rekord | Eumet.hu – Időjárás-előrejelzés

Rekord melegek az Ibériai-félszigeten

Az előrejelzések alapján augusztus 4-én, azaz szombaton tetőzött az Ibériai-félszigetet sújtó, rekord melegeket produkáló hőhullám. Az enyhülés nem lesz gyors, továbbra is rekkenő hőségre készüljenek a térségbe utazók!

A várakozások, illetve a meteorológiai előrejelzések alapján várt európai rekorddöntés elmaradt, de számos helyi rekord dőlt meg, több mérőállomáson is rögzítettek 45-47 °C -ot!

A legmagasabb hőmérsékletet a spanyol El Granado-ban mérték, ahol délután 16:00-kor 46.6 °C-ot mutattak a hőmérők, míg a második legmelegebb helynek Badajoz település bizonyult 46.0 °C-al, melyet délután 17:10-kor rögzítettek. Portugáliában a legmelegebbet az ország középső részén található Evora / C. Coord nevű településen lévő mérőállomás mérte: +45.4 °C.

Az eddig hivatalosan, azaz ellenőrzött és hitelesített állomáson mért és hivatalosan rögzített európai maximum hőmérsékleti rekordok:

Kontinensünkön az eddigi legmagasabb hőmérsékletet Athénban (Görögország) mérték a mérések kezdete óta: 48.0 °C  – 1977 július 10.

A legkevésbé meleg országnak pedig Írország bizonyult eddig.

 

Forrás: Severe Weather Europe

Rekord meleg reggelek Budapesten (júl.30-31., aug.1.)

2018. augusztus 1-én a Budapest Lágymányos állomásán csak 24,5 fokig csökkent a hőmérséklet, amely új fővárosi rekord. A korábbi legmagasabb minimum hőmérséklet rekord 24,0 fok volt, ezt 1948-ban regisztrálták Budapest Gellérthegy állomáson.

2018. július 31-én a Budapest Lágymányos állomásán csak 24,4 fokig csökkent a hőmérséklet, amely új fővárosi rekord. A korábbi legmagasabb minimum hőmérséklet rekord 24,0 fok volt, ezt 1921-ben regisztrálták Budapest Gellérthegy állomáson.

2018. július 30-án a Budapest Lágymányos állomásán csak 24,7 fokig csökkent a hőmérséklet, amely új fővárosi rekord. A korábbi legmagasabb minimum hőmérséklet rekord 23,9 fok volt, ezt 1994-ben regisztrálták Budapest belterület (II. kerület, OMSZ központ) állomáson.

A szélsőségek válogatása és ellenőrzése a mérések kezdete óta tart, ennek ellenére előfordulhat, hogy a bemutatottnál szélsőségesebb értékek is bekövetkeztek, vagy esetleg hibás érték maradt az adatok között, különösen a XX. század első felében, amely időszakról túlnyomó részben csak kéziratos formában vannak adataink.

Az abszolút szélsőértékek, vagyis az eddig mért legnagyobb, legkisebb értékek rendszerint csak egy-egy földrajzi helyre és nagyon rövid időszakra vonatkoznak. Ellenőrzésük és elfogadásuk ezért mindig részletes vizsgálatot igényel. Bekövetkezésük gyakran különböző meteorológiai jelenségek véletlenszerű egybeesésének és bizonyos lokális hatások megerősödésének következménye. Az is előfordulhat, hogy a mérés körülményeinek megváltozása, vagyis az eredeti adatok inhomogenitása miatt képvisel rekordot az idősor egyébként átlag körüli elem.

Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat

A legmelegebb április 1901 óta

A 2018. április havi országos átlaghőmérséklet az 1901-től tekintett rangsorban a legmelegebbnek adódott. Az 1981-2010-es sokévi átlagot mintegy 4,6 °C-kal múlta felül. Sok helyen több évtizedes meleg-rekordok dőltek meg – áll az Országos Meteorológiai Szolgálat május 3-án kiadott elemzésében.

A jelentés szerint az április havi középhőmérséklet országos átlagban 15,63 °C-nak adódott, és ezzel rekordot döntött, ugyanis soha nem volt ilyen meleg az április 1901 óta. A normált leginkább a maximum hőmérséklet haladta meg, több mint 5 °C-kal.
Az 1. ábra az április napi középhőmérsékleteket mutatja az 1981-2010-es normál időszakkal együtt. Országos átlagban április 29-én volt a legmelegebb, a középhőmérséklet értéke ekkor 21,4 °C volt, ami mintegy 8 °C-kal haladta meg a sokévi átlagot. A hónap során csupán egy rövid időszakban süllyedt az átlag alá a középhőmérséklet, április 1-jén és 2-án.
A hónap során mintegy 15 hőmérsékleti meleg-rekord dőlt meg, melyeket az OMSZ oldalán találhatnak meg.
Az április havi országos átlaghőmérsékletek rangsorában 2018 áprilisa az első 1901 óta (1. táblázat, 2. ábra). A legnagyobb értékek jellemzően az ezredforduló után jelentkeztek, azonban az ezredforduló előtt is előfordultak magas hőmérsékletek. Az áprilisi legmagasabb napi maximum hőmérséklet 32,6 °C, melyet Pitvaros állomáson mértünk 2013. április 30-án.

 

A Hoffmann Lilla és Kircsi Andrea által készített teljes elemzést az OMSZ oldalán olvashatják: link

Dupla hőmérsékleti rekord 2018 ápr. 29-én

Az Országos Meteorológiai Szolgálat közleménye szerint a fölénk áramló meleg levegő és a több helyen felhős idő hatására igen enyhe volt a 2018. április 29-i éjszaka. A Szeged melletti Sándorfalván csupán 18,7 Celsius fokig csökkent csak a hőmérséklet (ez várhatóan estig már nem változik), és ezzel megdőlt a legalacsonyabb hőmérséklet napi rekordja, amelyet 1966-tól mindeddig Budapest Országút és Eger állomás tartott 17,4 C fokkal.

 

 

A délutáni órák újabb rekordot hoztak. Új országos meleg rekordot született. Az eddigi, 2012-ben Győrön és Nyíregyházán beállított rekord 30,6 C fok volt, melyet ráadásul nem egy, hanem mindjárt 18 db mérőállomáson is meghaladta a napi maximum-hőmérséklet. Ezek közül a legmagasabb értéket Kelebián és Sátorhelyen regisztrálták, ahol 31,4 C fokig melegedett fel délután a levegő.
Nem sokon múlott a fővárosi meleg rekord sem. Újpesten délután 30,4 C fokot mértünk, ami megegyezik a 2012-ben, ugyancsak Újpesten mért maximum értékkel.

Forrás: www.met.hu

18.01.06-07.: országos meleg rekordok dőltek meg

Az Országos Meteorológiai Szolgálat közleménye szerint 2018. január 6-án és 7-én több helyen is megdőlt az országos meleg rekord, és a legmagasabb minimum hőmérséklet rekordja is.

6-án, a hajnali órákban, Kaposváron csupán +9,9 fokig csökkent a hőmérséklet. Ezen a napon eddig a legenyhébb éjszakát Nagykanizsán mérték 1988-ban, ekkor +8,3 fokot mutattak a hőmérők, a mai reggelen viszont több helyen is meghaladta a minimum-hőmérséklet a +8 fokot.
Napközben a legmelegebbet Babócsán mérték, +17,4 fokot, ami 0,7 fokkal magasabb, mint az eddigi rekord, +16,7 fok, amelyet 1975-ben Sopronban mértek.
0106max

2018. január 7-ére virradó éjszaka Dunaújvárosban csak +10,2 fokig hűlt le a levegő. Ezen a napon eddig a legenyhébb minimum hőmérsékletet Pápán mérték 1994-ben, ekkor +9,9 fokot regisztráltak.

Napközben január 7-én eddig 2001-ben Kiskunmajsán mérték a legmelegebbet, 17,6 fokot. Ma Kaposvár beállította, Mohács 0,1 fokkal meg is haladta ezt az értéket, azaz Mohácson ma 17,7 fokot regisztráltak, amely új napi meleg rekord!

6f082172ca38b52228c11de6c371d128-synop-grid-hom-c-20180107-1400-a

Rekord enyhe nap 2017.12.12.

rekordAz Országos Meteorológiai Szolgálat  drávaszabolcsi mérőállomásán, 2017. december 12-én 18,8 fokot mértek, ami 1,6 fokkal magasabb, mint a mai napon eddig mért legmelegebb hőmérséklet, amelyet 1994-ben Bácsalmáson (17,2 fok) regisztráltak. Ez a melegrekord a mai napon több helyen is megdőlt, összesen a szolgálat 15 állomásán volt magasabb a mai maximum, az eddig regisztráltnál.

A szélsőségek válogatása és ellenőrzése a mérések kezdete óta tart, ennek ellenére előfordulhat, hogy a bemutatottnál szélsőségesebb értékek is bekövetkeztek, vagy esetleg hibás érték maradt az adatok között, különösen a XX. század első felében, amely időszakról túlnyomó részben csak kéziratos formában vannak adataink.

Rekord ózonhiány hazánk felett

Az Országos Meteorológiai Szolgálat budapesti Marczell György Főobszervatóriumában 2017. június 12-én reggel és a délelőtt folyamán rekord alacsony ózontartalom értékeket regisztráltak. A kirívóan alacsony ózonértékeknek megfelelően nagyon magas UV besugárzás értékeket mértek az országos UV monitoring hálózat mind az öt mérőállomásán.

sun
A légoszlop teljes ózontartalmának folyamatos mérése 1969 óta folyik az obszervatóriumban, és a tájékoztató szerint ezek az értékek a valaha mért legalacsonyabb értékek június első felét tekintve. Később, napközben, az ózontartalom egy kicsit el kezdett emelkedni, de még mindig rendkívül alacsonynak mondható.

A beszámoló szerint a reggeli értékek közel 20 %-alacsonyabbak voltak, mint a június 12-re érvényes sokéves átlag. Az érintett napon a természetes változékonyság alsó határa (azaz a sokéves átlagtól az a százalékban kifejezett eltérés érték, amely még normálisnak mondható a sokéves adatok alapján) 12%. A napközbeni emelkedés után az ózontartalom még mindig a természetes változékonyság alsó határa alatt maradt, 15 órakor 13% volt.

A most tapasztalt kiugró ózonhiánynak az oka egyelőre nem ismert pontosan, erre majd a környező napok légkör-dinamikájának átfogóbb elemzése adhat magyarázatot.

A legmagasabb UV besugárzást Siófokon mérték. Ott dél körül a besugárzás megközelítette a 9,0 UV Index értéket, de Kékestetőn is 8,0 UV Index felett volt a déli besugárzás. A többi mérőhelyen (Budapest, Kecskemét, Sármellék) a felhőzet miatt nem kúszott ennyire magasra az index érték, de mindenütt 7,0 felettiek voltak a dél körüli értékek.

A hazánkhoz legközelebbi külföldi mérőhelyek, ahol ózontartalom mérés és UV sugárzás mérés folyik, a Szlovák Hidrometeorológiai Intézet poprad-ganovce-i magas légköri és napsugárzási obszervatóriuma, illetőleg a csehországi Hradec Kralové-ben működő napsugárzási és ózonmérő obszervatórium. Azon a két helyen is hasonlóan alacsony értékeket mértek a nap első felében és hasonló mértékben kezdett emelkedni az ózontartalom napközben. A jelenség tehát nem lokális, hanem nagyobb kiterjedésű.

Forrás: met.hu

Hétfőn (02.22.) megdőlt a fővárosi melegrekord

pen showing diagramÚjpesten több mint 19 Celsius-fok volt hétfőn, így megdőlt a napi fővárosi melegrekord – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat az MTI-vel.

Tájékoztatásuk szerint mostanáig 1966-ban volt a legmelegebb február 22-én. Akkor 19 fokot mértek. Ehhez képest egy tizeddel volt melegebb most Újpesten, így az új fővárosi napi melegrekord 19,1 fok lett.

Forrás: MTI

A negyedik legmelegebb márciust mérték a világon a feljegyzések kezdete, 1880 óta

A negyedik legmelegebb márciust mérték a világon a feljegyzések kezdete, 1880 óta – közölte az amerikai Nemzeti Óceáni és Légköri Hivatal (NOAA).

Hőmérsékleti eltérés az 1981-2010 között mért március havi átlaghoz képest (a szürke területekről nincs adat)

Idén márciusban a szárazföld fölött és az óceánok felszínén 0,71 Celsius-fokkal volt magasabb a globális átlaghőmérséklet a 20. századi 12,3 Celsius-fokos átlagnál. A szárazföld fölötti hőmérséklet 1,33 Celsius-fokkal, a tengerek felszínén mért hőmérséklet 0,48 Celsius-fokkal volt magasabb a 20. század átlagánál.
Közép-Ázsiában jóval az átlag felett volt melegebb az időjárás, Szibéria északi részén az átlagosnál 5 Celsius-fokkal melegebbet mértek, miközben februárban a térség nagy részében szokatlanul hideg volt.
Észak-Amerikában is 1,59 Celsius-fokkal mértek melegebbet a 20. századi átlagnál. A szomszédos Kanadában ugyanakkor az átlagosnál hidegebb volt a március, Ontarióban 3,0-6,5 Celsius-fokkal mértek az átlagosnál kevesebbet.
A déli féltekén Dél-Amerika északi része jóval melegebb volt az átlagosnál, miközben Argentína északi része a márciusi átlagnál jóval hidegebb volt.
Ausztráliában a feljegyzések 1767-es kezdete óta a második legmelegebb március volt, 2,8 Celsius-fokkal volt magasabb az átlagos hőmérséklet az 1981-2010 közöttinél. Csak 1994 márciusa volt melegebb az ötödik kontinensen.
Ami Európát illeti, Szlovákiában a legmelegebb márciust mérték a feljegyzések 1871-es kezdete óta. Először történt meg, hogy a márciusi átlaghőmérséklet meghaladta a 10 Celsius-fokot, elérve a 10.2 Celsius-fokot.
Ausztriában Dél-Burgenlanban 3,6-4,0 Celsius-fokkal haladta meg az átlaghőmérséklet az 1981-2010-es évek átlagát. Norvégiában átlagosan 3,8 Celsius-fokkal, de az észak-európai ország egyes térségeiben 5-7 Celsius-fokkal volt magasabb az átlaghőmérséklet.

Forrás: MTI 2014. április 23., szerda 12:11

Megdőlt az országos napi melegrekord (10.29.)

Az OMSZ jelentése alapján 2013 október 29-én megdőlt az országos, napi maximum hőmérsékleti rekord. Ezen a napon eddig a legmelegebbet 1960-ban Békéscsabán mérték, 25,4 C fokot. Ma azonban Baja Csávolyon 25,5 C fokot regisztráltak.

(“A szélsőségek válogatása és ellenőrzése a mérések kezdete óta tart, ennek ellenére előfordulhat, hogy a bemutatottnál szélsőségesebb értékek is bekövetkeztek, vagy esetleg hibás érték maradt az adatok között, különösen a XX. század első felében, amely időszakról túlnyomó részben csak kéziratos formában vannak adataink.

Az abszolút szélsőértékek, vagyis az eddig mért legnagyobb, legkisebb értékek rendszerint csak egy-egy földrajzi helyre és nagyon rövid időszakra vonatkoznak. Ellenőrzésük és elfogadásuk ezért mindig részletes vizsgálatot igényel. Bekövetkezésük gyakran különböző meteorológiai jelenségek véletlenszerű egybeesésének és bizonyos lokális hatások megerősödésének következménye. Az is előfordulhat, hogy a mérés körülményeinek megváltozása, vagyis az eredeti adatok inhomogenitása miatt képvisel rekordot az idősor egyébként átlag körüli eleme.”)