EuMet Időjárás előrejelzés

Az emberi élet számára elengedhetetlen a létezése, de sajnos káros hatása sem elhanyagolható. Ezért fontos tájékozódni arról, hogy milyen erősségű UV-sugárzásnak vagyunk kitéve szabadtéri program, strandolás vagy csak épp kertészkedés esetén!

Ebben segít az oldalunkon található UV-sugárzás előrejelzés, ahol megtalálhatják a hazánkban várható UV-sugárzás erősségét a WHO  (Világ Egészségügyi Szervezet) által egyezményesen kialakított és használt UVI skála meghatározásával.

De mi is ez az UV-sugárzás?

Az UV sugárzás az ún. nem látható sugarak közé tartozik. UV, azaz ultraviolet, magyarul ibolyántúli tartomány. A definíció szerint  az UV-sugárzás a látható fénynél (400-780 nm) kisebb, de a röntgensugárzásnál (0,01–100 nm) nagyobb hullámhosszúságú; a 180–400 nanométeres tartományba eső elektromágneses sugárzás.

Az emberi szem által látható fény helye az elektromágneses spektrumban (forrás: wikipedia.org)

A földfelszínen tapasztalható UV-sugárzás legfőbb természetes forrása a Nap, de más módon is keletkezhet (pl. villámlás során) és mesterségesen is előállítható. Amikor anyagokat izzásig hevítenek, akkor valamennyi UV-fény is keletkezik.

A Napból a Földre érkező sugarak hullámhossza az infravöröstől (IR) egészen az ultraibolya (UV) tartományig terjed, melybe a látható fény is beletartozik.

Magát az UV-sugárzási tartományt, hullámhossztól függően 3 részre oszthatjuk: UVA (400-320 nm), UVB (320-290 nm) és UVC (290 nm alatt). Az UVC- és az UVB-tartomány nagy részét kiszűri a Föld légköre. Ezt a feladatot a sztratoszférában található ún. ózonpajzs látja el. Ha ez a “szűrő pajzs” nem lenne, élet sem lenne a Földön, mert az éltető napfény  a maga “nyers” formájában könyörtelenül halálos!

Az UVA típusú sugárzás hatására indul be a bőrben a pigmentképződés, azaz a barnulás folyamata. Túlzásba vitt napozás esetén azonban a kötőszövet ellasztikus és kollagénrostjaiban okoz helyrehozhatatlan károkat, mellyel a bőr idő előtti öregedését okozza. Ugyancsak ez a sugárzás az, ami egészen mélyre hatol a szemben és a szemlencséig jutva ismételten és tartósan fotokémiai változásokat okoz abban. Ennek a folyamatnak az eredménye pedig a napjainkban egyre gyakrabban diagnosztizált szürke hályog kialakulása lehet.

Az UVB típusú sugárzás  az a tartomány, ami nélkül nem képződne D-vitamin a szervezetünkben. D-vitamin pedig kell! Megléte elengedhetetlen az egészséges szervezet, megfelelően működő immunrendszer és csontváz fenntartásához. Nagy mennyiségben ezek a sugarak is komoly veszélyt jelentenek: az enyhe leégéstől egészen a komoly égési sérülésig terjedő bőrkárosodást okozhatnak. Utóbbi esetben pedig visszafordíthatatlan károsodás következik be a DNS spirálban, ami idővel bőrrák kialakulásához vezethet.

Az UVC típusú sugárzás nem éri el a földfelszínt. A kutatási eredmények alapján a Napból érkező UVC tartományt teljesen kiszűri a légkör, ezért annak káros hatása ellen csak az űrbe kilépő embereknek kell védekezni. Egyébként szintén roncsolja az emberi DNS-t és a szemben is olyan mélyre hatol, mint az UVA típusú sugárzás. Baktériumölő hatása miatt sterilizálásra használják.

A túlzott UVB és UVC sugárzás (pontosabban tartós 265-275 nm közötti UV sugárzás) ún. “hóvakságot” okozhat. Az elnevezés onnan ered, hogy magashegyi túrázóknál figyelték meg először a jelenséget, de nem csak ők veszélyeztetettek. Az ipari hegesztés vagy az UVC fénnyel való sterilizálás folyamán munkahelyi balesetként is előállhat ez a tünetegyüttes, ami átmeneti vaksággal járhat és ráadásul nagyon fájdalmas: Az UV-sugárzásnak való kitettség után akár 4-12 óra is eltelhet a tünetek jelentkezéséig. Első jele lehet a szemkáprázás, a külső szemlélő számára pedig a piros, véreres szem. Jellemző tünetek még a fényre való érzékenység, a homályos látás, a pislogás és a könnyezés. Az alany úgy érezheti, hogy homok került a szemébe. A hatás átmeneti, 1-2 nap alatt elmúlik, a szem regeneráló képessége következtében.

Forrás: Wikipédia

Oly sok riasztás és negatív hír jelenik meg manapság a napsütéssel, napfénnyel, UV-sugrázással kapcsolatban, hogy szükségesnek láttuk egy kortes beszéd megírását is az embereket éltető napfény mellett. Természetesen igazak a káros hatásáról szóló információk, de mint oly sokszor, most is több oldala van az éremnek és nem szabad csak az egyik oldalát ismerve ítélkezni.

A sok riasztás és a fényvédő termék reklámok tömege miatt kialakuló félelem hozzájárulhat a lakosság mintegy háromnegyedét érintő és számos súlyos betegséghez vezető D-vitamin-hiányhoz! Ma már egyértelmű, hogy a D-vitamin valójában egy hormon, amely természetes úton a napfény hatására képződik a szervezetben. Az, hogy nem olyan mennyiségben, mint ahogy az szükséges, többek közt annak köszönhető, hogy nem merünk a napra menni, minden lehetséges eszközzel védekezünk a napsugarak ellen és 50-es, 100-as faktorú naptejeket kenünk magunkra. Ennek következtében egyszerűen nem tudja elérni a szervezetünket a D-vitamin képzést elindító sugárzás. Tehát a napfény egész szervezetet érintő és legfontosabb feladata a D vitamin képzés, amely nélkülözhetetlen a csontozat fejlődésében és épségben tartásában. Fokozza a vérképző szervek működését, javítja a testünk általános állapotát – ezáltal nő a szervezet ellenálló képessége.

Az előbb említett D vitamin képzés és csonterősítés mellett a napsugárzás kimondottan jótékony hatású lehet bizonyos bőrhibák esetében is.

Hazánkban – „hála” a túlzott húsfogyasztásnak, az egészségtelen táplálkozásnak és a mozgás és friss levegő hiánynak – rengeteg a mitesszeres és a pattanásos bőr mindkét fajtája, az olajos-zsíros és a vízhiányos-száraz-gyulladt-korpázó seborrhea. Nos, ezekre a bőrtípusokra igen jótékonyan hat a napfény, de nem csak nyaraláskor, hanem egész évben rendszeresen (természetesen a napozás szabályait szigorúan betartva).

A másik egyre jobban terjedő bőrhiba a pszoriázis. Ez kialakulhat a fejbőrön, test szerte kisebb-nagyobb foltokban, a térd és a könyék bőrén megvastagodást előidézve, a tenyér és a talp (sarok) berepedését okozva. A tapasztalat azt mutatja, hogy ezeken a tápanyaghiányos, D-, és A-vitamin hiányos bőrökön szinte minden esetben segít a napfürdő, különösen, ha valamelyik gyógyfürdőnkben fürdőkúrával is kombináljuk.

A hajas fejbőr pszoriázisánál a haj szétfésülésével a fejbőrt kell napoztatni a hámló és korpázó területeken.

A test szerte lévő pszoriázis napoztatásánál a szakemberek ajánlása az, hogy ne használjunk fényvédő faktoros napozókat, ugyanis ezek kémiai összetevői a napsugárzás hatására még jobban irritálhatják majd a beteg bőrfelületet! Ezeket a bőröket inkább a kora délelőtti (10 előtt), vagy késő délutáni (17 után) időszakban ajánlott napoztatni, napfénynek kitenni.

Rendkívül jó hatású a napozás a csontritkulás és a csontképzés zavarai ellen vívott harcban is. A jól adagolt napfürdőzés és télen a mértékkel végzett szoláriumozás a legjobb megelőzés, ugyanis UV-A sugárzás nélkül a legjobb minőségű táplálék kiegészítő sem hat úgy, ahogy kéne. Németországban például a Sonnenklinik (Napfényklinika) kifejezetten ennek a betegségnek a gyógyításával foglalkozik a napfény, a szolárium, a gyümölcskúra és a mozgásterápia intenzív alkalmazásával – igen jó eredménnyel.

És végül, de nem utolsó sorban fontos megemlíteni azt a nem mérhető pszichés, lelki energiát és töltést, amit a napfény biztosít a számunkra. Nem véletlen, hogy azokban az országokban, ahol magas a napsütéses órák száma, a depresszió és az idegesség szinte ismeretlen fogalmak. Tehát nem csupán testünk alapvető vázának elengedhetetlen, hanem lelki egészségünk fenntartásához is szükségünk van a Nap sugaraira.

Az UV-sugárzás várható mértékéről, illetve annak bőrünkre gyakorolt hatásának erősségéről alábbi oldalunkon találhatóak friss információk: UV-sugárzás

Az Országos Meteorológiai Szolgálat budapesti Marczell György Főobszervatóriumában 2017. június 12-én reggel és a délelőtt folyamán rekord alacsony ózontartalom értékeket regisztráltak. A kirívóan alacsony ózonértékeknek megfelelően nagyon magas UV besugárzás értékeket mértek az országos UV monitoring hálózat mind az öt mérőállomásán.

A légoszlop teljes ózontartalmának folyamatos mérése 1969 óta folyik az obszervatóriumban, és a tájékoztató szerint ezek az értékek a valaha mért legalacsonyabb értékek június első felét tekintve. Később, napközben, az ózontartalom egy kicsit el kezdett emelkedni, de még mindig rendkívül alacsonynak mondható.

A beszámoló szerint a reggeli értékek közel 20 %-alacsonyabbak voltak, mint a június 12-re érvényes sokéves átlag. Az érintett napon a természetes változékonyság alsó határa (azaz a sokéves átlagtól az a százalékban kifejezett eltérés érték, amely még normálisnak mondható a sokéves adatok alapján) 12%. A napközbeni emelkedés után az ózontartalom még mindig a természetes változékonyság alsó határa alatt maradt, 15 órakor 13% volt.

A most tapasztalt kiugró ózonhiánynak az oka egyelőre nem ismert pontosan, erre majd a környező napok légkör-dinamikájának átfogóbb elemzése adhat magyarázatot.

A legmagasabb UV besugárzást Siófokon mérték. Ott dél körül a besugárzás megközelítette a 9,0 UV Index értéket, de Kékestetőn is 8,0 UV Index felett volt a déli besugárzás. A többi mérőhelyen (Budapest, Kecskemét, Sármellék) a felhőzet miatt nem kúszott ennyire magasra az index érték, de mindenütt 7,0 felettiek voltak a dél körüli értékek.

A hazánkhoz legközelebbi külföldi mérőhelyek, ahol ózontartalom mérés és UV sugárzás mérés folyik, a Szlovák Hidrometeorológiai Intézet poprad-ganovce-i magas légköri és napsugárzási obszervatóriuma, illetőleg a csehországi Hradec Kralové-ben működő napsugárzási és ózonmérő obszervatórium. Azon a két helyen is hasonlóan alacsony értékeket mértek a nap első felében és hasonló mértékben kezdett emelkedni az ózontartalom napközben. A jelenség tehát nem lokális, hanem nagyobb kiterjedésű.

Forrás: met.hu

Megérkezett a nyár, egyre többet és erősebben süt a nap, így érdemes a bőrünket védeni annak káros sugaraitól.
A boltokban sokféle fizikai vagy kémiai összetételű fényvédős, hidratáló csodakencéket kínálnak, jó tudni, hogy a megfelelő táplálkozással belülről is erősíthetjük bőrünk ellenálló képességét.
Mit együnk, ha bronzszínű és egészséges bőrt szeretnénk a nyár végére? Mit együnk, hogy a bőrünk meg tudja magát védeni, és ne gyulladjon be a nap első sugaraitól?
A pigmentek – mint a narancs, sárga, piros karotinok, a flavonoidok – a növényeket is védik a napfény káros hatásaitól, ezért kézenfekvő, hogy az embernél is hatásosak lehetnek.

Nézzük mik ezek!

Lutein – az ehető napszemüveg

A lutein a karotinoidok nevű vegyületcsoportba tartozik. Segítségével virul sárgában és narancsszínben a körömvirág, a kukorica, de azért is a lutein felelős, hogy ősszel a szép zöld levelek rozsdás színűre váltanak.

A növényeknél a fény hasznosításában játszik szerepet – az embereknél megakadályozza a kék fény okozta oxidatív stressz és a sejtkárosító szabad gyökök keletkezését. Ezen tulajdonságánál fogva segít megvédeni, hidratáltabbá, rugalmasabbá tenni a bőrünket.

Másrészt, mivel elnyeli a nap káros ibolyántúli sugarait, a retinában is semlegesíti a szabadgyököket. Ezzel csökkenthető a sárgafolt-degeneráció veszélye, és ezzel az idősebb korban jelentkező gyakori szembetegség és látásvesztés – tehát a szemünk világa is múlhat a luteinen, amely a szervezetünkben a szemben, a vérben, az agyban és bőrben halmozódik fel – már ha van minek felhalmozódnia. Mert lutenint sajnos csak a növények képesek előállítani, mi emberek, csak a táplálékkal tudjuk magunknak adagolni.

Azt, hogy pontosan mennyi luteindús zöldséget kell fogyasztanunk, hogy az előnyeit élvezni tudjuk, még nem lehet grammra pontosan megmondani, de a táplálkozási szakemberek abban egyetértenek, hogy az átlagember étrendjében csak elenyésző mennyiségű lutein szerepel. Ennek egyik oka nyilván az, hogy az egyik legnagyobb lutein-bánya a spenót, amit sokan az ehetetlen ételek közé sorolnak.

Mi fán terem? Fán – fogyasztható formában – ugyan nem, de szinte minden zöldségben fellelhető. Igaz, a legtöbbet a színes zöldségek tartalmaznak, mint mondjuk a spenót, a káposztafélék vagy a pirospaprika. 100 g spenótban 10 mg sárga pigment van, egy nagyobb piros paprikában vagy 200 g, a kelkáposztában 50 g.

A tudósok szerint: A Naples Egyetem alkalmazott kozmetikai bőrgyógyászat professzora 120 nőt toborzott egy kísérlethez, amelyben a 20 és 50 év közötti, lányok, asszonyok 10 mg luteint szedtek 12 héten át. A vegyületcsoport már ennyi idő alatt is két és félszeresére növelte bőrük fényvédelmi aktivitását. Az eredmények nem csak ezért biztatók: gyakorlatilag 56%-ban javult a bőr hidratáltsága, a kísérleti alanyok bőre fiatalabb lett.

Egy másik amerikai kísérletben több mint 850 embert vizsgáltak, akik hetente kaptak luteinben gazdag zöldségeket, például spenótot és kelkáposztát. Ez a kutatás a vegyületcsoport szemóvó hatását vizsgálta; az eredmények szerint a kísérleti alanyok közül csak feleannyian szenvedtek látásproblémákban, mint azok, akik maximum havonta egyszer fogyasztottak ilyen ételeket.

Likopin – a fiatalság széruma

Ki hinné, hogy létezik olyan antioxidáns, mely erősebb, mint a C-vitamin, és megóvja a szöveteinket az öregedéstől. A csodaszer a jó öreg likopin, amit elsősorban a paradicsom tartalmaz. A likopin – természetesen – nem csak a bőrt védi a káros sugárzástól: aki dohányzik, jobban teszi, ha bedob napi egy liter paradicsomlevet, hogy megóvja őt a tüdőtágulattól (vagy még jobb, ha leteszi a cigit és úgy fogyaszt sok-sok paradicsomot). Emellett hű társával, a bioflavonnal karöltve, a likopin kifejezetten rákellenes anyagnak tekinthető a szervezetünkben.

Hol bújik? A paradicsomban nagyon sok van belőle. Örömhír a pizza-függőknek és az olasz tészták, továbbá a ketchup szerelmeseinek, hogy a likopinnak kevésbé árt a hő, mint mondjuk a C-vitaminnak, még a főzés közben sem veszíti el áldásos tulajdonságait – sőt, egy kis olajjal turbózható is a likopin-bomba, mert így a hatóanyag könnyebben felszívódik.

A tudósok szerint: Az utóbbi néhány évben a kutatások középpontjába került a likopin egészségre gyakorolt hatásának vizsgálata. A kilencvenes évek végén sikerült igazolni, hogy a likopin az egyik leghatékonyabb antioxidáns, mivel legeredményesebben közömbösíti a szabad oxigént, és hatékonyan megsemmisíti a peroxil gyököket. A likopin felhalmozódik az emberi szövetekben, szervekben, különösen a mellékvesekéregben, a herékben, a prosztatában és a májban.

A Harvard Egyetem kutatási eredményei alapján a likopin eredményesen használható a tüdő- és a prosztatarák kezelésében. Megállapításaik szerint a likopinkészítmények, illetve a magas likopintartalmú élelmiszerek a tüdőrák kialakulásának kockázatát 50%-kal csökkentették.

A tokiói Juntendo University kutatói pedig a likopin tüdőtágulat-ellenes hatását vizsgálták, egyszerű laboratóriumi egereken és gyorsított öregedésre beprogramozott rágcsálókon. Az egereket nyolc héten keresztül dohányfüstös helyen tartották, közben mindkét csoportból néhány egyedet ötvenszázalékos paradicsomlével itattak. A nyolcadik hét végére a mesterségesen vénített egereknél tüdőtágulat alakult ki, kivéve azokat, amelyek paradicsomlevet kaptak. Az eredményeket látva a japán kutatók úgy vélték, hogy a likopin a dohányfüst által az oxidáló hatású és az antioxidáns vegyületek között megbomlott egyensúlyt állítja helyre.

Béta-karotin – fényvédő, belsőleg

A napozással kapcsolatban a legismertebb növényi hatóanyag a beta-karotin. A vegyület a karotinoidok családjának oszlopos tagja, és névadója, alapja az úgynevezett izoprénváz. Mivel az A-vitamin provitaminja, vagyis elő-vitaminja, bőrvédő hatásán kívül a szem őreként is ismert. A farkasvakságért – vagyis azért a kórért, amikor a szem képtelen alkalmazkodni a gyenge fényhez – az A-vitamin-hiány a felelős. Még egy szembajt, a szürke hályogot is segít megelőzni a béta-karotin, igaz, ehhez egy kis C-vitaminra is szükség van. Ezenfelül, mivel a karotinoidok antioxidánsként viselkednek, a béta-karotin is csökkentheti a rák bizonyos fajtáinak kockázatát.

De persze nem csak ezért szeretjük a béta-karotint: egy düsseldorfi egyetem kutatásai szerint a lutein, a béta-karotin és a likopin pigmentjei éppúgy felhalmozódnak a bőr felső rétegében, ha megesszük őket. Vagyis, ha napi 8 mg béta-karotint elfogyasztunk (kb. 2 répát), akkor ez nagyjából 3-as faktorú napvédelmet nyújt. Sajna a hatás nincs egyenes arányban az elfogyasztott mennyiséggel, vagyis több kilónyi répa sem helyettesíti a fényvédő krémeket. Nagy mennyiségű béta-karotin bevétele elszínezi a tenyeret és a talpat – ami veszélytelen, de ronda.

Lelőhelyek: Természetesen a sárgarépa – ezt szinte mindenki tudja. Ezenfelül van még bőven a sütőtökben, a sárgadinnyében, de megtalálható a tojássárgájában is.

A tudósok szerint: Egy kutatás arra mutatott rá, hogy azoknál a népcsoportoknál, amelyeknek étrendjében sok a karotionoidban gazdag gyümölcs és zöldség, kisebb a daganatos megbetegedések – különösen a tüdőrák aránya. Az étrendi béta-karotinról kimutatták, hogy nagy mennyiségben csökkenti a hámeredetű – tüdő-, bőr-, méhnyak-, légúti, gyomor-, vastagbél- – daganatok kockázatát.

Az amerikai kutatók is vizsgálódtak: kiderült, hogy azoknál, akiknek vérében a legalacsonyabb karotinszintet mérték, négyszer nagyobb volt a valószínűsége a tüdőrák kialakulásának, mint a többieknél, pedig a két csoport között mindössze napi egy sárgarépa béta-karotintartalma volt a különbség.

forrás: Antalvali.com, Nyersetelakademia.hu

Elkezdődött a vakáció, megérkezett az igazi nyaraló idő is, kicsit talán már túlságosan is meleg van és túlságosan is süt a Nap… de jobb a dolgokat a pozitív oldalukról, vidáman nézni!