Zúzmara vagy dér?

Télen nem csak a havazás festheti fehérré a tájat, hanem a zúzmara is hamisítatlan téli hangulatot tud teremteni.

Sokan összetévesztik a zúzmarát a dérrel, és tagadhatatlan, hogy mindkét időjárási jelenség a levegő páratartalmának fagypont alá hűlt felületeken való megfagyásával, jégképzésével keletkezik, de nem mindegy, hogy milyen körülmények között.

Dér:

Derült, szélcsendes időben képződik fagyos hajnalokon. Jellemzően vékony réteget képez, kis mennyiség keletkezik, mely a napkeltét követő hőmérséklet emelkedés hatására gyorsan elolvad.

 

Zúzmara:

Keletkezésének feltétele a ködös, fagyos időjárás, melyhez különböző erősségű légmozgás társulhat. Mivel a ködös időjárás miatt nincs számottevő hőmérséklet emelkedés, hosszabb élettartamú, akár hetekig fennálló jelenség is lehet. Igen veszélyessé is válhat, mert a folyamatosan hízó zúzmara súllya alatt leszakadhatnak vezetékek vagy nagyobb ágak is. A keletkezésekor jellemző szélerősségtől függően különböző tipusú zúzmara képződhet:

  • Durva zúzmara: Legalább mérsékelt, vagy erős szélben, túlhűlt vízcseppekből, ködcseppekből keletkezik. Keletkezését tehát megelőzi egy ködképződés. A lerakódás a tárgyak szél felőli oldalán nagyon vastaggá nőhet és ilyenkor tollakhoz hasonló kinövések jellemzik, amelyek a széllel szembe néznek. A durva zúzmara erősebben tapad a tárgyak felszínéhez, de azért lekaparható. A durva zúzmara egyenetlen összetételű, üvegszerű, de nem átlátszó képződmény.
durva zúzmara

durva zúzmara

  • Finom zúzmara: Jégkristályokból, jégtűkből álló, viszonylag vékony, könnyen lekaparható, lerázható kristályos réteg, amely szélcsendben vagy gyenge légáramlásban keletkezik és a tárgyak felszínét közel egyenletesen borítja. Általában –8° C alatti hőmérsékleten jön létre.
finom zúzmara

finom zúzmara

  • Jeges zúzmara: Az általa bevont tárgyak felszínén tömören összefüggő, amorf szerkezetű, általában átlátszó réteget képez, amely igen erősen tapad és ezért igen nehezen eltávolítható. Kialakulása 0 és –3° C között a legvalószínűbb, amikor a víz kifagyása lassabban megy végbe, így jobban be tud hatolni a résekbe, tömörebb réteget létrehozva.
tollas zúzmara

tollas zúzmara

Forrás: Wikipédia

Téli közlekedés

A téli félévben sokkal magasabb a baleseti statisztika és igen valószínű, hogy ezt nagyban befolyásolják az ebben az időszakban jelentősen megváltozó időjárási körülmények. A megelőzésben és a felkészülésben szeretnénk segíteni az alábbi írással.

A kedvelhető téli időjárás kérdése általában megosztja az embereket, van aki imádja a fagyokat, havat, jeget stb., mások viszont borzongva gondolnak a sötét, hideg, latyakos időszakra. Ez persze nézőpont kérdése és ebben a cikkben nem is célom bármelyik oldal mellett kardoskodni. Egy viszont biztos, a téli időjárás mindenkit ugyanúgy érint közlekedési szempontból.

Talán a legjobb, ha a “főszereplőket”, azaz a veszélyes körülményeket kialakító időjárási tényezőket vesszük sorba.

KÖD

Az ősz beköszöntével az egyik legnagyobb változást a reggeli köd szokta jelenteni. Igen veszélyes tud lenni, mert hirtelen változik a sűrűsége és így könnyen nagy sebességgel futhat bele az óvatlan autós egy sűrűbb ködfoltba, ahol nem csak a látótávolság csökkent ugrásszerűen, hanem a ködből kicsapódó párától nedves útfelszínen jelentősen megnő a féktávolság is. Sőt ha a hőmérséklet a talaj közelében fagypont körül alakul, könnyen le is fagy ez a nedvesség, ami az útfelületet is gyorsan tükörjéggé változtathatja.

Tanácsok:

  1. Párás időben, különösen ha a prognózis ködfoltokra hívja fel a figyelmet, mindenképpen óvatosan vezessenek. Úgy válasszanak utazási sebességet, hogy bármikor biztonságosra tudják azt mérsékelni. A baleset megelőzési szakemberek ajánlása az alábbi: 100 méteres látótávolság esetén ne haladjon gyorsabban 80 km/óra sebességnél, 50 méteres látótávolság esetén ne haladjon gyorsabban 50 km/óra sebességnél, 50 méter alatti látótávolság esetén pedig a 20-30 km/órás sebesség lehet a legbiztonságosabb.
  2. Amennyiben fel van szerelve autója ködlámpával, jó ha tudja, hogy a hátsó ködlámpa használata lakott területen nem engedélyezett. Ennek oka, hogy könnyen elvakíthatja az ön mögött haladó autóst. Ezért lakott területen kívül is csak akkor használja, ha az nem vakítja el az Ön mögött közlekedőt.
  3. A láthatóság csökkenésére a gyalog, illetve kerékpárral közlekedők is gondoljanak! Utóbbiak mindenképp gondoskodjanak a megfelelő kivilágításról, fényvisszaverő öltözékről, és ha lehet még körültekintőbben közlekedjenek forgalomban. A legjobb, ha azt feltételezik, hogy nem látja őket az autó és ennek megfelelően váltanak irányt, adnak elsőbbséget, még akkor is, ha KRESZ alapján nem lenne rá szükség.

ESŐ

Ősszel gyakoribbá válnak a csendes, de tartós és az egész országot is érintő esők. Vizes útfelületen közismert, hogy megnő a fékút, azaz az a távolság, ami alatt az autó képes megállni. Száraz időben 50 km/óra sebességnél a fékút 20-25 méter, pár csepp eső hatására viszont akár 80-100 métert is megtesz a gépkocsi a fékezéstől a megállásig. Persze mindezt befolyásolhatja a gumiabroncs minősége és a vezető tapasztaltsága. Az már kevésbé közismert, hogy miért nő meg ennyire a féktávolság az eső hatására. Nos, a víz kitölti az útfelszínben lévő egyenetlenségeket, mélyedéseket, ezzel jelentősen lecsökkentve az abroncs és az út közötti tapadási felületet. Itt érdemes beszélni egy érdekes szakkifejezésről, az aquaplaning-ról. Magyarosabban talán vízen-futásnak lehetne hívni. Ez a jelenség erős esőben alakulhat ki. Azt jelenti, hogy a gumiabroncs profilja nem tudja tovább kiszorítani az útpályán lévő vizet. Ennek eredményeként az autó rövid ideig szinte siklik a vízfelszínen, a kormány könnyűvé válik és a gépjármű akár irányíthatatlanná is válhat. Az esős időjárás nem csak a féktávolságot növeli, hanem a szélvédő átláthatóságát is csökkenti.

Tanácsok:

  1. Esős körülmények között is az első és legfontosabb a haladási sebesség mérséklése.
  2. Ellenőrizze gyakrabban az ablaktörlő folyadékot és pótolja, ha már fogyóban van. Gondoljon a fagyállóságra is!
  3. Tartson biztonságos követési távolságot, gondolva a fékút megnövekedésére és egyben megakadályozva, hogy a túl sok, felverődő víz és sár átláthatatlanná tegye a szélvédőt.
  4. Vízen-futás kialakulása esetén tartsa a kormányt egyenesen irányban és fékezés helyett inkább használja a kuplungot. A túl alacsony gumiabroncsnyomás és a nem megfelelő abroncsprofil elősegíti a vízen-futás kialakulását. Ezért gondoskodjon arról, hogy az autónak megfelelőek legyenek az abroncsai.
  5. Gondoljon a gyalogosokra is! Az út szélén összegyűlt esővizet sokszor fröcskölik a járókelőkre az óvatlan autósok.

 

HÓ, HAVAS ESŐ, ÓNOS ESŐ

A téli csapadék közlekedésre gyakorolt hatása lényegében megegyezik az esőével, csak  hatványozottan igaz és adódik hozzá még pár extra is. Havas latyakos úton a féktávolság tovább nő és a kormányozhatóság is jelentősen csökken. Könnyen alakul ki az aquaplaning-hoz hasonló helyzet. Aki pedig már vezetett vagy akár csak gyalogosan próbált közlekedni ónos esőben, az tudja, hogy olyankor szinte lehetetlen megállni vagy kormányozni.

Tanácsok:

  1. Sose induljon el havas vagy jeges szélvédővel! Persze senki sem szereti tisztogatni az autót, pláne nem egy fagyos, zord reggelen, de ne elégedjünk meg a “lőrésekkel”, hiszen akár az élete is múlhat rajta. Hó esetén gondoljon arra, hogy indulást követően a tiszta szélvédő pillanatok alatt újra havas lesz, ha a motorházat nem tisztítja meg. Ugyanez igaz a tetőre, ahonnan az első nagyobb fékezéskor zúdul előre a hó.
  2. Téli gumi, téli gumi, téli gumi! Az elmúlt években szerencsére már egyre többen veszik komolyan a téli és a nyári gumik hasznosságát, de a költségek miatt sokan csak a kormányzott, meghajtott kerekekre tesznek, pedig nem csak üzleti fogás, mikor hangsúlyozzák, hogy mind a 4 kerékre tanácsos a téli abroncsok felszerelése. A cserére nem az első havazás idején kell sort keríteni, hanem már jóval korábban. Általában már az őszi időszakban jól lecserélni a gumikat, hiszen a téli abroncsok a gumikeverékük miatt már + 7°C-nál is jobb tapadást biztosítanak nyári változatuknál.
  3. Kis helyen elfér és vészhelyzetben igazán jól jön a hólánc, ezért érdemes betenni a csomagtartóba. Aki pedig már próbált havazásban hóláncot feltenni, az tudja, hogy egy  kesztyű is “aranyat ér”, ezért azt is tegyünk mellé.
  4. Havazás esetén hasznos kellék lehet még egy lapát, egy kisebb seprű és egy jó meleg takaró is.
  5. Ugyancsak fontos kellék a gumi hótálca, ami szinte minden autóban alapfelszereltség, de sokan kedvelik nyáron inkább a textil vagy szövet szőnyegek használatát.
  6. Csúszós úton, érdemes észben tartani, hogy a legfontosabb a higgadtság: kerüljük a hirtelen mozdulatokat! A hirtelen kormányzás, illetve a hirtelen, erős fékezés szinte minden esetben tapadásvesztéssel jár, és elkezdhet csúszni az autó orra. Ez az alulkormányozottság. Tapasztalatok szerint ilyen helyzetben a legtöbben rosszul reagálnak és még erősebben rákormányoznak, pedig ezzel tovább rontják a dolgot. Ilyenkor a legjobb, ha a kormányzás szögén nem változtatnak, vagy kicsit visszakormányoznak, ezzel ugyanis hamarabb helyreállítható a tapadás. Egy kis lassulás után pedig várhatóan ugyanazzal a kormánymozdulattal már megfelelően elfordul az autó.
  7. Másik eshetőség a túlkormányozottság, amikor az autó hátsó része kezd csúszni. Ez a fajta megcsúszás veszélyesebb, igen nehéz megfogni és megakadályozni, hogy az autó ne csapódjon át a másik irányba. Ilyenkor a csúszásnak megfelelő irányban kell ellenkormányozni az autót addig, míg az meg nem áll a csúszásban. Ha megállt a csúszás, a kormányt gyorsan vissza kell tekerni egyenesbe. Így kerülhető el, hogy a másik irányba még nagyobb lendülettel csapódjon ki az autó. Másként körülírva mindig arra kell kormányozni, ahová az ember menni akar. A kézifékkel előidézett, úgynevezett “driftelés” is egy akarattal előidézett túlkormányozottság.

FAGY

A fagy, illetve a fagyos időben kialakuló jegesedés még szép, napos időben is okozhat balesetveszélyes helyzetet. Az útfelszínre nem csak az “égből” juthat nedvesség, hanem bármilyen más okból is. Az útfelszínre fagyott vékony vízréteg pedig jégpályává változhat fagy esetén. Hegyvidéken az olvadó hó, vagy egy csőtörés akár járhatatlanná is teheti az utakat.

Tanácsok:

  1. Jeges utakon is előfordulhat alul- vagy túlkormányozottság. Ilyen esetben az előző bekezdésben leírtaknak megfelelően kell cselekedni.
  2. Már +7 °C-tól kezdve ajánlott a téli gumiabroncsok használata, hiszen annak tapadása sokkal jobb, mint a nyári gumiké.
  3. A hidakon és a felüljárókon a jegesedés gyorsabban alakul ki, ezért ezeken a helyeken ezt figyelembe véve kell közlekedni.
  4. Fagyos reggeleken, a szabadban parkoló autók szélvédőjét meg kell tisztítani! Erre különböző módszerek vannak, de a legelterjedtebb a jégkaparók használata. Óvatosan azonban ezekkel is, mert a túl kemény anyagból készült változatok összekarcolhatják az üveget.
  5. Ha a prognózisban keményebb hajnali fagyokra hívjuk fel a figyelmet, érdemes meggondolni az autómosatást, különösen a szabadban parkoló járművek esetén. Könnyen előfordulhat ugyanis, hogy az ajtók réseiben, illetve a zárakban “megbúvó” nedvesség megfagy és kinyithatatlanná teszi az ajtót. Ez a helyzet esőt vagy havazást követő erős fagynál is bekövetkezhet, ezért érdemes jégoldót is beszerezni. De ne az autóban tárolja, hanem a táskájában vagy a zsebében, mert a befagyott ajtót nem tudja kinyitni azzal a jégoldóval, ami az ajtó mögött van!
  6. Az ablaktörlőt csak akkor üzemeltesse, ha már sikerült körülötte feloldani a jeget, mert a lefagyott gumi leszakadhat és használhatatlanná válik.
  7. Még a fagyok beköszönte előtt készítse fel autóját. Ellenőrizze az akkumulátor állapotát, töltse fel a tartályokat fagyálló folyadékkal és a tél folyamán rendszeresen ellenőrizze ezeket. Kemény fagyok esetén gyakran adják fel a szolgálatot a gyengébb akkumulátorok. Ha ritkábban használja az autót és ilyenre hívja fel az előrejelzés a figyelmet, érdemes előző nap beindítani és egy kicsit járatni az autót vagy esetleg elmenni vele egy rövid útra. Akku problémák esetére jól jöhet az autóban egy “bikakábel”. Ennek segítségével, egy másik autó aksijára kötve el tudjuk indítani lemerülés után is az autót, vagy tudunk másnak segíteni ugyanilyen esetben.

Hideg légpárna

A téli időszakban hazánkban gyakran kialakuló időjárási helyzet az ún. “hideg légpárna”. De mit is jelent ez pontosan, és változatlansága ellenére miért jelent mégis nehézséget a meteorológus számára?

Kialakulásának egy egyszerű, általános iskolában mindenki által már megismert fizikai törvényszerűség az alapja: a hideg levegő nehezebb a melegnél. Gyakoriságának oka pedig a hazánk földrajzi elhelyezkedéséből, a Kárpát-medence felszínformájából adódik. Mikor megszűnik a térségbe beáramló hideg levegő utánpótlása, előbb vagy utóbb enyhébb, nedvesebb levegő érkezik fölénk. Miután a medencét hideg levegő töltötte ki, az újonnan érkező könnyebb, melegebb levegő -hacsak érkezése nem jár erős széllel- a fizikai törvénynek megfelelően a medencében megülepedett hideg levegőt nem tudja megbolygatni, nem tud a talaj közelébe kerülni, viszont pár száz méter magasságban mintegy búraként borítja be a medencét.

A végeredmény az, hogy köd keletkezik images (310×163)számottevő légmozgás hiányában a köd sűrűsödik, és nem tud felszállni images (310×163) a hőmérséklet stabilizálódik körülbelül azon a szinten, amikor ködös lett a levegő.

A köd pár nap elteltével megemelkedik, sűrű rétegfelhőzetet alkot, mely alatt a hőmérséklet is emelkedhet pár fokkal, viszont légmozgás továbbra sincs, ezért napról napra szennyezettebbé válik a felhőréteg alatti levegő. A szmogos, ködös időben szórványosan, de bárhol kialakulhat szitálás, ami a fagypont alatti hőmérsékletnek köszönhetően ónos eső és hószállingózás formájában jelentkezik. Hideg légpárna esetén gyakori és látványos, viszont előre nem jelezhető jelenség az ipari havazások kialakulása. Erről a jelenségről ebben a cikkünkben olvashatnak images (310×163) Ipari havazás – az meg mi?

Minél hidegebb van, annál nagyobb esély van a hideg légpárna kialakulására, sőt, ha hóréteg is borítja a felszínt, az hűti a felette lévő levegőt, tartósítja a hideg, fagyos levegőt.

A köd- és rétegfelhőzet alatt jelentősen növekvő légszennyezettség forrása elsősorban a fűtés, az ipari szennyezés és a gépjárműforgalom. Annak, hogy napról napra rosszabb a levegő minősége, az is az oka, hogy a köd megemelkedésével a talaj szintjén már nincsenek nagy számban páracseppek, amelyek valamelyest megkötnék a szálló port, a levegőben lévő égéstermékeket.

Meddig tart a szürke idő?

A magasban történő kisebb hőmérsékleti változás, illetve a légáramlás irányának megváltozása gyakran eredményezhet átmeneti, foltokban bekövetkező javulást, ami metetorológus szemmel minimális különbséget jelent a légköri helyzetben, így meglehetősen nehezen előrejelezhető, de a konkrétan megtapasztalható időjárásban ez az apróság jelentős különbséget jelent, hiszen a szürke fagyos ködfelhőzet kis körzetekben eloszlik, ami ragyogó napsütéses, enyhébb időjárást eredményez.
A hideg levegő a medence alján gyűlik össze, melyet a ködből kialakult rétegfelhőzet borít be palan-, illetve párnaszerűen. A hegyekben tapasztalható időjárás ilyenkor nagyban eltér a síkvidékitől. Ahogy az úszómedencében is a víz a medence belsejében található, a perem pedig a vízszint fölé emelkedik, úgy a Kárpát-medencét körülhatároló hegyek, illetve a medencében található hasonlóan magas hegycsúcsok is a ködtenger fölé magasodnak. Azaz a hegyekben gyakran tapasztalható ilyenkor szikrázó napsütés a nappali időszakban. Éjszakánként a napsugárzás megszűntével kissé hűl a magasban található légtömeg is, így gyakran a hegyekben is megjelenik a köd, megemelkedik a mélyebben található hideg, párás légtömeg, majd nappal a melegedés hatására ismét pár métert visszahúzódik.

A hidegpárnának mindig egy erősebb széllel is járó hidegfront érkezése vet véget. A megerősödő szél felszaggatja a ködöt, átkeveri a talaj közelében megrekedt hideg levegőt a magasban található enyhébb levegővel, és ezzel kezdetben enyhülést hoz, majd a front átvonulását követően csökken a hőmérséklet.

Novemberi Jeles Napok

November az utolsó őszi hónap a naptár szerint. Az időjárás e hónapban már egyre téliesebb oldalát mutatja: jellemzően ebben a hónapban hullik először hó hazánkban, illetve a hajnali, 2 méteren is mérhető fagyok gyakorisága is megnő. A hideg szelek a hónap végére az utolsó színes faleveleket is letépik.

Az éghajlati statisztikák szerint a jellemző minimum hőmérséklet 0-2, míg a jellemző maximum hőmérséklet 7-9 oC, 40-56 mm csapadék hullik a hónap folyamán és jelentősen visszaesik a napsütéses órák száma. Míg október folyamán még 140-170 órát süt a nap, addig novemberben már csak 50-80 órányi napfény a jellemző. Gyakoriak a szürke, ködfelhős, komor napok, melyek sokakra álmosító, lehangoló hatással vannak.

  • november 1.: 1781-ben, ezen a napon kezdődött rendszeres időjárás-észlelés Budán. A mérőállomás 1848-ban lerombolódott, így a mérés megszakadt és csak 1861 indult újra.
  • november 1.: Mindszentek napja. A népi időjóslás szerint ha Mindenszentek nedves, akkor lágy, ha száraz, akkor kemény tél következik.
  • november 5-12.: Ekkor figyelhetők meg a Taurid meteorraj hullócsillagai. A legjobb idő a csillagvadászatra az éjféli órák, amikor a Taurus csillagkép magasan helyezkedik el az égbolton.
  • november 7.: 2005 nov. 07. környékén több szemtanú is meteor becsapódását észlelte az Egyesült Államokhoz tartozó Alaszka államban. A becsapódó meteor átmérőjét kosár és futball labda közöttire becsülték a szemtanúk. A becsapódást követően meteorzáport észleltek, amely látványos “tűzijátékot” okozott az alaszkai égbolton. Szakértők szerint a Föld ebben az időben haladt át a Taurid meteorrajon, s áthaladás során csapódhatott be egy kődarab.
  • november 8.: 1781-ben ezen adták közre az első nyomtatásban is megjelent időjárási adat Budáról. Észlelő Weiss Ferenc volt, aki az észleléseket már 1780-tól megkezdte, de ekkor jelentette meg először.
  • november 11.: Márton napja. A sok-sok “libás” népszokás mellett időjárás jóslási hagyománya is van ennek a napnak. Úgy tartják, hogy borús Márton, borús telet jelent, illetve Márton napi esőre fagy, szárazság következik. Ha Márton napján a lúd jégen jár, Karácsonykor sárban botorkál, s ha a körötte lévő napokon is napos az idő, ha „Márton nyara van”, akkor igen kemény hideg tél jön.
  • november 12-25.: Átlagosan ezen időszakban következik be az első havazás hazánkban, míg a fővárosban átlagosan november 18-22. között hullik először hó.
  • november 14-21.: Ekkor figyelhetőek meg a Leonidák-meteorraj hullócsillagai. A Leonida elnevezés onnan ered, hogy az Oroszlán (Leo) csillagkép irányából látható a meteorok érkezése. Intenzitása változó, attól függően, hogy a Föld épp napközelben van-e.
  • november 19: Erzsébet megmutatja a decembert, ha ugyanis ezen a napon esik, akkor enyhe lesz a tél. S nem feledendő, ha „Erzsébet megrázza a pöndölyét”, azaz napján esik a hó, lészen hó karácsonykor is.
  • november 20.: A Balaton legkorábbi befagyása. Zách Alfréd jegyezte fel, hogy 1914-ben ezen a napon már jég volt hazánk legnagyobb tavának felszínén.
  • november 23.: 1977. november 23-án bocsátották fel a Meteosat-1 -et, az első európai meteorológiai műholdat. A műhold Afrika fölött, az Egyenlítő magasságában kering a Földdel együtt. Onnan készít képeket.
  • november 25.: Katalin napja. Ilyenkor a néphagyomány szerint a lányoknak megjósolhatják a leendő férjük nevét. Ezen kívül sok helyen “Katalin ágat” tesznek vízbe, hogy Karácsonyra kizöldüljön. És természetesen időjósló hiedelmek is fűződnek a naphoz: “Ha Katalin kopog, Karácsony locsog”. Azaz a Katalin napi időjárással ellentétes idő lesz Karácsonykor.
  • november 30.: András napja. Fehér András, rossz év, Víg András, víg év. Az András napján leszelt, besózott, a 12 hónapról elnevezett hagymakarikák kalendáriuma szerint azok a hónapok, amelyeken újév reggeléig elolvad a só, esősek lesznek majd.
1781-ben kezdődött rendszeres időjárás-észlelés Budán. A mérőállomás 1848-ban lerombolódott, így a mérés megszakadt, és csak 1861 indult újra.

Óraállítás, itt a tél

2020 október 25-én, vasárnap hajnalban 3:00 órakor 2:00 órára, azaz 1 órával vissza kell állítani az órákat. Ezzel elkezdődik hazánkban a téli időszámítás.

Évek óta tervezik ennek az évi kétszeri óraállításnak az eltörlését:

Az Európai Parlament felkérésére az Európai Bizottság még 2018 nyarán nyilvános konzultációt folytatott az óraállítás kérdésében, amelyre 4,6 millió válasz érkezett be. Ez az Európai Bizottság által szervezett nyilvános konzultációk esetében valaha tapasztalt legmagasabb válaszadási szám. A válaszadók 84%-a támogatta az évszakokhoz kapcsolódó óraátállítás megszüntetését.

Ennek következményeként az Európai Parlament döntött az óraállítások eltörléséről. Mindezek ellenére az óraállítás megszüntetése több éve csúszik. Legutóbb, a korábban tervezett 2019-es év helyett a 2021-es évet tűzték ki célul.

A tagállamok szabad döntési jogot kaptak abban a kérdésben, hogy a téli vagy a nyári időszámítást rögzítenék. Egy javaslat szerint a nyári időszámítást választó országokban 2021. március 27-én, a télit választóknak október 31-én kellene utoljára állítaniuk az órát.

Itthon, a legutóbbi (2020.03.29.) óraállítás idejéig nem született döntés a kérdésben. A Miniszterelnökségi sajtóiroda közleménye szerint “A kormány egyelőre nem foglalkozott a kérdéssel. A magyar emberek véleményét figyelembe véve, a későbbiekben kíván dönteni az ügyben.”

Azóta sem érkezett hír a témában, így egyelőre egy biztos: idén még átállítjuk az órákat téli időszámításra, majd tavasszal valószínűleg a nyári időszámításra. Utána a kormány döntése alapján vagy marad a nyári időszámítás, vagy 2021 őszén még egy téli állítás következik.

Nem könnyű a döntés:

  1. Ha Magyarország a nyári időszámítást választja az új rendszerben, akkor a tél derekán  bőven iskola- és munkakezdést követően, 8:30  körül kel majd fel a nap, délutánonként viszont legkorábban is csak 17:00-t követően lenne sötét.
  2. Amennyiben a téli időszámítás mellett döntenénk, nyaranta már hajnali 4:00-kor világosodhat a leghosszabb nappalokon.

A Budapesti Alvásközpont, Benyovszky Orvosi Központ témával kapcsolatos állásfoglalása, hogy a reggeli, sötétben kényszerített ébredés nagyban visszaveti a teljesítményt. Ha sötétben kell elkezdeni a napot, az jóval nagyobb mértékben veszi igénybe, meríti le a szervezetet, mint ha délután egy órával korábban kapcsolunk villanyt. Ez alapján a téli időszámítás lenne optimális.

A korábbi felmérések alapján azonban az emberek többsége mégis a nyári időszámítást tartja jobb megoldásnak.

Meteorológus szemmel ugyancsak a téli időszámítás a jobb döntés. Ennek oka, hogy az előrejelzések alapjául szolgáló előrejelző modellek eredményei így egy órával hamarabb elérhetőek, azaz hamarabb készülhet el a friss adatokon alapuló prognózis, ami mind télen mind nyáron fontos a veszélyes időjárási helyzetek rövid távú előrejelzéséhez.

A Nap járása is a téli időszámítást sugallja ideálisnak, hiszen a mi földrajzi hosszúsági körünkön (keleti hosszúság 15-20°) a téli időszámítás alatt jár a Nap égi útjának legmagasabb pontján déli 12:00 közelében. Ez ugyancsak a szervezet bioritmusának megfelelő működéséhez fontos tényező.

 

TÖRTÉNETE

Az óraátállítás atyjának Benjamin Franklin amerikai feltalálót és politikust tekintik: ő volt az első, aki 1784-ben a Journal de Paris című lapban írt szatirikus esszében azt javasolta a franciáknak, hogy kezdjék korábban a napjaikat, hogy spórolni tudjanak a gyertyával.

A téli/nyári időszámítás miatti óraállítást Európában először 1916-ban, Franciaországban, Németországban, a Brit Birodalomban és az Osztrák-Magyar Monarchiában vezették be. Fő  célja az első világháború alatti áramfogyasztás csökkentés volt, azaz hogy a világosság idejére helyezzék át a tevékenységeket, és így csökkentsék a mesterséges világítást.

Magyarországon először 1916-tól 1920-ig volt nyári időszámítás, majd a következő háborús spórolásban újra bevezették. 1941-től egészen 1949-ig élt a rendszer. 1954-től 1957-ig az esti termelésre hivatkozva újra át kellett állítani nyáron az órákat, utána pedig 1980-ban tértek ehhez vissza az elszabaduló energiaárak miatt.

 

 

 

 

Jönnek az Orionidák

Az Orionidák meteorraj csúcspontja minden évben október 21-22-re esik. Ez a hónap 2. hullócsillag zápora, alig 10 nappal ezelőtt volt megfigyelhető a Drakonidák meteorraj.

Ez a csillaghullás messze nem olyan látványos, mint az augusztusi, az évszakban már gyakoribb borongós, párás időjárás is gyakran ellehetetlenítik a megfigyelést, de a szerencsésebbek ilyenkor is megpillanthatnak egy-egy hullócsillagot.

Az Orionidák maximuma nem olyan éles, mint a Quadrantidáké (január), ami csak pár óráig tart, vagy a Perseidáké (augusztus), amely gyakorlatilag egy éjszakára koncentrálódik, hanem több napon át tart. Október 21-23. között gyakorlatilag egy hosszan elnyúló, folyamatos maximumot látunk, és október 2. és november 7. között bármelyik nap láthatunk egy-egy hullócsillagot. Ennek oka, hogy az Orionidák már jobban szétterült raj, mint a fent említettek.

A DK-i égbolt felé nézve látható csillagképek és az Orionida hullócsillagok radiánsa.

 

A jelenség szabad szemmel is megfigyelhető tiszta égbolt mellett. A legtöbb hullócsillagra éjfél és napfelkelte között számíthatunk. Csúcsidőszakban óránként 15-20 hullócsillag tűnhet fel az égbolton.

Nevét onnan kapta, hogy a legtöbb hullócsillagot a Földről nézve az Orion csillagképből (Íjász)  kisugározva lehet látni. Az Orion hajnalban a déli égbolt irányában, magasan a horizont felett látható.

Az Orionida meteorrajt legkorábban középkori kínai észlelők említették, de európai említést csak 1864-ből találtak.

Forrás: Vega Csillagászati Egyesület

2020/2021-es téli félév első havazása

A napokig tartó esőzést okozó ciklon hátoldalán érkező hidegfront és a vele beáramló hideg levegő megtette hatását: hazánk északi hegyeinek magasabb csúcsain tartósabb havazásba váltott a csapadék halmazállapota.

Október 14-én, hajnalban megérkezett a 2020-21-es téli félév első havazása:

Reggeli webkamerakép a Mátraszentistváni Síparkból (https://sipark.hu)  Aktuális kép a képre kattintva.

 

Reggeli webkamerakép a Nagy Hideg-hegyről (https://nagyhideghegy.hu)  Aktuális kép a képre kattintva.

 

Reggeli webkamerakép Kékestetőről (https://kekesteto.hu)  Aktuális kép a képre kattintva.

Őszi kémia

Ősszel csodálatos színekben pompáznak a fák, bokrok levelei, mielőtt végleg lehullanának és beköszöntene a kopár tél a maga “csontváz szerű” lombkoronáival. Gyerekkoromban, kirándulások alkalmával gyakran ugratott azzal édesapám, hogy megdorgált, amiért kiszöktem és össze-vissza pingáltam az erdőt.

De ha az ok nem egy huncut manó csínytevése, akkor vajon miért vált színt a természet ebben az időszakban?

Sokaknak újdonságként hangozhat, hogy az ősszel megjelenő színkavalkád egész évben megtalálható a levelekben. A különbség a zöld szín, illetve az ezt a színt adó klorofill (C55H70MgN4O6) nevű anyag mennyisége. Ez az anyag ugyanis a levelek zöld festékanyaga, mely a napos tavaszi, nyári időszakban annyira nagy számban található a levelekben, hogy elnyomja a többi jelenlévő színt adó festékanyagot.

Az élet fenntartásában fontos szerepet játszanak a porfirinek. Porfirin gyűrűk magnéziummal összekapcsolódva alkotják a klorofillt, mely a napfényből szerez energiát, hogy fotoszintézis során tápanyagot állítson elő a növény számára, azaz fenntartsa az életet a Földön.

Minden ősszel mégis több millió tonna klorofill bomlik el néhány hét alatt.  A trópusokon még nagyobb mértékű bomlás játszódik le a száraz évszak kezdetén. A talajban rendszerint kevés magnézium van, ezért az őszi időszakban, a napsugarak gyengülésével, a nappalok rövidülésével azok a növények, amelyeknek magnéziumra van szükségük, és elhullatják a leveleiket, hogy télre vizet tartalékoljanak, előbb rendszerint kivonják a magnéziumot, s a szárban vagy a gyökérben tárolják. A magnézium eltávolítása és így a klorofillmolekulák számának csökkenése miatt pirosodnak, sárgulnak, barnulnak meg a levelek. Az égerfa azonban, amely vízparton nő és könnyen juthat magnéziumhoz (gyakran baktériumok segítségével), zölden hullatja el a leveleit.

A sarkoktól a trópusok felé vonuló színhullám naponta 60-70 kilométert tesz meg Nyugat-Európában.

A klorofillmolekulák néhány nappal előbb bomlanak el, mint a levelekben található sárga-narancssárga vegyületek, a karotinoidok (C40H36), melyek ugyancsak egész évben jelen vannak, de kisebb számban, mint a klorofillmolekulák. Ennek köszönhető a sok sárga, narancssárga szín az erdőkben.

A még sok növénynél előforduló vörös, illetve lilás árnyalatot az okozza, hogy több egyszerű fenolvegyület vörös vagy lilás, vízben oldódó antocianiddá alakul át. Az antocianidok az eddigi pigmentanyagoktól eltérően tavasszal még nincsenek jelen a levelekben. Csak a nyár folyamán, annak is inkább a vége felé kezdi el termelni ezt a vegyületet a növény. Keletkezése szoros összefüggésben van az erős fényhatással és az ezzel kapcsolatosan alakuló cukortermeléssel és foszfát szint csökkenéssel. Ennek tudható be pl. az is, hogy ha a piros alma egyik fele kis területen sárga marad, ahol a napfény kevésbé éri.

Végül a barna színárnyalatot a csersav (tannin) idézi elő.

Ebből következik, hogy azokban a növények leveleiben, melyeknek magas az antocianid tartalmuk, a vörös, bordó szín lesz domináns, bár a cukortermelés csökkenésével ez is eltűnhet. Ilyenkor a stabilabb flavonoidok és karotinoidok színe kerül előtérbe, így lesz a levél sárga vagy narancsszínű. Azokban a növényekben, melyek nagy mennyiségű cseranyagot is tartalmaznak (pl. a tölgy), a barna szín jelenik meg ősszel a leveleken.

A talajban rendszerint kevés magnézium van, ezért azok a növények, amelyeknek magnéziumra van szükségük, és elhullatják a leveleiket, hogy télre vizet tartalékoljanak, előbb rendszerint kivonják a magnéziumot, s a szárban vagy a gyökérben tárolják. A magnézium eltávolítása miatt pirosodnak, sárgulnak, barnulnak meg a levelek. Az égerfa azonban, amely vízparton nő és könnyen juthat magnéziumhoz (gyakran baktériumok segítségével), zölden hullatja el a leveleit.

Októberi Jeles Napok

Október a 2. őszi hónap a naptár szerint és az 1. teljes őszi hónap csillagászati szempontból. Időjárásunkban e hónapban már jelentős változások következnek be a nyári időszakhoz képest, igaz a hónap elején még jellemzőek a tipikus “vénasszonyok nyara” vagy más néven “indián nyári” napok.

A népi időjóslás szerint október, azaz Mindszent hava ha zivataros, hideg és szeles lesz a tél. S a jövő tavaszra is jövendöl: úgy tartják, hozzá hasonló lesz majd a március időjárása. Ha októberben még meleg van, annak a „böjtje” egy hideg februárral jön el, az októberi hideg szelekért viszont enyhe január fog kárpótolni.

Az elmúlt évtizedek tanúsága szerint ebben a hónapban jelennek meg jellemzően az első fagyos hajnalok, kezdetben csak talaj mentén, később már 2 méteres magasságban is. Egyre gyakoribbak a hajnali ködfoltok, melyek a hónap második felében már gyakran makacsan megmaradnak a délutáni órákig vagy esetleg egész nap. Feltehetőleg éppen ezek miatt, illetve amiatt, hogy ebben a hónapban már jóval többen és többet kényszerülünk sötétben közlekedni ez a hónap kiugróan magas baleseti statisztikával rendelkezik. Egy, az Országos Balesetmegelőzési Bizottság által készített statisztika szerint az október a legbalesetveszélyesebb hónap. Kétszer annyi baleset következik be általában, mint februárban, ami ugyanezen kimutatás szerint a legkevésbé balesetveszélyes.

Az éghajlati statisztikák szerint a jellemző minimum hőmérséklet 4 / 7 °C, míg a jellemző maximum hőmérséklet 15 / 18 °C, 26-48 mm csapadék hullik és a napsütéses órák száma 142-170 óra körül van összesen a hónap folyamán.

  • október 4.: 1957-ben ezen a napon bocsátották fel az  1. mesterséges holdat,  a szovjet Sputnik1-et.  A műhold egy 56 cm átmérőjű, 83,6 kg súlyú gömb volt. Azon felül, hogy a technológia úttörője volt, ennek a műholdnak köszönhetjük a felső légköri rétegekről beszerzett első információkat, adatokat. Az eszköz 29,000 km/órával halad, így 96,2 percbe tellett neki a Föld megkerülése. 20.005 és 40.002 MHz-en sugárzott rádiójeleket, amit szerte a Földön foghattak az amatőr rádiósok is. A jelek sugárzása 22 napig tartott, amikor az energiaellátó elem kimerült. A műhold 1958 január 4-én érkezett vissza a légkörbe, ahol elégett a súrlódásnak köszönhetően. 60 millió km-t tett meg és 3 hónapot töltött a Föld körüli pályán.

  • október 4.: 1582-ben október 4. után 15. következett. XIII. Gergely pápa  rendeletére  ekkor hajtották végre a naptárreformot, mert az addig  alkalmazott  Julianus-naptár már 10 napos késésben volt.
  • október 6-20.: Átlagosan az első fagyos reggelek ezen időszakban következnek be hazánkban.
  • október 6.: Legkorábbi hóesés, amit eddig hazánkban regisztráltak. 1936-ban Tolmácson esett a hó. Igaz, van egy korábbi dátum is, amiről 1948. augusztus 13-án készültek feljegyzések. Akkor ugyanis Zircen észleltek hószállingózást.
  • október 6.: 1849. Aradi Vértanúk Napja. „Egész nap borús, ködös idő volt. De eső nem esett.” (történelmi feljegyzés)
  • október 6-10: Draconidák meteorraj  hullócsillagai ekkor figyelhetőek meg, amennyiben tiszta az égbolt. 2019-ben október 8-án lesz megfigyelhető legnagyobb eséllyel hullócsillag, ekkor éri el csúcspontját a meteorzápor.
  • október 13.: 1869-ben ezen a napon  született Anderkó Aurél meteorológus, egyetemi tanár, feltaláló, az esőmérő szerkezet megalkotója.
  • október 13.: A mérési statisztikák szerint ez a nap a legkisebb napi felmelegedés átlagos napja hazánkban. (1.2 C)
  • október 15.: Teréz napja. Ez a nap sokfelé a szüret kezdete, elsősorban az erdélyi magyar borvidékeken, de Somló hegyén is, Egerben Teréz-szedés a neve.
  • október 21.: Az Orionidák meteorraj csúcspontja. Ez a csillaghullás messze nem olyan látványos, mint az augusztusi, de a szerencsésebbek ilyenkor is megpillanthatnak egy-egy hullócsillagot. A csúcs általában 21-re esik, de október 20-24 között bármikor láthatunk hullócsillagot. A jelenség szabad szemmel is megfigyelhető, a legtöbbre éjfél és napfelkelte között számíthatunk, ebben az időben óránként 15-20 tűnhet fel. Nevét onnan kapta, hogy a legtöbb hullócsillagot a Földről nézve az Orion csillagképben lehet látni. Az Orion hajnalban a déli égbolt irányában, magasan a horizont felett látható.
  • október 21.: Orsolya napja. A népi tapasztalás azt mutatja, hogy a tél milyenségét leginkább Orsolya árulja el. Ha ilyenkor szép az idő, akkor az karácsonyig meg is marad.
  • október 26.: Dömötör napján ha hideg szél fúj, igen hideg lészen a tél is.
  • október 28.: Hegyalján ilyenkor kezdték Tokajon a szüretet. A szüreti szokások a szőlőszedés utolsó napjához kapcsolódnak. Simon, Júda napja is szorosan kötődött a juhászélethez – mint az ezt megelőző Demeter-nap is. Ekkorra a nyájak behajtását mindenképpen be kellett fejezni. Amennyiben szép idő van e napon, akkor jó termésre van kilátás a következő évben.

Drakonidák meteorraj – október első csillaghullása

Október 6-10. között figyelhető meg minden évben a Drakonidák meteorraj csillaghullása. A legtöbb hullócsillag, azaz a maximum október 8-ra esik. Nem ez az egyetlen októberi hullócsillag zápor: 19-24. között érkeznek az Orionidák.

 

Az északnyugati égbolt csillagképei és a Drakonidák radiánsa.

 

Megfigyelésükre már az esti órákban, a sötétedés beálltával megvan az esélyünk. Az általában alacsony intenzitású, a nyári csillaghullásokhoz képest sokkal kevésbé látványos Drakonida meteorraj maximuma idején átlagosan 10 meteor látható, de a viszonylag fiatal meteorraj (az 1900-as évek előtt még nem létezett) már többször lepte meg a megfigyelőket kiugróan magas hullócsillag számmal.

Az 1900-as napközelségkor, Michel Giacobini fedezte fel az üstököst. Nevét onnan kapta, hogy meteorjai a Nagy Göncöl és Kis Göncöl között található Sárkány csillagkép (Draco) felől sugároznak szét. Meteoritjait a felfedezőjéről elnevezett 21P/Giacobini-Zinner üstökös szórta szét.

Annak ellenére, hogy többnyire alacsony számú meteor kerül a légkörünkbe, több kiugró évet is feljegyeztek az elmúlt 100 évben:
Eddigi legintenzívebb éve 1933-ban volt, amikor európai megfigyelők a XX. század, sőt minden idők egyik legnagyobb meteorkitörésének lehettek szemtanúi. Az esti órákban jelentkező meteorvihar legaktívabb időszakában percenként 200-300 meteort lehetett látni, de az írországi Armagh Obszervatóriumból feljegyeztek egy olyan 5 másodperces időszakot, amikor nagyjából 100 Drakonida meteor tűnt fel az égen! A hullócsillagok többnyire halványak és lassúak voltak, de sok tűzgömböt (a Vénusznál fényesebbnek látszó meteor) is láttak.
A 6,5 évenként visszatérő üstökös 1940-ben nem okozott kitörést, 1946-ban viszont ismét jelentkezett a meteorraj, ekkor az észak-amerikai megfigyelők számoltak be 50-60 meteor/perces kitörésről. Az ezt követő években viszont jelentősen csökkent az intenzitása.

A 2000-es évek is hoztak már kiugró Drakonida záport: 2011-ben, európai észlelők 600 meteor/ óra intenzitásról számoltak be.