EuMet Időjárás előrejelzés

Az elmúlt 30 napban 30 mm körüli az évszakos átlaghoz viszonyított csapadékhiány, de mivel az egész tél meglehetősen csapadékszegénynek bizonyult, ennél jóval nagyobb a földeken a csapadékhiány.

A száraz, csapadékszegény telet követően a tavasz első hónapja is szárazságot hoz. A március első 2 hetében lehullott csapadék is jóval kevesebb, mint az ilyenkor megszokott. A leginkább a déli országrészt, a Dél-Alföldet sújtja a szárazság, de az egész országban kevés eső hullott.

2018.12.21. – 2019.03.20. között lehullott csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól és a következő 10 napban várhóan lehulló eső mennyisége.

A Duna-Tisza közén és foltokban a Tiszántúlon is az aszály jelei mutatkoznak. A talaj nedvességtartalma a felső 20 centiméteres talajrétegben 40 százalék, a Dél-Alföldön 30 százalék alá csökkent, ami már kritikusan alacsony érték. Emellett a mélyebb rétegekben is szükség lenne további nedvességre. A telítettséghez képesti vízhiány a felső egy méteres rétegben északon 25–40 milliméter, a déli országrészben pedig jellemzően 70–120 milliméter között van. A meleg időben a fejlődésben lévő őszi vetések mélyre lenyúló gyökerei a legtöbb helyen még elegendő nedvességet találnak a talajban, de a további jó ütemű fejlődéshez igen nagy szükség lenne kiadós csapadékra.

A szárazság miatt továbbra is nagy a veszélye a vegetációs tüzeknek.

A csapadék és a hőmérséklet várható alakulásáról Agrometeorológiai aloldalunkon tájékozódhatnak.

Forrás: OMSZ, Agrárszektor.hu

Az enyhe tél miatt egy hónappal korábban borultak virágba a gyümölcsfák, így az idén rekordkorán lehet majd meggyet és cseresznyét szüretelni – közölte a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) gyümölcstermesztési kutatóintézete.

Évtizedek óta nem volt példa arra, hogy Húsvét előtt szinte valamennyi hazai gyümölcsfajtánál bekövetkezzen a teljes virághullás. Idén azonban az extrém enyhe téli időjárásnak köszönhetően a szokásosnál közel egy hónappal korábban indultak virágzásnak a fák – áll a közleményben.
A kutatóintézet munkatársai szerint általánosságban remek termés ígérkezik a korai tavasz miatt, mindössze a májusi fagyosszentek okozhatnak kárt az előre tolódott érési időszak miatt, az akkor már borsónyi méretű gyümölcsökben.
Míg tavaly a későn beköszöntő tavasz adott okot aggodalomra a hazai gyümölcstermesztésben, most a jó idő miatti korai virágzás okozhat esetleges problémákat a szakemberek szerint.
A közlemény idézi Apostol Jánost, a NAIK gyümölcstermesztési kutatóintézetének tudományos főmunkatársát, aki elmondta: négy évtizedre visszamenőleg mindig húsvétkor szoktak virágozni a cseresznye- és meggyfák. Most azonban az enyhe tél miatt a legkorábbi cseresznyefajta, a Rita már március 25. környékén virágzásnak indult, így meleg idő esetén már május elején lehet majd szüretelni. A cseresznye és a meggy már közel jár a teljes virághulláshoz, ahogyan a szilva és az alma is – tette hozzá.
A szakember kiemelte, hogy április közepéig a cseresznye 90, a meggy 70 százaléka virágzott el, de a mandula- és kajszibarackfák is nagyon hamar virágba borultak. Az őszibarack a teljes virágzása végén van, az alma még most is virágzik, és a héten már a birs és naspolya is megindul.
A szakemberek bizakodóak a termés mennyiségét és minőségét illetően, ugyanis idén a méhek gond nélkül végezhették munkájukat. A tavalyi későn jött tavasz miatt ugyanis akkor szinte egyszerre indultak virágzásnak a gyümölcsfák, s ez jelentősen megnehezítette dolgukat.

Forrás: MTI

Növénytermesztésünk legfőbb termelőeszköze a talaj. Minősége, állapota nagymértékben meghatározza a terméspotenciált.  A napjainkra igen jellemző szélsőséges időjárás miatt azonban  olykor az aszály, más esetben a belvíz okoz nehézséget a földeken.

A belvíz és az aszály tulajdonképpen egyazon problémának két megnyilvánulása. Nevezetesen a talaj szerkezetében, állapotában keresendő az ok. A tömörödött, vagy túl laza talaj nem képes megfelelő vízgazdálkodásra. De miért is alakult ez ki? A megerőltető talajművelés, tömörödötté, levegőtlenné tette a talajokat, a túlzott műtrágyázás pedig a savas irányba tolta el a pH-t. Ezáltal csökkent, korlátozódott a talaj mikroflórájának életlehetősége. Ezek a hasznos élő szervezetek azonban nélkülözhetetlenek a normális talajműködéshez.

Hogyan segít az Amalgerol?

Az Amalgerol a talajproblémák okát szünteti meg. A különböző növényi stb. olajtartalma miatt ugyanis óriási határfelületen terül szét a talajszemcséken, nagy életteret biztosítva a talajmikrobáknak. Könnyen felvehető széntartalma pedig azonnal hasznosuló tápanyagot is ad számukra. Így a talaj hasznos élő szervezetei látványos működésbe kezdenek, gyors szaporodásnak indulnak.

Az intenzív talajélet következménye a CO₂ termelés növekedése. A széndioxid egyrészt lazítja a talajt, másrészt a vízzel szénsavvá alakul, ami javítja a tápanyagok felvehetőségét (1. ábra). A kötött kalcium kioldásával javul a talaj pH-ja. Emellett nő a talajhőmérséklet, ami a növények gyors, egyöntetű kelését is segíti.

1. ábra	2. ábra  A 3 évig Amalgerolozott terület (balra)  könnyebben megművelhető. Kisújszállás, 2011.05.06

Az Amalgerol rendszeres használatával ez a folyamat az alsóbb talajrétegekben is megfigyelhető, így ott is javul a talajszerkezet és a tápanyagok felvehetősége. A talaj idővel visszanyeri normális vízgazdálkodó képességét (2. ábra).

Amennyiben a talajnak jó a vízgazdálkodása, képes elvezeti, illetve megtartani a csapadékot, a kapilláris vízvezetés elvén pedig a mélyebb talajvízszintből a növénynek szolgáltatni azt.

Megfelelő talajélet esetén a szervesanyag képzés nő, a porosodás megszűnik, kialakul a morzsalékos talajszerkezet, nem képződnek nagy, élettelen rögök. A jó, levegős talajba visszatérnek a földigiliszták, valamint a növények gyökerei is könnyebben fejlődnek, ezáltal biztosítva a jobb stressztűrést.

Mi az a mikorrhiza? Miért jó a növénynek?

A mikorrhiza szó szerint gombás gyökeret jelent (3-4. ábra). Ezek a hasznos élő szervezetek szimbiózisban élnek a növények gyökereivel és mintegy azok „meghosszabbított karjai”, sokkal messzebbről képesek a vizet és a tápanyagokat a gyökér számára biztosítani. A zöld növények 80-90 %-a számára a mikorrhiza kapcsolat elengedhetetlen.

Az Amalgerol kezeléssel a mikorrhizás gyökértömeg meghétszereződik (5. ábra)!

3. ábra	4. ábra	5. ábra

Az Amalgerol talaj hatásának eredményei:

Az Amalgerol kezelés révén tehát a talajbaktériumok felszaporodnak, lebontják az ott lévő növényi maradványokat, felvehetővé teszik a talaj lekötött tápanyagait, a mikorrhizák segítenek a szállításban és akár egészen a gyökérbe hatolva (endomikorrhizák) juttatják el a vizet és ásványi anyagokat, a gyökérzet a levegős, lazább, morzsalékosabb talajban maga is jobban növekszik, erősebb lesz, így az egész növény ellenállóbbá válik a stressztényezőkkel szemben.

Hogyan alkalmazhatjuk az Amalgerolt?

A tavaszi vetésű növények esetében vetés előtti talajkezeléssel, vagy vetéssel egy menetben történő kijuttatással 4-5 l/ha dózisban önmagában (6-7. ábra), vagy akár folyékony startertrágyával (Radistart FL) együtt (8-9. ábra). A Radistart Turbo szilárd mikrogranulált startertrágya is tartalmazza 10 %-ban az Amalgerolt, így a 15-20 kg/ha-os startertrágyázással 1,5-2 l/ha Amalgerolt is kijuttatunk a sorba, ami kb. 4-5 l/ha teljes felületkezelésnek felel meg. Baktérium készítményekkel együtt 3 l/ha mennyiségben javasolt kijuttatni, különösen száraz időszakban segítheti a mikrobák túlélését.

6-7. ábra 5 l/ha Amalgerol 15 l/ha vízzel vetéssel egy menetben kijuttatva Szamoskér, 2012. április és június

8-9. ábra 4 l/ha Amalgerol + 10 l/ha Radistart FL vetéssel egy menetben kijuttatva Újcsanálos, 2012. április és szeptember

A már kikelt állományokra permetezve (3-4 l/ha) az Amalgerol fokozza a növények tápanyagfelvételét, ritka mikroelem tartalma (wolfram, vanádium, szelén) és növényi kivonatai (auxin, giberellin) javítják az ellenálló képességet és erőteljes fejlődést tapasztalhatunk.

Az Amalgerol használatával úgy tudjuk növelni a termésátlagot és a jövedelmezőséget, hogy közben a talaj minősége nem romlik, hanem javul!

További információ: www.cheminova.hu

Rácz Tibor

Cheminova Magyarország Kft.

Befejeződött az idei aratás, az előzetesen várt 4 millió tonna őszi búza már a magtárakban van. A termés minősége jó, illetve kiváló – mondta Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) agrárgazdaságért felelős államtitkára.

A termés mennyisége megegyezik az előző évivel. A kedvezőtlen időjárási körülmények miatt a tavalyinál alacsonyabb, hektáronként 3,7 tonna az idei termésátlag, a betakarítható terület viszont 100 ezer hektárral több volt ebben az évben, összesen 1,081 millió hektáron vetettek őszi búzát – közölte az államtitkár.
A termésátlagok között az átlagosnál nagyobb volt az eltérés az idén, Nógrád megyében például alig 2 tonnát arattak egy hektárról, míg Baranyában 5 tonnánál is többet – ismertette Czerván György, hozzátéve, hogy a betakarításnak viszont kedvezett a száraz idő, amelynek köszönhetően gombafertőzések sem jelentkeztek.
A hazai élelmezéshez körülbelül 1,2 millió tonna búzára van szükség, a takarmányozás 0,9-1 millió tonnát köt le, és néhány százezer tonna a vetőmagszükséglet. Czerván György közölte: az éves belföldi felhasználást jelentősen meghaladó mennyiség termett, így több mint 1 millió tonna juthat exportra.
Az államtitkár szerint nem lesz gond az értékesítéssel, mivel egész Európában, illetve a kontinensen kívül is a csapadékhiány rontotta a hozamot. A hazai búza legnagyobb felvevőpiaca hagyományosan Olaszország, Románia és Ausztria.
A végleges adatok szerint az őszi árpa 177 ezer hektáron 675 ezer tonnát termett az idén, a termésátlag 3,8 tonna hektáronként. A tavaszi árpa vetésterülete 102 ezer hektár volt, erről 327 ezer tonnát takarítottak be, a termésátlag hektáronként 3,2 tonna. Czerván György jelezte: ezek az eredmények átlagosnak számítanak.
A kisebb területen termelt nyári gabonáknál – rozs, zab, tritikálé – is átlagos eredmények születtek, rozsból csaknem 82 ezer tonna, zabból 144 ezer tonna, tritikáléból 358 ezer tonna termett. Minden kalászos gabona minősége átlagon felüli – tájékoztatott az államtitkár.
Az őszi káposztarepcéből a 163 ezer hektáros betakarítható területről 400 ezer tonna került a tárolókba, ez 28 százalékkal elmarad az elmúlt öt év átlagától. A gyenge eredményt az őszi vetési időszakban jelentkező szárazság okozta, amely csaknem 100 ezer hektárral csökkentette a betakarítható termést.

Rosszak a kilátások a kukorica termésre vonatkozóan.
Korábbi MTI hírek szerint Somogyban napról napra nő az aszály sújtotta terület, eddig négyezer hektáron károsodott a kukorica a Somogy Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóságának közlése alapján.
A kiadott közlemény szerint a szakemberek egyelőre még megbecsülni sem tudják, hogy az idei, csaknem 112 ezer hektárnyi vetésterületről mennyi termést takaríthatnak be a gazdálkodók, mint ahogy azt sem, hogy a már bejelentett területek mellett még mennyiről érkezik bejelentés, és ez mekkora terméskiesést jelent.
Az aszálykárral leginkább sújtott terület Kaposvár és kistérsége, Belső- és Közép-Somogy egyes területei. Kárbejelentést a falugazdászoknál, illetve a Földművelésügyi Igazgatóságon tehetnek a gazdálkodók.
Az előzetes – július végi – termésbecslés szerint hektáronként 5,037 tonna hozammal számoltak, ám az azóta is tartó aszályos időjárás miatt a szeptember eleji végleges termésbecsléskor ennél várhatóan alacsonyabb lesz az előrejelzés – írta a szakhatóság.
A kukorica felvásárlási ára júliusban tonnánként 60-64 ezer forint között mozgott – tavaly ilyenkor 45-64 ezer forint volt -, ám az árak, amelyek alakulására nemcsak a hozamkiesések, de sok egyéb tényező is jelentős hatással van, naponta változnak – olvasható a szakigazgatóság közleményében.
A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége becslései szerint az idénre várt kukoricatermés majdnem 40 százaléka semmisült meg országszerte a nagy meleg miatt. A veszteség nemzetgazdasági szinten meghaladja a 200 milliárd forintot.

Forrás: MTI

Sikerrel debütált a jégeső-elhárítás Bács-Kiskun megyében.
A helyi termelők kezdeményezésére, a HUNGAROFORCE és az EUMET.HU szoros együttműködésével idén május 1-én elindult a megye első önállóan üzemelő jégeső-elhárító rendszere.
Több más megyében jelenleg is folyik a rendszer kiépítése, Bács-Kiskunban ugyanekkor a védelem alatt álló terület mára már elérte a 300.000 ha-t és a szám folyamatosan növekszik.

A módszer a feláramlás magvasítása, melynek lényege, hogy mesterséges jégmagokat képeznek – 1 gép óránként 1 billiárd darabot -, ezekkel a parányi kristályokkal avatkoznak be a jégképződésbe. A talajfelszínen elégetve ezzel a speciális anyaggal dúsítják a levegőt, majd kristályokat a viharok előtti feláramlás juttatja a jégképződés helyére. Ennek eredményeként nagyméretű jég helyett rengeteg apró jégszem keletkezik, melyek további méretvesztés után jégkása vagy eső formájában érnek földet.
A beavatkozással tehát a jégszemek mérete jelentősen csökkenthető, így drasztikusan visszaesik a károkozó jégverések száma.
A tudományosan igazolt jégkárcsökkentő eljárások mindegyike ezen a hatásmechanizmuson alapul. Ezek közül a talaj menti magvasítás a legelterjedtebb, miután ez a módszer kínálja a legkézenfekvőbb, leginkább költség-hatékony megoldást a jégkárok mérséklésére.

A rendszer nagy területen a leghatékonyabb. Egy optimális háló kiépítése esetében hektáronkénti beruházás körülbelül 300 forint, az éves fenntartás költsége – hektáronként – az adott év időjárásától függ, de szélsőséges esetben sem haladja meg a beruházási költség felét.
Európa számos országában használt és jól bevált technika a gazdák tapasztalatai alapján nálunk is optimális és hatékony megoldást jelent.

A rendszer üzemeltető HUNGAROFORCE hathatós erőfeszítései, valamint az EUMET megbízható meteorológiai figyelmeztető előrejelzései együttesen meghozták az eredményt Bács-Kiskun megyében is. A rendszerhez csatlakozó termelők – területük méretétől függően – tízmilliós nagyságrendű értékmegóvásukról számoltak be egy-egy veszélyes időjárási helyzet idején.
A védett területeken csupán eső és jégkása hullott a leginkább jégveszélyes időjárási körülmények idején is. Ha az elmúlt hónapokban az ország más területein megtörtént igen komoly, terméspusztító jégverésekre gondolunk, ez nagyon komoly eredmény.

A Bács-Kiskun megyében alkalmazott hatékony jégvédelem megoldással szolgálhat azon termelőknek is, akik eddig tehetetlenek voltak a jégverésekkel szemben.

A védekező telepítés további részleteiről bővebb tájékoztatást az info@jegesoelharitas.com címen, illetve a +3670/603-44-11 telefonszámon érhetnek el.

Az utóbbi hetek rendkívül meleg időjárása nehéz helyzetbe hozta a tejágazatot, a hőség miatt napi egymillió literrel csökkent a belföldi tejtermelés – közölte Krajcsovicz András, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) Szarvasmarhatenyésztők Országos Választmányának elnöke a testület ülésén, szerdán Budapesten.

A hőség miatt előállt takarmányhiány, valamint az állatokat ért hőstressz és a csökkenő felvásárlási árak következtében az ágazatban a válsághelyzet jelei mutatkoznak. A választmányi elnök közölte: a tej felvásárlási ára mintegy 10 forinttal marad el kilogrammonként az év eleji mértéktől. Most a felvásárlók 80-83 forintot adnak a tejért literenként.
A fórumon jelen lévő szakemberek szerint a korábban elindult pozitív folyamatok, azaz a kiegyensúlyozott belföldi tejpiac, továbbá az állatállomány növekedése veszélybe kerülhet a most előállt problémák miatt.
A fórumon valamennyi megyei választmányi tag megerősítette, hogy a kukorica és a szója az utóbbi hetekben jelentősen drágult: a kukorica ára mintegy 30 százalékkal emelkedett, a szójáé még jobban. Emellett szálastakarmány-hiány – azaz széna- és lucernahiány – is fenyeget, sőt szalmából sem lesz elegendő.
A jelenlévők aggasztónak tartják, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) módosítaná a szerkezetátalakítási támogatás idei kifizetését, és a gazdák nem jutnának hozzá az állat jólétét biztosító költségeik ellentételezéséhez. Ez mintegy 7-8 milliárd forintos kiesést jelentene az ágazatnak – mondta Tóth István, a MOSZ titkára. Hozzátette: ezt a különleges tejtámogatás tervezett előlegkifizetése sem ellensúlyozná.
Sokan sérelmezték, hogy a készülő új földtörvény – a jelenlévők szerint – a haszonbérletet korlátozná és foglalkoztatottsági limiteket írna elő. Ez a fórum résztvevői szerint ellehetetlenítené a szarvasmarhatartást Magyarországon.
Krajcsovicz András szerint a tejtermelők akkor lennének elégedettek, ha a felvásárlási árak – amelyek az unión belül a legalacsonyabbak közzé tartoznak – ismét az év eleji kilogrammonkénti 90 forint feletti mértéket érnék el. Ez az elnök szerint nem okozna fogyasztói áremelkedést sem.
Ez utóbbihoz Tóth István az MTI-nek hozzátette: a felvásárlási ár emelkedése azért kis mértékben átgyűrűzhet a fogyasztói árakba. Megjegyezte azt is, hogy az ágazatban keletkező haszonból a jelenleginél nagyobb mértékben kellene a termelőknek részesedniük. Példaként említette: míg a felvásárlási árak mérséklődtek az utóbbi időben, addig a fogyasztói árak nem csökkentek a boltokban.

Forrás: MTI

Várhatóan kevesebb búza terem az idén a tavalyinál, így országosan 4 millió tonna alatt lesz a termény mennyisége, szemben a múlt évivel, amikor a meghaladta ezt – mondta Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke hétfőn az MTI-nek.

Hozzátette: a szakemberek a mennyiségét előzetesen 3-4 millió tonna közé becsülik.
Pontosabb előrejelzés a hónap végére várható, ekkorra mérik fel ugyanis, hogy az őszi kalászosokban – búza, árpa, rozs -, valamint a káposztarepcében mekkora kárt tett a szélsőséges időjárás.  Az őszi vetések ugyanis jórészt hótakaró nélkül teleltek.
Emellett a vízhiány is jelentős. Ez térségtől függően 80-100 milliméter között mozog – emlékeztetett Vancsura József.
Példaként elmondta: a szélsőséges körülmények miatt a repce vetésterülete több mint 50 százalékban károsodott az előzetes becslések alapján. Ez több mint 100 ezer hektárt érint.
Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) év eleji adatai szerint a búza tavaly őszi vetésterülete – durum búzával együtt – 1 millió 083 ezer hektár volt, ami 8 százalékkal több az előző évinél. A búza vetésterülete évek óta 1 millió hektár körüli.
Káposztarepcét 282 ezer hektáron vetettek, amely 15 ezer hektárral több az előző évinél.

Forrás: MTI