Érdekességek | Eumet.hu – Időjárás-előrejelzés

Rekord magas hőmérséklet az Antarktiszon

2020 február 9-én, a déli sarkkörön túl található Seymur-szigetén a mérések kezdete óta először mértek +20 fok feletti hőmérsékletet.

A The Guardian beszámolója alapján a Seymur-szigetén található brazil kutatóállomáson +20.75 °C-ot regisztráltak 2020 február 9-én. Ezzel a méréssel az 1982-ben, Signy-szigetén dokumentált +19.8 °C-os korábbi rekord dőlt meg. Seymour-sziget az Antarktiszi-félsziget, Graham-föld tartományához tartozó szigetcsoportban található (wikimedia.org):

 

 

2019, a mérések óta legmelegebb év Magyarországon

Az Országos Meteorológiai Szolgálat közölte, hogy az 1901-óta vezetett éghajlati adatok alapján a 2019-es év volt eddig a legmelegebb.

2019 országos középhőmérséklete 12,19 °C lett, ami az 1981–2010-es évek átlag értékénél 1,87 °C-al magasabb. 

A cikkben az is olvasható, hogy az első 10 legmelegebb év közül nyolc az ezredforduló utáni évek közül kerül ki. A múlt század elejétől a melegedés mértéke 1,3 °C, ami a globális melegedés mértékét némileg meghaladja.

További részletes éghajlati áttekintőért keresse fel az eredeti cikket: 2019 a legmelegebb év 1901 óta Magyarországon

Szeles napok: 02.10-12.

2020 februárjának második hetében, hétfőn-kedden és szerdán egy újabb viharciklon keresztezi hazánk térségét, melyet 100 km/órát is meghaladó, helyenként akár romboló, orkán erősséget (115+ km/óra) is elérő széllökések kísérhetnek.

A brit Meteorológiai Szolgálat által Ciara névre keresztelt viharciklon hatására mikor, hol várható a legerősebb szél hazánkban, azt az alábbi előrejelzési animációból tudhatjuk meg:

A naponta 4 alkalommal frissülő előrejelzési térképek itt érhetőek el: Eumet-GFS előrejelzési térképek

Februári Jeles Napok

Február a meteorológiai évszakváltások szerint az utolsó téli hónap (csillagászatilag nem hónapváltáskor következik az évszakváltás). Ősi magyar nevén Jégbontóhava, de régiesen Februáriusnak is nevezték, a népi kalendáriumban pedig Böjtelő havaként említik. Nevét Februus isten után nyerte, akit a megtisztulás isteneként tiszteltek az ókori Rómában. A január és a február volt az utolsó két hónap, amit utólag hozzáadtak a római naptárhoz, mivel az ókori rómaiaknál ez a téli időszak eredetileg nem kapott hónapot. Bár egy ideig még március volt az év első hónapja, hamarosan a január vette át ezt a helyet, így vált az év második hónapjává. Kitűnik “hónaptársai közül azzal is, hogy ez a legrövidebb hónap, hiszen csak 28 napos, illetve 4 évente, szökőév alkalmából 29 napos.
Ugyan nem a február jelzője a szeszélyesség, de érdekes, hogy hazánkban nagyon sok szélsőséges értéket figyeltek meg ebben a hónapban. Ehhez a hónaphoz kapcsolható pl. a leggyorsabb felmelegedés (1963-ban 26.7 fok 18 óra alatt), a leghidegebb maximum hőmérséklet (1929., -20 fok, Nyíregyháza, 1940., -35 fok, Görömbölytapolca), a legalacsonyabb hőmérsékletek egyike (1929., -33 fok, Kecskemét), rekord erősségű szél (1990., 151 km/óra, Sopron), a legalacsonyabb levegő nedvességtartalom (1978., 9%, Borsodnádasd) és a teljesség igénye nélkül az egyik havas leg is februárhoz kapcsolódik. 1947-ben, Kőszegen 151 cm-es, természetes (nem épített) hóvastagságot jegyeztek fel.

Az éghajlati statisztikák szerint a jellemző minimum hőmérséklet -4 / -2 °C, míg a jellemző maximum hőmérséklet 4 / 5 °C, 25-32 mm csapadék hullik és a napsütéses órák száma 70-91 óra körül van összesen a hónap folyamán.

  • február 1.: 1941-ben, ezen a napon, a Duna-Tisza közén vörös hó esett a korabeli újságok híradásai szerint. „Budapesten és közvetlen környékén – mint a Meteorológiai Intézet közli – szombaton délután, valószínűleg afrikai eredetű, színes porral vegyes hó hullott. Cegléden és környékén a déli órákban a havazás megszűntével az ég alja vörös szín öltött, mint nyári viharok előtt szokott lenni, majd sötét felhőkből ködszerűen vörös-barna por hullott a friss hóra.” (Pesti Hírlap, 1941. febr. 02.) A jelenség nem természet feletti, napjainkban is előfordul bizonyos területeken. Abban az esetben, ha a friss hótakaró színeződik el, a szín forrása a magasabb légrétegből kimosósó színes por, de pl. az észak-amerikai Sziklás hegységben gyakran színeződik pirosra az örök hóhatár feletti hótakaró. Ez az elszíneződés már egy algafajtának, a Chlamydomonas nivalis-nak köszönhető és tavasszal, a hőmérséklet emelkedésekor, illetve a napfény hatására kezd el virágozni és pigmentanyagot termelni.
  • február 2.: Gyertyaszentelő napja. A szentelt gyertya már az ókeresztény korban Krisztus jelképe: magát fölemészti, hogy másoknak szolgálhasson. Úgy tartották a gyertya megvédi a gonosz szellemektől a csecsemőket, a betegeket, a halottakat. Nagyobb ünnepeken is meggyújtották a szentelt gyertyákat. E nap mindenütt időjósló nap:  a hideg idő,  a kora tavasz hírnöke, a jó idő azonban hosszú telet ígér. Ha ezen a napon kisüt a nap, és a medve meglátja az árnyékát, akkor visszamegy, és még negyven napig tart a tél.
  • február 3.: 1963, Békéscsaba. Ezen a napon és ezen a helyen regisztrálták az eddigi leggyorsabb felmelegedést: 26.7 fokot emelkedett a hőmérséklet 18óra alatt.
  • február 5.: Szent Ágota napja. E naphoz általános vélemény szerint gonoszűző hagyomány tapad. Körülsöprik a házat, az ólakat, hogy kiűzzék a házi férgeket, bogarakat. Most van az ideje a tavaszi munkák megkezdése előtt, hogy megszabaduljon az ember, az állat a házban elszaporodott, bajt, betegséget terjesztő, kárt okozó férgektől, bogaraktól.
  • február 6.: Népi időjósló nap. “Dorottya még szorítja Julianna (febr.16.) tágítja”.  Ilyenkor már némi enyhülés tapasztalható. Az Ágotától megszorított időjárást, a hideget Dorottya tágítja, azaz enyhíti.
  • február 10.: Ehhez a naphoz kötődik az eddig hivatalosan mért legalacsonyabb maximum hőmérséklet hazánkban. 1929-ben, február 10-én igen kellemetlen időjárás volt. A meteorológiai feljegyzések szerint a napi maximum hőmérséklet, Nyíregyházán -20 C fok volt. A rákövetkező reggel is zord időt hozott, ugyanis akkor mérték az egyik legalacsonyabb minimum értéket is. Kecskeméten -33 fokot regisztráltak.
  • február 14.: Bálint napja. Napján ha hideg, száraz az idő, akkor jó lesz a termés. Az ország különböző részein más-más hiedelem kötődik ehhez a naphoz. Szent Bálintot főleg a nyavalyatörősök és a lelkibetegek tisztelik. Az ünnep modern formája Angliából indult a XV. században, és a XIX. században már üdvözlőkártyákat is küldtek egymásnak az emberek ezen a napon. Belgiumban, Angliában, Észak-Amerikában a szerelmesek napja (Valentin), Németországban viszont eredetileg szerencsétlen napnak számít.
  • február 15.: az 1929-es kemény februári télnek még egy rekordot köszönhetünk. Debrecenben, február 15-én, a talajban 1 méter mélyre hatolóan mértek fagyott állapotot.
  • február 15.: Még mindig február 15., de már az 1990-es év. Sopronban 151 km/órás széllökést mértek, ami az eddig hivatalosan megmért egyik legerősebb szél hazánkban. A híressé vált Biai-tornádó (1924) erejét sajnos nem tudták megmérni, de az általa kicsavart fák méretéből, illetve más pusztításokból a szakemberek jóval 200 km/órás széllökéseket valószínűsítenek.
  • február 16.: Julianna, Dorottya napja. A néphagyomány Júlia napjától az idő melegebbre fordulását várja. Ha mégis havazik aznap, akkor “bolondoznak a Julisok”, vagy megrázzák a dunyhájukat.
  • február 17.: 1940-ben ezen a napon  mérték az eddigi legalacsonyabb hőmérsékletet hazánkban. Görömbölytapolcán (Miskolc külterület) -35 fok volt hajnalban.
  • február 19.: Zsuzsanna napja. A népi időjóslás szerint Zsuzsanna elviszi a havat. Ha ezen a napon megszólal a pacsirta akkor közel a tavasz, már nem kell számítani nagy havazásokra. A pásztorok úgy tudják, hogy Zsuzsanna leginkább rápisil a hóra, és az elolvad.
  • február 19.: 1947-ben, ezen a napon, Kőszegen 151 cm-es hóvastagságot mértek. Ez eddig a legnagyobb hóvastagság hazánkban, ami természetes úton és nem hófúvás következtében jött létre.
  • február 20.: 1978, Borsodnádasd: a levegő relatív nedvességtartalma 9% volt. Ez eddig a legalacsonyabb érték, amit hazánkban mértek.
  • február 24.: Mátyás napja. Mátyás a jégtörő, illetve Mátyás apostol ünnepe. Érdekes az ehhez a névhez fűződő Jégtörő jelző magyarázata. A középkorban szokásos volt a szenteket jellemző tárgyakkal ábrázolni, hogy az egyszerű, írástudatlan hívek is rájuk ismerjenek. Így ábrázolták Szent Mátyást vértanúságának eszközével, a bárddal. (Az apostolt Jeruzsálemben lefejezték.) A néphit az idő lassú enyhülését, a hó olvadását kapcsolatba hozta az apostollal, aki megkönyörül az embereken, és bárdjával megtöri a jeget, elűzi a hideget. Közismert időjárási regula fűződik ehhez a naphoz: “Ha Mátyás jeget talál, akkor töri, ha nem talál, akkor csinál”.
  • február 28.-március 16.: átlagosan erre az időszakra esik hazánkban az utolsó hótakarós nap.
  • február 29.: Szökőnap. Négy évente találjuk csak a naptárban. A következő szökőév 2020 lesz.

Több méteres árhullám a Dunán és a Tiszán

Az Országos Vízjelző Szolgálat előrejelzései alapján, az elkövetkező napokban a Dunán és a Tiszán is jelentős áradás vonul le. Helyenként akár az 5 méter is meghaladhatja a 3-4 nap alatt bekövetkező vízszint emelkedés!

Az év elején tapasztalható igen alacsony mederteltségnek köszönhetően, a következő napokban bekövetkező hirtelen és jelentős vízszint emelkedés várhatóan nem okoz jelentős árvíz veszélyt.

A dunai árhullám tetőzése Nagybajcsnál február 7-re, azaz péntekre várható, közelítőleg 540 cm-nél, ami 2. fokú árvízkészültségi szintek felel meg. Budapestnél szombaton napközben éri el várhatóan a legmagasabb vízszintet az árhullám, 600 cm közelében, ami az 1. fokú készültségi szint alatti érték. A folyó délebbi szakaszán vasárnap, illetve hétfőn, az 1. fokú árvízkészültségi szint környékén, többnyire az alatt tetőzik a vízszint az előrejelzés szerint.



Siklós Gabriella, az Országos Vízügyi Főigazgatóság szóvivője elmondta, hogy nagy mennyiségű, a Duna bajorországi, osztrák, illetve a Tisza kárpátaljai részein, valamint a Szamos és a Körösök vízgyűjtő területén helyenként 60-70 millimétert is meghaladó mennyiségű csapadék hullott le az elmúlt napokban. Ez a Tisza legfelső szakaszán már érezhető vízszintnövekedést okozott.

Az áradás mértékét azonban nem csak a lehulló csapadék, hanem annak halmazállapota, illetve a hirtelen megemelkedő hőmérséklet és erős szél miatt bekövetkező olvadás is nagyban befolyásolja.

A Tisza vízrendszerén is várhatóak jelentősebb vízszint emelkedések, de ezek többségében várhatóan nem érik el az 1. fokú készültségi szintet. A Fekete-Körös emelkedhet 1. fok fölé, illetve Tiszabercelnél is megközelítheti a vízszint az 1. fokot. A tiszai árhullám előreláthatólag lassaban vonul át a folyó hazai szakaszán, mint a dunai. Míg a Felső-Tiszán a Dunához hasonlóan már pénteken bekövetkezik a várt tetőzés, addig az alsó szakaszon csak a jövő hét közepe tájékán valószínű a legmagasabb vízállás.



További, illetve naponta frissülő vízszint előrejelzések elérhetőek Vízállás aloldalunkon 

Szeles napok: 02.03-06.

2020 február első hetében gyakori frontátvonulás okoz térben és időben eltérő időszakokban erős, helyenként viharos erősségű szelet.

Mikor, hol várható a legerősebb szél, azt az alábbi előrejelzési animációból tudhatjuk meg:

A naponta 4 alkalommal frissülő előrejelzési térképek itt érhetőek el: Eumet-GFS előrejelzési térképek

Hideg légpárna

A téli időszakban hazánkban gyakran kialakuló időjárási helyzet az ún. “hideg légpárna”. De mit is jelent ez pontosan, és változatlansága ellenére miért jelent mégis nehézséget a metetorológus számára?

Kialakulásának egy egyszerű, általános iskolában mindenki által már megismert fizikai törvényszerűség az alapja: a hideg levegő nehezebb a melegnél. Gyakoriságának oka pedig a hazánk földrajzi elhelyezkedéséből, a Kárpát-medence felszínformájából adódik. Mikor megszűnik a térségbe beáramló hideg levegő utánpótlása, előbb vagy utóbb enyhébb, nedvesebb levegő érkezik fölénk. Miután a medencét hideg levegő töltötte ki, az újonnan érkező könnyebb, melegebb levegő -hacsak érkezése nem jár erős széllel- a fizikai törvénynek megfelelően a medencében megülepedett hideg levegőt nem tudja megbolygatni, nem tud a talaj közelébe kerülni, viszont pár száz méter magasságban mintegy búraként borítja be a medencét.

A végeredmény az, hogy köd keletkezik images (310×163)számottevő légmozgás hiányában a köd sűrűsödik, és nem tud felszállni images (310×163) a hőmérséklet stabilizálódik körülbelül azon a szinten, amikor ködös lett a levegő.

A köd pár nap elteltével megemelkedik, sűrű rétegfelhőzetet alkot, mely alatt a hőmérséklet is emelkedhet pár fokkal, viszont légmozgás továbbra sincs, ezért napról napra szennyezettebbé válik a felhőréteg alatti levegő. A szmogos, ködös időben szórványosan, de bárhol kialakulhat szitálás, ami a fagypont alatti hőmérsékletnek köszönhetően ónos eső és hószállingózás formájában jelentkezik. Hideg légpárna esetén gyakori és látványos, viszont előre nem jelezhető jelenség az ipari havazások kialakulása. Erről a jelenségről ebben a cikkünkben olvashatnak images (310×163) Ipari havazás – az meg mi?

Minél hidegebb van, annál nagyobb esély van a hideg légpárna kialakulására, sőt, ha hóréteg is borítja a felszínt, az hűti a felette lévő levegőt, tartósítja a hideg, fagyos levegőt.

A köd- és rétegfelhőzet allatt jelentősen növekvő légszennyezettség forrása elsősorban a fűtés, az ipari szennyezés és a gépjárműforgalom. Annak, hogy napról napra rosszabb a levegő minősége, az is az oka, hogy a köd megemelkedésével a talaj szintjén már nincsenek nagy számban páracseppek, amelyek valamelyest megkötnék a szálló port, a levegőben lévő égéstermékeket.

Meddig tart a szürke idő?

A magasban történő kisebb hőmérsékleti változás, illetve a légáramlás irányának megváltozása gyakran eredményezhet átmeneti, foltokban bekövetkező javulást, ami metetorológus szemmel minimális különbséget jelent a légköri helyzetben, így meglehetősen nehezen előrejelezhető, de a konkrétan megtapasztalható időjárásban ez az apróság jelentős különbséget jelent, hiszen a szürke fagyos ködfelhőzet kis körzetekben eloszlik, ami ragyogó napsütéses, enyhébb időjárást eredményez.
A hideg levegő a medence alján gyűlik össze, melyet a ködből kialakult rétegfelhőzet borít be palan-, illetve párnaszerűen. A hegyekben tapasztalható időjárás ilyenkor nagyban eltér a síkvidékitől. Ahogy az úszómedencében is a víz a medence belsejében található, a perem pedig a vízszint fölé emelkedik, úgy a Kárpát-medencét körülhatároló hegyek, illetve a medencében található hasonlóan magas hegycsúcsok is a ködtenger fölé magasodnak. Azaz a hegyekben gyakran tapasztalható ilyenkor szikrázó napsütés a nappali időszakban. Éjszakánként a napsugárzás megszűntével kissé hűl a magasban található légtömeg is, így gyakran a hegyekben is megjelenik a köd, megemelkedik a mélyebben található hideg, párás légtömeg, majd nappal a melegedés hatására ismét pár métert visszahúzódik.

A hidegpárnának mindig egy erősebb széllel is járó hidegfront érkezése vet véget. A megerősödő szél felszaggatja a ködöt, átkeveri a talaj közelében megrekedt hideg levegőt a magasban található enyhébb levegővel, és ezzel kezdetben enyhülést hoz, majd a front átvonulását követően csökken a hőmérséklet.

Ipari havazás – az meg mi?

Az előrejelzésben semmi nyoma hónak, mégis havazik! Van ilyen. A jelenséget ipari havazásnak hívja a szakzsargon.

Fotó: Pólikné Balázsi Éca Facebook – Kazincbarcika 2020.01.02.

A jelenség kialakulásához több tényezőre van szükség:

  • A felszín közelében közel 100 %-os relatív páratartalom, szmogos, ködös időjárás (kondenzációs mag);
  • Fagypont alatti felszín közeli hőmérséklet;
  • Minimális pára többlet, ami legtöbbször egy helyi ipari létesítmény kéményéből vagy egy sípálya hóágyújából származik.

Ilyen légköri helyzetben, a felszín közelében adott közel 100 %-os relatív páratartalomhoz adódó minimális többlet is elegendő a kicsapódáshoz, illetve a levegőben lebegő mikroszkopikus méretű jég- vagy porszemcsékhez (melyeket az egyébként igen gyenge légmozgás is képes pár km-re odébb szállítani) hozzáfagynak a ködöt alkotó mikroszkopikus vízszemcsék, majd így már kellő méretűvé hízva havazást, illetve erős zúzmaraképződés okoznak.

Az “ipari havazást” nem a magas légköri változások okozzák, hanem emberi beavatkozás idézi elő, melyet a meteorológus nem tud előrejelezni.

A köd és rétegfelhőzet eloszlása esetén, a derült égbolt lehetővé teszi, hogy műholdfelvételen át is megvizsgálhassuk ezeknek a kis körzeteket érintő ipari havazásoknak az eredményét:

Sentinel-2 L1C műhold által 2020.01.25-én készített kép Forrás: https://apps.sentinel-hub.com/sentinel-playground

Zúzmara vagy dér?

Télen nem csak a havazás festheti fehérré a tájat, hanem a zúzmara is hamisítatlan téli hangulatot tud teremteni.

Sokan összetévesztik a zúzmarát a dérrel, és tagadhatatlan, hogy mindkét időjárási jelenség a levegő páratartalmának fagypont alá hűlt felületeken való megfagyásával, jégképzésével keletkezik, de nem mindegy, hogy milyen körülmények között.

Dér:

Derült, szélcsendes időben képződik fagyos hajnalokon. Jellemzően vékony réteget képez, kis mennyiség keletkezik, mely a napkeltét követő hőmérséklet emelkedés hatására gyorsan elolvad.

 

Zúzmara:

Keletkezésének feltétele a ködös, fagyos időjárás, melyhez különböző erősségű légmozgás társulhat. Mivel a ködös időjárás miatt nincs számottevő hőmérséklet emelkedés, hosszabb élettartamú, akár hetekig fennálló jelenség is lehet. Igen veszélyessé is válhat, mert a folyamatosan hízó zúzmara súllya alatt leszakadhatnak vezetékek vagy nagyobb ágak is. A keletkezésekor jellemző szélerősségtől függően különböző tipusú zúzmara képződhet:

  • Durva zúzmara: Legalább mérsékelt, vagy erős szélben, túlhűlt vízcseppekből, ködcseppekből keletkezik. Keletkezését tehát megelőzi egy ködképződés. A lerakódás a tárgyak szél felőli oldalán nagyon vastaggá nőhet és ilyenkor tollakhoz hasonló kinövések jellemzik, amelyek a széllel szembe néznek. A durva zúzmara erősebben tapad a tárgyak felszínéhez, de azért lekaparható. A durva zúzmara egyenetlen összetételű, üvegszerű, de nem átlátszó képződmény.
durva zúzmara

durva zúzmara

  • Finom zúzmara: Jégkristályokból, jégtűkből álló, viszonylag vékony, könnyen lekaparható, lerázható kristályos réteg, amely szélcsendben vagy gyenge légáramlásban keletkezik és a tárgyak felszínét közel egyenletesen borítja. Általában –8° C alatti hőmérsékleten jön létre.
finom zúzmara

finom zúzmara

  • Jeges zúzmara: Az általa bevont tárgyak felszínén tömören összefüggő, amorf szerkezetű, általában átlátszó réteget képez, amely igen erősen tapad és ezért igen nehezen eltávolítható. Kialakulása 0 és –3° C között a legvalószínűbb, amikor a víz kifagyása lassabban megy végbe, így jobban be tud hatolni a résekbe, tömörebb réteget létrehozva.
tollas zúzmara

tollas zúzmara

Forrás: Wikipédia

Téli közlekedés

Egyesek a téli csapadék hiánya, mások épp a hideg és a fagyok miatt panaszkodnak.

A kedvelhető téli időjárás kérdése általában megosztja az embereket, van aki imádja a fagyokat, havat, jeget stb., mások viszont borzongva gondolnak a sötét, hideg, latyakos időszakra. Ez persze nézőpont kérdése és ebben a cikkben nem is célom bármelyik oldal mellett kardoskodni. Egy viszont biztos, a téli időjárás mindenkit ugyanúgy érint közlekedési szempontból. Sajnos a téli félévben sokkal magasabb a baleseti statisztika és igen valószínű, hogy ezt nagyban befolyásolják az ebben az időszakban megváltozó időjárási körülmények. A megelőzésben és a felkészülésben szeretnénk segíteni az alábbi írással.

Talán a legjobb, ha a “főszereplőket”, azaz a veszélyes körülményeket kialakító időjárási tényezőket vesszük sorba.

KÖD

Az ősz beköszöntével az egyik legnagyobb változást a reggeli köd szokta jelenteni. Igen veszélyes tud lenni, mert hirtelen változik a sűrűsége és így könnyen nagy sebességgel futhat bele az óvatlan autós egy sűrűbb ködfoltba, ahol nem csak a látótávolság csökkent ugrásszerűen, hanem a ködből kicsapódó párától nedves útfelszínen jelentősen megnő a féktávolság is. Sőt ha a hőmérséklet a talaj közelében fagypont körül alakul, könnyen le is fagy ez a nedvesség, ami az útfelületet is gyorsan tükörjéggé változtathatja.

Tanácsok:

  1. Párás időben, különösen ha a prognózis ködfoltokra hívja fel a figyelmet, mindenképpen óvatosan vezessenek. Úgy válasszanak utazási sebességet, hogy bármikor biztonságosra tudják azt mérsékelni. A baleset megelőzési szakemberek ajánlása az alábbi: 100 méteres látótávolság esetén ne haladjon gyorsabban 80 km/óra sebességnél, 50 méteres látótávolság esetén ne haladjon gyorsabban 50 km/óra sebességnél, 50 méter alatti látótávolság esetén pedig a 20-30 km/órás sebesség lehet a legbiztonságosabb.
  2. Amennyiben fel van szerelve autója ködlámpával, jó ha tudja, hogy a hátsó ködlámpa használata lakott területen nem engedélyezett. Ennek oka, hogy könnyen elvakíthatja az ön mögött haladó autóst. Ezért lakott területen kívül is csak akkor használja, ha az nem vakítja el az Ön mögött közlekedőt.
  3. A láthatóság csökkenésére a gyalog, illetve kerékpárral közlekedők is gondoljanak! Utóbbiak mindenképp gondoskodjanak a megfelelő kivilágításról, fényvisszaverő öltözékről, és ha lehet még körültekintőbben közlekedjenek forgalomban. A legjobb, ha azt feltételezik, hogy nem látja őket az autó és ennek megfelelően váltanak irányt, adnak elsőbbséget, még akkor is, ha KRESZ alapján nem lenne rá szükség.

ESŐ

Ősszel gyakoribbá válnak a csendes, de tartós és az egész országot is érintő esők. Vizes útfelületen közismert, hogy megnő a fékút, azaz az a távolság, ami alatt az autó képes megállni. Száraz időben 50 km/óra sebességnél a fékút 20-25 méter, pár csepp eső hatására viszont akár 80-100 métert is megtesz a gépkocsi a fékezéstől a megállásig. Persze mindezt befolyásolhatja a gumiabroncs minősége és a vezető tapasztaltsága. Az már kevésbé közismert, hogy miért nő meg ennyire a féktávolság az eső hatására. Nos, a víz kitölti az útfelszínben lévő egyenetlenségeket, mélyedéseket, ezzel jelentősen lecsökkentve az abroncs és az út közötti tapadási felületet. Itt érdemes beszélni egy érdekes szakkifejezésről, az aquaplaning-ról. Magyarosabban talán vízen-futásnak lehetne hívni. Ez a jelenség erős esőben alakulhat ki. Azt jelenti, hogy a gumiabroncs profilja nem tudja tovább kiszorítani az útpályán lévő vizet. Ennek eredményeként az autó rövid ideig szinte siklik a vízfelszínen, a kormány könnyűvé válik és a gépjármű akár irányíthatatlanná is válhat. Az esős időjárás nem csak a féktávolságot növeli, hanem a szélvédő átláthatóságát is csökkenti.

Tanácsok:

  1. Esős körülmények között is az első és legfontosabb a haladási sebesség mérséklése.
  2. Ellenőrizze gyakrabban az ablaktörlő folyadékot és pótolja, ha már fogyóban van. Gondoljon a fagyállóságra is!
  3. Tartson biztonságos követési távolságot, gondolva a fékút megnövekedésére és egyben megakadályozva, hogy a túl sok, felverődő víz és sár átláthatatlanná tegye a szélvédőt.
  4. Vízen-futás kialakulása esetén tartsa a kormányt egyenesen irányban és fékezés helyett inkább használja a kuplungot. A túl alacsony gumiabroncsnyomás és a nem megfelelő abroncsprofil elősegíti a vízen-futás kialakulását. Ezért gondoskodjon arról, hogy az autónak megfelelőek legyenek az abroncsai.
  5. Gondoljon a gyalogosokra is! Az út szélén összegyűlt esővizet sokszor fröcskölik a járókelőkre az óvatlan autósok.

 

HÓ, HAVAS ESŐ, ÓNOS ESŐ

A téli csapadék közlekedésre gyakorolt hatása lényegében megegyezik az esőével, csak  hatványozottan igaz és adódik hozzá még pár extra is. Havas latyakos úton a féktávolság tovább nő és a kormányozhatóság is jelentősen csökken. Könnyen alakul ki az aquaplaning-hoz hasonló helyzet. Aki pedig már vezetett vagy akár csak gyalogosan próbált közlekedni ónos esőben, az tudja, hogy olyankor szinte lehetetlen megállni vagy kormányozni.

Tanácsok:

  1. Sose induljon el havas vagy jeges szélvédővel! Persze senki sem szereti tisztogatni az autót, pláne nem egy fagyos, zord reggelen, de ne elégedjünk meg a “lőrésekkel”, hiszen akár az élete is múlhat rajta. Hó esetén gondoljon arra, hogy indulást követően a tiszta szélvédő pillanatok alatt újra havas lesz, ha a motorházat nem tisztítja meg. Ugyanez igaz a tetőre, ahonnan az első nagyobb fékezéskor zúdul előre a hó.
  2. Téli gumi, téli gumi, téli gumi! Az elmúlt években szerencsére már egyre többen veszik komolyan a téli és a nyári gumik hasznosságát, de a költségek miatt sokan csak a kormányzott, meghajtott kerekekre tesznek, pedig nem csak üzleti fogás, mikor hangsúlyozzák, hogy mind a 4 kerékre tanácsos a téli abroncsok felszerelése. A cserére nem az első havazás idején kell sort keríteni, hanem már jóval korábban. Általában már az őszi időszakban jól lecserélni a gumikat, hiszen a téli abroncsok a gumikeverékük miatt már + 7°C-nál is jobb tapadást biztosítanak nyári változatuknál.
  3. Kis helyen elfér és vészhelyzetben igazán jól jön a hólánc, ezért érdemes betenni a csomagtartóba. Aki pedig már próbált havazásban hóláncot feltenni, az tudja, hogy egy  kesztyű is “aranyat ér”, ezért azt is tegyünk mellé.
  4. Havazás esetén hasznos kellék lehet még egy lapát, egy kisebb seprű és egy jó meleg takaró is.
  5. Ugyancsak fontos kellék a gumi hótálca, ami szinte minden autóban alapfelszereltség, de sokan kedvelik nyáron inkább a textil vagy szövet szőnyegek használatát.
  6. Csúszós úton, érdemes észben tartani, hogy a legfontosabb a higgadtság: kerüljük a hirtelen mozdulatokat! A hirtelen kormányzás, illetve a hirtelen, erős fékezés szinte minden esetben tapadásvesztéssel jár, és elkezdhet csúszni az autó orra. Ez az alulkormányozottság. Tapasztalatok szerint ilyen helyzetben a legtöbben rosszul reagálnak és még erősebben rákormányoznak, pedig ezzel tovább rontják a dolgot. Ilyenkor a legjobb, ha a kormányzás szögén nem változtatnak, vagy kicsit visszakormányoznak, ezzel ugyanis hamarabb helyreállítható a tapadás. Egy kis lassulás után pedig várhatóan ugyanazzal a kormánymozdulattal már megfelelően elfordul az autó.
  7. Másik eshetőség a túlkormányozottság, amikor az autó hátsó része kezd csúszni. Ez a fajta megcsúszás veszélyesebb, igen nehéz megfogni és megakadályozni, hogy az autó ne csapódjon át a másik irányba. Ilyenkor a csúszásnak megfelelő irányban kell ellenkormányozni az autót addig, míg az meg nem áll a csúszásban. Ha megállt a csúszás, a kormányt gyorsan vissza kell tekerni egyenesbe. Így kerülhető el, hogy a másik irányba még nagyobb lendülettel csapódjon ki az autó. Másként körülírva mindig arra kell kormányozni, ahová az ember menni akar. A kézifékkel előidézett, úgynevezett “driftelés” is egy akarattal előidézett túlkormányozottság.

FAGY

A fagy, illetve a fagyos időben kialakuló jegesedés még szép, napos időben is okozhat balesetveszélyes helyzetet. Az útfelszínre nem csak az “égből” juthat nedvesség, hanem bármilyen más okból is. Az útfelszínre fagyott vékony vízréteg pedig jégpályává változhat fagy esetén. Hegyvidéken az olvadó hó, vagy egy csőtörés akár járhatatlanná is teheti az utakat.

Tanácsok:

  1. Jeges utakon is előfordulhat alul- vagy túlkormányozottság. Ilyen esetben az előző bekezdésben leírtaknak megfelelően kell cselekedni.
  2. Már +7 °C-tól kezdve ajánlott a téli gumiabroncsok használata, hiszen annak tapadása sokkal jobb, mint a nyári gumiké.
  3. A hidakon és a felüljárókon a jegesedés gyorsabban alakul ki, ezért ezeken a helyeken ezt figyelembe véve kell közlekedni.
  4. Fagyos reggeleken, a szabadban parkoló autók szélvédőjét meg kell tisztítani! Erre különböző módszerek vannak, de a legelterjedtebb a jégkaparók használata. Óvatosan azonban ezekkel is, mert a túl kemény anyagból készült változatok összekarcolhatják az üveget.
  5. Ha a prognózisban keményebb hajnali fagyokra hívjuk fel a figyelmet, érdemes meggondolni az autómosatást, különösen a szabadban parkoló járművek esetén. Könnyen előfordulhat ugyanis, hogy az ajtók réseiben, illetve a zárakban “megbúvó” nedvesség megfagy és kinyithatatlanná teszi az ajtót. Ez a helyzet esőt vagy havazást követő erős fagynál is bekövetkezhet, ezért érdemes jégoldót is beszerezni. De ne az autóban tárolja, hanem a táskájában vagy a zsebében, mert a befagyott ajtót nem tudja kinyitni azzal a jégoldóval, ami az ajtó mögött van!
  6. Az ablaktörlőt csak akkor üzemeltesse, ha már sikerült körülötte feloldani a jeget, mert a lefagyott gumi leszakadhat és használhatatlanná válik.
  7. Még a fagyok beköszönte előtt készítse fel autóját. Ellenőrizze az akkumulátor állapotát, töltse fel a tartályokat fagyálló folyadékkal és a tél folyamán rendszeresen ellenőrizze ezeket. Kemény fagyok esetén gyakran adják fel a szolgálatot a gyengébb akkumulátorok. Ha ritkábban használja az autót és ilyenre hívja fel az előrejelzés a figyelmet, érdemes előző nap beindítani és egy kicsit járatni az autót vagy esetleg elmenni vele egy rövid útra. Akku problémák esetére jól jöhet az autóban egy “bikakábel”. Ennek segítségével, egy másik autó aksijára kötve el tudjuk indítani lemerülés után is az autót, vagy tudunk másnak segíteni ugyanilyen esetben.