EuMet Időjárás előrejelzés

A napokig tartó esőzést okozó ciklon hátoldalán érkező hidegfront és a vele beáramló hideg levegő megtette hatását: hazánk északi hegyeinek magasabb csúcsain tartósabb havazásba váltott a csapadék halmazállapota.

Október 14-én, hajnalban megérkezett a 2020-21-es téli félév első havazása:

Reggeli webkamerakép a Mátraszentistváni Síparkból (https://sipark.hu)  Aktuális kép a képre kattintva.

Reggeli webkamerakép a Nagy Hideg-hegyről (https://nagyhideghegy.hu)  Aktuális kép a képre kattintva.

Reggeli webkamerakép Kékestetőről (https://kekesteto.hu)  Aktuális kép a képre kattintva.

Megdől a dec.18-án, a mérések kezdete óta eddig mért legmagasabb minimumhőmérséklet rekordja.
Országos Meteorológiai Szolgálat közleményében az olvasható, hogy a Vas megyei Vasváron mért 13,0 fokos legalacsonyabb érték nem is kis mértékben, 2,4 fokkal haladta meg az eddigi rekordot, amit még 1989-ben mértek a Békés megyei Mezőhegyesen (10,6 fok). Idén Vasváron nem csökkent alá a hőmérséklet még a leghidegebb órákban sem.

forrás: www.met.hu

Az Országos Meteorológiai Szolgálat közleménye szerint 2018. január 6-án és 7-én több helyen is megdőlt az országos meleg rekord, és a legmagasabb minimum hőmérséklet rekordja is.

6-án, a hajnali órákban, Kaposváron csupán +9,9 fokig csökkent a hőmérséklet. Ezen a napon eddig a legenyhébb éjszakát Nagykanizsán mérték 1988-ban, ekkor +8,3 fokot mutattak a hőmérők, a mai reggelen viszont több helyen is meghaladta a minimum-hőmérséklet a +8 fokot.
Napközben a legmelegebbet Babócsán mérték, +17,4 fokot, ami 0,7 fokkal magasabb, mint az eddigi rekord, +16,7 fok, amelyet 1975-ben Sopronban mértek.

2018. január 7-ére virradó éjszaka Dunaújvárosban csak +10,2 fokig hűlt le a levegő. Ezen a napon eddig a legenyhébb minimum hőmérsékletet Pápán mérték 1994-ben, ekkor +9,9 fokot regisztráltak.

Napközben január 7-én eddig 2001-ben Kiskunmajsán mérték a legmelegebbet, 17,6 fokot. Ma Kaposvár beállította, Mohács 0,1 fokkal meg is haladta ezt az értéket, azaz Mohácson ma 17,7 fokot regisztráltak, amely új napi meleg rekord!

Az enyhe időjárás miatt az ország naponta átlagosan 12 millió köbméterrel fogyasztott kevesebb gázt az elmúlt három hónapban (2013 október, november, december), mint 2011 ugyanezen időszakában – derül ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) adataiból.

A hivatal közleménye szerint a 2011-es utolsó negyedév hőmérsékleti és földgáz fogyasztási adatai átlagosnak tekinthetők, ekkor az év utolsó három hónapjában közel 4 milliárd köbméter gázt használtak az ipari és lakossági felhasználók. 2013 végén ennél több mint negyedével kevesebb, 2,9 milliárd köbméter gáz fogyott.
Az átlagosnál alacsonyabb gázfogyasztás elsősorban az ilyenkor szokásosnál enyhébb időjárásnak köszönhető. A 2011-es év utolsó negyedévéhez képest 2013-ban 1,6 fokkal volt magasabb a napi középhőmérséklet átlaga, az átlagos napi gázfogyasztás pedig 12 millió köbméterrel volt kevesebb.
A MEKH adatai szerint egy családi házban élő kétgyermekes család jellemző éves gázfogyasztása 2700 köbméterre becsülhető, tehát az ország az enyhe idő miatt egy nap alatt több mint 4300 ilyen család éves fogyasztását takarította meg. Hozzáteszik, hogy a családok pénztárcáját nemcsak az enyhe tél kíméli: a novemberi és a decemberi gázfogyasztást már a második, összesen 20 százalékkal csökkentett áron számlázzák a szolgáltatók.
A hivatal hangsúlyozza, hogy az ország egy átlagosnál jóval hidegebb és hosszabb tél esetén is elegendő gázkészlettel rendelkezik, az esetleges szélsőséges időjárási viszonyok nem veszélyeztetik az ellátásbiztonságot.

Forrás: MTI

fotó: Szikszai József

A mostaninál még szélsőségesebb időjárási eseményeket találunk a régi feljegyzésekben lapozva:
A történések különösen érdekesek, mivel ezen korokban még jóval 1 milliárd alatt járt a Föld lakóinak száma, az ipari forradalom csak sokkal később következett be, így még az emberi tevékenység okozta széndioxid kibocsájtás is elenyésző lehetett.
De akkor mitől volt a mostaninál is jóval melegebb a régmúltban, ha azt még nyilván nem tehette az Ember?

• 1182-ben olyan enyhe volt a tél, hogy a gyümölcsfák mind kivirágoztak (szilvavirágzásról már idén január elején is kaptunk fotókat). Március elején az almák már dió nagyságúak voltak (ezek szerint az egész tél szélsőségesen enyhe volt).
• 1289-ben Strasbourg környékén januárban már levelezni kezdtek a fák.
• 1327 januárban virágba borultak a fák, abban az évben már pünkösdkor arattak, Jakab nap (július 25.) táján szüreteltek.
• 1436 januárban és azután is olyan enyhe volt a tél, hogy a gabonát már májusban learatták.
• 1572-ben januárban és februárban már valamennyi fa zöldellt, kinyíltak a tavaszi virágok.
• 1793 január – február, a méhek már sárga virágokról hordtak, Mátyás napra (február 24.) minden szántást és tavaszi szőlőmunkát elvégeztek, József napra (március 19.) megjöttek a fecskék.
• 1900 január – február a feljegyzésekben így szerepel: „a természet megtévedt és hazánk délebbre tolódott a térképen.”