Az október 29-i vihar mérlege

Országszerte komoly károkat okozott a viharos szél, voltak személyi sérüléssel járó esetek is – közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) szóvivője hétfő reggel az MTI-vel.

A szentendrei áruháznál a tűzoltók mentenek egy szerencsétlenül járt autót. MTI Fotó: Mohai Balázs

A tűzoltók mentenek egy szerencsétlenül járt autót egy szentendrei áruháznál. MTI Fotó: Mohai Balázs

Hajdu Márton elmondta: többségében leszakadt faágak, kidőlt fák okoztak gondot. Két esetben gépjárműre dőlt fa okozott sérülést az autóban ülőknek.
A katasztrófavédelemhez több mint 140 épületkárt jelentettek be, jellemzően a tetőszerkezetek rongálódtak meg. Ezen felül sok helyen áramkimaradást is okozott a vihar.
A viharos széllel összefüggésben hétfő reggelig országszerte több mint 3700 riasztása volt a katasztrófavédelemnek. A legtöbb hívás Somogy, Fejér, Bács-Kiskun valamint Pest megyében, Budapesten volt – fejtette ki az OKF szóvivője.
Hajdu Márton elmondta: hétfő reggelig többségében már sikerült felszámolni a vihar okozta károkat, de a fővárosban, Pest és Bács-Kiskun megyében jelenleg is dolgoznak a tűzoltók.
Az OKF szóvivője külön megköszönte a lakosság segítségét is, ugyanis – mint elmondta – sokan voltak akik bejelentették a kárt, de miután sikerült maguknak megoldani a problémát, szóltak, hogy már nincs szükség a tűzoltók segítségére.

A meteorológiai szolgálat vasárnap délután, Facebook-oldalán azt írta: a Nárciszra keresztelt viharban a legerősebb széllökéseket a Balatonnál regisztrálták. A vihar Top5 listája a következő 17:30-ig a mérőállomásaik adatai alapján (az adott állomáson csak a legerősebb széllökést figyelembe véve):
1., Siófok 131 km/h
2., Kab-hegy 126 km/h
3., Balatonöszöd 126 km/h
4., Budapest, János-hegy 122 km/h
5., Fonyód 121 km/h

Mérőállomásaik közül nagyjából húszon regisztráltak 100, és kb. ötvenen 90 km/h-t meghaladó széllökéseket.

Forrás: MTI, OMSZ

Halálos áldozatokat követelt az ítéletidő Temesvár környékén

Halálos áldozatokat is követelő ítéletidő söpört végig vasárnap délután Románia nyugati részén: Temes megyében a vihar négy ember halálát okozta, egy ötödik áldozat pedig az Arad megyei Menyházán (Moneasa) vesztette életét.

A Temes megyei áldozatok közül ketten Temesváron, ketten pedig a tőle harminc kilométernyire lévő Buziásfürdőn vesztették életüket, huszonhatan pedig megsérültek – tájékoztatta az Agerpres hírügynökséget Elena Megherea, a megyei katasztrófavédelem szóvivője. Az áldozatok életét a rájuk zuhant fák oltották ki, egy férfit pedig egy leszakadt hirdetőtábla ütött agyon.
A vihar jelentős károkat is okozott: a tövestől kiszakított fák és letört ágak autókat rongáltak meg, villanyvezetékeket szakítottak el. A szél háztetőket rongált meg, teherautókat borított fel, Temesvár belvárosa órákra áram- és vízszolgáltatás nélkül maradt.

Heves szélvihar okozott károkat vasárnap délután Aradon is: a szél tetőket tépett le, fákat döntött ki, reklámtáblákat borított az útra. A megyében Menyházán a legsúlyosabb a helyzet: itt egy nő meghalt, amikor egy kidőlő fenyőfa maga alá temette, az üdülőtelepre vezető út pedig járhatatlan, a szél ugyanis tucatnyi fát döntött az úttestre.
Ítéletidő tombolt Krassó-Szörény megyében is: Resicabányán egy panelház teraszának tetőzetét szakította le és fákat döntött ki a szél. Vasárnap estig narancssárga (másodfokú) viharriadó van érvényben Oravicabánya, Karánsebes és Nándorhegy (Otelu Rosu) térségében is, a meteorológiai szolgálat szerint a széllökések az óránkénti 90 kilométeres sebességet is elérhetik.
Klaus Iohannis államfő sajtónyilatkozatban fejezte ki megdöbbenését az ország nyugati részét sújtó, emberéleteket követelő ítéletidő miatt, együttérzéséről biztosítva az áldozatok hozzátartozóit és mielőbbi felépülést kívánva a sérülteknek.

Forrás: MTI, T3LLY (youtube)

Villám csapott 2 strandolóba a Körös-toroki szabadstrandon

Július 23-án, a délután zivatarok a csongrádi szabadstrandot is érintették. AZ egyik villámycsapás 2 embert is eltalált.

A fülledt meleg időben sokan kerestek frissülést a Körös-torok vízpartján, és a vihar közeledtével is többen ott maradtak a szabadstrandon. A szemtanúk elmondása szerint, a gyülekező viharfelhőkből egyszer csak nagy robajjal lecsapó villámot követően két nő esett össze a parton. A sérültek éppen a gyerekek játékait szedték össze indulás előtt.

Vidovics Ferenc fotója

Vidovics Ferenc fotója

A Szentesi Mozaik hírportál értesülése szerint mindkét középkorú sérült keringése összeomlott – egyikükért 40 percig küzdöttek a kiérkező mentősök, mire sikerült stabilizálni az állapotát. A hírportál úgy tudja, egyikük égési sérüléseket is szenvedett.  Az egyik nő újraélesztését a vízi-mentők és egy ott fürdőző makói orvos kezdte meg, a másik sérült újraélesztésénél pedig egy szabadnapos tűzoltó segédkezett a mentők megérkezéséig.  Egy szemtanú szerint egyetlen villám érte el mindkét nőt, ami nem a partot körülvevő fákba vagy a közeli, vasszerkezetes, 25 méter magas kilátóba csapott – hanem a parton tartózkodók közé.  Miután sikerült stabilizálni az állapotukat, az ügyeletes kórházba szállították a sérülteket.

A nyári hőhullámokban is gyakran alakulnak ki hazánk térségében ún. hőzivatarok, illetve egy-egy hőhullám rendszerint egy-egy heves zivatarokkal, viharokkal is járó hidegfront hatására szokott megszűnni a Kárpát-medencében. Így igen gyakori, hogy a fülledt időben még strandolókat éri el egy-egy heves vihar. AZ alábbi cikkünkben olvashatnak arról, milyen tanácsokat érdemes betartani, hogy elkerüljük a villám okozta baleseteket: Teendők villámcsapás elkerülésére

 

Forrás: szentesi Mozaik

Teendők villámcsapás elkerülése érdekében

A villámcsapás veszélyei:

A földön naponta mintegy 45 000 zivatar fordul elő, mintegy nyolcmillió villámmal. Az évi hárommilliárd villámcsapás kb. háromezer ember életét oltja ki, házakat gyújt fel és erdőtüzeket okoz.
A villám a légköri elektromosság kisülése, amelynek időtartama a másodperc milliomod részétől néhány tízezred részéig terjed. 100 millió Voltig terjedő feszültségnél az áramerősség rendszerint 20.000-30.000 Amper, de néha meghaladja a 100.000 Ampert is (összehasonlításképpen: a villanykörtékben néhány tized Amper áramerősség mérhető).
Ellentétben más áramütéses balesetekkel, a villámcsapásnál az átfutási idő olyan rövid, hogy a testen akár 100 Amper is átfuthat anélkül, hogy károsodást okozna. A legfőbb veszély, hogy az izmok görcse miatt az életfontosságú funkciók leállnak. Erős áram hosszabb ideig tartó hatása rendszerint súlyos égési sebeket is okoz.

A villámok alakjai, illetve a kísérő jelenségek:

A villámnak, Arago francia fizikus szerint három alakját szokás megkülönböztetni:

1.  A vonalas villám, mely a legközönségesebb és az elektromos gép szikrájához hasonlít, zeg-zugos alakú fő sugarait és kisebb elágazókat mutat. Alakja alkalmasint a légrétegek különböző vezetőképességéhez alkalmazkodik.
2.  A felületvillám egy-egy zivataros felhő nagyobb terjedelmű felvillanásában mutatkozik.
3. A gömbvillám gömb alakú és aránylag lassan halad, nyomában nagy pusztításokkal.

Van még az ún. “száraz” villám, mely nem gyújt, csak romboló hatása van. Ez köznyelven a “mennykő szele”.

A villámlást kísérő dörgés a levegő hirtelen kiterjedéséből származik. A hang terjedési sebessége kisebb lévén a fénynél, a villámot is előbb vesszük észre, mint a dörgést. A kisülési hely távolságát megközelítőleg megkapjuk, ha a villámlás és dörgés közötti időt megfigyeljük: a másodpercek számát megszorozzuk 330 m-rel.

Ha a kisülés a közelünkben történik, rendesen csak erős rövid csattanás hallatszik, a távolabb állók azonban hosszabb dörgést hallanak. Míg a villám tartama a másodpercnek csak igen kis részét teszi ki, addig a dörgés több másodpercig, néha egy teljes percig is eltarthat, miközben a hang erőssége lökésszerűen többször megváltozik. Ezen sajátságos robajt a hang felhőkről vagy földi tárgyakról való visszaverődésének tulajdonítják.

A távolság, melyre a dörgés még elhallatszik, aránylag kicsi: kb. 25 km-re a legerősebb dörgés is csak gyenge mormogásnak hallatszik.

A villámcsapás veszélyei az emberi test számára:

A közvetlen villámcsapás leggyakrabban olyan személyeket ér, akik exponált helyen tartózkodnak, mint például:
• hegytetőn, hegygerincen,
• sík, szabad terepen,
• nagyobb vízfelületen.

Ilyenkor az ember a villámhárító szerepét tölti be, és magához vonzza a villámot. A közvetlen villámcsapás rendszerint halálos.

Az áramnak a testre gyakorolt hatása, a sérülés súlyossága függ az érintett testrésztől. Az egyik kéztől a szíven keresztül a másik kézig, vagy a fejtől a hátgerincen át a lábig átfutó, viszonylag gyenge áramütés lényegesen veszélyesebb, mint az egyik lábtól a medencéig, vagy a kéztől a vállig áthaladó, lényegesen erősebb áramütés.

Komoly veszélyt jelentenek még a közelben becsapott villám földáramai is.
Ha a villám a föld felszínét éri, az áram „megkeresi” a legkedvezőbb utat. Ezt a terepen nem mindig lehet könnyen megállapítani. Szilárd, nedves talajon rendszerint a felszínen fut végig úgy, hogy a rövid mélyedéseken inkább átugrik, és nem követi a talaj felszínét. Ha az emberi test képez hidat két ilyen pont között, akkor az áram átfut rajta.

Az emberi testen átfutó árammennyiség függ:

  • a felszínen áthaladó teljes áramerősségtől,
  • a testnek a felszíntől való szigetelésétől (bőr, ruházat, egyéb anyagok),
  • az érintkezési pontok távolságától (a távolsággal együtt növekszik a hatás).

A nedvesség a bőr ellenállását annak huszad részére csökkentheti (a száraz bőrfelület ellenállása kéztől kézig 100.000 Ohm, a nedves bőré 5.000 Ohm, vagy még kevesebb).

Teendők a villámcsapás elkerülése érdekében:


  • Kerüljük az exponált helyeket, például a hegycsúcsokat, hegygerinceket, vagy a szabad, sík területeket (villámhárítóként működnek).
  • Kerüljük a nedves talajt, patakokat, vízeséseket és azonnal hagyjuk el a vízfelületeket (villámhárítók, rövidre zárási lehetőség).
  • Kerüljük a kőomlás veszélyes csurgókat, szakadékokat (kőomlás, rövidre zárási lehetőség).
  • Ha gépkocsi áll a rendelkezésünkre, használjuk Faraday kalitkaként (az ablakokat zárjuk be, ne érintsük meg a fémrészeket) ez nyújtja a legnagyobb védelmet.
  • Kerüljük a kiugró sziklákat, magukban álló nagy sziklákat, kis odúkat és barlangokat (rövidre zárási lehetőség).
  • Csak akkor bújjunk mélyedésbe, ha az legalább 1,5 méter mély.
  • Csak akkor keressünk védelmet barlangban, ha abban a bejárattól, a tetőtől és a falaktól legalább 1,5 méter távolságra lehetünk.
  • Használjuk ki a fal által nyújtott védőzónát. A fal magassága legyen legalább a testhossz nyolcszorosa, a faltól való távolság pedig legalább egy testhossz.
  • Guggoljunk le (zárt lábakkal és térdekkel hogy csak egy ponton érintkezzünk a környezettel), lehetőség szerint 10-30 cm vastag szigetelőréteget téve a talpunk alá (ruha, esőköpeny, száraz kő).
  • Ha rendelkezésünkre áll alumínium mentőfólia, terítsük testünkre úgy, hogy az a talajjal ne érintkezzen. Kisegítő (gyenge) Faraday-kalitkaként működik.

Az emberi test elektromos ellenállása csekélyebb és felülete nagyobb, mint a fémből készült felszerelési és használati tárgyainké, így a villámhárító hatása nagyobb. Ezért nem szükséges megválnunk fémtárgyainktól, amelyek rendszerint fontos használati eszközök.

A villám nemcsak a földön álló tárgyakba csaphat be. A villámcsapások többsége nem is éri el a földfelszínt, hanem a légkörben játszódik le. Két tárgy között akkor üt át a villám, ha elektromos potenciáljuk különböző, mert a feszültség (potenciálkülönbség) miatt energia szabadul fel, ha a tárgyak között elektromos áram „közlekedik”.

Abból, hogy a repülőgép elektromos potenciálja jelentősen eltér a környezete potenciáljától, nagy baj származhatna. A gép előbb-utóbb találkozik valamivel, ami elektromos töltést cserél vele, s ez katasztrofális következményekkel járhat.

A repülőgép elektromos potenciálját tehát a környezete potenciáljához hasonló értéken kell tartani. Ezért vannak a szárnyak végén hegyes fémtüskék, amelyek a koronakisülés nevű jelenséget használják fel arra, hogy a nemkívánatos elektromos töltéseket a repülőgép mögé, a levegőbe „szórják szét”.

Minden „kóbor” töltés, amelyet a repülő a levegőhöz súrlódva, vagy a felhők mellett elhaladva felvesz, gyorsan a levegőbe kerül, így a gép elektromos potenciálja nem tér el jelentősen a környezete potenciáljától, és a repülő nem válik a villámcsapások célpontjává.
Kedvezőtlen esetben a repülőgépet is érheti villámcsapás, amely két másik tárgy között zajlik. A fémtüskék ilyenkor jelentősen csökkentik a közvetlen veszély kialakulását.


/forrás: Országos Katasztrófavédelem/

Heves viharok Dél-Olaszországban

Heves viharokat kísérő felhőszakadások okoztak villám-árvizeket Dél-Olaszországban, Puglia körzetben az elmúlt napokban.

Az egyik legkomolyabb viharkárokkal súlytott város Brindisi. A tengerparti településre vezető főutak többségét le kellett zárni szombaton, mert járhatatlanná váltak. Azóta a helyzet kissé javult, folyamatos a károk elhárítása, az utak tisztítása.

SS16-os főút Fotó: Gianfranco Cicoria

SS16-os főút Fotó: Gianfranco Cicoria

Ostuni Fotó: Twitter @Pepper

Ostuni Fotó: Twitter @Pepper

image

 

Egy másik érintett település, a térségben turisztikailag is kedvelt kisváros: Rosa Maria. A környező hegyekről több felől ide gyűlt a hirtelen lezúduló víztömeg az összes hordalékával, szemetével együtt. A város vezetése figyelmeztette a lakosságot, hogy elővigyázatosan közlekedjenek, de ha lehet, a katasztrófahelyzet elhárításáig inkább ne is közlekedjenek a város érintett területein.

 

image

Rosa Maria tengerpartja

SS379-es út Rosa Maria településnél

SS379-es út Rosa Maria településnél

 

A viharok még vasárnap is jellemzőek maradnak a térség időjárására, ahol lassan 7 napja tart ez a viharos időjárás.

 

Forrás: MeteoPuglia

Viharok Görögországban

Eddig 3 halálos áldozatot is követelő, igen intenzív viharok tomboltak kedden és szerdán Görögország nyugati, délnyugati területein.

A keddi és éjszakai viharok hatására lezúduló rengeteg csapadék jelentős villámárvizeket indított el számos folyón, csatornán. Több településen is elárasztotta a lakott területeket a víz embereket, állatokat és járműveket is magával sodorva.
A viharok szerdán és csütörtökön is folytatódnak az előrejelzések szerint, bár egyre csökken az intenzitásuk. A helyi biztonsági szervek arra kérik a lakosságot, hogy péntekig ne tervezzenek utazást, lehetőleg maradjanak otthon és járműveiket ne parkolják patakok, folyók, illetve bármiféle vízfolyások közelébe.

Az alábbi képen látható, hogy szeptember 6-án mennyi csapadékot mértek a hivatalos mérőállomások:gr0906rain

Ezen a videon pedig a keddi villámcsapásokat regisztráló Zeus villámdetektáló rendszer adataiból készült video tekinthető meg:

A villámárvizek pusztítása képekben:

Messenia, Peloponnészoszi-félsziget nyugati térsége

Messenia, Peloponnészoszi-félsziget nyugati térsége

Messenia, Peloponnészoszi-félsziget nyugati térsége

Messenia, Peloponnészoszi-félsziget nyugati térsége

Laconia

Laconia

Laconia

Laconia

Katakolo - Fotó: Denise Ioannou

Katakolo – Fotó: Denise Ioannou

Katákolo moments ago picture of Eleftheria Leontaridi

Villámcsapás ölt meg több, mint 300 rénszarvast

Egy norvég nemzeti parkban, egy heves vihart követően szörnyű látvány tárult a parkőrök szeme elé. Egy teljes, több, mint 300 állatból álló rénszarvas csorda pusztult el feltehetően a viharban lecsapó villám hatására.

rd3

A Norvég Környezetvédelmi Hatóság által közzétett képeken megdöbbentő a pusztítás látványa. A tragédia a Hardangervidda Nemzeti Parkban történt, ami Észak-Európa legmagasabban fekvő fennsíkja, illetve Norvégia legnagyobb nemzeti parkja is egyben. A kb. 8000 négyzetkilométeres területen 10-11 ezer rénszarvas él a vadonban.
rd1

Ugyan a villámcsapás részletei nem ismertek, de az a legvalószínűbb, hogy a csorda szorosan összebújva próbálta átvészelni a heves esővel és villámlással kísért vihart, ami augusztus 26-án tombolt a térségben. Így a villámcsapáskor, a vizes bundájuknak és a szoros fizikai érintkezésnek köszönhetően az áram könnyen át tudott folyni egyik állatról a másikra.

Augusztus 22-i esőzések képekben

Augusztus 22-én, hétfőre virradóan és napközben országszerte heves esőzésekkel haladt át egy hidegfront hazánk felett.

A Tiszántúlon és a déli országrészben zivatargócok, jégeső is előfordult, de a nyugati és középső országrészben is intenzív csapadék hullott.
Kelet-Magyarországon, helyenként több, mint egy havi csapadék hullott le pár óra leforgása alatt, de pl. a fővárosban is az augusztus havi átlag több, mint 2/3-a gyűlt össze a délelőtti esőzés folyamán. A nap mérlege az alábbi képről olvasható:

A hétfő kora délutánig az Országos Meteorológiai Szolgálat automata állomásai alapján mért napi csapadékösszeg térkép

A hirtelen, felhőszakadásszerűen leömlő csapadékmennyiség ismét sokfelé kifogott a vízelvezető rendszereken, átmenetileg szinte járhatatlanná téve egyes utakat.

Tíz éve történt: tragédia augusztus 20-án

Index fotó

Index fotó

Éppen tíz éve annak, hogy a „hirtelen” vihar letarolta Budapestet, de vajon valóban olyan sorscsapásként kezdett-e tombolni a gyilkos természet, amely ezen az estén 5 halottat és 300 sebesültet hagyott maga után?

Pártai Lucia, aki az azóta már megszűnt Naptévé meteorológusa volt és párjával, a nem régen elhunyt Aigner Szilárddal közös cégéből, az EUMET-ből szállította az akkori reggelek sztárműsorának a legfrissebb időjárás-előrejelzéseket, már reggel 7 és 8 órakor is figyelmeztetett, hogy éppen a tűzijáték idejére, este 9 órára várható Budapest területére egy tomboló vihar.

Azt máig sem tudni, az OMSZ miért nem jelzett előre, de tény, hogy aki felelősen gondolkodott, az a Pártai-Aigner páros útján felkészülhetett, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a T- Mobil, az akkor is vezető mobilszolgáltató kommunikációs igazgatójának köszönő levele, amely ma is az EUMET honlapján díszeleg, és amiben a cég megköszöni a gyors tájékoztatást, melynek segítségével időben tudták értesíteni SMS-ben előfizetőiket a várható veszélyre.

tmobile_referencia-600x868.jpg

Pártai aznap csodálkozva látta, hogy rajta kívül senki nem jelezte a vihart, ezért este fél kilenckor felhívta a ORFK Közlekedési Balesetmegelőző Bizottság elnökét, aki ugyan szabadságon volt, de értesítette a helyszíni rendőri vezetést, többek között ennek is köszönhető, hogy a rendőrök aránylag felkészülten várhatták a vihart, és segíthették a bajba került embereket. Nem véletlen, hogy az 5 halottból egy sem azért vesztette életét, mert agyontaposták, hanem mert például egy lezuhanó faág, vagy kidőlő fák alá szorultak. A Pártai-féle figyelmeztetés fontosságáról az említett ORFK vezető, Komáromi Endre a tragédia után két nappal maga számolt be a Magyar Hírlapban.

Arról, hogy annak idején ki hibázott, eltérnek még ma is a vélemények. Tény, ami tény, az MTV-n futó reggeli műsorban a kétszer is elhangzott figyelmeztetés után – még ha azt nem is az OMSZ, hanem egy magán cég jegyezte – ezer és egy lehetősége lett volna a szervezőknek a tragédia bekövetkeztét megakadályozni.

Játszunk csak el a gondolattal, hogy mi lett, illetve nem lett volna, ha egy ilyen tűpontos, már kora reggel elhangzó időbeni meghatározás után, lefújják a tűzijátékot, vagy ha azt nem merik megtenni, legalább azonnal riasztják a helyszín felé tartókat, az odaérkezőket pedig folyamatosan tájékoztatják arról, mi várható, majd közlik, hogy a tűzijáték nem 21 órakor, hanem 22 órakor kezdődik! Addig mindenki húzódjon fedél alá, majd óvatosan a kidőlt fák, lesodort cserepek között közelítse meg a helyszínt, mindezt persze fokozott rendőri segédlettel! Nos, ebben az esetben az ünnep estéjén 5 halottal és 300 sebesülttel nem kellett volna elszámolni a családoknak.

De hát sajnos – kicsit elferdítve a közmondást – egy Pártai nem csinál nyarat, még akkor sem, ha meteorológus!

Pálmai Tamás, VárosiKurír.Blog

Özönvízszerű esőzések a Dunántúlon és északon

A napok óta a Kárpát-medencében “fortyogó” páradús, fülledt légtömeg igen labilis időjárási helyzetet idézett elő hazánkban is, melynek hatására a Dunántúlon és az Északi-középhegységben és környezetében sokfelé özönvízszerű esőzések, viharos zivatarok, felhőszakadások és jégeső is előfordult.

Az elmúlt 24 órában, azaz kb. vasárnap déltől hétfő délig lehulló csapadékmennyiség helyenként megközelítette vagy meg is haladta a havi átlagot.
Mivel jellemzően (bár nem minden esetben) konvektív, azaz helyben kialakuló, kisebb körzeteket érintettek ezek a csapadékgócok, az egyes konkrét pontokon lehullott csapadék mennyisége még kis távolságon belül is nagyon különbözhet. A Dunántúli-középhegységben esett a legtöbb csapadék. Ott előfordultak mérőhelyek, ahol az 50 mm-t is meghaladta az egy nap alatt lehullott eső mennyisége.
Az ilyen felhőszakadások, különösen hegyek, dombok lábánál, a völgyekben gyakran okoznak villám-árvizeket, amikor is egy-egy kisebb patak, folyó, a hirtelen lehulló, nagy mennyiségű esőtől annyira megduzzad, hogy kiönt a medréből
Az Országos Meteorológiai Szolgálat által közzétett csapadék térképen egész jó megközelítéssel lehet látni, hogy merre esett sok eső:
24ocs

Forrás: OMSZ