Téli közlekedés



Egyre erősebben érezteti az időjárás, hogy idén sem kerülhetjük el a telet. Ez a kérdés általában megosztja az embereket, van aki imádja a fagyokat, havat, jeget stb., mások viszont borzongva gondolnak a sötét, hideg, latyakos időszakra. Ez persze nézőpont kérdése és ebben a cikkben nem is célom bármelyik oldal mellett kardoskodni. Egy viszont biztos, a téli időjárás mindenkit ugyanúgy érint közlekedési szempontból. Sajnos a téli félévben sokkal magasabb a baleseti statisztika és igen valószínű, hogy ezt nagyban befolyásolják az ebben az időszakban megváltozó időjárási körülmények. A megelőzésben és a felkészülésben szeretnénk segíteni az alábbi írással.

Talán a legjobb, ha a “főszereplőket”, azaz a veszélyes körülményeket kialakító időjárási tényezőket vesszük sorba.

KÖD

Az ősz beköszöntével az egyik legnagyobb változást a reggeli köd szokta jelenteni. Igen veszélyes tud lenni, mert hirtelen változik a sűrűsége és így könnyen nagy sebességgel futhat bele az óvatlan autós egy sűrűbb ködfoltba, ahol nem csak a látótávolság csökkent ugrásszerűen, hanem a ködből kicsapódó párától nedves útfelszínen jelentősen megnő a féktávolság is. Sőt ha a hőmérséklet a talaj közelében fagypont körül alakul, könnyen le is fagy ez a nedvesség, ami az útfelületet is gyorsan tükörjéggé változtathatja.

Tanácsok:

  1. Párás időben, különösen ha a prognózis ködfoltokra hívja fel a figyelmet, mindenképpen óvatosan vezessenek. Úgy válasszanak utazási sebességet, hogy bármikor biztonságosra tudják azt mérsékelni. A baleset megelőzési szakemberek ajánlása az alábbi: 100 méteres látótávolság esetén ne haladjon gyorsabban 80 km/óra sebességnél, 50 méteres látótávolság esetén ne haladjon gyorsabban 50 km/óra sebességnél, 50 méter alatti látótávolság esetén pedig a 20-30 km/órás sebesség lehet a legbiztonságosabb.
  2. Amennyiben fel van szerelve autója ködlámpával, jó ha tudja, hogy a hátsó ködlámpa használata lakott területen nem engedélyezett. Ennek oka, hogy könnyen elvakíthatja az ön mögött haladó autóst. Ezért lakott területen kívül is csak akkor használja, ha az nem vakítja el az Ön mögött közlekedőt.
  3. A láthatóság csökkenésére a gyalog, illetve kerékpárral közlekedők is gondoljanak! Utóbbiak mindenképp gondoskodjanak a megfelelő kivilágításról, fényvisszaverő öltözékről, és ha lehet még körültekintőbben közlekedjenek forgalomban. A legjobb, ha azt feltételezik, hogy nem látja őket az autó és ennek megfelelően váltanak irányt, adnak elsőbbséget, még akkor is, ha KRESZ alapján nem lenne rá szükség.

ESŐ

Az 2011-es évre ugyan nem igazán volt jellemző, de ősszel gyakoribbá válnak a csendes, de tartós és az egész országot is érintő esők. Vizes útfelületen közismert, hogy megnő a fékút, azaz az a távolság, ami alatt az autó képes megállni. Száraz időben 50 km/óra sebességnél a fékút 20-25 méter, pár csepp eső hatására viszont akár 80-100 métert is megtesz a gépkocsi a fékezéstől a megállásig. Persze mindezt befolyásolhatja a gumiabroncs minősége és a vezető tapasztaltsága. Az már kevésbé közismert, hogy miért nő meg ennyire a féktávolság az eső hatására. Nos, a víz kitölti az útfelszínben lévő egyenetlenségeket, mélyedéseket, ezzel jelentősen lecsökkentve az abroncs és az út közötti tapadási felületet. Itt érdemes beszélni egy érdekes szakkifejezésről, az aquaplaning-ról. Magyarosabban talán vízenfutásnak lehetne hívni. Eza jelenség erős esőben alakulhat ki. Azt jelenti, hogy a gumiabroncs profilja nem tudja tovább kiszorítani az útpályán lévő vizet. Ennek eredményeként az autó rövid ideig szinte siklik a vízfelszínen, a kormány könnyűvé válik és a gépjármű akár irányíthatatlanná is válhat. Az esős időjárás nem csak a féktávolságot növeli, hanem a szélvédő átláthatóságát is csökkenti.

Tanácsok:

  1. Esős körülmények között is az első és legfontosabb a haladási sebesség mérséklése.
  2. Ellenőrizze gyakrabban az ablaktörlő folyadékot és pótolja, ha már fogyóban van. Gondoljon a fagyállóságra is!
  3. Tartson biztonságos követési távolságot, gondolva a fékút megnövekedésére és egyben megakadályozva, hogy a túl sok, felverődő víz és sár átláthatatlanná tegye a szélvédőt.
  4. Vízenfutás kialakulása esetén tartsa a kormányt egyenesen irányban és fékezés helyett inkább használja a kuplungot. A túl alacsony gumiabroncsnyomás és a nem megfelelő abroncsprofil elősegíti a vízenfutás kialakulását. Ezért gondoskodjon arról, hogy az autónak megfelelőek legyenek az abroncsai.
  5. Gondoljon a gyalogosokra is! Az út szélén összegyűlt esővizet sokszor fröcskölik a járókelőkre az óvatlan autósok.


HÓ, HAVAS ESŐ, ÓNOS ESŐ

A téli csapadék közlekedésre gyakorolt hatása lényegében megegyezik az esőével, csak  hatványozottan igaz és adódik hozzá még pár extra is. Havas latyakos úton a féktávolság tovább nő és a kormányozhatóság is jelentősen csökken. Könnyen alakul ki az aquaplaning-hoz hasonló helyzet. Aki pedig már vezetett vagy akár csak gyalogosan próbált közlekedni ónos esőben, az tudja, hogy olyankor szinte lehetetlen megállni vagy kormányozni.

Tanácsok:

  1. Sose induljon el havas vagy jeges szélvédővel! Persze senki sem szereti tisztogatni az autót, pláne nem egy fagyos, zord reggelen, de ne elégedjünk meg a “lőrésekkel”, hiszen akár az élete is múlhat rajta. Hó esetén gondoljon arra, hogy indulást követően a tiszta szélvédő pillanatok alatt újra havas lesz, ha a motorházat nem tisztítja meg. Ugyanez igaz a tetőre, ahonnan az első nagyobb fékezéskor zúdul előre a hó.
  2. Téli gumi, téli gumi, téli gumi! Az elmúlt években szerencsére már egyre többen veszik komolyan a téli és a nyári gumik hasznosságát, de a költségek miatt sokan csak a kormányzott, meghajtott kerekekre tesznek, pedig nem csak üzleti fogás, mikor hangsúlyozzák, hogy mind a 4 kerékre tanácsos a téli abroncsok felszerelése. A cserére nem az első havazás idején kell sort keríteni, hanem már jóval korábban. Általában már az őszi időszakban jól lecserélni a gumikat, hiszen a téli abroncsok a gumikeverékük miatt már + 7°C-nál is jobb tapadást biztosítanak nyári változatuknál.
  3. Kis helyen elfér és vészhelyzetben igazán jól jön a hólánc, ezért érdemes betenni a csomagtartóba. Aki pedig már próbált havazásban hóláncot feltenni, az tudja, hogy egy  kesztyű is “aranyat ér”, ezért azt is tegyünk mellé.
  4. Havazás esetén hasznos kellék lehet még egy lapát, egy kisebb seprű és egy jó meleg takaró is.
  5. Ugyancsak fontos kellék a gumi hótálca, ami szinte minden autóban alapfelszereltség, de sokan kedvelik nyáron inkább a textil vagy szövet szőnyegek használatát.
  6. Csúszós úton, érdemes észben tartani, hogy a legfontosabb a higgadtság: kerüljük a hirtelen mozdulatokat! A hirtelen kormányzás, illetve a hirtelen, erős fékezés szinte minden esetben tapadásvesztéssel jár, és elkezdhet csúszni az autó orra. Ez az alulkormányozottság. Tapasztalatok szerint ilyen helyzetben a legtöbben rosszul reagálnak és még erősebben rákormányoznak, pedig ezzel tovább rontják a dolgot. Ilyenkor a legjobb, ha a kormányzás szögén nem változtatnak, vagy kicsit visszakormányoznak, ezzel ugyanis hamarabb helyreállítható a tapadás. Egy kis lassulás után pedig várhatóan ugyanazzal a kormánymozdulattal már megfelelően elfordul az autó.
  7. Másik eshetőség a túlkormányzottság, amikor az autó hátsó része kezd csúszni. Ez a fajta megcsúszás veszélyesebb, igen nehéz megfogni és megakadályozni, hogy az autó ne csapódjon át a másik irányba. Ilyenkor a csúszásnak megfelelő irányban kell ellenkormányozni az autót addig, míg az meg nem áll a csúszásban. Ha megállt a csúszás, a kormányt gyorsan vissza kell tekerni egyenesbe. Így kerülhető el, hogy a másik irányba még nagyobb lendülettel csapódjon ki az autó. Másként körülírva mindig arra kell kormányozni, ahová az ember menni akar. A kézifékkel előidézett, úgynevezett “driftelés” is egy akarattal előidézett túlkormányozottság.

FAGY

A fagy, illetve a fagyos időben kialakuló jegesedés még szép, napos időben is okozhat balesetveszélyes helyzetet. Az útfelszínre nem csak az “égből” juthat nedvesség, hanem bármilyen más okból is. Az útfelszínre fagyott vékony vízréteg pedig jégpályává változhat fagy esetén. Hegyvidéken az olvadó hó, vagy egy csőtörés akár járhatatlanná is teheti az utakat.

Tanácsok:

  1. Jeges utakon is előfordulhat alul- vagy túlkormányozottság. Ilyen esetben az előző bekezdésben leírtaknak megfelelően kell cselekedni.
  2. Már +7 °C-tól kezdve ajánlott a téli gumiabroncsok használata, hiszen annak tapadása sokkal jobb, mint a nyári gumiké.
  3. A hidakon és a felüljárókon a jegesedés gyorsabban alakul ki, ezért ezeken a helyeken ezt figyelembe véve kell közlekedni.
  4. Fagyos reggeleken, a szabadban parkoló autók szélvédőjét meg kell tisztítani! Erre különböző módszerek vannak, de a legelterjedtebb a jégkaparók használata. Óvatosan azonban ezekkel is, mert a túl kemény anyagból készült változatok összekarcolhatják az üveget.
  5. Ha a prognózisban keményebb hajnali fagyokra hívjuk fel a figyelmet, érdemes meggondolni az autómosatást, különösen a szabadban parkoló járművek esetén. Könnyen előfordulhat ugyanis, hogy az ajtók réseiben, illetve a zárakban “megbúvó” nedvesség megfagy és kinyithatatlanná teszi az ajtót. Ez a helyzet esőt vagy havazást követő erős fagynál is bekövetkezhet, ezért érdemes jégoldót is beszerezni. De ne az autóban tárolja, hanem a táskájában vagy a zsebében, mert a befagyott ajtót nem tudja kinyitni azzal a jégoldóval, ami az ajtó mögött van!
  6. Az ablaktörlőt csak akkor üzemeltesse, ha már sikerült körülötte feloldani a jeget, mert a lefagyott gumi leszakadhat és használhatatlanná válik.
  7. Még a fagyok beköszönte előtt készítse fel autóját. Ellenőrizze az akkumulátor állapotát, töltse fel a tartályokat fagyálló folyadékkal és a tél folyamán rendszeresen ellenőrizze ezeket. Kemény fagyok esetén gyakran adják fel a szolgálatot a gyengébb akkumulátorok. Ha ritkábban használja az autót és ilyenre hívja fel az előrejelzés a figyelmet, érdemes előző nap beindítani és egy kicsit járatni az autót vagy esetleg elmenni vele egy rövid útra. Akku problémák esetére jól jöhet az autóban egy “bikakábel”. Ennek segítségével, egy másik autó aksijára kötve el tudjuk indítani lemerülés után is az autót, vagy tudunk másnak segíteni ugyanilyen esetben.

Mikor és hol várható hó a hétvégén?

Már pénteken délutántól egy kiterjedt mediterrán ciklon hoz jelentős mennyiségű csapadékot hazánk fölé. Kezdetben a délnyugati, majd a nyugati országrészben várható jelentős mennyiségű eső, majd szombatra virradó éjszaka a csapadék átterjed a középső és déli, szombat reggel, illetve délelőtt a keleti, északkeleti területekre is. Szombaton napközben is sok csapadékkal kell számolni.

Vasárnap délig, a nyugati határvidéken lehulló csapadék összege elérheti a 45-50mm-t, a Dunántúlon 35-45 mm, a középső országrészben 15-30 mm, délkeleten 15-25 mm, míg északkeleten 10-15 mm körüli csapadék lehullása valószínűsíthető.

A vasárnap délig várhatóan lehulló csapadék összege

A csapadék halmazállapotát tekintve a bizonytalanság mindenképpen nagyobb. A legfrissebb modellfutás eredményeiből az olvasható ki, hogy az Alpokalján már péntek estétől számítani lehet a csapadék télies halmazállapotára. A hegyekben havazásra, míg alacsonyabban fekvő területeken inkább havas esőre, vizes hóra.
Ezt követően szombat reggel és délelőtt, az északnyugatira forduló, erős széllel beáramló hideg levegő hatására a Dunántúlon már nagyobb területen válthat havas esőbe, a hegyekben havazásba a csapadék. Különösen a Dunántúl középső területein van nagyobb esély téli halmazállapot megjelenésére.

A felhőzet, szél és csapadék várható alakulása. (piros vonal eső, fehér vonal hó)

Szombat délután, a Nyugat-Dunántúlon valószínűbbé válik a havazás síkvidéken is, miközben a havas eső és hegyvidéki hóesés határa kissé behúzódik a középső országrész fölé, valamint az Északi-középhegységben térségében is megjelenik a téli halmazállapotú csapadék. Mindeközben a havazás gyorsan gyengül a nyugati határvidéken.
Szombat este és éjszaka a csapadék intenzitása jelentősen visszaesik, nyugaton lényegében meg is szűnik, de már a középső és keleti országrészben is megjelenhet a téli halmazállapot.

Szombatra virradó éjszaka viharos északnyugati szél támad a havazás mellett a Nyugat-Dunántúlon, majd szombaton országszerte megerősödik a szél. Hófúvás kialakulására elsősorban az észak-dunántúli hegyekben vannak meg a feltételek. Másutt a várhatóan vizes havat nem tudja olyan könnyen hordani a szél.

Szibériai óriás hógolyók

 

Egy igen érdekes és ritka jelenség fogadta az Észak-Nyugat Szibériában található Nyda városka lakóit, ahol az Ob-öbölben több ezernyi, óriási hógolyó keletkezett.

1 méter átmérőjű hógolyók is vannak köztük. Fotó: Sergei Bychenkov

1 méter átmérőjű hógolyók is vannak köztük. Fotó: Sergei Bychenkov

Egy kb 11 km hosszú partszakaszt borítottak be a különböző méretű, teniszlabda nagyságútól egészen az 1 méter átmérőjű, óriási hógolyók.

Keletkezésük nem az óriások létezését bizonyítja. Teljesen természetes úton jöttek létre. A jelenség alapfeltétele a tartósan fagyos és szeles időjárás. A fagyos időjárásban fagypont közelire hűlt sekélyebb vízpart közeli részen kialakuló apró kis jégdarabokat a fagyos, hideg szél görgetni kezdi a sekély vízben, ahol a hóember építéshez hasonlóan, újabb és újabb jégréteg rakódik rájuk.

A helyiek még nem tapasztaltak hasonló jelenséget az öbölben Fotó: Ekaterina Chernykh

A helyiek még nem tapasztaltak hasonló jelenséget az öbölben Fotó: Ekaterina Chernykh

Forrás: BBC

Februári Jeles Napok

Február a meteorológiai évszakváltások szerint az utolsó téli hónap (csillagászatilag nem hónapváltáskor következik az évszakváltás). Ősi magyar nevén Jégbontóhava, de régiesen Februáriusnak is nevezték, a népi kalendáriumban pedig Böjtelő havaként említik. Nevét Februus isten után nyerte, akit a megtisztulás isteneként tiszteltek az ókori Rómában. A január és a február volt az utolsó két hónap, amit utólag hozzáadtak a római naptárhoz, mivel az ókori rómaiaknál ez a téli időszak eredetileg nem kapott hónapot. Bár egy ideig még március volt az év első hónapja, hamarosan a január vette át ezt a helyet, így vált az év második hónapjává. Kitűnik “hónaptársai közül azzal is, hogy ez a legrövidebb hónap, hiszen csak 28 napos, illetve 4 évente, szökőév alkalmából 29 napos.
Ugyan nem a február jelzője a szeszélyesség, de érdekes, hogy hazánkban nagyon sok szélsőséges értéket figyeltek meg ebben a hónapban. Ehhez a hónaphoz kapcsolható pl. a leggyorsabb felmelegedés (1963-ban 26.7 fok 18 óra alatt), a leghidegebb maximum hőmérséklet (1929., -20 fok, Nyíregyháza, 1940., -35 fok, Görömbölytapolca), a legalacsonyabb hőmérsékletek egyike (1929., -33 fok, Kecskemét), rekord erősségű szél (1990., 151 km/óra, Sopron), a legalacsonyabb levegő nedvességtartalom (1978., 9%, Borsodnádasd) és a teljesség igénye nélkül az egyik havas leg is februárhoz kapcsolódik. 1947-ben, Kőszegen 151 cm-es, természetes (nem épített) hóvastagságot jegyeztek fel.

Az éghajlati statisztikák szerint a jellemző minimum hőmérséklet -4 / -2 °C, míg a jellemző maximum hőmérséklet 4 / 5 °C, 25-32 mm csapadék hullik és a napsütéses órák száma 70-91 óra körül van összesen a hónap folyamán.

  • február 1.: 1941-ben, ezen a napon, a Duna-Tisza közén vörös hó esett a korabeli újságok híradásai szerint. „Budapesten és közvetlen környékén – mint a Meteorológiai Intézet közli – szombaton délután, valószínűleg afrikai eredetű, színes porral vegyes hó hullott. Cegléden és környékén a déli órákban a havazás megszűntével az ég alja vörös szín öltött, mint nyári viharok előtt szokott lenni, majd sötét felhőkből ködszerűen vörös-barna por hullott a friss hóra.” (Pesti Hírlap, 1941. febr. 02.) A jelenség nem természet feletti, napjainkban is előfordul bizonyos területeken. Abban az esetben, ha a friss hótakaró színeződik el, a szín forrása a magasabb légrétegből kimosósó színes por, de pl. az észak-amerikai Sziklás hegységben gyakran színeződik pirosra az örök hóhatár feletti hótakaró. Ez az elszíneződés már egy algafajtának, a Chlamydomonas nivalis-nak köszönhető és tavasszal, a hőmérséklet emelkedésekor, illetve a napfény hatására kezd el virágozni és pigmentanyagot termelni.
  • február 2.: Gyertyaszentelő napja. A szentelt gyertya már az ókeresztény korban Krisztus jelképe: magát fölemészti, hogy másoknak szolgálhasson. Úgy tartották a gyertya megvédi a gonosz szellemektől a csecsemőket, a betegeket, a halottakat. Nagyobb ünnepeken is meggyújtották a szentelt gyertyákat. E nap mindenütt időjósló nap:  a hideg idő,  a kora tavasz hírnöke, a jó idő azonban hosszú telet ígér. Ha ezen a napon kisüt a nap, és a medve meglátja az árnyékát, akkor visszamegy, és még negyven napig tart a tél.
  • február 3.: 1963, Békéscsaba. Ezen a napon és ezen a helyen regisztrálták az eddigi leggyorsabb felmelegedést: 26.7 fokot emelkedett a hőmérséklet 18óra alatt.
  • február 5.: Szent Ágota napja. E naphoz általános vélemény szerint gonoszűző hagyomány tapad. Körülsöprik a házat, az ólakat, hogy kiűzzék a házi férgeket, bogarakat. Most van az ideje a tavaszi munkák megkezdése előtt, hogy megszabaduljon az ember, az állat a házban elszaporodott, bajt, betegséget terjesztő, kárt okozó férgektől, bogaraktól.
  • február 6.: Népi időjósló nap. “Dorottya még szorítja Julianna (febr.16.) tágítja”.  Ilyenkor már némi enyhülés tapasztalható. Az Ágotától megszorított időjárást, a hideget Dorottya tágítja, azaz enyhíti.
  • február 10.: Ehhez a naphoz kötődik az eddig hivatalosan mért legalacsonyabb maximum hőmérséklet hazánkban. 1929-ben, február 10-én igen kellemetlen időjárás volt. A meteorológiai feljegyzések szerint a napi maximum hőmérséklet, Nyíregyházán -20 C fok volt. A rákövetkező reggel is zord időt hozott, ugyanis akkor mérték az egyik legalacsonyabb minimum értéket is. Kecskeméten -33 fokot regisztráltak.
  • február 14.: Bálint napja. Napján ha hideg, száraz az idő, akkor jó lesz a termés. Az ország különböző részein más-más hiedelem kötődik ehhez a naphoz. Szent Bálintot főleg a nyavalyatörősök és a lelkibetegek tisztelik. Az ünnep modern formája Angliából indult a XV. században, és a XIX. században már üdvözlőkártyákat is küldtek egymásnak az emberek ezen a napon. Belgiumban, Angliában, Észak-Amerikában a szerelmesek napja (Valentin), Németországban viszont eredetileg szerencsétlen napnak számít.
  • február 15.: az 1929-es kemény februári télnek még egy rekordot köszönhetünk. Debrecenben, február 15-én, a talajban 1 méter mélyre hatolóan mértek fagyott állapotot.
  • február 15.: Még mindig február 15., de már az 1990-es év. Sopronban 151 km/órás széllökést mértek, ami az eddig hivatalosan megmért egyik legerősebb szél hazánkban. A híressé vált Biai-tornádó (1924) erejét sajnos nem tudták megmérni, de az általa kicsavart fák méretéből, illetve más pusztításokból a szakemberek jóval 200 km/órás széllökéseket valószínűsítenek.
  • február 16.: Julianna, Dorottya napja. A néphagyomány Júlia napjától az idő melegebbre fordulását várja. Ha mégis havazik aznap, akkor “bolondoznak a Julisok”, vagy megrázzák a dunyhájukat.
  • február 17.: 1940-ben ezen a napon  mérték az eddigi legalacsonyabb hőmérsékletet hazánkban. Görömbölytapolcán (Miskolc külterület) -35 fok volt hajnalban.
  • február 19.: Zsuzsanna napja. A népi időjóslás szerint Zsuzsanna elviszi a havat. Ha ezen a napon megszólal a pacsirta akkor közel a tavasz, már nem kell számítani nagy havazásokra. A pásztorok úgy tudják, hogy Zsuzsanna leginkább rápisil a hóra, és az elolvad.
  • február 19.: 1947-ben, ezen a napon, Kőszegen 151 cm-es hóvastagságot mértek. Ez eddig a legnagyobb hóvastagság hazánkban, ami természetes úton és nem hófúvás következtében jött létre.
  • február 20.: 1978, Borsodnádasd: a levegő relatív nedvességtartalma 9% volt. Ez eddig a legalacsonyabb érték, amit hazánkban mértek.
  • február 24.: Mátyás napja. Mátyás a jégtörő, illetve Mátyás apostol ünnepe. Érdekes az ehhez a névhez fűződő Jégtörő jelző magyarázata. A középkorban szokásos volt a szenteket jellemző tárgyakkal ábrázolni, hogy az egyszerű, írástudatlan hívek is rájuk ismerjenek. Így ábrázolták Szent Mátyást vértanúságának eszközével, a bárddal. (Az apostolt Jeruzsálemben lefejezték.) A néphit az idő lassú enyhülését, a hó olvadását kapcsolatba hozta az apostollal, aki megkönyörül az embereken, és bárdjával megtöri a jeget, elűzi a hideget. Közismert időjárási regula fűződik ehhez a naphoz: “Ha Mátyás jeget talál, akkor töri, ha nem talál, akkor csinál”.
  • február 28.-március 16.: átlagosan erre az időszakra esik hazánkban az utolsó hótakarós nap.
  • február 29.: Szökőnap. Négy évente találjuk csak a naptárban. A következő szökőév 2016 lesz.

Még nem biztonságos a Balaton jege

A Balaton jege 4-10 centiméter vastag, és előreláthatóan a hétvégére sem lesz elég biztonságos a téli sportoláshoz – tájékoztatta a Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság vezetője csütörtökön az MTI-t.

bjeg

Jégcsapok egy bokor ágain Fonyódon, a tarajosra fagyott Balaton partján 2016. január 18-án. MTI Fotó: Varga György

Horváth László elmondta: már több önkormányzat, iskola, sportegyesület, étterem, magánszemély érdeklődött a vízirendészetnél a balatoni jégviszonyokról, és egyiknek sem javasolták, hogy ezen a hétvégén bármilyen rendezvényt tervezzenek a jégre.
Hozzátette, közvetlenül a part közelben, főleg a déli oldalon vastag, de töredezett a tó jege, ezért sportolásra alkalmatlan. A parttól távolabb pár napja még hullámzott a víz. Mára sima, acélos jégréteg alakult ki, ami azonban még nem elég vastag és nem egyenletes, ezért nem biztonságos.
Az előrejelzések alapján, a térségben vasárnaptól várhatóan megszűnnek a nappali fagyok, majd keddtől már a hajnali órákban sem süllyed fagypont alá a hőmérséklet.
A tapasztalatok és a szakértők korábbi nyilatkozatai szerint akkor tekinthető biztonságosnak a jég, ha acélos, homogén és 12 centiméteresnél vastagabb.

Forrás: MTI

Lezárták a Normafát

Az elmúlt napokban kialakult ónos esőzések és szitálások miatt lezárták a Normafát.

MTI fotó, Demecs Zsolt

MTI fotó, Demecs Zsolt


A Normafához igyekvő kirándulók azzal szembesülnek, hogy a Síháznál sárga szalagok állják útjukat, nem engedik be őket az erdőkbe – írja a XII. kerület honlapja.
A jövő hét elejére várható enyhülés várhatóan feloldja a balesetveszélyt is, de a területre látogatók jól teszik, ha indulás előtt tájékozódnak.

Forrás: MTI

Babits Mihály: Ádventi köd

Babits Mihály: Ádventi köd

Tél van megint!
Reggel amint
fölébredek,
… még betekint
az utcalámpa
sötét szobámba,
mert odakint
köd van megint.

Elbúvik a
nap-paripa
az ég dugottabb
aklaiba,
hova a csillag-
állatok bújnak
nappalira:
Kos, Bak, Bika…

Tán a ravasz
égi lovas
»sötéten tartja«,
míg egy kamasz
s víg turf-inas
a forró pálya
gyepét kitárja:
az új tavasz.

S én mint kinek
nagy versenyek
tétén végső
reménye remeg,
szorongva kérdem,
mit rejtenek
e függönyök
s az istenek?

És lesz-e még
hogy fölfakad
a borulat,
s küld-e a nap
egy sugarat,
mint vért a seb,
vagy megfulladt
a köd alatt?

És lesz-e még
Lángja elég
hevítni, mint
valaha rég
e földi lét
fagyát s az ember
vak életét
valaha még?

Ágyon ülök
s nincs egy szemernyi
kedvem kikelni.
Talán örök
marad a köd
amely beföd
s kásásan ing a
tetők fölött.

Óh könnyű rímek,
friss zengzetek,
csengessetek!
Végem, ha vigaszt
nem lelhetek
tibennetek…

A hegyekbe megérkezett a tél

Szombat délután, illetve vasárnapra virradóan a Mecsekben és a Mátrában lehullott a 2015/2016 téli szezon első hava. Jellemzően 600 méter felett váltott télies formába a csapadék, ennél alacsonyabban eső hullott.
Vasárnap napközben további hóesések fordultak elő. Délelőtt a Mecsekben, míg északon csak szállingózott, majd a Mátra is újabb havat kapott.

Mecsek vasárnap hajnalban:

A Mecsekben vasárnap hajnalban (Forrás: pecsma.hu)

A Mecsekben vasárnap hajnalban (Forrás: pecsma.hu)

Havazás a Mecsekben 2015.11.22. hajnal (Forrás: siklosihirek.hu)

Havazás a Mecsekben 2015.11.22. hajnal (Forrás: siklosihirek.hu)

 

Mátra:

Kékestető sícentrum északi oldal vasárnap délben

Kékestető sícentrum északi oldal vasárnap délben

Kékestető sícentrum északi oldal hétfő hajnalban

Kékestető sícentrum északi oldal hétfő hajnalban

 

Kékestető sícentrum déli oldal vasárnap délben

Kékestető sícentrum déli oldal vasárnap délben

Kékestető sícentrum déli oldal hétfő hajnalban

Kékestető sícentrum déli oldal hétfő hajnalban

 

Mátraszentistván Sípark vasárnap délben

Mátraszentistván Sípark vasárnap délben (sipark.hu fotója)

 

Bánkút vasárnap reggel

Bánkút vasárnap reggel (Forrás: bankut.hu)

Bánkút hétfő hajnalban

Bánkút hétfő hajnalban (Forrás: bankut.hu)

Trükkfelvétel vagy igazi?

Igencsak ritka látványt fotóztak Észak-Karolinában a héten. Egy parkolóban ottmaradt egy Jeep jégszobra.

A witn.com hírportálnak, egyik olvasójuk által beküldött fényképén egy városi terepjáró orrészének tökéletes szobra látható életnagyságban.
image
Sokan a csodájára jártak a jéglábakon földön álló szobornak, és sokakban felmerült, hogy valamiféle trükkről, kandi kamerás forgatásról van szó.

Pedig nem trükk, teljesen valódi!
A meteorológiai mérési adatbázisból kikereshető, hogy a térségben ónos eső és egész nap fagypont alatti hőmérséklet volt a fénykép készítésének idején. Így a szobor valószínűleg úgy keletkezett, hogy a vásárlásból visszatérve az ónos esőtő miatt jégpáncélba burkolódzott autó motorját beindították melegedni, amíg pakoltak. A felmelegedett motorházon és környezetében a jégréteg kissé megolvadt, de ahhoz elég vaskos volt, illetve elég erős volt a fagy, hogy megtartsa formáját. Majd induláskor könnyedén lecsusszant a járműről, mikor kitolattak alóla.

Forrás: http://www.witn.com

Hat amerikai államban hirdettek szükségállapotot a téli vihar miatt

Pogár Demeter, az MTI tudósítója jelenti:
Washington, 2015. január 27., kedd (MTI) – Hat amerikai államban hirdettek szükségállapotot a téli vihar miatt, amely helyi idő szerint hétfő este érte el nagy erővel az Egyesült Államok északkeleti területét.

A rendkívüli intézkedések New York, New Jersey, Connecticut, Rhode Island, Massachusetts és New Hampshire államban léptek életbe, de téli viharra való figyelmeztetést adtak ki Maine-ben, Marylandben és Kelet-Kanada egyes vidékein is. Az erős széllökésekkel kísért havazás összesen mintegy 60 millió embert érint. A lakosokat felszólították, hogy maradjanak otthon, és a tömegközlekedés működését – beleértve a New York-it is – felfüggesztették.

Times Square, New York, January 26, 2015. REUTERS/Mike Segar

Times Square, New York, January 26, 2015. REUTERS/Mike Segar

Az amerikai országos meteorológiai szolgálat arra figyelmeztetett, hogy “az életveszélyes hóvihar” egyes helyeken akár 90 centiméternyi csapadékot is hozhat, és hogy a szél által felkorbácsolt reggeli dagály New York környékén ugyancsak 90 centiméterrel lehet magasabb a szokásosnál.
Andrew Cuomo, New York állam kormányzója a sürgősségi járművek kivételével 13 megyében – beleértve New York várost is – megtiltotta a közúti közlekedést. Az intézkedés megsértőit 300 dolláros bírsággal sújthatják. Hasonló rendkívüli szabályokat léptettek életbe Connecticut és Massachusetts államban.
“Ha ön (este) 11 óra után az autójában ül bármely úton, városban, faluban, akkor technikailag bűncselekményt követ el” – mondta Cuomo, rámutatva, hogy az életveszélyes helyzet nagyfokú óvatosságot követel meg.
New Yorkban a 2012-ben pusztító Sandy hurrikán óta nem vezettek be ilyen nagy léptékű óvintézkedéseket.
Bostonban a szél az előrejelzések szerint kedden csaknem hurrikán erejű lesz. A város polgármestere, Martin Walsh arra kérte a lakosokat, hogy tegyenek bejelentést a segítségre szoruló hajléktalanokról, és hogy figyeljenek oda idősebb szomszédjaikra. Sok massachusettsi üzletből elfogytak az alapvető élelmiszerek, a konzervek és a hóeltakarító eszközök.

New York January 3, 2014. REUTERS/Zoran Milich

New York January 3, 2014. REUTERS/Zoran Milich

Az északkeleti városok hétfő estére döntően kiürült utcáin hóekék dolgoztak. A közüzemi vállaltoknál a várható üzemzavarokra való tekintettel megerősítették az ügyeleti szolgálatot.
A várhatóan szerdáig eltartó ítéletidő miatt országosan csaknem 7 ezer repülőjáratot töröltek, ami érinti a nemzetközi légi közlekedést is. Az Amtrak vasúti társaság szerelvényei kedden nem indulnak majd el New York városból az állam belső területei, valamint Massachusetts, Vermont és Maine állam felé.
Hétfő este elmaradtak a Broadway előadásai, elhalasztották a New York Knicks és a Brooklyn Nets hazai pályán játszott mérkőzéseit, és bezárták a New York-i állatkerteket is. A ENSZ-központ alkalmazottai keddre szabad napot kaptak, a keleti parti tanintézményekben, beleértve a Harvardot és az MIT-t szünet lesz. A szükségállapot által érintett helyeken az állami hivatalok is zárva tartanak majd kedden.
A New York-i tőzsde, miként hétfőn, kedden is a megszokott munkarendben működik majd.

Az Amerikai Nemzeti Meteorológiai Szolgálat Facebook-os fotóalbuma a viharról: (2015.01.26-27) Blizzard of 2015

Nem is olyan régen, 2014 novemberében volt a legutóbbi “hóhelyzet” New York államban. Akkor készültek az alábbi fotók.

Hó alatt rekedt autó Dél-Buffalo-ban (fotó: The Telegraph)

Hó alatt rekedt autó Dél-Buffalo-ban (fotó: The Telegraph)

Sok hó-robogó is előkerült a garázsból.

Sok hó-robogó is előkerült a garázsból.

Az eddigi legnagyobb New York-i hóesés 2006. február 11-én és 12-én 68 centiméter havat hozott.

Forrás :MTI 2015. január 27., kedd 5:11