EuMet Időjárás előrejelzés

2026. október 25-én, vasárnap hajnalban 3:00 órakor 2:00 órára, azaz 1 órával vissza kell állítani az órákat. Ezzel a hétvégénk egy órával még hosszabb lesz, és elkezdődik hazánkban a téli időszámítás.

Évek óta tervezik az évi kétszeri óraállítás eltörlését. Az európai döntés ugyan már megszületett, a tagállamokra bízott részletek kidolgozása viszont évek óta várat magára.

Az Európai Parlament felkérésére az Európai Bizottság még 2018 nyarán nyilvános konzultációt folytatott az óraállítás kérdésében, amelyre 4,6 millió válasz érkezett be. Ez az Európai Bizottság által szervezett nyilvános konzultációk esetében valaha tapasztalt legmagasabb válaszadási szám. A válaszadók 84%-a támogatta az évszakokhoz kapcsolódó óraátállítás megszüntetését.

Ennek következményeként az Európai Parlament még 2019 tavaszán döntött az óraállítások eltörléséről. Mindezek ellenére az óraállítás megszüntetése több éve csúszik.

A tagállamok szabad döntési jogot kaptak abban a kérdésben, hogy a téli vagy a nyári időszámítást rögzítenék.

Az unió soros elnökségét ellátó Csehország 2021. szeptemberben újabb haladékot adott, látva a döntésképtelenséget, mely alapján még öt évig biztosan folytatódik a téli és a nyári időszámítás váltogatása.

A jelenleg tapasztalt energiaár krízis az óraállítás fenntartása mellett hoz érvet, hiszen az egész rendszer bevezetését is egy hasonló gazdasági válsághelyzet eredményezte:

Az óraátállítás atyjának Benjamin Franklin amerikai feltalálót és politikust tekintik: ő volt az első, aki 1784-ben a Journal de Paris című lapban írt szatirikus esszében azt javasolta a franciáknak, hogy kezdjék korábban a napjaikat, hogy spórolni tudjanak a gyertyával.

A téli/nyári időszámítás miatti óraállítást Európában először 1916-ban, Franciaországban, Németországban, a Brit Birodalomban és az Osztrák-Magyar Monarchiában vezették be. Fő  célja az első világháború alatti áramfogyasztás csökkentés volt, azaz hogy a világosság idejére helyezzék át a tevékenységeket, és így csökkentsék a mesterséges világítást.

Magyarországon először 1916-tól 1920-ig volt nyári időszámítás, majd a következő háborús spórolásban újra bevezették. 1941-től egészen 1949-ig élt a rendszer. 1954-től 1957-ig az esti termelésre hivatkozva újra át kellett állítani nyáron az órákat, utána pedig 1980-ban tértek ehhez vissza az elszabaduló energiaárak miatt.

Itthon sem született döntés egyelőre a kérdésben. A Miniszterelnökségi sajtóiroda korábbi közleménye szerint „A kormány egyelőre nem foglalkozott a kérdéssel. A magyar emberek véleményét figyelembe véve, a későbbiekben kíván dönteni az ügyben.”

Nem könnyű a döntés:

1. Ha Magyarország a nyári időszámítást választja az új rendszerben, akkor a tél derekán  bőven iskola- és munkakezdést követően, 8:30  körül kel majd fel a nap, délutánonként viszont legkorábban is csak 17:00-t követően lenne sötét.
2. Amennyiben a téli időszámítás mellett döntenénk, nyaranta már hajnali 4:00-kor világosodhat a leghosszabb nappalokon.

A Budapesti Alvásközpont, Benyovszky Orvosi Központ témával kapcsolatos állásfoglalása, hogy a reggeli, sötétben kényszerített ébredés nagyban visszaveti a teljesítményt. Ha sötétben kell elkezdeni a napot, az jóval nagyobb mértékben veszi igénybe, meríti le a szervezetet, mint ha délután egy órával korábban kapcsolunk villanyt. Ez alapján a téli időszámítás lenne optimális.

A korábbi felmérések alapján azonban az emberek többsége mégis a nyári időszámítást tartja jobb megoldásnak.

Meteorológus szemmel ugyancsak a téli időszámítás a jobb döntés. Ennek oka, hogy az előrejelzések alapjául szolgáló előrejelző modellek eredményei így egy órával hamarabb elérhetőek, azaz hamarabb készülhet el a friss adatokon alapuló prognózis, ami mind télen mind nyáron fontos a veszélyes időjárási helyzetek rövid távú előrejelzéséhez.

A Nap járása is a téli időszámítást sugallja ideálisnak, hiszen a mi földrajzi hosszúsági körünkön (keleti hosszúság 15-20°) a téli időszámítás alatt jár a Nap égi útjának legmagasabb pontján déli 12:00 közelében. Ez ugyancsak a szervezet bioritmusának megfelelő működéséhez fontos tényező.

Október a 2. őszi hónap a naptár szerint és az 1. teljes őszi hónap csillagászati szempontból. Időjárásunkban e hónapban már jelentős változások következnek be a nyári időszakhoz képest, igaz a hónap elején még jellemzőek a tipikus „vénasszonyok nyara” vagy más néven „indián nyári” napok.

A népi időjóslás szerint október, azaz Mindszent hava ha zivataros, hideg és szeles lesz a tél. S a jövő tavaszra is jövendöl: úgy tartják, hozzá hasonló lesz majd a március időjárása. Ha októberben még meleg van, annak a „böjtje” egy hideg februárral jön el, az októberi hideg szelekért viszont enyhe január fog kárpótolni.

Az elmúlt évtizedek tanúsága szerint ebben a hónapban jelennek meg jellemzően az első fagyos hajnalok, kezdetben csak talaj mentén, később már 2 méteres magasságban is. Egyre gyakoribbak a hajnali ködfoltok, melyek a hónap második felében már gyakran makacsan megmaradnak a délutáni órákig vagy esetleg egész nap. Feltehetőleg éppen ezek miatt, illetve amiatt, hogy ebben a hónapban már jóval többen és többet kényszerülünk sötétben közlekedni ez a hónap kiugróan magas baleseti statisztikával rendelkezik. Egy, az Országos Balesetmegelőzési Bizottság által készített statisztika szerint az október a legbalesetveszélyesebb hónap. Kétszer annyi baleset következik be általában, mint februárban, ami ugyanezen kimutatás szerint a legkevésbé balesetveszélyes.

Az éghajlati statisztikák szerint a jellemző minimum hőmérséklet 4 / 7 °C, míg a jellemző maximum hőmérséklet 15 / 18 °C, 26-48 mm csapadék hullik és a napsütéses órák száma 142-170 óra körül van összesen a hónap folyamán.

• október 4.: 1957-ben ezen a napon bocsátották fel az  1. mesterséges holdat,  a szovjet Sputnik1-et.  A műhold egy 56 cm átmérőjű, 83,6 kg súlyú gömb volt. Azon felül, hogy a technológia úttörője volt, ennek a műholdnak köszönhetjük a felső légköri rétegekről beszerzett első információkat, adatokat. Az eszköz 29,000 km/órával halad, így 96,2 percbe tellett neki a Föld megkerülése. 20.005 és 40.002 MHz-en sugárzott rádiójeleket, amit szerte a Földön foghattak az amatőr rádiósok is. A jelek sugárzása 22 napig tartott, amikor az energiaellátó elem kimerült. A műhold 1958 január 4-én érkezett vissza a légkörbe, ahol elégett a súrlódásnak köszönhetően. 60 millió km-t tett meg és 3 hónapot töltött a Föld körüli pályán.

  

• október 4.: 1582-ben október 4. után 15. következett. XIII. Gergely pápa  rendeletére  ekkor hajtották végre a naptárreformot, mert az addig  alkalmazott  Julianus-naptár már 10 napos késésben volt.
• október 6-20.: Átlagosan az első fagyos reggelek ezen időszakban következnek be hazánkban.
• október 6.: Legkorábbi hóesés, amit eddig hazánkban regisztráltak. 1936-ban Tolmácson esett a hó. Igaz, van egy korábbi dátum is, amiről 1948. augusztus 13-án készültek feljegyzések. Akkor ugyanis Zircen észleltek hószállingózást.
• október 6.: 1849. Aradi Vértanúk Napja. „Egész nap borús, ködös idő volt. De eső nem esett.” (történelmi feljegyzés)
• október 6-10: Draconidák meteorraj  hullócsillagai ekkor figyelhetőek meg, amennyiben tiszta az égbolt. A Nagy Göncölt megkeresve, kicsit még feljebb tekintve az égbolton található a Draco, azaz Sárkány csillagkép, ami kb. a hullócsillagok kiindulópontja.
• október 13.: 1869-ben ezen a napon  született Anderkó Aurél meteorológus, egyetemi tanár, feltaláló, az esőmérő szerkezet megalkotója.
• október 13.: A mérési statisztikák szerint ez a nap a legkisebb napi felmelegedés átlagos napja hazánkban. (1.2 C)
• október 15.: Teréz napja. Ez a nap sokfelé a szüret kezdete, elsősorban az erdélyi magyar borvidékeken, de Somló hegyén is, Egerben Teréz-szedés a neve.
• október 21.: Az Orionidák meteorraj csúcspontja. Ez a csillaghullás messze nem olyan látványos, mint az augusztusi, de a szerencsésebbek ilyenkor is megpillanthatnak egy-egy hullócsillagot. A csúcs általában 21-re esik, de október 20-24 között bármikor láthatunk hullócsillagot. A jelenség szabad szemmel is megfigyelhető, a legtöbbre éjfél és napfelkelte között számíthatunk, ebben az időben óránként 15-20 tűnhet fel. Nevét onnan kapta, hogy a legtöbb hullócsillagot a Földről nézve az Orion csillagképben lehet látni. Az Orion hajnalban a déli égbolt irányában, magasan a horizont felett látható.
• október 21.: Orsolya napja. A népi tapasztalás azt mutatja, hogy a tél milyenségét leginkább Orsolya árulja el. Ha ilyenkor szép az idő, akkor az karácsonyig meg is marad.
• október 26.: Dömötör napján ha hideg szél fúj, igen hideg lészen a tél is.
• október 28.: Hegyalján ilyenkor kezdték Tokajon a szüretet. A szüreti szokások a szőlőszedés utolsó napjához kapcsolódnak. Simon, Júda napja is szorosan kötődött a juhászélethez – mint az ezt megelőző Demeter-nap is. Ekkorra a nyájak behajtását mindenképpen be kellett fejezni. Amennyiben szép idő van e napon, akkor jó termésre van kilátás a következő évben.

Szeptember (Ősi magyar nevén, Földanya hava) az év kilencedik hónapja a Gergely-naptárban, és 30 napos. Eredetileg, a római naptárban az év hetedik hónapja volt. Innen ered a neve is: a latin septem szóból melynek jelentése hét. A népi kalendárium Szent Mihály havának nevezi.

Időjárását tekintve igen változatos arcot mutat hazánkban, hiszen jelentős lehűlések és esőzések rendszerint előfordulnak a hónap elején, de (elsősorban a hónap második felében) megérkezik az ún. indián-nyár vagy vénasszonyok-nyara. De például a a Kárpát-medence legkorábbi havazásait is szept. 17. és okt. 23. között jegyezték fel. (Az átlagos legelső havazás november közepére esik.)

Az éghajlati statisztikák szerint a jellemző minimum hőmérséklet 9 / 12 °C, míg a jellemző maximum hőmérséklet 21 / 23 °C, 34-52 mm csapadék hullik és a napsütéses órák száma 176-210 óra körül van összesen a hónap folyamán.

• szeptember 1.: A meteorológiai ősz kezdete, Egyed napja. A népi időjóslás szerint Egyed névünnepén ha esik, enyhe tél lesz – meg egész hónapban eső, lévén. Ha az eső mellett égzengés is van, akkor jövőre jó termés várható, míg szép ideje kellemes őszt jelez.
• szeptember 5.: Lőrinc-nap. Lőrinc napra már a déli fekvésű szőlőkben elkezdtek érni a kései érésű szőlőfajták is. Minden jel az időjárás fordulására, a lassan beálló őszre mutat. A nap időjárásából következtetni lehet az őszére: ha szépen süt a nap, hosszú, kellemes őszi napok várnak ránk. Lőrinc rontónap. Belepisil a szabad vizekbe, nem is lehet többé fürdeni a szabadban. Belehugyozik a dinnyébe is, ezért lucskos, íztelen lesz a nyári fajta dinnye.
• szeptember 8.: Fecskehajtó Kisasszony-napja, Mária jelkép. A népi időjóslás szerint amilyen az időjárása, annak az ellenkezője jellemzi az egész őszt. Hegyvidékeink parasztsága úgy véli, ha Kisasszony napján nem köszönt be az éjszakai fagy, akkor hosszú, meleg lesz az ősz. Ennek különösen a szőlészek szempontjából van nagy jelentősége, hiszen a régi mondás szerint is: „Szeptemberi meleg éjszakák finom bort érlelnek. Ha hidegre fordulnak Máriák, savanyúak lesznek.”
• szeptember 8.: 1963-ban, ezen a napon, Gyömrő, 202 mm eső hullott, így az eddigi mérések alapján a 2. legtöbb csapadékot adó nap volt.
• szeptember 13.:
• 1922-ben ezen a napon mérték az eddig a Földön mért legmagasabb hőmérsékletet. Líbiában Al’ Aziziyah-nál 58 °C, pontosabban 57.8 celsius, illetve 136 farenheit fokot mértek.
• 1643-ban ehhez a naphoz fűződik Torricelli első higanyos barométerének bemutatása. Magát a mérési technikát az 1644-ben megjelenő, 3 kötetes tudományos könyvében, az Opera geometrica -ban írta le részletesen.

A barométer a légnyomás mérésére szolgáló meteorológiai műszer. Működése azon az elven alapul, hogy ha egy egyik végén lezárt higannyal  telt csövet nyitott végével egy higannyal töltött edénybe állítunk, akkor a higanyoszlop magassága a higannyal teli edényre nehezedő légnyomásnak megfelelően változik.

• Érdekes, hogy egy másik nagy feltaláló nevét is kapcsolhatjuk ehhez a naphoz, bár nem konkrét munkássága nyomán. 1706. szeptember 13-án született Franklin Benjámin a villámhárító feltalálója.
• szeptember 14.: Lambert napja, mely ugyancsak időjárást jövendöl. Ha ezen a napon szép az idő, szép lesz majd a jövő év tavasza is.
• szeptember 16.: Az ózonréteg védelmének világnapja. A montreali jegyzőkönyv aláírásának évfordulója (1987. 09. 16-án írta alá 46 alapító ország a magas légköri ózonréteg védelmét szolgáló Montreali jegyzőkönyvet. Hazánk az 1988-ban aláírt bécsi egyezmény kapcsán csatlakozott a montreali jegyzőkönyvben előírtakhoz.
• szeptember 18.: Péter napja. A Muravidéken Péter időjárását is kíváncsian figyelik, hisz a nyakukon van a vetés, márpedig „40 napig olyan időt várj, mint Péterkor”. Ha esik, két ökörrel, de sokszor néggyel sem tudsz kievickélni a sárból, tapasztalták a muravidéki falvakban.
• szeptember 21.:Máté napja, „Ha Máté napján tiszta idő vagyon, a bornak esztendőre nagy bőségét várják.” Sok vidéken ez a nap jelezte az őszi búza vetésének kezdetét.
• szeptember 21-23.: A csillagászati ősz kezdete erre az időszakra esik, 2022-ben szeptember 23-án 01:04 UTC-kor, azaz magyar időszámítás szerint 03:04-kor köszönt be. Ez az időpont egyben az őszi napéjegyenlőség napja. Azaz a Föld mindkét féltekéjén a nappal és az éjszaka hossza megegyezik: ekkor a Nap 90° magasan delel az Egyenlítő felett, így a nappal és az éjszaka ezeken a napokon mindenhol ugyanannyi ideig tart. Csalóka lehet viszont, hogy a „világos”, azaz nappali órák hossza ezen a napon valójában 12ó11p, míg az éjszaka 11ó49p. Ez a légkör fénytörő hatásának köszönhető. A légkör hatására a Nap fényét már 5-6 perccel azelőtt is érzékeljük, mielőtt maga a Nap a horizont fölé emelkedne, és ugyanígy miután eltűnik a horizont mögött, a fénytörésnek köszönhetően még világos van kb. 5-6 percig. E napon ér véget az Északi-sarkon tartó állandó nappal és kezdődik a féléves éjszaka, illetve a Déli-sarkon következik a féléves nappal.
• szeptemebr 24-26.: Erre az időszakra esik az első nappalnál hosszabb éjszaka.
• szeptember 29.: Mihály napja. Az őszre és a télre is mutat. Ha dörög az ég szép leend az ősz, de nagy tél következik. Szent Mihálykor keleti szél, nagyon kemény telet ígér. Ilyenkorra már megforr az újbor, beindul a pálinkafőzés, kezdődhet a lakodalmazás őszi időszaka. E naphoz női munkatilalom is kapcsolódik: aki ilyenkor mos, kisebesedik a keze, aki pedig mángorol, annak egész évben dörögni fog a háza felett az ég.
• szeptember 24-30.: Erre az időszakra esett 1996-ig hazánkban a Téli időszámítás kezdete. Azóta ezt októberre tették át. Magyarországon az 1920-as évektől megszakításokkal volt téli-nyári időszámítás, de 1980-tól folyamatos az évi kétszeri óraállítás. Az időátállítást legutóbb 1996-ban reformálták meg: akkor már az EU-irányvonalnak megfelelően szeptemberről október végére tolódott a téli időszámítás kezdete.

2026 augusztus 12-én részleges napfogyatkozást láthatunk Magyarországról.

Napfogyatkozás olyankor jön létre, amikor Holdunk a Föld és a Nap közé kerül, és a Hold árnyéka bolygónkra vetül.

A jelenség a Föld felszínén állva csak az árnyék területéről figyelhető meg. Noha a valóságban óriási a méretbeli különbség, a Földről nézve a Napnak és a Holdnak az égen látható mérete közel egyforma, mivel a Hold a Napnál 400x kisebb és 400x közelebb is van. Ezért kedvező helyzetben a Hold akár az egész napkorongot is eltakarhatja. Ilyenkor beszélünk teljes napfogyatkozásról, mely általában csak egy 100-200 km átmérőjű területről és csak percekig (max. időtartama legfeljebb 7,5 perc)  figyelhető meg. Részleges napfogyatkozás akkor látható, amikor a Hold a napkorongnak csak egy részét takarja el. Ez a jelenség, eltérő mértékben, de több ezer kilométer széles területről figyelhető meg.

A fogyatkozás 2026-ban, Magyarország határain belül:

• ~ 19:21 – 19:24 (K – Ny) között kezdődik;
• ~ 19:47 és 20:09 (K – Ny) között éri el maximumát: ~ 40 – 81% -os (DK-ÉNY) takarásban.

Mivel ez egybeesik a napnyugta időpontjával, a vékony sarlóvá fogyó, vöröses fényű Nap bukik majd a horizont alá.

 

 

Ahhoz, hogy az égi jelenséget sikeresen és biztonságosan figyelhessük meg, az alábbiakat ajánlott betartani, figyelembe venni:

• A megfigyelés helyszínéül érdemes egy olyan magaslati helyet választani, ahonnan zavartalanul rálátni a nyugati égboltra, nincsen a nyugati irányban elhelyezkedő zavaró épület, tereptárgy, domborzat.
• SOHA ne nézzenek a Napba erre a célra készült, speciális napfogyatkozást néző szemüveg vagy szűrő használata NÉLKÜL, mert maradandó szemkárosodást, akár vakságot is okozhat!!! A sima napszemüvegek nem nyújtanak kellő védelmet! DIN 12, 13 vagy 14-es hegesztőpajzs szűrője megfelelő lehet a célra.
• Fotózás esetén a fényképezőgép/telefon kameráját is védeni kell a szűrővel! Annak hiánya esetén károsodhat a készülék.

Ugyanezen a napon lesz az augusztusi Perszeidák meteorraj csúcsa.

 

Forrás: ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium

Az év egyik leglátványosabb és hazánkból jellemzően legjobban megfigyelhető csillaghullását az augusztusi Perszeidák meteorraj adja.

A Perszeidák első megfigyelése Kr.u. 36-ban történt Kínában. A meteorraj szülőégitestje a 109P/Swift-Tuttle üstökös, melyről ugyancsak maradtak vissza feljegyzések az ókori Kínából. A számítások szerint az üstökös már ezt megelőzően is keresztezhette a Föld pályáját, így akár sok ezer éves is lehet az áramlat, csak feljegyzések nem maradtak róla korábbról.

Az üstökös pályája mentén szétszórt por mára egy igen széles lepellé terebélyesedett, így már július második felében is láthatunk Perszeida meteorokat, természetesen ekkor még kis számban. A porfelhő legsűrűbb részén minden évben augusztus 11-13-a környékén haladunk át, de már a környező éjszakákon is igen jól megfigyelhető, intenzívebb meteortevékenységet láthatunk.

A meteorok a Perszeusz csillagkép irányából látszanak jönni, innen az elnevezés, de valójában nem onnan indulnak, így az égbolt bármely részén feltűnhetnek. A tapasztalatok szerint északi irányba nézve láthatjuk a legszebb rajtagokat.

Perszeusz, a görög mitológiában magának Zeusznak a fia. Anyja az argoszi királylány Danaé, akit Zeusz aranyeső képében termékenyített meg a mitológiai történet szerint.

Szent Lőrinc könnyeinek is nevezik ezt a csillaghullást. Szent Lőrinc a hagyomány szerint i.sz. 258 augusztus 10-én halt vértanúhalált. Akkoriban azonban még nem a mai időszámítást használták, így a két eseményt több száz évvel később kapcsolta össze a népnyelv.

Annak ellenére, hogy már az ókorban is készítettek feljegyzéseket a nyár végi csillaghullásokról, és későbbi időszakokból is több írásos dokumentáció található, ami foglalkozik a témával, csak viszonylag későn 1835-ben írta le pontosan a visszatérő ciklikusságot és a megfigyelés pontos irányát, azaz a Perseus csillagképet egy belga csillagász, polihisztor, Adolphe Quetelet. Azaz a Perseidák elnevezés is ekkortól használatos.

 

ÉSZLELÉS

Ugyan már július második felétől egészen augusztus végéig megfigyelhető egy-egy hullócsillag a nyári éjszakákban (július 17 – augusztus 24.). A fényes meteorok aránya augusztus 8. körül a legnagyobb, miközben a legtöbb meteor augusztus 11-13-án jelentkezik.

A meteorok megfigyeléséhez nincs szükség távcsőre, sokkal inkább egy kényelmes, dönthető támlájú kerti ágyra vagy egy jó matracra, hálózsákra. De ne a fejünk feletti égboltot bámuljuk, inkább valahova a horizont fölé, úgy 50-70° magasra nézzünk. Kitüntetett irány sincs, a hullócsillagok az ég bármely részén feltűnhetnek, de talán a déli vagy az északi. északkeleti irány kicsit kedvezőbb lehet.

Az észlelésre általában a hajnali órák az alkalmasabbak, amikor a raj radiánsa magasabbra kerül az égbolton.  Minél sötétebb égbolt alól végezzük a megfigyelést, keressünk a város fényeitől távolabbi helyet. Gyakran előfordul, hogy sok percig nem hullik egyetlen meteor sem, aztán egy percen belül jön 3-4 is.

Forrás: Wikipédia, hirek.csillagaszat.hu, AMS meteors

Augusztus hónap régi neve a rómaiaknál „Sextilis” volt, mert a hatodik (sextus) hónapja volt az esztendőnek. Ez az elnevezés maradt meg még a Julius Caesar-féle naptárreform után is (melyről a júliusi cikkünkben írtunk). Amikor azonban Augustus császárnak, Krisztus előtt 7-ben, az időközben újra felszaporodott szökőnapok miatt újabb naptárrendezést kellett végrehajtania, ennek a hónapnak a nevét is megváltoztatta. Miután életének legtöbb szerencsés eseménye ebben a hónapban játszódott le, ezért a saját felvett nevével jelölte meg ezt a hónapot. Azóta hívjuk Augustus-nak, azaz a magyar helyesírás szerint augusztusnak az utolsó nyári hónapot.

Augusztus még ugyan nyári hónapnak számít, de a napi hőmérséklet átlagos maximuma már csökkenni kezd, illetve a nappali órák száma is egyre kevesebb, korábban érkezik az este. Statisztikailag kimutatható az is, hogy augusztus 20. után, hazánkban igen gyakran vált az időjárás is, válik hűvösebbé csapadékosabbá. Mindezek ellenére számos szélsőségesen meleg napot regisztráltak ebben a hónapban is, pl.:

1990 augusztus 16., 37,4 ^oC, Nagykáta;

1943 augusztus 21., 39 ^oC, Budapest;

2000 augusztus 21., 41,7 ^oC, Békéscsaba.

• augusztus 1.: 1861 augusztus 1-én jelent meg az angliai Times magazinban, nyomtatásban az első időjárási prognózis. Az előrejelzést Robert Fitzroy admirális, a Brit Kereskedelmi Tanács meteorológiai hivatalának vezetője állította össze.
• augusztus 4.: Jósló Domonkos napja. A bánátiak szerint ellentétes téli időmutató nap, azaz ha Domonkos-napján nagyon meleg van, akkor télen nagyon hideg lesz, vagy ha Domonkos-napján hideg van, akkor enyhe télre számíthatunk.
• augusztus 5.: Havas Boldog Asszony ünnepe Rómában. A hagyomány szerint a 352-366 között uralkodó Szent Liberius pápának álmában maga a Szűzanya adta tudtára, hol építsen számára méltó templomot Rómában. A pápa csodás álma 366. augusztus 5-re virradóra történt. Aznap reggel a Szentatya kinézve palotája ablakain, Róma hét halmának egyikén, az Esquilinuson fehéren tündöklő havat pillantott meg. A természeti csodát a Szűzanya jeleként értelmezte, ezért ezen a helyen építették fel a Santa Maria Maggiore bazilikát, amelyet azután augusztus 5-én szenteltek fel.
• augusztus 7.: Szt. Donát, a villámoktól védő szent napja. Donáthoz különösen villámcsapás, jégeső távol tartásáért imádkoztak. A szőlőkben szobrot, kápolnát állítottak neki; a falvainkban, városainkban a templomok harangjait többnyire neki szentelték. Nyilvánvalóan abban a hitben, hogy a harangzúgás „visszaveri” a mennydörgést, és ami azzal jár: a harang érce felfogja a mennykőcsapást.
• augusztus 10.: Lőrinc nap. Ha Pétertől (1.) Lőrincig (10.) nagy a hőség, soká fehér lesz a tél. Lőrinc után nincs zivatar. A dinnye majd szept. 5-én pisil.
• augusztus 10.: 1841-ben ezen a napon állítólag kőeső esett Sopronban, a Magyar Kurír akkori híradása szerint.
• augusztus 12.: Ezen a napon, illetve az e körüli éjszakákon figyelhetők meg Szent Lőrinc könnyei, azaz a Perseidák meteorraj tagjai az éjszakai égbolton. A meteorraj hullócsillagai július 17. és augusztus 24. között végig láthatók, de a legtöbb Perseida meteort augusztus 11-12-én láthatjuk, egy-két nappal Lőrinc napja után.
  A Perseidák (a Perseus csillagkép irányából érkező meteorok) valójában a Swift-Tuttle-üstökösből származó porszemcsék, melyek bolygónk felső légkörébe ütközve hozzák létre a látványos meteorjelenséget. Első megfigyelése Kr.u. 36-ban történt Kínában. A 8-11. században rendszeresen, később szórványosan említik a rajt, majd 1835-ben Adolphe Quételet a hivatásos nyugati tudomány számára is felfedezte a rajt, amely 1839-ben óránként 160 meteoros maximumot produkál.
• augusztus 13.: Hazánkban ezen a napon figyelték meg a legkorábbi hóesést 1948-ban, Zircen.
• augusztus 19.: A krónikák feljegyzése szerint ezen a napon, 1796-ban egy heves, jégesővel is járó zivatar folyamán egy 1 kg 12 dkg súlyú jégtömb esett le az égből Csokonyavisontán, Somogy-megyében.
• augusztus 20.: 2006-ban a fővárosi ünnepség keretében rendezett tűzijátékot elérte egy igen erős zivatarlánc pontban a kezdéskor, azaz este 9-kor. 120 km/órás széllökéseket is mértek. A tömegben pánik tört ki. Egy fa a rakparton kidőlt, több embert maga alá temetett, 2-en meghaltak. 2-en a Dunába estek egy csónakról. Egy asszony szívrohamot kapott a pánikszerű menekülés közben.
• augusztus 24.: Bertalan napja. Ezen a napon kezdődik a Szűz Hava. Sok helyen őszkezdő napnak tartják.

Még akár egy enyhébb nyári napon is veszélyes lehet a napon álló autóban ülni, kánikula esetén pedig akár végzetessé is válhat. Milyen mértékben forrósodik fel az autó és miért? Erre keresünk választ a cikkben.

Meleg, napsütéses napokon az autó egy kis üvegházként funkcionál: A kívülről jövő napsugarak (fény) rövid hullámhosszú hullámai melegítik ugyan az autót, de a melegedést főként az autón belül keletkező infravörös, hosszabb hullámhosszú hullámok okozzák.
Amikor a napsütés hatására melegedni kezd az autó, a belső felületek, mint például a kormány, a kárpit vagy a műszerfal, megpróbálják leadni a bennük felgyülemlő hőenergiát. Ezeket infravörös hullámok segítségével teszik meg. Ha fölé tesszük a kezünket szinte süt, ahogy próbálják leadni a hőt. Ezeket a hosszabb hullámhosszú hullámokat az autó ablaküvege nem engedi át, visszaveri azt, így a hullám, azaz a hőenergia csapdába kerül odabent. Ennek következtében a jármű utastere nagyon gyorsan melegszik még akkor is, ha a külső hőmérséklet nem is olyan magas.

Kísérletek igazolták, hogy ha a kinti levegő hőmérséklete 21°C, az autó belsejében akár 50°C-ig is melegedhet a levegő. 38°C fölött már megnő a hőguta kialakulásának veszélye, ami gyakran sajnos halálos végkimenetelű.

Eltelt idő (perc)	Külső levegő hőmérséklete (°C)
	21	24	27	30	32	35
0	21	24	27	30	32	35
10	32	34	37	40	43	46
20	37	40	43	46	48	51
30	40	43	46	48	51	54
40	42	45	48	51	53	56
50	44	47	49	52	55	58
60	45	48	51	53	56	59
>1 óra	46	49	52	54	57	60

Egy, a témával foglalkozó orvosi szaklap szerint az autó belső hőmérséklete pillanatok alatt akár 11°C-kal is emelkedhet a tűző napon állva. Ehhez elég mindössze 10 perc.
20 perc után pedig akár 16°C is lehet az emelkedés.
1 óra után a csúcshőmérséklet az autó belsejében akár a 60-82°C-ot is elérheti, ezt pedig már nem éli túl az emberi szervezet hosszabb távon.

Hipertermia, azaz hőguta akkor következik be, mikor a szervezet tartósan a belső 37°C fölötti hőmérsékleten képtelen az önhűtésre. A pulzus és a légzésszám megemelkedik, miközben a vérnyomás csökken és a bőr elsápad, esetleg kékes színűre változik. Végül a szervek nem kapnak elég vért és bekövetkezik a halál. Kisgyermekekre fokozottan veszélyes a tartós meleg, mert az ő szervezetük hőháztartása még kevésbé fejlett. Náluk 3-szor vagy akár 5-ször olyan gyorsan bekövetkezik a vég.
Ezen az életveszélyes állapoton az sem segít, ha az ablakok kissé le vannak engedve. Még ilyenkor is kb. 1 órán belül eléri a kritikus hőmérsékletet a belső tér.

Forrás: iflscience.com

A nyári kánikula mindenki számára olyan időjárási környezetet teremt, mintha mediterrán, vagy szubtrópusi, trópusi vidékre utazna! Ezért életmódunkat ehhez kell igazítanunk, hogy csökkentsük a kellemetlen közérzetet, elkerüljük a rosszullétet, egészségre veszélyes, károsító hatásokat. Különösen érzékenyek és védelemre szorulnak ilyenkor a várandós és szoptató anyák és a csecsemőik.

A magas hőmérséklet fokozott védekezésre készteti a szervezetet, hogy hőegyensúlyunkat megtartsuk: izzadunk, ezáltal folyadékot veszítünk, fokozódik a szomjúságérzetünk, szaporábbá válhat szívverésünk, légzésünk. Vérellátásunk romlik az erek kitágulása miatt, amit szédülés, gyengeségérzés, fáradékonyság jelez. Komolyabb esetben fejfájás, esetleg légszomj vagy remegés, ájulásérzés léphet fel. A legfontosabb, hogy előzzük meg a túlhevülést és folyadékvesztést!

A túlhevülés megelőzése:

Lehetőleg ne tartózkodjunk a szabadban 10.00 és 16.00 óra között. Ha mégis elkerülhetetlen, akkor keressünk árnyas, szellős helyet pl. park, kert, kerüljük a zsúfolt tereket. A lakásban legalább a pihenésre használt helyiséget sötétítsük el függönnyel, jobb, ha nappal zárjuk az ablakokat. A klímaberendezésre sokan érzékenyek – különösen vigyázni kell a csecsemőkre. A készülékeket ezért mértékkel használjuk, a külső hőmérsékletnél csak 4-5°C-kal alacsonyabbra beállítva. Hűtsük, frissítsük a testünket, a gyermekek testét naponta többször is nedves törléssel, esetleg lemosással, zuhannyal. Nedvesítsük be nyugodtan hajunkat, gyerekeknél bátran vizezzük be az arcukat és a hajukat is. Így a hűtést 30%-kal növelhetjük.

Öltözködés:

Öltözetünk legyen szellős, természetes anyagú, laza, világos, takarja a bőrfelületet! Védjük a fejünket, szemünket, bőrünket! Viseljünk világos, szellős kalapot, kendőt – lehetőleg szemellenzőset, vagy használjunk napernyőt. Különösen igaz ez a csecsemőkre, kisdedekre, akik kevés hajuk és a vékony koponyacsontok miatt fokozott veszélynek vannak kitéve!

Napozás, strandolás, mozgás:

Semmiképpen ne napozzunk, vagy napoztassuk a gyermekeket 10.00 és 16.00 óra között. Várandós anyák óvják a magzatot is az erős sugárzástól, napozáskor fedjék le a hasukon a méh területét!

Táplálkozás, folyadékfogyasztás:

Az izzadással távozó folyadékot, ásványi sókat pótolni kell. Az étkezésben részesítsük előnyben a könnyű életeket, salátákat gyümölcsöket. Folyadékpótlásra legjobb a víz, de mindenképpen javasoljuk, hogy alkohol- cukor- és szénsavmentes italokat fogyasszanak. A melegben kellemes üdítő a langyos citromos tea. Nem kell megijedni, ha a gyerekek étvágya csökken a melegben, fontos, hogy folyadékot bőségesen fogyasszanak. (Onnan tudhatjuk biztosan, hogy elegendő folyadékot fogyasztottunk, hogy bőséges szalmasárga vizeletet ürítünk.) Babáknál a pelenkának 2-3 óránként nedvesednie kell. Kiemelt figyelmet kell fordítani a szoptatós anyákra, mivel ők a szoptatással biztosítják a gyermekük folyadékigényét is.

Ha betartjuk a leírt jó tanácsokat – egyéni érzékenységtől, adottságoktól függően –, akkor is felléphetnek kellemetlen tünetek, komolyabb panaszok vagy lehetünk tanácstalanok. Nagyon fontos, hogy ilyenkor a kismama, szoptatós anyuka kérdéseit, panaszait beszélje meg saját, illetve a gyermeke háziorvosával, házi gyermekorvosával, védőnőjével!

Országos Gyermekegészségügyi Intézet

Oly sok riasztás és negatív hír jelenik meg manapság a napsütéssel, napfénnyel, UV-sugrázással kapcsolatban, hogy szükségesnek láttuk egy kortes beszéd megírását is az embereket éltető napfény mellett. Természetesen igazak a káros hatásáról szóló információk, de mint oly sokszor, most is több oldala van az éremnek és nem szabad csak az egyik oldalát ismerve ítélkezni.

A sok riasztás és a fényvédő termék reklámok tömege miatt kialakuló félelem hozzájárulhat a lakosság mintegy háromnegyedét érintő és számos súlyos betegséghez vezető D-vitamin-hiányhoz! Ma már egyértelmű, hogy a D-vitamin valójában egy hormon, amely természetes úton a napfény hatására képződik a szervezetben. Az, hogy nem olyan mennyiségben, mint ahogy az szükséges, többek közt annak köszönhető, hogy nem merünk a napra menni, minden lehetséges eszközzel védekezünk a napsugarak ellen és 50-es, 100-as faktorú naptejeket kenünk magunkra. Ennek következtében egyszerűen nem tudja elérni a szervezetünket a D-vitamin képzést elindító sugárzás. Tehát a napfény egész szervezetet érintő és legfontosabb feladata a D vitamin képzés, amely nélkülözhetetlen a csontozat fejlődésében és épségben tartásában. Fokozza a vérképző szervek működését, javítja a testünk általános állapotát – ezáltal nő a szervezet ellenálló képessége.

Az előbb említett D vitamin képzés és csonterősítés mellett a napsugárzás kimondottan jótékony hatású lehet bizonyos bőrhibák esetében is.

Hazánkban – „hála” a túlzott húsfogyasztásnak, az egészségtelen táplálkozásnak és a mozgás és friss levegő hiánynak – rengeteg a mitesszeres és a pattanásos bőr mindkét fajtája, az olajos-zsíros és a vízhiányos-száraz-gyulladt-korpázó seborrhea. Nos, ezekre a bőrtípusokra igen jótékonyan hat a napfény, de nem csak nyaraláskor, hanem egész évben rendszeresen (természetesen a napozás szabályait szigorúan betartva).

A másik egyre jobban terjedő bőrhiba a pszoriázis. Ez kialakulhat a fejbőrön, test szerte kisebb-nagyobb foltokban, a térd és a könyék bőrén megvastagodást előidézve, a tenyér és a talp (sarok) berepedését okozva. A tapasztalat azt mutatja, hogy ezeken a tápanyaghiányos, D-, és A-vitamin hiányos bőrökön szinte minden esetben segít a napfürdő, különösen, ha valamelyik gyógyfürdőnkben fürdőkúrával is kombináljuk.

A hajas fejbőr pszoriázisánál a haj szétfésülésével a fejbőrt kell napoztatni a hámló és korpázó területeken.

A test szerte lévő pszoriázis napoztatásánál a szakemberek ajánlása az, hogy ne használjunk fényvédő faktoros napozókat, ugyanis ezek kémiai összetevői a napsugárzás hatására még jobban irritálhatják majd a beteg bőrfelületet! Ezeket a bőröket inkább a kora délelőtti (10 előtt), vagy késő délutáni (17 után) időszakban ajánlott napoztatni, napfénynek kitenni.

Rendkívül jó hatású a napozás a csontritkulás és a csontképzés zavarai ellen vívott harcban is. A jól adagolt napfürdőzés és télen a mértékkel végzett szoláriumozás a legjobb megelőzés, ugyanis UV-A sugárzás nélkül a legjobb minőségű táplálék kiegészítő sem hat úgy, ahogy kéne. Németországban például a Sonnenklinik (Napfényklinika) kifejezetten ennek a betegségnek a gyógyításával foglalkozik a napfény, a szolárium, a gyümölcskúra és a mozgásterápia intenzív alkalmazásával – igen jó eredménnyel.

És végül, de nem utolsó sorban fontos megemlíteni azt a nem mérhető pszichés, lelki energiát és töltést, amit a napfény biztosít a számunkra. Nem véletlen, hogy azokban az országokban, ahol magas a napsütéses órák száma, a depresszió és az idegesség szinte ismeretlen fogalmak. Tehát nem csupán testünk alapvető vázának elengedhetetlen, hanem lelki egészségünk fenntartásához is szükségünk van a Nap sugaraira.

Az UV-sugárzás várható mértékéről, illetve annak bőrünkre gyakorolt hatásának erősségéről alábbi oldalunkon találhatóak friss információk: UV-sugárzás

 

Az emberi élet számára elengedhetetlen a létezése, de sajnos káros hatása sem elhanyagolható. Ezért fontos tájékozódni arról, hogy milyen erősségű UV-sugárzásnak vagyunk kitéve szabadtéri program, strandolás vagy csak épp kertészkedés esetén!

Ebben segít az oldalunkon található UV-sugárzás előrejelzés, ahol megtalálhatják a hazánkban várható UV-sugárzás erősségét a WHO  (Világ Egészségügyi Szervezet) által egyezményesen kialakított és használt UVI skála meghatározásával.

 

 

De mi is ez az UV-sugárzás?

Az UV sugárzás az ún. nem látható sugarak közé tartozik. UV, azaz ultraviolet, magyarul ibolyántúli tartomány. A definíció szerint  az UV-sugárzás a látható fénynél (400-780 nm) kisebb, de a röntgensugárzásnál (0,01–100 nm) nagyobb hullámhosszúságú; a 180–400 nanométeres tartományba eső elektromágneses sugárzás.

A földfelszínen tapasztalható UV-sugárzás legfőbb természetes forrása a Nap, de más módon is keletkezhet (pl. villámlás során) és mesterségesen is előállítható. Amikor anyagokat izzásig hevítenek, akkor valamennyi UV-fény is keletkezik.

A Napból a Földre érkező sugarak hullámhossza az infravöröstől (IR) egészen az ultraibolya (UV) tartományig terjed, melybe a látható fény is beletartozik.

Magát az UV-sugárzási tartományt, hullámhossztól függően 3 részre oszthatjuk: UVA (400-320 nm), UVB (320-290 nm) és UVC (290 nm alatt). Az UVC- és az UVB-tartomány nagy részét kiszűri a Föld légköre. Ezt a feladatot a sztratoszférában található ún. ózonpajzs látja el. Ha ez a „szűrő pajzs” nem lenne, élet sem lenne a Földön, mert az éltető napfény  a maga „nyers” formájában könyörtelenül halálos!

Az UVA típusú sugárzás hatására indul be a bőrben a pigmentképződés, azaz a barnulás folyamata. Túlzásba vitt napozás esetén azonban a kötőszövet ellasztikus és kollagénrostjaiban okoz helyrehozhatatlan károkat, mellyel a bőr idő előtti öregedését okozza. Ugyancsak ez a sugárzás az, ami egészen mélyre hatol a szemben és a szemlencséig jutva ismételten és tartósan fotokémiai változásokat okoz abban. Ennek a folyamatnak az eredménye pedig a napjainkban egyre gyakrabban diagnosztizált szürke hályog kialakulása lehet.

Az UVB típusú sugárzás  az a tartomány, ami nélkül nem képződne D-vitamin a szervezetünkben. D-vitamin pedig kell! Megléte elengedhetetlen az egészséges szervezet, megfelelően működő immunrendszer és csontváz fenntartásához. Nagy mennyiségben ezek a sugarak is komoly veszélyt jelentenek: az enyhe leégéstől egészen a komoly égési sérülésig terjedő bőrkárosodást okozhatnak. Utóbbi esetben pedig visszafordíthatatlan károsodás következik be a DNS spirálban, ami idővel bőrrák kialakulásához vezethet.

Az UVC típusú sugárzás nem éri el a földfelszínt. A kutatási eredmények alapján a Napból érkező UVC tartományt teljesen kiszűri a légkör, ezért annak káros hatása ellen csak az űrbe kilépő embereknek kell védekezni. Egyébként szintén roncsolja az emberi DNS-t és a szemben is olyan mélyre hatol, mint az UVA típusú sugárzás. Baktériumölő hatása miatt sterilizálásra használják.

A túlzott UVB és UVC sugárzás (pontosabban tartós 265-275 nm közötti UV sugárzás) ún. „hóvakságot” okozhat. Az elnevezés onnan ered, hogy magashegyi túrázóknál figyelték meg először a jelenséget, de nem csak ők veszélyeztetettek. Az ipari hegesztés vagy az UVC fénnyel való sterilizálás folyamán munkahelyi balesetként is előállhat ez a tünetegyüttes, ami átmeneti vaksággal járhat és ráadásul nagyon fájdalmas: Az UV-sugárzásnak való kitettség után akár 4-12 óra is eltelhet a tünetek jelentkezéséig. Első jele lehet a szemkáprázás, a külső szemlélő számára pedig a piros, véreres szem. Jellemző tünetek még a fényre való érzékenység, a homályos látás, a pislogás és a könnyezés. Az alany úgy érezheti, hogy homok került a szemébe. A hatás átmeneti, 1-2 nap alatt elmúlik, a szem regeneráló képessége következtében.

 

Forrás: Wikipédia