EuMet Időjárás előrejelzés

Az elmúlt hétre és az előttünk álló időszakra is jellemző frontmentes, szélcsendes időjárás hatására a Kárpát-medencében megrekedő  levegőben jelentősen megnövekszik a légszennyzettség.  Mára az ország több pontján is elrendelték a szmogriadó tájékoztatási fokozatát, 2 településen veszélyesnek minősítették a levegő minőségét.

Csütörtökön, a Nemzeti Népegészségügyi Központ  Facebook posztban közölte, hogy 2 település (Sajószentpéter, Putnok) levegőjét már veszélyesnek minősítették a magas szállópor-tartalom miatt , 5 településen (Kazincbarcika, Kecskemét, Miskolc, Nyíregyháza, Tököl) egészségtelen, 16 helyen pedig kifogásolt a levegőminőség, azaz a kis méretű aeroszolrészecskék koncentrációja meghaladta az egészségügyi határértéket. Miskolcon már ekkor elrendelték a szmogria tájékoztatási fokozatát.

Péntek reggeltől a fővárosban, Budapesten is elrendelték a szmogriadó tájékoztató fokozatát, miután az Országos Metetorológiai Szolgálat mérései alapján a szálló por koncentrációja szerdán és csütörtökön is meghaladta a tájékoztatási szintet. Kérik, aki teheti mérsékelje a szilárd- és olajtüzelésű berendezések használatát, és lehetőség szerint ne autóval induljon útnak.

2020.01.09-es légszennyezettségi adatok az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat (OLM) adatai alapján

Várható-e javulás?

Pénteken a helyzet nem javul, majd szombaton egy gyenge hidegfront hatására a középső országrészben, így a fővárosban felélénkülő szél hatására, ott kissé javulhat a helyzet, míg a leginkább érintett északkeleti térségben ekkor sem várható jelentős, pozitív irányú változás. Vasárnaptól ismét szélcsendes, nticiklonáris helyzet kialakulása valószínű, így továbbra is gondot okoz majd a rossz levegőminőség.

Veszélyes levegőminőség esetén már az egészséges emberek is tüneteket tapasztalhatnak úgy, mint a köhögés, a légúti irritáció vagy a könnyezés. Kifogásolt levegőminőség esetén a krónikus légzőszervi betegségek tünetei erősödhetnek. A magas légszennyzettség  a légúti irritáció mellett a szív- és érrendszerre, a központi idegrendszerre és az immunrendszerre is káros hatással bír rövid és hosszú távon egyaránt. Az egyes szennyezőanyagok hatásairól alábbi cikkünkben olvashatnak részletesen: Szmog

Jó tanácsok szmog riadó esetére:

Szemkönnyezés, orrfolyás, torokkaparás, köhögés, tüsszentés – ezek azok a jelek, amelyekből arra következtethetünk, hogy szervezetünket zavarja a levegő rossz minősége. Ha tartósan magas a levegőben a szálló por mennyisége, akkor ezek a tünetek nem csak a krónikus betegeknél, időseknél jelentkezhetnek, hanem akár az egészséges embereknél is. Az Országos Közegészségügyi Központ szakemberei arra hívják fel a figyelmet, hogy kisebb egyéni óvintézkedésekkel is sokat tehetünk azért, hogy megóvjuk egészségünket az ilyen helyzetekben.

Különösen oda kell figyelni a kisgyermekekre, a napi rendszeres séta ilyenkor egyáltalán nem javasolt, csak akkor vigyük őket ki a szabad levegőre, ha az elkerülhetetlen.

Ha a levegőben lévő szállópor koncentrációja 100 mikrogramm fölé emelkedik köbméterenként, már mindenki számára tanácsos lehetőleg otthon, zárt térben maradni. Szellőztetni csak rövid ideig, hajnalban és késő éjszaka érdemes. Ha ki kell menni a levegőre (pl. egy édesanyának a kisgyermekét el kell vinnie az orvoshoz), akkor ne a fő közlekedési útvonalak mentén induljon el, hanem próbáljon meg a kevésbé forgalmas mellékutcákban maradni, a célt minél gyorsabban elérni. Ugyanez vonatkozik az idősekre, illetve a krónikus betegségben szenvedőkre is.

A várandós kismamák számára különösen fontos, hogy a szmogos időszakban minél kevesebb időt töltsenek a szabadban, mivel a szennyezett levegő azt a kockázatot is magában hordozza, hogy az újszülött alacsony súlyú lesz, emellett a magzati tüdőszövet fejlődését is negatívan befolyásolhatja.

Ez utóbbi azt jelenti, hogy a megszületendő kisbaba nagyobb eséllyel lesz később asztmás, vagy szenvedhet valamilyen más légúti problémától.

A szennyezett levegőjű városokban a pormaszkok viselete is indokolt lehet, különösen azoknál, akik sokáig tartózkodnak a szabad levegőn vagy a téli hónapokban is kerékpárral közlekednek. Olyan maszkot kell választani, ami megszűri a 10 mikrométer átmérőnél kisebb porszemcséket is, tehát nem elég egy sálat vagy egy zsebkendőt az orrunk, szánk elé tartani.

Akinek módja van rá, keresse fel a hegyeket, ugyanis a szmog jellemzője, hogy a szennyezett ködös-párás légtömegek a földfelszínhez közel megrekednek, így a magasabb területeken jellemzően tisztább a levegő.

Írta: Lenkei Péter, Levegő Munkacsoport, Környezeti Tanácsadó Iroda vezető

Mi történik, ha valaki begyújtja a kerti „ füstgyárat ”

Hazánkban széles körben elterjedt „népbetegség” a kerti hulladékok és az avar égetése. Kevesen tudják, hogy ez a tevékenység mennyire káros a környezetre és az emberi egészségre. Az értékes szerves anyagból az égetés során hamu keletkezik, mely csak korlátozott mennyiségben alkalmas talajerő-utánpótlásra. Ezzel szemben komposztáláskor maradéktalanul elbomlanak a növényi részek és hasznos humusz keletkezik. Egy átlagos kerti tűz, melyben vegyesen égetünk avart, fűnyesedéket és gallyakat, óriási légszennyezést okoz. A nagy szennyezést elsősorban a rossz légellátás, az alacsony égéshőmérséklet, magas nedvességtartalom okozza. Például a növényi részekben lévő szén ugyan oxidálódik, de csak részben, és szén-dioxid helyett szén-monoxid keletkezik, amely kis mennyiségben is mérgező. De vegyük csak sorra, egy átlagos kupac (100 kg) elégetése során milyen anyagok keletkeznek és azok milyen hatással vannak a szervezetünkre:

 
Szén-monoxid: 5-7 kg (= 5-7 milliárd mikrogramm – μg)

Azonnali hatása: fejfájás, szédülés, émelygés, a látás- és hallásképesség csökkenése.

Tartós hatása: a szívizmot ellátó koszorúerek keringését csökkenti, elősegíti a koszorúér-elmeszesedést, szűkíti a koszorúereket, növeli a szívinfarktus kockázatát. Akadályozza a vér oxigénszállító képességét. Egészségügyi határértéke 10000 μg/m³.

 
PM10 (10 mikrométernél kisebb levegőben lebegő részecskék): 1,7-4,9 kg (= 1,7-4,9 milliárd μg)

Azonnali hatás: asztmás roham, légúti irritáció, szív és érrendszeri zavarok.

Tartós hatás: rákkeltő, immunrendszer károsító, szívinfarktus, agyérgörcs, tüdőgyulladás.

Egészségügyi határértéke 50 μg/m³.

 
Szénhidrogének: 1,5-2 kg
Rákkeltők, mutagének, károsítják az immunrendszert. Ha a születés körüli időszakban jutnak be a szervezetbe, életre szólóan megváltoztathatják a hormonok termelését.

 
Nitrogén-oxidok: 20 g (= 20 millió μ g)

Izgatja a szemet és a légzőszervet. Belégzése tüdővizenyőt okozhat, hatással lehet a vérre, okozhat methahemoglobin képződést.
Egészségügyi határértéke 200 μg/m3.

 
Metil-etil-keton: 3,6 g

Irritálja/izgatja a szemet és a légzőrendszert, hatása lehet a központi idegrendszerre, toxikus hatása lehet az emberi reprodukcióra.
Etil-benzol: 3,3 g

Irritálja/izgatja a szemet és a légzőrendszert, hatása lehet a központi idegrendszerre, hatással lehet a májra és vesére, rákkeltő, hatása lehet az emberi reprodukcióra.

 
Sztirén: 6,8 g

Irritálja/izgatja a szemet és a légzőrendszert, belégzése tüdővizenyőt okozhat, hatása lehet a központi idegrendszerre, lehetséges emberi rákkeltő, halláskárosodást okozhat, hatása lehet az emberi reprodukcióra.
Fenol: 3,3 g

Az anyagnak hatása lehet a központi idegrendszerre, szívre, a vesére, okozhat görcsöket, kómát, szívműködési zavarokat, légzési elégtelenséget, ájulást.

 
Dibenzo-furán: 0, 45 g

A Seveso-i katasztrófát a nagyon hasonló vegyi felépítésű dibenzo-dioxin okozta. Rákkeltő anyag, károsíthatja a hormonrendszert. Születési és fejlődési rendellenességeket okozhat, immunrendszert károsíthatja, a szervezetben felhalmozódik, nem bomlik le.

 
Benz-a-pirén : 0,06 g (=60 millió nanogramm)

A BaP az egyik legveszélyesebb vegyület, a WHO szerint az I. veszélyességi kategóriába tartozik, egészségügyi határértéke 1 nanogramm/m3. Az anyag emberi rákkeltő. Öröklődő genetikus károsodást okozhat az emberi csírasejtekben. Állatkísérletek arra utalnak, hogy ennek az anyagnak toxikus hatása lehet az emberi reprodukcióra.
A fenti példában szereplő kupac avar elégetésével annyi PM10 részecske jut a levegőbe, mely kb. 90 millió köbméter levegőt szennyez el egészségügyi határérték felett. Ez ma egy közepes település teljes légköre egy őszi estén.

Mit okoz a részecskeszennyezés (PM10, PM2,5)?

Az ultrafinom részecskék (PM2,5) hazánkban évente mintegy 11 970 ember idő előtti elhalálozását okozzák az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2017. évi jelentése szerint. Ez 129 400 életév elvesztését jelenti évente, tehát aki emiatt a szennyező miatt halálozik el idő előtt, átlagosan 11 évet veszít életéből az Európai Bizottság által készíttetett tanulmány szerint. A szennyezés okozta kár hazánkban évente eléri a nemzeti összjövedelem (GDP) 19%-át Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint. A legveszélyesebbek az un. ultra-finom részecskék, melyek a tüdőből 20 perc alatt közvetlen a véráramba jutnak, és okoznak súlyos elváltozásokat, érrög képződéshez járulnak hozzá. A Levegő Munkacsoport ezért végez ilyen méréseket, hiszen a legveszélyesebb szennyezőre érdemes odafigyelni.

Avarégetés légszennyezésének mérése Gödön

A „Tiszta levegőt Gödön” Facebook csoport felkérésére megmértük az avarégetés légszennyezését Gödön. A mérés rámutatott, az avarégetés közel két és félszeresére emeli az ultrafinom részecskék számát a levegőben. Az eredmények láttán a téli időszakban betiltották az avarégetést a településen.

Hazai szabályozás

A környezet védelméről szóló 1995 évi LIII. törvény lehetőséget ad az önkormányzatoknak, hogy szabályozzák az avarégetést.

Kt.48. §  (4) A települési önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe tartozik:

b) a háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó egyes sajátos, valamint az avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó szabályok rendelettel történő megállapítása

Amennyiben egy településen az önkormányzat nem alkot rendeletet az avarégetésről, alapértelmezésben a tevékenység tilos, ha pedig alkotott rendeletet, az abban előírtakat kell betartani.

A levegő védelmét szabályzó 306/2010-es kormányrendelet további rendelkezéseket tartalmaz az avar és kerti hulladék égetés hatósági ellenőrzésével, bírságolásával kapcsolatban. Az eljáró hatóság az illetékes járási hivatal hatósági osztálya, a kiszabható bírság magánszemélyeknél pedig 100 000 forint is lehet.

Érdekesség, hogy Kanadában, Brit Kolumbia tartományban az avarégetési szabályokat megszegők akár 200.000 $ bírságot, azaz 42 millió forintot is fizethetnek. Ha megnézzük a fentiekben részletezett egészségügyi hatásokat, talán nem indokolatlan a szigor.

Mit tesznek az önkormányzatok?

Mivel általában legálisan szennyezhet bárki avarégetéssel, a Levegő Munkacsoport harcba szállt ellene. Azt már sikerült elérni, hogy Budapest területén rendeletileg tiltott az avar és kerti hulladék égetése (69/2008. (XII. 10.) Főv. Kgy. Rendelet, Budapest Főváros szmogriadótervéről), máshol azonban általában szabad és a helyi rendeletek teljes szakmaiatlanságról árulkodnak. Ezt az alapvető jogok biztosa és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes is megállapította vizsgálatában.

A KÖTHÁLÓ felméréséből kiderült, hogy más települések is felsorakoztak a lakosság egészségét védők sorába. Pest megyében 16 településen egész évben tilos az égetés (Budakalász, Budapest, Galgahévíz, Gyál, Gyömrő, Ipolydamásd, Kóspallag, Nagybörzsöny, Nagykovácsi, Nagykőrös, Pilisszántó, Százhalombatta, Tárnok, Törökbálint, Vácszentlászló, Vecsés) míg két település rendkívüli szigort alkalmaz, Csőváron négy, Tökön három előre meghatározott napon lehet kerti hulladékot égetni.

Mit tesznek a civilek?

A Levegő Munkacsoport egy átfogó programot dolgozott ki a lakossági eredetű légszennyezés mérséklése érdekében, melyet eljuttatott az illetékes államtitkárságnak, a minisztérium háttér-intézményének és az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottsága tagjaihoz.
A Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózata kiadványt adott ki az avarégetésről.
Tagszervezetei 15 éve ingyenesen segítik a lakosságot a panaszok megoldásában.

A megoldás – komposztálás

Valamennyi kerti hulladék és avar komposztálható. A folyamat során az elhalt növényi részeket mikroorganizmusok bontják le és alakítják át a szárazföldi élet nélkülözhetetlen anyagává, humusszá. A humusz hosszú távon tárolja és a növények számára könnyen felvehető formában adagolja azokat az ásványi anyagokat, melyek a növekedéshez szükségesek. De talán ennél is fontosabb, hogy a tömegének sokszorosát kitevő víz megkötésére, tárolására képes. A komposztálás során elkerüljük a hatalmas légszennyezést, értékes humuszhoz, növényi trágyához jutunk. Komposztálni mindenki tud. Mindössze néhány négyzetméter árnyékos helyre és egy kis időre van szükségünk a kertben. A komposztálás alapvető szabálya a komposztálandó anyag megfelelő aprítása, a komposzt rendszeres keverése, nedvesen tartása és a tűző nap elleni védelme. Fontos, hogy a komposzt közvetlen kapcsolatban legyen a talajjal, hiszen a lebontó mikroorganizmusok onnan „költöznek” bele. A komposztálás folyamata általában 1 év, de bizonyos növények, vastagabb ágak komposztálása ennél több időt is igénybe vehet. Széles körben elterjedt téveszme, hogy a dió, tölgy levele nem komposztálható. Való igaz, hogy ezek olyan un. allelopatikus  vegyületeket tartalmaznak, melyek gátolják más növények növekedését. Azonban néhány hónap alatt alatt ezek is lebomlanak maradéktalanul, ezt a kertészeti egyetem vizsgálata is kimutatta, sőt a diófa levél komposzton jobban nőttek a növények, mint a kontroll csoport. Nélkülözhetetlen szerszám a vasvilla vagy ásóvilla, mellyel a komposzt keverését végezzük. Hasznos segédeszköz a komposztálóedény, aprítógép, és a komposztálódást gyorsító anyagok, indító kultúrák. Ezek hiányában halomba rakva is komposztálhatunk, az aprítást metszőollóval is végezhetjük.

És a kártevők?

Valóban, sokan félnek, hogy a növényi kártevők nem pusztulnak el a komposztálás során. A helyzet azonban sokkal jobb, mint hinnénk. A lebontó, kórokozó szervezetek ugyanis általában a növény egy adott életciklusában fertőzőképesek, sőt kimondottan ellenségei egymásnak. Tehát egész más szervezetek károsítanak egy élő növényt, mint amelyek a lebontást végzik a komposztban. A jó komposzt, ha kellő mennyiségben (néhány köbméter) áll rendelkezésre, komoly hőtermelésre képes, mely a legmakacsabb kártevőket is elpusztítja.

A tökéletes komposzt pedig ugyan úgy termel, mint azt a növény élő állapotában tette. Csak éppen nem paradicsom, vagy alma a termés, hanem tojás. A komposzt és a baromfiudvar párosítása ezért nagyon ideális, a rovarkártevők lárváiból és a még ehető növényi részekből tojás és grillcsirke lesz.

A komposztálásról további hasznos gyakorlati tanácsokhoz juthatunk a Környezeti Tanácsadó Irodák tájékoztató füzetében vagy az irodák tanácsadóinál személyesen.

Lenkei Péter, a Levegő Munkacsoport Környezeti Tanácsadó Irodájának vezetője

Felhasznált további források:

http://burningissues.org/lukebiomass.html

http://eprints.qut.edu.au/16492/1/Arinto_Wardoyo_Thesis.pdf

http://publik.tuwien.ac.at/files/PubDat_168381.pdf

https://www.ewg.org/skindeep/

Fokozatosan romlik a levegő minősége.

Kriza Ákos Miskolc polgármestere, kedd reggel elrendelte a szmogriadó riasztási fokozatát a városban.
A közlemény szerint az automata mérőállomásokon a szálló por (PM10) koncentrációja jelentősen, 8-22 százalékkal túllépte a riasztási küszöbértéket, ezért döntött így a polgármester.
Nyíregyházán kedd reggel még “csak” a szmogriadó tájékoztatási fokozata van érvényben, de folyamatosan figyelik a méréseket. Az önkormányzat tájékoztatása szerint a szálló por 24 órás átlagértéke szombaton és vasárnap meghaladta a köbméterenkénti 75 mikrogrammos tájékoztatási, hétfőn pedig a köbméterenkénti 100 mikrogrammos riasztási küszöbértéket.

A Tisztifőorvos Facebook oldalán közzétett posztban olvasható, hogy ugyancsak veszélyes a levegő minősége Debrecenben, Putnokon és Szegeden. Az egészségtelen szintet pedig sok közepes és nagyvárosban elérte.

A szerdán, csütörtökön még csak kissé élénkülő szél kis mértékben, a péntekre várható erős szél jelentősebben javíthat a helyzeten.

Jó tanácsok szmog riadó esetére:

2019.02.09.: Tovább nőtt a szálló por miatti légszennyezettség Magyarországon – közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ vasárnap az MTI-vel.

Veszélyes a levegő minősége Putnokon; Dunaújváros, Miskolc és Sajószentpéter levegőjét egészségtelennek minősítették a levegőhigiénés index alapján. Tíz helyen kifogásolt a levegőminőség, Budapesten, Egerben, Hernádszurdokon, Kazincbarcikán, Pécsen, Salgótarjánban, Székesfehérváron, Szombathelyen, Vácon és Várpalotán.

A Népegészségügyi Központ, Putnokon és annak térségében nem javasolja a szabadban történő hosszas tartózkodást. Veszélyes és egészségtelen levegőminőség esetén már az egészséges embereknél is légúti tünetek (például köhögés, légúti irritáció, nehézlégzés), illetve szemirritáció jelentkezhet. A légszennyezettség hosszú távon elsősorban szív- és érrendszeri betegségek kialakulásához vezethet, azonban a légzőrendszer krónikus megbetegedéseiben is szerepe van – hangsúlyozták.
Külön kiemelték azt is, hogy a légszennyezettség csökkentésében fontos szerepe van a lakosságnak.

További információ található a Fűts okosan! kampány honlapján (www.futsokosankampany.hu).

Arról, hogy a tüzeléssel, égetéssel milyen mérgezőanyagok kerülnek a levegőbe, egy korábbi cikkünkben olvashatnak: Avarégetés

A vasárnap délutántól várhatóan szelesebbre forduló időjárás jelentős javulást hozhat a levegő minőségében. Előrejelzés
Friss mérési adatokat találhatnak a www.legszennyezes.hu oldalon.

Forrás: MTI

Hazánk domborzati szempontból egy medencében, a Kárpát-medencében fekszik. Ennek számos pozitív jellemzője mellett sajnos a téli időszakban egy igen kellemetlen jellegzetessége is van. Ez a gyakori és tartósan kialakuló magas légszennyezettség.

A télen gyakran előforduló anticiklonáris helyzetben kialakuló nyugodt, szélcsendes, eseménytelen, de egyben párás, ködös, szürke és hideg időjárás kifejezetten kedvez a szennyezőanyagok felhalmozódásának. A hideg, párás, szennyezett levegő ugyanis nehezebb a magasabb légrétegben található légtömegnél, ami “leszorítja azt”, azaz nem tud felemelkedni és így a medencében reked. Ehhez adódik a folyamatos szennyezőanyag kibocsájtás, ami egyre nagyobb szmogot eredményez.

A szennyeződés forrása sokféle, de jellemzően az ipari termelés, a fűtés, a tüzelés és a gépjármű forgalom, azon belül is elsősorban a dízel üzemű motorok bocsájtják a legtöbb égési mellékterméket a levegőbe.

A jelenleg hazánkban érvényes légszennyezettséggel kapcsolatos tájékoztatási és riasztási rendszer:

A szmogriadónak két fokozata van. A főpolgármester, illetve a polgármesterek kötelesek tájékoztatni a lakosságot, ha a szálló por koncentrációja 2 egymást követő napon, 3 mérőállomáson, napi átlagban meghaladja a tájékoztatási küszöbértéket, a köbméterenkénti 75 mikrogrammot. Ha pedig a szálló por mértéke 2 egymást követő napon, 3 mérőállomáson napi átlagban a köbméterenkénti 100 mikrogrammos riasztási küszöbértéket is meghaladja, és nem várható az időjárásban változás, riasztást kell elrendelni.

Egyéni szinten az alábbiakat tehetjük:

• minél kevesebbet használjuk autónkat, különösen a dízel üzemű gépjárműveket (anyagilag is megfontolandó);
• kerüljük a kerti zöld-, illetve egyéb hulladékok égetését (ideális és még hasznosítható megoldás is a komposztálás);
• törekszünk a nem égetéssel járó, illetve annak mértékét csökkentő fűtés korszerűsítés felé.

Az aktuális légszennyezettségi adatokat olvasóink is nyomon követhetik az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat és az Országos Környezetegészségügyi Intézet honlapján. Ugyanitt megtalálható az egyes légszennyező anyagok tulajdonságainak leírása. A szálló porról az alábbiakat olvashatjuk:

Jellemzés: A levegőben a szálló por-részecskék mérete széles tartományban mozog. A mérések során a TSPM, a PM₁₀ és a PM_2.5 tömegét vizsgálják. Az egészségre a 10 mikronnál kisebb (10 mm ) méretű por jelent nagyobb veszélyt, mert lejut a mélyebb légutakba. A por toxikus anyagokat is tartalmazhat, ez esetben megítélésük a toxikus anyag szerint történik. Itt a nem toxikus porokat tárgyaljuk.

Forrásai: A TSPM részben  természetes forrásokból, pl. talajerózióból, vulkáni tevékenységből, erdőtüzekből származik. Emberi tevékenység során főbb forrásai a szén, olaj, fa, hulladék  eltüzelése, a közúti közlekedés, poros utak, és ipari technológiák, mint bányászat, cementgyártás, kohászat.

Élettani hatásai: A kisebb szemcsék természetes forrása a tengeri légtömegekkel érkező só, a növényi pollenek, baktériumok. A 2,5 mikronnál kisebb részecskék az atmoszféra kémiai reakcióiból is származhatnak.
Élettani hatása: A porrészecskék ingerlik, esetleg sértik a szem kötőhártyáját, a felső légutak nyálkahártyáját. A 10 mikronnál nagyobb porrészecskéket a légutak csillószőrös hámja kiszűri, a kisebbek lejutnak a tüdőhólyagokba. A tüdőelváltozást befolyásolja a belélegzett por mennyisége, fizikai tulajdonságai és kémiai összetétele.
A por belégzése a légzőszervi betegek (asztma, bronchitis) állapotát súlyosbítja, csökkenti a tüdő ellenálló képességét a fertőzésekkel, toxikus anyagokkal szemben. A porrészecskék toxikus anyagokat (pl. fémeket, karcinogén, mutagén anyagokat), valamint baktériumokat, vírusokat, gombákat adszorbeálnak, és elősegítik bejutásukat a szervezetbe. Az egyik legkárosabb porforrás az aktív és passzív dohányzás.

Leginkább veszélyeztetett csoportok: Csecsemők, légúti és keringési megbetegedésben szenvedők, idős korúak, aktív és passzív dohányosok.

Egészségügyi határértékek:
PM₁₀ 24 órás: 50 mg/m³ , éves átlag 40 mg/m³
TSPM 1 órás: 200 mg/m³, 24 órás: 100 mg/m³, éves átlag: 50 mg/m³

Hatása az ökoszisztémára: A porrészecskék a növények leveleire lerakódva gátolják a fotoszintézist, elzárják a légcsere nyílásokat (sztómákat). A növények ezért fejlődésükben visszamaradnak. Termesztett növények leveleire, termésére rakódva értéktelenné, felhasználhatatlanná teszik azokat.

Hatása a látási viszonyokra: A finom por rontja a látási viszonyokat, megtöri ill. elnyeli a fényt. Forgalmas utakon a füst tömeges baleseteket is okozott már.

Forrás: MTI, Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat

Nyíregyházán, szombat hajnalban életbe lépett, Budapesten vasárnap hajnaltól helyezték kilátásba a szmogriadó riasztási fokozatát, Miskolcon pedig tájékoztatási fokozata van érvényben.

A Főpolgármesteri Hivatal tájékoztatása szerint vasárnap reggel 6 órától tiltják a legszennyezőbb, fekete környezetvédelmi matricás autók közlekedését. A korlátozás nem terjed ki egyebek mellett az M0-ás Budapesten áthaladó szakaszaira, továbbá a Nagykovácsi és Remeteszőlős megközelíthetőségét lehetővé tevő utakra. Az intézkedés csak akkor nem lép életbe, ha a szombati nap eredményei jelentősen javulnak, és nem lenne indokolt a riasztási fokozat fenntartása vasárnap hajnalban.
A főpolgármester a közösségi közlekedés előnyben részesítésére, a szilárdtüzelésű kandallók, cserépkályhák használatának mellőzésére kéri az embereket a fővárosi szmoghelyzet romlásának elkerülése érdekében. A szolgáltató, illetve termelő tevékenységet ellátó létesítmények üzemeltetőit pedig porkibocsátásuk csökkentésére szólította fel határozatában.
A fővárosi önkormányzat a riasztási fokozat elrendelését azzal indokolta, hogy a kisméretű szálló por (PM10) egy napra számított átlageredménye csütörtökön és pénteken is meghaladta a riasztási küszöbértéket a főváros hat-hat mérőpontján, és a meteorológiai előrejelzés szerint nem várható javulás.
A kisméretű szálló por azért veszélyesebb az egészségre, mert – a nagyobb porrészecskékkel szemben – lejut a mélyebb légutakba és baktériumok, vírusok, gombák, valamint toxikus anyagok szervezetbe jutását segíti elő. A közlemény a veszélyeztetett népességcsoportok közé sorolta a légúti és keringési betegségben szenvedőket, csecsemőket, gyermekeket és időskorúakat, továbbá az aktív és passzív dohányosokat.
Az önkormányzat már a tájékoztatási küszöbérték fölötti koncentráció esetében is a szellőztetés és a szabadban tartózkodás kerülését javasolja az érintetteknek, jelezve: a legkevésbé rossz körülmények 11 és 15 óra között alakulhatnak ki.

A szmogriadó tájékoztatási fokozatát rendelte el Tarlós István főpolgármester Budapesten – tájékoztatta a főpolgármesteri hivatal vasárnap hajnalban az MTI-t.

A közlemény szerint a szálló por légszennyezettségi szintje a budapesti mérőállomásokon két egymást követő napon, pénteken és szombaton meghaladta a tájékoztatási küszöbértéket, és a meteorológiai előrejelzések szerint vasárnap sem várható jelentős javulás.
A tájékoztatási fokozat az a küszöbérték, amelynél a levegő szennyezettsége veszélyt jelent a lakosság egyes, különösen érzékeny csoportjaira, gyermekekre, idősekre, krónikus betegekre.
Azt javasolják, hogy elsősorban a veszélyeztetett csoportokba tartozók kerüljék el a jelentős gépjárműforgalom által érintett tereket, útszakaszokat.

Az aktuális mérési adatokat a KVVM oldalán találják: http://www.kvvm.hu/olm/map.php
Forrás: MTI

A szálló por légköri koncentrációjának emelkedése miatt Tarlós István főpolgármester – további intézkedésig – Budapesten elrendelte a szmogriadó tájékoztatási fokozatát – közölte a Főpolgármesteri Hivatal vasárnapra virradó éjszaka az MTI-vel.

A hivatal közleménye szerint a kisméretű szálló por egy napra számított átlageredménye január 3-án a város három, míg január 4-én öt mérőpontján elérte és meghaladta a tájékoztatási küszöbértéket, a köbméterenként 75 mikrogrammot, és a meteorológiai előrejelzések szerint vasárnap jelentős javulás nem várható.

A képen a kék jelek elfogadható, a zöld jelek kifogásolható, míg a sárga jelek egészségtelen szennyezettségi szintet jelölnek.

A levegőtisztaság-védelmi jogszabályok szerint egy légszennyező anyag egyre növekvő szintje először az egészségügyi határértéket, súlyosabb – már rendkívüli légszennyezettségi – helyzetben a tájékoztatási küszöbértéket, a legsúlyosabb esetben pedig a riasztási értéket érheti el, vagy haladhatja meg. A tájékoztatási fokozatot akkor rendelik el, amikor a határértéket meghaladó szálló por rövid idejű hatása veszélyt jelent a lakosság különösen érzékeny csoportjaira (gyermekek, időskorúak, krónikus betegek).
A Főpolgármesteri Hivatal közleménye szerint veszélyeztetett népességcsoportok a légúti és keringési betegségben szenvedők, csecsemők, gyermekek és időskorúak, aktív és passzív dohányosok. Azt javasolják, hogy ők kerüljék a jelentős gépjárműforgalom által érintett tereket, útszakaszokat, és kerüljék a szellőztetést, a szabadban való tartózkodást.
A tájékoztatás szerint az őszi-téli fővárosi szálló por szint egyharmada származhat a háztartási eredetű szilárd, leginkább fatüzelésből, míg egyhatoda a közlekedési kibocsátáshoz köthető. A kisméretű szálló por a levegőben előforduló folyékony vagy szilárd halmazállapotú részecske, melynek mérete a 0,001-100 mikrométer közötti tartományba esik. A szálló por veszélyessége összefüggésben van annak szemcseméretével, így a 10 mikrométernél kisebb részecskék veszélyesebbek az egészségre, mint az annál nagyobbak.
A 10 mikrométernél nagyobb porrészecskéket a légutak természetes védekező működése kiszűri, a kisebb méretűek lejutnak a mélyebb légutakba. A kisméretű szálló por hatását befolyásolja a belélegzett por mennyisége, fizikai tulajdonságai és kémiai összetétele. A porrészecskék baktériumokat, vírusokat, gombákat, valamint további káros anyagokat kötnek magukhoz, és elősegítik azok bejutását a szervezetbe.
A frissülő információk a Budapest Portálon (www.budapest.hu) és a Fővárosi Önkormányzat Twitter oldalán lesznek elérhetőek: twitter.com/fph_sajto
További tájékoztatás olvasható az Országos Közegészségügyi Intézet honlapján: http://oki.antsz.hu/

Forrás: MTI

A szálló por (PM10) magas koncentrációja miatt a fővárosban és északkeleten városban egészségtelennek minősítette a levegőt az Országos Környezetegészségügyi Intézet (OKI) hétfőn.

Az OKI honlapján található térképen négy várost: Budapestet, Miskolcot, Sajószentpétert és Kazincbarcikát jelölték az egészségtelen levegő minőséget jelző narancssárga színnel. Ezeken a településeken a szálló por köbméterenkénti koncentrációja 75-100 mikrogramm.
Négy további település levegőjének minőségét a kifogásolt kategóriába sorolták, ezért az OKI térképén zöld színnel szerepel: Oszlár, Sajószentpéter, Esztergom és Pécs.
A levegő szennyezettségének egészségügyi értékelése egy index alapján történik. Az OKI táblázata a légszennyező anyagok legfontosabb egészségkárosító hatásai alapján négy szintet különít el: kék (elfogadható), zöld (kifogásolt), narancssárga (egészségtelen), piros (veszélyes). Az önkormányzatok az utóbbi két kategória alapján rendelhetik el a szmogriadó tájékoztatási, illetve riasztási fokozatát.
A vidékfejlesztési tárca korábban azt közölte: a jogszabály szerint szmogriadótervet kell készíteni minden városban, ahol több mint 200 ezren laknak, továbbá minden olyan településen, ahol a légszennyezettség az egészségügyi határértéket a mért napok 30 százalékában meghaladja, vagy ahol fennáll a riasztási küszöbérték túllépésének veszélye. Szmoghelyzet esetén minden településen az érvényes szmogriadóterv szerint kell eljárni. Azokon a településeken, ahol nincs beavatkozási lehetőség, a lakosság tájékoztatása a fő feladat.

Forrás: MTI

A hétvégi javulást követően sajnos ezen a héten ismét több nagyvárosban indokolttá válik a szmogriadó riasztási fokozatának elrendelése.
A pénteken hazánkba áramló hidegebb légtömeg ugyan valóban kissé “kitisztította” a Kárpát-medencében megülő erősen szennyezett, párás levegőt, de sajnos az előttünk álló napok ismét számottevő légmozgás vagy csapadék nélküli, párás, ködös időjárást ígérnek. Ez a légköri helyzet pedig elősegíti a szennyezőanyagok felhalmozódását. A hideg, párás, szennyezett levegő ugyanis nehezebb a magasabb légrétegben található légtömegnél, ami “leszorítja azt”, azaz nem tud felemelkedni és így a medencében reked. Ehhez adódik a folyamatos szennyezőanyag kibocsájtás, ami egyre nagyobb szmogot eredményez. Mivel a hőmérséklet alacsonyabban alakul az elmúlt hetek értékeinél, így várhatóan a fűtésből eredő korom és egyéb égési melléktermékek is nagyobb számban kerülnek majd a levegőbe.
Az MTI híradása szerint az Országos Környezetegészségügyi Intézet (OKI) a szálló por (PM10) magas koncentrációja miatt hétfőn veszélyesnek minősítette Debrecen és Kazincbarcika levegőjét, de több más településen is romlott a levegő minősége.
Az OKI honlapján található legfrissebb mérési adatok alapján készült térképen piros színnel jelölték Debrecent és Kazincbarcikát. Ezeken a mérőállomásokon a szálló por (PM10) koncentrációja köbméterenként 100 mikrogramm feletti, vagyis a levegő minősége veszélyesnek számít.
A levegő kilenc településen “egészségtelen”, így a térképen narancssárga jelöléssel szerepel Sopron, Győr, Pécs, Budapest, Tököl, Putnok, Sajószentpéter, Miskolc és Nyíregyháza. Ezeken a településeken a szálló por köbméterenkénti koncentrációja 75 és 100 mikrogramm között van.
Zöld színnel jelölték, vagyis “kifogásolt” Ajka, Veszprém, Székesfehérvár, Esztergom, Százhalombatta, Dunaújváros, Salgótarján és Eger levegője. Az OKI térképe szerint Tatabánya és Hernádszurdok levegője “elfogadható”.
A levegő szennyezettségének levegő-egészségügyi értékelése a levegőhigiénés index alapján történik. Az OKI táblázata a légszennyező anyagok legfontosabb egészségkárosító hatásai alapján négy szintet különít el. A színkódok szerint az első, a kék az “elfogadható” szint, amikor a szálló por koncentrációja köbméterenként kevesebb mint 50 mikrogramm. A zöld, a “kifogásolt” szint a köbméterenként 50 és 75 mikrogramm közötti érték. Narancssárga színnel jelölik az “egészségtelen” kategóriát, a legmagasabb, negyedik szint a piros színű “veszélyes” kategória. Az önkormányzatok az utóbbi két kategória alapján rendelhetik el a szmogriadó tájékoztatási, illetve riasztási fokozatát.

Forrás: OKI, MTI