Márciusi Jeles Napok

Március a meteorológiai évszakváltások szerint az első tavaszi hónap (csillagászatilag nem hónapváltáskor következik az évszakváltás). Ősi magyar nevén Kikelet hava, de a népi kalendáriumban pedig Böjtmás havaként említik. A tavasz első hónapjáról azt mondják: „Ha böjtmás hava száraz, Szent György hava nedves”, azaz esős áprilist jelez a csapadék nélküli március. S rámutat az egész esztendőre, a néphit szerint amennyi köd van márciusban, annyi lesz a zápor is.

Nevét Marsról, a háború római istenéről kapta. Épp ezért az ókori Rómában szerencsésnek tartották, ha háborút ez időtájt indították.

Március elseje a meteorológiai tavasz kezdete, és a tavasz meteorológiai szempontból 3 hónapon át tart. A dátum nem jelenti, hogy gyökeresen megváltozik az időjárás, még akkor sem, ha ilyenkor lassan egyre melegebbre fordul az idő. Ugyanakkor mégis fontos dátum, a sok meteorológiai mérőhely hónap végén küldi be az elmúlt hónap méréseinek eredményét.

Az éghajlati statisztikák szerint a jellemző minimum hőmérséklet -1 / +2 °C, míg a jellemző maximum hőmérséklet 10 / 11 °C, 29-38 mm csapadék hullik és a napsütéses órák száma 128-146 óra körül van összesen a hónap folyamán.

  • március 1.: Székelyeink Baba Marta-napnak is emlegetik e napot. Azt tartják, ha Baba Marta mérges, azaz március első napja rossz időt hozott, akkor még kellemetlen, rossz időjárást várhatunk. Ez a nap a meteorológiai tavasz kezdete is.
  • március 9.: Azt tartják a bácskai meg a baranyai öregek, hogy amilyen időjárás uralkodik Franciska napján, olyan lesz egész márciusban.
  • március 10.: Időjárás mutató nap. Azt állítják az időjárást figyelő földművesek és pásztorok, hogy e nap időjárása 40 napig tart. Különösen az e napi hideg, fagy okoz gondot, mert ha fagy 40 vértanú napján, még 40 napig várhatjuk a zord időt.
  • március 12.: Gergely napja. Ez a középkorban sokfelé tavaszkezdő, meleg váró nap. A Juliánus-naptár szerint a tavaszi nap-éj egyenlőség napja volt. A naphoz kapcsolódó legismertebb népszokás a gergelyjárás. Gergely napjához időjárás- és termésjóslás is kapcsolódott. Ismert szólás van arra, ha ezen a napon esik a hó: “Megrázza még szakállát Gergely.” Régen e napon a honti gyerekek acélt és tűzkövet tartva kezükben így köszöntöttek: “acélt hoztam, tüzet ütöttem kegyelmeteknek”. Az acélt úgy dobták a földre, hogy az egy darabig forogjon; a tavaszba forduló napot idézték vele. Névünnepe vetőnapnak számított búzára, rozsra, hüvelyesekre és palántás növényekre.
  • március 18., 19., 21.: Sándor-József-Benedek napja. A néphit úgy tartja, hogy ezek a napok vetnek véget a hosszú, hideg télnek és ekkor veszi kezdetét a termékeny tavasz: “Sándor, József, Benedek zsákban hozza a meleget.” “Ám ha üres ez a zsák, nem kapod csak a harmadát” – fűzik hozzá a Muravidéken.
  • március 21.: Benedek napja a “hivatalos” tavaszkezdés, azaz a tavaszi nap-éj egyenlőség napja (valójában nem minden évben esik erre a napra a pontos csillagászati esemény ,sőt az elmúlt években már a március 20-a volt a tavaszi napéjegyenlőség napja).
  • március 24.: Vetni kell a káposztát és a káposzta-féléket – mondják a kertészkedő háziasszonyok Szlavóniában. De vigyázni kell, ha távolabbi földre esik a vető, úgy nézze, hogy ne találkozzék útközben kakassal, mert majd repce nő a káposzta helyett.
  • március 25.: Gyümölcsoltó Boldogasszony napja. Jézus fogantatásának ünnepe. Egyike az év legjelentősebb Mária-ünnepeinek. E nap alkalmas a fák oltására, szemzésére. Gyimesben úgy hitték, ha ezen a napon rossz idő van, akkor rossz tavasz várható.
Az éghajlati statisztikák szerint a jellemző minimum hőmérséklet -4 / -2 °C, míg a jellemző maximum hőmérséklet 4 / 5 °C, 25-32 mm csapadék hullik és a napsütéses órák száma 70-91 óra körül van összesen a hónap folyamán.

Tavasz

Március elseje a meteorológiai tavasz kezdete, és a tavasz meteorológiai szempontból 3 hónapon át tart. A dátum nem jelenti, hogy gyökeresen megváltozik az időjárás, még akkor sem, ha ilyenkor lassan egyre melegebbre fordul az idő. Ugyanakkor mégis fontos dátum, a sok meteorológiai mérőhely hónap végén küldi be az elmúlt hónap méréseinek eredményét.

A legtöbb élőlény a Földön – az eddigi ismereteink szerint – a napfénynek köszönheti létezését, a Naphoz kötődik. Így aztán a csillagászati évszakváltás a napok folyamatos változásán belül azon időpontokhoz kötődik, amikor fizikusan nézve jelentős változás következik be. Az évszakok váltakozása a Föld Nap körüli keringésének következménye. A dologhoz szigorúan hozzátartozik, hogy a Föld nem csak a Nap, hanem a saját tengelye körül is kering. Ez a két keringés időben úgy játszódik le, hogy egész számú többszöröse az egy évnyi napot megkerülő pályának, a napi változásoknak.

Csillagászati értelemben a tavaszi nap-éj egyenlőség idején kezdődik a tavasz, azaz akkor, amikor a Nap az egyenlítő felett delel. Ez nagyon jól számolható. Percnyi pontosan lehet tudni, csillagászati értelemben mikor kezdődik a tavasz, de még az sem jelenti attól a perctől az időjárás gyökeres változását.

2024-ben ez az időpont március 20., 03:07 UTC (magyar idő szerint: 04:07)

Ez érdekes lehet, hiszen a tavaszi napéjegyenlőség napja (az északi félgömbön) közismertebben március 21. Ez a jeles nap sok ismeretterjesztő és tankönyvben is így szerepelt pár éve még. Pedig ebben az évszázadban 2011-ben fordult elő utoljára, hogy hazánkban a naptár március 21-ét mutat a csillagászati tavasz kezdetének időpontjában!

Miért?

Egy sziderikus év hossza, azaz az az időtartam, ami alatt a Föld egy teljes kört tesz a Nap körül 365 nap 6 óra 9 perc 9 másodperc, de ez nem egyezik meg azzal az időtartammal, ami eltelik pl. két azonos típusú (pl. márciusi) napéjegyenlőség között (tropikus év), ami “csak” átlagosan 365 nap 5 óra 48 perc 45 másodperc. A jelenleg használatos naptár megalkotása során az egyik legfontosabb szempont az volt, hogy a naptári év átlagos hossza minél jobban megközelítse a tropikus év hosszát. Így biztosítható ugyanis, hogy az évszakok állandó helyen maradjanak a naptárban.
A naptárkészítés nehézségét az okozza, hogy egy (naptári) év csak egész számú napból állhat. Köztudomású, hogy ezért vannak szökőnapjaink, ill. szökőéveink. Ha három 365 napos évet mindig egy 366 napos követ, akkor a naptári év átlagos hossza 365 nap 6 óra. Ez volt az évszázadokig használt Julián-naptár alapja (az elnevezés Julius Caesarra utal, az ő idejében vezették be ezt a rendszert). Csakhogy így 11 perc és 15 másodperc eltérés mutatkozik a tropikus évhez képest (ennyivel hosszabb a Julián-naptár szerinti átlagos év), ami talán nem tűnik soknak, de évszázadok alatt komoly elcsúszást okozott.
A tropikus év 365 és egynegyed napos hossza azt jelenti, hogy amikor két egymást követő tavaszkezdet között nincsen szökőnap, akkor a második évben kb. 6 órával később következik be a napéjegyenlőség, mint az elsőben. 365 nap elteltével ugyanis még várni kell egy picit (szűk 6 órát) a Földre, hogy megérkezzen abba a helyzetbe, amikor a Nap az Egyenlítő „fölé” ér. Ha azonban szökőnapot iktatunk be, akkor naptárunk csak 366 nap után tér vissza ugyanahhoz a dátumhoz, viszont ekkor már kb. 18 órával meghaladtunk egy tropikus évet, ezért az évszakváltások ilyenkor visszacsúsznak (bő) 18 órát.

A következő években a tavaszi napéjegyenlőség időpontjai az alábbiak szerint alakulnak (UTC):
2025.03.20. 09:02
2026.03.20. 14:46

Az újabb tankönyvekben már március 20-a szerepel a csillagászati tavasz kezdeteként, de azért a mondóka valószínűleg nem változik, így a zsákban továbbra is Benedek hozza majd a meleget…

Forrás: hirek.csillagaszat.hu ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium

Májusi Jeles Napok

Május hónap Maia istennőnek volt szentelve az antik világban, aki a föld termékenységét oltalmazta, a szaporulat felelőse volt. Innen, illetve Maia istennő férfi párja, Maius nevéből ered a hónap elnevezése.
Ez az utolsó tavaszi hónap, mely folyamán jelentős változás következi be az időjárásban. A hónap elején még előfordulnak fagyos reggelek, míg a hónap végén nem ritka a 30 fok közeli maximum.

Gyakori a nagy hőmérséklet visszaesés.  Derült, szélcsendes, alacsony páratartalmú éjszakákon a hő kisugárzása igen intenzív, a meleg levegő felfelé áramlik, helyébe nehezebb, hideg levegő áramlik, és ún. kisugárzási-fagy is kialakulhat. A népi időjóslásban fagyosszentek néven emlegetik ezt a jelenséget.

A történelmi feljegyzések között is találunk példát a nagy változékonyságra. A krónikák szerint 1125 májusában, egész Közép-Európában hatalmas havazás volt, míg 1186-ban, egy nagyon enyhe tél után májusban már arattak a Tisza mentén. 1714. május 1-én, Sopronban a hideg és a havazás, hófúvás, nagy károkat okozott, illetve 1805-ben Brassóban és környékén éltek meg komolyabb havazást.

A természet is tovább ébredezik. Megjelennek a rovarok, bogarak. A májusi hónapban, amikor a talaj hőmérséklete eléri a 10-15 fokot, megkezdődik a cserebogarak rajzása. A hónap első felében rendszerint kikelnek az első szúnyogok.

Az éghajlati statisztikák szerint a jellemző minimum hőmérséklet 9 / 12 °C, míg a jellemző maximum hőmérséklet 21 / 23 °C, 51-67 mm csapadék hullik és a napsütéses órák száma 228-253 óra körül van összesen a hónap folyamán.

  • május 1.: Örömünnep, a teljes pompájában beálló tavasz napja volt mindig. E nap hajnalán állítják a lányok ablakába a faragott fenyőből készült hagyományos májusfát. Rajta színes szalag, boros üveg vagy festett tojás csüng. Vidékenként hajnalfának is nevezik.
    A munkásság ünnepévé 1889-ben lett, amikor a nemzetközi munkáskongresszus, a francia Lavinge javaslatára annak nyilvánította. Ezen a napon főleg a 8 órás munkaidő kivívásáért tüntettek. Franciaországban azóta a gyöngyvirágot tekintik az ünnep jelképének.
    Május 1-t a rómaiak is megünnepelték Bina Dea néven.
  • május 1.: Fülöp és Jakab napját a népi időjóslásban is megemlítik. A nap időjárásából meg lehet tudni, hogy a télen milyen lesz az idő, sőt azt is, hogy, ha hűvös, nedves ez a nap, akkor középszerű lesz a termés, ellenben, ha meleg, száraz, akkor bőséges lészen. A gyakorlatban erre a hiedelemre sem érdemes támaszkodni.
  • május 3.: 1879. május 3-án született dr. Réthly Antal, meteorológus, klimatológus. Dolgozott az Ógyallai Intézetben, bölcsészdiplomát is szerzett, majd a török kormány meghívására Ankarában megszervezte az ország időjárását megfigyelő hálózatot. Itthon az Országos Meteorológiai Intézet igazgatója lett, majd a Műegyetem professzoraként ment nyugdíjba. Végül 95 évesen halt meg. Munkássága során Magyarország földrengési térképét rajzolta meg, ő szerkesztette az első Nemzetközi Éghajlati Atlaszt is. 1952-ben a Kárpát-medence földrengéseiről írt nagy monográfiát.
  • május 4.: Flórián napja, a tűzoltók és árvízvédők védőszentje.
  • május 6.: Babevő János néven is szerepelt a régi naptárakban, ekkor vetik a hüvelyeseket, babot, lencsét.
  • május 6.: 1856. május 6-án született Robert E. Peary, az Északi-sark felfedezője. Többszöri kísérlet után 1909. április 6-án sikerült elérnie.
  • május 10.: Madarak és Fák napja.
  • május 10.: 1439. május 10-én Bécs városa hótakaró alá került, de Lengyelországban is havazott, ezeken a helyeken a hóréteg legkevesebb, mint 6 napig tartotta magát.
  • május 11.: 1934. május 11. fekete napja volt Észak-Amerika történetének. Óriási erejű szélvihar 300 millió tonna termőföldet kapott fel és sodort 3000 km távolságban. 160 000 farmer ment tönkre a természeti csapás miatt.
  • május 12-14: Fagyosszentek. Pongrác, Szervác és Bonifác, valamint Orbán (máj. 25.). Azért nagy a jelentősége a néphagyományban ezeknek a napoknak, mert a májusi fagyok már jelentős károkat tudnak okozni a már fejlődő növényekben, palántákban. Időjárásukból azt a következtetést vonták le, hogy „Sok bort hoz a három ‘ác’, ha felhőt egyiken se látsz”. A hiedelemnek van némi alapja. Még akkor is, ha nem is pontosan ezeken a napokon, de ilyentájt még elő-előfordul késő tavaszi fagy. A pontos naptári egyezés már csak azért sem lehet megbízható, mert már több mint 600 éve van írásos emlékünk a „fagyos szent” szabályról, miközben 1589-ben naptárreform következtében a „fagyosok” is eltolódtak 10 nappal. Ez azonban nem zavarta a naptárkészítőket. A fagyveszély ellen füstöléssel, vízpermettel, vagy takarással is védekeznek.
  • május 12.: Pongrác napi eső nem jó a gabonára, mondja a hiedelem, talán mert úgy tartották, az ilyenkor hulló csapadék kedvezhet a kalászosok gombabetegségének.
  • május 13.: 1912. május 13-án pusztított a Dés melletti Bálványosváraljától kiinduló és a Barcaságig tomboló tornádó, mely nagy anyagi károkat okozott. A szemtanúk szerint a forgószél olyan erejű volt, hogy 60 birkát felkapott és egy 100 méterrel magasabb hegyoldalra rakott.
  • május 16., 2010: egy nap alatt lehullott csapadékrekord. 99mm eső hullott Sellyén.
  • május 19., 1578: a krónikák tanúsága szerint egy vihar következtében Buda Várában lecsapó villám tönkretett 500 házat és megölt 200 török katonát.
  • május 19.: 1806. május 19-én erős fagyhullám a Kárpát-medencében.
  • május 20.: 1481. május 20-án Magdeburgban hatalmas erejű jégeső. Tojásnagyságú jégdarabok hullottak, s az esőtől a kiáradt Elba és Moldva folyók nagy károkat okoztak.
  • május 25.: Orbán napja. Orbán, a negyedik fagyosszent,  névünnepén viszont a néphit szerint kívánatos az eső, mert az ígér jó termést. „Ha Orbán nevet a szőlő sír, ha sokat dörög, úgy jó.”
  • május 25., 1913: Pécsett hóesést figyeltek meg. Ez volt az 1901 óta gyűjtött feljegyzések szerint hazánkban a legkésőbbi hóesés.

Suri, a vassurányi gólya 2019-ben is első

A vassurányi, Suri névre keresztelt gólya már 2018-ban is az első gólya volt, aki visszatért Magyarországra. Hasonlóan február közepén érkezett.

2019. február 13-án tette közzé egy vassurányi lakos, hogy hazatért a város gólyája, Suri. Azóta rendezgeti a fészket, kellemesen érezheti magát. A hétvégén azonban téliesebbre fordulhat ismét az időjárás. Valójában nem kell tartani, hogy a gólyára ez a lehűlés veszélyes lenne, hiszen éppen az ilyenkor megszokott átlag köré csökken a hőmérséklet.

Megdöbbentően erős fenyővirágzás az Alpokban

A hirtelen jött meleg és áztató esőtől mentes, szeles időjárásnak köszönhetően kiugróan erős / hirtelen virágzásba kezdtek az osztrák Alpok fenyőerdői. A fotón szemmel látható sárga por nem más, mint a lucfenyők virágpora.
Forrás: Sabine Heidi Röhring / Aktuelle Wetterwarnungen für Österreich

Tájékoztató a Tiszán 2018. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

2018. február 28. – Országos Vízügyi Főigazgatóság

 

  1. A tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

A 2017. december 1-től 2018. február 28-ig terjedő időszakban a Tisza tokaji vízgyűjtőjére a rendelkezésre álló csapadékadatok alapján 222,6mm csapadék hullott, ami a sokéves átlagértéknek, a 169,3mm-nek a 131%-a. A szegedi vízgyűjtőre lehullott csapadék is a sokéves átlag felett alakult, 179,9mm-t mértek, ami az átlagos értéknél, a 128,2 mm-nél 40% -al magasabb. Az 1. és a 2. ábrán a tokaji, a 3. és 4. ábrán pedig a szegedi adatokat ábrázoltuk. Látható, hogy kiemelkedően magas érték mindkét vízgyűjtőn decemberben volt, a Tokaj feletti vízgyűjtőn91%- al, a Szeged feletti vízgyűjtőn78%-al esett több csapadék az átlagosnál, míg a január és a február szárazabbnak mondható. A Tokaj feletti vízgyűjtőn az átlagos értéknek 82%,ill. 99% -a, a Szeged feletti vízgyűjtőn pedig a sokéves átlag 96%,ill. 130% -a esett le januárban és februárban.

Az idei téli időszak csapadékmennyisége az utóbbi évek egyik legmagasabb értéke mind a két vizsgált vízgyűjtő tekintetében. (2. és 4. ábra)

Összességében elmondható, hogy a Tisza vízgyűjtő területén a mögöttünk levő téli időszak első hónapját jóval átlag feletti csapadékmennyiség jellemezte, amit átlagosan csapadékos január és február követett.

(Meg kell jegyeznünk, hogy a fenti értékek a Tisza erdélyi vízgyűjtőjéről származó adatok erősen hiányos volta miatt jelentős pontatlansággal terheltek.)

 

2. A téli időszak hőmérsékleti viszonyai

A Tisza vízrendszerének hőmérsékleti viszonyait a lefolyási viszonyok alakításában jelentős szerepet játszó részvízgyűjtők havi középhőmérsékletének területi átlagértékeivel, valamint a sokéves átlaggal (zárójelben) jellemeztük (1. táblázat):

Az 1. táblázatból látható, hogy a 2017-2018.téli időszakának decemberében és januárjában az átlagnál jóval melegebb volt. Mindegyik részvízgyűjtőn a havi középhőmérsékletek a sokéves átlagértékek felett alakultak, decemberben 1,1-2,3 oC -al, januárban 2,2-3,2 oC -al mutattak magasabb értéket.

A tél utolsó napjaiban beáramló sarkvidéki hideg miatt a február hőmérsékleti szempontból már nem tekinthető ennyire melegnek, de a Felső Tisza és a Bodrog vízgyűjtő kivételével még így is átlag feletti középhőmérsékleteket mértek.

Összességében megállapíthatjuk, hogy a Tisza vízgyűjtő területén 2017 decemberében és2018 januárjában az átlagosnál jóval melegebb időjárás uralkodott. A Felső-Tisza vízgyűjtő kivételével mindegyik részvízgyűjtőn a havi középhőmérsékletek fagypont felett alakultak és meghaladták a sokéves átlagértékeket, míg a február, különösen a második fele hidegebb idővel, átlaghoz közeli hőmérsékletekkel jellemezhető.

 

3. A vízgyűjtőn 2018.február28-án hó alakjában tárolt vízkészlet

A Tisza szegedi vízgyűjtő területén a hóban tárolt vízkészlet értékét a rendelkezésre álló, túlnyomórészt kárpátaljai, erdélyi, valamint felvidéki meteorológiai állomások hóvastagság, illetve hóvízegyenérték adatai, valamint a meteorológiai adatokból, az orografikus hatások figyelembevételével számított mintegy 1250 hóvastagság és hóvízegyenérték adat alapján határoztuk meg. Ennek elmúlt téli menetvonalát az 5.ábrán ábrázoltuk, a sokéves átlaggal és a szélsőértékekkel együtt.

Az ábrán a sötétkék vonal mutatja, hogy a Tisza szegedi vízgyűjtőjén a hóban tárolt vízkészlet mennyisége a téli időszakban végig a sokéves átlag felett alakult.

Már december elején megindult a hófelhalmozódása, és a hónap közepén a maximális értéket is meghaladta a hóvízkészlet.

Január elejétől a viszonylag meleg időhatására kissé lelassult a folyamat, de februárban ismét jelentős mennyiségű szilárd halmazállapotú csapadék hullott, így a tél végére a hónap elején mért értékhez képest további 30 % -al nőtt a vízgyűjtőn lévő hó mennyisége.

A hóvízkészlet értéke a Tisza szegedi vízgyűjtőjén jelenleg 6,228 km3, a sokévi közepes mennyiség több mint kétszerese és a maximális érték 76 %-a.

A 6. ábrán a Tisza szegedi vízgyűjtőjén az elmúlt évek hóvízkészletértékei, valamint ezek átlaga látható az év ugyanazon a napján, február 28-án.

Az ábráról leolvasható, hogy az idei télen felhalmozódott hóban lévő vízkészlet jelentős mennyiségű, az utóbbi évek egyik legmagasabb értéke, de nem közelíti meg az 1999-ben és 2000-benlehullott hómennyiségét, amikor tavasszal jelentős árvizek vonultak le a Tiszán.

A 2. táblázatban a Tisza szegedi vízgyűjtő területén felhalmozódott hóban tárolt vízkészlet 2018. február 28-iértékeit -az átlagos hóvastagság, és az átlagos sűrűség adatokkal együtt-magassági bontásban tüntettük fel.

Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a mögöttünk álló, jelentős csapadékot hozó téli időszakban, a Tisza szegedi vízgyűjtő területén felhalmozódott hóban tárolt vízkészlet tél végi értéke, a sokévi közepes mennyiség több mint kétszerese. Ez a felhalmozódott hómennyiség jelentősnek mondható, de nem kiemelkedően magas, a sokéves maximális értéknél 24%-al kevesebb.

 

4. A tavaszi időszakra vonatkozó hidrológiai előrejelzés

A mai nap rendelkezésre álló hosszú-távú meteorológiai előrejelzések szerint Magyarország területén márciusban az átlagosnál melegebb és az átlagosnál szárazabb idő, áprilisban az átlagosnál kissé magasabb hőmérséklet és átlagosan csapadékos időjárás várható, míg a tavasz utolsó hónapja, a május kissé melegebbnek és az átlagosnál kissé szárazabbnak ígérkezik.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat 10 napos előrejelzése szerint március első napjaiban jórészt csapadékmentes, nagyon hideg időjárás várható. A lefolyás szempontjából fontos területeken a hajnali minimum hőmérsékletek fagypont alatt alakulnak, és a tavasz első 5 napján a napi középhőmérsékletek is a negatív hőmérsékleti tartományban maradnak. A hideg időjárás miatt a várhatóan kis mennyiségű csapadék jellemzően hó formájában valószínűsíthető. Március első dekádjában tehát a hóvízkészlet jelentősebb csökkenése még nem várható.

A fenti meteorológiai előrejelzéseket figyelembe véve készítettük el vízállás előrejelzéseinket a Tisza szegedi szelvényére. Az eredményeket a 3. táblázatban láthatjuk.

A 7. ábrán a március-május hónapokban várható közepes vízállások értékeit a sokéves havi átlagokhoz képest ábrázoltuk. Látható, hogy a 2018 tavaszára előrejelzett közepes vízállások értéke mindhárom hónapban a sokéves havi átlagos vízszinteket meghaladja.

A Tisza szegedi szelvényére vonatkozó maximális vízállás 2018. évi előrejelzett értékeit a fenti három hónapra a 8-10. ábrán ábrázoltuk, az elmúlt 5 évben észlelt hasonló értékekkel együtt. A grafikonokról leolvasható, hogy az előrejelzés mindhárom tavaszi hónapban az átlagosnál magasabb értéket mutat, áprilisban és májusban az utóbbi 4 év maximális értékét jócskán meghaladó, a 2013-as év tavaszi vízállásait megközelítő vízszintek valószínűsíthetők.

A jelenlegi helyzet alapján a tavaszi hónapokban egy jelentős tiszai árhullám kialakulásának az esélye átlagosnál nagyobbnak mondható, az olvadással egyidejű nagy mennyiségű csapadék előfordulása esetén akár árvédelmi intézkedéseket igénylő helyzet is előállhat. Az árvédelmi szinteket megközelítő, helyenként azokat meghaladó vízállásokat eredményező árhullám kialakulására a legnagyobb eséllyel április-május során számíthatunk.

Budapest, 2018. február 28.

Spitzerné Farkas Márta

Országos Vízjelző Szolgálat

A friss előrejelzési grafikonokat megtalálják a Vízállások aloldalunkon: Várható vízállások a Tiszán

Tájékoztató a Dunán 2018. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Országos Vízügyi Főigazgatóság
Országos Vízjelző Szolgálat
2018. febr. 28.
 
1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék
A 2017. november 1 -től 2018. február 28 -ig terjedő időszakban a Duna nagymarosi vízgyűjtőjén a rendelkezésre álló csapadék adatok alapján a lehullott csapadék összege 266,2 mm -re adódott. Ez az érték felülmúlja az előző 30 év átlagát ( 212 ,9 mm), annak 125 % -a.
Az 1. ábrából kiderül, hogy a novembertől , a vizsgált időszak első 3 hónapjában a csapadék a sokévi átlag felett alakult , pl. januárban a 30 éves átlagnál 80 % -al több hullott le, míg a február az átlagosnál szárazabbnak mondható , 28 % -al kevesebb csapadék esett a tél utolsó hónapjában.
A 2. ábrán látható, hogy az idei téli időszak csapadékmennyisége az utóbbi évek egyik legmagasabb értéke, a 2013. év ugyanezen időszakában leesett 270 mm feletti csapadékát megközelíti , a tavalyi téli hónapokban lehullott mennyiségnek pedig a 174 % -a.
Összességében elmondható, hogy a mögöttünk levő téli időszakban a Duna nagymarosi vízgyűjtő területén az átlagosnál 25 %-al több csapadék esett, mely jelentős része a novembertől január végéig tartó időszakban hullott le.
 
2. Az őszi és a téli időszak hőmérsékleti viszonyai
A Duna nagymarosi vízgyűjtőjének hőmérsékleti viszonyait a lefolyási viszonyok alakításában  jelentős szerepet játszó részvízgyűjtők havi középhőmérsékletének területi átlagértékeivel,  valamint a sokéves átlaggal (zárójelben) jellemeztük ( 1. táblázat ):
 

Az 1. táblázatból látható, hogy a vizsgált 4 hónapos, novembertől februárig tartó téli időszak folyamán, gyakorlatilag csak a januárra jellemző, hogy az összes részvízgyűjtőn az átlagosnál melegebb volt. A havi középhőmérsékletek 2017. november és december hónapban a Felső-Duna és az Inn vízgyűjtőn 0,5-3 ,0 o C -al az átlag alatt alakultak, míg a többi vízgyűjtőn novemberben átlag körül, decemberben valamivel az átlag feletti középértékeket mutattak. 2018. január hónap enyhülést hozott, a sokéves átlaghoz képest 1,4-4,1 o C -al magasabb középhőmérséklet értékeket mértek , míg a február az idei tél egyértelműen leghidegebb hónapja volt , mindegyik részvízgyűjtőt negatív középhőmérséklet és a sokéves átlagnál jóval alacsonyabb hőmérséklet jellemezte.

Összességében megállapíthatjuk, hogy a 2018-as év januári hónapja mindegyik részvízgyűjtőn pozitív középhőmérsékleteket és az átlagosnál jelentősen melegebb , míg a február fagypont alatti középhőmérsékleteket és az átlagosnál több fokkal hidegebb időjárást hozott.

3. A vízgyűjtőn 2018. február 28 -án hó alakjában tárolt vízkészlet

A Duna nagymarosi vízgyűjtő területén a hóban tárolt vízkészlet értékét elsősorban bajor é s osztrák meteorológiai állomások hóvastagság, illetve hóvízegyenérték adatai, valamint a rendelkezésre álló meteorológiai adatokból, az orografikus hatások figyelembevételével számított mintegy 2300 hóvízegyenérték és hóvastagság adat alapján határoztuk meg.

2018. február végére a Duna Nagymaros feletti vízgyűjtő területein igen sok, 18,8 km3, az elmúlt húsz év-adott napra vonatkozó-maximális értékénél is nagyobb mennyiségű hó halmozódott fel. Ez a magas érték elsősorban a Duna vízgyűjtő bajor területein, az Inn vízrendszerén, valamint a két nagy osztrák mellékfolyó, a Traun és az Enns vízgyűjtő területén végbement jelentős mértékű hófelhalmozódásnak köszönhető. A csehországi és felvidéki nagyobb vízfolyások (Morva, Vág) vízgyűjtőjén kisebb mértékű volt a hófelhalmozódás, itt az átlagot némileg meghaladó, de az eddigi maximális mennyiségtől jóval elmaradó értékek a jellemzőek .

A Duna nagymarosi vízgyűjtő területén hóban tárolt vízkészlet idei téli menetvonalát a 3. és 4. ábrán ábrázoltuk, a sokéves átlaggal és a szélsőértékekkel együtt. A 2. táblázatban pedig a felhalmozódott hóban tárolt vízkészlet 2018. február 28-án érvényes értékeit 500 m-es magassági bontásban tüntettük fel.

Az ábrákon látható, hogy a Duna nagymarosi vízgyűjtőjén a hóban tárolt vízkészlet mennyisége az idei télen végig a sokéves átlag felett, a sokéves maximumokat jelentő értékek körül alakult.

Már novemberben megkezdődött a hó felhalmozódása, ami a felső-dunai vízgyűjtők hideg és csapadékos időjárásának köszönhetően decemberben intenzíven folytatódott. A december elején mért 4,6 km3-ről december végére 13,6 km3-re nőtt a hóban tárolt vízkészlet értéke. Januárban , az átlagosnál melegebb időjárás miatt lelassult a folyamat, a felhalmozódás intenzitása csökkent, majd február első felében a hideg idő beköszöntével ismét felerősödött, és a hóban tárolt vízkészlet mennyisége a hónap közepére a sokéves maximum értékét is meghaladta , és meghaladja a meteorológiai tél utolsó napján is.

A hóban tárolt vízkészlet jelenlegi, február 2 8-i értéke 18,810 km3 , ez a 1998-2017-os időszak, az adott év ugyanezen a napján mért átlagos értéknek , a 10,27 km3 -nek a 1 83 % -a, a maximális értékén él pedig 13 %-kal magasabb.

A hóvízkészlet értékét a meteorológiai tél utolsó napján az elmúlt húsz téli időszak hasonló adataival is ábrázoltuk. Az 5. ábráról is leolvasható, hogy az idei télen felhalmozódott hóban lévő vízkészlet jelentős mennyiségű, az utóbbi évek legmagasabb értéke.

 

Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a mögöttünk álló, jelentős csapadékot hozó téli időszakban, a Duna nagymarosi vízgyűjtő területén felhalmozódott hóban tárolt vízkészlet tél végi értéke igen magas, jóval meghaladja a sokéves átlag és a sokéves maximum értékét is.

(Megjegyezzük, hogy a Dráva vízgyűjtő terület é n is az átlagosnál több, de nem rekord közeli a hófelhalmozódás mértéke. )

4. A tavaszi időszakra vonatkozó hidrológiai előrejelzés

A mai nap rendelkezésre álló hosszú-távú meteorológiai előrejelzések szerint Magyarország területén márciusban az átlagosnál melegebb és az átlagosnál szárazabb idő, áprilisban az átlagosnál kissé magasabb hőmérséklet és átlagosan csapadékos időjárás várható, míg a tavasz utolsó hónapja, a május kissé melegebbnek és az átlagosnál kissé szárazabbnak ígérkezik.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat 10 napos előrejelzése szerint március első napjaiban jórészt csapadékmentes, hideg időjárás várható. A lefolyás szempontjából fontos területeken a hajnali minimum hőmérsékletek fagypont alatt alakulnak, a z Inn, a Traun-Enns, valamint Morva és a Vág-Garam-Ipoly vízgyűjtőkön a napi középhőmérsékletek is a negatív 5 hőmérsékleti tartományban maradnak. A hideg időjárás miatt a várhatóan kis mennyiségű csapadék jellemzően hó formájában valószínűsíthető. A fentiekből következően, március első dekádjában a hóvízkészlet jelentősebb csökkenése még nem várható.

A fenti meteorológiai előrejelzéseket figyelembe véve készítettük el vízállás előrejelzéseinket a Duna budapesti szelvényére. Az eredményeket a 3. táblázatban láthatjuk.

A Duna budapesti szelvényére vonatkozó maximális vízállás előrejelzett értékeit a fenti három hónapra a 8 – 10. ábrán ábrázoltuk, az elmúlt 5 évben észlelt hasonló értékekkel együtt. A grafikonokról leolvasható, hogy májusban 500 cm körüli, ilyenkor átlagosnak mondható havi maximális vízszintek valószínűsíthetők, de márciusban és áprilisban ez az érték az utóbbi 5 év legmagasabb vízállását jelzi előre.

A jelenlegi helyzet alapján tehát a tavaszi hónapokban egy jelentős dunai árhullám kialakulására az átlagosnál mindenképpen nagyobb esély mutatkozik. Az olvadás megindulásának nagymérvű késlekedése, illetve az olvadással egyidejű nagy mennyiségű csapadék előfordulása esetén –legnagyobb eséllyel március végén és áprilisban -akár árvédelmi intézkedéseket igénylő helyzet is előállhat.

Meg kell jegyezni azonban, hogy a felhalmozódott nagy mennyiségű hó olvadása önmagában még nem elégséges egy komoly árhullám kialakulásához. A magasságilag igen tagolt Duna vízgyűjtőn ugyanis, a vízgyűjtő teljes területén egyszerre meginduló olvadás nehezen képzelhető el, ezért egy nagy árhullám kialakulásához mindenképpen jelentős mennyiségű folyékony csapadékra is szükség van.

Budapest, 2018. február 28.

Spitzerné Farkas Márta

A friss előrejelzési grafikonokat megtalálják a Vízállások aloldalunkon: Várható vízállások a Dunán

Országos Vízjelző Szolgálat

Rekord meleg 2017 április 3-án

Rekord magas hőmérsékletet mértek 2017 április 3-án hazánkban.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat mérése alapján az ezen a napon mért eddigi legmagasabb hőmérsékletet 25,9 fokkal 1938-ban Nyíregyházán rögzítették.

0403Hétfőn (2017.04.03.) Edelényben 27,0 fok volt a csúcshőmérséklet, ami 1,1 fokkal magasabb az előző rekordnál. A fővárosban is újabb maximumot mértek.

Az eddigi Budapest-Gellérthegyen mért 25,1 fok ma 1,3 fokkal magasabb lett Újpesten, 26,4 fok az új rekord.
Keddtől hidegfront hoz fokozatos lehűlést.

Elindult Magyarországra az első jeladós fehér gólya

elrepulnek_a_golyakA Báró nevet viselő fehér gólya elindult hazánk felé téli “üdülő helyéről”. Útját bárki nyomon követheti.

Jelenleg Törökország felett jár.

A madár a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület műholdas jeladó készülékét viseli 2016 óta. Ennek köszönhetően fény derült titkára: miért van az, hogy évről-évre, társainál jóval korábban, gyakran már február végén, március elején megérkezik hazai fészkéhez. A célfotót ezen a webkamerán lehet majd elkapni: Báró fészek
A jeladó segítségével tavaly ősszel kiderült, hogy Báró nem a hazai állomány fő telelő területére (Szudán és Csád), hanem csak Kis-Ázsiába, Izrael térségébe vonul. Ez a rövidítés jelentős, több ezer kilométeres megtakarítást jelent. Ezért tud – a többieknél jelentősen nagyobb kockázatot is vállalva – korábban megérkezni. A legtávolabb telelő két fehér gólyánk eközben még mindig jó 6000 kilométerrel délebbre, Mozambik és a Dél-Afrikai Köztársaság szavannáin telel.

További részleteket tudhatnak meg az MME oldalán olvasható cikkből: Az első jeladós fehér gólyánk elkezdte tavaszi vonulását

Az olvadás fizikája

Jelentős olvadás indult az elmúlt 1-2 napban. De mi is történik?

Olvadás-kicsi-5944Ha egy edénybe jeget teszünk és melegíteni kezdjük, egy hőmérő segítségével azt figyelhetjük meg, hogy miután a jég felmelegedett 0 ° C -ra, már nem nő tovább a hőmérséklete. Hiába melegítjük folyamatosan, a hőmérséklete mindaddig 0 ° C marad, amíg el nem olvad, azaz vízzé nem válik. A jég által felvett (hő)energia nem a jég hőmérsékletét növeli, hanem hatására a szilárd jég megolvad, víz lesz belőle. Egy idő után a pohárban 0 ° C -os vizet találunk, ami már ismét melegedni kezd, ha további hőhatásnak tesszük ki.
Azt a hőmérsékletet, melyen a szilárd anyag megolvad, olvadáspontnak nevezzük. A víz olvadáspontja 0 °C.

Ha megvizsgáljuk a jég olvadását, kimondhatjuk, hogy a 0 °C hőmérsékletű víz több belső energiával rendelkezik, mint a vele azonos tömegű 0 °C hőmérsékletű jég, hiszen a jég olvadás közben energiát vett fel a környezetétől, melyet a halmazállapotának megváltoztatására fordított, nem pedig a hőmérsékletének emelkedésére.

Pontos mérések arra az eredményre vezetnek, hogy kétszer, háromszor nagyobb mennyiségű szilárd anyag megolvasztásához kétszer, háromszor annyi energia szükséges.

Az olvadásponton lévő anyag 1 kg-jának teljes megolvasztásához szükséges energiát olvadáshőnek nevezzük.

Jele: , mértékegysége: vagy .

Az olvadáshő ismeretében azt mondhatjuk, hogy m tömegű anyag megolvasztásához szükséges hő , tehát a megolvadó anyag belső energiája is értékkel lesz nagyobb az olvadás közben.

Forrás: sulinet.hu