kibocsátás újabb történelmi csúcsra szökött 2011-ben, és emiatt a világ átlaghőmérséklete 3-5 Celsius fokkal nőhet, ami áradásokhoz, szárazsághoz, hőséghez és a tengerszint emelkedéséhez vezethet. Két évvel ezelőtt, a cancúni klímacsúcson még abban állapodtak meg a küldöttek, hogy az iparosodás előtti szintekhez képest 2 Celsius fokban igyekeznek korlátozni a globális felmelegedés mértékét.
Elemzők szerint az Egyesült Államok keleti partvidékét sújtó Sandy hurrikán hatására némileg enyhülhet az amerikai álláspont. A hurrikán miatt több napra leállt az élet Amerika atlanti partvidékén, de a vihar a karibi térségben is jelentős károkat okozott.
A szélsőséges időjárás azonban Magyarországot sem kímélte az elmúlt évben: februárban hidegrekord, augusztusban meleg- és hidegrekord dőlt meg, és a mezőgazdaságot is jelentősen sújtotta a nyári szárazság.
A megállapodás bizonyára nem múlik majd a Kis Szigetállamok Szövetségén (AOSIS). A 43 államot tömörítő szervezet által szeptemberben kiadott közleményben, az ENSZ Alapokmányára hivatkozva hívta fel a figyelmet arra, hogy a klímaváltozás általi tengerszint-emelkedés “jelenti a legnagyobb veszélyt területi integritásukra, életképességükre és túlélésükre”.
A dohai tanácskozáson részvevőknek tehát ebben a bonyolult környezetvédelmi, gazdasági és politikai csillagzatban kell megállapodásra jutniuk. A konferencia első hetében szakértői szintű egyeztetések várhatóak. A miniszteri szintű tanácskozások december 4-étől kezdődnek.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium tájékoztatása szerint a Magyarországot a konferencián állami szinten képviselő hivatalos küldöttség vezetője Horváth Attila Imre, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium zöldgazdaság-fejlesztésért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért felelős helyettes államtitkára.

Forrás: MTI

Kétezer évre visszamenőleg rekonstruálták Észak-Európa időjárását

Első ízben sikerült pontosan rekonstruálni kétezer évre visszamenőleg Észak-Európa időjárását.

A nemzetközi kutatócsoport eredményeit a Nature Climate Change című magazin legújabb számában tette közzé.
A projektben német, finn, skót és svájci tudósok vettek részt a mainzi Johannes Gutenberg Egyetem tudósainak irányításával. A csoport a lappföldi tavakból kiemelt, úgynevezett szubfosszilis, a víz által konzervált fenyőfák évgyűrűinek tömörségét vizsgálta, arra keresve egyebek közt a választ, hogy melegebb volt-e az éghajlat például a római időkben és a középkorban, mint napjainkban – olvasható a Science Daily tudományos hírportálon.
Az évgyűrűk alapján egészen Kr. e. 138-ig rekonstruálták az időjárást: az adatok a fokozatosan hűlő éghajlatról tanúskodnak. A számítások szerint évezredenként 0,3 Celsius-fokkal csökkent az átlaghőmérséklet: egyrészt a Nap megváltozott helyzetének, másrészt a Föld és a központi csillag közötti távolság növekedésének köszönhetően.
“Adataink szerint korábban alábecsülték a római kori és a középkori hőmérsékletet” – hangsúlyozta a kutatásokat irányító Jan Esper, a Johannes Gutenberg Egyetem professzora.

Hozzátette, hogy az évezredenként 0,3 Celsius-fokos csökkenés nem tűnhet túl jelentősnek, ám egészen más a helyzet, ha figyelembe veszik a globális felmelegedés miatt jelenlegi tapasztalható nem egészen 1 Celsius-fokos hőmérséklet emelkedést.
“Eredményeink azt sugallják, hogy az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC) hosszú távú klímarekonstrukciójában a jelek szerint alábecsülte az elmúlt néhány évezred során tapasztalható lehűlési tendenciát” – mutatott rá a professzor.

Forrás: MTI

1999 óta a leghidegebb március

A globális hőmérsékleti átlag alapján a 2012-es március 1999 óta a leghidegebb március volt, de még így is a 16. legmelegebb márciusról beszélhetünk az 1880-as évig visszanyúló statisztikai adatbázis alapján.
A sarki jégtakaró mérete az átlagos alatt maradt, de 2008 óta mégis a legnagyobb volt és az elmúlt évtizedhez viszonyítva is az egyik legnagyobbnak mondható.

A La Niña hatás tovább gyengült, ahogy a Csendes Óceán egyenlítő környéki víztömegének hőmérséklete fokozatosan emelkedett az elmúlt 2 hónapban. Az amerikai Nemzeti Éghajlati Adatközpont (NOAA) előrejelzése szerint 2012 április végére a La Niña hatás teljesen megszűnik.

Globális hőmérsékleti információk:

  • A globális, szárazföldi és óceáni összevont átlaghőmérséklet 2012 márciusában 13.16°C fok volt. Ez a 16. legmagasabb érték az 1880 óta gyűjtött adatokhoz képest, de 1999 óta a legalacsonyabb hőmérséklet, és 0.46°C-al a 12.7°C-os 20. századi átlag fölött volt.
  • A globális, szárazföldi átlaghőmérséklet 0.73°C-al a 20. századi 5.0°C átlag felett volt (5.73°C). Ezzel a 18. legmelegebb március lett a mérések kezdete óta és a leghidegebb 2003 óta.
  • Átlagosnál melegebb volt a hónap folyamán szinte szerte Kanadában, illetve az Egyesült Államokban, Mexikóban, Európa nagy részén, Argentínában, Peruban, valamint Észak- és Közép-Oroszországban, India, Kína és Brazília keleti részén.
  • Átlagosnál hűvösebb régiók pedig: Alaszka, Ausztrália, Kelet- és Nyugat-Oroszország és Új-Zéland voltak.
  • Norvégia az 1900-ban megkezdett mérési adatbázis gyűjtése óta a legmelegebb márciuson van túl, míg Ausztráliában a 3. leghidegebb tavaszkezdetet élték át az 1950-ben kezdett mérések óta.
  • Az Egyesült Államokban ugyancsak az eddigi legmelegebb márciuson vannak túl. Több, mint 15.000 maximum hőmérsékleti rekordot regisztráltak a hónap folyamán, és a délebbre eső 48 állam átlaghőmérséklete 10.61°C volt, ami 5.8°C-al magasabb, mint a 20. századi átlag.
  • Az óceáni értékek ekképpen alakultak: a globális érték 15.9°C volt, ami 0.35°C-al magasabb volt, mint a 20. századi átlag. Ez 1988-al és 1990-el holtversenyben a 14. legmelegebb, míg 2008 óta a leghidegebb érték. A melegebb értékek elsősorban a Csendes Óceán, az Észak-Atlanti térség, az Indiai Óceán keleti medencéje, és részben a déli medencéjéből származnak.

Az első negyedév statisztikája:

  • A globális, szárazföldi és óceáni összevont átlaghőmérséklet az év első 3 hónapjában (január–március) 0.39°C-al magasabban alakult, mint a 20 századi átlag (12.3°C). Ezzel 1991-el holtversenyben a 21. legmelegebb első negyedévnek számít, míg 1996 óta a leghidegebbnek. Hibahatár: ±0.09°C.
  • A január–március időszak globális, szárazföldi átlaghőmérséklete 0.53°C-al volt a 20. századi átlag felett (3.7°C). Így a 27. legmelegebb első negyedév lett a mérések kezdete óta, míg 1996 óta a leghidegebb. Hibahatár: ±0.22°C.
  • A január–március időszak globális, óceáni átlaghőmérséklete 0.34°C-al volt a 20. századi átlag felett (15.9°C). Ezzel holtversenyben 1995-el a 14. legmelegebb első negyedév lett a mérések kezdete óta, míg 2008 óta a leghidegebb. Hibahatár: ±0.04°C.

Sarki tengeri jégsapka és a lehullott csapadék jellemzői:

  • Az északi sarki tengeri jégsapka kiterjedése 2012 márciusa folyamán 3-4%-al az átlagos alatt volt, amivel a 9. legkisebb márciusi jégsapka méretet érte el, mióta a műholdas mérések 1979-ben elkezdődtek. 2008 óta azonban ez a legnagyobb méretű jégsapka március folyamán és az elmúlt egy évtized márciusaihoz képest is az egyik legnagyobbnak mondható. A jégtakaró éves maximumát március 18-án, 12 nappal az átlagos után érte el.
  • A déli féltekén, az Antarktisz tengeri jégsapkája 16%-al nagyobb volt idén márciusban mint a sokévi átlag. Ezzel a 4. legnagyobb kiterjedésű jégsapkát mérték idén a 34 éves mérési periódusban.
  • Az északi félteke hótakarója a sokévi átlag jkörülm alakult 2012-ben. Ez az átlag úgy jött ki, hogy az észak-amerikai terület hótakarója jóval az átlag alatt maradt (4. legkisebb hótakaró az adatbázis gyűjtése óta), míg az eurázsiai  hótakaró 1.1 million km2-el nagyobb volt az átlagosnál, ami a 9. legnagyobb márciusi érték.
  • A csapadék igen változatosan alakult március folyamán a Föld egészét tekintve. Szárazság jellemezte szinte szerte Európát. Németországban pl. a 3. legszárazabb márciust regisztrálták a nemzeti mérési adatbázis gyűjtése óta (1881), míg Spanyolországban 1997 óta nem volt ilyen kevés csapadék az első tavaszi hónapban.  Átlag alatti csapadékmennyiséget mértek még kelet Brazíliában, Az egyesült Államok keleti partján, Dél-Amerika déli területein, Nyugat- és Délkelet-Afrika egyes részein és Dél- Délkelet-Ázsiában. Ezzel szemben az átlagosnál jóval több csapadék hullott szerte Ausztráliában, ahol a 4. legcsapadékosabb márciuson vannak túl a 113 éves statisztika szerint. Ez a csapadékmennyiség a La Niña jelenséggel függ össze.

Forrás: NOAA

III. Napóleon és a francia meteorológiai szolgálat

Időjárási alapadatok

A klímakutatók számára valóságos kincsestár válik azzal elérhetővé, hogy a francia meteorológiai intézet, a Météo France digitalizálja történelmi feljegyzéseit: melyek között olyan is akad, amely a XVIII. század végétől, 1797-től rögzíti az időjárás alakulását.

A 6300 dossziét jelenleg a Párizs közelében, Fontainebleau-ban található archívumban őrzik. Két kilométer hosszúságban sorakoznak a polcokon, deaz épületet azbesztveszély miatt 2005-ben lezárták. A Météo France klimatológiai igazgatója, Philippe Dandin elmondása szerint, az archívum anyagának legnagyobb része az 1850-től 1960-ig terjedő időszakra vonatkozik. A legelső meteorológiai térképek azonban már III. Napóleon császár idejéből származnak – ő rendelte el ugyanis először egy országos meteorológiai szolgálat létrehozását. Ez irányú döntését több tengeri katasztrófa előzte meg. A krími háború idején, 1854-ben egy heves tengeri vihar következtében a francia-brit flotta hajói közül 38 elpusztult. A történelmi könyvek szerint a hadügyminiszter ekkor azt mondta a császárnak, hogy ha számítani lehetett volna a viharra, biztonságba tudták volna helyezni a hajókat. Két hónappal később egy újabb hajótörés, a korzikai Bonifacio közelében 700 ember életét követelte: ezt követően határozta el az uralkodó az első országos francia meteorológiai szolgálat haladéktalan megszervezését. Azóta gyűjtik hivatalosan is az időjárási adatokat, de az archívumban elhelyeztek korábbi feljegyzéseket is.

A legrégebbi rendszeres krónikát egy falusi orvos készítette, aki arra volt kíváncsi, hogy miként függnek össze pácienseinek betegségei a helyi időjárással. Tizennégy megsárgult füzet tartalmazza a dél-franciaországi Tarn megyében lévő Soreze falu doktorának, Jean-Adrien Clos-nak 1797 és 1841 között tett észrevételeit, amelyek megörökítették a szélirányt, a levegő minőségét, a viharok gyakoriságát.

A januárban bejelentett, de már 2010 nyarán indult munka során nemcsak az anyaországra, hanem a volt francia gyarmatokra vonatkozó feljegyzéseket is feldolgozzák. A szakértők lapról lapra digitalizálják az addig a bezárt raktárban porosodó dossziékat, melyeket a korábbi tárolóhelyről 1970-ben szállítottak át Fontainebleau-ba. A digitalizálási program illetékesei elmondták, hogy jelenleg az országos meteorológiai szolgálat létrejötte óta rögzített megfigyeléseknek még 20 százaléka sem hozzáférhető.

Az archívum digitalizálásával lehetővé válik az elmúlt másfél évszázad különböző természeti katasztrófáinak, az áradásoknak, a viharoknak és a hőhullámoknak a tanulmányozása is, különös tekintettel a klímaváltozással járó hasonló jelenségekre. A nagyközönség számára 2013-tól lesznek digitálisan is elérhetőek a francia meteorológiai archívum addig feldolgozott dossziéi.

Forrás: MTI