Július 8-9-i hőmérsékleti rekordok

Július 8-án tetőzött a 2021-es év második hőhulláma. Az Országos Meteorológiai Szolgálat beszámolója alapján szinte országszerte 35 fok fölé emelkedett a hőmérséklet a kora délutáni időszakra.

Több hőmérsékleti rekord is született:

  • Megdőlt az erre a napra vonatkozó országos legmagasabb maximum-hőmérséklet rekordja: Adonyban 40,2 fokot mértek, ami majd egy teljes fokkal több, mint a 2015-ben Budakalászon mért 39,3 fokos értékű korábbi rekord.
  • Rekord meleg volt az ezt követő éjszaka is. Budapest Lágymányos állomáson mindössze 25,5 fokig hűlt le a levegő, ami 0,2 fokkal magasabb, mint a korábbi 1957-ben Badacsony Badacsonytomajban mért 25,3 fokos rekord országos, és a 2012-ben szintén Lágymányoson mért 24,0 fokos fővárosi rekord. Tehát új országos és fővárosi napi legmagasabb minimum-hőmérséklet rekordot is feljegyezhetünk.

2020 nyara – hőségriadó nélkül

Bár országos napi melegrekordok nem születtek, hőségriadót sem kellett elrendelni, így is a sokévi átlagnál melegebb volt a 2020-as nyár – állapította meg az Országos Meteorológiai Szolgálat az MTI-nek készített elemzésében.

 

A 2020-as nyár a 16. legmelegebb volt 1901 óta.

Az évszak idei középhőmérséklete országos átlagban 21,1 °C volt, míg az 1981-2010-es átlag: 20,3 °C.

  • A június +0,6 °C-al melegebb volt az átlagnál,
  • a júliusi középhőmérséklet megfelelt az átlagnak,
  • míg az augusztus +1,8 °C-al volt melegebb az átlagnál. (Ezzel a 10. legmelegebb augusztus volt az idei 1901 óta.)

A 2020.08.31. 24:00 órát megelőző 90 napban mért átlaghőmérsékletek sokéves átlagtól való eltérése. (forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat)

Európai és globális viszonylatban az évszak földfelszíni hőmérsékletének eltérése a sokéves átlagtól:

A 2020 nyarán mért földfelszíni átlaghőmérséklet eltérése az 1981-2010 közötti átlagtól (forrás: Copernicus Climate Change Service (C3S) )

 

A hőmérséklet szempontjából ezek szerint nem volt kiugró nyarunk. Lássuk mi a helyzet csapadék tekintetében, mert az mérések nélkül is állítható, hogy elhúzódó medárdi időszak és gyakori felhőszakadások jellemezték a nyarat.:

A statisztika szerint az idei év a 18. legcsapadékosabb nyarat hozta a mérések kezdete óta.

Az évszak csapadékösszege előzetes adatok alapján országos átlagban 266,6 mm volt. Az elmúlt négy évtizedben csak a 2010-es, a 2005-ös és az 1999-es nyáron hullott az ideinél több csapadék. Mindhárom hónap csapadékosabb volt a normálnál:

  • júniusban a szokásosnál 48 %-al,
  • júliusban 23 %-al,
  • augusztusban 27 %-al esett több csapadék országos átlagban, mint az évszakos átlag.

A 2020.08.31. 24:00 órát megelőző 90 napban mért csapadékösszegek sokéves átlagtól való eltérése. (forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat)

Európai viszonylatban az évszakban mért hidrológiai adatok eltérése a sokéves átlagtól:

(forrás: Copernicus Climate Change Service (C3S) )

1. kép: napi csapadékösszegek átlaga
2. kép: földfelszíni levegő relatív pártartalma
3. kép: talajnedvesség 7 cm-es mélységig
4. kép: földfelszíni hőmérséklet (forrás: Copernicus Climate Change Service (C3S) )

 

Részletesebb elemzés:

A nyár a szokásosnál hűvösebb idővel kezdődött. Június első napjain, a fagyzugos helyeken 0 fok közelébe hűlt a levegő. Az évszak legalacsonyabb hőmérsékletét, 0,6 °C június 2-án, Zabaron mérték. Az év első melegebb időszakára június végéig kellett várni, 28-án haladta meg először a 25 °C az országos átlaghőmérséklet.
A napi maximum hőmérséklet ugyan július első felében gyakran elérte a 30 °C-ot, de tartós és intenzív hőhullám nem alakult ki, majd a nyár közepén kifejezetten hűvös időszak következett. Július 12-19. között az országos átlag mindössze 17,6 °C volt, csaknem 4 °C-al hűvösebb, mint a sokéves átlag.
Július végén és augusztus 7-10. körül volt két kisebb hőhullám 35 °C közeli, néhány állomáson még magasabb csúcshőmérséklettel.

A nyár és egyben az év legmelegebb napja általában július végén vagy augusztus elején szokott lenni Magyarországon. Idén viszont augusztus 30-án volt a legmelegebb. Délkeleten többfelé 37 °C köré melegedett a levegő, a legmagasabb hőmérsékletet, 37,4 °C-ot Mezőkovácsházán mérték.

Ahogy a nagyon csapadékos nyarakon, úgy idén is gyakrabban fordultak elő felhőszakadással kísért heves zivatarok, amelyek a csapadék nagy részét adták. A nyár legcsapadékosabb napja július 24. volt, amikor a Somogy megyei Vésén 178 mm csapadék hullott, de a délnyugati országrészben több állomáson is meghaladta akkor a napi csapadékösszeg a 100 mm-t. Az évszak legnagyobb csapadékösszege is Véséhez köthető, ahol a három hónap alatt 585,6 mm csapadék hullott. Magyarországon ez rendkívül soknak számít, hiszen van, hogy egész évben nem hullik ennyi csapadék – jegyezte meg az elemzést készítő Országos Meteorológiai Szolgálat.

 

Forrás: MTI 2020. szeptember 5., szombat ; Copernicus Climate Change Service ; Országos Meteorológiai Szolgálat

Új maximum hőmérsékleti rekord 01.31.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat facebook oldalán közölte, jogy 2020 január 31-én, fél háromkor megdőlt a napi maximum hőmérséklet rekordja

A közlemény szerint Drávaszabolcsban 16,7 fokot mért az automata mérőműszer. Ezzel egy  1965 óta fennálló rekord dőlt meg. A szomszédos Kémesen is 16,5 fokot mértek.

forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat

A Dunántúlon és a Duna-Tisza közén néhány hegyvidéki, és közvetlenül a Balaton partján lévő mérőállomást leszámítva mindenütt 11 fok fölé melegedett a levegő a délután folyamán.

Érdekességként kiemelték, hogy az északkeleti határvidéken a rekordhoz képest nagyjából 14 fokkal volt hidegebb a legmagasabb hőmérséklet a nap folyamán.

Több rekord is megdőlt április 26-án

Az Országos Meteorológiai Szolgálat közleménye szerint április 26-án megdőlt a napi legmagasabb minimum hőmérséklet és a napi legmagasabb maximum hőmérséklet országos rekordja is.

A hajnali órákban, Péren csupán 18,2 fokig csökkent a hőmérséklet kora reggelre. Az eddigi rekord 18,0 fok volt, amelyet 1986-ban mértünk Budapesten, a Széchenyi-hegyi állomásunkon. 

A nappali erős szélben gyorsan melegedő idő újabb hőmérsékleti rekordot hozott. A Dél-Alföldön délutánra nagy területen melegedett fel a levegő 30 fok fölé . A legmelegebb Békéssámsonban volt, ott 30,9 fokot regiszráltak. Ezzel a 85 évvel ezelőtti, 1934-ben mért 30,4 fokos napi rekord dőlt meg, melyet Szerepen regisztráltak. 

Az este érkező hidegfront  előtt viharossá erősödő széllökések is rekordot döntöttek. Megdőlt a napra vonatkozó maximális széllökés rekordja is. Budapest Ferihegyen 75,6 km/órás maximális széllökést mértek késő este. A korábbi rekord 74,2 km/óravolt, Budaörsön, 1982-ben.

Forrás: met.hu

Melegrekord 2019.03.04.

Az Országos Metetorológiai Szolgálat közleménye szerint, az előzetes mérési adatok alapján 2019.03.04-én megdőlt a legmagasabb maximum hőmérséklet rekordja.

Nem sokkal, +0,1 fokkal mértek magasabb hőmérsékletet a Baranya megyei Sellyén, mint a mérések kezdete óta bárhol hazánkban, március 4-én:

Hőmérsékleti rekordok 11.01-02.

November 1-én több településen is 25 °C fölé emelkedett a hőmérséklet hazánk délkeleti részén.

Az Országos  Meteorológiai Szolgálat közleménye szerint új országos napi maximumhőmérséklet rekord született: Körösszakálon 25,8 °C-ot mért a műszer. Korábban e napi rekordot Szeged (belterület) állomás tartotta, ahol 1926-ban 24,9 °C-ot regisztráltak.

November 2-án is folytatódott a szokásosnál jóval melegebb időjárás. Ezen a napon kettő melegrekord is megdőlt. 

Már hajnalban rekorddal indult a nap. Még sosem mértek olyan enyhe hajnalt ezen a napon, mint ma Lőkösházán (Békés megye), ahol a hőmérséklet nem csökkent az éjszaka során 16.7 °C alá. Ezt követően délután, Mezőgyán községben (Békés megye) 24.8 C fokot mutatott délután a hőmérő, amivel megdőlt az országos melegrekord is.

Az eddigi rekordok 13.8 °C (Pannonhalma és Siófok, 1968) és 23.2°C (Ásotthalom, 1928) voltak.

Az elmúlt napokban, október utolsó napjaiban is sorra dőltek a rekordok: 10.27. ; 10.28. ; 10.29.

 

Melegrekord – 10.29.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat Facebook oldalán közzétett hír szerint mind az országos (25,9 fok 1923, Szerep), mind a fővárosi (23,5 fok, 1928) maximum-hőmérsékleti rekord megdőlt hétfőn (10.29.). Az elmúlt két nap 10.27. és 10.28. is rekordokat döntött.

Az országban a mérések kezdete óta nem mértek október 29-én olyan magas értéket, mint ma Kübekházán, ahol 27,1 C fokig emelkedett a hőmérséklet.

Budapesten rögtön 2 mérőhely is rögzített rekordot Budapest belterületen (II. ker.) és Újpesten is 24,3 C fokon állt meg a hőmérséklet emelkedése.

A hétfői országos átlagos maximum 24 C fok körül alakult, 11 C fokkal magasabban az ilyenkor szokásos 13 foknál.

142 éves meleg-rekord dőlt meg a fővárosban (ápr. 23.)

2018. április 23-án megdőlt a budapesti meleg-rekord.


Újpesten 29,3 fokot mértek. Az eddigi rekord 29,0 fok volt Krisztinavárosban 1876-ból ugyanezen a napon.

 

“A szélsőségek válogatása és ellenőrzése a mérések kezdete óta tart, ennek ellenére előfordulhat, hogy a bemutatottnál szélsőségesebb értékek is bekövetkeztek, vagy esetleg hibás érték maradt az adatok között, különösen a XX. század első felében, amely időszakról túlnyomó részben csak kéziratos formában vannak adataink.”

Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat

Melegrekordok 2017. 08. 01-05.

heatvA 2017-es év legerősebb hőhulláma sorra döntötte a napi, helyi rekordokat az Országos Meteorológiai Szolgálat mérőhálózatának mérési adatbázisában.

  • Augusztus 1-én megdőlt a fővárosi melegrekord. Az ezen a napon mért eddigi legmagasabb hőmérsékletet 36,5 fokot 1917-ben Gellérthegyen rögzítették. Augusztus első napján Újpesten 37,3 fok volt a csúcshőmérséklet, ami 0,8 fokkal magasabb az előző rekordnál.
  • Augusztus 2-án megdőlt a legmagasabb minimum hőmérséklet fővárosi rekordja. A János-hegy völgyi részén kora reggelre csak 24,3 fokig hűlt le a levegő. A korábbi rekord 24,0 fok volt, amelyet 1948-ban mértünk Gellérthegyen.
  • Augusztus 3-án ismét megdőlt a legmagasabb minimum hőmérséklet fővárosi rekordja. János-hegyen 25,1 fok lett a minimum hőmérséklet. Ez több mint 1 fokkal magasabb a Miskolcon 1905-ben és Szeged belterületén 2009-ben mért 23,8 fokos minimum hőmérsékleti rekordnál. A hajnali budapesti melegrekord után napközben megdőlt az országos melegrekord. Augusztus 3-án Békéssámsonon 40,1 fokot mértek, amely 0,1 fokkal meghaladja az eddigi rekordot. 20170803Az eddigi rekord 40,0 fok volt, amelyet 1927-ben Jászberényben regisztráltak. Megdőlt a budapesti rekord is, Újpesten 38,7 fokot mértek, az eddigi rekord 37,8 fok volt, amelyet 1948-ban mértek Budatétényben.20170803bP
  • Augusztus 4-én megdőlt a fővárosi napi melegrekord, és országosan is megközelítette a több mint száz éve mért legmagasabb értéket. Budapesten mostanáig 36,7 Celsius-fok volt a fővárosi csúcsérték, amelyet 1921-ben mértek. Újpesten délután 39,7 fokot mértek. Az országos csúcs végül nem dőlt meg, bár már többfelé emelkedett 40 fok köré a hőmérséklet. Az augusztus 4-én mért országos melegrekord 40,5 fok, amelyet 1905-ben Orosházán rögzítettek. Pénteken Kübekházán volt a legmelegebb, 40,3 fok. 20170804
  • Augusztus 5-én az országban többfelé (tíz mérőállomáson) nem csökkent 25 fok alá a hőmérséklet, és ezzel megdőlt a legmagasabb minimum-hőmérséklet rekordja. Eddig ezen a napon a legmagasabb minimum-hőmérsékletet 2012-ben Pécsett mérték, 24,2 fokot. Ma hajnalban Budapest Lágymányoson 26,6 fokig hűlt le mindössze a levegő.

Enyhe az idei tél, de volt már enyhébb is… (2014)

fotó: Szikszai József

A mostaninál még szélsőségesebb időjárási eseményeket találunk a régi feljegyzésekben lapozva:
A történések különösen érdekesek, mivel ezen korokban még jóval 1 milliárd alatt járt a Föld lakóinak száma, az ipari forradalom csak sokkal később következett be, így még az emberi tevékenység okozta széndioxid kibocsájtás is elenyésző lehetett.
De akkor mitől volt a mostaninál is jóval melegebb a régmúltban, ha azt még nyilván nem tehette az Ember?

  • 1182-ben olyan enyhe volt a tél, hogy a gyümölcsfák mind kivirágoztak (szilvavirágzásról már idén január elején is kaptunk fotókat). Március elején az almák már dió nagyságúak voltak (ezek szerint az egész tél szélsőségesen enyhe volt).
  • 1289-ben Strasbourg környékén januárban már levelezni kezdtek a fák.
  • 1327 januárban virágba borultak a fák, abban az évben már pünkösdkor arattak, Jakab nap (július 25.) táján szüreteltek.
  • 1436 januárban és azután is olyan enyhe volt a tél, hogy a gabonát már májusban learatták.
  • 1572-ben januárban és februárban már valamennyi fa zöldellt, kinyíltak a tavaszi virágok.
  • 1793 január – február, a méhek már sárga virágokról hordtak, Mátyás napra (február 24.) minden szántást és tavaszi szőlőmunkát elvégeztek, József napra (március 19.) megjöttek a fecskék.
  • 1900 január – február a feljegyzésekben így szerepel: „a természet megtévedt és hazánk délebbre tolódott a térképen.”