Tornádó Romániában

A délkelet romániában található Călărași-nál igen látványos mezociklonáris tornádó pusztított 2019.04.30-án

Határainktól ugyan meglehetősen messze, de mégis szomszédos országban pusztított ez a “szörnyeteg”.
A video és a képek a Meteoplus Facebook oldaláról származnak.




És még egy videó, forrása: Cătălin Ioniţă és Marian Nedea

Tornádó Moore-ban

Pogár Demeter, az MTI tudósítója jelenti:
Nem végleges adatok szerint legkevesebb 51 – hivatalosan is megerősített – halálos áldozata van annak tornádónak, amely hétfő délután csapott le az Oklahoma állambeli Moore-ra.

A KFOR televízió helyszíni jelentése szerint 20-30 kisiskolásnak nyoma veszett, nagy a valószínűsége annak, hogy életüket vesztették. A forgószél teljesen lerombolt két elemi iskolát, az egyikben 75 tanuló és nevelő próbálta meg átvészelni a hirtelen lecsapott vihart.
A tornádó nyomán több mint 120 embert szállítottak kórházba, köztük mintegy 70 gyereket. A sérültek között többen válságos állapotban vannak.

Moore-ban, Oklahoma City mintegy 50 ezres elővárosában a mentőalakulatok versenyt futnak az idővel a romok alatt rekedtek életéért. A megsemmisült iskola és annak az apokaliptikus pusztulás képét idéző környéke felett légtérzárat rendeltek el, nehogy a gépek hangja elnyomja a segélykiáltásokat.
Barack Obama elnök, aki telefonon beszélt Mary Fallin kormányzóval, megígérte, hogy minden szükséges szövetségi segítséget megad a mentéshez. A kormányzó Moore-ba vezényelte a nemzeti gárda egységeit.
“A legrosszabb félelmeink váltak valóra ezen a délutánon” – nyilatkozott a CNN-nek Bill Bunting, a Nemzeti Óceán- és Légköri Igazgatóság vihar-előrejelzési központjának operatív igazgatója.
A több mint 3 kilométeres szélességben vonuló forgószél mintegy 45 percig tombolt Moore-ban. A viharban megsérült a helyi kórház, ahonnan a betegeket ki kellett menekíteni. Egy közeli farmon mintegy 100 ló pusztult el.
Az amerikai meteorológiai szolgálat előzetes adatai szerint a Moore-ra lecsapó tornádóban a szél sebessége elérte a 320 kilométert, amivel a forgószél a Fujita-Pearson skálán EF-4-es erősségűnek minősül. A legerősebb, EF-5-ös tornádók 322 kilométeres sebességnél kezdődnek.

Légifelvétel a pusztításról (jól kivehető a sáv, ahol totális rombolást végzett a tornádó)


A településen egyébként 1999-ben egy olyan tornádó pusztított, amelyben a felszín közelében 486 kilométeres sebességű szél abszolút világrekordot állított fel. Az akkori forgószélnek 41 halálos áldozata, valamint 583 sérültje volt. A kár nagysága elérte az 1,4 milliárd dollárt, amivel az előző moore-i tornádó a harmadik helye került a legnagyobb pusztulást okozó amerikai tornádók között. Az anyagi veszteségek tekintetében annál súlyosabb csak a 2011-es joplini és tuscaloosai katasztrófa volt.
Noha az előrejelzési módszerek tökéletesedtek azóta, a mostani tornádó váratlanabbul csapott le, mint az 1999-es. 14 évvel ezelőtt egy órával a katasztrófa előtt ki tudták adni a figyelmeztetést, most csak 16 perc volt a menekülésre. Ez valamivel több az átlagos 8-10 percnél.
A Moore-on végigsöprő tornádó nem érte el Oklahoma City központját. A város vonzáskörzetében ugyanakkor a délutáni órák során három forgószelet is észleltek. Oklahomában a viharkárok miatt összesen 16 megyében hirdettek szükségállapotot. Az államban mintegy 40 ezren maradtak áramellátás nélkül. Kansasból is súlyos károkat jelentettek.
Az Egyesült Államokban hétfőre a Nagy Tavak vidékétől Texasig tízre emelkedett azoknak az államoknak a száma, amelyekben tornádó vonul át, vagy forgószél fenyeget. A vasárnap kezdődött, és várhatóan még napokig eltartó ítéletidő által fenyegettet területen összesen 55 millió ember él. A tornádók következtében vasárnap ketten vesztették életüket és 39-en megsérültek Oklahomában.

Forrás: MTI

RITKA RÉMSÉGEK

A legsebesebben örvénylő légköri jelenségek a gyönyörű, de félelmetes tornádók. Gyakori előfordulásuk igazán Észak-Amerikában van, különösen a Mississippi medencéjében, az óriás síkságon a Kordillerák és Alleghany-hegység között. A legtöbbet szenvedő államok Alabama, Arkansas, Kansas, Iowa, Illinois, Indiana, Missouri. Az egészen északi államokat nem fenyegetik. A tornádó a leggyakrabban akkor képes kialakulni, amikor egy erős mérsékelt övi ciklon örvénylik a síkság felett és ennek délkeleti negyedében igen hideg légtömeg kerül az igen meleg fölé.

Persze tornádók előfordulnak másutt is, hazánkból is ismerünk tornádó-eseteket, még ha jóval ritkábbak is, mint a tornádók „hazájában”. Ezek is hasonlóképpen alakulnak ki. Az alsó, jóval melegebb levegő felfelé emelkedve utat talál magának a felső hidegebb levegőn, a gyors emelkedés közben heves forgásba jön. Ez az erőteljes mozgás a magasban indul meg, de lassan forgásba hozza az alsóbb légrétegeket is. Az igen erős örvénylés erős nyomáscsökkenést okoz a forgatag tengelyében, ezáltal lehűlést is, így a benne lévő addig láthatatlan pára kicsapódik. A felhők alján lassanként egy lenyúló ún. „felhőzsák” jelenik meg, egyre lejjebb, lejjebb érve. Leginkább az elefánt ormányához hasonlító lefelé vékonyodó tölcsér sokszor nem éri el a földfelszínt, ezt a jelenséget „tubának” hívjuk. Sokan ennek láttán is tornádót kiáltanak, miközben pl. a háztetők takarásában nem is látható, hogy a tölcsér el sem éri a talajt. Ilyenkor kártétel nélkül elvonul. Amikor azonban eléri a Föld felszínét, nincs kiemelkedő tárgy, ami ellent tudna neki állni, olyan mint egy pergőfúró.

A forgatag alsó átmérője általában „csak” kb. 100 métertől 500 méterig terjed, ilyen keskeny sávot tarolhat le. A tapasztalatok szerint a benne zajló örvénylés sebessége elérheti a 300- 350 km/h sebességet is, miközben maga a tölcsér általában 30 – 50 km/h sebességgel halad tovább, azaz a szélességének megfelelő 300 méter utat megtesz egy félperc alatt. A közepében igen kicsi légnyomás uralkodik, de nyilvánvalóan erre vonatkozó konkrét mérési adat nehezen állna rendelkezésre, miután a tornádó minden útjába esőt felszippant. A rendkívül alacsony légnyomásra utal, hogy a bezárt házak szétrobbannak, a falak szétdőlnek, tetők felrepülnek, bútorok a felhőkig emelkednek, öles fák gyökerestől szakadnak ki, akár egy-két kilométerrel odébb dobódnak ki.
Amikor a felhőtölcsér még csak messziről közeledik, a szemtanúk akár 1000 m magasban is tárgyakat láttak keringeni, deszkákat, tetődarabokat stb… A közeledő tornádó nagy, mély robaját messziről lehet hallani.
Az „elefánt ormány” nem mindig függőleges, előfordul, hogy hosszan ívelten elhajlik.

Egy Hunter nevű amerikai meteorológus már a múlt században kiváló statisztikát készített. Ebben az derült ki, hogy a legtöbb tornádó májusban alakul ki, de sok történt áprilisban, júniusban is. Legtöbbször a felhőszakadással, jégesővel is járó zivatarokhoz kapcsolódó jelenség (lsd. Mezőhegyes 2010 június 18. ). A statisztika szerint a legtöbb tornádó napközben 16 – 18 óra között alakult ki, de meglehetősen sok 14 és 16 óra között is, legkevesebb 18 óra után. Ugyanakkor egy-egy már a nap minden órájában képes volt létrejönni. Az Egyesült Államok területén, a tornádók „hazájában”, a fent említett területeken 25 év alatt 1182 tornádót jegyeztek fel.

Még szerencsésnek mondható, hogy a nagy pusztításukkal viszonylag keskeny sávban tarolnak. Előfordult már több esetben, hogy viszonylag kevés kárral „úszták meg” a forgószél áthaladását, a „pergőfúró” visszahúzódott és nem érte el a földfelszínt, elrohant a falu fölött úgy, hogy „csak” a templom tetejét szedte le, de mást nem érintett.
Akkor képes nagy kárt okozni, ha sűrűn lakott helyen csap le. Így pl. 1925. március 18-án az Egyesült Államokban 792 emberéletet oltott ki, 18 millió dollár kárt okozott, kb. 3000 embert súlyosan megsebesített.
Más vidékeken is megjelenik néha egy-egy tornádó, de közel sem olyan gyakran, mint a Missisippi síkságján.
Láttak már Dél_Afrikában a pusztában is és elő-előfordult a Kárpát-medencében is. Szerencsére többnyire lakatlan, vagy gyéren lakott területen.

Megbízható leírása van egy 1892. május 31-én a horvátországi Novszka vasútállomásán keresztül vágtató tornádónak. Ezt Mohorovicic horvát meteorológus tanulmányozta:

1892. május 31-én 16:16 perckor vegyesvonat érkezett Novszára Jaszenovác felől. Rövid tartózkodás után indult is tovább Ujgradiska felé. (Jaszenovác ott található, ahol az Una folyó beömlik a Szávába, ettől északra van Novszka (északi szélesség: 45.340556, keleti hosszúság 16.976944)
Alig haladt a vonat 150 métert az állomástól, egy tornádó rohant rajta keresztül. A legutolsó kocsit felkapta és a távíródrótok felett kidobta a rétre 30 méter távolságra (a kocsi kb. 13 tonna volt). Eközben a távíródrót sértetlen maradt. Másik 11 kocsit jobbra, balra széthajigálta a sínek mellé, felfordította, összezúzta, de a mozdony és a legelső 6 kocsi ép maradt. A tornádóval együtt járó zivatar éjszakai sötétséget okozott, az épületben az állomásfőnök felesége kiszaladt a folyosóra megnézni, hogy az ablakok csukva vannak-e. Irtózatos csattogást, dörgést, zúgást hallott, vissza akart sietni a szobába, de a befelé nyíló ajtót már nem tudta kinyitni, nyilván mert kint már hirtelen igen kicsi lett a légnyomás. A következő percben már felpattant az ajtó, az ablakok keretestől a szobába zuhantak. Az irdatlan süvítésben a feje felett az egész háztető lerepült. Az állomásépület mellett tartózkodó 17 éves lányt a tornádó felkapta, messzire elvitte, majd leejtette, a beszámoló szerint hihetetlen szerencsével nem történt komolyabb baja. Az állomástól északra lévő erdőben kb. 150 000 db bükk- és tölgyfa feküdt kidőlve, köztük méteres átmérőjűek is. Szemtanúk állítása szerint a forgószél kb. 3,5 km hosszan, 500 m szélességben pusztított.

Egy másik tornádóról is létezik hiteles leírás, Cholnoky Jenő földrajztudós tanár személyesen látta.
1907. május 25-én 16 órakor pusztító, heves tornádó robogott keresztül Székelyföldön Kecset-Kisfalud, Farkaslaka és Szentlélek falvakon. Derült meleg időben szinte semmi jele nem volt vihar érkezésének. Majd 16 óra táján nyugat-északnyugat felől minden komolyabb felhő nélkül nagy, hosszú tölcsér közeledett. Kitörte a fákat, ledöntötte a házakat. Farkaslakán a templomot ugyan megrongálta, de csak súrolta, de mellette a fákat mind kitördelte. A falunka szerencsére „csak” a keskeny közepén haladt végig, majd Szentlélek és Bogárfalva közt eltűnt a halmok között. Úgy látszik a Hargita fennsík meredek pereme korai felemelkedésre kényszerítette. Az egész néhány perc alatt lezajlott.


Egy másik tornádó Bia és Vác között kb. 70 km hosszban, 1 km szélességben, mindössze 6 perc alatt hagyott maga mögött tragikus nyomokat 1924. június 13. 5 ember halt meg, 61 megsebesült, 6 millió aranykorona kár keletkezett.

Ez a tornádó is komoly katasztrófát okozott, méreteiben mégis ennél jóval nagyobbakkal járt egy korábbi, 1912. május 13-ai erdélyi forgótölcsér. 15:50 –kor Bálványosváralján állította meg a református templom toronyóráját, 16 h után már Korondon pusztított, 110 kilométerre délkeletre Bálványosváraljától. Azaz ebben nem csak a forgási sebesség volt pusztító, de maga a tölcsér is szokatlan, orkánerejű sebességgel, kb. 120 km/h-ával száguldott. Dés közelében kezdődött, majd Blenkemező falu irányába haladt, itt béres-szekereket emelt a levegőbe. (Összefoglaló: dr Schilling Gábor: „Az 1912. évi erdélyi szélvihar” címen.). Ezután Bálványosváraljának rohant „a falu derekát szelte át, képtelen pusztítást végezve”. A református-, katolikus templomot, ezt a paplakkal együtt szétdúlta, csak néhány kőfal maradt. A szatócsboltot úgy elvitte, hogy csak a mázsálót nem bírta felemelni, onnan lehetett tudni, hol volt a bolt. A legnagyobb baj az volt, hogy a házak zöme fából épült és ezek mint a kártyavárak omlottak össze, repültek el. A határban 60 darab juhot szippantott fel és rakta le 100 méterrel magasabb domboldalra.

Olykor tornádó közelségére utaló más jelekről is beszámolnak a tudósítások. Ilyen például az, amikor forgószél által felkapott élőlények, tárgyak hullanak az égből. Nagykanizsa közelében 1939. július 9-én békaeső hullott: a szemtanúk mintegy 300 méter hosszú sávban láttak apró „tüzesbékákat” (vöröshasú unkákat) potyogni az égből. Tarpán 1934-ben és 1942-ben is halesőt figyeltek meg. Az apró halakat a Tisza öntésterületéről emelhette föl a tornádó tölcsére.

Egy jóval későbbi eset és szerencsére jóval kisebb pusztítású történt 1972. május 19-én is, egy víztölcsér, ún. tromba alakult ki a Balaton fölött, majd gyökerestül csavarta ki a balatonfüredi Tagore-sétány fáinak tucatjait.

Egy-egy hazai jelentősebb tornádóról később is érkezett hiteles tájékoztatás:
pl. 1996. június 21.:Torvaj és Sérsekszőlős, 1997. november 11.: Kunszentmárton, 1998. július 18.:Tar, 1998. augusztus 21.: Csorvás, 1999. május 2., Szikszó.stb.

Napjaink híradásaiban gyakran mutatnak be felhőből lenyúló felhőtölcséreket, ezek esetenként a háztetők takarásában nem is láthatóak jól, szerencsére többségükben nem is érik el a talajt, de mindenképpen jelzik, hogy a természet legyőzhetetlen nagy úr. Természetes, hogy nagy az érdeklődés iránta.

A természet erőit megzabolázni gyakran teljesen lehetetlen, ha néha-néha kialakul egy komoly jelenség, azt megszüntetni emberi erővel szinte lehetetlen, legfeljebb jó okkal bízhatunk a ritkaságukban és hogy zömükben lakatlan térség felett vonulnak el, vagy amennyiben csak egy mód van rá, az embernek saját épségét védve, kikerülni azokat.

Mint a fenti példák is mutatják, olykor már megtörtént egy-egy nagy erejű pusztítás, annál nagyobb eséllyel, minél nagyobb a lakott területek aránya. Mégis a többség szerencsére csak hallomásból, olvasmányaiból ismeri ezeket.

A gyakoriságukról alkotott egyes vélemények is igen csalókák. Miért? Mert nem csak a népsűrűség lett nagyobb az elmúlt évszázadok óta, de a hírközlés is óriási fejlődésen ment át. Az elektronikus hírközlők ugrásszerű fejlődésével, ma már mindenről azonnal tudomást szerezhetünk ha bármi történik a világban, ellentétben a korábbi időkkel. Ráadásul ma már nincs olyan területe hazánknak sem, ahol magának a lakosságnak ne lenne módja azonnal tudósítani. Nincs olyan hely, ahol legalább egy embernek ne lenne mobiltelefonja, amivel azonnal tudósíthat akár képben, videóval is. Nem történhet semmi, amit valaki azonnal ne észlelne napjainkban.

Így ha olvasónk érdekes, szép, vagy veszélyes időjárási jelenséget lát, örömmel vesszük, ha részt vállal a hiteles tájékoztatásban és a megörökített jelenséget feltölti portálunkra.

A természet tíz furcsa jelensége

A természet tíz furcsa jelensége

Douglas E. Richards

A természet hihetetlen erőkre képes.  Egy nagyobb földrengés képes hatalmas épületeket ledönteni és teljes hegyoldalakat lerombolni. A Niagara-vízesésnél több mint 500,000 gallon (1,892,705 liter) víz ömlik le percenként, 18 emelet magasságból, a Niagara-folyóba – ez elég, hogy percenként megtöltsön 50 olimpiai úszómedencét -, és persze mindenki hallott már a hurrikánokról, hóviharokról, lavinákról, erdőtüzekről, árvizekről, szökőárakról, zivatarokról. De ha azt hiszi, az anyatermészetnek nincs több meglepetése, gondolja csak át újra. A természetnek rengetek egyéb, kevésbé ismert ereje van, amit jellemezni csak úgy lehet, hogy … furcsa.

1. A tornádók anyja

A legnagyobb szélsebességet, amit valaha feljegyeztek – 511 kilométer/óra – egy tornádó közelében mérték, Oklahomában, 1999-ben. A tudósok azáltal osztályozzák ezeket a jelenségeket, hogy mekkora kárt tudnak okozni. Egy tornádó 70 mérföld/órás szélsebességgel egész házakat tud elsöpörni, autókat tud a levegőbe repíteni, mintha űrhajók lennének, de egy tornádó 300 mérföld/órával már elég erős ahhoz, hogy vonatokat kisiklasson, a füvet kitépje a földből, sőt, hogy a betont felszedje az utcákról.

2. Nagy-labdák

Körülbelül 1,000 évvel ezelőtt emberek százai haltak meg különös módon a Himalájában. Egy nemrégiben készült vizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy az áldozatok kifogtak egy jégesőt, ami hatalmas, baseball labda méretű jégdarabokat szórt fejükre több mint 100 mérföld/órás erővel (160 km/óra). Jégeső akkor alakul ki a viharokból, amikor esőcseppeket szállít egy erőteljes felfelé irányuló, függőleges áramlás, a légkör rendkívül hideg területeire. Minél hosszabb ideig forognak az apró jégszemcsék a magasban, annál nagyobbakká válnak. Ha a jéglabdák olyan nagyra nőnek, hogy a szél már nem bírja el őket, jégesőként esnek le a földre.

3. Fény műsor

Óriási izzó gyűrűk, úgynevezett sarki fények gyakran feltűnnek az Északi- és a Déli-sarkon. Ezek a gyűrűk több mint 19,000 kilométer hosszúak. Akik a sarkvidékekhez közel élnek, különböző fényekben úszó óriási fényfüggönyöket láthatnak. Ez a gyönyörű hatás akkor jön létre, amikor a Napból, a föld felé kilövellő töltött részecskék több mint 1 millió mérföld/órával érkeznek be a Föld mágneses terébe. Amikor ezek a részecskék gázokat találnak el, a gázok fényt bocsátanak ki.  A messzi északi és déli régiókban élők élvezhetik a Föld legnagyobb természeti fényműsorait.

4. Béka eső

Szibéria egy városában a lakosok kénytelenek voltak fedett helyen védelmet keresni, mikor kisebb békák kezdtek esni az égből. „Rengeteg volt belőlük ”mondta egy szemtanú a helyi újságnak„ Azt hittem talán egy békákat szállító repülő robbant fel a levegőben” mesélte egy másik helyi lakos. Vajon a város megbolondult? Valószínűleg nem. A tudósok magyarázata szerint, a hurrikánok és tornádók fel tudják szívni a tavak, mocsarak felső rétegét. Ilyenkor békákat, halakat, egyéb vízi állatokat is magukba szippantanak, majd mérföldekkel messzebb szállítják a pórul járt kisebb élőlényeket, melyek eső hatását keltve potyognak le az égből.

5. Lángoló twisterek

Mintha az egyszerű tornádók nem lennének elég veszélyesek, előfordul olyan is ami tűzből van. A futótüzek olyan erősek, hogy saját időjárási jelenséget tudnak létrehozni. Ahogy ezek a tüzek égnek, rengeteg mennyiségű oxigént fogyasztanak el. Az intenzív hő hatására a levegő gyorsan emelkedik és mikor helyére friss levegő árad, erős szél keletkezik. Néha ez az önszabályozott időjárás kavargó tüzes tornádókat hoz létre. Ezek a  lángszóró tornádók, úgynevezett forgó tüzek, körülbelül 50 láb (15 méter) szélesek lehetnek és akár olyan magasra is megnőnek, mint egy 40 emeletes épület.

6. Gáz támadás

Amikor egy vulkán kitör, az olvadt láva, izzó tengerként ömlik le az oldalán, elpusztítva mindent, ami az útjába kerül. A lávaár hihetetlen veszélyes, de a vulkánok egy ennél még halálosabb dolgot is képeznek: hamu és gáz áramlást, egy gázokkal és kövekkel megtöltött felhőt, mely elérheti az 537°C hőmérsékletet is. Ez mind kiáramlik a vulkán kürtjén és lavinaként söpör el mindent a környezetében. Amíg a legtöbb ember ki tud térni a forró láva útjából, a vulkáni hamu- és gázfelhőtől ők sem menekülhetnek meg könnyen. Ezek a felhők általában több mint 50 mérföldes sebességet érnek el (80 km/óra).

7. Hógolyógyár

Előfordulhat, hogy kimerészkedsz otthonodból egy kiadós hóvihar után és tucatnyi bot vagy dob alakú hógolyó tömegét találod a kertedben. Ezeket a ritka alkotásokat hó görgőknek nevezzük, az anyatermészet maga alkotja őket.
A hóhengerek akkor keletkeznek, amikor vizes hó esik a fagyos talajra, és így az nem ragad hozzá. Erős szelek esetén, azok felgörgetik a hórudakat, hógolyókat. A természet talán így akarja közölni, hogy itt az ideje egy jó hógolyócsatának.

8. Mélytengeri jakuzzik

Vannak hasadékok az óceán fenekén, több mint 1,6 km-el a felszín alatt, melyekből fekete füstszerű felhők törnek fel. Ezeket számos furcsa, azelőtt még sosem látott életformák veszik körül. Az első ilyen nyílást körülbelül 30 éve fedezték fel a tudósok. Az ilyen víz alatti, meleg források, úgynevezett hidrotermikus hasadékok, akkor keletkeznek, amikor a víz átszivárog az óceán fenekén a föld belsejébe és ott felmelegíti a magma. A forró, esetenként akár több, mint 370 °C-os víz visszalövell az óceánba, magával hozva egy fekete vagy fehér oldott kőzetet, vegyi anyagokkal fűszerezve. Szinte hihetetlen, de ezek a mélytengeri nyílások jót tesznek a víz alatti bizarr életformáknak. Az élőlények, baktériumok millióinak segítségével, a mérgező vegyi anyagokat élelemmé alakítják át.

9. Rejtélyes hullámok

Képzeljék el, hogy egy óceánjárón sütkéreznek, mikor hirtelen a semmiből egy 10 emelet magas vízfal tart a hajójuk felé, mint egy megállíthatatlan tehervonat. Ez a természeti jelenség nem egy cunami, melyet víz alatti földrengés okoz. A szökőár (cunami) a nyílt óceánon még kis hullám, mely a parthoz érve fejlődik hatalmassá és halálossá. Nem, aminek Ön éppen tanúja az egy bizarr, érdekes, ám nagyon veszélyes óriáshullám. A tudósok nem tudják, mi okozza őket, de abban biztosak, hogy figyelmeztetés nélkül jelennek meg a nyílt vízen, akár a legtisztább időben is. Az utóbbi 15 évben ezeket még mítosznak hitték, de a tudósok mára már tudják, hogy nagyon is léteznek és komoly veszélyt jelentenek akár a legnagyobb hajókra is.

10. Csodás tűzgolyók

Viharban egy fényes, fej méretű labda jelenik meg hirtelen. Egy ideig pár méterrel a föld felett lebeg, leesik, körbetáncol a kertben és aztán felvetődik a levegőbe, mielőtt elhalványulna. Néha kisebb robbanással tűnik el. Ismerünk történeteket melyekben a szemtanúkat még követte is egy ilyen, ami akár a kulcslyukon is be tud jutni a házakba. Egyetlen biztonságos hely ilyen esetben az autó lehet.  Ez a furcsa jelenség a gömbvillám. Egyes kutatók úgy valószínűsítik keletkezését, hogy mikor egy normál villám belecsap a földbe, keletkezik a talajban egy szilícium nevű ásványi anyag, mely valamiféle buborékot alkot, ami elégeti az oxigént maga körül.


Szerző: Douglas E. Richards

Forrás: National Geographic Magazine

Fordította: Aigner Lucia