Teendők villámcsapás elkerülése érdekében

A villámcsapás veszélyei:

A földön naponta mintegy 45 000 zivatar fordul elő, mintegy nyolcmillió villámmal. Az évi hárommilliárd villámcsapás kb. háromezer ember életét oltja ki, házakat gyújt fel és erdőtüzeket okoz.
A villám a légköri elektromosság kisülése, amelynek időtartama a másodperc milliomod részétől néhány tízezred részéig terjed. 100 millió Voltig terjedő feszültségnél az áramerősség rendszerint 20.000-30.000 Amper, de néha meghaladja a 100.000 Ampert is (összehasonlításképpen: a villanykörtékben néhány tized Amper áramerősség mérhető).
Ellentétben más áramütéses balesetekkel, a villámcsapásnál az átfutási idő olyan rövid, hogy a testen akár 100 Amper is átfuthat anélkül, hogy károsodást okozna. A legfőbb veszély, hogy az izmok görcse miatt az életfontosságú funkciók leállnak. Erős áram hosszabb ideig tartó hatása rendszerint súlyos égési sebeket is okoz.

A villámok alakjai, illetve a kísérő jelenségek:

A villámnak, Arago francia fizikus szerint három alakját szokás megkülönböztetni:

1.  A vonalas villám, mely a legközönségesebb és az elektromos gép szikrájához hasonlít, zeg-zugos alakú fő sugarait és kisebb elágazókat mutat. Alakja alkalmasint a légrétegek különböző vezetőképességéhez alkalmazkodik.
2.  A felületvillám egy-egy zivataros felhő nagyobb terjedelmű felvillanásában mutatkozik.
3. A gömbvillám gömb alakú és aránylag lassan halad, nyomában nagy pusztításokkal.

Van még az ún. “száraz” villám, mely nem gyújt, csak romboló hatása van. Ez köznyelven a “mennykő szele”.

A villámlást kísérő dörgés a levegő hirtelen kiterjedéséből származik. A hang terjedési sebessége kisebb lévén a fénynél, a villámot is előbb vesszük észre, mint a dörgést. A kisülési hely távolságát megközelítőleg megkapjuk, ha a villámlás és dörgés közötti időt megfigyeljük: a másodpercek számát megszorozzuk 330 m-rel.

Ha a kisülés a közelünkben történik, rendesen csak erős rövid csattanás hallatszik, a távolabb állók azonban hosszabb dörgést hallanak. Míg a villám tartama a másodpercnek csak igen kis részét teszi ki, addig a dörgés több másodpercig, néha egy teljes percig is eltarthat, miközben a hang erőssége lökésszerűen többször megváltozik. Ezen sajátságos robajt a hang felhőkről vagy földi tárgyakról való visszaverődésének tulajdonítják.

A távolság, melyre a dörgés még elhallatszik, aránylag kicsi: kb. 25 km-re a legerősebb dörgés is csak gyenge mormogásnak hallatszik.

A villámcsapás veszélyei az emberi test számára:

A közvetlen villámcsapás leggyakrabban olyan személyeket ér, akik exponált helyen tartózkodnak, mint például:
• hegytetőn, hegygerincen,
• sík, szabad terepen,
• nagyobb vízfelületen.

Ilyenkor az ember a villámhárító szerepét tölti be, és magához vonzza a villámot. A közvetlen villámcsapás rendszerint halálos.

Az áramnak a testre gyakorolt hatása, a sérülés súlyossága függ az érintett testrésztől. Az egyik kéztől a szíven keresztül a másik kézig, vagy a fejtől a hátgerincen át a lábig átfutó, viszonylag gyenge áramütés lényegesen veszélyesebb, mint az egyik lábtól a medencéig, vagy a kéztől a vállig áthaladó, lényegesen erősebb áramütés.

Komoly veszélyt jelentenek még a közelben becsapott villám földáramai is.
Ha a villám a föld felszínét éri, az áram „megkeresi” a legkedvezőbb utat. Ezt a terepen nem mindig lehet könnyen megállapítani. Szilárd, nedves talajon rendszerint a felszínen fut végig úgy, hogy a rövid mélyedéseken inkább átugrik, és nem követi a talaj felszínét. Ha az emberi test képez hidat két ilyen pont között, akkor az áram átfut rajta.

Az emberi testen átfutó árammennyiség függ:

  • a felszínen áthaladó teljes áramerősségtől,
  • a testnek a felszíntől való szigetelésétől (bőr, ruházat, egyéb anyagok),
  • az érintkezési pontok távolságától (a távolsággal együtt növekszik a hatás).

A nedvesség a bőr ellenállását annak huszad részére csökkentheti (a száraz bőrfelület ellenállása kéztől kézig 100.000 Ohm, a nedves bőré 5.000 Ohm, vagy még kevesebb).

Teendők a villámcsapás elkerülése érdekében:

 

  • Kerüljük az exponált helyeket, például a hegycsúcsokat, hegygerinceket, vagy a szabad, sík területeket (villámhárítóként működnek).
  • Kerüljük a nedves talajt, patakokat, vízeséseket és azonnal hagyjuk el a vízfelületeket (villámhárítók, rövidre zárási lehetőség).
  • Kerüljük a kőomlás veszélyes csurgókat, szakadékokat (kőomlás, rövidre zárási lehetőség).
  • Ha gépkocsi áll a rendelkezésünkre, használjuk Faraday kalitkaként (az ablakokat zárjuk be, ne érintsük meg a fémrészeket) ez nyújtja a legnagyobb védelmet.
  • Kerüljük a kiugró sziklákat, magukban álló nagy sziklákat, kis odúkat és barlangokat (rövidre zárási lehetőség).
  • Csak akkor bújjunk mélyedésbe, ha az legalább 1,5 méter mély.
  • Csak akkor keressünk védelmet barlangban, ha abban a bejárattól, a tetőtől és a falaktól legalább 1,5 méter távolságra lehetünk.
  • Használjuk ki a fal által nyújtott védőzónát. A fal magassága legyen legalább a testhossz nyolcszorosa, a faltól való távolság pedig legalább egy testhossz.
  • Guggoljunk le (zárt lábakkal és térdekkel hogy csak egy ponton érintkezzünk a környezettel), lehetőség szerint 10-30 cm vastag szigetelőréteget téve a talpunk alá (ruha, esőköpeny, száraz kő).
  • Ha rendelkezésünkre áll alumínium mentőfólia, terítsük testünkre úgy, hogy az a talajjal ne érintkezzen. Kisegítő (gyenge) Faraday-kalitkaként működik.

Az emberi test elektromos ellenállása csekélyebb és felülete nagyobb, mint a fémből készült felszerelési és használati tárgyainké, így a villámhárító hatása nagyobb. Ezért nem szükséges megválnunk fémtárgyainktól, amelyek rendszerint fontos használati eszközök.

A villám nemcsak a földön álló tárgyakba csaphat be. A villámcsapások többsége nem is éri el a földfelszínt, hanem a légkörben játszódik le. Két tárgy között akkor üt át a villám, ha elektromos potenciáljuk különböző, mert a feszültség (potenciálkülönbség) miatt energia szabadul fel, ha a tárgyak között elektromos áram „közlekedik”.

Abból, hogy a repülőgép elektromos potenciálja jelentősen eltér a környezete potenciáljától, nagy baj származhatna. A gép előbb-utóbb találkozik valamivel, ami elektromos töltést cserél vele, s ez katasztrofális következményekkel járhat.

A repülőgép elektromos potenciálját tehát a környezete potenciáljához hasonló értéken kell tartani. Ezért vannak a szárnyak végén hegyes fémtüskék, amelyek a koronakisülés nevű jelenséget használják fel arra, hogy a nemkívánatos elektromos töltéseket a repülőgép mögé, a levegőbe „szórják szét”.

Minden „kóbor” töltés, amelyet a repülő a levegőhöz súrlódva, vagy a felhők mellett elhaladva felvesz, gyorsan a levegőbe kerül, így a gép elektromos potenciálja nem tér el jelentősen a környezete potenciáljától, és a repülő nem válik a villámcsapások célpontjává.
Kedvezőtlen esetben a repülőgépet is érheti villámcsapás, amely két másik tárgy között zajlik. A fémtüskék ilyenkor jelentősen csökkentik a közvetlen veszély kialakulását.

 

/forrás: Országos Katasztrófavédelem/

Fagyosszentek

A népi időjóslás egyik talán minden magyar által ismert eleme a Fagyosszentek. Minden évben, május 12-14-én ünneplik névnapjukat a Pongrácok, Szervácok és Bonifácok. E három napot emlegeti a magyar népi időjóslás Fagyosszentekként.

A három szent valóban élt, történeteik még a 3-8. századra nyúlnak vissza, de életük nem összeköthető az időjárással. Viszont az egyházi naptárban rögzített névnapjaikon, a megfigyelések szerint igen gyakori, hogy a kora tavaszi melegedő időjárás átmeneti lehűlésbe fordul, gyakran hajnali fagyokat is okozva.  Ezek a májusi fagyok már jelentős károkat tudnak okozni a már fejlődő növényekben, palántákban.

Szent Pongrác (Pankratius) a III. század végén született. Rómában maga a pápa keresztelte meg. Diocletianus császár keresztényüldözésének áldozata lett a kivégzésekor még csak 15 éves fiú.

Tongerni Szervác (Servatius) valószínűleg Örményországban született. A középkori legendák szerint a IV. században Belgiumban élt. Megjósolta, hogy a környéket megtámadják a hunok.

Szent Bonifác (Bonifacius), az angol származású vértanú, hittérítő a VIII. században lett a germán népek apostola, szerte Németországban sok embert térített Krisztus hitére. 755-ben pogányok támadták meg, és a társaival együtt lemészárolták. Németországban ma is nagyon népszerű.

A népi időjóslatnak van némi alapja. Még akkor is, ha nem is pontosan ezeken a napokon, de ilyentájt még elő-előfordul késő tavaszi fagy. A pontos naptári egyezés már csak azért sem lehet megbízható, mert már több mint 600 éve van írásos emlékünk a „fagyos szent” szabályról, miközben 1589-ben naptárreform következtében a „fagyosok” is eltolódtak 10 nappal. Ez azonban nem zavarta a naptár készítőket.

A lehűlésen kívül egyéb megfigyelés is szerepel ehhez a naphoz kötve a népi kalendáriumokban:

„Sok bort hoz a három ‘ác’,
Szervác, Pongrác, Bonifác,
Ha felhőt egyiken se látsz!”

A fagyveszély ellen füstöléssel, vízpermettel, ködösítéssel, vagy takarással is védekeznek: Fagyos tavaszi éjszakák

A népi időjóslatok megbízhatóságáról készült tanulmányról itt lehet olvasni.

Halójelenség

Magas szintű, fátyolfelhőzet esetén figyelhetőek meg az ún. halójelenségek, melyek különleges, sokakat meglepő látványt nyújtanak.

Fotó: Pappné Szebellédi Tündi és Papp Péter 2018.09.14. (Tündi & Peti Storm Chasers)

A jelenségnek semmi köze nincs a telefonáláshoz. Elnevezése a görög napisten, Héliosz nevéből ered. A jelenség létrejöttéhez ugyanis a Nap (illetve éjjel a Hold) fénye szükséges.
A halókat apró jégkristályokon megtörő fény rajzolja az égre. A jégkristályok a levegőben található apró vízszemcsékből fagynak ki, amikor ehhez elég alacsony hőmérsékletű légrétegbe kerülnek. A jégkristályok formája, állása, egységes vagy kevert volta határozza meg, hogy milyen jelenség tűnik fel a fejünk felett.

Jégkristályokkal leggyakrabban magas-szintű felhőkben (cirrus, cirrostratus, azaz köznyelven fátyolfelhők) találkozhatunk, de nagyobb hidegben a felszín közelében is kialakulhatnak. A légiforgalom növekedésével a jelenség egyre gyakrabban megfigyelhető a kondenzcsíkok miatt keletkező mesterséges felhőknél is.
A kristályok a helyi meteorológiai viszonyok – elsősorban a hőmérsékleti állapotok és a relatív páratartalom – függvényében lehetnek laposak (lap), vagy hosszúkásak (oszlop). A kristályok lapjainak egymáshoz viszonyított szögei általában szabályosan állnak, ám bizonyos időjárási körülmények hatására – szél, légnyomás – a kristályok torzulhatnak.
A lapkristályok és az oszlopkristályok állása határozza meg a fénytörés jellegét, térbeli elhelyezkedésüktől függ, hogy melyik lapjukon jut be, s azután hogyan törik meg a fény. E tényezőktől függ tehát, hogy adott időjárási helyzetben milyen jelenség alakul ki.

Leggyakoribb halójelenségek (forrás: atoptics.co.uk)

Az, hogy egy jelenség mennyire látványos, szabályos és hogy milyen gyakran fordul elő, azt több tényező dönti el. A jégkristály alakja a legfontosabb. A kristályok száma a másik döntő tényező, amely a jelenség fényének erősségét, ezáltal a láthatóságát befolyásolja. A harmadik paraméter a kristályok minősége. Ez utóbbi alatt nem csupán az egyes kristályszemcsék szabályosságát értjük, hanem a felhő homogenitását is.

A leggyakrabban észlelhető halójelenségek:

  • 22°-os halo: A teljes kör. Neve abból ered, hogy a Naptól való távolsága 22° . A körív Nap felé eső oldala vöröses színű lehet, kifelé fehéressé, kékessé fakul.

fotó: Marianne Zavadil, Eumet fotó-csoport

  • Melléknap: Naptól való távolsága ugyancsak 22°, de nem rajzolódik ki a teljes kör, hanem csak a Nap vonalában, két oldalt jelenik meg. Előfordul, hogy csak 2 fényes foltot láthatunk, de gyakran tapasztalható fényes, színes jelenség is.

fotó: Boldis Beáta, Eumet fotó-csoport

  • Zenit körüli ív: “Az égbolt mosolya.

fotó: Aigner Éva, Eumet fotó-csoport

A halójelenségek típusairól, kialakulásuk fizikájáról a Légköroptika oldalán olvashatnak további részleteket.

Végül pedig egy fontos figyelmeztetés:
A halójelenségek közül néhány a Nap közvetlen közelében alakul ki. Soha ne nézzen közvetlenül a Napba, hanem keressen egy tereptárgyat, épületet, amivel eltakarhatja azt! A Nap közvetlen fénye maradandó látáskárosodást, vagy akár teljes vakságot okozhat!

Forrás: Légköroptika.hu

Májusi Jeles Napok

Május hónap Maia istennőnek volt szentelve az antik világban, aki a föld termékenységét oltalmazta, a szaporulat felelőse volt. Innen, illetve Maia istennő férfi párja, Maius nevéből ered a hónap elnevezése.
Ez az utolsó tavaszi hónap, mely folyamán jelentős változás következi be az időjárásban. A hónap elején még előfordulnak fagyos reggelek, míg a hónap végén nem ritka a 30 fok közeli maximum.

Gyakori a nagy hőmérséklet visszaesés.  Derült, szélcsendes, alacsony páratartalmú éjszakákon a hő kisugárzása igen intenzív, a meleg levegő felfelé áramlik, helyébe nehezebb, hideg levegő áramlik, és ún. kisugárzási-fagy is kialakulhat. A népi időjóslásban fagyosszentek néven emlegetik ezt a jelenséget.

A történelmi feljegyzések között is találunk példát a nagy változékonyságra. A krónikák szerint 1125 májusában, egész Közép-Európában hatalmas havazás volt, míg 1186-ban, egy nagyon enyhe tél után májusban már arattak a Tisza mentén. 1714. május 1-én, Sopronban a hideg és a havazás, hófúvás, nagy károkat okozott, illetve 1805-ben Brassóban és környékén éltek meg komolyabb havazást.

A természet is tovább ébredezik. Megjelennek a rovarok, bogarak. A májusi hónapban, amikor a talaj hőmérséklete eléri a 10-15 fokot, megkezdődik a cserebogarak rajzása. A hónap első felében rendszerint kikelnek az első szúnyogok.

Az éghajlati statisztikák szerint a jellemző minimum hőmérséklet 9 / 12 °C, míg a jellemző maximum hőmérséklet 21 / 23 °C, 51-67 mm csapadék hullik és a napsütéses órák száma 228-253 óra körül van összesen a hónap folyamán.

  • május 1.: Örömünnep, a teljes pompájában beálló tavasz napja volt mindig. E nap hajnalán állítják a lányok ablakába a faragott fenyőből készült hagyományos májusfát. Rajta színes szalag, boros üveg vagy festett tojás csüng. Vidékenként hajnalfának is nevezik.
    A munkásság ünnepévé 1889-ben lett, amikor a nemzetközi munkáskongresszus, a francia Lavinge javaslatára annak nyilvánította. Ezen a napon főleg a 8 órás munkaidő kivívásáért tüntettek. Franciaországban azóta a gyöngyvirágot tekintik az ünnep jelképének.
    Május 1-t a rómaiak is megünnepelték Bina Dea néven.
  • május 1.: Fülöp és Jakab napját a népi időjóslásban is megemlítik. A nap időjárásából meg lehet tudni, hogy a télen milyen lesz az idő, sőt azt is, hogy, ha hűvös, nedves ez a nap, akkor középszerű lesz a termés, ellenben, ha meleg, száraz, akkor bőséges lészen. A gyakorlatban erre a hiedelemre sem érdemes támaszkodni.
  • május 3.: 1879. május 3-án született dr. Réthly Antal, meteorológus, klimatológus. Dolgozott az Ógyallai Intézetben, bölcsészdiplomát is szerzett, majd a török kormány meghívására Ankarában megszervezte az ország időjárását megfigyelő hálózatot. Itthon az Országos Meteorológiai Intézet igazgatója lett, majd a Műegyetem professzoraként ment nyugdíjba. Végül 95 évesen halt meg. Munkássága során Magyarország földrengési térképét rajzolta meg, ő szerkesztette az első Nemzetközi Éghajlati Atlaszt is. 1952-ben a Kárpát-medence földrengéseiről írt nagy monográfiát.
  • május 4.: Flórián napja, a tűzoltók és árvízvédők védőszentje.
  • május 6.: Babevő János néven is szerepelt a régi naptárakban, ekkor vetik a hüvelyeseket, babot, lencsét.
  • május 6.: 1856. május 6-án született Robert E. Peary, az Északi-sark felfedezője. Többszöri kísérlet után 1909. április 6-án sikerült elérnie.
  • május 10.: Madarak és Fák napja.
  • május 10.: 1439. május 10-én Bécs városa hótakaró alá került, de Lengyelországban is havazott, ezeken a helyeken a hóréteg legkevesebb, mint 6 napig tartotta magát.
  • május 11.: 1934. május 11. fekete napja volt Észak-Amerika történetének. Óriási erejű szélvihar 300 millió tonna termőföldet kapott fel és sodort 3000 km távolságban. 160 000 farmer ment tönkre a természeti csapás miatt.
  • május 12-14: Fagyosszentek. Pongrác, Szervác és Bonifác, valamint Orbán (máj. 25.). Azért nagy a jelentősége a néphagyományban ezeknek a napoknak, mert a májusi fagyok már jelentős károkat tudnak okozni a már fejlődő növényekben, palántákban. Időjárásukból azt a következtetést vonták le, hogy „Sok bort hoz a három ‘ác’, ha felhőt egyiken se látsz”. A hiedelemnek van némi alapja. Még akkor is, ha nem is pontosan ezeken a napokon, de ilyentájt még elő-előfordul késő tavaszi fagy. A pontos naptári egyezés már csak azért sem lehet megbízható, mert már több mint 600 éve van írásos emlékünk a „fagyos szent” szabályról, miközben 1589-ben naptárreform következtében a „fagyosok” is eltolódtak 10 nappal. Ez azonban nem zavarta a naptárkészítőket. A fagyveszély ellen füstöléssel, vízpermettel, vagy takarással is védekeznek.
  • május 12.: Pongrác napi eső nem jó a gabonára, mondja a hiedelem, talán mert úgy tartották, az ilyenkor hulló csapadék kedvezhet a kalászosok gombabetegségének.
  • május 13.: 1912. május 13-án pusztított a Dés melletti Bálványosváraljától kiinduló és a Barcaságig tomboló tornádó, mely nagy anyagi károkat okozott. A szemtanúk szerint a forgószél olyan erejű volt, hogy 60 birkát felkapott és egy 100 méterrel magasabb hegyoldalra rakott.
  • május 16., 2010: egy nap alatt lehullott csapadékrekord. 99mm eső hullott Sellyén.
  • május 19., 1578: a krónikák tanúsága szerint egy vihar következtében Buda Várában lecsapó villám tönkretett 500 házat és megölt 200 török katonát.
  • május 19.: 1806. május 19-én erős fagyhullám a Kárpát-medencében.
  • május 20.: 1481. május 20-án Magdeburgban hatalmas erejű jégeső. Tojásnagyságú jégdarabok hullottak, s az esőtől a kiáradt Elba és Moldva folyók nagy károkat okoztak.
  • május 25.: Orbán napja. Orbán, a negyedik fagyosszent,  névünnepén viszont a néphit szerint kívánatos az eső, mert az ígér jó termést. „Ha Orbán nevet a szőlő sír, ha sokat dörög, úgy jó.”
  • május 25., 1913: Pécsett hóesést figyeltek meg. Ez volt az 1901 óta gyűjtött feljegyzések szerint hazánkban a legkésőbbi hóesés.

Klíma adatokkal a járvány ellen

Az Európai Unió Föld-megfigyelési programja, a Copernicus Climate Change Service (C3S) klíma adatokkal segíti a járványügyi és virológus szakemberek munkáját a Covid-19 járvánnyal kapcsolatos kutatásokban.

Napról napra egyre nyilvánvalóbb a koronavírus (SARS-CoV-2), illetve a vírus által okozott járvány (Covid-19) egészségügyi és gazdasági hatása mind Európában, mind szerte a világon. De az egészségügyi szakemberek is egyre többet tudnak a vírusról, ahogy újabb és újabb kutatási eredmények látnak napvilágot.
Egy ilyen kutatás feltételezése, hogy a vírus életképességére hatással van a környezeti hőmérséklet és páratartalom alakulása. A feltételezés bizonyításának elősegítésére a C3S, azaz az Európai Unió Föld-megfigyelési programja, a B-Opten programfejlesztő cég szakembereivel közösen készítettek egy applikációt, ami térképen megjelenítve nyomon követhetővé teszi a járvány okozta halálozási ráta és az időszakban mért hőmérsékleti és páratartalom adatokat.

Vírusok okozta járványok gyakran mutatnak szezonális hullámzást, és továbbra is megvan az esélye, hogy a jelenlegi koronavírus is hasonlóan fog viselkedni. A szezonális ciklusokat sok különböző faktor befolyásolja, melyek közül a két legszámottevőbb a hőmérséklet és a páratartalom.
A térképen a C3S által biztosított múltbeli, aktuális és jövőbeli hőmérsékleti és páratartalom adatok, valamint a Johns Hopkins Egyetem által biztosított járványügyi adatok jelennek meg havi bontásban.

A kutatás még folyamatban van, így az eredmények váratnak magukra. Carlo Buontempo, a C3S program vezetője így nyilatkozott: “Függetlenül attól, hogy beigazolódik-e a feltevés, hogy a klíma jelentős szerepet játszik a vírus terjedésében és lefolyásában, nekünk kötelességünk szabad hozzáférést biztosítani a birtokunkban lévő adatokhoz, hogy ezzel segítsük a hatóságok és szakemberek munkáját.”

A hőmérséklet és a Covid-19 járváyn okozta halálozási adatok alakulása 2020 márciusában. (a képre kattintva nagyítható)

 

A hőmérséklet és a Covid-19 járváyn okozta halálozási adatok alakulása 2020 márciusában. (a képre kattintva nagyítható)

 

Forrás: C3S

Április 22. a Föld Napja

Minden évben április 22-én van a Föld Napja. Ennek alkalmából, bármilyen rohanás is van körülöttünk, szakítsunk pár percet arra, hogy elgondolkodjunk, mit is jelent számunkra a Föld, mit tettünk már és mit tehetünk még érte akár egyéni, akár társadalmi szinten.

10 tény, amit valószínűleg nem tudtál a Föld Napjával kapcsolatban:

  1. 1970-ben, Gaylord Nelson, amerikai szenátor javaslatára alapították meg az Egyesült Államokban ezt, a ma már nemzetközileg ünnepelt napot. Célja a környezetvédelem fontosságára való felhívás, tájékoztatás, ismeretterjesztés.
  2. Az egész ötlet hátterében egy, a kaliforniai öbölben bekövetkezett jelentős olajszennyezés és az amiatt fellépő felháborodás állt.
  3. Egy környezetvédelmi témájú ünnepnap szükségessége már Gaylord szenátor hivatalba lépésekor, 1962-ben megfogalmazódott, de 8 év kellett a megvalósulásához. Sokan tartották úgy, hogy az embereket nem érdekli a környezetvédelem. Ezt megcáfolta az a tény, hogy az 1970-ben megrendezett első Föld Napja rendezvényeken 20 millió ember vett részt csak az Egyesült Államokban.
  4. Ezt a magas számot úgy tudták elérni, hogy tudatosan a tavaszi szünetre eső április 22-ét választották hivatalos dátumul. Így a fiatalok, diákok a tanítási szünetben, de még a vizsgaidőszak előtti periódusban ráértek foglalkozni a témával.
  5. A Föld Napjának megünneplése csak 1990-ben vált nemzetközivé, egy Denis Hayes nevű elkötelezett környezetvédő és aktivista munkájának köszönhetően. 1990-ben, 141 országban tartottak rendezvényeket, előadásokat a Föld témájában, melyeket több mint 200 millió ember vett részt.
  6. A 2000-es év Föld Napja kiemelt témája a klímaváltozás volt. A felmérések alapján az ezen a napon megtartott rendezvényeknek köszönhetően hallott sok ember először a klímaváltozás létezéséről és annak feltételezett negatív hatásairól.
  7. 2011-ben 28 millió fát ültettek el Afganisztánban a Föld Napja alkalmából, a “Telepíts fákat, ne taposóaknákat” kezdeményezés keretében.
  8. 2012-ben, Pekingben több, mint 100.000 ember kerékpározott együtt, hogy felhívja a figyelmet a klímaváltozás és a környezetszennyezés témájára.
  9. 2013-ban, az indiai költő és diplomata Abhay Kumar által írt, egy az anya Földet dicsőítő költeményt tették meg a Föld Napja hivatalos himnuszául.
  10. 2016-ban 200 országból, több mint 1 milliárd ember vett részt valamilyen Föld Napja rendezvényen. Az azévi téma a “Fák a Földért” volt. Célul tűzték ki, hogy az ünnepnap megalapításának 50. évfordulójáig 7.8 milliárd fát ültetnek világszerte a Canopy Project keretében.

+1.  2020.04.22. a Föld Napja alapításának 50. évfordulója.

Forrás: Earthday.org; Thoughtco.com

Lyridák meteorraj

2020-ban április 22-én, kedden éri el a Lyridák meteorraj a maximumát, de kisebb intenzitással április 18 – 25. között megfigyelhetőek hullócsillagai a csillagfényes, felhőtlen égbolton.

E meteorraj ugyan nem tartozik a legnagyobbak közé, de az egyik legrégebben megfigyelt csillaghullás.  Maximumban óránként átlagosan 10-15 meteort várhatunk belőle, de időnként kitöréseket is produkál, 1982-ben például óránként 90 meteorral tetőzött. Ennek oka, hogy Földünk kb. 60 évente találkozik a raj szülő égitestjének, a Thatcher üstökösnek egy sűrűbb anyagszemcsékből álló porfelhőjével. Azaz a következő kiugróan látványos meteorhullásra még több évtizedet kell várni.

Történelmi feljegyzések szerint észlelése egészen i. e. 687-ig vezethető vissza. Minden év április 22- 24. táján figyelhetők meg elsősorban hullócsillagai. A Magyar Csillagászati Egyesület 2600 éves feljegyzéseket említ, de mivel aktivitása évről-évre jelentősen változik, hivatalos bejegyzése csak 1835-ben történt és egy francia csillagász, Dominique Arrago nevéhez fűződik. Nevét onnan kapta, hogy radiánsa a Lant (Lyra) csillagképben van, azaz úgy tűnik, mintha a hullócsillagok a Lant csillagkép (Lyra) felől érkeznének, a meteorok csóvája a Lant csillagkép legfényesebb csillaga felé mutat.

A hullócsillagokat az éjszaka közepén, éjfél után kevéssel érdemes figyelni, és mivel alacsony intenzitású, a sikeres megfigyelés egyik feltétele a mesterséges fényektől való mentes környezet. A nevét adó csillagkép, a Lant (Lyra) irányából érkeznek a Föld légkörébe, de mivel a radiáns már magasan (75 fok) jár az égen, ezért bármelyik irányban, az ég bármely területén feltűnhetnek.

Csernobili erdőtüzek

Friss hír!

Keddi híradások alapján, április 14-re sikerült megfékezni a térségben az erdőtüzeket. Több 100 tűzoltó rendületlen munkájának, illetve a térséget elérő esőmezőnek köszönhetően kedden már nem lángolt az erdő Csernobil közelében. Bízzunk benne, hogy így is marad a helyzet. Korábban már érkeztek hírek a sikeres oltásról, de később ismét feléledt a tűz.

***

A BBC értesülései szerint az Ukrajna északi részén, Kijev közelében, Csernobil tiltott övezetében, még április 5-én keletkezett erdőtüzeket vasárnapig nem sikerült megfékezni. Sőt a lángok már közelítették az elhagyatott csernobili atomerőmű épületeit és a radioaktív hulladékok tározóit.

A Greenpeace oroszországi szervezetének adatai alapján egy nagyobb 34 ezer hektáros, és egy kisebb, 12 ezer hektáros területet érintenek most a lángok az erőműtől kissé kelet, északkelet irányban.
A helyi hatóságok továbbra is azt állítják, hogy a tűz nem jelent sugárzás veszélyt, noha a képek alapján már valóban csak pár km-re vannak a lángok az elhagyott erőműtől és a radioaktív hulladékok tározóitól.

A Sentinel műhold által, vasárnap (04.12.) készített fényképeken, a derült égboltnak köszönhetően jól látható a füst a térségben:

A Sentinel műhold felvétele április 12-én, az erőmű térségéből.

A térségről készül Google térképen jól beazonosítható az erőmű hűtőtava:

Az elhagyott csernobili atomerőmű hűtőtava és a 4-es blokk (Google map)

A hazai sugárzási adatokat akár mi is figyelemmel kísérhetjük az Európai Radiológiai Adatcsere Platform (EURDEP) segítségével. Az Európai Unió minden tagországa számára kötelező jellegű az adatszolgáltatás, de az Unión kívüli országok is csatlakozhatnak a kezdeményezéshez.
A program által készített térképet megtalálják honlapunkon is a Jelenidő/Háttérsugárzás aloldalon.

#Maradjotthon – de ne azért!

Az emberiséget sújtó járványügyi vészhelyzet miatt lassan egy teljes hónapja bezártak az iskolák, rengetegen kényszerültek ilyen/olyan szabadságra, váltak munka nélkülivé, lejtmenetben a gazdaságunk, komoly károkat okozó fagyokkal indult az április, de szárazság is van… és itt lehetne még biztosan sorolni mi mindennel kell most megbirkóznunk. Ezek közé azonban nem tartozik az a rémhír, ami az elmúlt napokban Ukrajna egy bizonyos részén tomboló erdőtűzzel kapcsolatos. 

A közösségi médiában terjesztett, “Csernobili erdőtűzzel” kapcsolatos álhírben, hamisan az “Országos meteorológiai intézetre” hivatkoznak. (Ilyen szervezet nem is létezik.) Az Országos Meteorológiai Szolgálat határozottan elzárkózik a rémhírtől.

Amit mi látunk az az, hogy a magassági légáramlatok közelítőleg így alakulnak az elkövetkező napokban (GFS modell, wetterzentrale.de):

A következő 2-3 napban É-ÉNY-i irányú a légáramlás a magasabb légrétegekben, majd vasárnap D-DNY-ira fordul. Azaz nem az érintett térség felől, hanem végig épp ellenkezőleg, abba az irányba áramlik. Emellett az anticiklonnak köszönhetően (derült égbolt, eseménytelen felszínközeli időjárás) ami fent van, az fent is marad egyelőre.

Magyarországon működő, sugárzás méréssel és védelemmel foglakozó hivatalos szervezetek/rendszerek:

  • Országos Atomenergiai Hivatal (OAH)
  • Országos Környezeti Sugárvédelmi Ellenőrző Rendszer (OKSER)
  • Országos Sugárfigyelő, Jelző és Ellenőrző Rendszer (OSJER)

Jelenleg 115 mérőállomáson mérik a radioaktív háttérsugárzást.

Az OAH április 8-i tájékoztatása alapján Magyarországon eddig nem emelkedett a háttérsugárzás a Csernobil melletti erdőtűz miatt. Közleményükben az is olvasható, hogy az ukrán hatóságok tájékoztatása szerint a helyszín közelében mért háttérsugárzás értékek ugyan növekedtek, de nem haladják meg az ott megengedett szintet.

Az Európai Uniós REM (Radioactivity Environmental Monitoring) kutatási program a térség sugárzási adatainak rendszerezését, összegyűjtését koordinálja.
Az általuk készített térképen nyomon követhetőek az egyes országokból beérkező mérési adatok. Részletesebb térkép itt érhető el: REM Map

Az alábbi térképen a “Monitoring networks” menüpontra kattintva elérhetjük az egyes állomások mérési adatait is.


Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság oldalán található tájékoztatóban az olvasható, hogy a háttérsugárzásból eredő egyenérték dózisteljesítmény mértékegysége a nanosievert/óra, rövid jele: nSv/h. Leírják, hogy a természetes háttérsugárzás átlag mértéke Magyarországon 50-180 nSv/óra körül ingadozik. Ez az érték függ a többek között a helyi természeti adottságoktól, pl. a tengerszint feletti magasságtól, a talaj típusától. Az ingadozást természeti hatások, időjárási körülmények (légnyomás, csapadék típusa, mennyisége és intenzitása) változásai is befolyásolják. A figyelmeztetési szint 250 nSv/óra, a riasztási szint 500 nSv/óra.

Fagyos tavaszi éjszakák

Március utolsó, illetve április első napjain erős fagyokkal indultak a napok. Ez nem meglepő vagy ritka ebben az időszakban, de az enyhe tavaszkezdet miatt korán meginduló természet jelentős károkat szenvedhet.

A gyümölcsfák már országszerte virágba borultak, a szőlőültetvényekben is megindult az “élet”, a vetések is kibújtak a földből. A tavaszi derült, szélcsendes éjszakákra jellemző erőteljes kisugárzás erős fagyokat, ún. kisugárzási fagyokat okozhat, mely akár az egész éves termést elviheti. Ezért a gazdák számos módszerrel próbálják megvédeni, amit lehet: füstölés, mesterséges köd előállítása, vízpermetezés, mesterséges szélkeltés, a friss hajtásoknál, alacsony növényeknél takarás, elárasztás.
A kisugárzási fagyok kialakulásának oka, hogy szélcsendes idő, derült égbolt és alacsony páratartalom esetén, hő visszaverő részecskék hiányában, a földfelszín több hőt sugároz ki, mint amennyit napközben a napsugárzás adott. Jellemzője, hogy hőmérsékleti inverzió alakul ki, azaz a megszokottól eltérően az alsó néhány méteres légréteg hűl le erőteljesebben, míg a magasság növekedésével a hőmérséklet emelkedik. Azt a magasságot, ahol a levegő hőmérsékletének növekedése megáll, és újra csökkenővé válik „inverziós plafonnak”, az ez alatti légréteget pedig “inverziós rétegnek” hívjuk.

A mezőgazdaságban dolgozók számára jelentős kiadásokat, stresszt és munkát okozó fagyvédekezés számos formája szokatlan és egyben gyönyörű látványt nyújt a laikus szemnek:

 

Füstölés / paraffin gyertyák égetése

 

forrás: froststop.eu

forrás: froststop.eu

forrás: froststop.eu

forrás: froststop.eu

forrás: MTI/Varga György, Balatonvilágos. 2020.03.31.

forrás: MTI/Varga György, Balatonvilágos. 2020.03.31.

 

Vízpermet

 

forrás: University of Florida, áfonya föld védelme

forrás: Pártai Lucia 2020.03.31.

forrás: Pártai Lucia 2020.03.31.

forrás: midlandirrigation.com.au