Hétfőn (02.22.) megdőlt a fővárosi melegrekord

pen showing diagramÚjpesten több mint 19 Celsius-fok volt hétfőn, így megdőlt a napi fővárosi melegrekord – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat az MTI-vel.

Tájékoztatásuk szerint mostanáig 1966-ban volt a legmelegebb február 22-én. Akkor 19 fokot mértek. Ehhez képest egy tizeddel volt melegebb most Újpesten, így az új fővárosi napi melegrekord 19,1 fok lett.

Forrás: MTI

A negyedik legmelegebb márciust mérték a világon a feljegyzések kezdete, 1880 óta

A negyedik legmelegebb márciust mérték a világon a feljegyzések kezdete, 1880 óta – közölte az amerikai Nemzeti Óceáni és Légköri Hivatal (NOAA).

Hőmérsékleti eltérés az 1981-2010 között mért március havi átlaghoz képest (a szürke területekről nincs adat)

Idén márciusban a szárazföld fölött és az óceánok felszínén 0,71 Celsius-fokkal volt magasabb a globális átlaghőmérséklet a 20. századi 12,3 Celsius-fokos átlagnál. A szárazföld fölötti hőmérséklet 1,33 Celsius-fokkal, a tengerek felszínén mért hőmérséklet 0,48 Celsius-fokkal volt magasabb a 20. század átlagánál.
Közép-Ázsiában jóval az átlag felett volt melegebb az időjárás, Szibéria északi részén az átlagosnál 5 Celsius-fokkal melegebbet mértek, miközben februárban a térség nagy részében szokatlanul hideg volt.
Észak-Amerikában is 1,59 Celsius-fokkal mértek melegebbet a 20. századi átlagnál. A szomszédos Kanadában ugyanakkor az átlagosnál hidegebb volt a március, Ontarióban 3,0-6,5 Celsius-fokkal mértek az átlagosnál kevesebbet.
A déli féltekén Dél-Amerika északi része jóval melegebb volt az átlagosnál, miközben Argentína északi része a márciusi átlagnál jóval hidegebb volt.
Ausztráliában a feljegyzések 1767-es kezdete óta a második legmelegebb március volt, 2,8 Celsius-fokkal volt magasabb az átlagos hőmérséklet az 1981-2010 közöttinél. Csak 1994 márciusa volt melegebb az ötödik kontinensen.
Ami Európát illeti, Szlovákiában a legmelegebb márciust mérték a feljegyzések 1871-es kezdete óta. Először történt meg, hogy a márciusi átlaghőmérséklet meghaladta a 10 Celsius-fokot, elérve a 10.2 Celsius-fokot.
Ausztriában Dél-Burgenlanban 3,6-4,0 Celsius-fokkal haladta meg az átlaghőmérséklet az 1981-2010-es évek átlagát. Norvégiában átlagosan 3,8 Celsius-fokkal, de az észak-európai ország egyes térségeiben 5-7 Celsius-fokkal volt magasabb az átlaghőmérséklet.

Forrás: MTI 2014. április 23., szerda 12:11

Megdőlt az országos napi melegrekord (10.29.)

Az OMSZ jelentése alapján 2013 október 29-én megdőlt az országos, napi maximum hőmérsékleti rekord. Ezen a napon eddig a legmelegebbet 1960-ban Békéscsabán mérték, 25,4 C fokot. Ma azonban Baja Csávolyon 25,5 C fokot regisztráltak.

(“A szélsőségek válogatása és ellenőrzése a mérések kezdete óta tart, ennek ellenére előfordulhat, hogy a bemutatottnál szélsőségesebb értékek is bekövetkeztek, vagy esetleg hibás érték maradt az adatok között, különösen a XX. század első felében, amely időszakról túlnyomó részben csak kéziratos formában vannak adataink.

Az abszolút szélsőértékek, vagyis az eddig mért legnagyobb, legkisebb értékek rendszerint csak egy-egy földrajzi helyre és nagyon rövid időszakra vonatkoznak. Ellenőrzésük és elfogadásuk ezért mindig részletes vizsgálatot igényel. Bekövetkezésük gyakran különböző meteorológiai jelenségek véletlenszerű egybeesésének és bizonyos lokális hatások megerősödésének következménye. Az is előfordulhat, hogy a mérés körülményeinek megváltozása, vagyis az eredeti adatok inhomogenitása miatt képvisel rekordot az idősor egyébként átlag körüli eleme.”)

Megdőlt a legmagasabb minimumhőmérsékleti rekord

OKtóber 21-re, hétfőre virradóra több helyen is megdőlt a legmagasabb minimum-hőmérsékleti rekord, Kaposváron például a leghidegebb órában is 16 Celsius-fokot mértek – tájékoztatta az Országos Meteorológiai Szolgálat hétfő délelőtt az MTI-t.

“Az októberi vénasszonyok nyara nemcsak meleg nappalokat hoz, hanem enyhe éjszakákat is”, ennek köszönhetően reggelre az ország dél-nyugati területein több helyen is megdőlt az eddigi legmagasabb minimum-hőmérsékleti rekord – írták.
Mostanáig 1981-ben volt a legenyhébb az október 21-ére virradó éjszaka. Akkor Lentiben 14,2 fokot mértek. A legmelegebb helyen most 1,8 fokkal magasabb hőmérsékletet regisztráltak, Somogy megyében, Kaposváron 16 fokot mértek – közölte a meteorológiai szolgálat.

Hol van a Föld legmelegebb pontja?

90 éven át a Föld legmelegebb pontja megdönthetetlenül a líbiai El Azizia volt 58 °C-al, melyet 1922-ben szeptember 13-án mértek, de ez a rekord most hivatalosan megdőlt. Kivételesen azonban nem mértek magasabb hőmérsékletet sehol sem. De akkor mégis hogyan lehetséges ez?

Hosszú évek óta vita tárgya, hogy az említett hőmérsékleti érték mérése pontos volt-e. A kétkedők indokait komolyan vette a WMO (Meteorológiai Világszervezet) is és felkért egy nemzetközi szakértő gárdát az adat valódiságának ellenőrzésére. Egy ún. “klíma újraelemzéses módszerrel”, mely lényegében különböző akkori mérési adatokat (a megkérdőjelezett adat kivételével) felhasználó számítógépes szimulációs modell futtatását jelenti, arra a következtetésre jutottak, hogy a mérés pontatlan volt. A feltevések szerint egy tapasztalatlan szakember és egy elavult műszer együttes hibájából adódhatott a kb. 7 °C-os többlet.
Ezek után a WMO hivatalosan is eltörölte ezt a majdnem 100 évet megélt rekordot annak 90. “születésnapján”. Innentől az új rekord 56,7 °C, melyet az USA-ban, Kaliforniában, Death Valley-ben mértek 1913. július 10-én.

Meleg-rekordok

(07.04.) Szerdára virradóra ismét csak a fővárosban, de ott több mint egy fokkal megdőlt a napi minimum hőmérsékleti rekord.
Budapesten a hajnal mostanáig 1950-ben volt a legenyhébb, akkor 23,1 Celsius-fokot regisztráltak. Most viszont, július 4-én, 24,5 fokot mértek.

***

(07.03.) Keddre virradóra több helyen is 24,8 Celsius-fokot mértek, és ezzel a fővárosi és az országos napi minimum hőmérsékleti rekordok is megdőltek – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat az MTI-vel.
A tájékoztatás szerint a fővárosban több mint százéves rekord dőlt meg. Erre a napra virradóra 1905-ben 23 fokot is mértek Budapesten, most viszont csaknem 2 fokkal melegebb, 24,8 fok volt a fővárosban.
Az országos napi legmagasabb minimum hőmérséklet július 3-án eddig 24 fok volt, ezt 1946-ban Szegeden és 1950-ben Tatabányán mérték. Most Budapest mellett Pécsett is 24,8 fok volt, így az új országos csúcsot mostantól ez a két település jelzi.
A legmagasabb maximum hőmérséklet rekordja 36,9 fokról, 37,6 fokra változott, amelyet Káldon regisztráltak

***

A fővárosban több mint 60 éves, míg országosan több mint egy évszázados napi meleg-rekord dőlt meg hétfőn (07.02.)- közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársa az MTI-vel.
Jenki Szilvia elmondta: a fővárosban ezen a napon mostanáig 1950-ben volt a legmelegebb, akkor 35,7 Celsius-fokot mértek. Most viszont Budapesten 37,3 fokig emelkedett a hőmérséklet.
Az országos rekord az 1905-ben mért orosházi 38 fok volt. Ez a csúcs most Túrkevén dőlt meg, ott 38,4 fok volt.
Megdőlt a napi legmagasabb minimum-rekord is a fővárosban. Eddig 1987-ben volt a legenyhébb a július 2-i reggel, akkor 22,3 fok volt. Most viszont ennél több mint két fokkal magasabb értéket, 24,9 fokot is mértek Budapesten.
Az országos tiszti főorvos utasítása értelmében szerda éjfélig hőségriadó van érvényben.

***
Megdőltek a budapesti és az országos napi legmagasabb minimum hőmérsékleti rekordok is vasárnapra (07.01.) virradóra – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársa az MTI-vel.

Jenki Szilvia elmondta: július elsejére virradóra mostanáig az országban 1987-ben Budapesten volt a legmelegebb, 23,6 Celsius-fok. Ehhez képest most hajnalban a fővárosban 24,3 fokot mértek, ezzel a budapesti rekord megdőlt. Még ennél is melegebb volt viszont a hajnali órákban Tatán, így az új országos napi minimumrekord 25 fok lett.

Forrás: MTI

„Soha nem látott …”?

Avagy aki még keveset élt, keveset olvasott, bármit elhihet a világról. Akár még az olyan nagyotmondásokat is, hogy „megdőlt a hideg-, meleg rekord”, vagy „minden idők legnagyobb, legkisebb, legmelegebb, legerősebb…, soha nem látott… „?
Ezek a frázisok a legritkább esetben felelnek meg a valóságnak.

A „rekordok megdőlésének” igazmondásáról:

Magyarországon is csupán az 1860-as évek végétől állnak rendelkezésre folyamatos, kalibrált meteorológiai mérési adatok. Tehát csak 140 év adatsora áll rendelkezésre a Föld múltjából, egy „hangyányi” időszak az elmúlt sok ezerből a földtörténetben. Ebben korántsem voltak akkora nagy melegek, olyan hidegek, erős havazások, mint már sokszor megtörtént jóval korábbi évszázadokban.

Kezdetben az országban lényegesen kevesebb mérőpont működött. Azóta az elmúlt 20 évben létesültek a hazai kis területű „fagyzugokban” is, mint pl. Zabar, Putnok, Edelény mérőpontja.
Amikor halljuk, „Zabaron megdőlt az országos hideg rekord”, akkor mindössze 20 év leghidegebb méréséről van szó, miközben ha korábban is lett volna mérőállomás ott, mértek volna jóval hidegebbet is a fagyzugban.
Illik-e mindössze 20 év adatának leghidegebb mérését összehasonlítani a 140 év országos adataival, hát még a korábbi évszázadok nagy hidegeivel és ezt rekordként, hírként tálalni?

Fellapoztunk hiteles történelmi feljegyzéseket, nézzünk szélsőséges időjárási eseményeket jóval korábbról, hónapról hónapra!

Jöjjenek korábbi valódi szélsőségek, nagy hidegek, havazások, hőséghullámok, melyek Magyarországon az elmúlt 140 évben még nem ismétlődtek meg, vagy esetleg Olvasóink közül van akinek már vannak ilyen emlékei?

Májusban történt:

– „1125. május havában egész Közép-Európában nagy havazások és hidegek pusztítottak”, áll Dr. Xantus János gyűjteményében.

– „1439. május 10-én Bécs városa került hótakaró alá, de Sziléziában, Lengyelországban is havazott, s ezeken a helyeken a hóréteg hat napig tartotta magát.

– 1448. május 12-én Franciaország egyes részein fagyott, havazott.

1711. május 25. Sopron: este 8-kor súlyos, erős felhőszakadás mellett heves jégeső volt, amiáltal a Potzmann és a Hausberg szőlők teljesen elpusztultak. A villám sokfelé becsapott és a nagy eső ellenére tüzet is okozott.

1714. május 30. Sopron, Bánfalva: éjjel az Ikva patak gyorsan megáradt, kerítéseket is elvitt, s az új utat teljesen elrontotta. A felhőszakadás az összes házakat, utakat, kerítéseket megrongálta. Bánfalván majd minden szobába víz került, sőt néhány házat le is rombolt.

1715. május 29. Késmárk: nagy havaseső, majd a kertekben minden elfagyott.

1716. május 6. Sopron: leesett az idén az első eső. A talaj már teljesen kiszáradt, az árpa- és búzavetés elpusztult.

1718-ban a franciaországi Auxterre-ben egy májusi fagyhullám mindent tönkretett, legfőképpen a szőlőket.

1718. május Délvidék: tartós szárazság, a nagyobb állóvizek is kiszáradtak, ami emberemlékezet óta nem fordult elő.

1719. május 15. Buda: borzalmas zivatar volt, hasonlót hosszú idő óta nem észleltek. Pesten a villám a megyeházába csapott s a kéményen keresztül nagy tűzzel 5 helyiségen áthaladt.

– 1721 május, Eperjes: heves villámlás egy házat felgyújtott, majd a hegyekben havazott. Május 23. éjjelén erős fagy, igen nagy károk a tokaji szőlővidéken. A virágjában lévő meggy teljesen elpusztult. Erdélyben villám sújtott embereket, sok ember álmában halt meg hirtelen halállal. A vihar várkastélyokat is rombolt és hatalmas köveket dobált szét, úgyhogy a röpülő kövek azt a feltevést keltették, hogy un. „kőeső” esik.

1722. május 14. Altorja, Miskolc, Szikszó, Tállya, Bénye környéke: szokatlan fagy pusztította el a gyümölcs- és szőlőtermést.

1725. május 23. Késmárk: óriási felhőszakadás, hömpölygő víz. Illésfalván sok marha megfulladt.

1730. május 11. Rókus: egy gyógynövénygyűjtő ember a hegyekbe ment Angelica és Valerian gyökerekért. Hirtelen erősen havazni kezdett, s csak nagyon nehezen tudott a mély hóban élve hazaérni. Elmondta, ha nem fordul azonnal vissza, a hó eltemette volna, mert nagy tömegekben hullottak oly nagy hópelyhek mint egy tallér.(Megj.: Unger Emil éremtani munkája szerint a tallér átmérője 44 mm volt.)

1736. május 28. Nagyenyed: szörnyű felhőszakadás, villámlással, az áradás ereje megrakott szekereket sodort el emberekkel együtt.

1737. május 25. Tokaj-Hegyalja: a jégeső elpusztította a szőlőt.

1741. május 18. Nagykőrös: éjfél előtt a menykő a tornyot megütötte, azután harangoztak, mire a nép összetódulván a hozott tejjel, vízzel eloltotta a tűzet és a torony megmaradott.

1743. május 4. Egres: a falut, földeket teljesen elöntötte az ár. A lakosság áttelepítését kérte.

1746. május 21. Rókus: az erős jégeső sok ablakot betört.

1764. május 17. Abony: a villám a templomtoronyba ütött, a harangok elolvadtak, minden hamuvá égett, csak az orgona egy része maradt.

1765. május. 1. Szepesség: nagy havazás, három napig szánkóval közlekedtek, ilyenre a legöregebb emberek sem emlékeztek.
Május 25. Jászberény: a kolostor keleti ablakait az óriási jégeső betörte.

1773. május. Pozsony: Néhány hét óta igen nagy a hőség. Y0
Május 28. Somorja: A villámcsapás okozta tűz a falut elsorvasztotta.

1779. május 26. Tósok: a nagy szárazságban tűz ütött ki, 40 ház leégett.
Selmecbánya: a száraz idő miatt a kutak kiapadtak, a vizet a Vágból fuvarozták ide, pénzért vették.
Tótkomlós: a nagy meleg miatt az állatok a legelőn eldöglenek. A folyók is annyira elapadtak, hogy a Maros, Körös és még a Tisza is átgázolható egy-egy helyen.

1791. májusában Itáliában, Ferrarában és környékén erős fagy pusztított.

1912 május 13-án pusztított a Dés melletti Bálványosváraljától kiinduló és a Barcaságig tomboló tornádó, nagy anyagi károkkal járt a mezőgazdaságban.

1934. május 11. fekete napja Észak-Amerika történetének. Egy óriás erejű szélvihar 300 millió tonna termőföldet kapott fel és sodort el 3000 km-es távolságban. 160 000 farmer ment tönkre a természeti csapás következtében. „

Majális rekord melegben

Frissítés (2012.05.03.)

Az elmúlt napokban és még május első pár napján is rekord melegek voltak/vannak. Több mérőponton is megdőlt az eddig mért maximum hőmérsékleti rekord.

Május 2-án, szerdán a legmagasabb hőmérsékletet (33,3 °C) két helyen, Bugacon és Törökszentmiklóson mérték. Ez egy 1952-ben, Szolnokon mért országos rekordot döntött meg (31,7 °C). Az új fővárosi napi meleg rekord is csak egy tizedfokkal maradt el az országos csúcstól, Budapest belterületén 33,2 °C volt. Ezzel azonban a május 2-i fővárosi meleg rekord is megdőlt, amely 1934 óta 30,9 °C volt.

Május 1-én, kedden Budapesten volt a legmelegebb: az új fővárosi és országos napi meleg rekord 32,9 °C. Ezen a napon, a fővárosban 1934 óta nem volt 29,2 °C melegebb, de az országos rekord is 1977 óta volt 30,4 °C.

Április utolsó napján, hétfőn ugyancsak a fővárosi, és az országos rekord dőlt. Újpesten volt a legmelegebb, mostantól a napi budapesti és országos meleg rekord egyaránt 32 °C. Az eddigi fővárosi rekord 29,5 °C volt, amit 1934-ben mértek, míg az országos maximum 29,9 °C Kisvárdán 2003-ban lett regisztrálva.

Április 29-én (vasárnap) Győrött 30,6 °C volt, ami hét tizeddel több, mint az 1934-es napi meleg rekord, illetve Budapest belterületén 30,4 °C mértek, ahol eddig ezen a napon 29,9 °C volt a rekord.

Szombaton az országos rekord is dőlt, Körösszakálon 31,3 °C-ot mértek, ezzel az 1947-ben Pécsen mért hőmérsékleti rekord (29,9 °C) dőlt meg. Budapesten ezen a napon 30,5 °C-ot regisztráltak. a korábbi rekord 28,3 °C volt, amit 1992-ben mértek.

***

A hosszú hétvégére várható nyári hőmérsékletek megközelítik az ezekhez a naptári napokhoz fűződő, eddig regisztrált napi maximum hőmérsékleti rekordokat.

Helyi rekordok valószínűleg lesznek majd, illetve az országos rekord megdőlése sem kizárható.

Áprilisban egyébként a havi rekord eddig a +34 fok volt hazánkban (1926. 04. 25. Debrecen). Ezt várhatóan nem éri el a mostani felmelegedés.

Rendkívüli havazás zavarta meg a Halloween-t

A hétvégén, (2011.10.28-30.) az USA keleti partvidékén erős hóviharok okoztak fennakadásokat.

Az évnek ebben a szakaszában egyáltalán nem megszokott, intenzív havazások (helyenként 50-70 cm-es hóvastagságot is mértek) és hófúvások több államban is tartós áramszünetet, utak lezárását sőt még halálos áldozatokat is követeltek. A híradások szerint közel 2 millió háztartás maradhat tartósan, akár 4-5 napig is áram nélkül, míg a hóvihar “csúcsán” 3 millió háztartásban ment el az áram New Jersey, Connecticut, Massachusetts és New York államokban. A New York-i Central Park-ban, az elmúlt 135 év feljegyzései szerint eddig csak 3 másik évben esett hó októberben.

A haláleseteket csak közvetetten lehet kötni a havazáshoz, hiszen közúti balesetek, illetve szén-monoxid mérgezések okozták őket.  Sokfelé felszólították a lakosokat, hogy inkább ne tartsák meg a szokásos Halloween esti szomszédolást, mert a viharban sok vezeték szakadt el és ezek, a földön, szabadon fekve igen balesetveszélyesek.

A héten további, de már mérsékeltebb hóviharok lehetőségére hívta fel a figyelmet a helyi meteorológia.

A keleti partot érintő havazás "eredménye". 1 inch = 2.54 cm

Forrás: BBC

Hőség

Ismét napi rekordokról szólnak a hírek. Szerdán, 2011. augusztus 24-én. Megdőlt a budapesti (36,6 Celsius-fok, Újpest) és az országos (39,1 Celsius-fok Bugac) eddig regisztrált hőmérsékleti napi maximum is. Ezután csütörtökön, 2011. augusztus 25-én is dőltek a napi rekordok. Budapesten, Pestlőrincen 38 Celsius-fok, míg országosan Csávoly volt a legmelegebb: 39,2 Celsius-fok. Pénteken, 2011. augusztus 26-án már az országos napi rekord nem, de a fővárosi ismét megdőlt. Újpesten 37 Celsius-fokot mértek. A legutóbbi rekordot,  36,5 Celsius-fokot, 1950-ben mérték.
Ilyen meleg napokat azonban már “volt szerencsénk” megélni, csak nem ezeken a konkrét naptári napokon, illetve konkrét helyeken, így a rekord megjelölés talán kissé túlzásnak is tűnhet.
Hazánkban a mérések kezdete óta előfordult legmagasabb hőmérséklet 41,9 Celsius-fok volt, 2007. július 20-án, Kiskunhalason, míg a Földön eddig mért legforróbb nap 1922. szeptember 13-án volt, amikor is Líbiában, Al ‘Aziziyah-ban 57.8 Celsius-fokot mértek.
Persze ezek csak a mért adatok. Több mint valószínű, hogy ennél “durvább” értékek is előfordultak már, csak éppen nem mérőállomások közelében.

MTI 2011. augusztus 25., csütörtök 19:24

Hőség – Az augusztus végi átlagnál mintegy tíz fokkal van most melegebb

A legtöbben nem mostanra időzítették a nyaralást, pedig nagyjából tíz fokkal melegebb van, mint általában augusztus végén. Ezt a problémát viszont a meteorológusok sem tudják megoldani, ugyanis hosszabb távú megbízható előrejelzés nem létezik.

Vadász Vilmos, az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) munkatársa és Pártai Lucia, a European Weather Service (EWS) igazgatója csütörtökön az MTI-nek kifejtették: augusztus végén a várható hőmérséklet 25-26 Celsius-fok lenne, de az elmúlt napokban 36 fok körüli értékeket mértek. Valószínűleg az év két legmelegebb napja a csütörtöki és a pénteki lesz, miután a hőmérséklet maximuma 40 Celsius-fok közelében alakul.
A mérések alapján ugyan szélsőségesnek mondható ez az augusztus végi meleg, régebbi feljegyzések alapján ritkán, de máskor is volt már a mostanihoz hasonló augusztus.
Vadász Vilmos szerint a szokatlan melegre utal, hogy sorra dőlnek meg az egyes napokhoz tartozó hőmérsékleti rekordok. Szerdán megdőlt a fővárosi és az országos rekord. Budapesten az 1918-as 33,4-hez képest, szerdán 36,9 Celsius-fok mértek. A szerdai naphoz tartozó országos rekord 2007 óta 39 Celsius-fok volt, ez tegnap egy tizedfokkal dőlt meg, miután Bugacon 39,1 Celsius-fok volt. Csütörtökön a hajnalban mért 23,8 Celsius-fok ugyan nem haladta meg, de beállította a napi legmagasabb minimum rekordját. A déli órákban pedig már a fővárosi és az országos napi rekordok is megdőltek. Korábban az augusztus 25-i országos rekord 36,5 Celsius-fok volt, amelyet 1943-ban mértek. A fővárosban pedig ugyanezen a napon 1890 óta nem volt 34,6 foknál melegebb. Ezek a rekordok a nap végére több fokkal is megdőltek. Az új fővárosi rekord végül 38 Celsius-fok lett. Az egész országban pedig a legmelegebb a Bács-Kiskun megyei Csávolyon volt, ott 39,2 Celsius-fokot mértek.
Pártai Lucia szerint ugyan nem gyakori, hogy augusztus utolsó harmadában ilyen meleg legyen, de az évszázadok során egyszer-egyszer előfordul ilyen jelenség. Például van olyan feljegyzés az elmúlt évszázadokból, amely szerint Európában ebben az időszakban akkora hőség és szárazság volt, hogy nagyobb folyók is kiszáradtak. Magyarországgal kapcsolatban pedig például az 1781-es év hasonló szakaszából több olyan feljegyzés létezik, amelyekben kánikulára utaló megfogalmazások vannak, mint például: “ezen a tájon olly hévség vagyon már két héttől fogva”.
Pártai Lucia a jelenlegi időjárásról szólva kifejtette: a térségünket érintő kánikulát az okozza, hogy az elmúlt időszakban Nyugat-Európában kavargott egy légörvény, amely nem tudott elmozdulni. Emiatt a hűvösebb sarkvidéki levegő nem ért el minket, hanem ehelyett Afrika felől forró levegő érkezett hozzánk, s ehhez hozzáadódik, hogy még a Nap is elég magasan jár. Amint ennek a nyugati légörvénynek a frontja elindul Közép-Európa felé, vasárnapra frissebb lesz a levegő. Ugyanakkor ez még éppen csak érinti majd Magyarországot, nem hozza el a sarkvidéki levegőt, s így csak mérsékli a felmelegedést – tette hozzá.
Pártai Lucia azt mondta: vasárnap a délutáni hőmérséklet már 27 fok körül alakul, keleten még egy-két fokkal melegebb, nyugaton viszont ugyanennyivel enyhébb idő várható.
Az időjárás előrejelzésével kapcsolatban Pártai Lucia kiemelte: “két héten túl nincs megbízható előrejelzés”. Ezen belül is a második hétre már csak a tendenciát “illik” megfogalmazni, hogy melegedés vagy lehűlés várható, száraz vagy csapadékos időszak következik. Ennél részletesebb előrejelzést 1-3 napra tudnak adni, egyes konkrét időjárási jelenségek bekövetkezését, mint például a heves zivatarok érkezését egy konkrét pontra pedig csak órákkal az adott esemény bekövetkezte előtt tudják prognosztizálni.
Pártai Lucia ennek okairól elmondta: a légkör élő rendszer, amelyben minden változik. A változó elemeket, mint például a ciklonok és a frontok mozgását folyamatosan figyelik, de ezek mellett vannak olyan tényezők, amelyekkel nem lehet előre kalkulálni. Ilyenek például a vulkánkitörések, amelyek magaslégkörbe kerülő pora egy-egy évben képes visszafogni a Nap beérkező sugarait, a Föld középhőmérsékletét is – mondta Pártai Lucia. Mindemellett a meteorológiai előrejelzés sokféle bonyolult – egyebek mellett matematikai, fizikai és kémiai – számításon alapul, amelyekből “a kiindulási adatok parányi mérési hibáit nem lehet kiküszöbölni”. Ezek az apró mérési eltérések a távolabbra szóló előrejelzések minőségét erősen befolyásolják, törvényszerűen rontják – tette hozzá Pártai Lucia.
Vadász Vilmos, az OMSZ meteorológusa is arról beszélt: habár az emberiségnek régi vágya a pontos időjárási előrejelzés, az időjárás hosszabb távra nem következtethető ki előre. Mint mondta, durván egy hét, tíz nap, amit előre tudnak jelezni, s ez néha kiemelkedően pontos lesz, olykor viszont kevésbé sikeres, mivel az időjárási folyamatok folyamatosan változnak.
Vadász Vilmos elmondta azt is: a meteorológiai szolgálatnál nemzetközi együttműködés keretében egy féléves előrejelzésű modellt is használnak, de ennek “beválási aránya” is csak nagyjából ötvenszázalékos.

btz \ bkdi \ bki

MTI 2011. augusztus 25., csütörtök 19:24