villám | Eumet.hu – Időjárás-előrejelzés

Teendők villámcsapás elkerülése érdekében

A villámcsapás veszélyei:

A földön naponta mintegy 45 000 zivatar fordul elő, mintegy nyolcmillió villámmal. Az évi hárommilliárd villámcsapás kb. háromezer ember életét oltja ki, házakat gyújt fel és erdőtüzeket okoz.
A villám a légköri elektromosság kisülése, amelynek időtartama a másodperc milliomod részétől néhány tízezred részéig terjed. 100 millió Voltig terjedő feszültségnél az áramerősség rendszerint 20.000-30.000 Amper, de néha meghaladja a 100.000 Ampert is (összehasonlításképpen: a villanykörtékben néhány tized Amper áramerősség mérhető).
Ellentétben más áramütéses balesetekkel, a villámcsapásnál az átfutási idő olyan rövid, hogy a testen akár 100 Amper is átfuthat anélkül, hogy károsodást okozna. A legfőbb veszély, hogy az izmok görcse miatt az életfontosságú funkciók leállnak. Erős áram hosszabb ideig tartó hatása rendszerint súlyos égési sebeket is okoz.

A villámok alakjai, illetve a kísérő jelenségek:

A villámnak, Arago francia fizikus szerint három alakját szokás megkülönböztetni:

1.  A vonalas villám, mely a legközönségesebb és az elektromos gép szikrájához hasonlít, zeg-zugos alakú fő sugarait és kisebb elágazókat mutat. Alakja alkalmasint a légrétegek különböző vezetőképességéhez alkalmazkodik.
2.  A felületvillám egy-egy zivataros felhő nagyobb terjedelmű felvillanásában mutatkozik.
3. A gömbvillám gömb alakú és aránylag lassan halad, nyomában nagy pusztításokkal.

Van még az ún. “száraz” villám, mely nem gyújt, csak romboló hatása van. Ez köznyelven a “mennykő szele”.

A villámlást kísérő dörgés a levegő hirtelen kiterjedéséből származik. A hang terjedési sebessége kisebb lévén a fénynél, a villámot is előbb vesszük észre, mint a dörgést. A kisülési hely távolságát megközelítőleg megkapjuk, ha a villámlás és dörgés közötti időt megfigyeljük: a másodpercek számát megszorozzuk 330 m-rel.

Ha a kisülés a közelünkben történik, rendesen csak erős rövid csattanás hallatszik, a távolabb állók azonban hosszabb dörgést hallanak. Míg a villám tartama a másodpercnek csak igen kis részét teszi ki, addig a dörgés több másodpercig, néha egy teljes percig is eltarthat, miközben a hang erőssége lökésszerűen többször megváltozik. Ezen sajátságos robajt a hang felhőkről vagy földi tárgyakról való visszaverődésének tulajdonítják.

A távolság, melyre a dörgés még elhallatszik, aránylag kicsi: kb. 25 km-re a legerősebb dörgés is csak gyenge mormogásnak hallatszik.

A villámcsapás veszélyei az emberi test számára:

A közvetlen villámcsapás leggyakrabban olyan személyeket ér, akik exponált helyen tartózkodnak, mint például:
• hegytetőn, hegygerincen,
• sík, szabad terepen,
• nagyobb vízfelületen.

Ilyenkor az ember a villámhárító szerepét tölti be, és magához vonzza a villámot. A közvetlen villámcsapás rendszerint halálos.

Az áramnak a testre gyakorolt hatása, a sérülés súlyossága függ az érintett testrésztől. Az egyik kéztől a szíven keresztül a másik kézig, vagy a fejtől a hátgerincen át a lábig átfutó, viszonylag gyenge áramütés lényegesen veszélyesebb, mint az egyik lábtól a medencéig, vagy a kéztől a vállig áthaladó, lényegesen erősebb áramütés.

Komoly veszélyt jelentenek még a közelben becsapott villám földáramai is.
Ha a villám a föld felszínét éri, az áram „megkeresi” a legkedvezőbb utat. Ezt a terepen nem mindig lehet könnyen megállapítani. Szilárd, nedves talajon rendszerint a felszínen fut végig úgy, hogy a rövid mélyedéseken inkább átugrik, és nem követi a talaj felszínét. Ha az emberi test képez hidat két ilyen pont között, akkor az áram átfut rajta.

Az emberi testen átfutó árammennyiség függ:

  • a felszínen áthaladó teljes áramerősségtől,
  • a testnek a felszíntől való szigetelésétől (bőr, ruházat, egyéb anyagok),
  • az érintkezési pontok távolságától (a távolsággal együtt növekszik a hatás).

A nedvesség a bőr ellenállását annak huszad részére csökkentheti (a száraz bőrfelület ellenállása kéztől kézig 100.000 Ohm, a nedves bőré 5.000 Ohm, vagy még kevesebb).

Teendők a villámcsapás elkerülése érdekében:

 

  • Kerüljük az exponált helyeket, például a hegycsúcsokat, hegygerinceket, vagy a szabad, sík területeket (villámhárítóként működnek).
  • Kerüljük a nedves talajt, patakokat, vízeséseket és azonnal hagyjuk el a vízfelületeket (villámhárítók, rövidre zárási lehetőség).
  • Kerüljük a kőomlás veszélyes csurgókat, szakadékokat (kőomlás, rövidre zárási lehetőség).
  • Ha gépkocsi áll a rendelkezésünkre, használjuk Faraday kalitkaként (az ablakokat zárjuk be, ne érintsük meg a fémrészeket) ez nyújtja a legnagyobb védelmet.
  • Kerüljük a kiugró sziklákat, magukban álló nagy sziklákat, kis odúkat és barlangokat (rövidre zárási lehetőség).
  • Csak akkor bújjunk mélyedésbe, ha az legalább 1,5 méter mély.
  • Csak akkor keressünk védelmet barlangban, ha abban a bejárattól, a tetőtől és a falaktól legalább 1,5 méter távolságra lehetünk.
  • Használjuk ki a fal által nyújtott védőzónát. A fal magassága legyen legalább a testhossz nyolcszorosa, a faltól való távolság pedig legalább egy testhossz.
  • Guggoljunk le (zárt lábakkal és térdekkel hogy csak egy ponton érintkezzünk a környezettel), lehetőség szerint 10-30 cm vastag szigetelőréteget téve a talpunk alá (ruha, esőköpeny, száraz kő).
  • Ha rendelkezésünkre áll alumínium mentőfólia, terítsük testünkre úgy, hogy az a talajjal ne érintkezzen. Kisegítő (gyenge) Faraday-kalitkaként működik.

Az emberi test elektromos ellenállása csekélyebb és felülete nagyobb, mint a fémből készült felszerelési és használati tárgyainké, így a villámhárító hatása nagyobb. Ezért nem szükséges megválnunk fémtárgyainktól, amelyek rendszerint fontos használati eszközök.

A villám nemcsak a földön álló tárgyakba csaphat be. A villámcsapások többsége nem is éri el a földfelszínt, hanem a légkörben játszódik le. Két tárgy között akkor üt át a villám, ha elektromos potenciáljuk különböző, mert a feszültség (potenciálkülönbség) miatt energia szabadul fel, ha a tárgyak között elektromos áram „közlekedik”.

Abból, hogy a repülőgép elektromos potenciálja jelentősen eltér a környezete potenciáljától, nagy baj származhatna. A gép előbb-utóbb találkozik valamivel, ami elektromos töltést cserél vele, s ez katasztrofális következményekkel járhat.

A repülőgép elektromos potenciálját tehát a környezete potenciáljához hasonló értéken kell tartani. Ezért vannak a szárnyak végén hegyes fémtüskék, amelyek a koronakisülés nevű jelenséget használják fel arra, hogy a nemkívánatos elektromos töltéseket a repülőgép mögé, a levegőbe „szórják szét”.

Minden „kóbor” töltés, amelyet a repülő a levegőhöz súrlódva, vagy a felhők mellett elhaladva felvesz, gyorsan a levegőbe kerül, így a gép elektromos potenciálja nem tér el jelentősen a környezete potenciáljától, és a repülő nem válik a villámcsapások célpontjává.
Kedvezőtlen esetben a repülőgépet is érheti villámcsapás, amely két másik tárgy között zajlik. A fémtüskék ilyenkor jelentősen csökkentik a közvetlen veszély kialakulását.

 

/forrás: Országos Katasztrófavédelem/

Villám csapott a műholdat szállító rakétába

Május 27-én, hétfőn, az orosz űrügynökség sikeresen Föld körüli pályára állított egy navigációs műholdat. 

Soyuz-2.1b rakétájába villám csap 2019.05.27-én

A kilövés nem volt zökkenőmentes. A Pleszek űrközpontból, egy Soyuz-2.1b típusú hordozó rakétán indították útnak a műholdat, melybe nem sokkal a startot követően hatalmas villám csapott, majd a rakétán áthaladva a földet is elérte.

A villámcsapás nem tudott kárt tenni a rakétában, így végül sikeresen pályára állították a műholdat. 

Nyikolaj Nesztecsuk őrnagy, az űrkilövő állomás főnöke elmondta, hogy Oroszországból gyakran, akár rossz időjárási körülmények között is indítanak rakétákat. Erre technikailag tökéletesen fel vannak készítve eszközeik, így ez a villámcsapás sem tudott kárt tenni a rakétában.

Mindenesetre a látvány rendkívüli, melyet az alábbi videón mi is megnézhetünk:

 

Nem ez volt az első eset, hogy villámcsapás érjen űrhajót felszállás közben. 

Például 1969-ben, az Apollo 12 indításakor is villámcsapás okozott átmeneti áramkimaradást, de sikerült a technikai hibát hamar orvosolni, így nem következett be tragédia. Ez volt az Apollo-program hatodik emberes repülése, egyben a második, amely leszállt a Holdon.

1987-ben pedig a Wallops kilövő állomáson 3, még kilövésre várakozó rakétát indított be egy villámcsapás, mely az indításhoz használt kábelekbe csapva rövidzárlatot okozott és idő előtt elindította a rakéták hajtóművét. Az eset iróniája, hogy a 3 kis méretű rakéta a viharok éjszakai légkörünkre kifejtett hatását tanulmányozta volna. A baleset épp ezért következhetett be, hiszen kilövésükhöz viharos körülményekre vártak.

 

Forrás: TASS Russian News Agency; Égen-Földön-Föld alatt

Villám csapott 2 strandolóba a Körös-toroki szabadstrandon

Július 23-án, a délután zivatarok a csongrádi szabadstrandot is érintették. AZ egyik villámycsapás 2 embert is eltalált.

A fülledt meleg időben sokan kerestek frissülést a Körös-torok vízpartján, és a vihar közeledtével is többen ott maradtak a szabadstrandon. A szemtanúk elmondása szerint, a gyülekező viharfelhőkből egyszer csak nagy robajjal lecsapó villámot követően két nő esett össze a parton. A sérültek éppen a gyerekek játékait szedték össze indulás előtt.

Vidovics Ferenc fotója

Vidovics Ferenc fotója

A Szentesi Mozaik hírportál értesülése szerint mindkét középkorú sérült keringése összeomlott – egyikükért 40 percig küzdöttek a kiérkező mentősök, mire sikerült stabilizálni az állapotát. A hírportál úgy tudja, egyikük égési sérüléseket is szenvedett.  Az egyik nő újraélesztését a vízi-mentők és egy ott fürdőző makói orvos kezdte meg, a másik sérült újraélesztésénél pedig egy szabadnapos tűzoltó segédkezett a mentők megérkezéséig.  Egy szemtanú szerint egyetlen villám érte el mindkét nőt, ami nem a partot körülvevő fákba vagy a közeli, vasszerkezetes, 25 méter magas kilátóba csapott – hanem a parton tartózkodók közé.  Miután sikerült stabilizálni az állapotukat, az ügyeletes kórházba szállították a sérülteket.

A nyári hőhullámokban is gyakran alakulnak ki hazánk térségében ún. hőzivatarok, illetve egy-egy hőhullám rendszerint egy-egy heves zivatarokkal, viharokkal is járó hidegfront hatására szokott megszűnni a Kárpát-medencében. Így igen gyakori, hogy a fülledt időben még strandolókat éri el egy-egy heves vihar. AZ alábbi cikkünkben olvashatnak arról, milyen tanácsokat érdemes betartani, hogy elkerüljük a villám okozta baleseteket: Teendők villámcsapás elkerülésére

 

Forrás: szentesi Mozaik

Villám idény

Az elmúlt hetekben már jó pár villámlással is kísért zivatar kialakult hazánkban, villámlással járó viharokra Magyarországon elsősorban május közepétől augusztus végéig kell számítani. Ilyenkor fontos ügyelni az időjárási jelenség okozta károk és sérülések megelőzésére.

Hoffmann Ferenc   - ViharMagyarországon évente 20-40 embert ér villámcsapás, amelyek többsége nyílt területen következik be. Mivel a villámok a legkisebb ellenállású utat követik, így az élő szervezetek alacsony villamos ellenállásuk miatt potenciális veszélynek vannak kitéve. Egy kisebb villámcsapás által okozott áramütés is azonnali szívleálláshoz, halálhoz vezethet.
Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság ajánlásában azt tanácsolják, hogy villámláskor senki se maradjon nyílt területen, ehelyett autóba vagy épületbe húzódjanak be vihar idején. Ha ez nem megoldható, akkor se tartózkodjon senki vízben, hegytetőn, illetve magányos vagy erdőszéli fa közelében.
Mint írják, a természeti jelenség ellen elsősorban technikai eszközökkel lehet védekezni. Az épületekben szakszerűen kiépített villámvédelem, vagyis a villámhárító és a túlfeszültség-védelmi rendszer nagyfokú biztonságot nyújt a villámok közvetlen és közvetett hatásaival szemben – tették hozzá.

A villámcsapás veszélyei az emberi test számára:

A közvetlen villámcsapás leggyakrabban olyan személyeket ér, akik exponált helyen tartózkodnak, mint például:
• hegytetőn, hegygerincen,
• sík, szabad terepen,
• nagyobb vízfelületen.

Ilyenkor az ember a villámhárító szerepét tölti be, és magához vonzza a villámot. A közvetlen villámcsapás rendszerint halálos.

Az áramnak a testre gyakorolt hatása, a sérülés súlyossága függ az érintett testrésztől. Az egyik kéztől a szíven keresztül a másik kézig, vagy a fejtől a hátgerincen át a lábig átfutó, viszonylag gyenge áramütés lényegesen veszélyesebb, mint az egyik lábtól a medencéig, vagy a kéztől a vállig áthaladó, lényegesen erősebb áramütés.

Komoly veszélyt jelentenek még a közelben becsapott villám földáramai is.
Ha a villám a föld felszínét éri, az áram „megkeresi” a legkedvezőbb utat. Ezt a terepen nem mindig lehet könnyen megállapítani. Szilárd, nedves talajon rendszerint a felszínen fut végig úgy, hogy a rövid mélyedéseken inkább átugrik, és nem követi a talaj felszínét. Ha az emberi test képez hidat két ilyen pont között, akkor az áram átfut rajta.

Az emberi testen átfutó árammennyiség függ:

  • a felszínen áthaladó teljes áramerősségtől,
  • a testnek a felszíntől való szigetelésétől (bőr, ruházat, egyéb anyagok),
  • az érintkezési pontok távolságától (a távolsággal együtt növekszik a hatás).

A nedvesség a bőr ellenállását annak huszad részére csökkentheti (a száraz bőrfelület ellenállása kéztől kézig 100.000 Ohm, a nedves bőré 5.000 Ohm, vagy még kevesebb).

Teendők a villámcsapás elkerülése érdekében:

  • Kerüljük az exponált helyeket, például a hegycsúcsokat, hegygerinceket, vagy a szabad, sík területeket (villámhárítóként működnek).
  • Kerüljük a nedves talajt, patakokat, vízeséseket és azonnal hagyjuk el a vízfelületeket (villámhárítók, rövidre zárási lehetőség).
  • Kerüljük a kőomlás veszélyes csurgókat, szakadékokat (kőomlás, rövidre zárási lehetőség).
  • Ha gépkocsi áll a rendelkezésünkre, használjuk Faraday kalitkaként (az ablakokat zárjuk be, ne érintsük meg a fémrészeket) ez nyújtja a legnagyobb védelmet.
  • Kerüljük a kiugró sziklákat, magukban álló nagy sziklákat, kis odúkat és barlangokat (rövidre zárási lehetőség).
  • Csak akkor bújjunk mélyedésbe, ha az legalább 1,5 méter mély.
  • Csak akkor keressünk védelmet barlangban, ha abban a bejárattól, a tetőtől és a falaktól legalább 1,5 méter távolságra lehetünk.
  • Használjuk ki a fal által nyújtott védőzónát. A fal magassága legyen legalább a testhossz nyolcszorosa, a faltól való távolság pedig legalább egy testhossz.
  • Guggoljunk le (zárt lábakkal és térdekkel hogy csak egy ponton érintkezzünk a környezettel), lehetőség szerint 10-30 cm vastag szigetelőréteget téve a talpunk alá (ruha, esőköpeny, száraz kő).
  • Ha rendelkezésünkre áll alumínium mentőfólia, terítsük testünkre úgy, hogy az a talajjal ne érintkezzen. Kisegítő (gyenge) Faraday-kalitkaként működik.

Az emberi test elektromos ellenállása csekélyebb és felülete nagyobb, mint a fémből készült felszerelési és használati tárgyainké, így a villámhárító hatása nagyobb. Ezért nem szükséges megválnunk fémtárgyainktól, amelyek rendszerint fontos használati eszközök.

A villám nemcsak a földön álló tárgyakba csaphat be. A villámcsapások többsége nem is éri el a földfelszínt, hanem a légkörben játszódik le. Két tárgy között akkor üt át a villám, ha elektromos potenciáljuk különböző, mert a feszültség (potenciálkülönbség) miatt energia szabadul fel, ha a tárgyak között elektromos áram „közlekedik”.

Abból, hogy a repülőgép elektromos potenciálja jelentősen eltér a környezete potenciáljától, nagy baj származhatna. A gép előbb-utóbb találkozik valamivel, ami elektromos töltést cserél vele, s ez katasztrofális következményekkel járhat.

A repülőgép elektromos potenciálját tehát a környezete potenciáljához hasonló értéken kell tartani. Ezért vannak a szárnyak végén hegyes fémtüskék, amelyek a koronakisülés nevű jelenséget használják fel arra, hogy a nemkívánatos elektromos töltéseket a repülőgép mögé, a levegőbe „szórják szét”.

Minden „kóbor” töltés, amelyet a repülő a levegőhöz súrlódva, vagy a felhők mellett elhaladva felvesz, gyorsan a levegőbe kerül, így a gép elektromos potenciálja nem tér el jelentősen a környezete potenciáljától, és a repülő nem válik a villámcsapások célpontjává.
Kedvezőtlen esetben a repülőgépet is érheti villámcsapás, amely két másik tárgy között zajlik. A fémtüskék ilyenkor jelentősen csökkentik a közvetlen veszély kialakulását.

Forrás: OKF

OKF: homokzsákokkal is védekezni kellett a sok eső miatt

MTI Fotó: Mohai Balázs

A heves zivatarok miatt ötvennél több kidőlt fához és épületkárokhoz riasztották a tűzoltókat. Több helyen a hirtelen lezúduló jelentős mennyiségű eső okozott gondot, volt ahol homokzsákokkal kellett megvédeni a házakat a víztől – közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság helyettes szóvivője péntek reggel az MTI-vel.

Hajdu Márton elmondta, hogy a csütörtökön, a kora esti óráktól kipattanó heves zivatarok miatt a tűzoltóknak egyre több helyen kellett beavatkozniuk. Az érintett megyékben a viharral összefüggésben több mint 80 riasztásuk volt, ezek között a legtöbbször Bács-Kiskun, Fejér és Pest megyében kérték a tűzoltók segítségét.
Ötvennél több alkalommal kidőlt fák miatt riasztották a tűzoltókat, de 7 épületkárnál is be kellett avatkozniuk, máshol szivattyúzniuk kellett.
Esztergomban egy utcában több házat homokzsákokkal kellett megvédeni a víztől – mondta Hajdu Márton.
A csütörtöki heves zivatarok során volt ahol óránként több mint 100 kilométeres erősségű széllökést, másutt csaknem 50 milliméteres csapadékmennyiséget és jégesőt okozó zivatarcellát is rögzítettek.

Forrás: MTI 2013. május 3., péntek 7:20

Viharkárok, villámcsapások, sérültek

Villámcsapás miatt újra kellett éleszteni két 20 év körüli fiatalembert vasárnap délután a Győr-Moson-Sopron megyei Agyagosszergényben – tájékoztatta az Országos Mentőszolgálat szóvivője az MTI-t.

Győrfi Pál elmondta: a fiatalok a zuhogó esőben fociztak, amikor a pálya közepére lecsapott egy villám. Az Országos Mentőszolgálat egységei Kapuvárról, Sopronból és Csornáról mentek a helyszínre.
A két újraélesztett játékost a soproni kórház intenzív osztályára szállították. Rajtuk kívül további 18 embert – 17 játékost és egy fának támaszkodó nézőt – ért a villámcsapás, de ők nincsenek életveszélyes állapotban. Többnyire fejfájásra, zsibbadásra panaszkodtak, a mentők a soproni és a szombathelyi kórházakba viszik őket megfigyelésre – mondta a szóvivő.

Legalább húsz családi háznak a tetejét verte szét, redőnyöket, ablakokat is betört, valamint autókat rongált meg a vasárnap kora esti jégeső Zalaszentgróton. Az önkormányzat, vállalkozók és a lakosok a tűzoltók segítségével ideiglenesen lefóliázzák a házakat.

A Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság az MTI érdeklődésére közölte: Zalaszentgróton legalább húsz családi háznak a tetejét verte szét a jég. Fákat döntött ki és villanyvezetékeket is letépett a viharos szél.
A családi házak ideiglenes helyreállítása miatt nemcsak a helyi, hanem a zalaegerszegi és a keszthelyi tűzoltók is a helyszínre vonultak. Éjszakáig további bejelentésekre is számítanak.
Baracskai József polgármester (Demokratikus Koalíció) az MTI-nek azt mondta: leginkább palaborítású házak tetejét verte szét a jég, de cserepes házak fedésében is kárt okozott. Sok háznál az északi ablakokon lévő redőnyöket is kilyuggatta a jég, a csáfordi városrészben pedig a hegyről hirtelen lezúduló nagy mennyiségű víz okozott problémákat. Lakások ablakait törte be, és autók karosszériáját is megrongálta a diónyi nagyságú jég.
A vihar utáni első tapasztalatok szerint Zalaszentgróton egy széles sávban, valamint a tekenyei városrészben keletkezett a legtöbb kár. Tetőlécet és fóliát kaptak vállalkozásoktól, így az önkormányzat a vállalkozók és a lakosság segítségével, a tűzoltók közreműködésével igyekszik gondoskodni arról, hogy ideiglenesen fedél legyen a házakon – tette hozzá a polgármester.

A heves vihar miatt vasárnap este 8 órakor lezárták a Liszt Ferenc-repülőteret, a légikikötő nem fogad és nem indít egyetlen járatot sem – derült ki a közelkörzeti légiirányító és a leszálláshoz készülő repülőgépek közötti rádióforgalmazásból.

A flightradar24.com élő radarképe alapján nem sokkal este 8 óra után négy gép várt leszállásra Budapesten, a Ryanair és a Brussels Airlines brüsszeli, az Alitalia római, valamint a LOT varsói járata. A légiirányító azt közölte a gépek pilótáival, hogy várhatóan fél kilenckor nyitják meg újra a repülőteret.
A heves vihar elvonultával fél óra elteltével nyitották meg ismét a repülőtér kifutópályáit vasárnap este.
A Ryanair brüsszeli járata fél 9 után landolt, és nem sokkal később az Alitalia római járata is megérkezett. A LOT varsói járatának pilótája úgy döntött, hogy Bécsben száll le, a Brussels Airlines és a Finnair pilótái még várakoznak a légtérben. Időközben az Aeroflot moszkvai, a WizzAir római és a Swiss zürichi járata is felszállt, félórás késéssel.

Folyamatosan érkeztek a riasztások a vasárnap este Budapestet is elérő heves zivatarok miatt a fővárosi katasztrófavédelemhez.
Kisdi Máté, a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője az MTI-nek elmondta: a főváros több pontján vannak/voltak jelen egy időben. A XI. kerületben két épületről tetődarabok hullottak le, a XIV. kerületben egy nagyjából hatméteres fa dőlt ki, de a II., III., IV. és a X. kerületben is dolgoznak egységeik. Többnyire kidőlt fák, megrongálódott épületek miatt hívták a tűzoltókat – mondta a szóvivő.

Vízátfolyás miatt lezárták a Fejér megyei Lovasberény és Vértesacsa közötti főutat vasárnap este – közölte a Magyar Közút Nonprofit Zrt. közleményben az MTI-vel.

A vízátfolyás az érintett útszakaszon a viharos szél és az extrém mennyiségű csapadék következtében alakult ki.
A közútkezelő arra kérte a térségben közlekedőket, hogy a szélsőséges időjárási viszonyok miatt, amennyiben nincs halaszthatatlan dolguk, ne induljanak útnak, amennyiben mégis erre vállalkoznak, fokozott óvatossággal vezessenek.

Orkánerejű széllel csapott le a vihar Miskolcra és környékére vasárnap este, a tűzoltókat főleg fakidőlések miatt riasztották – tájékoztatta Rinyu Zsuzsanna, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője az MTI-t.

A megyében elsősorban Miskolcon okozott gondot a heves esőzéssel kísért vihar.
Rinyu Zsuzsanna elmondta: a csatornák nehezen tudják elnyelni a hirtelen lezúdult nagy mennyiségű vizet, Miskolc perecesi városrészében pedig a patak vize emelkedett meg jelentősen.

Óriási erejű vihar és hatalmas eső zúdult szinte egyik pillanatról a másikra Vácra vasárnap este, “telibe találva” a Váci Világi Vigalom záró napja szabadtéri rendezvényeinek résztvevőit – erősítette meg az MTI információját a helyi önkormányzat egyik képviselője.

Kiss Zsolt (MSZP), aki ott volt a vihar kitörésének idején, elmondta: csak könnyebb sérültek vannak, inkább a tömeghisztéria és az emberek menekítése okozott gondot. Többen a háromnapos vigalom alkalmából felállított sátrakba menekültek, ám amikor azok recsegni-ropogni kezdtek, azokat szinte mindenki pánikszerűen elhagyta.
A hajóállomás környékén hatalmas víz hömpölygött, gyalogosan is gondot okozott a közlekedés.
Az áramszolgáltatás is szünetelt, ami tovább nehezítette a mentést, melyben a tűzoltók és a mentők is részt vettek – mondta a képviselő.
A Dunakanyar legnagyobb fesztiválját, a Váci Világi Vigalmat huszadik alkalommal tartották a Duna-parti városban.


Forrás: MTI