Hétvégi menü: eső, havas eső, hó, kis napsütés:

Egy térségünkben örvénylő mediterrán ciklon okoz igencsak változékony és csapadékban gazdag időjárást az előttünk álló hétvégén, illetve a jövő hét első felében. Az előrejelzési térképeket követve látható, hogy térben és időben is jelentősen változik a csapadék halmazállapota. Nézzük mit tart a GFS előrejelző modell a legvalószínűbbnek:

Péntek délután sokfelé, szinte szerte az országban, de kiemelten a nyugati országrészben eső érkezése várható.

mo-01-22 mo-01-23

A késő esti óráktól, északnyugat felől érkezik a ciklon hidegfrontjának szele. A hideg levegő beáramlásának hatására északnyugaton, majd nyugaton és északon egyre többfelé válthatja havas eső, majd hóesés az esőt, de mindeközben a csapadék intenzitása is jelentősen csökken, sokfelé meg is szűnik.

mo-01-24 mo-01-25
mo-01-26 mo-01-27

Szombaton, napközben, a Dunától nyugatra csak gyenge, szórványosan, főként délen előforduló csapadék ígérkezik, többnyire hószállingózás, hózápor, délen gyengülő hóesés formájában, melyhez erős lökésekkel kísért északnyugati szél társul.
A Dunától keletre, azon belül is inkább a Tiszántúlon várható több csapadék. Kezdetben eső, a hideg levegő érkezésével egyre inkább havas eső, a hegyekben havazás, majd délután és este, síkvidéken is kell havazásra számítani. Szombat este és éjjel, a keleti országrészben pár centiméteres hótakaró is kialakulhat a péntek reggeli modelleredményeket elemezve:

mo-01-28-3 mo-01-29-2
mo-01-30-2 mo-01-31-2
mo-01-32 mo-01-33-1

Vasárnap hajnalra a keleti térséget is elhagyja várhatóan a csapadék. Napközben előreláthatólag ködfelhős, párás és naposabb területek, időszakok váltakoznak:

mo-01-34 mo-01-35

A cikkben található előrejelzési térképeket naponta 4 alkalommal frissítjük. Előrejelző kollégánk is ezt használja. A képek a GFS előrejelző modell eredményét mutatják, melyektől az EUMET előrejelzése esetenként eltérhet. A prognózist készítő meteorológus más modelleket és az aktuális méréseket is figyelembe veszi a szöveges előrejelzés készítésekor.

Decemberi Jeles Napok

December az év utolsó hónapja, egyben az első (vagy inkább utolsó, ha a naptári időrendet nézzük) téli hónap. Első napja a meteorológiai tél kezdetének napja.
Az év végi ünnepek ugyan fénybe borítják, de ez hazánkban a legsötétebb hónap, ugyanis decemberben vannak az év legrövidebb nappalai vagy másképp fogalmazva a leghosszabb éjjelei. Azaz a legrövidebb ideig ebben a hónapban van a Nap a horizont felett. Ráadásul a Nap égi útja annyira megváltozott, annyival alacsonyabban jár, hogy dec. 21-én egy fénysugár nyaláb kb. 3-szoros területen oszlik el, mint a nyári napfordulónál. Tehát 3-szor akkora területre jut ugyanannyi fény, illetve hőenergia.napgeo1Az éghajlati statisztikák szerint a jellemző minimum hőmérséklet -4 / -2 °C, míg a jellemző maximum hőmérséklet 2 /4 °C, 35-45 mm csapadék hullik és a napsütéses órák száma 36-59 óra körül van összesen a hónap folyamán. Gyakoriak a tartósan szürke, ködfelhős, komor napok, melyek sokakra álmosító, lehangoló hatással vannak. A nagy “sötétség” miatt érdemes gondolni a D-vitamin pótlásra, melynek előállításához a szervezetnek napfényre van szüksége.

  • december 1.: Meteorológiai tél kezdete.
  • december 3.: 1976-ban ezen a napon mérték az eddigi legalacsonyabb légnyomás értéket hazánkban. 980 hPas. Budapesten.
  • december 12-14.: Geminidák csillaghullás maximuma erre az időszakra esik. Ritkán és nehezen megfigyelhető az ilyenkor jellemzőbb felhős, ködös égbolt miatt.
  • december 13.: Luca napja. Rengeteg népszokás kapcsolódik ehhez a naphoz. A lányok ilyenkor tudhatják meg jövendőbelijük kilétét, illetve a Luca-szék készítését is ezen a napon kell elkezdeni, és Karácsonyra befejezni. A hiedelem szerint, aki rááll karácsonykor az éjféli misén pontban éjfélkor a maga által készített székre, az megláthatja, hogy kik a boszorkányok, mert ilyenkor azok szarvat viselnek. A néphagyomány szerint Luca napjától figyelték az időjárást. A karácsonyig eltelt 12 nap az elkövetkező év 12 hónapját jelölte. Eszerint minden hónap olyan lesz, mint a neki megfelelő nap a tizenkettőből. Ha esik, esős, ha száraz, akkor a hónap is száraznak várható.
  • december 16.: E napon, illetve az e nap körüli napokon van a legkorábbi napnyugta az évben. Érdekes, hogy a legrövidebb nap nem erre a napra esik, azaz a napkelte még pár napig növeli az időpontját, azaz napról-napra kicsit később van.
  • december 21.: A csillagászati tél kezdete, a téli-napforduló napja. A téli napforduló az a pillanat, amikor a Föld forgástengelye a legnagyobb szögben hajlik el a Nap sugaraitól. Az északi féltekén a téli napfordulóig a Nap északról délre halad, utána pedig délről észak felé kezd mozogni, és az év legrövidebb nappalát (következésképpen a leghosszabb éjszakát) adja.
    Magyarországról nézve a téli napforduló idején a Nap 19° magasan delel, s csupán 8 órán keresztül tartózkodik a horizont felett.
  • december 22.: Az ellipszis alakú pálya miatt a Nap – Föld távolság az év során mintegy 5 millió km-t ingadozik. A földpálya Nap közeli pontja a perihélium, amin dec. 22-én tartózkodik a Föld. A Nap – Föld távolság perihéliumban 147,1 millió km. A Föld a Naphoz közelebb gyorsabban, a Naptól távolabb lassabban halad a pályáján. (Kepler 2. törvénye)
  • december 25.: Karácsony első napja. A népi időjóslás azt tartja: “Ha Fehér Karácsony akkor Zöld Húsvét, ha Fekete Karácsony akkor Fehér Húsvét.” Illetve ha tiszta, napos az idő, akkor száraz nyár, jó gyümölcstermés, sok bor várható. Ha karácsony másnapján, Istvánkor (dec. 26.) is szép, napos idő van, akkor mindenből jó termés lesz.
  • december 31.: A népi megfigyelés szerint: Szilveszter éjszakáján, ha szépen ragyognak a csillagok, akkor bőséges aratás és szüret várható. Ellenben, ha szilveszter éjjel esik, újév reggelén már süt a nap, akkor rossz lesz a termés. Az esztendő utolsó estéje, s a következő év első napja időjárása ha egyforma, akkor együttesen jó termés, gazdag esztendő várható.
    A népszerű szokások közé tartozott, hogy az óévet hatalmas lárma, zaj, kolompolás kíséretében búcsúztatták el. Ez valószínűleg arra az ősi rituáléra vezethető vissza, hogy a gonosz hatalmak távozzanak az óévvel együtt.
    Általánosan elfogadott hiedelem, hogy Újév napján tilos a szemetet kivinni a házból, mert kidobjuk vele együtt jövő évi szerencsénket is. Továbbá tilos mosni, de főleg teregetni (a kiterítésre, vagyis halálozásokra utal), és nem jó bármit is kölcsönadni ilyenkor, mert nehezen jön majd vissza a házba, ráadásul egész éven át minden kifelé megy majd onnan.
    Újév reggelén a férfiak köszönteni mentek a rokonokhoz, de az asszonyok ekkor nem léphettek ki a házból, mert január 1-jén asszonnyal találkozni szerencsétlen esztendőt jelent.
    Azt is jól meg kell gondolni, hogy mit teszünk először újév napján, mert jó eséllyel gyakran tesszük majd ugyanezt egész évben. Sokan ezért elsején le sem fekszenek napközben, nehogy a betegség, ágyhoz kötöttség nyűgjét vonják magukra.

Vasárnap újabb havazás várható

Vasárnap hajnalra, dél, délkelet felől egy kiadósabb csapadékot is magával hozó mediterrán ciklon éri el hazánkat.

A ciklon felhőzetének köszönhetően túlnyomórészt erősen felhős, borongós idő lesz az országban, de mivel a legvalószínűbb útja elsősorban az ország keleti térségét érinti majd, a Dunántúl felett időnként elvékonyodhat a felhőtakaró.
Csapadékra már a hajnali óráktól kezdve számítani kell. Reggel, illetve délelőtt elsősorban délkeleten hullik, de a Dunántúl északnyugati területeinek kivételével szinte mindenhol lehet gyenge szitálás, hószállingózás. A várt halmazállapot igen bizonytalan, illetve váltakozó. Mindenesetre délelőtt az alábbi képen pirossal ábrázolt csapadék inkább esőbe, a fehérrel ábrázolt inkább hóba hajlónak ígérkezik:

mo-01-28

Délután északkelet felé helyeződik a csapadék zöme. A nappali időszakban marad a vegyes, illetve váltakozó halmazállapot, majd napnyugtát követően egyre inkább havazásba válthat gyengülő intenzitással:

mo-01-30

mo-01-31

Éjjel is lehet még gyengülő hóesés, hószállingózás, de egyre inkább északkeletre húzódik vissza a csapadék. Teljesen azonban nem szűnik meg várhatóan hétfőn sem. Akkor azonban már csak szórványosan fordulnak elő gyenge szitálások, hószállingózások:

mo-01-33

Amennyiben a szombat hajnali modellfutás által valószínűsített helyzet valósul meg, a déli, délkeleti országrészben is kialakulhat 5 cm körüli, erősen olvadó, vizes hótakaró. Az északkeleti térségben helyenként a 10-15 cm-t is meghaladó hóréteg gyűlhet össze hétfő hajnalra, illetve az Északi-középhegységben tovább hízik a hóvastagság.

Télire fordul az időjárás

Még december megérkeztét sem várja meg az időjárás a téli csapadék megérkezésével. Nem országszerte, de az ország északi, északnyugati térségében havas eső, ónos eső, havazás is várható szerda hajnaltól csütörtök estig. A csapadék több hullámban, változó intenzitással és szünetekkel tarkítva érkezik.
mo-01-28
Szerda reggel, Komárom-Esztergom-, Nógrád-, Pest-, kisebb eséllyel Fejér- és Heves-megyékben havas eső, illetve a hőmérséklet függvényében akár ónos eső is kialakulhat. A talaj még nem fagyott át, így fagypont alatti hőmérséklet esetén is kérdéses, hogy lefagy-e a folyékony halmazállapotú csapadék.
Napközben az északi, északnyugati térségben síkvidéken is megvan az esélye hóesés előfordulásának, míg a hegyekben tartós havazásra lehet készülni. A legtöbb hó a Pilis-, Cserhát-, Mátra- területére ígérkezik, ott 5-10 cm feletti új hóréteg is összegyűlhet.

mo-01-29
Csütörtök hajnaltól délelőttig, az északnyugati országrészben síkvidéken is megnő az esélye tartósabb hóesés kialakulásának. A pár órás havazás eredménye várhatóan átmenetileg megmaradó, erősen olvadó, latyakos hó, de a hegyekben, az Alpokalján és a Bakonyban hosszabb életű hótakaró is várható, illetve az Északi-középhegységben is hullik friss hó a nap folyamán.
mo-01-36

Pénteken csapadékmentesebb, napsütésesebb napra van kilátás, majd szombaton és vasárnap ismét lehet hava eső, hóesés az országban.

Előrejelzésünk megyei bontását itt olvashatják: Megyei előrejelzés

A friss előrejelzési térképeinket itt érhetik el: GFS előrejelzési térképek

Havazás a környező országok hegyeiben

Sokfelé havazott a szomszédos országok hegyeiben október első hétvégéjén. Ez ugyan nem példa nélküli, de mindenesetre korainak mondható  havazás.

Vastag hóréteg képződött az elmúlt 24 órában a romániai Déli-Kárpátok magas hegyein és a Székelyföldet határoló Kárpát-kanyarban. A romániai meteorológiai szolgálat honlapján elérhető adatok szerint a legvastagabb hótakarót a Bucsecs hegységben, a 2505 méteres Omu közelében mérték. Itt 90 centiméteres! a hóréteg vastagsága. A Digi24 hírtelevízió beszámolója szerint a Transzbucsecs magashegyi úton nagy nehézségek árán sikerült kiszabadítani a hó fogságából egy élő állatokat szállító teherautót.

A romániai közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) a hasonló helyzetek megelőzésére ideiglenesen lezárta a Déli-Kárpátokat Szászsebestől délre átszelő Transzalpina magashegyi utat, amelyen a hóeltakarító munkagépeknek jelentős vastagságú hóréteget kellett félretolniuk.

Videó: CNAIR / StiriMeteo.com

Székelyföld keleti peremvidékén is havazott. A meteorológiai szolgálat vasárnap délután frissített hótérképe szerint a Kovászna megye határán fekvő, 1777 méter magas Lakóca csúcson 40 centiméteres a hóréteg vastagsága.

Esett Észak-Montenegróban is. A fényképek tanúsága szerint 900méter magasságban 20-30 cm-es hótakaró alakult ki október 7-e reggelre.

Fotók: Bassa Pianura Padana ; e Meteo

Fotók: Bassa Pianura Padana ; e Meteo

Fotók: Bassa Pianura Padana ; e Meteo

Horvátország is kapott a téli csapadékból. A képek a Dinári hegységben készültek október 7-én hajnalban:hr2

hr

Fotók: Boris Gavrić / Crometeo

Havas képeket készítettek Bosznia-Hercegovinából, a Szarajevó környéki Bjelašnici és Visočici hegyekről is:
szara2

 

szara

Fotó: Renato Selimovic

SZARA3

Fotó: Darko Mrvelj

Forrás: MTI, Crometeo, Sebvere Weather Europe

A Tiszán jeges árhullám vonul, többfelé belvízvédelmi készültség van érvényben

A Tiszán jeges árhullám folyik, emellett az országban már tíz szakaszon rendeltek el belvízvédelmi készültséget – olvasható az Országos Műszaki Irányi Törzs (OMIT) hétfői, MTI-hez eljuttatott közleményében.

A Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság azt közölte, a Tisza az országhatártól Tivadarig apad, lejjebb viszont árad. A Szamos és a Túr végig árad. A folyókon kialakult jégen tartózkodni tilos és életveszélyes – jelezték.
Az OMIT kifejtette: az elmúlt napon elsősorban a Nyugat-Dunántúlon, illetve Ausztria keleti részén hullott területi átlagban is számottevő csapadék, ami ezeken a tájakon hétfőn is várható.

Lónyára is megérkezett a jégtömeg, Hodászi Debóra 2017. február 05-én 13.40-kor készítette ezt a videót a beregi község Tisza partján. (forrás: Háromhatár.hu)

A Tisza felső, kárpátaljai szakasza már apad, a jég döntő része levonult, de a vízgyűjtőn felhalmozódott hó olvadása tovább táplálja az árhullámot. A Tisza vízállását a kialakult jéghelyzet nagymértékben befolyásolja. A folyón további áradás várható, készültségi szint közelében maradnak a vízállások. A továbbiakban is sok helyen várható az elsőfokú szintek feletti vízállások kialakulása.

Árvízvédelmi készültség 2017.02.06. (vizugy.hu)

Árvízvédelmi készültség 2017.02.06. (vizugy.hu)

A Tisza az országhatártól Szatmárcsekéig jégmentes, innen Tiszamogyorósig zajlik a jég, Tiszamogyorós és Zsurk között torlódott állójég van (alatta jégzajlás), majd Záhony térségében 6 kilométer hosszban megcsúszott állójég van. Tiszabezdéd alatt a torkolatig a folyó be van fagyva, illetve megszakításokkal állójég van rajta.
A Szamos Dés alatti szakaszán több kilométer hosszan jégtorlasz indult el a folyón, várhatóan 2-3 méterrel emelkedik a vízszint a jégtorlasz mögött.
Emellett az országban öt vízügyi igazgatóság területén tíz szakaszon rendeltek el belvízvédelmi készültséget. Ebből két szakaszon másodfokú készültség van érvényben. A hirtelen felmelegedés hatására a hó elolvad, de a talaj még nem engedett ki, így a csapadék nem tud beszivárogni. Ezen felül a következő napokban 5-17 milliméter eső várható, s a lefolyást lassítani fogja, hogy a szerdai hidegfront hatására éjszaka lefagynak az elöntések – fejtették ki.

Árvízvédelmi készültség 2017.02.06. (vizugy.hu)

Belvízvédelmi készültség 2017.02.06. (vizugy.hu)

Belvízvédelmi készültség 2017.02.06. (vizugy.hu)

Az OMIT kitért arra is, hogy a magyar jégtörő hajók továbbra is dolgoznak Szerbiában a jégtorlaszok bontásán. Az egyik idevezényelt hajópár a szerb fél javaslatára szétvált: a Jégtörő VII völgymenetben Belgrád irányába indult vissza a megbontott torlasz jegét terelni, aprítani, a Széchenyi pedig folytatta útját, hogy az Újvidék feletti szakaszt felügyelje.

Forrás: MTI; www.fetikovizig.hu; Háromhatár.hu

Februári Jeles Napok

Február a meteorológiai évszakváltások szerint az utolsó téli hónap (csillagászatilag nem hónapváltáskor következik az évszakváltás). Ősi magyar nevén Jégbontóhava, de régiesen Februáriusnak is nevezték, a népi kalendáriumban pedig Böjtelő havaként említik. Nevét Februus isten után nyerte, akit a megtisztulás isteneként tiszteltek az ókori Rómában. A január és a február volt az utolsó két hónap, amit utólag hozzáadtak a római naptárhoz, mivel az ókori rómaiaknál ez a téli időszak eredetileg nem kapott hónapot. Bár egy ideig még március volt az év első hónapja, hamarosan a január vette át ezt a helyet, így vált az év második hónapjává. Kitűnik “hónaptársai közül azzal is, hogy ez a legrövidebb hónap, hiszen csak 28 napos, illetve 4 évente, szökőév alkalmából 29 napos.
Ugyan nem a február jelzője a szeszélyesség, de érdekes, hogy hazánkban nagyon sok szélsőséges értéket figyeltek meg ebben a hónapban. Ehhez a hónaphoz kapcsolható pl. a leggyorsabb felmelegedés (1963-ban 26.7 fok 18 óra alatt), a leghidegebb maximum hőmérséklet (1929., -20 fok, Nyíregyháza, 1940., -35 fok, Görömbölytapolca), a legalacsonyabb hőmérsékletek egyike (1929., -33 fok, Kecskemét), rekord erősségű szél (1990., 151 km/óra, Sopron), a legalacsonyabb levegő nedvességtartalom (1978., 9%, Borsodnádasd) és a teljesség igénye nélkül az egyik havas leg is februárhoz kapcsolódik. 1947-ben, Kőszegen 151 cm-es, természetes (nem épített) hóvastagságot jegyeztek fel.

Az éghajlati statisztikák szerint a jellemző minimum hőmérséklet -4 / -2 °C, míg a jellemző maximum hőmérséklet 4 / 5 °C, 25-32 mm csapadék hullik és a napsütéses órák száma 70-91 óra körül van összesen a hónap folyamán.

  • február 1.: 1941-ben, ezen a napon, a Duna-Tisza közén vörös hó esett a korabeli újságok híradásai szerint. „Budapesten és közvetlen környékén – mint a Meteorológiai Intézet közli – szombaton délután, valószínűleg afrikai eredetű, színes porral vegyes hó hullott. Cegléden és környékén a déli órákban a havazás megszűntével az ég alja vörös szín öltött, mint nyári viharok előtt szokott lenni, majd sötét felhőkből ködszerűen vörös-barna por hullott a friss hóra.” (Pesti Hírlap, 1941. febr. 02.) A jelenség nem természet feletti, napjainkban is előfordul bizonyos területeken. Abban az esetben, ha a friss hótakaró színeződik el, a szín forrása a magasabb légrétegből kimosósó színes por, de pl. az észak-amerikai Sziklás hegységben gyakran színeződik pirosra az örök hóhatár feletti hótakaró. Ez az elszíneződés már egy algafajtának, a Chlamydomonas nivalis-nak köszönhető és tavasszal, a hőmérséklet emelkedésekor, illetve a napfény hatására kezd el virágozni és pigmentanyagot termelni.
  • február 2.: Gyertyaszentelő napja. A szentelt gyertya már az ókeresztény korban Krisztus jelképe: magát fölemészti, hogy másoknak szolgálhasson. Úgy tartották a gyertya megvédi a gonosz szellemektől a csecsemőket, a betegeket, a halottakat. Nagyobb ünnepeken is meggyújtották a szentelt gyertyákat. E nap mindenütt időjósló nap:  a hideg idő,  a kora tavasz hírnöke, a jó idő azonban hosszú telet ígér. Ha ezen a napon kisüt a nap, és a medve meglátja az árnyékát, akkor visszamegy, és még negyven napig tart a tél.
  • február 3.: 1963, Békéscsaba. Ezen a napon és ezen a helyen regisztrálták az eddigi leggyorsabb felmelegedést: 26.7 fokot emelkedett a hőmérséklet 18óra alatt.
  • február 5.: Szent Ágota napja. E naphoz általános vélemény szerint gonoszűző hagyomány tapad. Körülsöprik a házat, az ólakat, hogy kiűzzék a házi férgeket, bogarakat. Most van az ideje a tavaszi munkák megkezdése előtt, hogy megszabaduljon az ember, az állat a házban elszaporodott, bajt, betegséget terjesztő, kárt okozó férgektől, bogaraktól.
  • február 6.: Népi időjósló nap. “Dorottya még szorítja Julianna (febr.16.) tágítja”.  Ilyenkor már némi enyhülés tapasztalható. Az Ágotától megszorított időjárást, a hideget Dorottya tágítja, azaz enyhíti.
  • február 10.: Ehhez a naphoz kötődik az eddig hivatalosan mért legalacsonyabb maximum hőmérséklet hazánkban. 1929-ben, február 10-én igen kellemetlen időjárás volt. A meteorológiai feljegyzések szerint a napi maximum hőmérséklet, Nyíregyházán -20 C fok volt. A rákövetkező reggel is zord időt hozott, ugyanis akkor mérték az egyik legalacsonyabb minimum értéket is. Kecskeméten -33 fokot regisztráltak.
  • február 14.: Bálint napja. Napján ha hideg, száraz az idő, akkor jó lesz a termés. Az ország különböző részein más-más hiedelem kötődik ehhez a naphoz. Szent Bálintot főleg a nyavalyatörősök és a lelkibetegek tisztelik. Az ünnep modern formája Angliából indult a XV. században, és a XIX. században már üdvözlőkártyákat is küldtek egymásnak az emberek ezen a napon. Belgiumban, Angliában, Észak-Amerikában a szerelmesek napja (Valentin), Németországban viszont eredetileg szerencsétlen napnak számít.
  • február 15.: az 1929-es kemény februári télnek még egy rekordot köszönhetünk. Debrecenben, február 15-én, a talajban 1 méter mélyre hatolóan mértek fagyott állapotot.
  • február 15.: Még mindig február 15., de már az 1990-es év. Sopronban 151 km/órás széllökést mértek, ami az eddig hivatalosan megmért egyik legerősebb szél hazánkban. A híressé vált Biai-tornádó (1924) erejét sajnos nem tudták megmérni, de az általa kicsavart fák méretéből, illetve más pusztításokból a szakemberek jóval 200 km/órás széllökéseket valószínűsítenek.
  • február 16.: Julianna, Dorottya napja. A néphagyomány Júlia napjától az idő melegebbre fordulását várja. Ha mégis havazik aznap, akkor “bolondoznak a Julisok”, vagy megrázzák a dunyhájukat.
  • február 17.: 1940-ben ezen a napon  mérték az eddigi legalacsonyabb hőmérsékletet hazánkban. Görömbölytapolcán (Miskolc külterület) -35 fok volt hajnalban.
  • február 19.: Zsuzsanna napja. A népi időjóslás szerint Zsuzsanna elviszi a havat. Ha ezen a napon megszólal a pacsirta akkor közel a tavasz, már nem kell számítani nagy havazásokra. A pásztorok úgy tudják, hogy Zsuzsanna leginkább rápisil a hóra, és az elolvad.
  • február 19.: 1947-ben, ezen a napon, Kőszegen 151 cm-es hóvastagságot mértek. Ez eddig a legnagyobb hóvastagság hazánkban, ami természetes úton és nem hófúvás következtében jött létre.
  • február 20.: 1978, Borsodnádasd: a levegő relatív nedvességtartalma 9% volt. Ez eddig a legalacsonyabb érték, amit hazánkban mértek.
  • február 24.: Mátyás napja. Mátyás a jégtörő, illetve Mátyás apostol ünnepe. Érdekes az ehhez a névhez fűződő Jégtörő jelző magyarázata. A középkorban szokásos volt a szenteket jellemző tárgyakkal ábrázolni, hogy az egyszerű, írástudatlan hívek is rájuk ismerjenek. Így ábrázolták Szent Mátyást vértanúságának eszközével, a bárddal. (Az apostolt Jeruzsálemben lefejezték.) A néphit az idő lassú enyhülését, a hó olvadását kapcsolatba hozta az apostollal, aki megkönyörül az embereken, és bárdjával megtöri a jeget, elűzi a hideget. Közismert időjárási regula fűződik ehhez a naphoz: “Ha Mátyás jeget talál, akkor töri, ha nem talál, akkor csinál”.
  • február 28.-március 16.: átlagosan erre az időszakra esik hazánkban az utolsó hótakarós nap.
  • február 29.: Szökőnap. Négy évente találjuk csak a naptárban. A következő szökőév 2020 lesz.

Várható csapadék halmazállapotok kedden

Frissítve 01.31. 18:00

Január utolsó, illetve február első napjaiban vegyes halmazállapotú csapadékkal és fokozatos enyhüléssel búcsúzik az év első hónapja. Eső, ónos eső, havas eső, havazás egyaránt előfordulhat az országon belül, de mégis mikor és hol mi a legvalószínűbb?

Az alábbi animáción azt lehet nyomon követni, hogy kedd hajnaltól csütörtök éjfélig mikor, mennyi és milyen halmazállapotú csapadék a legvalószínűbb a hétfő hajnali modellfutás szerint:
(piros vonal = eső; rózsaszín vonal = ónos eső; fehér vonal = hó)

 

Ebből az alábbi menetrend olvasható ki:

  • Kedd este: A Dunántúl túlnyomó részén, a középső országrészben és egyre többfelé az Alföld térségében is számítani kell intenzívebb ónos esőre, mialatt az Északi-középhegységben és körzetében inkább továbbra is a hóesés valószínűbb, illetve az Észak-Dunántúlon és Pest megye északi területein is várható hóesés is, míg a déli határvidéken és délkeleten nagyobb az esélye sima esőnek, de ott sem kizárt a jegesedés. Emellett a Visegrádi- és Budai-hegységben sem kizárt havazás is.
  • Kedd éjjel, szerda reggel: A Dunántúl nagy részén, a középső országrészben, a főváros, illetve az Alföld térségében nagy a veszélye tartós ónos eső kialakulásának, míg a déli határvidéken, illetve délkeleten inkább esőre, az Északi-középhegységben, az Észak-Dunántúlon és Pest, valamint Jász-Nagykun-Szolnok megye északi területein pedig vegyesen havazásra és ónos esőre van kilátás. Emellett a Visegrádi- és Budai-hegységben, a Dunántúli-középhegységben és az Alpokalján is számítani lehet havazásra is.
  • A szerdai nap folyamán: Ónos esőre elsősorban az Észak-Dunántúli térségben, a középső országrész északi területein (Nógrád-, Heves-, Jász-Nagykun-Szolnok- és Pest-megyékben), de kezdetben még az Alföld északi felén is van esély. Kisebb hóesésre az Alpokalján és az Északi-középhegységben van kilátás, míg az ország déli egyharmadán már jellemzően változó intenzitású eső eshet.
  • Végül csütörtökön: a kelet felé helyeződő csapadékzónából kezdetben még eshet havas eső, némi ónos eső az Északi-középhegység térségében, míg attól délre már az eső a legvalószínűbb csapadékforma.

Az alábbi animáción az esőt nem jelöljük, de fehérrel látható a hó, illetve havas eső, rózsaszínnel az ónos eső várható mozgása kedd hajnaltól csütörtök éjfélig:

Megdőlt az 1 óra alatt épített legtöbb hóember Guinness rekord

2017. január 20-án vált hivatalossá, hogy még múlt hét vasárnap, azaz 2017. január 15-én, Kassán sikerült megdönteni az “1 óra alatt épített legtöbb hóember” Guinness Világrekordot.

3755 darab, a szabály szerinti előírások alapján 2 hógömbből álló és legalább fél méter magas hóembert építettek. A híradás szerint 500 építő gyűlt össze a Városháza által szervezett eseményre. A szervezőket az időjárás is segítette, mivel az esemény előtti napon jelentősebb mennyiségű friss hó is hullott a városban. A hóemberkék szemét és száját a szervezők előre elkészíthették, így azokat csak rá kellett helyezni a kész szobrocskákra.

3755 hóember készült Kassán

3755 hóember készült Kassán

A most megdől rekordot még 2009-ben állították az alaszkai Anchorage városában. Akkor 3459 darab hóember készült, azaz 296 darabbal sikerült azt túlszárnyalni.

 

Forrás: Korzár Kosice

Pörgő jégkörök

A gabonakörökhöz hasonló jelenségre lett figyelmes Kaylyn Messer, az otthonától nem messze található Middle Fork Snoqualmi folyón, Seattle szomszédságában, Washington államban. Több méter átmérőjű, teljesen szabályos, folyamatos forgó mozgást végző jég-korong volt látható a folyó közepén.

Nem csak hazánkban, illetve Európában, hanem az Egyesült Államok északi felén is komoly fagyok vannak/voltak az elmúlt időszakban. Hatására sok természetes víz, tavak és folyók egyaránt befagytak, illetve jegesedés indult meg rajtuk. A Middle Fork Snoqualmi folyón, a jégpáncélban meglepő jelenségre lettek figyelmesek az ott élők. Teljesen szabályos kör alakú jégkorong alakult ki, mely folyamatos forgó mozgást is végez. Kaylyn Messer meg is örökítette a meglepő látványt videón és fényképeken:











Ez a jelenség ugyan hasonlítható a gabonakörökhöz, de ellentétben azokkal, ennek kialakulására teljesen természetes magyarázat van. Kialakulásának feltétele a hosszan tartó, fagyos időjárás, és egy lassú folyású folyó, melynek felszínén elkezdődik a jegesedés, illetve a folyó sodrásában kialakuló örvény jelenléte. Legtöbbször Skandináviában, illetve Észak-Amerikában figyelhetőek meg, logikusan, hiszen ezeken a helyeken adottak a legjobb feltételek kialakulásukhoz, de már találkoztak a jelenséggel Angliában és Walesben is. Esetenként 15 méter körüli átmérőjű jégkorong is kialakulhat.
Az összefüggő jégpáncélból letörő jégdarab az örvény okozta folyamatos körforgásba kezd, és ahogy újra meg újra nekiütközik az őt körülvevő jégpáncélnak, fokozatosan szabályos kör formára kopik a széle.

Fotó: Kaylyn Messer; Middle Fork Snoqualmie folyó, 2017. 01. 07.

Fotó: Kaylyn Messer; Middle Fork Snoqualmie folyó, 2017. 01. 07.

Forrás: Wikipédia, Kaylyn Messer blog