Áprilisi havazás

2017. április 19. Érdekességek, Hírek , , ,

Az ország nagy részén előfordult, illetve előfordulhat a következő 2 napban (2017.04.19-20.) havas eső és  hóesés is. Helyenként, különösen a hegyekben viszonylag rövid életű, de jelentős mennyiségű 10-30 cm-t meghaladó hótakaró is kialakulhat. Szélsőséges, de nem példa nélküli az áprilisi havazás hazánkban.

A Magyarország területén lehullott legkésőbbi hó, amit feljegyzések említenek 1918. június 18-án hullott. Feljegyzések szólnak hóesésről 1913. augusztus 13-án is (Zirc), bár ezt akár hívhatnánk a legkorábbi hóesésnek is! Ha ezeket kétkedéssel fogadnánk, akkor a legkésőbbi havazás adatai: május 25. (Pécs, 1913), május 27. (Kékes), illetve május 30. (Kőszegi-hg., 2009).

Hazai rendszeres mérések, feljegyzések a Föld történetének évmilliárdjaiból mindössze a legutóbbi 140 évéből állnak rendelkezésre, ami tehát csak egy “hangyányi” időszak. Ugyanakkor jóval korábbról is léteznek mérvadó feljegyzések. Ezek alapján bizonyítottan előfordult már mindenféle időjárási szélsőség.

Nem példátlan az áprilisi hideghullám, havazás, viharos szél sem, sőt, a gyulai Állami Levéltár feljegyzése szerint, 1747 április 21. – 22. Békés megye: “Borzasztó hóvihar pusztított, amely a megye területén az állatállományban igen nagy kárt tett.” A megyei jegyzőkönyv felsorolja a tönkrement állatok számát. Eszerint 1054 szarvasmarha pusztult el. Elhullott 214 ló is, a juhokban a veszteség 290. Legkisebb volt az elhullás a disznókban, mert azok legnagyobb részt fedett ólakban voltak, s így csak 98 sertés lett a hóvihar áldozata. A megye jegyzőkönyve 15 települést sorolt fel, ezek közül Békéscsaba vesztesége 642, Mezőberényé 272 és Békésé 145 állat. Az idei április 20-án 275 éve született Tessedik Sámuel anno Szarvason 1747 április 22-én szintén feljegyezte a nagy hófúvást, amely Sopronban már április 21-én lépett fel és terményeket is elpusztított. A hóvihar végigvonult Magyarországon és Apor Péter leírásában Torján környékén egész április hideg volt, s 25 – 27-én mindennap havazott.

Az éghajlati statisztikák szerint, hazánkban az első hóesés átlagos időpontja november második, harmadik dekádjára, az átlagos utolsó hóesés időpontja pedig március utolsó dekádjára esik.
Budapesten a feljegyzések szerint a legkorábbi hóesés október 3-án volt (1944-ben). Az utolsó hóesés feljegyzett időpontja pedig május 16. volt (1940-ben), de 1952-ben május 17-én is esett némi hó a fővárosban.

pierer Melinda Pilisszentlélek

Fotó: Pierer Melinda Pilisszentlélek 2017.04.19.

A tengerszint feletti magasság növekedésével természetesen határainkon belül is egyre hosszabb az az időszak, amelynek folyamán hóeséssel lehet számolni. Budapest Szabadsághegyen (473 m) már november első dekádjában található a havazás első napjának átlagos idő pontja, az utolsó havazás átlagos idő pontja pedig már április első dekádjára tolódik. A Kékestetőn pedig már október középső dekádjában van a havazás első átlagos idő pontja, az utolsó havazás átlagos idő pontja pedig április középső dekádjában.

Fotók április 19-ről, a hegyekből:

Bánkút Túristaház

Bánkút Túristaház

 

Mátraszentimre, Demecs Norbert fotója

Mátraszentimre, Demecs Norbert fotója

dobogókő Szaksz

Dobogókő, Fotó: Szaksz Erzsébet

 

Nagy Hideg-hegy Sí és Túraközpont

Nagy Hideg-hegy Sí és Túraközpont

 

 

Forrás: met.hu, wes.sze.hu, wikipedia.hu