EuMet Időjárás előrejelzés

A 2018-19-es tél folyamán, a Duna nagymarosi vízgyűjtőjén 18%-al hullott több csapadék a sokéves átlagnál, tehát az évszakos csapadékmennyiség, a száraz időszakok ellenére nem maradt el a megszokottól a Duna vízgyűjtőjének területén.

Milyen területről is beszélünk, mikor a Duna vízgyűjtőjét emlegetjük?
Azt mindenki tudja, hogy a folyók vízszintjére nem csak a közvetlenül a folyó medrébe hulló csapadék mennyisége van hatással, hanem minden olyan területre hulló csapadék hatással lehet rá, amelyről a csapadékból és hóolvadásból származó víz lefelé folyik a vizsgált folyó vagy a vizsgált folyóba betorkolló folyók medre felé.
A Duna vízgyűjtőjének térképe:

Az érintett területen tehát az átlagost kissé meghaladó csapadékmennyiség hullott 2018. november 1. és 2019. február 28. között.

A csapadék eloszlása azonban már az átlagostól kissé eltérőnek bizonyult. A vizsgált időszak első és utolsó hónapjában (november és február) jelentősen elmaradt a csaapadék mennyisége a megszokottól, így az évszakos többletet a december és január hónapokban az átlagot jóval, 79%-al és 83%-al meghaladó csapadékösszeg tudta “összehozni”.

Biztosan emlékeznek még a január elején hírekbe kerülő rekord havazásokra az osztrák Alpok és a Magas-Tátra térségében. Sokfelé meghaladta a 4 métert is a hóvastagság.:

Hókáosz az osztrák Alpokban és a Magas-Tátrában
Fokozódó hóhelyzet az Alpok osztrák és svájci területein

A hó formájában lehulló csapadék nem azonnal fejti ki hatását a folyó vízszintjére, akár hónapokig is eltárolódhat a hegytetőkön, majd a melegedés hatására olvadásnak indul.

Az olvadás mértékét 3 alapvető időjárási jelenség befolyásolhatja jelentős mértékben: emelkedő hőmérséklet, eső formájában hulló csapadék és a meleg szél. Utóbbi tudja a leginkább felgyorsítani a hóolvadást, míg ha esővel tárulva érkezik az enyhülés, az olvadék és a friss csapadék összeadódva tud jelentős áradásokat megindítani.

Az Országos Vízjelző Szolgálat elemzéséből kiolvashatjuk, hogy a Duna vízgyűjtő területén a 2018-as év utolsó két hónapja az átlagosnál melegebb volt, az idei január viszont fagypont alatti középhőmérsékleteket és az átlagosnál hidegebb időjárást hozott, míg a tél utolsó hónapjában a legtöbb részvízgyűjtőn a sokéves átlaghoz képest jóval magasabb hőmérsékleteket mértek.

Az imént említett tél végi átlagosnál csapadékszegényebb és enyhébb időnek köszönhetően a januári rekord havazások hatására kialakult hóban tárolt jelentős vízmennyiség szépen, lassan, fokozatosan leolvadozott a hegycsúcsokról.
A Duna nagymarosi vízgyűjtőjén, 2019 március 20-án, hóban tárolt vízmennyiség 11,5 km3, mely átlagosnak mondható. Az átlag feletti réteg tavaszi havazásokból gyűlt össze, de elenyésző a különbség.
A jelenleg hóban tárolt vízkészletből az 500 méter alatti lejtőkön 0 km3, sőt 0 m3 található. Abból a magasságból lényegében teljesen leolvadt a hó, szépen zöldel a fű. Az 500-1000 méter közötti térségben is 2 km3 alá csökkent a vízkészlet. 2 km3-nyi víz kb. a balaton vízmennyiségének felel meg, és közepesen magas vízállásnál 2 nap alatt lefolyik a Dunán. Az 1000-2000 méter magasság között tárolt vízkészlet kevéssel több, mint 6 km3, melynek olvadása jóval lassabb, elnyúlóbb, a hőmérséklet lassabb emelkedésének köszönhetően, illetve a lefolyása során a föld vízfelvételével is csökken a Dunáig eljutó vízmennyiség.

Ráadásul, ha megnézzük a Duna vízgyűjtőjén belül hogyan oszlik el ez a hóban tárolt vízkészlet, azt láthatjuk, hogy a 11,5 km3 zöme, több mint 7 km3-nyi hóban tárolt víz az Inn vízgyűjtőjén raktározódik, azaz jelentősebb olvadék akkor kerülhet a Dunába, ha abban a térségben következik be hirtelen olvadás.:

Összességében elmondható, a Dunán a jelentős téli hófelhalmozódás megnövelte egy tavaszi árhullám kialakulásának az esélyét, de komoly árvíz kialakulásához
mindenképpen jelentős mennyiségű tavaszi folyékony csapadékra van szükség, melynek előjelei március végéig nem láthatóak. A hullámzó hőmérsékletnek köszönhetően a jelenlegi melegedést, azaz fokozott olvadást jövő héten újabb pár napos hidegebb, fagyosabb időszak követi a vízgyűjtő havas területein, azaz az olvadás megtorpan, az olvadék “kényelmesen” le tud folyni a mederben, majd újabb enyhülés, olvadás indulhat.
Egy esetleges áprilisi, májusi jelentős esőzés okozhat magasabb vízállást, esetleg árvíz előfordulását, ennek előrejelzése azonban megbízható módon nem lehetséges.

Az aktuális dunai vízállásokról, illetve az előttünk álló héten várható vízállásokról alábbi aloldalunkon tájékozódhatnak: Dunai vízállások

Forrás: Országos Vízjelszó Szolgálat, OMSZ adatok

Rekord alacsony vízállás a Dunán- 71 éves rekord dőlt meg Budapestnél.

Az augusztus óta tartó csapadékszegény időjárás következtében a Duna vízállása a magyarországi szakaszon ismét az eddig mért legkisebb értékek közelében vagy alatta alakul a vízmércéken. Az előrejelzések alapján a hét vége előtt nem várható jelentősebb mennyiségű csapadék a Duna külföldi vízgyűjtőin, ezért további apadásra számítunk.

2018.10.16. délelőtt 10 órakor Budapestnél 49 cm volt a vízállás, ez pedig 2 centiméterrel alacsonyabb, mint a valaha mért legkisebb vízszint 1947. november 6-án. Egy 71 éves rekord dőlt meg. Ezt követően 2018.10.18-án reggel 41 cm-el “tetőzött” az apadás. 10 cm-el dőlt meg a 71 éves rekord.

A mai nap első felében a Budapest alatti szakaszon több helyen is megdőlt a valaha mért legkisebb vízszint.

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság a nyári kisvizes időszak alkalmával rendelte el az összes magyarországi gázló felmérését, melyek merülés korlátozást okozhatnak a hajóknak. Így friss szeptemberi mederadatokkal, friss térképekkel segítjük a hajókat, a vízi közlekedést. A //eumet.hu/prx-hydroinfo/Html/gazlo/gazdun.html oldalon a hajósok 24 órában tájékozódhatnak az aktuális gázlóadatokról.

Az aktuális vízállás előrejelzéseket az alábbi oldalunkon találják: Dunai vízállás előrejelzés

Az extrém alacsony vízszintnek köszönhetően már a nyáron is többször szárazra került Magyarország legalacsonyabb hegycsúcsa, melyről korábbi cikkünkben írtunk részletesebben: Ínség-szikla.

Az Ínség-szikla a Dunában a Szabadság híd közelében Ez a szikla általában víz alatt van, de a budapesti vízmércén mért 95 centiméter körüli vízállásnál kibukkan a vízbõl.
MTI Fotó: Máthé Zoltán

Forrás: Országos Vízügyi Főigazgatóság, 2018. október 18.

Három helyen is megdőlt a Dunán a valaha mért legalacsonyabb vízállás rekordja augusztus 21-én, de az előrejelzések szerint a következő napokban nem valószínű további vízszintcsökkenés – közölte az Országos Műszaki Irányító Törzs (OMIT) szerdán az MTI-vel.

Esztergom, 2018. augusztus 16.
Homokpad a Duna árterében alacsony vízállásnál Esztergomban 2018. augusztus 16-án.
MTI Fotó: Mohai Balázs

A közlemény szerint Ercsinél -67 cm -t regisztráltak, az eddigi rekord az 1970-ben mért -36 cm volt. Dunaföldváron a 2011 decemberében regisztrált -172 cm -nél 1 cm -el alacsonyabbat mértek (-173 cm az új rekord), Dunaújvárosban pedig a 2016-os -55 cm -es rekord dőlt meg 3 cm -el, azaz –58 cm-t regisztráltak.
Hozzátették, szerda reggel Budapestnél 61 cm -es vízállást mértek, ez tíz centivel több, mint a 2003-ban regisztrált legkisebb vízállás.
Az elmúlt 24 órában két centiméteres apadás volt, a legfrissebb meteorológiai előrejelzések szerint a következő hat napban viszont a Duna meghatározó vízgyűjtőin számottevő mennyiségű csapadék várható.
A vízszintemelkedés szombaton éri el Budapestet, aznap déltől áradó tendenciára lehet számítani – fűzték hozzá.

A vízállás előrejelzéseket az alábbi aloldalon követhetik nyomon: Duna vízállás

Az OMIT azt írta, a tartósan alacsony vízállások továbbra is ellehetetlenítik a ráckevei-soroksári Duna-ág természetes vízpótlását, ezért ott a vizet a múlt héten telepített ideiglenes mobil szivattyúk pótolják éjjel-nappal.
Kitértek arra is, a vizsgálatok szerint az ottani vízminőség a felső és az alsó szakaszon jó, a középső szakaszon megfelelő, de az alacsony vízállás, a lelassult áramlás és a magas vízhőmérséklet miatt – elsősorban a középső szakaszon – oxigénhiányos állapot alakulhat ki.
A romlás előrejelzésére egy kiterjedt, speciális rendszert üzemeltetnek, amely hét jellemző helyen vizsgálja a kritikus vízminőségi paramétereket, a megelőzésre pedig levegőztető rendszereket telepítettek Dunaharasztiban, a tassi Rózsa-szigetnél, a Molnár-szigetnél és a szigethalmi hídnál.
A vízálláscsökkenés kedvezőtlen hatásainak elkerülésére a következő napokban újabb ideiglenes vízpótló szivattyúkat telepíthetnek – tették hozzá.

Az extrém alacsony vízszintnek köszönhetően szárazra került Magyarország legalacsonyabb hegycsúcsa, melyről korábbi cikkünkben írtunk részletesebben: Ínség-szikla.

Forrás: MTI 2018. augusztus 22., szerda 12:26

Hirtelen vízszintemelkedés indult meg a Dunán.

A Duna vízgyűjtő területén, az elmúlt napokban lehullott, illetve a várhatóan még hétvégén is jócskán gyarapodó csapadékmennyiségnek köszönhetően nem csak a helyi, kis folyókon, patakokon alakultak/nak ki villám-árvizek, hanem igen hirtelen vízszintemelkedés indult meg a Duna magyarországi szakaszán is.

A július 15., 06:00-át megelőző 14 napban lehullott csapadék összege

Az Országos Vízjelző Szolgálat szakemberei, a pénteki adatok ismeretében, a folyó, határainkon belül eső, felső szakaszán vasárnapra, Budapesten hétfőre, 550 cm-nél, az alsóbb szakaszokon szerdára, illetve csütörtökre várják az áradás tetőzését.
Nagybajcsnál a vízszint megközelíti a II. fokú árvízkészültségi szintet (540 cm), míg Komáromnál az I. fokú árvízkészültségi szintre (500cm) becslik a tetőzést. Máshol előreláthatólag nem éri el a készültségi szintet a folyó vízszintje.

Az aktuális előrejelzéseket “Vízállás” aloldalunkon találják.

A február második hetében várható jelentős mennyiségű csapadék hatására fokozódó belvíz problémákra és egyes északkeleti folyókon levonuló árhullámra is fel kell készülni.

Az előrejelzések szerint jelentős mennyiségű, helyenként a 70 mm-t is meghaladó csapadék hullik a következő 8-10 napban hazánk határain belül, az északi, északkeleti folyók vízgyűjtőjében pedig ez a szám elérheti a 110-120 mm-t is. A képen fehér vonallal határolva látható a hazai folyók vízgyűjtő területe.

Ennek hatására egyes kisebb folyókon jelentős, a Tiszán és a Dunán csak mérsékelt árhullám érkezése várható.
A jelentősebb vízszintemelkedésben érintett folyók közé tartozik a Túr, de előreláthatólag nem éri el az I. fokú árvízvédelmi készültséget a folyó vízszintje. Tetőzése február 12-14-én várható.
Ugyancsak érintett a Bodrog, ahol a vízszint elérheti az I. fokú árvízvédelmi készültséget és napokig magasan is marad a vízügyi előrejelzések szerint.
A Sajón és a Hernádon is megközelíti, esetleg eléri az I. fokú árvízvédelmi készültség szintjét az áradás. A csúcsot február 13-15-re prognosztizálják.
A részletes és friss vízügyi előrejelzéseket megtekinthetik az alábbi aloldalunkon is: Vízállások

Belvízvédelmi készültség 2016.02.08-án

Az árvizek mellett jelentős problémákat okozhat a fokozódó belvíz helyzet.
Az utóbbi napok csapadékos időjárásának következtében 8 vízügyi igazgatóság területén 32 belvízvédelmi szakaszon rendeltek el belvízvédelmi készültséget, 21 szakaszon I. fokon, 11 szakaszon II. fokon védekeznek. Területi elöntés 16 ezer ha-on alakult ki, elsősorban a mélyebben fekvő, minden évben belvizes területeket érinti. A legnagyobb elöntést, 12,1 ezer ha-t a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság területén regisztrálták. Országosan 101 db szivattyútelep üzemel, 3.5 millió m3 belvizet emelnek át a befogadókba. A belvízi védekezésben az igazgatóságok 182 dolgozója vett részt. Legfontosabb feladatuk a folyamatos szivattyúzás, a csatornák, műtárgyak állapotának ellenőrzése, valamint az elöntéssel érintett területek bejárása.

Forrás: Vízügyi Főigazgatóság, Országos Vízjelző Szolgálat

Budapestnél tartósan az eddig mért legkisebb vízszinthez (51 cm) közelít a Duna vízmagassága.

A Gellért-hegy magasságában található Ínség-szikla 2011-ben látszott ki utoljára. Most, 2015 szeptember elején sikerült a szárazra került szikla platójának magasságát pontosan megmérni. A Magyarország legalacsonyabb hegycsúcsaként is emlegetett Ínség-szikla csúcsa 95 méterrel és 76 centiméterrel található a Balti-tenger szintje fölött.
A vízállás előrejelzés szerint a hétvégén, egy kicsit még tovább csökken a Duna vízszintje. Minimumát október 3-4. folyamán éri el. Most érdemes elsétálni a Szabadság híd, budai hídfője felé, ha szeretnénk megnézni ezt a ritkán látható hegycsúcsot!
Pártai Lucia, október 4-én meg is tette:

A mérésről és annak eredményéről az alábbi cikkben olvashatnak részleteket: Ilyen magas Magyarország legalacsonyabb hegycsúcsa!

Árhullámok várhatók több magyarországi folyón a következő napokban lehulló csapadék hatására – tájékoztatta az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) az MTI-t.

Az előrejelzések szerint elsősorban a Dráva-Mura, az Inn, a Traun-Enns, a Bécsi-medence és a Mosoni-Duna külföldi vízgyűjtő területein a következő négy napban lehulló 50-80 milliméter csapadék miatt árhullámok levonulása várható a magyarországi folyókon – olvasható a közleményben.
Hozzátették, a vízszint az árvízi készültséget az előrejelzések szerint leginkább a Murán, a Rábán és a Lajtán érheti el, és nem kizárt, hogy akár a kisebb vízfolyásokon is jelentősen emelkedik a vízállás.
A Duna ausztriai szakaszán áradás kezdődött, ugyanakkor az Országos Vízjelző Szolgálat szerdán kiadott előrejelzése szerint a folyó vízállása a magyarországi szakaszon várhatóan csak megközelíti az elsőfokú készültség szintjét.
A Rába és a Répce felső szakaszán egyelőre csak kisebb mértékben emelkedett a vízszint, jelentősebb áradás a péntek-szombati csapadék hatására várható. Szombaton a vízállás Körmendnél meghaladhatja az elsőfokú készültségi szintet.
A Lajta felső szakaszán is csak a pénteki esőzések hatására indulhat meg az áradás. A vízállás Mosonmagyaróvárnál vasárnapra elérheti az elsőfokú árvízvédelmi készültség szintjét.
A péntek-szombati csapadék hatására a Murán is árhullám várható, Letenyénél a tetőző vízállás meghaladhatja a másodfokú szintet – írta az OVF.
A vízügyi igazgatóságok felkészültek a védekezésre, figyelemmel kísérik az előrejelzéseket, és megteszik a szükséges intézkedéseket.

A friss vízállás előrejelzéseket itt tekinthetik meg: https://www.eumet.hu/vizallas/

Forrás: MTI

Apad a Duna, a Rába és a Lajta vízszintje, kedden 18 órakor megszűnik az elsőfokú árvízvédelmi készültség a Dunán és a Lajtán – közölte az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője kedden az MTI-vel.

Németh József elmondta, hogy az elmúlt 24 órában sehol nem volt jelentős csapadék. A Duna Nagybajcsnál hétfőn folyamatosan áradt, az árhullám szintje késő délután tetőzött 527 centiméteren, azóta intenzíven csökken. Kedd reggel 481 centiméter volt a vízállás. Komáromnál is apad a folyó, hajnalban 492 centiméteren tetőzött.
A Rába Győrnél keddre virradó éjszaka 435 centiméteres vízszinttel tetőzött, azóta apad.
A Lajta Mosonmagyaróvárnál kedd hajnalban 205 centiméteren érte el a legmagasabb szintet, azóta folyamatosan csökken a vízállás.
Az igazgató hozzátette: a Rábca menti belvízvédelmi szakaszon továbbra is másodfokú a készültség szintje. A homok-sarródi, a győrsövényházi, a börcsi, a tárnokréti, a bősárkányi, valamint a lesvári szivattyútelepek továbbra is éjjel- nappal működnek. A belvízzel elöntött terület nagysága 7749 hektár.

Forrás: MTI

Nyár végére a Velencei-tó vízállása a szabályozási sáv alá került, ezért szükségessé vált a vízpótlás, amelyet jövő kedden, október 12-én kezdenek meg – tájékoztatta a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság szerdán az MTI-t.

Közleményük szerint a vízpótlás a pátkai tározóban felhalmozódott vízkészlet nem megfelelő vízminősége miatt eddig nem volt elvégezhető. A napos, meleg őszi időjárás miatt a vízminőség mostanra vált vízpótlásra alkalmassá.
A Velencei-tó jelenlegi 118 centiméteres vízállása 27 centiméterrel marad el az erre az időszakra előírt optimális, 145 centiméteres vízszinttől és 12-vel az erre az időszakra előírt minimális, 130 centiméterestől.
A pátkai és a zámolyi víztározóban lévő vízmennyiség lehetővé teszi, hogy a tó vízállása a szabályozási sávba kerüljön, ezért a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság jövő kedden megkezdi a vízpótlást.
Megjegyezték, hogy a vízpótlás előkészítéseként csütörtöktől a zámolyi tározóban lévő vízkészlet egy részét a pátkai tározóba engedik. A vízpótlás a Velencei-tó 135 centiméteres vízállásáig, vagy a téli jeges időszak bekövetkezéséig folyik.

Forrás: MTI

HIDROMETEOROLÓGIAI
TÁJÉKOZTATÓ
a Duna és a Tisza vízgyűjtőjén várható hidrometeorológiai helyzetről
2013. április 3-án 12:00 órakor

Az elmúlt napok enyhe és csapadékos időjárása többfelé okozott jelentős, a Rába s Sajó és a Körösök vízrendszerén III. fok feletti vízszintemelkedéseket. A változékony időjárás a következő időszakban a Tisza, a Sajó és a Kőrösök vízrendszerén tartósan magas vízállásokat eredményez majd.

A csapadék, és a vízgyűjtőkön korábban felhalmozódott, valamint közelmúltban hullott hó olvadásának hatására a Duna hazai mellékfolyóin, és a Tisza vízrendszerén szinte mindenhol jelentős vízszintemelkedések indultak el.
A Dunán az alacsonyabb hőmérsékletek és a kevesebb csapadék miatt számottevő vízszintemelkedések nem alakultak ki. A Rába árhulláma Sárvárnál tegnap este az I. fokú, míg Ragyogóhídnál ma reggel a III. fokú szint közelében tetőzött.
A felvidéki mellékfolyókon szintén árhullámok vonulnak végig, az Ipoly elhúzódó tetőzése Balassagyarmatnál II. fok feletti vízszinttel jelenleg is tart.
A Zalán Zalaapátinál igen magas, bővel III. fok feletti, a LNV-től csak 30 cm-rel elmaradó vízállással tetőzik a folyó. A Kaposon igen jelentős és nagy tömegű árhullám vonul le, a Kurd- nál tegnapelőtt két és fél napja délután óta igen magas, 424-429 cm közötti, tehát szinte stagnáló vízszinteket mérnek (LNV 459 cm).
A Mura árhulláma tegnap este az I. fokú szintet meghaladó 354 cm-el tetőzött.
A Tisza kárpátaljai szakaszairól elinduló árhullám Tivadarnál és Vásárosnaménynál I fok felet- ti vízállással tetőzött.
A mellékfolyók közül a Túron I. fok feletti, a Krasznán II. fok körüli vízszinteket észlelnek. A Sajón Sajópüspökinél II. fok feletti, a Bodrogon I. fok feletti, a Szamoson, és a Hernádon készültségi szint alattiak a vízállások.
A Fekete-Körös vízrendszerén Ant elhúzódó tetőzése 824 cm-rel egészen tegnap kora délelőttig tartott. (III. fok 800 cm). Remeténél az éjszakai órákban mérték a maximális értéket 710 cm-el (III. fok 700 cm). A Fehér-Körösön a gyulai tetőzés 554 cm-el ma reggel következett be (III. fok 550 cm). A Berettyón Szeghalomnál II. fok feletti vízállásokat mérnek, a Sebes-Körös Körösladánynál pedig ezekben az órákban haladta meg a III. fokú szintet. Lejjebb, a Kettős- Körösön Békésnél III. fokú szint feletti, a Hármas-Körösön pedig II. fok feletti értékeket ész- lelnek.
A Maroson egyelőre nem észlelhető számottevő vízszintemelkedés.

Az Országos Vízjelző Szolgálat szerda reggeli előrejelzései szerint a Tisza Tokajtól Kisköréig tartó szakaszán a II. fokú szintek feletti tetőzések várhatóak.
A mellékfolyók közül a Szamoson I. fok alatti, a Bodrogon azt meghaladó, a II. fokot megközelítő vízállás várható. A Sajó újabb árhulláma Sajópüspökinél ma estére várhatóan a III. fokú szintet kissé meghaladó értékkel fog tetőzni. Sajószentpéternél az újabb árhullám a tegnapi tetőzésénél magasabb, de a III. fok alatti vízállást eredményez majd. A Hernádon várhatóan csak az I. fokú szint alatti vízállások alakulnak ki.
A Fekete-Körösön az újabb csapadék Ant vízszintjét tartósan a III. fok, Remetét pedig a II. fokú szint felett tartja. A Fehér-Körösön Gyulánál kialakuló újabb árhullám tetőzése várhatóan elmarad a ma reggelitől. A Kettős-Körös Békésnél ma tetőzik 800 cm körüli értékkel (III. fok 750), a Hármas-Körösön is III. fok feletti tetőzésekre és elhúzódó magas vízszintekre számít- hatunk.
A Maroson a meginduló áradás az előrejelzési időszak alatt várhatóan csak I. fok alatti vízállá- sokat eredményez.
Az árhullámok szempontjából fontosabb vízmércékre vonatkozó részletes előrejelzéseket a 1. és a 2. táblázat tartalmazza.

Az OVSZ kedd reggeli részletes tiszai vízállás-előrejelzései (2013. április 03. 11:01)

Az OVSZ kedd reggeli részletes vízállás-előrejelzései a tiszai mellékfolyókra (2013. április 03. 11:01)

A vízállások várható alakulására és a tetőzések létrejöttére részletesebb információ található a következő oldalakon: Eumet Vízállások , hir.hydroinfo.hu, www.hydroinfo.hu.
A következő hidrometeorológiai tájékoztatót az Országos Vízjelző Szolgálat várhatóan szerdán adja ki.

Budapest, 2013. április 3. 12:00

OVF
Országos Vízjelző Szolgálat
dr. Gauzer Balázs, Hunyady Adrienn