Bőrünkre megy
Végre itt a tavasz, örülünk a napfénynek. Bőrünket jó, ha fokozatosan szoktatjuk hozzá.
Napfény hatására a bőrünk kivörösödik. Ezt főleg a hősugárzás okozza, értágulást idéz elő. A sugárzás ideje alatt jelentkezik, a hőhatás elmúltával lassan elmúlik. Napozás után egy bizonyos idő elteltével ismét bőrpír jelentkezik, ezt az ibolyántúli napsugarak okozzák. A sugárbehatás és a bőrpír megjelenése között eltelt időt lappangási időnek nevezünk, a tartama pedig az ultraibolya sugár hullámhosszától függően 2-7 óra. Ez a bőrpír már a bőrkapillárisok tágulása miatt jön létre, erőssége függ a sugárzás intenzitásától és időtartamától. E kettő együtt jelenti a sugárzás adagját. A sugáradagnak van egy ingerküszöbe, amely alatt semmilyen hatást nem fejt ki. Ha viszont túl nagy volt az adag, vizenyő és égési sebek jelenhetnek meg.
Bőrpír szempontjából különbségek vannak a testrészek szerint is. Legérzékenyebb a mell bőre, a has, a hát, az arc és a felső, alsó végtag.
Az arc érzékenysége csak 25 %-a a mellkas érzékenységének, a nyaké pedig 50 %-a.
A hajlító izmok felett a bőr érzékenyebb, mint a feszítő izmok felett.
Különböző népcsoportok is másképpen reagálnak a sugárérzékenységre. A japánok érzékenysége pl. nagyobb a közép-európai fekete hajú emberek érzékenységénél. A fehér bőrű emberek érzékenysége pedig tízszer nagyobb, mint a sötét bőrűeké.
Az emberek közötti egyéni érzékenységi különbségeket nézve 4 tényezőt kell figyelembe venni.
- A hajszín: a napsugár-érzékenység nem a bőr, vagy a szem színétől, hanem a haj és a szőrzet színétől függ. A szőke hajúak lényegesen érzékenyebbek mint a barna, vagy a fekete hajúak. Sőt! A szőkék közül is a vöröses- és a világosszőkék kétszer érzékenyebbek a sötétszőkéknél.
- Az életkor: befolyása szintén bizonyított. Ha az érzékenységet 100 %-nak vesszük a 20 – 50 éves kor között, akkor a 6 -12 év közötti gyerekek esetében 50 %, a 13 – 19 éves fiatal korosztály esetében 30 %, az 51 – 90 év közötti idősödő korosztály esetében 65 %.
- A nemi hovatartozás: az életkor érzékenységi felosztásában a nemi mirigyek működésének is fontos szerepe van. A nők érzékenysége átlagosan 20 %-kal alacsonyabb a férfiaknál. Ugyanakkor a menstruáció és terhesség ideje alatt fokozottabban érzékenyek az ibolyántúli sugarakra.
- Az évszakok: az érzékenység szempontjából szerepe van az évszakoknak is. Tavasszal a legnagyobb (március, április, május), nyáron csökken, ősszel, télen pedig újabb, de már kisebb fokú maximumot ér el (október, november, december). Az érzékenységnek ezen évi menete minden korban és mindkét nem esetében azonos évi lefutású.
Nagy mennyiségű sugárzásnál, intenzív napfénynél nem mindig megfelelő a szervezet védekezése, ezért sokszor mesterségesen kell ezt elérnünk. Tudjuk, hogy a sugár ott hat, ahol elnyelődik. A védekezés során az elnyelő réteget kell megváltoztatni. Az olajok fényessé teszik a bőrt, amelyek a fényvisszaverődést is fokozzák. Ezekbe a vivőanyagokba tehetnek olyan vegyületeket, amelyek a sugarakat elnyelik. A legjobb ilyen sugárelnyelő anyag a vadgesztenyében lévő szénhidrát, az eszkulin. Ez számos fényvédő krémnek, olajnak az alkotórésze.
Keveseknek jut eszébe, pedig érdekes, hogy vajon mennyire hatolnak át az ibolyántúli sugarak a ruhaszöveten. Egy réteg géz pl. a sugarak 50-60 %-át tartja vissza, négyrétegnyi géz már 95 %-át.
A napsütés kedvező hatásai között szerepel a szervezet megfelelő D vitamin szükségletének természetes biztosítása is. A túlzott napozással azonban nyilván vigyázni kell, hogy elkerüljük a napszúrást. Ha a fej bőrét nem védjük a Naptól, a napsugarak hatására itt is kialakulhat bőrpír, amely elsősorban a kapillárisok tágulata. Mivel a koponya bőrének kapillárisai oldalágak útján szorosan összefüggenek az agyhártyák hasonló ereivel, az agyhártyákon is vérbőség, vizenyő, gyulladás keletkezik. Ha ez átterjed az agyvelőre, végzetes lehet. A súlyos napszúrás pedig elbutuláshoz vezethet, ezért a fejünket állandóan védenünk kell. Csak a megfelelő védettség kialakulása után járjunk fedetlen fejjel.
