tél | Eumet.hu – Időjárás-előrejelzés

Januári Jeles Napok

Január az év első hónapja. Ősi magyar nevén Fergeteg hava, illetve mai népi elnevezése Boldogasszony hava. Nevét Janus isten után nyerte, akit a szerencsés kezdet, illetve a kapuk és átjárók isteneként is tiszteltek az ókori Rómában. A január és a február volt az utolsó két hónap, amit utólag hozzáadtak a római naptárhoz, mivel az ókori rómaiaknál ez a téli időszak eredetileg nem kapott hónapot. Bár egy ideig még március volt az év első hónapja, hamarosan a január vette át ezt a helyet, azelőtt a tizenegyedik hónapnak számított.

Az éghajlati statisztikák szerint a jellemző minimum hőmérséklet -5 / -2 °C, míg a jellemző maximum hőmérséklet 0 / 3 °C, 19-38 mm csapadék hullik és a napsütéses órák száma 50-68 óra körül van összesen a hónap folyamán. Már hosszabbodnak a nappalok és ez látható a napsütéses órák számában is, igaz, gyakran fordul elő még a decemberre is oly jellemző párás, szürke, ködfelhős idő és a napi középhőmérséklet ebben a hónapban a legalacsonyabb.

  • január 1.: Újév napja. Újév reggelén a férfiak köszönteni mentek a rokonokhoz, de az asszonyok ekkor nem léphettek ki a házból, mert január 1-jén asszonnyal találkozni szerencsétlen esztendőt jelent.
    Azt is jól meg kell gondolni, hogy mit teszünk először újév napján, mert jó eséllyel gyakran tesszük majd ugyanezt egész évben. Sokan ezért elsején le sem fekszenek napközben, nehogy a betegség, ágyhoz kötöttség nyűgjét vonják magukra.
  • január 3.: 2006-ban jelentős havazás volt Németországban. A lehullott hó súlya alatt beszakadt egy jégpálya teteje. 11 ember halt meg a katasztrófában. Utólag kiderült, hogy a tető műszaki állapota sem volt megfelelő.
  • január 3-4.: A Quadrantida meteorraj maximuma. Ez a raj rövid ideig aktív, sok hullócsillagot csak 3-ról 4-re virradó éjszaka lehet megfigyelni belőle (ha az időjárás is megengedi). A meteorok sikeres észleléséhez sötét, zavaró fényektől mentes helyszín szükséges. Megpillantásukhoz nem kell távcső, de a meleg ruházat nélkülözhetetlen.
  • január 4.: A Föld a Nap körüli pályáján e napon éri el a Naphoz legközelebb eső pontot (perihélium), azaz ekkor halad el a Föld a legközelebb a Naphoz. Érdekes, hogy ennek ellenére a napsugarak ereje ilyenkor a leggyengébb. Ez a Föld tengelyének dőlése, illetve az ebből következően igen kis szögben, ferdén beeső napsugaraknak és a rövid nappaloknak köszönhető.
  • január 6.: Vízkereszt napja. Ráerősítő a téljóslásban: ha ezen a napon az eresz csurog (olvad), akkor hosszú lesz a tél, ám, ha a hó esik, akkor korán kitavaszodik. Sokára jön viszont el a tavasz, ha Vízkeresztkor fagy. E nap száraz időjárása azt ígéri: zivataros lesz a nyár. Az eső ellenben azt jelzi: csapadékos lesz a tavasz is. Régen leginkább annak örültek, ha Vízkereszt napján fújt a szél, az jó termőidőt, szerencsés évet jövendölt.
  • január 17.: 1783-ban, Eszéken több napja tartó esőzések, zivatarok és jégeső miatt, január 17-én viharoszlatási célból ágyúkkal lőtték az égboltot. Akkoriban úgy vélték, hogy a mozsárszerű ágyú elsütésekor keletkező levegőhullámok a képződő viharfelhőre oszlatólag hatnak. Természetesen a viharfelhő képződés energiamennyiségéhez a viharágyú által kifejtett energia az elenyészőnél is kevesebb. (Réthly Antal gyűjteménye)
  • január 17.: TÉLI SZENT ANTAL napja. A beteg emberek, állatok védőszentje volt.
  • január 18.: Negyvenes időjósló nap a népi időjóslásban. A mondás szerint „Piroska napján, ha fagy, negyven napig el nem hagy” (a fagy).
  • január 20.: Fábián és Sebestyén napja. A hagyomány szerint ez az első tavaszébresztő nap. Ekkortájt kezdenek a fák mézgásodni, nedvet szívni.
  • január 21.: Ágnes napja. A régiek megfigyelése szerint, ha ezen a napon derült az idő, akkor jó termés lesz az évben. E napon böjtölve, és néhány egyéb előírást követve a lányok megálmodhatják jövendőbelijüket. (Szent Ágnes)
  • január 22.: A szőlősgazdák egyik védőszentjének napja. „Ha megcsordul Vince, tele lesz a pince” illetve „Hogyha fénylik Vince, megtelik a pince” – ha meg nem csepereg, nem lesz elég bor. A hagyomány szerint ezen a napon “Vince-vesszőt” metszenek, és nótaszóval vonulnak haza a dombról. A szőlővesszőket a meleg szobába öblös szájú üvegbe helyezik. Ha ezek kihajtanak, akkor nem fognak elfagyni a szőlőszemek. Vince időjárását mindenütt figyelemmel kísérték a szőlősgazdák.
  • január 25.: PÁLFORDULÓ napja. Negyvenes napnak számít. Azt tartják, az aznapihoz hasonló időjárás lesz a következő negyven napig. Ha az ember meglátja az árnyékát, hosszú télre kell számítani. Az állatok is jelezték e napon az időt. A medve ugyanis, ha e napon kijön a barlangjából, jó idő lesz. Általános hiedelem szerint Pál fordulásakor a tél ellenkezőjére fordul, vagy jégtörő, vagy jégcsináló lesz.
A raj a múlt század elején a csillagképek közötti “rendcsinálásnak” áldozatul esett Quadrans Muralis csillagról kapta nevét – radiánsának területe a jelenlegi Hercules és Bootes közé esik.

Havazás 12.28.

Csütörtökön erős hidegfront vet véget a karácsony alatt tapasztalt szokatlanul enyhe időszaknak.

A hajnali időszakban, a déli országrészben még meglepően enyhe volt, +10 fokok sem voltak ritkák. Az enyhe levegőt erős déli szél szállította a térségbe. Ezzel szemben északnyugaton már reggel érezhető a front közeledése. Ott mérsékeltebb még a légmozgás, ami fokozatosan fordul nyugatira, majd északnyugatira a délelőtt folyamán.
Borongós időben országszerte előfordulnak esők, záporok a nap folyamán. Sőt, amikor a bezúduló hideg levegő találkozik a déli országrészben lévő meleg légtömeggel, akár dörgéssel, villámlással kísért zivatar is lehet.
A hidegfronttal érkező hideg levegő egyre inkább lehetőséget biztosít a csapadék halmazállapotának téliesre fordulásához. Erre leginkább az északnyugati, majd északi országrészben van esély.

Az alábbi előrejelzési térképeken a halmazállapot váltás lehetséges forgatókönyve látható:

mo-01-24 mo-01-25
mo-01-26 mo-01-27
mo-01-26 mo-01-27

Az 512x512 GFS térképei az alábbi linken érhetőek el: Előrejelzési térképek

Amennyiben ez a forgatókönyv válik valóvá, az északnyugati országrészben helyenként akár 5-15 cm-nyi hó is hullhat péntek reggelig. Az északi és északkeleti térségben elsősorban péntek hajnalban és délelőtt lehet hóesés, de várhatóan ekkor már gyengül a csapadék intenzitása.

Mivel a hőmérséklet várhatóan péntek hajnalban is fagypont köré hűl, sőt inkább fagypont főlött marad, az érintett területen is, a lehulló hó olvadásba kezd.

Téli napforduló

A téli napforduló az északi féltekén, ahol Magyarország is található, a csillagászati tél kezdetét jelenti. De ezen felül még sok-sok hagyomány kapcsolódik hozzá.

A napforduló (latinul solstitium (sol+stare)) csillagászati kifejezés, mellyel a Napnak a Föld egyenlítőjéhez való helyzetét fejezzük ki. A napforduló az a pillanat, amikor a Föld forgástengelye a legnagyobb szögben hajlik el a Nap sugaraitól. Technikailag a Téli napforduló idején, a Nap közvetlenül a Baktérítő fölött delel. Az északi féltekén a téli napfordulóig a Nap északról délre halad, utána pedig délről észak felé kezd mozogni, és az év legrövidebb nappalát (következésképpen a leghosszabb éjszakáját) adja. A téli napforduló az északi féltekén december 21-én (esetenként 22-én) van. 2017-ben december 21-én, 16:29-kor következik be.
Érdekesség, hogy a legkorábbi napnyugta már a hónap első felében bekövetkezik, és másodperces eltéréssel, napokon keresztül (12.06.- 12.16.) azonos időpontban nyugszik a Nap. A legkésőbbi napkelte időpontja azonban az év legvégére, illetve az új év első napjaira esik. Az aktuális hónap napkelte-napnyugta  időpontjait megtalálják a “NAP-HOLD” menüpont alatt.

A Föld éves útja a nap körül

A Föld éves útja a nap körül

 

A Föld Nap által történő megvilágítása a téli napforduló idején

A Föld Nap által történő megvilágítása a téli napforduló idején

 

Jellemző pozíciók december 21-én:

  • Az Északi-sarkon a Nap nem kel fel, hanem 23°-kal a horizont alatt tartózkodik.
  • Az északi sarkkörön a Nap középpontja éppen a déli horizonton tartózkodik, anélkül, hogy feljebb emelkedne. Ez az év egyetlen napja, amikor a Nap nem kel fel.
  • Magyarországról nézve a téli napforduló idején a Nap 19° magasan delel, 8,5 órát van fent.
  • A Ráktérítőn a Nap 43°-on delel, 11 órát van fent.
  • Az Egyenlítőn a Nap 66,5°-on delel, 12 órát van fent.
  • A Baktérítőn a Nap 90°-on delel, 13,5 órát van fent.
  • A déli sarkkörön a Nap 47°-on delel, 27 órát van fent. (aznap egész nap, és előtte-utána 1,5-1,5 órát)
  • A Déli-sarkon a Nap állandó magasságon, 23°-on kering.

 

Téli napforduló Fairbanks-ben (Alaszka 2012 December 21.). A Nap szinte fel sem emelkedik a horizont fölé:

A legtöbb kultúrában számos ősi népi szokás kapcsolódik a téli napforduló idejéhez. Ünnepségek kísérik, mint például az ókori római Saturnalia, a zsidó Hanuka, az afroamerikai Kwanzaa, vagy maga a Karácsony, melyet valószínűleg Mithrász napisten kultuszából, illetve több pogány ünnepből vett át a keresztény vallás.

Az ősi magyarság egyik legnagyobb ünnepe is a Téli napforduló, vagy ahogyan akkor hívták a Karacsun volt.
A kínai krónikák, már a hunok esetében is feljegyezték a sötétség fordulójának megünneplését. A turáni népek hitvilágában ez a nap a megújulást az újjászületést jelképezte. A sötétség átfordulását a világosságba: kara csun ünnepe.

A sztyeppei lovasnomád népek hitvilágában, így a magyarokéban is nagyon fontos szerepet játszott a ”Téli napforduló” megünneplése. Valószínűleg az ősi magyar neve a “kara csun” volt. A “kara”- feketét, sötétet jelent a türk nyelvekben és feltehetően a régi magyar nyelvben is, valamint a “csun” – fordulás szóösszetételből állt össze az ünnep elnevezése: Karacsun. A sötétség átfordulása után egyre nő a fény, a nappali világosság ideje. A fény csökkenésének, növekedésbe való átfordulását, a majdan elérkező tavasz és megújulás reményét ünnepelték az Anyatermészetet tisztelő ősi hitvilágban.

A Karacsun- Karácsony, olyan erősen gyökeredzett a magyar hagyományban, hogy a magyarság körében jóval később meghonosodott keresztény ünnepre a Karácsonyra (itt már Jézus születésének ünnepére) is ezt a szót vetítették át. A legtöbb európai nyelvben a Karácsony ünnepének elnevezése Jézus Krisztus nevéből származik (pl. angol: Christmas) vagy az Ő megszületéséből, a születni szóból (olasz: Natale, spanyol: Navidad illetve a szláv nyelvekben pl. orosz: Rozsdesztvo is a születésre emlékeztet). Kivételt szinte csak a magyar képez (illetve a román: Craciun, ejtsd: kröcsun amely a magyar karácsony, esetleg egy hasonló alakú besenyő illetve kun szó átvétele).

Forrás: Wikipédia

Decemberi Jeles Napok

December az év utolsó hónapja, egyben az első (vagy inkább utolsó, ha a naptári időrendet nézzük) téli hónap. Első napja a meteorológiai tél kezdetének napja.
Az év végi ünnepek ugyan fénybe borítják, de ez hazánkban a legsötétebb hónap, ugyanis decemberben vannak az év legrövidebb nappalai vagy másképp fogalmazva a leghosszabb éjjelei. Azaz a legrövidebb ideig ebben a hónapban van a Nap a horizont felett. Ráadásul a Nap égi útja annyira megváltozott, annyival alacsonyabban jár, hogy dec. 21-én egy fénysugár nyaláb kb. 3-szoros területen oszlik el, mint a nyári napfordulónál. Tehát 3-szor akkora területre jut ugyanannyi fény, illetve hőenergia.napgeo1Az éghajlati statisztikák szerint a jellemző minimum hőmérséklet -4 / -2 °C, míg a jellemző maximum hőmérséklet 2 /4 °C, 35-45 mm csapadék hullik és a napsütéses órák száma 36-59 óra körül van összesen a hónap folyamán. Gyakoriak a tartósan szürke, ködfelhős, komor napok, melyek sokakra álmosító, lehangoló hatással vannak. A nagy “sötétség” miatt érdemes gondolni a D-vitamin pótlásra, melynek előállításához a szervezetnek napfényre van szüksége.

  • december 1.: Meteorológiai tél kezdete.
  • december 3.: 1976-ban ezen a napon mérték az eddigi legalacsonyabb légnyomás értéket hazánkban. 980 hPas. Budapesten.
  • december 12-14.: Geminidák csillaghullás maximuma erre az időszakra esik. Ritkán és nehezen megfigyelhető az ilyenkor jellemzőbb felhős, ködös égbolt miatt.
  • december 13.: Luca napja. Rengeteg népszokás kapcsolódik ehhez a naphoz. A lányok ilyenkor tudhatják meg jövendőbelijük kilétét, illetve a Luca-szék készítését is ezen a napon kell elkezdeni, és Karácsonyra befejezni. A hiedelem szerint, aki rááll karácsonykor az éjféli misén pontban éjfélkor a maga által készített székre, az megláthatja, hogy kik a boszorkányok, mert ilyenkor azok szarvat viselnek. A néphagyomány szerint Luca napjától figyelték az időjárást. A karácsonyig eltelt 12 nap az elkövetkező év 12 hónapját jelölte. Eszerint minden hónap olyan lesz, mint a neki megfelelő nap a tizenkettőből. Ha esik, esős, ha száraz, akkor a hónap is száraznak várható.
  • december 16.: E napon, illetve az e nap körüli napokon van a legkorábbi napnyugta az évben. Érdekes, hogy a legrövidebb nap nem erre a napra esik, azaz a napkelte még pár napig növeli az időpontját, azaz napról-napra kicsit később van.
  • december 21.: A csillagászati tél kezdete, a téli-napforduló napja. A téli napforduló az a pillanat, amikor a Föld forgástengelye a legnagyobb szögben hajlik el a Nap sugaraitól. Az északi féltekén a téli napfordulóig a Nap északról délre halad, utána pedig délről észak felé kezd mozogni, és az év legrövidebb nappalát (következésképpen a leghosszabb éjszakát) adja.
    Magyarországról nézve a téli napforduló idején a Nap 19° magasan delel, s csupán 8 órán keresztül tartózkodik a horizont felett.
  • december 22.: Az ellipszis alakú pálya miatt a Nap – Föld távolság az év során mintegy 5 millió km-t ingadozik. A földpálya Nap közeli pontja a perihélium, amin dec. 22-én tartózkodik a Föld. A Nap – Föld távolság perihéliumban 147,1 millió km. A Föld a Naphoz közelebb gyorsabban, a Naptól távolabb lassabban halad a pályáján. (Kepler 2. törvénye)
  • december 25.: Karácsony első napja. A népi időjóslás azt tartja: “Ha Fehér Karácsony akkor Zöld Húsvét, ha Fekete Karácsony akkor Fehér Húsvét.” Illetve ha tiszta, napos az idő, akkor száraz nyár, jó gyümölcstermés, sok bor várható. Ha karácsony másnapján, Istvánkor (dec. 26.) is szép, napos idő van, akkor mindenből jó termés lesz.
  • december 31.: A népi megfigyelés szerint: Szilveszter éjszakáján, ha szépen ragyognak a csillagok, akkor bőséges aratás és szüret várható. Ellenben, ha szilveszter éjjel esik, újév reggelén már süt a nap, akkor rossz lesz a termés. Az esztendő utolsó estéje, s a következő év első napja időjárása ha egyforma, akkor együttesen jó termés, gazdag esztendő várható.
    A népszerű szokások közé tartozott, hogy az óévet hatalmas lárma, zaj, kolompolás kíséretében búcsúztatták el. Ez valószínűleg arra az ősi rituáléra vezethető vissza, hogy a gonosz hatalmak távozzanak az óévvel együtt.
    Általánosan elfogadott hiedelem, hogy Újév napján tilos a szemetet kivinni a házból, mert kidobjuk vele együtt jövő évi szerencsénket is. Továbbá tilos mosni, de főleg teregetni (a kiterítésre, vagyis halálozásokra utal), és nem jó bármit is kölcsönadni ilyenkor, mert nehezen jön majd vissza a házba, ráadásul egész éven át minden kifelé megy majd onnan.
    Újév reggelén a férfiak köszönteni mentek a rokonokhoz, de az asszonyok ekkor nem léphettek ki a házból, mert január 1-jén asszonnyal találkozni szerencsétlen esztendőt jelent.
    Azt is jól meg kell gondolni, hogy mit teszünk először újév napján, mert jó eséllyel gyakran tesszük majd ugyanezt egész évben. Sokan ezért elsején le sem fekszenek napközben, nehogy a betegség, ágyhoz kötöttség nyűgjét vonják magukra.

Rekord enyhe nap 2017.12.12.

rekordAz Országos Meteorológiai Szolgálat  drávaszabolcsi mérőállomásán, 2017. december 12-én 18,8 fokot mértek, ami 1,6 fokkal magasabb, mint a mai napon eddig mért legmelegebb hőmérséklet, amelyet 1994-ben Bácsalmáson (17,2 fok) regisztráltak. Ez a melegrekord a mai napon több helyen is megdőlt, összesen a szolgálat 15 állomásán volt magasabb a mai maximum, az eddig regisztráltnál.

A szélsőségek válogatása és ellenőrzése a mérések kezdete óta tart, ennek ellenére előfordulhat, hogy a bemutatottnál szélsőségesebb értékek is bekövetkeztek, vagy esetleg hibás érték maradt az adatok között, különösen a XX. század első felében, amely időszakról túlnyomó részben csak kéziratos formában vannak adataink.

Hétvégi menü: eső, havas eső, hó, kis napsütés:

Egy térségünkben örvénylő mediterrán ciklon okoz igencsak változékony és csapadékban gazdag időjárást az előttünk álló hétvégén, illetve a jövő hét első felében. Az előrejelzési térképeket követve látható, hogy térben és időben is jelentősen változik a csapadék halmazállapota. Nézzük mit tart a GFS előrejelző modell a legvalószínűbbnek:

Péntek délután sokfelé, szinte szerte az országban, de kiemelten a nyugati országrészben eső érkezése várható.

mo-01-22 mo-01-23

A késő esti óráktól, északnyugat felől érkezik a ciklon hidegfrontjának szele. A hideg levegő beáramlásának hatására északnyugaton, majd nyugaton és északon egyre többfelé válthatja havas eső, majd hóesés az esőt, de mindeközben a csapadék intenzitása is jelentősen csökken, sokfelé meg is szűnik.

mo-01-24 mo-01-25
mo-01-26 mo-01-27

Szombaton, napközben, a Dunától nyugatra csak gyenge, szórványosan, főként délen előforduló csapadék ígérkezik, többnyire hószállingózás, hózápor, délen gyengülő hóesés formájában, melyhez erős lökésekkel kísért északnyugati szél társul.
A Dunától keletre, azon belül is inkább a Tiszántúlon várható több csapadék. Kezdetben eső, a hideg levegő érkezésével egyre inkább havas eső, a hegyekben havazás, majd délután és este, síkvidéken is kell havazásra számítani. Szombat este és éjjel, a keleti országrészben pár centiméteres hótakaró is kialakulhat a péntek reggeli modelleredményeket elemezve:

mo-01-28-3 mo-01-29-2
mo-01-30-2 mo-01-31-2
mo-01-32 mo-01-33-1

Vasárnap hajnalra a keleti térséget is elhagyja várhatóan a csapadék. Napközben előreláthatólag ködfelhős, párás és naposabb területek, időszakok váltakoznak:

mo-01-34 mo-01-35

A cikkben található előrejelzési térképeket naponta 4 alkalommal frissítjük. Előrejelző kollégánk is ezt használja. A képek a GFS előrejelző modell eredményét mutatják, melyektől az EUMET előrejelzése esetenként eltérhet. A prognózist készítő meteorológus más modelleket és az aktuális méréseket is figyelembe veszi a szöveges előrejelzés készítésekor.

Vasárnap újabb havazás várható

Vasárnap hajnalra, dél, délkelet felől egy kiadósabb csapadékot is magával hozó mediterrán ciklon éri el hazánkat.

A ciklon felhőzetének köszönhetően túlnyomórészt erősen felhős, borongós idő lesz az országban, de mivel a legvalószínűbb útja elsősorban az ország keleti térségét érinti majd, a Dunántúl felett időnként elvékonyodhat a felhőtakaró.
Csapadékra már a hajnali óráktól kezdve számítani kell. Reggel, illetve délelőtt elsősorban délkeleten hullik, de a Dunántúl északnyugati területeinek kivételével szinte mindenhol lehet gyenge szitálás, hószállingózás. A várt halmazállapot igen bizonytalan, illetve váltakozó. Mindenesetre délelőtt az alábbi képen pirossal ábrázolt csapadék inkább esőbe, a fehérrel ábrázolt inkább hóba hajlónak ígérkezik:

mo-01-28

Délután északkelet felé helyeződik a csapadék zöme. A nappali időszakban marad a vegyes, illetve váltakozó halmazállapot, majd napnyugtát követően egyre inkább havazásba válthat gyengülő intenzitással:

mo-01-30

mo-01-31

Éjjel is lehet még gyengülő hóesés, hószállingózás, de egyre inkább északkeletre húzódik vissza a csapadék. Teljesen azonban nem szűnik meg várhatóan hétfőn sem. Akkor azonban már csak szórványosan fordulnak elő gyenge szitálások, hószállingózások:

mo-01-33

Amennyiben a szombat hajnali modellfutás által valószínűsített helyzet valósul meg, a déli, délkeleti országrészben is kialakulhat 5 cm körüli, erősen olvadó, vizes hótakaró. Az északkeleti térségben helyenként a 10-15 cm-t is meghaladó hóréteg gyűlhet össze hétfő hajnalra, illetve az Északi-középhegységben tovább hízik a hóvastagság.

Télire fordul az időjárás

Még december megérkeztét sem várja meg az időjárás a téli csapadék megérkezésével. Nem országszerte, de az ország északi, északnyugati térségében havas eső, ónos eső, havazás is várható szerda hajnaltól csütörtök estig. A csapadék több hullámban, változó intenzitással és szünetekkel tarkítva érkezik.
mo-01-28
Szerda reggel, Komárom-Esztergom-, Nógrád-, Pest-, kisebb eséllyel Fejér- és Heves-megyékben havas eső, illetve a hőmérséklet függvényében akár ónos eső is kialakulhat. A talaj még nem fagyott át, így fagypont alatti hőmérséklet esetén is kérdéses, hogy lefagy-e a folyékony halmazállapotú csapadék.
Napközben az északi, északnyugati térségben síkvidéken is megvan az esélye hóesés előfordulásának, míg a hegyekben tartós havazásra lehet készülni. A legtöbb hó a Pilis-, Cserhát-, Mátra- területére ígérkezik, ott 5-10 cm feletti új hóréteg is összegyűlhet.

mo-01-29
Csütörtök hajnaltól délelőttig, az északnyugati országrészben síkvidéken is megnő az esélye tartósabb hóesés kialakulásának. A pár órás havazás eredménye várhatóan átmenetileg megmaradó, erősen olvadó, latyakos hó, de a hegyekben, az Alpokalján és a Bakonyban hosszabb életű hótakaró is várható, illetve az Északi-középhegységben is hullik friss hó a nap folyamán.
mo-01-36

Pénteken csapadékmentesebb, napsütésesebb napra van kilátás, majd szombaton és vasárnap ismét lehet hava eső, hóesés az országban.

Előrejelzésünk megyei bontását itt olvashatják: Megyei előrejelzés

A friss előrejelzési térképeinket itt érhetik el: GFS előrejelzési térképek

Havazás a környező országok hegyeiben

Sokfelé havazott a szomszédos országok hegyeiben október első hétvégéjén. Ez ugyan nem példa nélküli, de mindenesetre korainak mondható  havazás.

Vastag hóréteg képződött az elmúlt 24 órában a romániai Déli-Kárpátok magas hegyein és a Székelyföldet határoló Kárpát-kanyarban. A romániai meteorológiai szolgálat honlapján elérhető adatok szerint a legvastagabb hótakarót a Bucsecs hegységben, a 2505 méteres Omu közelében mérték. Itt 90 centiméteres! a hóréteg vastagsága. A Digi24 hírtelevízió beszámolója szerint a Transzbucsecs magashegyi úton nagy nehézségek árán sikerült kiszabadítani a hó fogságából egy élő állatokat szállító teherautót.

A romániai közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) a hasonló helyzetek megelőzésére ideiglenesen lezárta a Déli-Kárpátokat Szászsebestől délre átszelő Transzalpina magashegyi utat, amelyen a hóeltakarító munkagépeknek jelentős vastagságú hóréteget kellett félretolniuk.

Videó: CNAIR / StiriMeteo.com

Székelyföld keleti peremvidékén is havazott. A meteorológiai szolgálat vasárnap délután frissített hótérképe szerint a Kovászna megye határán fekvő, 1777 méter magas Lakóca csúcson 40 centiméteres a hóréteg vastagsága.

Esett Észak-Montenegróban is. A fényképek tanúsága szerint 900méter magasságban 20-30 cm-es hótakaró alakult ki október 7-e reggelre.

Fotók: Bassa Pianura Padana ; e Meteo

Fotók: Bassa Pianura Padana ; e Meteo

Fotók: Bassa Pianura Padana ; e Meteo

Horvátország is kapott a téli csapadékból. A képek a Dinári hegységben készültek október 7-én hajnalban:hr2

hr

Fotók: Boris Gavrić / Crometeo

Havas képeket készítettek Bosznia-Hercegovinából, a Szarajevó környéki Bjelašnici és Visočici hegyekről is:
szara2

 

szara

Fotó: Renato Selimovic

SZARA3

Fotó: Darko Mrvelj

Forrás: MTI, Crometeo, Sebvere Weather Europe

A Tiszán jeges árhullám vonul, többfelé belvízvédelmi készültség van érvényben

A Tiszán jeges árhullám folyik, emellett az országban már tíz szakaszon rendeltek el belvízvédelmi készültséget – olvasható az Országos Műszaki Irányi Törzs (OMIT) hétfői, MTI-hez eljuttatott közleményében.

A Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság azt közölte, a Tisza az országhatártól Tivadarig apad, lejjebb viszont árad. A Szamos és a Túr végig árad. A folyókon kialakult jégen tartózkodni tilos és életveszélyes – jelezték.
Az OMIT kifejtette: az elmúlt napon elsősorban a Nyugat-Dunántúlon, illetve Ausztria keleti részén hullott területi átlagban is számottevő csapadék, ami ezeken a tájakon hétfőn is várható.

Lónyára is megérkezett a jégtömeg, Hodászi Debóra 2017. február 05-én 13.40-kor készítette ezt a videót a beregi község Tisza partján. (forrás: Háromhatár.hu)

A Tisza felső, kárpátaljai szakasza már apad, a jég döntő része levonult, de a vízgyűjtőn felhalmozódott hó olvadása tovább táplálja az árhullámot. A Tisza vízállását a kialakult jéghelyzet nagymértékben befolyásolja. A folyón további áradás várható, készültségi szint közelében maradnak a vízállások. A továbbiakban is sok helyen várható az elsőfokú szintek feletti vízállások kialakulása.

Árvízvédelmi készültség 2017.02.06. (vizugy.hu)

Árvízvédelmi készültség 2017.02.06. (vizugy.hu)

A Tisza az országhatártól Szatmárcsekéig jégmentes, innen Tiszamogyorósig zajlik a jég, Tiszamogyorós és Zsurk között torlódott állójég van (alatta jégzajlás), majd Záhony térségében 6 kilométer hosszban megcsúszott állójég van. Tiszabezdéd alatt a torkolatig a folyó be van fagyva, illetve megszakításokkal állójég van rajta.
A Szamos Dés alatti szakaszán több kilométer hosszan jégtorlasz indult el a folyón, várhatóan 2-3 méterrel emelkedik a vízszint a jégtorlasz mögött.
Emellett az országban öt vízügyi igazgatóság területén tíz szakaszon rendeltek el belvízvédelmi készültséget. Ebből két szakaszon másodfokú készültség van érvényben. A hirtelen felmelegedés hatására a hó elolvad, de a talaj még nem engedett ki, így a csapadék nem tud beszivárogni. Ezen felül a következő napokban 5-17 milliméter eső várható, s a lefolyást lassítani fogja, hogy a szerdai hidegfront hatására éjszaka lefagynak az elöntések – fejtették ki.

Árvízvédelmi készültség 2017.02.06. (vizugy.hu)

Belvízvédelmi készültség 2017.02.06. (vizugy.hu)

Belvízvédelmi készültség 2017.02.06. (vizugy.hu)

Az OMIT kitért arra is, hogy a magyar jégtörő hajók továbbra is dolgoznak Szerbiában a jégtorlaszok bontásán. Az egyik idevezényelt hajópár a szerb fél javaslatára szétvált: a Jégtörő VII völgymenetben Belgrád irányába indult vissza a megbontott torlasz jegét terelni, aprítani, a Széchenyi pedig folytatta útját, hogy az Újvidék feletti szakaszt felügyelje.

Forrás: MTI; www.fetikovizig.hu; Háromhatár.hu