Rekord magas hőmérséklet az Antarktiszon

2020 február 9-én, a déli sarkkörön túl található Seymur-szigetén a mérések kezdete óta először mértek +20 fok feletti hőmérsékletet.

A The Guardian beszámolója alapján a Seymur-szigetén található brazil kutatóállomáson +20.75 °C-ot regisztráltak 2020 február 9-én. Ezzel a méréssel az 1982-ben, Signy-szigetén dokumentált +19.8 °C-os korábbi rekord dőlt meg. Seymour-sziget az Antarktiszi-félsziget, Graham-föld tartományához tartozó szigetcsoportban található (wikimedia.org):

 

 

Maximum hőmérsékleti rekord jún.15.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat előzetes mérési adatai alapján, 2019. június 15-én, szombaton megdőlt a maximum hőmérsékleti rekord.

A hegyi állomások kivételével mindenhol elérte vagy meghaladta a hőmérséklet a 30 fokot. Kékestetőn is nyári nap volt, azaz +25 fokig melegedett a levegő.
Az országban a legmagasabb hőmérsékletet Budakalászon mérték, ahol 35,8 fokig melegedett fel a levegő, ezzel megdöntve az 1987-ben Körösszakálon, Örkényben és Tiszakécskén mért 35,0 fokos értéket.
Budapesten is megdőlt a napi maximumhőmérsékleti rekord. Újpesten 34,7 fokot regisztráltank, így fél fokkal volt melegebb mint 1986-ban Krisztinavárosban (34,2 fok).

Napi maximumhőmérsékleti értékek Magyarországon június 15-én.

 

Napi maximumhőmérsékleti értékek a főváros térségében június 15-én.

Rekord melegek az északi sarkkörön

Hazánkat eddig elkerülték a jelentős hőhullámok a 2018-as nyár folyamán. A legmelegebb nap június 12. volt, amikor a déli országrészben található Mezőkovácsházán 34,8 C fokot mért az Országos Meteorológiai Szolgálat. Hazánkkal szemben az északi sarkkörön, a Skandináv országokban szokatlanul meleg nyár tombol tartósan 30 fok feletti maximum hőmérsékletekkel. Norvégiában, ezen a nyáron, eddig, azaz július 18-ig 28 darab napon emelkedett 30 fokig vagy  fölé a hőmérséklet.

Maximum hőmérsékletek 2018 július 12-én (Forrás: meteociel.fr)

Múlt hét csütörtökön (2018.07.12.) érte el először a sarkkörön a maximum hőmérséklet a 30 fokot. Norvégia északi részén, Banak-ban 30.1 C fokot mértek. Azóta ugyan voltak pár fokkal kevésbé meleg, már-már az évszakos átlaghoz közelítő hőmérsékletű napok is, de összességében 30 fok körül ingadozik a térség hőmérséklete.

Július 16-án, hétfőn az alábbi rekordok születtek:
30 °C Saltdal, Norvégia (66.9° a sarkkörön túl);
33 °C Verdal-Reppe, Norvégia;
34.4 °C Uppsala, Svédország;
32 °C Észak-Finnország;
32 °C Észtország.

Maximum hőmérsékletek 2018 július 16-án (Forrás: meteociel.fr)

A hét további napjain sem tágított a kánikula a térségből:

Maximum hőmérsékletek 2018 július 17-én (Forrás: meteociel.fr)

 

Maximum hőmérsékletek 2018 július 18-án, újabb sarkkörön túli, 30 fok feletti értékekkel (Forrás: meteociel.fr)

A meteorológiai modell előrejelzések szerint továbbra sem tágít a rekord melegeket produkáló anticiklon a térségből, sőt, a jövő héten akár az eddiginél is melegebb napok jöhetnek.

Az évnek ebben az időszakában, a térségben jellemző átlagos hőmérsékletek  (1979-2000) Norvégiában 21.5 C fok, Svédországban 23 C fok. Azaz legalább 5-10 fokkal magasabb az elmúlt hét hőmérséklete a megszokottnál. A kiugróan magas hőmérséklet nem jelent zavartalan időjárást. Gyakoriak a heves zivatarok.

Mi okozza a szokatlanul magas hőmérsékletet Észak-Európában?

1. Az északi sarkkör jellemzően alacsonyabb hőmérsékletét az úgynevezett északi sarkköri sztratoszférikus örvénynek köszönheti (polar vortex), ami alatt a Föld sarkköreinél, a sztratoszféra alsó rétegében, a téli félévben kialakuló és változó intenzitással megmaradó, alacsony nyomású, óramutató irányával ellenkező irányban körforgó mozgást végző képződményt értünk, mely egy nagy kiterjedésű alacsony légnyomású területet hoz létre a sarkkörök felett.

A polar vortex erőssége nem állandó, az év folyamán és évről évre is mindig változik. Értelemszerűen a téli hónapokban általában erősebb az örvény, míg nyáron gyengül. Változásai nagyban kihatnak a mérsékelt övön megfigyelhető időjárásra is:

Erős sztratoszférikus poláris örvény esetén: az Északi-sark felett nagyon alacsony légnyomás uralkodik, ezért a nyomáskülönbség kiegyenlítődése érdekében a közepes szélességek fölött uralkodó magasabb légnyomású területek felől az alacsony nyomásközpontú sarkpont felé áramlik a levegő. Ilyen légköri helyzetben Észak-Európában és az Amerikai Egyesült Államok keleti részén az évszakhoz képest enyhe téli időjárást figyelhetünk meg.

Gyenge sztratoszférikus poláris örvény esetén: az északi sark felett a szokásosnál magasabb légnyomás tud kialakulni. Hatására a hideg levegő a sarkok felől az egyenlítő irányába áramlik, míg a szubtrópusi területekről származó meleg légtömeg a hideg égövek felé veszi az irányt. Így észak-déli irányú áramlás jön létre a sarkvidéki és a szubtrópusi területek között. Eredményeként szokatlanul kemény téli időjárás, jelentős havazások alakulhatnak ki Európában, Észak-Amerikában illetve Kelet-Ázsiában, illetve szokatlanul meleg nyár alakulhat ki a sarkkör térségében, míg a mérsékelt és szubtrópusi égövön jellemző hőhullámok elmaradnak, rövidebbnek, gyengébbnek mutatkoznak.

Az amerikai Nemzeti Éghajlati Adatközpont (NOAA) illusztrációja jól mutatja mi a különbség az erős és a gyenge polar vortex okozta uralkodó légmozgás között:

Erős sarkköri örvény esetén a hidegebb levegő a sarkkörökön belül marad, míg gyengülő erősségű örvény esetén hullámzás indul meg: a hideg levegő délebbre, a meleg északabbra áramlik hullámokban.

 

A polar vortex az idei évben kifejezetten gyengének bizonyul, melynek okain jelenleg is vitatkoznak a klímakutatók.

Gyengülésének köszönhetően alakulhatnak ki az átlagostól szélsőségesen eltérő időjárási helyzetek nem csak a most Észak-Európában megfigyelhető melegedés irányába, hanem az ugyancsak idén jelentős gondokat okozó észak-amerikai fagyhullámok irányába is.

2. Másik tényező az Atlanti-óceán felszíni vízhőmérsékletének több évtizedes oszcillációja (időben ismétlődő változása, NAO) néven ismert jelenség, amely az egész északi-féltekére hatással van.

Az Atlanti óceán északi térségében kifejlődő, Izland közeli minimum és az Azori-szigetek közeli maximum légnyomás központ helyzetéből adódóan általában nyugatias légáramlás alakul ki, ami ciklonokat szállít a kontinens belsejébe. Az izlandi minimum és az azori maximum légnyomás közötti különbség időben ingadozik, ez az ingadozás az Észak-Atlanti Oszcilláció.

    “A jelenlegi helyzet olyan, mint 1976-ban, amikor hasonló volt az óceán hőmérséklete az Atlanti-óceánon és a változatlan széláramlás hosszú időre nagy területen magas nyomást idézett elő” – mondta Adam Scaife professzor a brit meteorológiai szolgálattól.
    “Természetesen, az az év volt az egyik legszárazabb, legmelegebb nyár az Egyesült Királyság történetében a 20. században” – tette hozzá.
A Kelet-Angliai Egyetem klimatológiai kutatórészlegének igazgatója, Tim Osborn professzor szerint van azonban egy lényeges különbség 1976 és napjaink között. “Ma nagyon különbözően működnek ezek a hatások. 1976 óta több évtizedes a globális felmelegedés a növekvő szén-dioxod-kibocsátás miatt, ami jelentősen emelte a globális hőmérsékleti alapvonalat” – hangsúlyozta. Ennek eredményeként például a széláramlás gyengülésének jóval erősebb a hatása, mint 40 éve volt.

Forrás:

Severe Weather Europe,

meteociel.fr

MTI

Rekord meleg 2017 április 3-án

Rekord magas hőmérsékletet mértek 2017 április 3-án hazánkban.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat mérése alapján az ezen a napon mért eddigi legmagasabb hőmérsékletet 25,9 fokkal 1938-ban Nyíregyházán rögzítették.

0403Hétfőn (2017.04.03.) Edelényben 27,0 fok volt a csúcshőmérséklet, ami 1,1 fokkal magasabb az előző rekordnál. A fővárosban is újabb maximumot mértek.

Az eddigi Budapest-Gellérthegyen mért 25,1 fok ma 1,3 fokkal magasabb lett Újpesten, 26,4 fok az új rekord.
Keddtől hidegfront hoz fokozatos lehűlést.

Rekord meleg Karácsony

Ahogyan azt az előrejelzésekből várni lehetett, meglehetően enyhe időjárásban telik az idei téli szünet.

2013-ban, Karácsony második napjára virradó éjjel megdőlt a napi hajnali melegrekord. Pápán a leghidegebb órában is +10 Celsius-fok felett maradt a hőmérséklet. Eddig december 26-án, 1983-ban, Szekszárdon volt a legmelegebb hajnalban, akkor +9,2 fokot mértek. Az új rekord +10,2 fok, melyet Pápán regisztráltak, de Rábagyarmaton is mindössze 9,5 fokig csökkent a hőmérséklet.
Ezután december 27-én hajnalban több helyen is az eddig mértnél magasabb minimum értéket mértek. Pécsett + 9,3 fokkal, dőlt meg az eddigi rekord, amit ezen a napon az 1957-ben, Tatabányán mért +8 fok tartott. Péntekre virradóra Egerben ugyancsak +8 fokig, míg Szegeden +8,5 fokig hűlt le a levegő, ezeket az értékeket azonban a pécsi hőmérséklet döntötte meg.
Az enyhe hajnalt követően enyhe nappal jött december 27-én. A fővárosi és az országos napi maximumhőmérsékleti rekord is megdőlt a nap folyamán. Budapesten az 1974-ben mért +12,2 fokos értéket haladta meg a nappali felmelegedés. Pestszentlőrincen +12,4 fokot mértek.
A december 27-i országos rekord eddig +15,1 fok volt, amelyet 2004-ben Körösszakálon regisztráltak. Most pénteken délután Békéscsabán ennél csaknem fél fokkal melegebb volt, +15,5 fokig emelkedett a hőmérséklet.

A kiugróan enyhe időjárás várhatóan az év utolsó napjaiig kitart, majd az Újév pár fokos lehűléssel köszönt ránk, de még így is az évszakos átlagnál magasabb hőmérséklet valószínű a következő 2 hétben.

Forrás: MTI