Hideg Húsvét

Az idei, 2012-es Húsvét alkalmából a magasabb hegyeinkben átmenetileg még a talajon is megmaradó hóesés is előfordult. A jellemző azonban inkább a metsző, hideg szél, a lehűlés és a szórványos záporeső volt hazánkban. Nem ritka azonban az ilyen jelenség, igaz gyakorinak sem mondható. A feljegyzések szerint előfordult már hazánkban augusztusban is hóesés. legutóbb 1948 augusztus 13-án Zircen jegyeztek fel ilyet. Az elmúlt évszázad statisztikái alapján elmondható azonban, hogy hazánkban átlagosan febr. 28. és márc. 16. közé tehetőek az utolsó hótakarós (azaz talajon is megmaradó hó) napok.

Mátraszentistván webkamera Húsvét Hétfő reggelén

Szekszárd Húsvét Hétfő reggelén (fotó: Gáti László)

Bőrünkre megy

Végre itt a tavasz, örülünk a napfénynek. Bőrünket jó, ha fokozatosan szoktatjuk hozzá.

Napfény hatására a bőrünk kivörösödik. Ezt főleg a hősugárzás okozza, értágulást idéz elő. A sugárzás ideje alatt jelentkezik, a hőhatás elmúltával lassan elmúlik. Napozás után egy bizonyos idő elteltével ismét bőrpír jelentkezik, ezt az ibolyántúli napsugarak okozzák. A sugárbehatás és a bőrpír megjelenése között eltelt időt lappangási időnek nevezünk, a tartama pedig az ultraibolya sugár hullámhosszától függően 2-7 óra. Ez a bőrpír már a bőrkapillárisok tágulása miatt jön létre, erőssége függ a sugárzás intenzitásától és időtartamától. E kettő együtt jelenti a sugárzás adagját. A sugáradagnak van egy ingerküszöbe, amely alatt semmilyen hatást nem fejt ki. Ha viszont túl nagy volt az adag, vizenyő és égési sebek jelenhetnek meg.

Bőrpír szempontjából különbségek vannak a testrészek szerint is. Legérzékenyebb a mell bőre, a has, a hát, az arc és a felső, alsó végtag.

Az arc érzékenysége csak 25 %-a a mellkas érzékenységének, a nyaké pedig 50 %-a.

A hajlító izmok felett a bőr érzékenyebb, mint a feszítő izmok felett.

Különböző népcsoportok is másképpen reagálnak a sugárérzékenységre. A japánok érzékenysége pl. nagyobb a közép-európai fekete hajú emberek érzékenységénél. A fehér bőrű emberek érzékenysége pedig tízszer nagyobb, mint a sötét bőrűeké.

Az emberek közötti egyéni érzékenységi különbségeket nézve 4 tényezőt kell figyelembe venni.

  1. A hajszín: a napsugár-érzékenység nem a bőr, vagy a szem színétől, hanem a haj és a szőrzet színétől függ. A szőke hajúak lényegesen érzékenyebbek mint a barna, vagy a fekete hajúak. Sőt! A szőkék közül is a vöröses- és a világosszőkék kétszer érzékenyebbek a sötétszőkéknél.
  2. Az életkor: befolyása szintén bizonyított. Ha az érzékenységet 100 %-nak vesszük a 20 – 50 éves kor között, akkor a 6 -12 év közötti gyerekek esetében 50 %, a 13 – 19 éves fiatal korosztály esetében 30 %, az 51 – 90 év közötti idősödő korosztály esetében 65 %.
  3. A nemi hovatartozás: az életkor érzékenységi felosztásában a nemi mirigyek működésének is fontos szerepe van. A nők érzékenysége átlagosan 20 %-kal alacsonyabb a férfiaknál. Ugyanakkor a menstruáció és terhesség ideje alatt fokozottabban érzékenyek az ibolyántúli sugarakra.
  4. Az évszakok: az érzékenység szempontjából szerepe van az évszakoknak is.  Tavasszal a legnagyobb (március, április, május), nyáron csökken, ősszel, télen pedig újabb, de már kisebb fokú maximumot ér el (október, november, december). Az érzékenységnek ezen évi menete minden korban és mindkét nem esetében azonos évi lefutású.

Nagy mennyiségű sugárzásnál, intenzív napfénynél nem mindig megfelelő a szervezet védekezése, ezért sokszor mesterségesen kell ezt elérnünk. Tudjuk, hogy a sugár ott hat, ahol elnyelődik. A védekezés során az elnyelő réteget kell megváltoztatni. Az olajok fényessé teszik a bőrt, amelyek a fényvisszaverődést is fokozzák. Ezekbe a vivőanyagokba tehetnek olyan vegyületeket, amelyek a sugarakat elnyelik. A legjobb ilyen sugárelnyelő anyag a vadgesztenyében lévő szénhidrát, az eszkulin. Ez számos fényvédő krémnek, olajnak az alkotórésze.

Keveseknek jut eszébe, pedig érdekes, hogy vajon mennyire hatolnak át az ibolyántúli sugarak a ruhaszöveten. Egy réteg géz pl. a sugarak 50-60 %-át tartja vissza, négyrétegnyi géz már 95 %-át.

A napsütés kedvező hatásai között szerepel a szervezet megfelelő D vitamin szükségletének természetes biztosítása is. A túlzott napozással azonban nyilván vigyázni kell, hogy elkerüljük a napszúrást. Ha a fej bőrét nem védjük a Naptól, a napsugarak hatására itt is kialakulhat bőrpír, amely elsősorban a kapillárisok tágulata. Mivel a koponya bőrének kapillárisai oldalágak útján szorosan összefüggenek az agyhártyák hasonló ereivel, az agyhártyákon is vérbőség, vizenyő, gyulladás keletkezik. Ha ez átterjed az agyvelőre, végzetes lehet. A súlyos napszúrás pedig elbutuláshoz vezethet, ezért a fejünket állandóan védenünk kell. Csak a megfelelő védettség kialakulása után járjunk fedetlen fejjel.

Medvehagyma (Allium Ursinum L.)

Pár évvel ezelőtt ismerkedtem meg ezzel a kora tavaszi növénnyel egy kedves ismerősöm által. Azóta minden márciusban, illetve áprilisban beiktatok legalább egy túrát az általam ismert lelőhelyekre, hogy a hosszú tél után igazi vitamin-bombát gyűjtsek. Sőt már a kertbe is telepítettem pár tövet, hogy frissen is szedhessem.


A medvehagyma a liliomfélék (Liliaceae) családjába tartozik. Erdőkben, árnyas ligetekben tömegesen él, nagy telepeket alkot. 30-40 cm magas, évelő növény. Levele élénkzöld, fényes, hosszúkás, könnyen összetéveszthető a gyöngyvirágéval és virága is ahhoz hasonlító, apró hófehér. Elterjedési területének magját hazánkban a Dunántúlon találjuk, Magyarország keleti feléből viszont szinte teljesen hiányzik. Íze és illata a fokhagymáéra hasonlít, de valamivel lágyabb. Áprilistól májusig virágzik, de konyhai hasznosítása még virágzás előtt javasolt, így az időjárástól függően, március elejétől már érdemes keresni. Később is megtalálható, ekkor azonban már csökken a gyógyhatása.

Csak csínján a begyűjtéssel!! Nyugat-Európában már annyira közkedveltté vált, hogy a tömeges gyűjtés veszélyeztetni kezdte az állományát, így védetté nyilvánították. Hazánkban még nem védett maga a növény, de a természetvédelmi területeken természetesen ennek gyűjtése is tilos.

A népi orvoslásban, receptekben már jól ismert növény felbukkanhat az alábbi neveken is: sásihagyma, vadfokhagyma.

Miért különleges ez a növény?
Azon felül, hogy kellemes az íze és sokféleképpen felhasználható, jelentős vitamintartalma van és a leveleiben található különböző szerves kénvegyületeknek (alkilcisztein-szulfoxidok) köszönhetően a gyógyászatban is jól hasznosítható.
A hosszú tél után ez az egyik, sőt talán az első nem üvegházi friss zöldség, mellyel kissé feltölthetjük testünk megkopott vitaminkészletét. Elsősorban C-vitamin tartalma magas. Gyógyhatása hasonlít a fokhagymáéhoz, de annál erőteljesebb. Kiválóan használható a szervezet felfrissítésére, a tavaszi méregtelenítésre.

Ismert hatásai:

  • Erősíti az immunrendszert, javítja az ellenálló képességet, vértisztító, baktérium és vírusölő, ezért jó felső légúti megbetegedések megelőzésére, illetve a már kialakult hurutos megbetegedés súlyosságának csökkentésére.
  • Csökkenti a vérnyomást és a koleszterinszintet, javítja a szív- és érrendszer működését, gátolja a vérrögképződést. A hagyma rendszeres fogyasztása számos szív-érrendszeri megbetegedés megelőzésének természetes gyógymódja.
  • Bélfertőtlenítő, emésztést javító tulajdonsága miatt egyes emésztési panaszok kezelésére is alkalmazzák. Gázképződéssel és kólikával járó akut és krónikus hasmenés ellen ugyanúgy hatásos, mint szorulás esetén, amit a belek görcsös összehúzódása vagy renyhesége okoz.
  • Egyes bőrbetegségek pl. gombásodás, ekcéma, sömör, korpázó arcbőrűeknek kezelésére is használják külsőleg borogatásként.

FONTOS!

  • Enyhe véralvadásgátló hatással rendelkezik, ezért hasonló hatású gyógyszerekkel nem szabad együtt fogyasztani. Ugyancsak a vérzéshajlamot fokozó hatása miatt nem ajánlott műtétek előtt fogyasztani.
  • Cukorbetegek esetében fogyasztásakor ajánlott a vércukorszint rendszeres ellenőrzése.
  • Külsőleges alkalmazása esetén is fokozott óvatosság szükséges, mivel a kezelés során bőrgyulladás jelentkezhet bőrkiütés, bőrpír formájában. Ilyen esetben használata felfüggesztendő!

Hogyan használhatjuk?
Számos recept található az interneten, de rengeteg tanácsot kaphatunk nagyszüleinktől, vidéki ismerőseinktől is.
Elsősorban a friss növény fogyasztásával érhetjük el a legjobb hatást. Hőhatás során jelentősen veszít gyógyhatásából ezért egyszerűen nyersen, salátákba keverve, szendvicsbe téve vagy pl. krumplipürébe keverve fogyasszuk.
Ha mégis főzéshez akarjuk használni, kiváló bármilyen fokhagymát igénylő ételhez. A főzés során ízéből, zamatából nem veszít. Kiváló társa húsoknak, fasírtoknak.

Ha később is szeretnénk élvezni ízét, készíthetünk belőle ún. pesto-t. Az olasz konyhából ismert, eredetileg bazsalikomból készült pesto-hoz hasonlóan ezt is olívaolajban kevés sóval, borssal esetleg parmezánnal ízesítve pépesítjük. Az elkészült masszát befőttesüvegben, légmentesen lezárva tároljuk.
Ismeretes alkohollal való tartósítása is. Közkedvelt a medvehagyma-bor, melynek készítésekor a felaprított levelekből egy maréknyit, kb. 1/4 liter fehérborban rövid ideig felforralunk, ízlés szerint mézzel vagy sziruppal édesítjük és napközben apránként kortyolunk az így nyert borpárlatból.
Kicsit erősebb eszenciát is készíthetünk úgy, hogy a felaprított leveleket lazán üvegbe helyezzük, 38-40%-os gabonapálinkával vagy egyéb házilag főzött pálinkával felöntjük és 14 napig melegen (a napon vagy kályha közelében) tartjuk.

szerző: P.L.

Nárcisz-hiány Angliában

Angliában igen nagy hagyománya van a nárcisz termesztésnek. A világ nárcisz termelésének fele az Egyesült Királyság határain belül történik. 25000 fajtát különböztetnek meg és fesztiválokat is rendeznek a virág tiszteletére, mely a tavasz egyik szimbóluma. Számos nagy angol költő verseiben megjelenik e sárga, fehér virág, így pl. William Wordsworth: Táncoló tűzliliomok (Szabó Lőrinc fordításában) című költeményében.

William Wordsworth: Táncoló tűzliliomok

Sétáltam, mint felhő, melyet
szél hajt, céltalan, könnyedén,
s egyszer csak egy sor, egy sereg
aranyliliom tűnt elém,
a tó partján, a fák alatt
ringtak, táncoltak álmatag.

Ahogy csillaggal a tejút
ragyog s hunyorog mindenütt,
a szikrázó kis öblöt úgy
körüllobogta ünnepük;
lángszirom, táncos, büszke fej
hintázott ott vagy tízezer.

Tűztánc volt a tó is, de ők
túltündökölték a vizet, —
költő ily társaság előtt
csak boldog s vidám lehetett!
Néztem, — néztem, — nem tudva még,
hogy mily gazdaggá tett a kép,

mert ha merengő éjeken
lelkem most önmagába néz,
gyakran kigyúl belső szemem,
mely a magány áldása, és
megint veletek lobogok,
táncoló tűzliliomok.

A tavaszi virág eladási csúcsidőszaka természetesen a szigetországban is a Húsvét.

A 2011-es év időjárása igen keményen bánt az angol kertészetek nárcisz állományával. A termelők elmondása szerint már a tartós téli fagyok sok virághagymát megrongáltak, majd a hirtelen márciusi felmelegedés, illetve az erős napfény hatására a sértetlenül maradt hagymák a szokásosnál hamarabb hajtottak ki, illetve hoztak virágot. A becslések szerint kb. 1,5 millió virág ment “veszendőbe” a korai bimbófakadás miatt, 20 %-al csökkent az idei virágtermés.

A húsvéti időszakra szűkebb kínálatot és magasabb árakat jósolnak.

forrás: BBC news