Tájékoztató a Dunán 2018. tavaszán várható lefolyási viszonyokról
Az 1. táblázatból látható, hogy a vizsgált 4 hónapos, novembertől februárig tartó téli időszak folyamán, gyakorlatilag csak a januárra jellemző, hogy az összes részvízgyűjtőn az átlagosnál melegebb volt. A havi középhőmérsékletek 2017. november és december hónapban a Felső-Duna és az Inn vízgyűjtőn 0,5-3 ,0 o C -al az átlag alatt alakultak, míg a többi vízgyűjtőn novemberben átlag körül, decemberben valamivel az átlag feletti középértékeket mutattak. 2018. január hónap enyhülést hozott, a sokéves átlaghoz képest 1,4-4,1 o C -al magasabb középhőmérséklet értékeket mértek , míg a február az idei tél egyértelműen leghidegebb hónapja volt , mindegyik részvízgyűjtőt negatív középhőmérséklet és a sokéves átlagnál jóval alacsonyabb hőmérséklet jellemezte.
Összességében megállapíthatjuk, hogy a 2018-as év januári hónapja mindegyik részvízgyűjtőn pozitív középhőmérsékleteket és az átlagosnál jelentősen melegebb , míg a február fagypont alatti középhőmérsékleteket és az átlagosnál több fokkal hidegebb időjárást hozott.
3. A vízgyűjtőn 2018. február 28 -án hó alakjában tárolt vízkészlet
A Duna nagymarosi vízgyűjtő területén a hóban tárolt vízkészlet értékét elsősorban bajor é s osztrák meteorológiai állomások hóvastagság, illetve hóvízegyenérték adatai, valamint a rendelkezésre álló meteorológiai adatokból, az orografikus hatások figyelembevételével számított mintegy 2300 hóvízegyenérték és hóvastagság adat alapján határoztuk meg.
2018. február végére a Duna Nagymaros feletti vízgyűjtő területein igen sok, 18,8 km3, az elmúlt húsz év-adott napra vonatkozó-maximális értékénél is nagyobb mennyiségű hó halmozódott fel. Ez a magas érték elsősorban a Duna vízgyűjtő bajor területein, az Inn vízrendszerén, valamint a két nagy osztrák mellékfolyó, a Traun és az Enns vízgyűjtő területén végbement jelentős mértékű hófelhalmozódásnak köszönhető. A csehországi és felvidéki nagyobb vízfolyások (Morva, Vág) vízgyűjtőjén kisebb mértékű volt a hófelhalmozódás, itt az átlagot némileg meghaladó, de az eddigi maximális mennyiségtől jóval elmaradó értékek a jellemzőek .
A Duna nagymarosi vízgyűjtő területén hóban tárolt vízkészlet idei téli menetvonalát a 3. és 4. ábrán ábrázoltuk, a sokéves átlaggal és a szélsőértékekkel együtt. A 2. táblázatban pedig a felhalmozódott hóban tárolt vízkészlet 2018. február 28-án érvényes értékeit 500 m-es magassági bontásban tüntettük fel.
Az ábrákon látható, hogy a Duna nagymarosi vízgyűjtőjén a hóban tárolt vízkészlet mennyisége az idei télen végig a sokéves átlag felett, a sokéves maximumokat jelentő értékek körül alakult.
Már novemberben megkezdődött a hó felhalmozódása, ami a felső-dunai vízgyűjtők hideg és csapadékos időjárásának köszönhetően decemberben intenzíven folytatódott. A december elején mért 4,6 km3-ről december végére 13,6 km3-re nőtt a hóban tárolt vízkészlet értéke. Januárban , az átlagosnál melegebb időjárás miatt lelassult a folyamat, a felhalmozódás intenzitása csökkent, majd február első felében a hideg idő beköszöntével ismét felerősödött, és a hóban tárolt vízkészlet mennyisége a hónap közepére a sokéves maximum értékét is meghaladta , és meghaladja a meteorológiai tél utolsó napján is.
A hóban tárolt vízkészlet jelenlegi, február 2 8-i értéke 18,810 km3 , ez a 1998-2017-os időszak, az adott év ugyanezen a napján mért átlagos értéknek , a 10,27 km3 -nek a 1 83 % -a, a maximális értékén él pedig 13 %-kal magasabb.
A hóvízkészlet értékét a meteorológiai tél utolsó napján az elmúlt húsz téli időszak hasonló adataival is ábrázoltuk. Az 5. ábráról is leolvasható, hogy az idei télen felhalmozódott hóban lévő vízkészlet jelentős mennyiségű, az utóbbi évek legmagasabb értéke.
Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a mögöttünk álló, jelentős csapadékot hozó téli időszakban, a Duna nagymarosi vízgyűjtő területén felhalmozódott hóban tárolt vízkészlet tél végi értéke igen magas, jóval meghaladja a sokéves átlag és a sokéves maximum értékét is.
(Megjegyezzük, hogy a Dráva vízgyűjtő terület é n is az átlagosnál több, de nem rekord közeli a hófelhalmozódás mértéke. )
4. A tavaszi időszakra vonatkozó hidrológiai előrejelzés
A mai nap rendelkezésre álló hosszú-távú meteorológiai előrejelzések szerint Magyarország területén márciusban az átlagosnál melegebb és az átlagosnál szárazabb idő, áprilisban az átlagosnál kissé magasabb hőmérséklet és átlagosan csapadékos időjárás várható, míg a tavasz utolsó hónapja, a május kissé melegebbnek és az átlagosnál kissé szárazabbnak ígérkezik.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat 10 napos előrejelzése szerint március első napjaiban jórészt csapadékmentes, hideg időjárás várható. A lefolyás szempontjából fontos területeken a hajnali minimum hőmérsékletek fagypont alatt alakulnak, a z Inn, a Traun-Enns, valamint Morva és a Vág-Garam-Ipoly vízgyűjtőkön a napi középhőmérsékletek is a negatív 5 hőmérsékleti tartományban maradnak. A hideg időjárás miatt a várhatóan kis mennyiségű csapadék jellemzően hó formájában valószínűsíthető. A fentiekből következően, március első dekádjában a hóvízkészlet jelentősebb csökkenése még nem várható.
A fenti meteorológiai előrejelzéseket figyelembe véve készítettük el vízállás előrejelzéseinket a Duna budapesti szelvényére. Az eredményeket a 3. táblázatban láthatjuk.
A Duna budapesti szelvényére vonatkozó maximális vízállás előrejelzett értékeit a fenti három hónapra a 8 – 10. ábrán ábrázoltuk, az elmúlt 5 évben észlelt hasonló értékekkel együtt. A grafikonokról leolvasható, hogy májusban 500 cm körüli, ilyenkor átlagosnak mondható havi maximális vízszintek valószínűsíthetők, de márciusban és áprilisban ez az érték az utóbbi 5 év legmagasabb vízállását jelzi előre.
A jelenlegi helyzet alapján tehát a tavaszi hónapokban egy jelentős dunai árhullám kialakulására az átlagosnál mindenképpen nagyobb esély mutatkozik. Az olvadás megindulásának nagymérvű késlekedése, illetve az olvadással egyidejű nagy mennyiségű csapadék előfordulása esetén –legnagyobb eséllyel március végén és áprilisban -akár árvédelmi intézkedéseket igénylő helyzet is előállhat.
Meg kell jegyezni azonban, hogy a felhalmozódott nagy mennyiségű hó olvadása önmagában még nem elégséges egy komoly árhullám kialakulásához. A magasságilag igen tagolt Duna vízgyűjtőn ugyanis, a vízgyűjtő teljes területén egyszerre meginduló olvadás nehezen képzelhető el, ezért egy nagy árhullám kialakulásához mindenképpen jelentős mennyiségű folyékony csapadékra is szükség van.
Budapest, 2018. február 28.
Spitzerné Farkas Márta
A friss előrejelzési grafikonokat megtalálják a Vízállások aloldalunkon: Várható vízállások a Dunán
