meteorológia | Eumet.hu – Időjárás-előrejelzés

Aszálytól az özönvízig – Múzeumok éjszakája az Országos Meteorológiai Szolgálatnál

Érdekes programokkal várja a meteorológia iránt érdeklődőket az Országos Meteorológiai Szolgálat, a 2018. június 23-án megrendezésre kerülő Múzumok Éjszakája rendezvény-sorozat keretében.


Két helyszínen, a Kitaibel Pál utcai főépületében, illetve Pestszentlőrincen a Marczell György Főobszervatóriumban is fogadják az érdeklődőket. A fő programok szabadon látogathatók, ezért senki se futamodjon meg, az se aki nem regisztrált előzetesen. Aki viszont szeretné meghallgatni az előadásaikat, annak ajánlott a regisztráció és a helyfoglalás. (Foglaljon helyet, mivel a férőhelyek korlátozottak!)

A részletes programleírást, illetve a regisztráció lehetőségét az Országos Meteorológiai Szolgálat oldalán találják: Aszálytól az özönvízig – Múzeumok éjszakája az Országos Meteorológiai Szolgálatnál

Meteo-Technológiai Világkiállítás (Meteorological Technology World Expo)

2011 október 18-20. között rendezik meg az idei Meteo-Technológiai Világkiállítást és Vásárt (Meteorological Technology World Expo).

A nemzetközi szakmai rendezvényen a legújabb éghajlat, időjárás és hidrometeorológiai előrejelzési, mérési és elemzési technológiák mutatkoznak be, illetve lehetőséget ad az iparágban szolgáltató cégek, a légi ipar, hajózási társaságok, tengeri / kikötői berendezéseket gyártó, repülőtereket, szélerőműveket üzemeltető, mezőgazdaságban érdekelt cégek és kutatóintézetek bemutatkozására, kapcsolatok építésére.

A kiállításra ellátogatók nemzetközileg elismert szakemberek előadásait hallgathatják meg, illetve az alábbi témakörökben találhatnak kiállítókat:

• Meteorológiai adatgyűjtő és elemző rendszerek
• Napsugárzás mérésére szolgáló rendszerek
• Hosszú- és rövidtávú előrejelzési technológiák
• Levegőminőség ellenörző rendszerek
• Föld megfigyelő technológiák
• Vízszint és áramlási rendszerek elemzése
• Szél érzékelők és szélsebesség mérés
• Cunami megfigyelési eszközök
• Modellező és szimulációs eszközök
• Fedélzeti mérési technológiák
• Hőmérséklet érzékelők
• Jelillesztési technológiák
• Páratartalom mérési rendszerek
• Csapadékmérő eszközök
• Tornádó nyomkövető rendszerek
• Műholdas technológiák
• Villámlás érzékelés
• óceáni áramlások és előrejelzési rendszerek
• Légköri nyomás mérési technológiák
• Párolgási mérőrendszerek
• Napsugárzás technológiák
• Veszélyes időjárást előrejelző rendszerek
• Állvány és tornyok
• Láthatóság elemző eszközök
• Kijelzők, megjelenítők
• Gázokat megfigyelő rendszerek
• Szuperszámítógépek
• Túlfeszültség-védelmi rendszerek
• Hidrometeorológiai veszély elemző eszközök
• Meteorológiai Radarok
• Telemetria
• Meteorológiai állomások
• Megfigyelő berendezések

A kiállítás kifejezetten szakmai jellegű, de szabadon látogatható, igaz Brüsszelben kerül megrendezésre és regisztrációhoz kötött.

Meteorological Technology World Expo

Előrejelzések nehézsége

A téli csapadékok változatossága miatt nehezebb, de szebb feladat is ilyenkor előrejelezni az időjárást.

Ilyenkor egy sor olyan elem lép be, ami júliusban nem: havazás, ónos eső, havas eső és a többi. Ezeket, akármilyen csekély mennyiségűek is, mind említeni kell a prognózisban, nem lehet hallgatni róluk, a megfelelő állítmánnyal (előfordulhat, keletkezhet) szerepelniük kell az előrejelzésben. Míg nyáron, ha elenyésző mennyiségű az esőt szóba sem kell hozni, nem is szabad, mert agyonvágja az egész prognózist.

Fontos, hogy a mi célkitűzésünk az, hogy minél használhatóbb előrejelzést készítsünk, tehát mindennek igaznak és valódikank kell lennie az előrejelzésben. Télen ez bizony nehezebben érhető el. Ha csak az úgynevezett ónos eső esetlegességére gondolunk, vagy a csapadék fajtájának, halmazállapotának esetlegességére. Most lehetne újra ismételni, mennyi minden befolyásolja azt, hogy hó essen, egyáltalán kialakuljon.

Télen tehát még jobban oda kell figyelni a prognózisok készítésekor. Folyamatosan, évek óta mérjük az előrejelzéseink beválását, és ebből amit viszonylag jól megérthet bárki, a hőmérséklet előrejelzésének beválása, amit nap mint nap értékelünk. A látogató ezeket megnézheti a ww.eumet.hu oldalon. Például látható a beválás menüpont alatt az egymást követő napokban, mi történt az elmúlt 25 napban. A beválások grafikusan is megvannak, hogy mikor lőttünk a madár fölé vagy alá. És mi volt a beválás abszolút értéke egy adott napon.

A tél folyamán egy teljesen csendes, úgynevezett magára hagyott, tehát külső, távolabbi tényezőktől nem igazán befolyásolt helyzetben is ki tud alakulni izgalmas szituáció. Például jelentős mennyiségű hó az alsó néhány száz méteres légrétegben.

Nyáron a nagy mennyiségű eső műholdképen már előre látható, gyönyörűen megmutatkozik. Akkor viszont egy másik helyzet teszi nehézzé az előrejelzést: a zivatarok kialakulása. Ezek a zivatarok csak néhány óra hosszat léteznek, azaz konkrétan egy-egy zivatargóc kialakulása a tényleges károkat is okozni képes tevékenység előtt legfeljebb másfél két órával azonosítható, hogy ott van, ebből ez fog nagy valószínűséggel kialakulni.

A feladatot nehezíti az is, hogy a számokról magyar nyelvre fordításnak műfordításnak kéne lennie, tehát nem szabadna a prognózisokban túl nagy helyet, időt felhasználni, arra, hogy a zivatar megfelelően benne legyen, hiszen előfordul, hogy csupán egy néhány tíz négyzetkilométeres területet érint a zivatar. Emiatt az egész országot riasztani nem szerencsés. Ugyanakkor, ha veszély alakulhat ki, arra kötelességünk figyelmeztetni az ország lakosságát.

Kulcsszavak a meteorológiában

Sokszor lehet hallani vagy olvasni időjárással kapcsolatban, hogy „ilyen és ilyen idő lesz, ennyi és annyi ideig. A kérdés az, hogy jogosan mondja vagy írja ezt valaki, vagy nem?

Legtöbbször ez tarthatatlan, szakszerűtlen, de hát pénzért gyilkolnak is, könnyen lehet, hogy az illető, formálisan kolléga, pénzért tesz ilyen kijelentéseket. Esetleg annyira nem ismeri a szakmáját, hogy nincsen tisztában azzal, hogyan fogalmazhat. Bár ezt nem feltételezném egy kollégáról.

Az időjárási elemek, az időjárásban előforduló dolgok tulajdonképpen valószínűségi mezőben játszódnak le. A valószínűség egyik elemről a másikra változik, időben minél távolabbra tekintünk, vagyis minél távolabbi időpontra szeretnénk prognosztizálni. Nagyon jól meg lehetne számítógéppel csinálni, hogy odaírjuk a dolog valószínűségét. De nagyon nehezen volna fogyasztható az így létrehozott előrejelzés, matematikai gondolkodásúak talán még ezt is el tudnák viselni. Csupán a csapadék kialakulásának esélyét, valószínűségét szokás számmal kifejezni.

Más részről viszont ezeknek a valószínűségeknek van a hétköznapi nyelvben megfelelője, vagy létezik olyan kifejezés erre, ami közelítőleg megfelelő. Csak azért közelítőleg, mert amikor automatikus szöveggenerálással foglalkoztunk a kollégáimmal, akkor az olvasókkal kitöltetett kérdőívekben, megkérdeztük, számukra mit jelent az, hogy „várható”. Mindenféle válasz érkezett rá, nem igazán voltak használhatók.

A várható szó mellé azután felsoroltunk százalékokat, hogy a válaszadó kiválaszthassa, számára melyik százalék felel meg a várható kifejezésnek. Hozzátenném, hogy ez elemenként, azaz állításonként is különbözik. Az emberek többsége számára normál eloszlás jött ki a számokban, a százalékokban. Ennek a normál eloszlásnak volt egy középértéke, amely körül szóródott és ezt a tartományt az elfogadható tartományú szóródást feleltettük meg a várhatónak, és kifejezésenként az összes többi kifejezésnek.

A kifejezések között egyik-másik gyakorlatilag egymás szinonimái, de ha az ember nagyon akar, akkor érez különbséget, és az értelmezéshez ezt a különbséget használja fel. Ma már az első két hetekre szóló előrejelzésekhez döntő többségében számítógéppel modellezik a légkört, az összes légköri történést, az egymásra hatásokat, és eredményként kijön egy valószínűségi mező.

Ezeket a számokat kell lefordítania a meteorológusnak, úgy, hogy aztán az olvasók, hallgatók, nézők megértsék, hogyan alakul az időjárás. Az amit csinálok, tulajdonképpen tolmácsolás, fordítás. Lefordítom a számok nyelvéről magyar, angol vagy német nyelvre a várható időjárást. Szeretnék, mert erre még van reális alapom, jó műfordító lenni, olyan, aki jól tudja, hogy az adott befogadó közeg milyen részletességű és milyen hosszú előrejelzést hajlandó befogadni, és ebbe a tartományba célozni a fordítást.

A kész anyagban, a prognózisban a számok alapján a bekövetkezés valószínűségének megfelelő kifejezést használja a tolmács, így írja le vagy mondja azt, hogy várható, valószínű vagy előfordulhat. Nem könnyű, ha visszatérünk oda, hogy a géppel megfogalmazott prognózisoknál ugye nagyon sok állítás lesz azonos valószínűségi tartományban.

Az ehetetlen, ha egy csomó lesz, lesz lesz, várható, várható, várható vagy valószínű, valószínű, valószínű kerül egymás mellé, tehát akkor ki kell használni e kifejezések közelségét, ha nem is teljesen szinonimák, érdemes olyat választani a géppel, amelyik még jó, és amely tetszik az olvasónak, de nem viszi félre az előrejelzést.

Önjelölt időjósok

Jósoknak jó sok kérdést fel lehet tenni, és lesz, aki jó sok pénzért válaszol ezekre a kérdésekre.

Nem érdemes mindig reagálni arra, ami bizonyos sajtótermékekben megjelenik. Viszont vannak olyan vadhajtások és jelenségek, amelyek mellett nem lehet csak úgy egyszerűen elmenni. Ezek az önjelölt időjósok. Szó szerint jósnak nevezik magukat, X papa, Y bácsi vagy Z mama, akiknek az akár egy egész évre szóló jóslatai megjelennek bizonyos online oldalakon, vagy nyomtatott bulvár magazinokban, napilapokban.

Lássunk egy ilyet!

November elején tett közzé egy ilyen „hosszú távú előrejelzést” az egyik lap. 2010. november 1 és 5 közé, amikor október végétől a sok éves átlag fölötti volt a hőmérséklet, azt jelentette az időjós, nyilván hasára ütve, hogy havas eső lesz, felhők, hideg napok várhatók. November 6 és 9 közé hószállingózást jósolt, a hegyekben és a hegyek környékén havazást, hószállingózást. 13 és 16 közötti időre hajnali fagyokat prognosztizált. Ezek ex katedra kijelentések voltak. Leírták, és nyomtatásban megjelent, hogy „fagyok lesznek”, „ónos szitálásra ébredünk”. Egyébként nem voltak fagyok.

Összehordanak szó szerint hetet-havat, ködöt és ónos szitálást. November elején ezt sok ember elolvasta, ha weboldalon jelenik meg egy ilyen jóslat, akkor esetleg többen kattintanak az oldalra. Holott ezeknek a „cikkeknek” vagy bejegyzéseknek a nagy része szakmailag teljesen megalapozatlan információkból áll, s azt sem tudni, pontosan milyen forrásból származnak az értesüléseik. Az olvasókat azonban félretájékoztatják.

Havazás

Bolygónkon mérsékelt és hideg égövben, valamint sarkkörön tud kialakulni havazás. A magasban, több száz méteren, vagy akár egy kilométer magas rétegben ilyenkor a hőmérséklet negatív vagy csaknem negatív. Ekkor a lehulló csapadék hó halmazállapotban éri el a talajt. Azt is célszerű megemlíteni, mitől indul el a csapadék?

A levegőben lévő vízpára kicsapódik a felszínen a legkülönfélébb dolgokra: szerencsésebb úgy fogalmazni, hogy a levegőben lévő szilárd részecskékre kicsapódik, a vízpárából akkor már víz lesz. Ez egy folyamat. Egyre nagyobb mennyiségű vízcsepp alakul ki. Ezek a vízcseppek például a függőleges áramlással és a saját súlyuknál fogva is mozognak, egymásba ütköznek. Az egymásba ütközésekkor egyre nagyobb vízcseppek képződnek, hiszen ha egy meglévő vízcseppbe belecsapódik két-három másik, akkor azok bele is olvadnak és együttesen jelentősebb méretű  vízcseppé alakulnak át. Elég összetett folyamat. Nehéz közérthetően és igazmondóan leírni.

Havazás

Havazás

A folyamat többnyire föláramlásal kezdődik. Az alsó légrétegben viszonylag sok a vízpára, elindul fölfelé a föláramlás, a széltől, a hőmérséklettől, ezen föláramlás során létrejönnek ezek az összeütközések, egymásba olvadások és egyre magasabban jár már a kiszemelt vízcseppünk.  Magasban fagypont alá kerül, hirtelen jégszem lesz a vízcseppből.

A jégszemek felülete nagyobb, mint amikor vízcsepp formájában voltak jelen, tehát ugyanaz a szél ugyanazt az anyagot, azt a néhány molekulából álló anyagot még könnyebben sodorja fölfelé, egy darabig. Vannak ott már további vízcseppek, illetve további, korábban már kialakult jégmagvak, amelyek megint csak összeütköznek, és egymásba fagynak. Így nő a jégrészecske felülete, tömege, és elindul a felszín felé, megfordul az áramlás.

Függetlenül attól, hogy a szél az esetleg föláramlásban marad még mindig, maga a részecske jól meghízva elindul lefelé. Újabb jég- illetve vízszemekkel, vízcseppekkel találkozik, tovább nő a felülete, egyre gyorsabban robog lefelé, mivel nő a hőmérséklete, elkezd olvadni, meg párologni is. Sokszor szabad szemmel is látható a távolból, hogy esik az eső, sávokban, és az az eső nem is biztos, hogy eléri a felszínt, könnyen adódik, hogy elpárolog, mielőtt leérne a felszínre.

Máskor hiába közeledik a jégszem a felszín felé, megmarad a mínusz hőmérséklete, sőt, a felszín közelében tovább hűti a levegőt, és a havazás hűtő hatása csökkenti a hőmérsékletet. A szokásos menet szerint hullámokban emelkedik délutánig a nappali hőmérséklet, ám ez megfordulhat, és könnyen lehet, hogy nem emelkedik, hanem éppen hogy alacsonyabb lesz a hőmérséklet is.

Mindezek tükrében érhető, hogy egy előrejelzés elég összetett dolog, nem létezik külön csapadék előrejelzés. Formálisan persze igen, amikor kizárólag a csapadékról beszélünk, de a valóságban ez a hőmérséklettel függ össze, amely meghatározza a csapadék halmazállapotát. Óriási a különbség a között, hogy hó vagy eső esik. Az időjárási elemeket, valamennyit, csak együttesen lehet vizsgálni. És együttes létüket, mozgásukat előre jelezni.

Havas eső, hó és eső

Viszonylag egyértelmű, már kisgyermekkorban megtanulja az ember, hogy a csapadék típusok közül melyik a hó és melyik az eső. Amikor az a fehér hullik, akkor más dolog történik, akkor már bizony nem halljuk, hogyan éri el a felületet a hópehely, míg az esőcseppek leérkezését lehet hallani a növényeken, az utakon.

A havas eső a kettő együttes megjelenésekor valamilyen arányban inkább eső vagy inkább hó esik. Az esetek nagy többségében az iránya ennek is az, hogy a hóból a magasban melegedve fokozatosan havas esőbe, majd esőbe megy át a csapadék. Kifejezetten gyakran fordul elő, hogy a végén már csak eső hullik.

A magasabb, néhány száz méteres légrétegben lévő hőmérséklet dönti ezt el, ennek a hőmérsékletét kell jó előre jeleznie a meteorológusnak, ha az ónos esőt szeretné prognosztizálni. Természetesen föld felszín fölötti légrétegről van szó. A magas hegyekben például megesik, hogy ugyanazon a napon, ugyanabban az órában havazik, míg a völgyben, vagy a lejtő másik oldalán már az eső esik. Ez is differenciálja a dolgot.

Sokan elvárják, hogy az előrejelzés pontosan mondja meg, eső lesz, vagy hó, ne úgy fogalmazzon, hogy, hogy havas eső, vagy hogy néhol havas eső. Pedig egy általános prognózisban nem az a kérdés, hogy Szeged déli részén a város peremén mi történik aznap. Valóban helyenként és időnként fordulnak elő ezek a jelenségek.

Előfordulhat, hogy az eső megy át havazásba. Amikor elindul egy csapadékos időszak, az esőből hó úgy alakulhat ki, hogy a viszonylag relatív enyhe hőmérsékletű levegőben elindul az eső, és az alsó légrétegben hozzákeveredik hidegebb levegő, ami mondjuk hidegebb széllel érkezik. Egyszer csak elkezd vegyesebb halmazállapotú havas eső esni, és amilyen arányban mínusz hőmérsékletű a lehulló csapadék, olyan arányban hűti az alsó légréteget. Kölcsönös hőátadási folyamat kezdődik. Így előfordul, hogy a hegyoldalban eső esik, a völgyben pedig már hó, mert annyira lehűtötte a hó az alsó légréteget.

Hazánkban sík vidéken körülbelül plusz négy foknál már nagyon-nagyon ritka, hogy hó essen. Plusz 2-3 foknál simán előfordul, hogy hó esik: egy ideig. Azután a hó lehűti a hőmérsékletet. Így maga a hó is gerjesztheti a hideget.

Hogyan alakul ki ónos eső?

Az ónos eső neve beszédes. Ehhez persze tudni kell arról, hogy létezik egy technika, az úgynevezett ónozás. Különböző tárgyakat díszítenek ezzel a módszerrel, fényessé teszik azok felületét. Megolvasztják az ónt, a kívánt felületen szétfuttatják, így vékony réteget képez a tárgy felületén. A talajon megfagyott eső képez ehhez hasonló vékony réteget.

Kezdetben teljesen azonos a közönséges esővel. Amikor leér a talajra, akkor történnek érdekes dolgok. Ónos eső kialakulásához a legfontosabb tényező az, hogy a felszín fagypont alatti hőmérsékletű legyen. Az ott található növények, tárgyak szintén fagypont alatti hőmérsékletűek. Óhatatlanul ki kell fagynia, ki kell csapódnia az esőnek, bár nem kell, hogy nagyon nagy legyen a fagy.

Egy hideg időszak végén, vagy legalábbis átmenetileg enyhülő időszakban a magasból már melegebb levegő érkezik. Amikor az eső leér, akkor ugyan lefagy, de egyúttal elég jelentős mértékben melegíti is az alsó légréteget. Magát a felületet nem képes melegíteni, hiszen ott a fagyás, vagyis az a hőfelszabadulás, amely a folyékony halmazállapotból jég halmazállapotba való átmenetet okozza, hőt von el, kicsit fékezi is az enyhülést.

Az ónos esős időszak rendszerint fél-egy óra elteltével megszűnik, mivel az eső által lehozott energia lassan, vagy ennyi idő alatt fölmelegíti a légréteget, és aztán így a talajt, illetve az ónos eső által érintett felületet is. Érdemes ilyenkor inkább otthon maradni, kivárni, amíg felolvad a vékonyka jégpáncél.

Magyarországon a legveszélyesebb, vagy az egyik legveszélyesebb időjárási helyzet az ónos eső, ráadásul az előrejelzése sem könnyű. Roppant nehéz elkapni azokat a perceket vagy inkább pillanatokat, amikor a talaj mentén fagypont alatt van a hőmérséklet, a magasban pedig eső esik, vagyis pozitív a hőmérséklet, legalábbis több száz méter magas légrétegben.

Azért veszélyes, mert iszonyatosan csúszik a felület, nemcsak gépjárművel, hanem gyalogosan is.

Erre lehetne azt mondani az „Add már uram az esőt!” helyett, hogy „Add már uram, csak ne az ónos esőt!”. Különösen idős korban, a csontritkulás előrehaladtával igen törékennyé válnak a csontok, és ha a vékony jeges rétegen elcsúszik valaki, az akár végzetessé is válhat. Sokaknál nehezen gyógyulnak a törések, főképp a combnyaktörés.

Ha csak lehet, célszerű ilyenkor elkerülni azt, hogy kimenjünk a szabadba. Megvárhatjuk az is, amíg feltörik a jeges páncélt mechanikus módon vagy leszórják valamivel, hogy ne csússzon. Ha muszáj, akkor pedig óvatosnak kell lennünk. Mindenféle csuda jó, cipőre húzható eszközt lehet kapni a csúszás megakadályozására. Ezek azonban drágák. Van ennél egyszerűbb, olcsóbb megoldás is azoknak, akik nem szeretik kidobálni a régebbi holmijukat. Azt a zoknit, amit másra már nem használnak, fel lehet húzni a cipőre. Ég és föld a különbség a zoknival bevont talpú cipő és a többi cipő között ónos eső idején.

Általában kisebb, behatárolt területekre terjed ki az ónos eső, mégis szerepelnie kell a prognózisokban a kialakulásának a lehetősége. Ez az oka annak, amikor olyasmi hangzik el: ónos eső helyenként előfordulhat. Ez valóban helyi jelenséget jelöl, és kérdéses, hogy egyáltalán bekövetkezik-e. Hallgatni róla viszont butaság lenne.