Több méteres árhullám a Dunán és a Tiszán

Az Országos Vízjelző Szolgálat előrejelzései alapján, az elkövetkező napokban a Dunán és a Tiszán is jelentős áradás vonul le. Helyenként akár az 5 méter is meghaladhatja a 3-4 nap alatt bekövetkező vízszint emelkedés!

Az év elején tapasztalható igen alacsony mederteltségnek köszönhetően, a következő napokban bekövetkező hirtelen és jelentős vízszint emelkedés várhatóan nem okoz jelentős árvíz veszélyt.

A dunai árhullám tetőzése Nagybajcsnál február 7-re, azaz péntekre várható, közelítőleg 540 cm-nél, ami 2. fokú árvízkészültségi szintek felel meg. Budapestnél szombaton napközben éri el várhatóan a legmagasabb vízszintet az árhullám, 600 cm közelében, ami az 1. fokú készültségi szint alatti érték. A folyó délebbi szakaszán vasárnap, illetve hétfőn, az 1. fokú árvízkészültségi szint környékén, többnyire az alatt tetőzik a vízszint az előrejelzés szerint.



Siklós Gabriella, az Országos Vízügyi Főigazgatóság szóvivője elmondta, hogy nagy mennyiségű, a Duna bajorországi, osztrák, illetve a Tisza kárpátaljai részein, valamint a Szamos és a Körösök vízgyűjtő területén helyenként 60-70 millimétert is meghaladó mennyiségű csapadék hullott le az elmúlt napokban. Ez a Tisza legfelső szakaszán már érezhető vízszintnövekedést okozott.

Az áradás mértékét azonban nem csak a lehulló csapadék, hanem annak halmazállapota, illetve a hirtelen megemelkedő hőmérséklet és erős szél miatt bekövetkező olvadás is nagyban befolyásolja.

A Tisza vízrendszerén is várhatóak jelentősebb vízszint emelkedések, de ezek többségében várhatóan nem érik el az 1. fokú készültségi szintet. A Fekete-Körös emelkedhet 1. fok fölé, illetve Tiszabercelnél is megközelítheti a vízszint az 1. fokot. A tiszai árhullám előreláthatólag lassaban vonul át a folyó hazai szakaszán, mint a dunai. Míg a Felső-Tiszán a Dunához hasonlóan már pénteken bekövetkezik a várt tetőzés, addig az alsó szakaszon csak a jövő hét közepe tájékán valószínű a legmagasabb vízállás.



További, illetve naponta frissülő vízszint előrejelzések elérhetőek Vízállás aloldalunkon 

Újabb árhullám a Dunán május végén

A Duna és a Tisza felső szakaszán, az elmúlt hétvégén bekövetkezett tetőzés, majd az azt követően megindult apadás a friss előrejelzések alapján nem lesz tartós.

A Dunán, a héten újabb árhullám éri el hazánkat, a Tiszán pedig csak lassú apadást, tartósan magas vízszintet várnak a vízügyi szakemberek.

Az Országos Vízjelző Szolgálat előrejelző rendszerében május 27-én kiadott, hazai vízmércékre készített számítások alapján a következő 6 napban a II. fokú árvízvédelmi készültségi szintet meghaladó vízállás várható a Dunán Nagybajcsnál, az I. fokú árvízvédelmi készültségi szintet meghaladó vagy azt megközelítő vízállás várható a Duna Komárom és Budapest közötti és a Baja alatti szakaszán, illetve a Tisza Vásárosnamény és Kisköre közötti szakaszán, a tiszai mellékfolyók közül a Krasznán, és a Sajón.

A Dunán elinduló árhullám előreláthatólag szombaton tetőzik ismét Nagybajcsnál, a múlt hetinél kb. 70 cm-el magasabb vízállásnál (~591 cm).

 

Vízállás előrejelzések 05.27-ét követő 6 napra

 

Árhullám indul a Dunán és a Tiszán is

Az Országos Vízjelző Szolgálat előrejelzése szerint jelentős vízszint emelkedés várható nagyobb folyóinkon az előttünk álló héten.

Az elmúlt hetekben nem csak hazánk határain belül, hanem a környező országokban, így a hazai nagyfolyók vízgyűjtőjén is gyakori volt az eső, zivatar:

A vízügyi szakemberek a lehullott csapadékadatok és a meteorológiai előrejelzések felhasználásával készítik a folyók vízállásának előrejelzését. A legfrissebb adatok felhsználásával elkészült prognózis jelentős vízszint emelkedés bekövetkezését várja a következő napokban. Több helyen is meghaladhatja a vízszint az I. fokú árvízvédelmi készültségi szintet mind a Dunán, mind a Tiszán. Sőt a Tiszán, Tiszabercelnél a II. fokú szintet is elérheti. Az előrejelzett időszak végén még nem látszik a tetőzés, illetve a felső szakaszon, Vásárosnaménynál már megkezdődhet az apadás!

A várható vízállás a Dunán a fővárosi szakaszon:

A képre kattintva elérhető az összes, friss, dunai vízmérsére készült vízállás előrejelzés
forrás: Országos Vízjelző Szolgálat

A várható vízállás a Tiszán Tiszabercelnél:

 

A képre kattintva elérhető az összes, friss tiszai vízmérsékre készült vazállás előrejelzés
forrás: Országos Vízjelző Szolgálat

A többi állomás előrejelzését weboldalunkon is elérhetik a Vízállás aloldalon.

Tájékoztató a Tiszán 2018. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

2018. február 28. – Országos Vízügyi Főigazgatóság

 

  1. A tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

A 2017. december 1-től 2018. február 28-ig terjedő időszakban a Tisza tokaji vízgyűjtőjére a rendelkezésre álló csapadékadatok alapján 222,6mm csapadék hullott, ami a sokéves átlagértéknek, a 169,3mm-nek a 131%-a. A szegedi vízgyűjtőre lehullott csapadék is a sokéves átlag felett alakult, 179,9mm-t mértek, ami az átlagos értéknél, a 128,2 mm-nél 40% -al magasabb. Az 1. és a 2. ábrán a tokaji, a 3. és 4. ábrán pedig a szegedi adatokat ábrázoltuk. Látható, hogy kiemelkedően magas érték mindkét vízgyűjtőn decemberben volt, a Tokaj feletti vízgyűjtőn91%- al, a Szeged feletti vízgyűjtőn78%-al esett több csapadék az átlagosnál, míg a január és a február szárazabbnak mondható. A Tokaj feletti vízgyűjtőn az átlagos értéknek 82%,ill. 99% -a, a Szeged feletti vízgyűjtőn pedig a sokéves átlag 96%,ill. 130% -a esett le januárban és februárban.

Az idei téli időszak csapadékmennyisége az utóbbi évek egyik legmagasabb értéke mind a két vizsgált vízgyűjtő tekintetében. (2. és 4. ábra)

Összességében elmondható, hogy a Tisza vízgyűjtő területén a mögöttünk levő téli időszak első hónapját jóval átlag feletti csapadékmennyiség jellemezte, amit átlagosan csapadékos január és február követett.

(Meg kell jegyeznünk, hogy a fenti értékek a Tisza erdélyi vízgyűjtőjéről származó adatok erősen hiányos volta miatt jelentős pontatlansággal terheltek.)

 

2. A téli időszak hőmérsékleti viszonyai

A Tisza vízrendszerének hőmérsékleti viszonyait a lefolyási viszonyok alakításában jelentős szerepet játszó részvízgyűjtők havi középhőmérsékletének területi átlagértékeivel, valamint a sokéves átlaggal (zárójelben) jellemeztük (1. táblázat):

Az 1. táblázatból látható, hogy a 2017-2018.téli időszakának decemberében és januárjában az átlagnál jóval melegebb volt. Mindegyik részvízgyűjtőn a havi középhőmérsékletek a sokéves átlagértékek felett alakultak, decemberben 1,1-2,3 oC -al, januárban 2,2-3,2 oC -al mutattak magasabb értéket.

A tél utolsó napjaiban beáramló sarkvidéki hideg miatt a február hőmérsékleti szempontból már nem tekinthető ennyire melegnek, de a Felső Tisza és a Bodrog vízgyűjtő kivételével még így is átlag feletti középhőmérsékleteket mértek.

Összességében megállapíthatjuk, hogy a Tisza vízgyűjtő területén 2017 decemberében és2018 januárjában az átlagosnál jóval melegebb időjárás uralkodott. A Felső-Tisza vízgyűjtő kivételével mindegyik részvízgyűjtőn a havi középhőmérsékletek fagypont felett alakultak és meghaladták a sokéves átlagértékeket, míg a február, különösen a második fele hidegebb idővel, átlaghoz közeli hőmérsékletekkel jellemezhető.

 

3. A vízgyűjtőn 2018.február28-án hó alakjában tárolt vízkészlet

A Tisza szegedi vízgyűjtő területén a hóban tárolt vízkészlet értékét a rendelkezésre álló, túlnyomórészt kárpátaljai, erdélyi, valamint felvidéki meteorológiai állomások hóvastagság, illetve hóvízegyenérték adatai, valamint a meteorológiai adatokból, az orografikus hatások figyelembevételével számított mintegy 1250 hóvastagság és hóvízegyenérték adat alapján határoztuk meg. Ennek elmúlt téli menetvonalát az 5.ábrán ábrázoltuk, a sokéves átlaggal és a szélsőértékekkel együtt.

Az ábrán a sötétkék vonal mutatja, hogy a Tisza szegedi vízgyűjtőjén a hóban tárolt vízkészlet mennyisége a téli időszakban végig a sokéves átlag felett alakult.

Már december elején megindult a hófelhalmozódása, és a hónap közepén a maximális értéket is meghaladta a hóvízkészlet.

Január elejétől a viszonylag meleg időhatására kissé lelassult a folyamat, de februárban ismét jelentős mennyiségű szilárd halmazállapotú csapadék hullott, így a tél végére a hónap elején mért értékhez képest további 30 % -al nőtt a vízgyűjtőn lévő hó mennyisége.

A hóvízkészlet értéke a Tisza szegedi vízgyűjtőjén jelenleg 6,228 km3, a sokévi közepes mennyiség több mint kétszerese és a maximális érték 76 %-a.

A 6. ábrán a Tisza szegedi vízgyűjtőjén az elmúlt évek hóvízkészletértékei, valamint ezek átlaga látható az év ugyanazon a napján, február 28-án.

Az ábráról leolvasható, hogy az idei télen felhalmozódott hóban lévő vízkészlet jelentős mennyiségű, az utóbbi évek egyik legmagasabb értéke, de nem közelíti meg az 1999-ben és 2000-benlehullott hómennyiségét, amikor tavasszal jelentős árvizek vonultak le a Tiszán.

A 2. táblázatban a Tisza szegedi vízgyűjtő területén felhalmozódott hóban tárolt vízkészlet 2018. február 28-iértékeit -az átlagos hóvastagság, és az átlagos sűrűség adatokkal együtt-magassági bontásban tüntettük fel.

Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a mögöttünk álló, jelentős csapadékot hozó téli időszakban, a Tisza szegedi vízgyűjtő területén felhalmozódott hóban tárolt vízkészlet tél végi értéke, a sokévi közepes mennyiség több mint kétszerese. Ez a felhalmozódott hómennyiség jelentősnek mondható, de nem kiemelkedően magas, a sokéves maximális értéknél 24%-al kevesebb.

 

4. A tavaszi időszakra vonatkozó hidrológiai előrejelzés

A mai nap rendelkezésre álló hosszú-távú meteorológiai előrejelzések szerint Magyarország területén márciusban az átlagosnál melegebb és az átlagosnál szárazabb idő, áprilisban az átlagosnál kissé magasabb hőmérséklet és átlagosan csapadékos időjárás várható, míg a tavasz utolsó hónapja, a május kissé melegebbnek és az átlagosnál kissé szárazabbnak ígérkezik.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat 10 napos előrejelzése szerint március első napjaiban jórészt csapadékmentes, nagyon hideg időjárás várható. A lefolyás szempontjából fontos területeken a hajnali minimum hőmérsékletek fagypont alatt alakulnak, és a tavasz első 5 napján a napi középhőmérsékletek is a negatív hőmérsékleti tartományban maradnak. A hideg időjárás miatt a várhatóan kis mennyiségű csapadék jellemzően hó formájában valószínűsíthető. Március első dekádjában tehát a hóvízkészlet jelentősebb csökkenése még nem várható.

A fenti meteorológiai előrejelzéseket figyelembe véve készítettük el vízállás előrejelzéseinket a Tisza szegedi szelvényére. Az eredményeket a 3. táblázatban láthatjuk.

A 7. ábrán a március-május hónapokban várható közepes vízállások értékeit a sokéves havi átlagokhoz képest ábrázoltuk. Látható, hogy a 2018 tavaszára előrejelzett közepes vízállások értéke mindhárom hónapban a sokéves havi átlagos vízszinteket meghaladja.

A Tisza szegedi szelvényére vonatkozó maximális vízállás 2018. évi előrejelzett értékeit a fenti három hónapra a 8-10. ábrán ábrázoltuk, az elmúlt 5 évben észlelt hasonló értékekkel együtt. A grafikonokról leolvasható, hogy az előrejelzés mindhárom tavaszi hónapban az átlagosnál magasabb értéket mutat, áprilisban és májusban az utóbbi 4 év maximális értékét jócskán meghaladó, a 2013-as év tavaszi vízállásait megközelítő vízszintek valószínűsíthetők.

A jelenlegi helyzet alapján a tavaszi hónapokban egy jelentős tiszai árhullám kialakulásának az esélye átlagosnál nagyobbnak mondható, az olvadással egyidejű nagy mennyiségű csapadék előfordulása esetén akár árvédelmi intézkedéseket igénylő helyzet is előállhat. Az árvédelmi szinteket megközelítő, helyenként azokat meghaladó vízállásokat eredményező árhullám kialakulására a legnagyobb eséllyel április-május során számíthatunk.

Budapest, 2018. február 28.

Spitzerné Farkas Márta

Országos Vízjelző Szolgálat

A friss előrejelzési grafikonokat megtalálják a Vízállások aloldalunkon: Várható vízállások a Tiszán

Árvíz, Belvíz

Országos Műszaki Irányító Törzs jelentése 2017.02.15. 10:00

Árvíz

Magyarországon összesen 446 km-en van érvényben árvízvédelmi készültség, melyből 322 km-en I. fok, érintett vízfolyások: Tisza, Bodrog, Sajó, Rongyva-patak, Keleti főcsatorna. 124 km-en III. fokú árvízvédelmi készültség van elrendelve, érintett vízfolyások: Felső-Tisza és a Lónyay-főcsatorna, Rima, Eger-patak, Csincse-patak, Laskó-patak. II. fokú védelmi készültség jelenleg nincs elrendelve.

Tiszaladány, 2017. február 12. Összetorlódott jégtáblák a Tiszán, Tiszaladány határában 2017. február 12-én. MTI Fotó: Balázs Attila

Tiszaladány, 2017. február 12.
Összetorlódott jégtáblák a Tiszán, Tiszaladány határában 2017. február 12-én.
MTI Fotó: Balázs Attila

A korábbi napok enyhe időjárása miatt a Duna hazai szakaszain a jég teljesen eltűnt és a Tiszán is jelentősen mérséklődtek a jégjelenségek.

Az előző időszak csapadékos és enyhe időjárása következtében, a lehullott csapadék, és a hóolvadás hatására sokfelé, elsősorban a Tisza vízrendszerén alakultak ki kisebb-nagyobb vízszintemelkedések. Ezek a Tiszán és a mellékfolyókon folyamatosan bontották, illetve bontják fel maguk előtt az álló jeget. A Tisza a Tisza-tó térségéig, illetve a Csongrádtól kezdődő szakaszokon lényegében jégmentes, de a Tisza tavon illetve Kisköre és Csongrád között még az állójeges szakaszok a jellemzőek.

A Tisza Tiszalökig tartó szakaszán a vízszintek már mindenütt az I. fokú készültségi szintek alá csökkentek. A Bodrog Felsőbereckinél az I. fok szintje feletti vízállással február 13-án tetőzött, Sárospataknál pedig a tegnapi nap folyamán következett be a tetőzés ugyancsak az I. fokú készültég szintje felett. A Tisza árhulláma, a jég vízszintmódosító hatásával együtt, Tiszapalkonyánál, és Tiszakeszinél rövid ideig a II. fokú készültségi szinteket elérő vízállás értékeket eredményezett. Az árhullám a tegnapi nap folyamán elhagyta Tiszadorogma térségét, majd éjjel Tiszafürednél is tetőzött a folyó, a II. fokú készültségi szint fölött. A szakaszon lévő vastag állójég felszakadása, és időszakos összeállása, valamint a korábban a Tokaj feletti szakaszokon kialakult jégtorlaszok maradványainak levonulása átmeneti vízszintrángásokat eredményez. Ennek legmarkánsabb formája az elmúlt napokban leginkább Tiszadorogma és Tiszafüred térségében volt megfigyelhető, ahol a tetőzést megelőzően hirtelen közel egy métert emelkedett a víz. Lejjebb, Kiskörénél az I. fokú szintet kevéssel meghaladó, Kisköre alatt pedig készültségi szintek alatti vízállásokat észlelnek. A már említett Bodrogon kívül a többi mellékfolyón apadó tendenciák, és a készültségi szintek alatti vízállások az uralkodóak.

Az előrejelzések szerint a Tisza középső és alsó szakaszain nem várhatóak további tartósabb, jelentős vízszintemelkedések, az értékek mindenhol a I. fokú készültségi szintek alatt, vagy az közelében maradnak. Az átmeneti jégtorlódások hatására azonban továbbra is bekövetkezhetnek hirtelen több deciméteres vízszintváltozások, és ezek következtében rövid ideig az I. fokú szint feletti értékek fordulhatnak elő.

Árvízvédelmi készültség 2017.02.15.

Árvízvédelmi készültség 2017.02.15.

A legfrissebb meteorológiai előrejelzések szerint a következő időszak elején felmelegedésre, majd újra kissé hidegebb időre számíthatunk. Az éjszakai hőmérsékleteknél továbbra is a fagypont alatti, vagy a körüli hőmérsékletek lesznek a jellemzőek, de a nappali hőmérsékletek már a leghidegebbnek bizonyuló kárpátaljai területeken is fagypont felett lesznek. Alapvetően mindenhol száraz marad az idő, a hétvégén hullhat területi átlagban jelentéktelen mennyiségű, nagyobb részt folyékony halmazállapotú csapadék.

Ez az időjárás kedvező az árvízi helyzet szempontjából, jelentékeny mennyiségű újabb jégképződéshez nem lesz elég hideg, de ahhoz igen, hogy a folyók vízutánpótlása alacsony szinten maradjon.

Az országos Vízjelző Szolgálat előrejelzéseit az alábbi aloldalunkon tekintheti meg: Tisza vízállás előrejelzés

Belvíz

Jelenleg 10 vízügyi igazgatóság területén, 42 szakaszon rendeltek el belvízvédelmi készültséget, 10 szakaszon II. fokú, 32 szakaszon I. fokú készültség van érvényben.

A belvízzel elöntött terület nagysága 42 900 ha, ebből 22 000 ha vetés-szántó. Legnagyobb elöntések a Körösök és a Közép-Tisza vidékén keletkeztek. 118 db szivattyútelep és 12 db mobil szivattyú, összesen 3,9 millió m3 belvizet emelt át, a védekezésben 341 fő vett részt. A következő napokban továbbra sem várható számottevő csapadék. A védekezés szempontjából kedvező az időjárás, – éjszakai fagyok, nappali felmelegedés – ami elősegíti a belvíz folyamatos levezetését.

belvíz

Belvízvédelmi készültség 2017.02.15.

 

Forrás: vizugy.hu

A Tiszán jeges árhullám vonul, többfelé belvízvédelmi készültség van érvényben

A Tiszán jeges árhullám folyik, emellett az országban már tíz szakaszon rendeltek el belvízvédelmi készültséget – olvasható az Országos Műszaki Irányi Törzs (OMIT) hétfői, MTI-hez eljuttatott közleményében.

A Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság azt közölte, a Tisza az országhatártól Tivadarig apad, lejjebb viszont árad. A Szamos és a Túr végig árad. A folyókon kialakult jégen tartózkodni tilos és életveszélyes – jelezték.
Az OMIT kifejtette: az elmúlt napon elsősorban a Nyugat-Dunántúlon, illetve Ausztria keleti részén hullott területi átlagban is számottevő csapadék, ami ezeken a tájakon hétfőn is várható.

Lónyára is megérkezett a jégtömeg, Hodászi Debóra 2017. február 05-én 13.40-kor készítette ezt a videót a beregi község Tisza partján. (forrás: Háromhatár.hu)

A Tisza felső, kárpátaljai szakasza már apad, a jég döntő része levonult, de a vízgyűjtőn felhalmozódott hó olvadása tovább táplálja az árhullámot. A Tisza vízállását a kialakult jéghelyzet nagymértékben befolyásolja. A folyón további áradás várható, készültségi szint közelében maradnak a vízállások. A továbbiakban is sok helyen várható az elsőfokú szintek feletti vízállások kialakulása.

Árvízvédelmi készültség 2017.02.06. (vizugy.hu)

Árvízvédelmi készültség 2017.02.06. (vizugy.hu)

A Tisza az országhatártól Szatmárcsekéig jégmentes, innen Tiszamogyorósig zajlik a jég, Tiszamogyorós és Zsurk között torlódott állójég van (alatta jégzajlás), majd Záhony térségében 6 kilométer hosszban megcsúszott állójég van. Tiszabezdéd alatt a torkolatig a folyó be van fagyva, illetve megszakításokkal állójég van rajta.
A Szamos Dés alatti szakaszán több kilométer hosszan jégtorlasz indult el a folyón, várhatóan 2-3 méterrel emelkedik a vízszint a jégtorlasz mögött.
Emellett az országban öt vízügyi igazgatóság területén tíz szakaszon rendeltek el belvízvédelmi készültséget. Ebből két szakaszon másodfokú készültség van érvényben. A hirtelen felmelegedés hatására a hó elolvad, de a talaj még nem engedett ki, így a csapadék nem tud beszivárogni. Ezen felül a következő napokban 5-17 milliméter eső várható, s a lefolyást lassítani fogja, hogy a szerdai hidegfront hatására éjszaka lefagynak az elöntések – fejtették ki.

Árvízvédelmi készültség 2017.02.06. (vizugy.hu)

Belvízvédelmi készültség 2017.02.06. (vizugy.hu)

Belvízvédelmi készültség 2017.02.06. (vizugy.hu)

Az OMIT kitért arra is, hogy a magyar jégtörő hajók továbbra is dolgoznak Szerbiában a jégtorlaszok bontásán. Az egyik idevezényelt hajópár a szerb fél javaslatára szétvált: a Jégtörő VII völgymenetben Belgrád irányába indult vissza a megbontott torlasz jegét terelni, aprítani, a Széchenyi pedig folytatta útját, hogy az Újvidék feletti szakaszt felügyelje.

Forrás: MTI; www.fetikovizig.hu; Háromhatár.hu

Árvizek és belvizek február derekán

A február második hetében várható jelentős mennyiségű csapadék hatására fokozódó belvíz problémákra és egyes északkeleti folyókon levonuló árhullámra is fel kell készülni.

Az előrejelzések szerint jelentős mennyiségű, helyenként a 70 mm-t is meghaladó csapadék hullik a következő 8-10 napban hazánk határain belül, az északi, északkeleti folyók vízgyűjtőjében pedig ez a szám elérheti a 110-120 mm-t is. A képen fehér vonallal határolva látható a hazai folyók vízgyűjtő területe.
csapszum237o
Ennek hatására egyes kisebb folyókon jelentős, a Tiszán és a Dunán csak mérsékelt árhullám érkezése várható.
A jelentősebb vízszintemelkedésben érintett folyók közé tartozik a Túr, de előreláthatólag nem éri el az I. fokú árvízvédelmi készültséget a folyó vízszintje. Tetőzése február 12-14-én várható.
Ugyancsak érintett a Bodrog, ahol a vízszint elérheti az I. fokú árvízvédelmi készültséget és napokig magasan is marad a vízügyi előrejelzések szerint.
A Sajón és a Hernádon is megközelíti, esetleg eléri az I. fokú árvízvédelmi készültség szintjét az áradás. A csúcsot február 13-15-re prognosztizálják.
A részletes és friss vízügyi előrejelzéseket megtekinthetik az alábbi aloldalunkon is: Vízállások

belviz20160208

Belvízvédelmi készültség 2016.02.08-án

Az árvizek mellett jelentős problémákat okozhat a fokozódó belvíz helyzet.
Az utóbbi napok csapadékos időjárásának következtében 8 vízügyi igazgatóság területén 32 belvízvédelmi szakaszon rendeltek el belvízvédelmi készültséget, 21 szakaszon I. fokon, 11 szakaszon II. fokon védekeznek. Területi elöntés 16 ezer ha-on alakult ki, elsősorban a mélyebben fekvő, minden évben belvizes területeket érinti. A legnagyobb elöntést, 12,1 ezer ha-t a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság területén regisztrálták. Országosan 101 db szivattyútelep üzemel, 3.5 millió m3 belvizet emelnek át a befogadókba. A belvízi védekezésben az igazgatóságok 182 dolgozója vett részt. Legfontosabb feladatuk a folyamatos szivattyúzás, a csatornák, műtárgyak állapotának ellenőrzése, valamint az elöntéssel érintett területek bejárása.

 

Forrás: Vízügyi Főigazgatóság, Országos Vízjelző Szolgálat

Alacsony a Felső-Tisza-vidék folyóinak vízszintje

A csapadékszegény időjárás miatt alacsonyak a Felső-Tisza-vidék folyóinak vízszintjei, az adatok szerint a Tiszán megközelítette, a Szamoson pedig meghaladta a vízszint az eddig mért legkisebb értékeket – közölte a térségi vízügyi igazgatóság vezetője szerdán az MTI-vel. A Tiszán emiatt leállt a hajóközlekedés.

Bodnár Gáspár elmondta: a Tiszán Tiszabecsnél mínusz 248 centiméteres vízállást mértek legutóbb (azaz a vízmérce nulla mértékéhez, a valaha észlelt legkisebb vízálláshoz képest ennyivel volt alacsonyabb a folyó vízszintje), és ez az érték mindössze 14 centiméterrel haladja meg az eddigi észlelt legkisebb vízszintet.
Ezen a linken elérik a Tisza elmúlt hetekben mért és a következő napokra várt vízállását.
Hasonló a helyzet a Szamoson is, a magyar-román határ mellett fekvő Csengernél szerda reggel mínusz 132 centiméteres vízállást regisztráltak, így megdőlt a 2011 októberében mért mínusz 123 centiméteres csúcs. A térség folyóinak emellett nagyon alacsony a vízhozamuk, a Tiszán Tiszabecsnél másodpercenként 26 köbméter az érkező vízhozam, a Szamoson Csengernél pedig mindössze 15 köbméteres értéket mértek.
Az alacsony vízállások a csapadékhiánnyal magyarázhatóak, a Felső-Tisza vidékén július óta nagyon kevés eső esett, emellett a párolgási veszteségek is nagyok voltak – ismertette Bodnár Gáspár. A meteorológiai előrejelzések szerint szeptember 11-ig sem várható sok csapadék a vízgyűjtőn, így továbbra is alacsony vízállásokkal kell számolni.
További problémát jelent, hogy az ilyenkor szokásos vízmennyiség ötven százaléka található a víztározókban. Tavasszal kevés eső hullott, így a tározók nem tudtak feltöltődni a megfelelő vízszintekre, a vízelvezető csatornák egy része pedig teljesen kiszáradt – tette hozzá Bodnár Gáspár.

A felére zsugorodott Tisza részben kiszáradt medre Vásárosnamény és Jánd között 2012. szeptember 5-én. (MTI Fotó: Balázs Attila)

Forrás: MTI