Havazás a környező országok hegyeiben

Sokfelé havazott a szomszédos országok hegyeiben október első hétvégéjén. Ez ugyan nem példa nélküli, de mindenesetre korainak mondható  havazás.

Vastag hóréteg képződött az elmúlt 24 órában a romániai Déli-Kárpátok magas hegyein és a Székelyföldet határoló Kárpát-kanyarban. A romániai meteorológiai szolgálat honlapján elérhető adatok szerint a legvastagabb hótakarót a Bucsecs hegységben, a 2505 méteres Omu közelében mérték. Itt 90 centiméteres! a hóréteg vastagsága. A Digi24 hírtelevízió beszámolója szerint a Transzbucsecs magashegyi úton nagy nehézségek árán sikerült kiszabadítani a hó fogságából egy élő állatokat szállító teherautót.

A romániai közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) a hasonló helyzetek megelőzésére ideiglenesen lezárta a Déli-Kárpátokat Szászsebestől délre átszelő Transzalpina magashegyi utat, amelyen a hóeltakarító munkagépeknek jelentős vastagságú hóréteget kellett félretolniuk.

Videó: CNAIR / StiriMeteo.com

Székelyföld keleti peremvidékén is havazott. A meteorológiai szolgálat vasárnap délután frissített hótérképe szerint a Kovászna megye határán fekvő, 1777 méter magas Lakóca csúcson 40 centiméteres a hóréteg vastagsága.

Esett Észak-Montenegróban is. A fényképek tanúsága szerint 900méter magasságban 20-30 cm-es hótakaró alakult ki október 7-e reggelre.

Fotók: Bassa Pianura Padana ; e Meteo

Fotók: Bassa Pianura Padana ; e Meteo

Fotók: Bassa Pianura Padana ; e Meteo

Horvátország is kapott a téli csapadékból. A képek a Dinári hegységben készültek október 7-én hajnalban:hr2

hr

Fotók: Boris Gavrić / Crometeo

Havas képeket készítettek Bosznia-Hercegovinából, a Szarajevó környéki Bjelašnici és Visočici hegyekről is:
szara2

 

szara

Fotó: Renato Selimovic

SZARA3

Fotó: Darko Mrvelj

Forrás: MTI, Crometeo, Sebvere Weather Europe

A Tiszán jeges árhullám vonul, többfelé belvízvédelmi készültség van érvényben

A Tiszán jeges árhullám folyik, emellett az országban már tíz szakaszon rendeltek el belvízvédelmi készültséget – olvasható az Országos Műszaki Irányi Törzs (OMIT) hétfői, MTI-hez eljuttatott közleményében.

A Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság azt közölte, a Tisza az országhatártól Tivadarig apad, lejjebb viszont árad. A Szamos és a Túr végig árad. A folyókon kialakult jégen tartózkodni tilos és életveszélyes – jelezték.
Az OMIT kifejtette: az elmúlt napon elsősorban a Nyugat-Dunántúlon, illetve Ausztria keleti részén hullott területi átlagban is számottevő csapadék, ami ezeken a tájakon hétfőn is várható.

Lónyára is megérkezett a jégtömeg, Hodászi Debóra 2017. február 05-én 13.40-kor készítette ezt a videót a beregi község Tisza partján. (forrás: Háromhatár.hu)

A Tisza felső, kárpátaljai szakasza már apad, a jég döntő része levonult, de a vízgyűjtőn felhalmozódott hó olvadása tovább táplálja az árhullámot. A Tisza vízállását a kialakult jéghelyzet nagymértékben befolyásolja. A folyón további áradás várható, készültségi szint közelében maradnak a vízállások. A továbbiakban is sok helyen várható az elsőfokú szintek feletti vízállások kialakulása.

Árvízvédelmi készültség 2017.02.06. (vizugy.hu)

Árvízvédelmi készültség 2017.02.06. (vizugy.hu)

A Tisza az országhatártól Szatmárcsekéig jégmentes, innen Tiszamogyorósig zajlik a jég, Tiszamogyorós és Zsurk között torlódott állójég van (alatta jégzajlás), majd Záhony térségében 6 kilométer hosszban megcsúszott állójég van. Tiszabezdéd alatt a torkolatig a folyó be van fagyva, illetve megszakításokkal állójég van rajta.
A Szamos Dés alatti szakaszán több kilométer hosszan jégtorlasz indult el a folyón, várhatóan 2-3 méterrel emelkedik a vízszint a jégtorlasz mögött.
Emellett az országban öt vízügyi igazgatóság területén tíz szakaszon rendeltek el belvízvédelmi készültséget. Ebből két szakaszon másodfokú készültség van érvényben. A hirtelen felmelegedés hatására a hó elolvad, de a talaj még nem engedett ki, így a csapadék nem tud beszivárogni. Ezen felül a következő napokban 5-17 milliméter eső várható, s a lefolyást lassítani fogja, hogy a szerdai hidegfront hatására éjszaka lefagynak az elöntések – fejtették ki.

Árvízvédelmi készültség 2017.02.06. (vizugy.hu)

Belvízvédelmi készültség 2017.02.06. (vizugy.hu)

Belvízvédelmi készültség 2017.02.06. (vizugy.hu)

Az OMIT kitért arra is, hogy a magyar jégtörő hajók továbbra is dolgoznak Szerbiában a jégtorlaszok bontásán. Az egyik idevezényelt hajópár a szerb fél javaslatára szétvált: a Jégtörő VII völgymenetben Belgrád irányába indult vissza a megbontott torlasz jegét terelni, aprítani, a Széchenyi pedig folytatta útját, hogy az Újvidék feletti szakaszt felügyelje.

Forrás: MTI; www.fetikovizig.hu; Háromhatár.hu

Februári Jeles Napok

Február a meteorológiai évszakváltások szerint az utolsó téli hónap (csillagászatilag nem hónapváltáskor következik az évszakváltás). Ősi magyar nevén Jégbontóhava, de régiesen Februáriusnak is nevezték, a népi kalendáriumban pedig Böjtelő havaként említik. Nevét Februus isten után nyerte, akit a megtisztulás isteneként tiszteltek az ókori Rómában. A január és a február volt az utolsó két hónap, amit utólag hozzáadtak a római naptárhoz, mivel az ókori rómaiaknál ez a téli időszak eredetileg nem kapott hónapot. Bár egy ideig még március volt az év első hónapja, hamarosan a január vette át ezt a helyet, így vált az év második hónapjává. Kitűnik “hónaptársai közül azzal is, hogy ez a legrövidebb hónap, hiszen csak 28 napos, illetve 4 évente, szökőév alkalmából 29 napos.
Ugyan nem a február jelzője a szeszélyesség, de érdekes, hogy hazánkban nagyon sok szélsőséges értéket figyeltek meg ebben a hónapban. Ehhez a hónaphoz kapcsolható pl. a leggyorsabb felmelegedés (1963-ban 26.7 fok 18 óra alatt), a leghidegebb maximum hőmérséklet (1929., -20 fok, Nyíregyháza, 1940., -35 fok, Görömbölytapolca), a legalacsonyabb hőmérsékletek egyike (1929., -33 fok, Kecskemét), rekord erősségű szél (1990., 151 km/óra, Sopron), a legalacsonyabb levegő nedvességtartalom (1978., 9%, Borsodnádasd) és a teljesség igénye nélkül az egyik havas leg is februárhoz kapcsolódik. 1947-ben, Kőszegen 151 cm-es, természetes (nem épített) hóvastagságot jegyeztek fel.

Az éghajlati statisztikák szerint a jellemző minimum hőmérséklet -4 / -2 °C, míg a jellemző maximum hőmérséklet 4 / 5 °C, 25-32 mm csapadék hullik és a napsütéses órák száma 70-91 óra körül van összesen a hónap folyamán.

  • február 1.: 1941-ben, ezen a napon, a Duna-Tisza közén vörös hó esett a korabeli újságok híradásai szerint. „Budapesten és közvetlen környékén – mint a Meteorológiai Intézet közli – szombaton délután, valószínűleg afrikai eredetű, színes porral vegyes hó hullott. Cegléden és környékén a déli órákban a havazás megszűntével az ég alja vörös szín öltött, mint nyári viharok előtt szokott lenni, majd sötét felhőkből ködszerűen vörös-barna por hullott a friss hóra.” (Pesti Hírlap, 1941. febr. 02.) A jelenség nem természet feletti, napjainkban is előfordul bizonyos területeken. Abban az esetben, ha a friss hótakaró színeződik el, a szín forrása a magasabb légrétegből kimosósó színes por, de pl. az észak-amerikai Sziklás hegységben gyakran színeződik pirosra az örök hóhatár feletti hótakaró. Ez az elszíneződés már egy algafajtának, a Chlamydomonas nivalis-nak köszönhető és tavasszal, a hőmérséklet emelkedésekor, illetve a napfény hatására kezd el virágozni és pigmentanyagot termelni.
  • február 2.: Gyertyaszentelő napja. A szentelt gyertya már az ókeresztény korban Krisztus jelképe: magát fölemészti, hogy másoknak szolgálhasson. Úgy tartották a gyertya megvédi a gonosz szellemektől a csecsemőket, a betegeket, a halottakat. Nagyobb ünnepeken is meggyújtották a szentelt gyertyákat. E nap mindenütt időjósló nap:  a hideg idő,  a kora tavasz hírnöke, a jó idő azonban hosszú telet ígér. Ha ezen a napon kisüt a nap, és a medve meglátja az árnyékát, akkor visszamegy, és még negyven napig tart a tél.
  • február 3.: 1963, Békéscsaba. Ezen a napon és ezen a helyen regisztrálták az eddigi leggyorsabb felmelegedést: 26.7 fokot emelkedett a hőmérséklet 18óra alatt.
  • február 5.: Szent Ágota napja. E naphoz általános vélemény szerint gonoszűző hagyomány tapad. Körülsöprik a házat, az ólakat, hogy kiűzzék a házi férgeket, bogarakat. Most van az ideje a tavaszi munkák megkezdése előtt, hogy megszabaduljon az ember, az állat a házban elszaporodott, bajt, betegséget terjesztő, kárt okozó férgektől, bogaraktól.
  • február 6.: Népi időjósló nap. “Dorottya még szorítja Julianna (febr.16.) tágítja”.  Ilyenkor már némi enyhülés tapasztalható. Az Ágotától megszorított időjárást, a hideget Dorottya tágítja, azaz enyhíti.
  • február 10.: Ehhez a naphoz kötődik az eddig hivatalosan mért legalacsonyabb maximum hőmérséklet hazánkban. 1929-ben, február 10-én igen kellemetlen időjárás volt. A meteorológiai feljegyzések szerint a napi maximum hőmérséklet, Nyíregyházán -20 C fok volt. A rákövetkező reggel is zord időt hozott, ugyanis akkor mérték az egyik legalacsonyabb minimum értéket is. Kecskeméten -33 fokot regisztráltak.
  • február 14.: Bálint napja. Napján ha hideg, száraz az idő, akkor jó lesz a termés. Az ország különböző részein más-más hiedelem kötődik ehhez a naphoz. Szent Bálintot főleg a nyavalyatörősök és a lelkibetegek tisztelik. Az ünnep modern formája Angliából indult a XV. században, és a XIX. században már üdvözlőkártyákat is küldtek egymásnak az emberek ezen a napon. Belgiumban, Angliában, Észak-Amerikában a szerelmesek napja (Valentin), Németországban viszont eredetileg szerencsétlen napnak számít.
  • február 15.: az 1929-es kemény februári télnek még egy rekordot köszönhetünk. Debrecenben, február 15-én, a talajban 1 méter mélyre hatolóan mértek fagyott állapotot.
  • február 15.: Még mindig február 15., de már az 1990-es év. Sopronban 151 km/órás széllökést mértek, ami az eddig hivatalosan megmért egyik legerősebb szél hazánkban. A híressé vált Biai-tornádó (1924) erejét sajnos nem tudták megmérni, de az általa kicsavart fák méretéből, illetve más pusztításokból a szakemberek jóval 200 km/órás széllökéseket valószínűsítenek.
  • február 16.: Julianna, Dorottya napja. A néphagyomány Júlia napjától az idő melegebbre fordulását várja. Ha mégis havazik aznap, akkor “bolondoznak a Julisok”, vagy megrázzák a dunyhájukat.
  • február 17.: 1940-ben ezen a napon  mérték az eddigi legalacsonyabb hőmérsékletet hazánkban. Görömbölytapolcán (Miskolc külterület) -35 fok volt hajnalban.
  • február 19.: Zsuzsanna napja. A népi időjóslás szerint Zsuzsanna elviszi a havat. Ha ezen a napon megszólal a pacsirta akkor közel a tavasz, már nem kell számítani nagy havazásokra. A pásztorok úgy tudják, hogy Zsuzsanna leginkább rápisil a hóra, és az elolvad.
  • február 19.: 1947-ben, ezen a napon, Kőszegen 151 cm-es hóvastagságot mértek. Ez eddig a legnagyobb hóvastagság hazánkban, ami természetes úton és nem hófúvás következtében jött létre.
  • február 20.: 1978, Borsodnádasd: a levegő relatív nedvességtartalma 9% volt. Ez eddig a legalacsonyabb érték, amit hazánkban mértek.
  • február 24.: Mátyás napja. Mátyás a jégtörő, illetve Mátyás apostol ünnepe. Érdekes az ehhez a névhez fűződő Jégtörő jelző magyarázata. A középkorban szokásos volt a szenteket jellemző tárgyakkal ábrázolni, hogy az egyszerű, írástudatlan hívek is rájuk ismerjenek. Így ábrázolták Szent Mátyást vértanúságának eszközével, a bárddal. (Az apostolt Jeruzsálemben lefejezték.) A néphit az idő lassú enyhülését, a hó olvadását kapcsolatba hozta az apostollal, aki megkönyörül az embereken, és bárdjával megtöri a jeget, elűzi a hideget. Közismert időjárási regula fűződik ehhez a naphoz: “Ha Mátyás jeget talál, akkor töri, ha nem talál, akkor csinál”.
  • február 28.-március 16.: átlagosan erre az időszakra esik hazánkban az utolsó hótakarós nap.
  • február 29.: Szökőnap. Négy évente találjuk csak a naptárban. A következő szökőév 2020 lesz.

Várható csapadék halmazállapotok kedden

Frissítve 01.31. 18:00

Január utolsó, illetve február első napjaiban vegyes halmazállapotú csapadékkal és fokozatos enyhüléssel búcsúzik az év első hónapja. Eső, ónos eső, havas eső, havazás egyaránt előfordulhat az országon belül, de mégis mikor és hol mi a legvalószínűbb?

Az alábbi animáción azt lehet nyomon követni, hogy kedd hajnaltól csütörtök éjfélig mikor, mennyi és milyen halmazállapotú csapadék a legvalószínűbb a hétfő hajnali modellfutás szerint:
(piros vonal = eső; rózsaszín vonal = ónos eső; fehér vonal = hó)

 

Ebből az alábbi menetrend olvasható ki:

  • Kedd este: A Dunántúl túlnyomó részén, a középső országrészben és egyre többfelé az Alföld térségében is számítani kell intenzívebb ónos esőre, mialatt az Északi-középhegységben és körzetében inkább továbbra is a hóesés valószínűbb, illetve az Észak-Dunántúlon és Pest megye északi területein is várható hóesés is, míg a déli határvidéken és délkeleten nagyobb az esélye sima esőnek, de ott sem kizárt a jegesedés. Emellett a Visegrádi- és Budai-hegységben sem kizárt havazás is.
  • Kedd éjjel, szerda reggel: A Dunántúl nagy részén, a középső országrészben, a főváros, illetve az Alföld térségében nagy a veszélye tartós ónos eső kialakulásának, míg a déli határvidéken, illetve délkeleten inkább esőre, az Északi-középhegységben, az Észak-Dunántúlon és Pest, valamint Jász-Nagykun-Szolnok megye északi területein pedig vegyesen havazásra és ónos esőre van kilátás. Emellett a Visegrádi- és Budai-hegységben, a Dunántúli-középhegységben és az Alpokalján is számítani lehet havazásra is.
  • A szerdai nap folyamán: Ónos esőre elsősorban az Észak-Dunántúli térségben, a középső országrész északi területein (Nógrád-, Heves-, Jász-Nagykun-Szolnok- és Pest-megyékben), de kezdetben még az Alföld északi felén is van esély. Kisebb hóesésre az Alpokalján és az Északi-középhegységben van kilátás, míg az ország déli egyharmadán már jellemzően változó intenzitású eső eshet.
  • Végül csütörtökön: a kelet felé helyeződő csapadékzónából kezdetben még eshet havas eső, némi ónos eső az Északi-középhegység térségében, míg attól délre már az eső a legvalószínűbb csapadékforma.

Az alábbi animáción az esőt nem jelöljük, de fehérrel látható a hó, illetve havas eső, rózsaszínnel az ónos eső várható mozgása kedd hajnaltól csütörtök éjfélig:

Megdőlt az 1 óra alatt épített legtöbb hóember Guinness rekord

2017. január 20-án vált hivatalossá, hogy még múlt hét vasárnap, azaz 2017. január 15-én, Kassán sikerült megdönteni az “1 óra alatt épített legtöbb hóember” Guinness Világrekordot.

3755 darab, a szabály szerinti előírások alapján 2 hógömbből álló és legalább fél méter magas hóembert építettek. A híradás szerint 500 építő gyűlt össze a Városháza által szervezett eseményre. A szervezőket az időjárás is segítette, mivel az esemény előtti napon jelentősebb mennyiségű friss hó is hullott a városban. A hóemberkék szemét és száját a szervezők előre elkészíthették, így azokat csak rá kellett helyezni a kész szobrocskákra.

3755 hóember készült Kassán

3755 hóember készült Kassán

A most megdől rekordot még 2009-ben állították az alaszkai Anchorage városában. Akkor 3459 darab hóember készült, azaz 296 darabbal sikerült azt túlszárnyalni.

 

Forrás: Korzár Kosice

Pörgő jégkörök

A gabonakörökhöz hasonló jelenségre lett figyelmes Kaylyn Messer, az otthonától nem messze található Middle Fork Snoqualmi folyón, Seattle szomszédságában, Washington államban. Több méter átmérőjű, teljesen szabályos, folyamatos forgó mozgást végző jég-korong volt látható a folyó közepén.

Nem csak hazánkban, illetve Európában, hanem az Egyesült Államok északi felén is komoly fagyok vannak/voltak az elmúlt időszakban. Hatására sok természetes víz, tavak és folyók egyaránt befagytak, illetve jegesedés indult meg rajtuk. A Middle Fork Snoqualmi folyón, a jégpáncélban meglepő jelenségre lettek figyelmesek az ott élők. Teljesen szabályos kör alakú jégkorong alakult ki, mely folyamatos forgó mozgást is végez. Kaylyn Messer meg is örökítette a meglepő látványt videón és fényképeken:











Ez a jelenség ugyan hasonlítható a gabonakörökhöz, de ellentétben azokkal, ennek kialakulására teljesen természetes magyarázat van. Kialakulásának feltétele a hosszan tartó, fagyos időjárás, és egy lassú folyású folyó, melynek felszínén elkezdődik a jegesedés, illetve a folyó sodrásában kialakuló örvény jelenléte. Legtöbbször Skandináviában, illetve Észak-Amerikában figyelhetőek meg, logikusan, hiszen ezeken a helyeken adottak a legjobb feltételek kialakulásukhoz, de már találkoztak a jelenséggel Angliában és Walesben is. Esetenként 15 méter körüli átmérőjű jégkorong is kialakulhat.
Az összefüggő jégpáncélból letörő jégdarab az örvény okozta folyamatos körforgásba kezd, és ahogy újra meg újra nekiütközik az őt körülvevő jégpáncélnak, fokozatosan szabályos kör formára kopik a széle.

Fotó: Kaylyn Messer; Middle Fork Snoqualmie folyó, 2017. 01. 07.

Fotó: Kaylyn Messer; Middle Fork Snoqualmie folyó, 2017. 01. 07.

Forrás: Wikipédia, Kaylyn Messer blog

Frissítve – 2017 első komolyabb havazása várható Magyarországon



FRISSÍTVE PÉNTEK REGGEL

Az alábbi mozgóképen a péntek hajnaltól szombat estig várhatóan lehulló csapadék alakulása figyelhető meg időben és halmazállapotban a péntek reggeli modellfutás szerint.
(fehér vonal=hó; rózsaszín vonal=ónos eső; piros vonal=eső)

A jelentősen váltakozó hőmérséklet miatt, a kialakuló hóvastagság megbecslése igen nehéz, de továbbra is az olvasható ki, hogy északkeleten és délnyugaton várható a legtöbb csapadék, mely ott a 20-25 mm-t is meghaladhatja. Ez, ha az időközben átmenetileg sokfelé várható olvadást és azt erősítő esőt nem vesszük figyelembe, átlagos esetben kb. 25 cm vastagságú hótakaró kialakulásának lehetőségét is jelenti. De alacsonyabb hőmérsékleten, amikor kevesebb víz és több levegő keveredik a hókristályok közé, ez több, míg magasabb hőmérsékleten kevesebb is lehet.
Mivel az ország északi területein, északkeleti határvidékén, illetve az északi hegyekben várhatóan nem emelkedik jelentősen fagypont fölé átmenetileg sem a hőmérséklet, illetve a csapadék halmazállapota is folyamatosan a havazást teszi valószínűbbé, ott várható a legvastagabb hótakaró kialakulása (15-25 cm felett is akár), dacára annak, hogy délnyugaton mm-ben valamivel több csapadékra van kilátás.
Délnyugaton a kezdeti gyenge esőt, péntek délután havazás váltja. Becslésünk szerint péntek délutántól szombat estig 10-20 cm gyűlhet össze.
A délkeleti országrészben kezdetben ónos eső, majd eső, estétől havas eső várható, és azt követően, csak szombatra virradó éjszaka és szombaton napközben valószínű hóesés, így ott jóval kevesebb, 0-5 cm valószínű.
Északnyugaton péntek délelőtt még ónos és havas eső, eső most a legvalószínűbb, majd fokozatosan gyengülő havazásba vált a csapadék. Ott 0-8 cm hó a legvalószínűbb, de olvadás is várható.
Az ország középső területein, így pl. a főváros térségében a hajnali órákban ónos esőre, havas esőre, fagyott esőre, majd havazásba forduló csapadékra kell készülni. Mérsékelt intenzitású hóesésből 5-10 cm friss hó gyűlhet össze szombat estig.
A főváros térsége épp a havazás déli határán helyezkedik el. Jelenleg a havazás felé látszik dőlni a mérleg, így Budapesten is a 10-15 cm-es hótakaró kialakulása most a legvalószínűbb.

Mindenesetre szerte az országban téli közlekedési viszonyokra kell készülni a pénteki nap folyamán. Az utakat, járdákat pedig tanácsos mihamarabb letisztítani, ugyanis a havazást követően ismét erős fagyokra van kilátás, azaz a le nem tisztított útszakaszokon komoly a jegesedés, jégbordásodás veszélye!!

További elemzéseket olvashat a megyei előrejelzések alatt, illetve a fő oldalon frissített országos előrejelzésben, és ajánljuk az előrejelzési térképek böngészését is.

Jégzajlás a Dunán



A napok óta tartó, szokatlanul erős fagy hatására nem csak a tavaink felszíne fagyott be, hanem egyre nagyobb jégtáblák jelennek meg folyó vizeinken is. Sőt a holtágak többségén már összefüggő a jégtakaró.

Valójában minden évben van 2-3 hét, amikor a Dunán több-kevesebb jégtábla jelzi, hogy tél van, gyakoriak a mínuszok, de arra már kevesen emlékezhetnek saját tapasztalatból, hogy a folyó teljes szélességében befagyjon, összeálljanak a jégtáblák, sőt annyira meg is vastagodjon, hogy arra rá is merészkedhessünk. (Egy-egy nehezen érthető és elég rossz végkimenetelű terepjárós kísérlettől eltekintve 🙂 ).
Pedig még történelmi esemény is fűződik a Duna jegéhez. Egyes történelemkönyvek szerint Hunyadi Mátyást a Duna jegén összegyűlt nép közfelkiáltással választotta meg Magyarország királyának. (Ha mélyebben után olvasunk ennek a történelmi eseménynek, akkor az derül ki, hogy maga a koronázás és választás ugyan valószínűleg nem a jégen zajlott, de mindenesetre az ünneplő tömeg a Duna jegén is ünnepelte az új királyt.)
A legutóbbi olyan alkalom, amikor a Duna teljes szélességében befagyott, annyira, hogy elbírjon embereket is, 54 éve, 1963 telén történt. Ezt az eseményt több fényképen is megörökítették az utókor számára.

A befagyott Duna Budapestnel 1963 telén. Fotó: Bara István

A befagyott Duna Budapestnel 1963 telén. Fotó: Bara István


Az 1963-as, fagyos időszakról készült visszaemlékezést a dunaiszigetek.blog oldal cikkében, további fényképekkel illusztrálva olvashatják.

Pár kép a 2017-es jégzajlásról:
wp_20170108_11_55_09_pro

wp_20170108_12_02_05_pro

wp_20170108_12_05_22_pro

wp_20170108_12_12_15_pro

A Dunán zajló jegesedést a part mentén élők mindig baljós előjelnek tekintették. Tavasszal ugyanis, amikor az enyhébb idő beköszöntével megindult a folyó északi szakaszain a jégzajlás, a fentről érkező jégtáblák, a Kárpát-medencében többnyire még jégpáncélt találtak, ezért egymásra torlódtak és visszaduzzasztották a folyó vizét. Ha elég víz gyűlt össze, a megnövekvő nyomás hatására a jégtorlasz megemelkedett és pusztító “romboló hajóként” továbbúszott, rendszerint minden útjába kerülő dolgot letarolva.

Forrás: Dunaiszigetek.blog

Egyre több természetes vizünk fagy be

 

Megnyílt a jégpálya az Agárdi Popstrandon, a Velencei-tónál – tájékoztatta az MTI-t a programok főrendezője szombat reggel.

Jég
Turbók János elmondta: a popstrandnál kijelölt pályán biztonságos, 11 centiméter vastag természetes jégfelület várja a téli sportok kedvelőit. Az ingyenes jégpályán fakutya- és korcsolyakölcsönzéssel, melegedővel, büfével és fűtött nyilvános vécével is várják a vendégeket. A jéglejáró stégnél a biztonság érdekében léceket és deszkákat is kihelyeztek – tette hozzá. A tapasztalatok alapján az állóvizek jege akkor tekinthető kellő szilárdságúnak, ha a vastagsága eléri vagy meghaladja a 10 centimétert.
A Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság arról tájékoztatott, hogy a szabad vizek jegén csak abban az esetben szabad tartózkodni, ha a jég kellő szilárdságú, nem olvad, nem mozog, és akkor is csak azokon a helyeken, amelyek nem esnek tiltó rendelkezések hatálya alá.

A Balatonon még nem nyitottak hivatalos korcsolyázási lehetőséget. Noha vasárnap délelőtt már 13 centiméteres jégvastagságot mértek Siófoknál, a vízi rendészet továbbra sem ajánlja téli sportolásra a Balaton jegét, annak egyenetlensége miatt. A Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője, Méhes Dóra elmondta: hogy a korábbi napok szeles időjárása több helyen megtörte a jeget, és bár a szabaddá vált vízfelületek azóta a nagy hideg miatt újra befagytak, de ezeken a területeken a jégvastagság még nem éri el a 10 centiméteres vastagságot, vagyis az nem biztonságos. Fonyódtól nyugatra ráadásul kisebb hódara is hullott, ami eltakarja a jég egyenetlenségeit.

A Dunán úszó jégtáblák Győrnél - fotó: Opre Gábor

A Dunán úszó jégtáblák Győrnél – fotó: Opre Gábor

A Duna vizén is jégzajlás indult meg. A holtágak sokfelé befagytak, de ezek jégvastagsága igen bizonytalan, nem tanácsos rájuk merészkedni. Ugyancsak ez a helyzet a Tiszán, illetve annak holtágain kialakult jégpáncéllal.

A Vízirendészeti Rendőrkapitányság arra hívta fel a figyelmet, hogy a szabad vizek jegére csak akkor szabad lépni, ha az már kellő szilárdságú, nem olvadt, nem mozog. Éjszaka vagy rossz látási viszonyok között pedig még akkor is tilos a jégen tartózkodni, ha egyébként biztonságosnak számít. Ugyancsak tilos a jégre lépni kikötők területén, valamint a folyókon, rianás esetén a Balatonon.
Azt is javasolták, egyedül senki ne menjen a jégre, ne álljanak szorosan egymás mellé nagy csoportban. Ha gyanús ropogást, recsegést észlelnek, azonnal a jégre kell feküdni és hason csúszva meg kell próbálni elérni a legközelebbi biztos pontot, partot, stéget – írták.
Beszakadás esetén igyekezni kell a jég szélében megkapaszkodni, a legközelebbi biztos pont felé mozdulni, közben segítséget kérni. Kerülni kell a felesleges mozdulatokat, hogy a ruházatban lévő szigetelő légréteg ne tudjon távozni. Partot érés után azonnal meleg helyre kell menni, meg kell szárítkozni, forró, meleg italt tanácsos fogyasztani, de kerülni kell a kávé és az alkohol fogyasztását – olvasható a közleményben.
Azt is javasolták, hogy senki ne kezdjen felelőtlenül mások mentésébe, mert azzal az életüket kockáztathatják, inkább hívjanak segítséget. A mentést végzőt kötelekkel kell biztosítani, vagy egy hosszú erős ágat, ruhadarabot nyújtva a bajbajutottnak, ha pedig többen vannak, egymás lábát fogva, “hason fekvő láncként” is segíthetnek. Ezután pedig azonnal hívni kell a mentőket – emelték ki.

Forrás: MTI

Januári Jeles Napok

Január az év első hónapja. Ősi magyar nevén Fergeteg hava, illetve mai népi elnevezése Boldogasszony hava. Nevét Janus isten után nyerte, akit a szerencsés kezdet, illetve a kapuk és átjárók isteneként is tiszteltek az ókori Rómában. A január és a február volt az utolsó két hónap, amit utólag hozzáadtak a római naptárhoz, mivel az ókori rómaiaknál ez a téli időszak eredetileg nem kapott hónapot. Bár egy ideig még március volt az év első hónapja, hamarosan a január vette át ezt a helyet, azelőtt a tizenegyedik hónapnak számított.

Az éghajlati statisztikák szerint a jellemző minimum hőmérséklet -5 / -2 °C, míg a jellemző maximum hőmérséklet 0 / 3 °C, 19-38 mm csapadék hullik és a napsütéses órák száma 50-68 óra körül van összesen a hónap folyamán. Már hosszabbodnak a nappalok és ez látható a napsütéses órák számában is, igaz, gyakran fordul elő még a decemberre is oly jellemző párás, szürke, ködfelhős idő és a napi középhőmérséklet ebben a hónapban a legalacsonyabb.

  • január 1.: Újév napja. Újév reggelén a férfiak köszönteni mentek a rokonokhoz, de az asszonyok ekkor nem léphettek ki a házból, mert január 1-jén asszonnyal találkozni szerencsétlen esztendőt jelent.
    Azt is jól meg kell gondolni, hogy mit teszünk először újév napján, mert jó eséllyel gyakran tesszük majd ugyanezt egész évben. Sokan ezért elsején le sem fekszenek napközben, nehogy a betegség, ágyhoz kötöttség nyűgjét vonják magukra.
  • január 3.: 2006-ban jelentős havazás volt Németországban. A lehullott hó súlya alatt beszakadt egy jégpálya teteje. 11 ember halt meg a katasztrófában. Utólag kiderült, hogy a tető műszaki állapota sem volt megfelelő.
  • január 3-4.: A Quadrantida meteorraj maximuma. Ez a raj rövid ideig aktív, sok hullócsillagot csak 3-ról 4-re virradó éjszaka lehet megfigyelni belőle (ha az időjárás is megengedi). A meteorok sikeres észleléséhez sötét, zavaró fényektől mentes helyszín szükséges. Megpillantásukhoz nem kell távcső, de a meleg ruházat nélkülözhetetlen.
  • január 4.: A Föld a Nap körüli pályáján e napon éri el a Naphoz legközelebb eső pontot (perihélium), azaz ekkor halad el a Föld a legközelebb a Naphoz. Érdekes, hogy ennek ellenére a napsugarak ereje ilyenkor a leggyengébb. Ez a Föld tengelyének dőlése, illetve az ebből következően igen kis szögben, ferdén beeső napsugaraknak és a rövid nappaloknak köszönhető.
  • január 6.: Vízkereszt napja. Ráerősítő a téljóslásban: ha ezen a napon az eresz csurog (olvad), akkor hosszú lesz a tél, ám, ha a hó esik, akkor korán kitavaszodik. Sokára jön viszont el a tavasz, ha Vízkeresztkor fagy. E nap száraz időjárása azt ígéri: zivataros lesz a nyár. Az eső ellenben azt jelzi: csapadékos lesz a tavasz is. Régen leginkább annak örültek, ha Vízkereszt napján fújt a szél, az jó termőidőt, szerencsés évet jövendölt.
  • január 17.: 1783-ban, Eszéken több napja tartó esőzések, zivatarok és jégeső miatt, január 17-én viharoszlatási célból ágyúkkal lőtték az égboltot. Akkoriban úgy vélték, hogy a mozsárszerű ágyú elsütésekor keletkező levegőhullámok a képződő viharfelhőre oszlatólag hatnak. Természetesen a viharfelhő képződés energiamennyiségéhez a viharágyú által kifejtett energia az elenyészőnél is kevesebb. (Réthly Antal gyűjteménye)
  • január 17.: TÉLI SZENT ANTAL napja. A beteg emberek, állatok védőszentje volt.
  • január 18.: Negyvenes időjósló nap a népi időjóslásban. A mondás szerint „Piroska napján, ha fagy, negyven napig el nem hagy” (a fagy).
  • január 20.: Fábián és Sebestyén napja. A hagyomány szerint ez az első tavaszébresztő nap. Ekkortájt kezdenek a fák mézgásodni, nedvet szívni.
  • január 21.: Ágnes napja. A régiek megfigyelése szerint, ha ezen a napon derült az idő, akkor jó termés lesz az évben. E napon böjtölve, és néhány egyéb előírást követve a lányok megálmodhatják jövendőbelijüket. (Szent Ágnes)
  • január 22.: A szőlősgazdák egyik védőszentjének napja. „Ha megcsordul Vince, tele lesz a pince” illetve „Hogyha fénylik Vince, megtelik a pince” – ha meg nem csepereg, nem lesz elég bor. A hagyomány szerint ezen a napon “Vince-vesszőt” metszenek, és nótaszóval vonulnak haza a dombról. A szőlővesszőket a meleg szobába öblös szájú üvegbe helyezik. Ha ezek kihajtanak, akkor nem fognak elfagyni a szőlőszemek. Vince időjárását mindenütt figyelemmel kísérték a szőlősgazdák.
  • január 25.: PÁLFORDULÓ napja. Negyvenes napnak számít. Azt tartják, az aznapihoz hasonló időjárás lesz a következő negyven napig. Ha az ember meglátja az árnyékát, hosszú télre kell számítani. Az állatok is jelezték e napon az időt. A medve ugyanis, ha e napon kijön a barlangjából, jó idő lesz. Általános hiedelem szerint Pál fordulásakor a tél ellenkezőjére fordul, vagy jégtörő, vagy jégcsináló lesz.
A raj a múlt század elején a csillagképek közötti “rendcsinálásnak” áldozatul esett Quadrans Muralis csillagról kapta nevét – radiánsának területe a jelenlegi Hercules és Bootes közé esik.