Márciusi Jeles Napok

Március a meteorológiai évszakváltások szerint az első tavaszi hónap (csillagászatilag nem hónapváltáskor következik az évszakváltás). Ősi magyar nevén Kikelet hava, de a népi kalendáriumban pedig Böjtmás havaként említik. A tavasz első hónapjáról azt mondják: „Ha böjtmás hava száraz, Szent György hava nedves”, azaz esős áprilist jelez a csapadék nélküli március. S rámutat az egész esztendőre, a néphit szerint amennyi köd van márciusban, annyi lesz a zápor is.

Nevét Marsról, a háború római istenéről kapta. Épp ezért az ókori Rómában szerencsésnek tartották, ha háborút ez időtájt indították.

Március elseje a meteorológiai tavasz kezdete, és a tavasz meteorológiai szempontból 3 hónapon át tart. A dátum nem jelenti, hogy gyökeresen megváltozik az időjárás, még akkor sem, ha ilyenkor lassan egyre melegebbre fordul az idő. Ugyanakkor mégis fontos dátum, a sok meteorológiai mérőhely hónap végén küldi be az elmúlt hónap méréseinek eredményét.

Az éghajlati statisztikák szerint a jellemző minimum hőmérséklet -1 / +2 °C, míg a jellemző maximum hőmérséklet 10 / 11 °C, 29-38 mm csapadék hullik és a napsütéses órák száma 128-146 óra körül van összesen a hónap folyamán.

  • március 1.: Székelyeink Baba Marta-napnak is emlegetik e napot. Azt tartják, ha Baba Marta mérges, azaz március első napja rossz időt hozott, akkor még kellemetlen, rossz időjárást várhatunk. Ez a nap a meteorológiai tavasz kezdete is.
  • március 9.: Azt tartják a bácskai meg a baranyai öregek, hogy amilyen időjárás uralkodik Franciska napján, olyan lesz egész márciusban.
  • március 10.: Időjárás mutató nap. Azt állítják az időjárást figyelő földművesek és pásztorok, hogy e nap időjárása 40 napig tart. Különösen az e napi hideg, fagy okoz gondot, mert ha fagy 40 vértanú napján, még 40 napig várhatjuk a zord időt.
  • március 12.: Gergely napja. Ez a középkorban sokfelé tavaszkezdő, meleg váró nap. A Juliánus-naptár szerint a tavaszi nap-éj egyenlőség napja volt. A naphoz kapcsolódó legismertebb népszokás a gergelyjárás. Gergely napjához időjárás- és termésjóslás is kapcsolódott. Ismert szólás van arra, ha ezen a napon esik a hó: “Megrázza még szakállát Gergely.” Régen e napon a honti gyerekek acélt és tűzkövet tartva kezükben így köszöntöttek: “acélt hoztam, tüzet ütöttem kegyelmeteknek”. Az acélt úgy dobták a földre, hogy az egy darabig forogjon; a tavaszba forduló napot idézték vele. Névünnepe vetőnapnak számított búzára, rozsra, hüvelyesekre és palántás növényekre.
  • március 18., 19., 21.: Sándor-József-Benedek napja. A néphit úgy tartja, hogy ezek a napok vetnek véget a hosszú, hideg télnek és ekkor veszi kezdetét a termékeny tavasz: “Sándor, József, Benedek zsákban hozza a meleget.” “Ám ha üres ez a zsák, nem kapod csak a harmadát” – fűzik hozzá a Muravidéken.
  • március 21.: Benedek napja a “hivatalos” tavaszkezdés, azaz a tavaszi nap-éj egyenlőség napja (valójában nem minden évben esik erre a napra a pontos csillagászati esemény).
  • március 24.: Vetni kell a káposztát és a káposzta-féléket – mondják a kertészkedő háziasszonyok Szlavóniában. De vigyázni kell, ha távolabbi földre esik a vető, úgy nézze, hogy ne találkozzék útközben kakassal, mert majd repce nő a káposzta helyett.
  • március 25.: Gyümölcsoltó Boldogasszony napja. Jézus fogantatásának ünnepe. Egyike az év legjelentősebb Mária-ünnepeinek. E nap alkalmas a fák oltására, szemzésére. Gyimesben úgy hitték, ha ezen a napon rossz idő van, akkor rossz tavasz várható.
Az éghajlati statisztikák szerint a jellemző minimum hőmérséklet -4 / -2 °C, míg a jellemző maximum hőmérséklet 4 / 5 °C, 25-32 mm csapadék hullik és a napsütéses órák száma 70-91 óra körül van összesen a hónap folyamán.

Tavasz

Keszte Gáborné – Tavasz

Március elseje a meteorológiai tavasz kezdete, és a tavasz meteorológiai szempontból 3 hónapon át tart. A dátum nem jelenti, hogy gyökeresen megváltozik az időjárás, még akkor sem, ha ilyenkor lassan egyre melegebbre fordul az idő. Ugyanakkor mégis fontos dátum, a sok meteorológiai mérőhely hónap végén küldi be az elmúlt hónap méréseinek eredményét.

Minden élőlény a Földön – az eddigi ismereteink szerint – a napfénynek köszönheti létezését, a Naphoz kötődik. Így aztán a csillagászati évszakváltás a napok folyamatos változásán belül azon időpontokhoz kötődik, amikor fizikusan nézve jelentős változás következik be. Az évszakok váltakozása a Föld Nap körüli keringésének következménye. A dologhoz szigorúan hozzátartozik, hogy a Föld nem csak a Nap, hanem a saját tengelye körül is kering. Ez a két keringés időben úgy játszódik le, hogy egész számú többszöröse az egy évnyi napot megkerülő pályának, a napi változásoknak.

Csillagászati értelemben a tavaszi nap-éj egyenlőség idején kezdődik a tavasz, azaz akkor, amikor a Nap az egyenlítő felett delel. Ez nagyon jól számolható. Percnyi pontosan lehet tudni, csillagászati értelemben mikor kezdődik a tavasz, de még az sem jelenti attól a perctől az időjárás gyökeres változását.

2017-ben ez az időpont március 20., 11:29

napéjegyenlőség_napfordulóEz érdekes lehet, hiszen a tavaszi napéjegyenlőség napja (az északi félgömbön) közismertebben március 21. Ez a jeles nap sok ismeretterjesztő és tankönyvben is így szerepelt pár éve még. Pedig ebben az évszázadban 2011-ben fordult elő utoljára, hogy hazánkban a naptár március 21-ét mutat a csillagászati tavasz kezdetének időpontjában!

Miért?

Egy sziderikus év hossza, azaz az az időtartam, ami alatt a Föld egy teljes kört tesz a Nap körül 365 nap 6 óra 9 perc 9 másodperc, de ez nem egyezik meg azzal az időtartammal, ami eltelik pl. két azonos típusú (pl. márciusi) napéjegyenlőség között (tropikus év), ami “csak” átlagosan 365 nap 5 óra 48 perc 45 másodperc. A jelenleg használatos naptár megalkotása során az egyik legfontosabb szempont az volt, hogy a naptári év átlagos hossza minél jobban megközelítse a tropikus év hosszát. Így biztosítható ugyanis, hogy az évszakok állandó helyen maradjanak a naptárban.
A naptárkészítés nehézségét az okozza, hogy egy (naptári) év csak egész számú napból állhat. Köztudomású, hogy ezért vannak szökőnapjaink, ill. szökőéveink. Ha három 365 napos évet mindig egy 366 napos követ, akkor a naptári év átlagos hossza 365 nap 6 óra. Ez volt az évszázadokig használt Julián-naptár alapja (az elnevezés Julius Caesarra utal, az ő idejében vezették be ezt a rendszert). Csakhogy így 11 perc és 15 másodperc eltérés mutatkozik a tropikus évhez képest (ennyivel hosszabb a Julián-naptár szerinti átlagos év), ami talán nem tűnik soknak, de évszázadok alatt komoly elcsúszást okozott.
A tropikus év 365 és egynegyed napos hossza azt jelenti, hogy amikor két egymást követő tavaszkezdet között nincsen szökőnap, akkor a második évben kb. 6 órával később következik be a napéjegyenlőség, mint az elsőben. 365 nap elteltével ugyanis még várni kell egy picit (szűk 6 órát) a Földre, hogy megérkezzen abba a helyzetbe, amikor a Nap az Egyenlítő „fölé” ér. Ha azonban szökőnapot iktatunk be, akkor naptárunk csak 366 nap után tér vissza ugyanahhoz a dátumhoz, viszont ekkor már kb. 18 órával meghaladtunk egy tropikus évet, ezért az évszakváltások ilyenkor visszacsúsznak (bő) 18 órát.

A következő években a tavaszi napéjegyenlőség időpontjai az alábbiak szerint alakulnak:
2018.03.20. 17:15
2019.03.20. 22:58
2020.03.20. 04:50 (szökőév)

Az újabb tankönyvekben már március 20-a szerepel a csillagászati tavasz kezdeteként, de azért a mondóka valószínűleg nem változik, így a zsákban továbbra is Benedek hozza majd a meleget…

Forrás: hirek.csillagaszat.hu

Elindult Magyarországra az első jeladós fehér gólya

elrepulnek_a_golyakA Báró nevet viselő fehér gólya elindult hazánk felé téli “üdülő helyéről”. Útját bárki nyomon követheti.

Jelenleg Törökország felett jár.

A madár a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület műholdas jeladó készülékét viseli 2016 óta. Ennek köszönhetően fény derült titkára: miért van az, hogy évről-évre, társainál jóval korábban, gyakran már február végén, március elején megérkezik hazai fészkéhez. A célfotót ezen a webkamerán lehet majd elkapni: Báró fészek
A jeladó segítségével tavaly ősszel kiderült, hogy Báró nem a hazai állomány fő telelő területére (Szudán és Csád), hanem csak Kis-Ázsiába, Izrael térségébe vonul. Ez a rövidítés jelentős, több ezer kilométeres megtakarítást jelent. Ezért tud – a többieknél jelentősen nagyobb kockázatot is vállalva – korábban megérkezni. A legtávolabb telelő két fehér gólyánk eközben még mindig jó 6000 kilométerrel délebbre, Mozambik és a Dél-Afrikai Köztársaság szavannáin telel.

További részleteket tudhatnak meg az MME oldalán olvasható cikkből: Az első jeladós fehér gólyánk elkezdte tavaszi vonulását

Az olvadás fizikája

Jelentős olvadás indult az elmúlt 1-2 napban. De mi is történik?

Olvadás-kicsi-5944Ha egy edénybe jeget teszünk és melegíteni kezdjük, egy hőmérő segítségével azt figyelhetjük meg, hogy miután a jég felmelegedett 0 ° C -ra, már nem nő tovább a hőmérséklete. Hiába melegítjük folyamatosan, a hőmérséklete mindaddig 0 ° C marad, amíg el nem olvad, azaz vízzé nem válik. A jég által felvett (hő)energia nem a jég hőmérsékletét növeli, hanem hatására a szilárd jég megolvad, víz lesz belőle. Egy idő után a pohárban 0 ° C -os vizet találunk, ami már ismét melegedni kezd, ha további hőhatásnak tesszük ki.
Azt a hőmérsékletet, melyen a szilárd anyag megolvad, olvadáspontnak nevezzük. A víz olvadáspontja 0 °C.

Ha megvizsgáljuk a jég olvadását, kimondhatjuk, hogy a 0 °C hőmérsékletű víz több belső energiával rendelkezik, mint a vele azonos tömegű 0 °C hőmérsékletű jég, hiszen a jég olvadás közben energiát vett fel a környezetétől, melyet a halmazállapotának megváltoztatására fordított, nem pedig a hőmérsékletének emelkedésére.

Pontos mérések arra az eredményre vezetnek, hogy kétszer, háromszor nagyobb mennyiségű szilárd anyag megolvasztásához kétszer, háromszor annyi energia szükséges.

Az olvadásponton lévő anyag 1 kg-jának teljes megolvasztásához szükséges energiát olvadáshőnek nevezzük.

Jele: , mértékegysége: vagy .

Az olvadáshő ismeretében azt mondhatjuk, hogy m tömegű anyag megolvasztásához szükséges hő , tehát a megolvadó anyag belső energiája is értékkel lesz nagyobb az olvadás közben.

Forrás: sulinet.hu

 

Megérkezett az első fekete gólya a Gemencbe

fgMegérkezett az első fekete gólya a gemenci erdőbe, a fokozottan védett faj webkamerán keresztül is követhető hímjét hétfő reggel észlelték a szekszárdi erdészet keselyűsi részén – közölte a gemenci erdőgazdaság az MTI-vel.

A fekete gólyák általában március közepén térnek vissza Magyarországra, a most megjelent hím idén is korábban érkezett a szokásosnál – mondta Kovács Gábor, a szekszárdi erdészet vezetője. Arra számítanak, hogy hamarosan a tojó is megjelenik a keselyűsi fészeknél.
A gólyapár életét 2013 óta az erdőgazdaság honlapján – www.gemenczrt.hu – webkamerán is figyelemmel lehet kísérni, a kamerát a Gemenc Zrt. a Duna-Dráva Nemzeti Parkkal, a Magyar Madártani Egyesülettel együttműködve helyezték el a keselyűsi erdészház mellett álló fákon. A megfigyelés első évében a gólyapár fiókái a hűvös tavaszi időjárás miatt elpusztultak, 2014-ben azonban sikeres volt a költés, a gólyapár három fiókát nevelt fel – mondta az erdészetvezető.
A most elsőként érkező hímet 1999-ben gyűrűzték meg Bogyiszló térségében, és 2000-ben, majd tíz év elteltével Izraelben sikerült azonosítani; a telet valószínűleg Afrikában, az Egyenlítő környékén töltötte, vonulása során érinthette többször a Közel-Keletet.
A fekete gólyák első fiókái május elején kelnek ki, kirepülésük július közepén megkezdődhet, de zömmel augusztus első harmadában zajlik. Ezután néhány hetet a fészkelőhely közelében tartózkodnak, majd útra kelnek. Fő vonulási útvonaluk a Gibraltári-szoroson, illetve a Boszporuszon át vezet.
Magyarországon az 1990-es évek közepe óta 150 párról 300-ra nőtt a fekete gólyák száma. A faj legsűrűbb hazai állománya a Duna mentén, a Gemenc Zrt. területein található. Kovács Gábor arról számolt be, hogy Bogyiszló térségétől a déli országhatárig húzódó élőhelyükön legutóbb 82 fészket számoltak össze, amelyekből 26 volt foglalt. A fészkek egy része azonban nehezen közelíthető meg a gólyák megzavarása nélkül – jegyezte meg. A faj becsült gemenci állománya 45-50 párra tehető.

Forrás: MTI

2015 első gólyája

Megjött az első gólya, megjön-e a tavasz is?

Ugyan még februárt ír a naptár, de az időjárás szinte egész télen enyhén alakult. Igaz épp a dunántúli tájakon hullott a legtöbb hó eddig és a hőmérsékletek is ebben az országrészben maradtak gyakrabban fagypont alatt, mégis ide tért haza, vissza az első gólya. Legalábbis a Facebook tanulsága szerint.

golya
Egy szombathelyi lakos kapta lencsevégre a Petőfi utcában a képen látható gólyát szombaton, azaz február 21-én este.

 

Forrás: www.nyugat.hu

Rekordkorán lehet meggyet és cseresznyét szüretelni az idén

Az enyhe tél miatt egy hónappal korábban borultak virágba a gyümölcsfák, így az idén rekordkorán lehet majd meggyet és cseresznyét szüretelni – közölte a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) gyümölcstermesztési kutatóintézete.

Évtizedek óta nem volt példa arra, hogy Húsvét előtt szinte valamennyi hazai gyümölcsfajtánál bekövetkezzen a teljes virághullás. Idén azonban az extrém enyhe téli időjárásnak köszönhetően a szokásosnál közel egy hónappal korábban indultak virágzásnak a fák – áll a közleményben.
A kutatóintézet munkatársai szerint általánosságban remek termés ígérkezik a korai tavasz miatt, mindössze a májusi fagyosszentek okozhatnak kárt az előre tolódott érési időszak miatt, az akkor már borsónyi méretű gyümölcsökben.
Míg tavaly a későn beköszöntő tavasz adott okot aggodalomra a hazai gyümölcstermesztésben, most a jó idő miatti korai virágzás okozhat esetleges problémákat a szakemberek szerint.
A közlemény idézi Apostol Jánost, a NAIK gyümölcstermesztési kutatóintézetének tudományos főmunkatársát, aki elmondta: négy évtizedre visszamenőleg mindig húsvétkor szoktak virágozni a cseresznye- és meggyfák. Most azonban az enyhe tél miatt a legkorábbi cseresznyefajta, a Rita már március 25. környékén virágzásnak indult, így meleg idő esetén már május elején lehet majd szüretelni. A cseresznye és a meggy már közel jár a teljes virághulláshoz, ahogyan a szilva és az alma is – tette hozzá.
A szakember kiemelte, hogy április közepéig a cseresznye 90, a meggy 70 százaléka virágzott el, de a mandula- és kajszibarackfák is nagyon hamar virágba borultak. Az őszibarack a teljes virágzása végén van, az alma még most is virágzik, és a héten már a birs és naspolya is megindul.
A szakemberek bizakodóak a termés mennyiségét és minőségét illetően, ugyanis idén a méhek gond nélkül végezhették munkájukat. A tavalyi későn jött tavasz miatt ugyanis akkor szinte egyszerre indultak virágzásnak a gyümölcsfák, s ez jelentősen megnehezítette dolgukat.

Forrás: MTI

Korán indult a pollenszezon – közeledik a tavaszi csúcsidőszak

Szokatlanul korán indult a tavaszi pollenszezon, a természet több héttel előrébb tart az ilyenkor szokásosnál. A mogyoró, az éger, valamint a ciprus- és tiszafafélék pollenszórása már január elején elkezdődött, ezekben a napokban pedig már hét-nyolc allergén fa virágzik egyszerre. A pollenszezon kezdeti szakaszát elsősorban a megelőző tél időjárása és az aktuális hőmérséklet határozza meg. A tavasszal virágzó fáknak szükségük van a téli fagyra – ha ez elmarad, virágzásuk a magasabb hőmérséklet hatására hamarabb elindul, azonban pollenszórásuk visszafogottabb lesz. Az Országos Környezetegészségügyi Intézet (OKI) megfigyelései szerint úgy tűnik, hogy ez egyre gyakrabban fordul elő, ami összefügg a globális felmelegedéssel

A 2013/2014-es tél – a megelőző évekhez hasonlóan – enyhe volt, így a mogyoró, az éger, valamint a ciprus- és tiszafafélék már január elején virágozni kezdtek. Január végén, február elején a fagyos időszak átmenetileg visszavetette virágzásukat, de pollenszemeik alacsony koncentrációban ekkor is folyamatosan jelen voltak a levegőben. Az ezt követő felmelegedéssel erősödött a pollenterhelés, és elkezdődött a juhar, a szil, sőt a kőris virágzása is, mostanra pedig már a nyár és a fűz is elkezdte szórni a pollenjeit.

A mogyoró pollenkoncentrációja jellemzően alacsony-közepes volt, ezzel alatta maradt a tavalyi értékeknek. Virágzása valószínűleg hamarosan véget is ér. Az éger, valamint a ciprus- és tiszafafélék virágporának mennyisége azonban az elmúlt hetekben többször elérte a magas, sőt a nagyon magas szintet is. Az OKI Aerobiológiai Monitorozási Hálózatának friss mérési adatai szerint jelenleg is ezek a domináns allergének, koncentrációjuk magasabb, mint tavaly ilyenkor. A kőris és a nyár pollenszórása a múlt héten indult el igazán, csúcsidőszakuk az elkövetkező hetekben várható.

Az elmúlt évben a tavaszi pollenszezont jelentősen befolyásolta, hogy március közepén hirtelen erős hidegfront tört be a Kárpát-medencébe: a hóvihar gyakorlatilag hetekre megszakította a virágzást. Ha idén nem történik hasonló szélsőséges időjárási esemény, illetve nem lesz tartósan csapadékos az idő, akkor a legtöbb fa pollenterhelése várhatóan a tavalyinál erősebb lesz. Amennyiben a korán kezdődött tavaszi felmelegedés tovább folytatódik, az egyébként később, áprilisban virágzó fajok pollenszórása is előbb kezdődhet. Ilyenek a nyír, a gyertyán, a tölgy, a fenyőfélék, a bükk, a dió, a platán és az eperfafélék. A tavaszi szezon csúcsidőszakában egyszerre akár 15 különböző fafaj virágpora is jelen lehet a levegőben, melyek közül több 3 csillagos besorolású, vagyis erős allergénnek számít. Az átlagos napi pollenkoncentráció értékek ebben az időszakban még a parlagfű szezonra jellemző napi átlagértékeket is meghaladják. Fontos kiemelni azt is, hogy a tavaszi csúcsidőszak vége összeér az erős allergénnek (4 csillagos) számító pázsitfűfélék virágzásának kezdetével, amire az idén szintén korábban kell számítani.

A sokféle allergén együttes jelenléte és a magas koncentráció értékek miatt ez az időszak is nagyon megterhelő az allergiás betegek számára. Akik valamelyik tavaszi fa virágporára érzékenyek, készüljenek fel a tavaszi csúcsidőszakra, ha szükséges, kérjenek tanácsot kezelőovosuktól. Az Országos Környezetegészségügyi Intézet Aerobiológiai Monitorozási Hálózatának mérési adatai, az aktuális pollenhelyzet térképes és szöveges formában is folyamatosan nyomon követhető az oki.antsz.hu, a www.antsz.hu és a www.facebook.com/tisztiorvos internetes oldalakon.

Az OKI – egy nemzetközi együttműködés részeként – az idén is elindítja az allergiások számára az úgynevezett Pollen Napló szolgáltatást. A Pollendiary címen elérhető weblapon egy gyors regisztrációt követően az allergiások személyre szabott, hasznos információhoz juthatnak tüneteik és a pollenkoncentráció összefüggéséről. Ennek segítségével követhetik, hogy a lehetséges tünetek hogyan függnek össze azzal a légköri pollenkoncentrációval, amit adott időszakban a tartózkodási hely közelében mértek.

Országos Környezetegészségügyi Intézet
ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatala

A Dunán 2013. tavaszán várható vízállások

Országos Vízügyi Főigazgatóság

Országos Vízjelző Szolgálat

TÁJÉKOZTATÓ

a Dunán 2013. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

1. AZ ŐSZ ÉS A TÉL FOLYAMÁN A VÍZGYŰJTŐRE  HULLOTT  CSAPADÉK

A 2012. november 1-től 2013. február 28-ig terjedő időszakban a Duna nagymarosi vízgyűjtőjén a rendelkezésre álló csapadék adatok alapján a lehullott csapadék összege 272 mm-re adódott. Ez az érték meghaladja az elmúlt 27 év átlagát (230,6 mm), annak 118 %-a. Az 1. ábrából kiderül, hogy a legcsapadékosabb hónap a január volt, de decemberben és februárban is az átlagot meghaladó csapadék esett, és a novemberi mennyiség is alig maradt el a sokéves átlag értékétől. A 2. ábrán látható, hogy az idei csapadék mennyisége jelentősen felülmúlja a tavalyi, és az utóbbi pár év értékeit is.

Összességében elmondható, hogy a mögöttünk levő téli időszakban a Duna nagymarosi vízgyűjtő területén az átlagosnál mintegy 18 %-kal több csapadék hullott.


2. AZ ŐSZI ÉS A TÉLI IDŐSZAK HŐMÉRSÉKLETI VISZONYAI

A Duna nagymarosi vízgyűjtőjének hőmérsékleti viszonyait a lefolyási viszonyok alakításában jelentős szerepet játszó részvízgyűjtők havi középhőmérsékletének területi átlagértékeivel, valamint a sokéves átlag értékeivel (zárójelben) jellemeztük (1. táblázat):

Az 1. táblázatból látható, hogy a Duna nagymarosi vízgyűjtő területén a november az átlagosnál melegebb volt, decemberben pedig a Felső – Duna vízgyűjtő kivételével átlag alatti hőmérsékletek alakultak ki. A januári középhőmérsékletek minden részvízgyűjtőn átlag körüliek, míg a február a Felső – Duna, az Inn és a Traun – Enns vízgyűjtőn az átlagosnál jóval hidegebbnek, a Morva és a Vág vízgyűjtőjén átlagosnak bizonyult.

Összességében megállapíthatjuk, hogy a Duna nagymarosi vízgyűjtő területén a téli időszak elején, novemberben az átlagnál melegebb volt, decemberben és januárban hőmérsékletek az átlagos értékek közelében alakultak, a februári hőmérsékletek a nagyon hideg tavalyi értékekhez képest kevésbé voltak alacsonyak, de idén is mindenhol jelentősen elmaradtak az ilyenkor megszokott értékektől.

3. A VÍZGYŰJTŐN 2013. MÁRCIUS 1-JÉN HÓ ALAKJÁBAN TÁROLT VÍZKÉSZLET

A Duna nagymarosi vízgyűjtő területén a hóban tárolt vízkészlet értékét mintegy 120, túlnyomórészt bajor és osztrák meteorológiai állomás hóvastagság, illetve hóvízegyenérték adatai, valamint a rendelkezésre álló meteorológiai adatokból, az orografikus hatások figyelembevételével számított mintegy 2300 hóvastagság és hóvízegyenérték adat alapján határoztuk meg.

A hóban tárolt vízkészlet elmúlt téli menetvonalát a 3. ábrán ábrázoltuk, a sokéves átlaggal és a szélsőértékekkel együtt.

A 3. ábrán látható, hogy a hóban tárolt vízkészlet mennyisége a téli időszakban a sokéves átlag fölött maradt. A december – február időszak jelentős, átlag feletti csapadéka és hideg időjárás folyamatos hófelhalmozódást eredményezett. Csak december közepén és február elején volt némi olvadás. A hókészlet mennyisége február 25-én elérte a 16.5 km3-es értéket, mely a sokéves maximumot is meghaladta.

A 2. táblázatban a Duna nagymarosi vízgyűjtő területén felhalmozódott hóban tárolt vízkészlet 2012. március 1-jén érvényes értékét 500 m-es magassági bontásban tüntettük fel.

A hóban tárolt vízkészlet március 1-jei értéke 15,8 km3, ez az utolsó 22 év hasonló időpontbeli maximális értékének (16,74 km3) a 94 %-a, a minimális értéknek (4,38 km3) a 360 %-a, a sokéves  átlag értékének (10,15 km3) pedig a 155 %-a. A hóban tárolt vízkészlet március 1-i értékét a 4. ábrán a sokéves átlagértékkel együtt, az 5. ábrán pedig az elmúlt 5 év hasonló adataival ábrázoltuk. Az ábráról leolvasható, hogy a mögöttünk hagyott télen felhalmozódott hóban lévő vízkészlet jelentősen meghaladja az elmúlt évi értékeket.

4. A TAVASZI IDŐSZAKRA VONATKOZÓ HIDROLÓGIAI ELŐREJELZÉS

A március 1-jén rendelkezésre álló hosszú-távú meteorológiai előrejelzések szerint Magyarország területén a március átlagos hőmérsékletűnek és az átlagosnál szárazabbnak ígérkezik. Az április átlagos hőmérsékletű és átlagosan csapadékos, míg a május átlagosnál kissé melegebb, és szárazabb lesz.

A március első dekádjára vonatkozó középtávú mennyiségi csapadék és léghőmérséklet előrejelzés a lefolyás szempontjából fontos területeken, területi átlagban 10-20 mm csapadékot jelez, mely jellemzően a dekád második felében fog leesni. A hőmérsékletek a dekád elején fagypont körüliek, a dekád közepén viszont jelentős felmelegedés várható, majd a dekád végén ismét lehűlés következik. További havazás jellemzően csak a vízgyűjtő magasabban fekvő területein várható a dekád végén, az alacsonyabban fekvő területeken a csapadék eső formájában valószínűsíthető. Márciusban jellemzően folytatódik a február közepén elkezdődött lassú hóolvadás.

A fenti meteorológiai előrejelzéseket figyelembe véve készítettük el előrejelzéseinket a Duna budapesti szelvényére. Az eredményeket a 3. táblázatban láthatjuk.

A Duna budapesti szelvényére vonatkozó maximális vízállás előrejelzett értékeit a fenti három hónapra a 6-8. ábrán ábrázoltuk, az elmúlt 5 évben észlelt hasonló értékekkel együtt.

Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a mögöttünk álló, az átlagosnál csapadékosabb, februárban az átlagosnál hidegebb téli időszak végén, a Duna nagymarosi vízgyűjtő területén felhalmozódott hóban tárolt vízkészlet értéke jelentősen meghaladja a sokéves átlag értékét. Március első dekádjának második felében várhatóan folytatódik a lassú olvadás. Amennyiben az átlagosnál kissé szárazabb és az átlagos vagy az átlagosnál kissé magasabb hőmérsékletű tavaszra vonatkozó előrejelzések beválnak, jelentős árvédelmi intézkedéseket szükségessé tevő (és számottevő hóhányaddal rendelkező) árhullám kialakulására inkább csak akkor kell számítani, ha hosszú hóolvadás mentes időszakot hirtelen felmelegedés, és jelentős mennyiségű csapadék követ. Kisebb, a budapesti alsó rakpart szintjét megközelítő, esetleg azt meghaladó vízszintemelkedés kialakulására leginkább március második felében vagy áprilisban mutatkozik esély.

A jelenlegi helyzet alapján tehát a tavaszi hónapokban egy jelentős dunai árhullám kialakulásának az esélye csak kevéssel nagyobb az átlagosnál. Az olvadás megindulásának nagymérvű késlekedése, illetve az olvadással egyidejű nagymennyiségű csapadék előfordulása esetén akár árvédelmi intézkedéseket igénylő helyzet is előállhat. A budapesti alsó rakpartokat megközelítő, esetleg azt meghaladó vízszintemelkedés kialakulására leginkább március végén, április elején számíthatunk.

Jelen tájékoztató ugyan a Duna lefolyási viszonyait elemzi, de a kialakult helyzet mindenképpen indokolja, hogy röviden foglalkozzunk a Dráva-Mura vízrendszerével. Itt ugyanis, elsősorban a Dráva vízgyűjtőjének felső területein, az elmúlt 25 év legnagyobb hóban tárolt vízkészlete (az őrtilosi szelvényre vonatkozóan mintegy 5,3 km3, ebből a Mura vízgyűjtőjén 1,3 km3) halmozódott fel. (A hóban tárolt vízkészlet elmúlt téli menetvonalát a 9. ábrán ábrázoltuk, a sokéves átlaggal és a szélsőértékekkel együtt.)

A fentiek miatt a Dráva-Mura vízrendszerén egy, a tavaszi időszakban kialakuló jelentős árhullám esélye az átlagosnál mindenképpen jóval nagyobbnak nevezhető. Hosszabb, akár több hetes, igen magas mederteltségű időszak kialakulása valószínűsíthető. Az olvadás megindulásának nagymérvű késlekedése, illetve az olvadással egyidejű nagy mennyiségű csapadék előfordulása esetén azonban szélsőséges vízszintemelkedések kialakulásának a lehetőségével is számolni kell.


Forrás:

Spitzerné Farkas Márta

vízjelző referens

Budapest, 2013. március 2.

Másodfokú a belvízvédelmi készültség a Kis-Balaton térségében

Másodfokú a belvízvédelmi készültség a Kis-Balaton térségében, az alacsonyan fekvő területekről naponta 150 ezer köbméter vizet szivattyúznak át – tájékoztatta a Kis-Balaton Üzemmérnökség vezetője kedden az MTI-t.

Laki István közölte: a Kis-Balaton vízszintje a hóolvadás és az esőzések hatására jelentősen nőtt. A belvíz a Nagykanizsa-Budapest vasútvonalat is érinti; Sávoly és Főnyed térségében emelkedik a vízszint, ezért a vasúti töltés védelme érdekében ezen a szakaszon folyamatosan szivattyúzzák a vizet.
A belvíz lakott területeket nem veszélyeztet, de Zalaapáti környékén a mezőgazdasági területeket, szántókat, legelőket, erdőket elöntötte a víz.
A térségben kilenc szivattyútelep üzemel, a vizet a hévízi, keszthelyi öblözetben található vízelvezető csatornába, a Zala folyóba és a Kis-Balatonba szivattyúzzák.
Laki István szólt arról is, hogy a hóolvadás után a Zala folyón kisebb árhullám, másodpercenként 25 köbméter víz érkezik, ami befolyásolja a Kis-Balaton vízszintjét.
A Kis-Balaton térségében január közepe óta elsőfokú belvízvédelmi készültség volt érvényben. Az eltelt egy hónap alatt 3,5 millió köbméter vizet emeltek át az elektromos szivattyúkkal az alacsonyan fekvő területekről.

Forrás: MTI