Augusztusi Jeles Napok

Augusztus hónap régi neve a rómaiaknál „Sextilis” volt, mert a hatodik (sextus) hónapja volt az esztendőnek. Ez az elnevezés maradt meg még a Julius Caesar-féle naptárreform után is (melyről a júliusi cikkünkben írtunk). Amikor azonban Augustus császárnak, Krisztus előtt 7-ben, az időközben újra felszaporodott szökőnapok miatt újabb naptárrendezést kellett végrehajtania, ennek a hónapnak a nevét is megváltoztatta. Miután életének legtöbb szerencsés eseménye ebben a hónapban játszódott le, ezért a saját felvett nevével jelölte meg ezt a hónapot. Azóta hívjuk Augustus-nak, azaz a magyar helyesírás szerint augusztusnak az utolsó nyári hónapot.

Augusztus még ugyan nyári hónapnak számít, de a napi hőmérséklet átlagos maximuma már csökkenni kezd, illetve a nappali órák száma is egyre kevesebb, korábban érkezik az este. Statisztikailag kimutatható az is, hogy augusztus 20. után, hazánkban igen gyakran vált az időjárás is, válik hűvösebbé csapadékosabbá. Mindezek ellenére számos szélsőségesen meleg napot regisztráltak ebben a hónapban is, pl.:

1990 augusztus 16., 37,4 oC, Nagykáta;

1943 augusztus 21., 39 oC, Budapest;

2000 augusztus 21., 41,7 oC, Békéscsaba.

  • augusztus 1.: 1861 augusztus 1-én jelent meg az angliai Times magazinban, nyomtatásban az első időjárási prognózis. Az előrejelzést Robert Fitzroy admirális, a Brit Kereskedelmi Tanács meteorológiai hivatalának vezetője állította össze.
  • augusztus 4.: Jósló Domonkos napja. A bánátiak szerint ellentétes téli időmutató nap, azaz ha Domonkos-napján nagyon meleg van, akkor télen nagyon hideg lesz, vagy ha Domonkos-napján hideg van, akkor enyhe télre számíthatunk.
  • augusztus 5.: Havas Boldog Asszony ünnepe Rómában. A hagyomány szerint a 352-366 között uralkodó Szent Liberius pápának álmában maga a Szűzanya adta tudtára, hol építsen számára méltó templomot Rómában. A pápa csodás álma 366. augusztus 5-re virradóra történt. Aznap reggel a Szentatya kinézve palotája ablakain, Róma hét halmának egyikén, az Esquilinuson fehéren tündöklő havat pillantott meg. A természeti csodát a Szűzanya jeleként értelmezte, ezért ezen a helyen építették fel a Santa Maria Maggiore bazilikát, amelyet azután augusztus 5-én szenteltek fel.
  • augusztus 7.: Szt. Donát, a villámoktól védő szent napja. Donáthoz különösen villámcsapás, jégeső távol tartásáért imádkoztak. A szőlőkben szobrot, kápolnát állítottak neki; a falvainkban, városainkban a templomok harangjait többnyire neki szentelték. Nyilvánvalóan abban a hitben, hogy a harangzúgás „visszaveri” a mennydörgést, és ami azzal jár: a harang érce felfogja a mennykőcsapást.
  • augusztus 10.: Lőrinc nap. Ha Pétertől (1.) Lőrincig (10.) nagy a hőség, soká fehér lesz a tél. Lőrinc után nincs zivatar. A dinnye majd szept. 5-én pisil.
  • augusztus 10.: 1841-ben ezen a napon állítólag kőeső esett Sopronban, a Magyar Kurír akkori híradása szerint.
  • augusztus 12.: Ezen a napon, illetve az e körüli éjszakákon figyelhetők meg Szent Lőrinc könnyei, azaz a Perseidák meteorraj tagjai az éjszakai égbolton. A meteorraj hullócsillagai július 17. és augusztus 24. között végig láthatók, de a legtöbb Perseida meteort augusztus 11-12-én láthatjuk, egy-két nappal Lőrinc napja után.
    A Perseidák (a Perseus csillagkép irányából érkező meteorok) valójában a Swift-Tuttle-üstökösből származó porszemcsék, melyek bolygónk felső légkörébe ütközve hozzák létre a látványos meteorjelenséget. Első megfigyelése Kr.u. 36-ban történt Kínában. A 8-11. században rendszeresen, később szórványosan említik a rajt, majd 1835-ben Adolphe Quételet a hivatásos nyugati tudomány számára is felfedezte a rajt, amely 1839-ben óránként 160 meteoros maximumot produkál.
  • augusztus 13.: Hazánkban ezen a napon figyelték meg a legkorábbi hóesést 1948-ban, Zircen.
  • augusztus 19.: A krónikák feljegyzése szerint ezen a napon, 1796-ban egy heves, jégesővel is járó zivatar folyamán egy 1 kg 12 dkg súlyú jégtömb esett le az égből Csokonyavisontán, Somogy-megyében.
  • augusztus 20.: 2006-ban a fővárosi ünnepség keretében rendezett tűzijátékot elérte egy igen erős zivatarlánc pontban a kezdéskor, azaz este 9-kor. 120 km/órás széllökéseket is mértek. A tömegben pánik tört ki. Egy fa a rakparton kidőlt, több embert maga alá temetett, 2-en meghaltak. 2-en a Dunába estek egy csónakról. Egy asszony szívrohamot kapott a pánikszerű menekülés közben.
  • augusztus 24.: Bertalan napja. Ezen a napon kezdődik a Szűz Hava. Sok helyen őszkezdő napnak tartják.

Szent Lőrinc könnyei

Az év egyik leglátványosabb és hazánkból jellemzően legjobban megfigyelhető csillaghullását az augusztusi Perszeidák meteorraj adja.

A Perszeidák első megfigyelése Kr.u. 36-ban történt Kínában. A meteorraj szülőégitestje a 109P/Swift-Tuttle üstökös, melyről ugyancsak maradtak vissza feljegyzések az ókori Kínából. A számítások szerint az üstökös már ezt megelőzően is keresztezhette a Föld pályáját, így akár sok ezer éves is lehet az áramlat, csak feljegyzések nem maradtak róla korábbról.

Az üstökös pályája mentén szétszórt por mára egy igen széles lepellé terebélyesedett, így már július második felében is láthatunk Perszeida meteorokat, természetesen ekkor még kis számban. A porfelhő legsűrűbb részén minden évben augusztus 11-13-a környékén haladunk át, de már a környező éjszakákon is igen jól megfigyelhető, intenzívebb meteortevékenységet láthatunk.


A meteorok a Perszeusz csillagkép irányából látszanak jönni, innen az elnevezés, de valójában nem onnan indulnak, így az égbolt bármely részén feltűnhetnek. A tapasztalatok szerint északi irányba nézve láthatjuk a legszebb rajtagokat.

Perszeusz, a görög mitológiában magának Zeusznak a fia. Anyja az argoszi királylány Danaé, akit Zeusz aranyeső képében termékenyített meg a mitológiai történet szerint.

Szent Lőrinc könnyeinek is nevezik ezt a csillaghullást. Szent Lőrinc a hagyomány szerint i.sz. 258 augusztus 10-én halt vértanúhalált. Akkoriban azonban még nem a mai időszámítást használták, így a két eseményt több száz évvel később kapcsolta össze a népnyelv.

Annak ellenére, hogy már az ókorban is készítettek feljegyzéseket a nyár végi csillaghullásokról, és későbbi időszakokból is több írásos dokumentáció található, ami foglalkozik a témával, csak viszonylag későn 1835-ben írta le pontosan a visszatérő ciklikusságot és a megfigyelés pontos irányát, azaz a Perseus csillagképet egy belga csillagász, polihisztor, Adolphe Quetelet. Azaz a Perseidák elnevezés is ekkortól használatos.

 

ÉSZLELÉS

Ugyan már július második felétől egészen augusztus végéig megfigyelhető egy-egy hullócsillag a nyári éjszakákban (július 17 – augusztus 24.). A fényes meteorok aránya augusztus 8. körül a legnagyobb, miközben a legtöbb meteor augusztus 11-13-án jelentkezik.

2021-ben a maximuma augusztus 12-ről 13-ára virradó éjszaka várható. A maximumán várt intenzitása idén ZHR=100, azaz ideális esetben (ha a radiánsa, azaz a látszólagos kiindulási pontja a fejünk felett a Zenitben tartózkodna és semmilyen zavaró tényező nem lépne fel) 1 óra alatt ennyi meteort figyelhetnénk meg.

A meteorok megfigyeléséhez nincs szükség távcsőre, sokkal inkább egy kényelmes, dönthető támlájú kerti ágyra vagy egy jó matracra, hálózsákra. De ne a fejünk feletti égboltot bámuljuk, inkább valahova a horizont fölé, úgy 50-55° magasra nézzünk. Kitüntetett irány sincs, a hullócsillagok az ég bármely részén feltűnhetnek, de talán a déli vagy az északi. északkeleti irány kicsit kedvezőbb lehet.

Az észlelésre általában a hajnali órák az alkalmasabbak, amikor a raj radiánsa magasabbra kerül az égbolton.  2021. augusztus 12. éjjelén, a 13 %-os hízó Hold, Budapestről nézve este 22:07- kor már eltűnik az égboltról, majd másnap 11:03-kor kel,  így fényével nem zavarja a megfigyelést.

Minél sötétebb égbolt alól végezzük a megfigyelést, keressünk a város fényeitől távolabbi helyet. Gyakran előfordul, hogy sok percig nem hullik egyetlen meteor sem, aztán egy percen belül jön 3-4 is.

Forrás: Wikipédia, hirek.csillagaszat.hu, AMS meteors

A láthatatlan fény: UV sugárzásról röviden

Az emberi élet számára elengedhetetlen a létezése, de sajnos káros hatása sem elhanyagolható. Ezért fontos tájékozódni arról, hogy milyen erősségű UV-sugárzásnak vagyunk kitéve szabadtéri program, strandolás vagy csak épp kertészkedés esetén!

Ebben segít az oldalunkon található UV-sugárzás előrejelzés, ahol megtalálhatják a hazánkban várható UV-sugárzás erősségét a WHO  (Világ Egészségügyi Szervezet) által egyezményesen kialakított és használt UVI skála meghatározásával.

 

 

De mi is ez az UV-sugárzás?

Az UV sugárzás az ún. nem látható sugarak közé tartozik. UV, azaz ultraviolet, magyarul ibolyántúli tartomány. A definíció szerint  az UV-sugárzás a látható fénynél (400-780 nm) kisebb, de a röntgensugárzásnál (0,01–100 nm) nagyobb hullámhosszúságú; a 180–400 nanométeres tartományba eső elektromágneses sugárzás.

Az emberi szem által látható fény helye az elektromágneses spektrumban (forrás: wikipedia.org)

A földfelszínen tapasztalható UV-sugárzás legfőbb természetes forrása a Nap, de más módon is keletkezhet (pl. villámlás során) és mesterségesen is előállítható. Amikor anyagokat izzásig hevítenek, akkor valamennyi UV-fény is keletkezik.

A Napból a Földre érkező sugarak hullámhossza az infravöröstől (IR) egészen az ultraibolya (UV) tartományig terjed, melybe a látható fény is beletartozik.

Magát az UV-sugárzási tartományt, hullámhossztól függően 3 részre oszthatjuk: UVA (400-320 nm), UVB (320-290 nm) és UVC (290 nm alatt). Az UVC- és az UVB-tartomány nagy részét kiszűri a Föld légköre. Ezt a feladatot a sztratoszférában található ún. ózonpajzs látja el. Ha ez a “szűrő pajzs” nem lenne, élet sem lenne a Földön, mert az éltető napfény  a maga “nyers” formájában könyörtelenül halálos!

Az UVA típusú sugárzás hatására indul be a bőrben a pigmentképződés, azaz a barnulás folyamata. Túlzásba vitt napozás esetén azonban a kötőszövet ellasztikus és kollagénrostjaiban okoz helyrehozhatatlan károkat, mellyel a bőr idő előtti öregedését okozza. Ugyancsak ez a sugárzás az, ami egészen mélyre hatol a szemben és a szemlencséig jutva ismételten és tartósan fotokémiai változásokat okoz abban. Ennek a folyamatnak az eredménye pedig a napjainkban egyre gyakrabban diagnosztizált szürke hályog kialakulása lehet.

Az UVB típusú sugárzás  az a tartomány, ami nélkül nem képződne D-vitamin a szervezetünkben. D-vitamin pedig kell! Megléte elengedhetetlen az egészséges szervezet, megfelelően működő immunrendszer és csontváz fenntartásához. Nagy mennyiségben ezek a sugarak is komoly veszélyt jelentenek: az enyhe leégéstől egészen a komoly égési sérülésig terjedő bőrkárosodást okozhatnak. Utóbbi esetben pedig visszafordíthatatlan károsodás következik be a DNS spirálban, ami idővel bőrrák kialakulásához vezethet.

Az UVC típusú sugárzás nem éri el a földfelszínt. A kutatási eredmények alapján a Napból érkező UVC tartományt teljesen kiszűri a légkör, ezért annak káros hatása ellen csak az űrbe kilépő embereknek kell védekezni. Egyébként szintén roncsolja az emberi DNS-t és a szemben is olyan mélyre hatol, mint az UVA típusú sugárzás. Baktériumölő hatása miatt sterilizálásra használják.

A túlzott UVB és UVC sugárzás (pontosabban tartós 265-275 nm közötti UV sugárzás) ún. “hóvakságot” okozhat. Az elnevezés onnan ered, hogy magashegyi túrázóknál figyelték meg először a jelenséget, de nem csak ők veszélyeztetettek. Az ipari hegesztés vagy az UVC fénnyel való sterilizálás folyamán munkahelyi balesetként is előállhat ez a tünetegyüttes, ami átmeneti vaksággal járhat és ráadásul nagyon fájdalmas: Az UV-sugárzásnak való kitettség után akár 4-12 óra is eltelhet a tünetek jelentkezéséig. Első jele lehet a szemkáprázás, a külső szemlélő számára pedig a piros, véreres szem. Jellemző tünetek még a fényre való érzékenység, a homályos látás, a pislogás és a könnyezés. Az alany úgy érezheti, hogy homok került a szemébe. A hatás átmeneti, 1-2 nap alatt elmúlik, a szem regeneráló képessége következtében.

 

Forrás: Wikipédia

Júliusi Jeles Napok

Július hava nevét Julius Caesar -ról kapta. Caesar uralkodása alatt szervezték át az addig használt római-naptárat, vezették be a Julianus-naptárt megalapítva a 365 napos évet, 4 évenkénti szökőévvel. A naptárreformot megelőzően, a római-naptárban Július az ötödik hónap volt és ennek megfelelően latinul eredetileg Quintilis („ötös”) volt a hónap neve. Ősi magyar elnevezése: Áldás hava, míg a népi kalendárium Szent Jakab havának nevezi.

Az éghajlati statisztikák szerint a jellemző minimum hőmérséklet 13 / 15 °C, míg a jellemző maximum hőmérséklet 25 / 28 °C, 50-78 mm csapadék hullik és a napsütéses órák száma 255-293óra körül van összesen a hónap folyamán.

Július a nyaralók kedvence. Néha ugyan vannak borús, hűvösebb periódusok, általában azonban ilyenkor alakul ki a legmelegebb, tartósan napos, száraz idő, melyet ritkán szakít meg egy-egy heves vihar. Ezekről napjaink tudósításaiban gyakran úgy hallunk, mintha hatásai máskor még „soha meg nem történtek volna”, pedig… :

Időszámításunk előtt 626. július, Konstantinápoly környéke: „katasztrofális aszály”.

Időszámításunk után 718. július Konstantinápoly: a magdeburgi krónika szerint a cirkáló szaracén flottát szétszórta egy jégesővel is járó heves hóvihar.

933. július: Németországban fagyok és havazások.

1591. július 17. A nyugat-indiai orkánok egyike elpusztította annak a spanyol „aranyflottának” zömét, mely 77 vitorlásból állt és kincsekből megrakottan igyekezett Havannából Spanyolország felé.

1667. július 20. Brassó: nagy erejű felhőszakadás zúdult a városra. A várfalakat is leszakadásig alámosta az áradat.

1702. július 1. Pálóc: „nagy záporeső, hertelen az Szatthmári házába szállván az menkü 5 esztendős fiát, 18 esztendős legényét megütötte úgy hogy szörnyű halállal meghótak.”

1711. július 12. Barcaság: hatalmas vihar akadályozta meg a portyázó tatárokat abban, hogy megtámadják Brassó városát.

1781. július 3 – 9. Pozsony: „ már egy hete szörnyű lankasztó hőség, alig volt két – három grádus hijja, hogy el nem érte a vérnek természeti hévségét. A nagy hőség következtében több földmíves a szabadban hirtelen meghalt.”

1781. július 9.

Rozsnyó: „Tíz nap óta jégzivatarok váltakoznak. A tyúktojás nagyságú jég sok juhot vert agyon, a szénát elhordta a víz. „

Klenóc: „a villámcsapás okozta tűzvész következtében 7 ház égett le.”

Nagyszuha: leégett a falu.

Sopron, Nagymarton: „ július 15-én a villám a templom tornyát érte, 4 legény szörnyet halt és hármat holt elevenen vittek le onnan, egy közölük is rövidesen meghalt.”

Gomba: „A hirtelen jött hőség megszorította a búza szemét, sok kalászban igen kevés a szem.”

1781. júlis 6 – 8. Székesfehérvár: „Ezen a tájon olly hévség vagyon már két héttől fogva, hogy az aratásra kitódult munkások közül nem tsak számosan az hévségtől okozott betegség miatt haza verődni kénteleníttetnek, hanem két aszszony emberek déli nyugodalmakkor megfulladván el is temettettek.”

1783. július 27. Csallóköz: „Pozsonytól 2 mérföldnyire nagyot csattanván az ég, a mennykő a Dunába belé üte. Arra a víz úgy kezdett füstölögni, gőzölögni, mintha égett volna, olly magasra fellövellék s felemelkedék, hogy a mellette való erdőben lévő magas fákat is fellül haladná”.

1784. július 4. Rózsahegy: egy villámcsapás felgyújtotta és elhamvasztotta a várkastélyt.

1785

július 5. Lőcse: „Még mindig hideg kárpátias időjárás, pusztító éjjeli fagyokkal az egész megyében.”

Július 17. Zágráb: „Hat nap óta állandóan esik, a hegyekben lévő tavak annyira megáradtak, végül a gátak megrepedtek, a víz benyomult a város házaiba, a lakók a felsőbb emeletekre menekültek.”

Július 20. Nagyszeben: „június eleje óta most vannak először meleg, napsütéses napjaink.”

Július 29. Kolozsvár: „hatalmas jégdarabok, 20 fiatal szarvasmarhát agyonvertek”.

1786. július, Pozsony: „Sok eső, a Duna hirtelen kilépett medréből.”

1787. július, Szatmár megye: „ a jégdarabok nagysága elérte a 4 fontot (2.24 kg), a legkisebbek is tyúktojás nagyságúak voltak.”

1790. július 27. Balázsfalva: „ egy szörnyű menydörgéssel jövő Zápor esső támoda,  a víz megnevekedvén minden halak vagy meg valának dögölve, vagy úgy elérzékenyedve, hogy minden bajoskodás nélkül lehet vala fogdosni. A bágyadt halak megint megfrissülének, ha más vízbe tétettek. Ennek itt azt az okát adják, hogy a ’Menkő’ a vízbe ütött vólna.”

1797. július 2. Debrecen, Hortobágy: “A nagy szárazság,  meleg,  hirtelen esőre, szélre, majd hóra váltott, emiatt sok állat elhullott, tsak a nyuhnyájból kb. 500 esett ki.”

1800. július Zimony: “A két hónapja tartó aszály miatt kútjaink kiszáradtak.”






Egyéb jeles napok Júliusban:

  • 1888 július 1.: Magyarországon a szervezett időjárási prognózis szolgálat 1888-ban alakult meg az Országos Meteorológiai és Földdelejességi Intézet keretei között. Majd július 1-én készült el az 1. magyar meteorológus által kiadott előrejelzés.  A rendszeresen készülő időjárás előrejelzések alig egy év elteltével, 1889. Július 16 – ától megjelennek a fővárosi napilapokban, eleinte magyarul és németül, 1890-től csak magyarul.
  • Az Országos Meteorológiai Intézet épületének főhomlokzata (1910-es évek)

  • július 3.: 1981-ben ezen a napon II. János Pál pápa egy bizottságot hoz létre, melynek célja, hogy behatóan megvizsgálja az idők folyamán “Galilei-ügyként” emlegetett per problémakörét. Az egyház azért ítélte el a természettudóst az 1633-ban, mert felfedezése, miszerint a Nap körül kering a Föld és nem fordítva, szöges ellentétben állt az akkoriban elfogadott geocentrikus elmélettel, azaz, hogy minden a Föld körül kering. A bizottság munkája 1992-ben Galileo rehabilitációjával végződik. 359 évvel Galilei tárgyalása után, a pápa sajnálkozását fejezte ki a Galileit ért hátrányok miatt, és megsemmisítette az inkvizíció elmarasztaló ítéletét.
  • július 5.: Sarolta napja. A néphagyomány szerint, ha ezen a napon esik, rossz lesz a diótermés.
  • július 13.: Margit napja. A népi megfigyelések szerint Mérges Margit, vagy Pisis Margit többnyire esőt, zivatart hozott, ami ha bekövetkezett a későbbiekben is megzavarhatta az aratást újabb esőkkel. Medárdhoz hasonlatos 40-es napnak tartották/tartják, de kevésbé került be a köznyelvbe.
  • július 15.: Kánikula napja. A kánikula kifejezést manapság már elsősorban az erős, fülledt melegre használjuk, pedig eredetileg nem is a hőmérséklettel, hanem a naptárral kapcsolatos jelentéssel bírt. Az ókorban római csillagászok megfigyelték ugyanis, hogy a Nagy Kutya csillagkép legfényesebb csillaga a nyár közepén (július második felében) egyszerre kel a nappal. Ez a csillag a Sirius, melyet neveznek Suthisnak, Kutyacsillagnak és Caniculának (kiskutya) is. Az ókori csillagászok úgy vélték, hogy a Sirius okozza a nagy nyári hőséget.
  • 1976 július 23.: az 1. jégeső-elhárító rakéta telepítése a Tenkes-hegyen. 1990-ig alkalmazták. A rakétás jégeső-elhárítást során egy, a felhőbe lőtt rakéta segítségével érik el, hogy kisebb jégszemek alakuljanak ki benne. Modernebb változatában földi generátorokkal ezüstjodid molekulákat juttatnak a viharfelhőkbe, amivel csökkenthető a kialakuló jégszemek mérete, így jelentősen mérséklődik a jégverés által okozott kár. Az ezüstjodid kristályszerkezete hasonlít a jéghez, ezért a részecskék elősegítik a vízcseppek korábbi fagyását. Ennek következtében sokkal több, de sokkal kisebb jégszemek alakulnak ki a felhőben. A kisebb szemek lassabban esnek a talaj felé, hosszabb időt töltenek a melegebb hőmérsékleti tartományban, így akár el is olvadhatnak, mire a földre érnek, de mindenképpen kevesebb kárt tesznek, mint a nagyobb jégdarabok. A Dél-Dunántúlon jelenleg  is működő rendszer 1990-ben lett létrehozva.
  • július 25.: Jakab napja. A népi időjóslás szerint esője kevesbíti a diót és a mogyorót, de egész télre is jövendöl: ha ezen a napon sok a felhő, sok lesz a hó, ha nagyon süt a nap, akkor télen nagy hideg várható, ha meg süt is, esik is, akkor enyhébb lesz a tél.
  • július 31.: Ernő napja. Ez a nap is népi időjós nap. Ha esik, akkor enyhe tél következik.

Teendők villámcsapás elkerülése érdekében

A villámcsapás veszélyei:

A földön naponta mintegy 45 000 zivatar fordul elő, mintegy nyolcmillió villámmal. Az évi hárommilliárd villámcsapás kb. háromezer ember életét oltja ki, házakat gyújt fel és erdőtüzeket okoz.
A villám a légköri elektromosság kisülése, amelynek időtartama a másodperc milliomod részétől néhány tízezred részéig terjed. 100 millió Voltig terjedő feszültségnél az áramerősség rendszerint 20.000-30.000 Amper, de néha meghaladja a 100.000 Ampert is (összehasonlításképpen: a villanykörtékben néhány tized Amper áramerősség mérhető).
Ellentétben más áramütéses balesetekkel, a villámcsapásnál az átfutási idő olyan rövid, hogy a testen akár 100 Amper is átfuthat anélkül, hogy károsodást okozna. A legfőbb veszély, hogy az izmok görcse miatt az életfontosságú funkciók leállnak. Erős áram hosszabb ideig tartó hatása rendszerint súlyos égési sebeket is okoz.

A villámok alakjai, illetve a kísérő jelenségek:

A villámnak, Arago francia fizikus szerint három alakját szokás megkülönböztetni:

1.  A vonalas villám, mely a legközönségesebb és az elektromos gép szikrájához hasonlít, zeg-zugos alakú fő sugarait és kisebb elágazókat mutat. Alakja alkalmasint a légrétegek különböző vezetőképességéhez alkalmazkodik.
2.  A felületvillám egy-egy zivataros felhő nagyobb terjedelmű felvillanásában mutatkozik.
3. A gömbvillám gömb alakú és aránylag lassan halad, nyomában nagy pusztításokkal.

Van még az ún. “száraz” villám, mely nem gyújt, csak romboló hatása van. Ez köznyelven a “mennykő szele”.

A villámlást kísérő dörgés a levegő hirtelen kiterjedéséből származik. A hang terjedési sebessége kisebb lévén a fénynél, a villámot is előbb vesszük észre, mint a dörgést. A kisülési hely távolságát megközelítőleg megkapjuk, ha a villámlás és dörgés közötti időt megfigyeljük: a másodpercek számát megszorozzuk 330 m-rel.

Ha a kisülés a közelünkben történik, rendesen csak erős rövid csattanás hallatszik, a távolabb állók azonban hosszabb dörgést hallanak. Míg a villám tartama a másodpercnek csak igen kis részét teszi ki, addig a dörgés több másodpercig, néha egy teljes percig is eltarthat, miközben a hang erőssége lökésszerűen többször megváltozik. Ezen sajátságos robajt a hang felhőkről vagy földi tárgyakról való visszaverődésének tulajdonítják.

A távolság, melyre a dörgés még elhallatszik, aránylag kicsi: kb. 25 km-re a legerősebb dörgés is csak gyenge mormogásnak hallatszik.





A villámcsapás veszélyei az emberi test számára:

A közvetlen villámcsapás leggyakrabban olyan személyeket ér, akik exponált helyen tartózkodnak, mint például:
• hegytetőn, hegygerincen,
• sík, szabad terepen,
• nagyobb vízfelületen.

Ilyenkor az ember a villámhárító szerepét tölti be, és magához vonzza a villámot. A közvetlen villámcsapás rendszerint halálos.

Az áramnak a testre gyakorolt hatása, a sérülés súlyossága függ az érintett testrésztől. Az egyik kéztől a szíven keresztül a másik kézig, vagy a fejtől a hátgerincen át a lábig átfutó, viszonylag gyenge áramütés lényegesen veszélyesebb, mint az egyik lábtól a medencéig, vagy a kéztől a vállig áthaladó, lényegesen erősebb áramütés.

Komoly veszélyt jelentenek még a közelben becsapott villám földáramai is.
Ha a villám a föld felszínét éri, az áram „megkeresi” a legkedvezőbb utat. Ezt a terepen nem mindig lehet könnyen megállapítani. Szilárd, nedves talajon rendszerint a felszínen fut végig úgy, hogy a rövid mélyedéseken inkább átugrik, és nem követi a talaj felszínét. Ha az emberi test képez hidat két ilyen pont között, akkor az áram átfut rajta.

Az emberi testen átfutó árammennyiség függ:

  • a felszínen áthaladó teljes áramerősségtől,
  • a testnek a felszíntől való szigetelésétől (bőr, ruházat, egyéb anyagok),
  • az érintkezési pontok távolságától (a távolsággal együtt növekszik a hatás).

A nedvesség a bőr ellenállását annak huszad részére csökkentheti (a száraz bőrfelület ellenállása kéztől kézig 100.000 Ohm, a nedves bőré 5.000 Ohm, vagy még kevesebb).

Teendők a villámcsapás elkerülése érdekében:

 

  • Kerüljük az exponált helyeket, például a hegycsúcsokat, hegygerinceket, vagy a szabad, sík területeket (villámhárítóként működnek).
  • Kerüljük a nedves talajt, patakokat, vízeséseket és azonnal hagyjuk el a vízfelületeket (villámhárítók, rövidre zárási lehetőség).
  • Kerüljük a kőomlás veszélyes csurgókat, szakadékokat (kőomlás, rövidre zárási lehetőség).
  • Ha gépkocsi áll a rendelkezésünkre, használjuk Faraday kalitkaként (az ablakokat zárjuk be, ne érintsük meg a fémrészeket) ez nyújtja a legnagyobb védelmet.
  • Kerüljük a kiugró sziklákat, magukban álló nagy sziklákat, kis odúkat és barlangokat (rövidre zárási lehetőség).
  • Csak akkor bújjunk mélyedésbe, ha az legalább 1,5 méter mély.
  • Csak akkor keressünk védelmet barlangban, ha abban a bejárattól, a tetőtől és a falaktól legalább 1,5 méter távolságra lehetünk.
  • Használjuk ki a fal által nyújtott védőzónát. A fal magassága legyen legalább a testhossz nyolcszorosa, a faltól való távolság pedig legalább egy testhossz.
  • Guggoljunk le (zárt lábakkal és térdekkel hogy csak egy ponton érintkezzünk a környezettel), lehetőség szerint 10-30 cm vastag szigetelőréteget téve a talpunk alá (ruha, esőköpeny, száraz kő).
  • Ha rendelkezésünkre áll alumínium mentőfólia, terítsük testünkre úgy, hogy az a talajjal ne érintkezzen. Kisegítő (gyenge) Faraday-kalitkaként működik.

Az emberi test elektromos ellenállása csekélyebb és felülete nagyobb, mint a fémből készült felszerelési és használati tárgyainké, így a villámhárító hatása nagyobb. Ezért nem szükséges megválnunk fémtárgyainktól, amelyek rendszerint fontos használati eszközök.

A villám nemcsak a földön álló tárgyakba csaphat be. A villámcsapások többsége nem is éri el a földfelszínt, hanem a légkörben játszódik le. Két tárgy között akkor üt át a villám, ha elektromos potenciáljuk különböző, mert a feszültség (potenciálkülönbség) miatt energia szabadul fel, ha a tárgyak között elektromos áram „közlekedik”.

Abból, hogy a repülőgép elektromos potenciálja jelentősen eltér a környezete potenciáljától, nagy baj származhatna. A gép előbb-utóbb találkozik valamivel, ami elektromos töltést cserél vele, s ez katasztrofális következményekkel járhat.

A repülőgép elektromos potenciálját tehát a környezete potenciáljához hasonló értéken kell tartani. Ezért vannak a szárnyak végén hegyes fémtüskék, amelyek a koronakisülés nevű jelenséget használják fel arra, hogy a nemkívánatos elektromos töltéseket a repülőgép mögé, a levegőbe „szórják szét”.

Minden „kóbor” töltés, amelyet a repülő a levegőhöz súrlódva, vagy a felhők mellett elhaladva felvesz, gyorsan a levegőbe kerül, így a gép elektromos potenciálja nem tér el jelentősen a környezete potenciáljától, és a repülő nem válik a villámcsapások célpontjává.
Kedvezőtlen esetben a repülőgépet is érheti villámcsapás, amely két másik tárgy között zajlik. A fémtüskék ilyenkor jelentősen csökkentik a közvetlen veszély kialakulását.

 

/forrás: Országos Katasztrófavédelem/

Mi történik az autóban hőség idején?

Még akár egy enyhébb nyári napon is veszélyes lehet a napon álló autóban ülni, kánikula esetén pedig akár végzetessé is válhat. Milyen mértékben forrósodik fel az autó és miért? Erre keresünk választ a cikkben.
large-hot-summer-heat-cars-traffic-highway
Meleg, napsütéses napokon az autó egy kis üvegházként funkcionál: A kívülről jövő napsugarak (fény) rövid hullámhosszú hullámai melegítik ugyan az autót, de a melegedést főként az autón belül keletkező infravörös, hosszabb hullámhosszú hullámok okozzák.
Amikor a napsütés hatására melegedni kezd az autó, a belső felületek, mint például a kormány, a kárpit vagy a műszerfal, megpróbálják leadni a bennük felgyülemlő hőenergiát. Ezeket infravörös hullámok segítségével teszik meg. Ha fölé tesszük a kezünket szinte süt, ahogy próbálják leadni a hőt. Ezeket a hosszabb hullámhosszú hullámokat az autó ablaküvege nem engedi át, visszaveri azt, így a hullám, azaz a hőenergia csapdába kerül odabent. Ennek következtében a jármű utastere nagyon gyorsan melegszik még akkor is, ha a külső hőmérséklet nem is olyan magas.

Kísérletek igazolták, hogy ha a kinti levegő hőmérséklete 21°C, az autó belsejében akár 50°C-ig is melegedhet a levegő. 38°C fölött már megnő a hőguta kialakulásának veszélye, ami gyakran sajnos halálos végkimenetelű.

Eltelt idő
(perc)
Külső levegő hőmérséklete (°C)
21 24 27 30 32 35
0 21 24 27 30 32 35
10 32 34 37 40 43 46
20 37 40 43 46 48 51
30 40 43 46 48 51 54
40 42 45 48 51 53 56
50 44 47 49 52 55 58
60 45 48 51 53 56 59
>1 óra 46 49 52 54 57 60


Egy, a témával foglalkozó orvosi szaklap szerint az autó belső hőmérséklete pillanatok alatt akár 11°C-kal is emelkedhet a tűző napon állva. Ehhez elég mindössze 10 perc.
20 perc után pedig akár 16°C is lehet az emelkedés.
1 óra után a csúcshőmérséklet az autó belsejében akár a 60-82°C-ot is elérheti, ezt pedig már nem éli túl az emberi szervezet hosszabb távon.

Hipertermia, azaz hőguta akkor következik be, mikor a szervezet tartósan a belső 37°C fölötti hőmérsékleten képtelen az önhűtésre. A pulzus és a légzésszám megemelkedik, miközben a vérnyomás csökken és a bőr elsápad, esetleg kékes színűre változik. Végül a szervek nem kapnak elég vért és bekövetkezik a halál. Kisgyermekekre fokozottan veszélyes a tartós meleg, mert az ő szervezetük hőháztartása még kevésbé fejlett. Náluk 3-szor vagy akár 5-ször olyan gyorsan bekövetkezik a vég.
Ezen az életveszélyes állapoton az sem segít, ha az ablakok kissé le vannak engedve. Még ilyenkor is kb. 1 órán belül eléri a kritikus hőmérsékletet a belső tér.

Forrás: iflscience.com

Hőségriasztás munkaidőben: jogok és kötelezettségek

A hőséggel kapcsolatban az országos tisztifőorvos jogszabályi felhatalmazás útján az alábbi fokozatokat adja ki:

I. fok: Figyelmeztető jelzés abban az esetben, ha 1 napig a napi középhőmérséklet eléri vagy meghaladja a +25°C-ot.

II. fok: Riasztás, ha az előrejelzés szerint a középhőmérséklet várhatóan legalább 3 egymást követő napon eléri (vagy meghaladja) a +25°C-ot.

III. fok: Riadó jelzés. Amennyiben várhatóan legalább 3 egymást követő napra eléri (vagy meghaladja) a napi középhőmérséklet a +27°C-ot.

A hőség idején bevethető általános tanácsokról alábbi cikkeinkben olvashatnak:

Mit kell a munkáltatónak biztosítania?

A Pénzügyminisztérium Munkavédelmi Főosztályának felhívása alapján, hőség riadó elrendelése esetén fokozott figyelmet kell fordítani a hőmunka okozta egészségkárosodások megelőzésére, különösen a szabadtéren, tűző napon végzett fizikai munkák esetén (pl. útépítés, aszfaltozás, mezőgazdasági tevékenységek)

Szabadtéri munkavégzés
Szabadtéri munkavégzés esetén még fontosabb az előrások betartása, hiszen ilyenkor a meleg mellett az erős napsugárzásnak is ki vannak téve a dolgozók, fokozott a napszúrás, napégés veszélye. A 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet alapján a munkáltatónak, szabadtéri munkahelyen történő munkavégzés során kötelessége biztosítani többek között azt, hogy védve legyenek a munkavállalók az időjárás különböző káros tényezőitől, mint például az erős UV sugárzástól. Ennek következtében akár az is előfordulhat, hogy kánikula esetén senkit nem köteleznek a déli órákban közvetlen napfénynek kitett munkavégzésre, azonban erről nincs konkrét jogszabály, tehát a munkáltató jóindulatától függ.

Figyelni kell a munkavállalók cseréjére is, azaz a munkát úgy kell megszervezni, hogy felváltva, rövid ideig tartózkodjanak a tűző napon, illetve a hőség és a napsugárzás szempontjából kritikusnak tekinthető napszakban (11-15 óra között) lehetőség szerint hűvösebb, árnyékos munkahelyen folyjon a munka. Ahol lehetséges, a szabadtéri munkaterületet árnyékolni kell (pl. sátorlap, ponyva alkalmazásával).

Zárt térben történő munkavégzés
A fenti rendelet helyiségek és terek hőmérsékletére vonatkozó pontja szerint a munkahelyünk egyes helyiségeiben egész idő alatt olyan hőmérsékletnek kell lennie, amelytől – munkától és fizikai megterheléstől függően – senki nem lesz rosszul, tehát a szervezet számára megfelelő.

Megfelelő hőmérséklet

A munka jellege

Meleg évszakban biztosítandó léghőmérséklet °C

Meleg évszakban biztosítandó effektív, illetve korrigált effektív hőmérséklet

Meleg évszakban biztosítandó maximálisan megengedhető effektív, illetve korrigált effektív hőmérséklet °C

Szellemi munka

21-24

20

31

Könnyű fizikai munka

19-21

19

31

Közepesen nehéz fizikai munka

17-19

15

29

Nehéz fizikai munka

15-17

13

27

Zárt munkahelyeken az alkalmazott légtechnikai berendezések, klímaberendezések hatékonyságáról a megszokottnál gyakrabban kell meggyőződni, ellenőrizni kell – szakember bevonásával – a rendeltetésnek megfelelő működőképességüket, gondoskodni kell a rendszeres műszaki karbantartásukról, tisztításukról, fertőtlenítésükről. A mesterséges szellőztető- és légkondicionáló berendezések nem megfelelő beállítása, működtetése és karbantartásának, tisztításának hiánya egészségkárosodások (pl. meghűlés, légúti fertőzések stb.) kiváltó oka lehet.

Függetlenül attól, hogy a munkavégzés szabadban vagy zárt térben történik

Védőital

Amennyiben a (K) EH, azaz a korrigált effektív hőmérséklet meghaladja a 24°C értéket, a munkáltatónak kötelessége alapesetben igény szerint, de legalább fél óránként védőitalt biztosítania, mely lehet:

  1. 14-16°C-os ivóvíz
  2. 14-16°C-os ízesített, alkoholmentes ital, mely vagy édesítőszerrel ízesített, vagy 4 súlyszázalékát nem haladhatja meg a cukortartalma.

Ösztönözni kell a dolgozókat arra, hogy sok vizet fogyasszanak – kb. 15-20 percenként egy pohárnyi hideg ivóvizet akkor is, ha nem érzik szomjasnak magukat. A verejtékezéssel elvesztett ásványi anyagokat a munkaközi szünetekben és a pihenőidő alatt kisebb étkezésekkel javasolt pótolni.

Pihenőidő

Munkaszervezéssel kell biztosítani, hogy a munkavégzés során rendszeresen kerüljön pihenőidő beiktatásra. A pihenőidőt lehetőleg a környezethez képest hűvösebb, árnyékos helyen, megfelelő ülőalkalmatossággal ellátott körülmények között töltsék el a dolgozók.

A munkaidőkeretben (pl. 12 órás beosztásban) dolgozó munkavállalók a hőségriasztás időszakában különösen nagy megterhelésnek lehetnek kitéve, amennyiben egymást követő napokon kell dolgozniuk és az éjszakai meleg miatt nincs lehetőség a szervezetük regenerálódására. Bár konkrét jogszabályi előírás nincs a munkaidőkeretben dolgozó munkavállalók esetében – hőségriasztás idején – a munkaszervezési intézkedésekre, de a munkavédelmi hatóság tapasztalatai és a korábbi években előfordult munkavállalói panaszok miatt a foglalkozás-egészségügyi szolgálat bevonásával javasolt a hőségriasztás idejére a munka-pihenési rend átütemezése, gyakoribb és hosszabb pihenőidők beiktatása.

24 °C felett óránként legalább 5, legfeljebb 10 perces pihenőidőt kell biztosítani a munkavállalók számára. Fontos megjegyezni, hogy erre a pihenőidőre nem érvényesek a Munka törvénykönyvében lévő szabályok, mert a kettő nem azonos. Azonban az is egy lényeges információ, hogy ha a munkavállaló, a munkaidő nagy részében, például 75-80 percen át nem végeztünk munkát, méghozzá azért, mert a hőségriadó miatt a megengedett munkaszünetet tartottuk, azt a munkáltató kizárólag rendkívüli munkaidőiben – tehát pótlékfizetési kötelezettséggel – pótoltathatja.

Segíteni kell a munkavállalókat abban, hogy képesek legyenek alkalmazkodni a hőséghez: az intenzív hőség első napjaiban lehetőség szerint rövidebb munkaperiódusokat és hosszabb munkaközi szüneteket tegyenek számukra lehetővé. Ezt a folyamatot javasolt ismételten elölről kezdeni, ha a dolgozó szabadságról tér vissza vagy a munkából egyéb okból maradt hosszabb-rövidebb ideig távol.

Egyéb rendelkezések

A munkavédelmi oktatás során a veszélyforrásokról és a szükséges megelőző intézkedésekről való tájékoztatás mellett fel kell készíteni a dolgozókat arra is, hogy felismerjék és kezelni tudják a hőség okozta túlzott igénybevétel és a hőguta tüneteit. Fel kell hívni a munkavállalók figyelmét, hogy figyeljenek egymásra, bármilyen egészségi állapotukkal összefüggő panasz, rosszullét, valamint sérülés esetén a munkát azonnal hagyják abba, és igényeljék a munkahelyi elsősegélynyújtást vagy az orvosi ellátást.

A munka jellegére (pl. könnyű-, közepesen nehéz vagy nehéz fizikai munka) és a dolgozók általános egészségi állapotára, tapasztalatára is tekintettel kell lenni az egyéni védőeszközök juttatásakor, amelyhez a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosának véleményét is ki kell kérni. Figyelembe kell venni a munka-, védőruházat és egyéb védőeszközök viseléséből adódó többletmegterhelést is.

Mindig legyen mobiltelefon a munkaterületen, ha segítséget kell hívni. A munkavállalók közül javasolt kijelölni olyan személyt, aki felügyeli a megelőző intézkedések betartását (pl. megfelelő folyadékpótlás, hűvösebb, árnyékos területen történő rendszeres pihenés), valamint az esetleges panaszok jelentkezését, az elsősegélynyújtás vagy az orvosi ellátás szükségességét.

 

Forrás: Pénzügyminisztérium Munkavédelmi Főosztály, CVonline.hu

4 jó tanács időseknek a hőséghullámok idejére

Tartósan megmaradó meleg időszak várható június 2. felében. A frontok elkerülik hazánk térségét, és az erős melegedésen az elszórtan, helyben kialakuló záporok, zivatargócok sem enyhítenek számottevő mértékben. Ennek sokan, főleg az éppen nyaralók vagy nyaralni készülők örülnek, de pl. az idősebbek számára igencsak megterhelő lehet.

Ebben a korban már nem működik tökéletesen a szervezet hőszabályozó mechanizmusa. Az idősek kevesebbet izzadnak, nem érzékelik olyan pontosan a környezeti hőmérsékletet, mint fiatalabb korban. A szomjúságot is kevésbé érzik, sokszor nem isznak elég folyadékot, testük könnyebben túlmelegedhet, ami hamarabb vezethet kiszáradáshoz. A folyamatot rontják az olyan idős korra jellemző betegségek, mint például a magas vérnyomás illetve a szív-érrendszeri problémák, esetleges veseműködési és anyagcsere zavarok, a cukorbetegség. Sok esetben szednek az idősek vízhajtó gyógyszereket is. Mozgásuk is korlátozottabb, emiatt is nehezebben alkalmazkodnak a hőséghez.

1. A legfontosabb tanács: a környezet hűtése!

Próbálják meg a lakószoba belső hőmérsékletét ezekben a napokban legfeljebb 27 fok körül tartani: az ablakot csak éjszaka és hajnalban nyissák ki, nappal sötétítsenek be. A legjobb erre a külső ablaktábla (zsalugáter), de ha ez nincs, húzzák el a sötétítő függönyt, csukják be a spalettát, eresszék le a redőnyöket! Célszerű, ha van otthon egy szobahőmérő, amivel ellenőrizni tudják a belső hőmérsékletet.

Ha van légkondicionáló, időnként kapcsolják be, de a hőmérsékletet ne állítsák 27 foknál hűvösebbre és figyeljenek arra is, hogy a hideg levegő befúvása ne legyen túl erős. A készüléket szakaszosan használják, ellenkező esetben ugyanis megfájdulhatnak az ízületek.

A ventillátort – ha van otthon – szintén szakaszosan kell üzemeltetni. Fontos tudni, hogy a lapátok csak a belső meleg/forró levegőt forgatják, ami még jobban kiszáríthatja a szervezetet, ezért még több folyadékot kell fogyasztani. Párologtatót is elhelyezhetnek a szobában, a kicsit magasabb páratartalom hűvösebb érzetet kelt.

Nagyon jó hatású, ha egy-egy alkalommal maximum fél órára nedves törölközőt tesznek a homlokukra, nyakukra, csuklókra. Jó hatású az is, ha lábakat 20-22 oC-os vízben áztatva hűtik. A többszöri, langyos vízzel való zuhanyzást csak a biztonságosan mozgó, jó fizikai állapotú időskorúaknak javasoljuk, az esetleges elcsúszásos balesetek megelőzése érdekében.

Az időskorúak sok esetben melegebben öltözködnek, mint azt a külső/belső hőmérséklet megkívánná. A mostani 30 – 35 fok feletti melegben viseljenek szellős, természetes alapanyagú ruhát, ami segíti a test hőleadását.

2. Fogyasszanak elegendő mennyiségű folyadékot!

Igyanak akkor is, ha nem érzik magukat szomjasnak! Óránként legalább egy pohár folyadék fogyasztása szükséges. Aki vízhajtó gyógyszereket szed, szintén fogyasszon a napi megszokott mennyiségnél egy-másfél literrel több folyadékot.

Fontos, hogy ne csak alacsony sótartalmú vizet, limonádét, teát igyanak, hanem az izzadással elveszített sót is pótolják. Egy liter vízbe tegyenek egy fél mokkáskanálnyi sót. Fogyaszthatnak könnyű zöldségleveseket, amit szintén ajánlott enyhén megsózni.

Tartós hőséghullám idején különösen figyelniük kell azoknak, akik vérnyomás csökkentőket szednek. Esetükben szükséges lehet a gyógyszer adagjának csökkentése abban az esetben, ha nem pótolják a sóvesztést, ellenkező esetben ugyanis a szokásos adag nagyobb mértékben csökkenti a vérnyomást, amit rosszulléthez vezethet. A magas vérnyomás betegségben szenvedők a szokásosnál gyakrabban mérjék/méressék meg a vérnyomásukat!

Az idős ember csekély rosszullét esetén is hívja fel kezelőorvosát, kérjen tanácsot állapotával kapcsolatban. A korai beavatkozással megelőzhetők a súlyosabb kiszáradásos állapotok.

3. A nagy melegben csak minimális fizikai munkát végezzünk!

Melegben általában fáradékonyabbnak, bágyadtabbnak érezzük magunkat akkor is, ha alig mozgunk, hiszen szervezetünk a hőleadással jelentős munkát végez, ami elsősorban a szívműködést terheli meg. A kánikulában még az olyan egyszerű hétköznapi tevékenységek is rendkívül megerőltetőek lehetnek, mint a bevásárlás, a gyógyszerek kiváltása, ezért az időskorúak ezekhez is kérjenek segítséget.


4. Ügyeljünk az élelmiszerek megfelelő hűtésére!

Ne fogyasszanak tejes, krémes ételeket. A megmaradt ételeket minél előbb hűtsék le, újra fogyasztás előtt forralják fel vagy süssék át.

 

Forrás: Országos Környezetegészségügyi Intézet, ÁNTSZ Kommunikációs Főosztály

Nyári napforduló

A csillagászati nyár kezdete 2021-ben június 21-én, 5 óra 33 perckor van (UT 3:33).

Ugyan június 24-én, Szt. Iván éjjelén szokás ünnepelni a legrövidebb éjszakát, de a valódi napforduló már június 20-21-ére esik. Érdekesség, hogy a legkorábbi napkelte már jóval ezt megelőzően bekövetkezik, majd 4-12 napig (attól függően, hogy az országon belül nyugatra vagy keletre esik a megfigyelési pont) szinte nem is változik.
2021-ben az ország legnyugatabbi pontján (Felsőszölnök) 5:00-kor kel legkorábban a Nap június 14. és 17. között, ugyanakkor Budapesten 4:46-kor már napkelte van június 12. és 20. között, míg az ország legkeletebbi pontján (Garbolc) kel legkorábban és a legtöbb napon át a Nap: 4:29-kor június 10. és 22 között.

A nyári napforduló idején kezdődik csillagászati értelemben a Nyár. Ebben az időben jár a Nap az égbolton megtett látszólagos útján a legmagasabb ponton, ilyenkor a leghosszabb (Magyarországon közel 16 órás) a nappal, és a legrövidebb az éjszaka. Ha az utóbbinak a napnyugtától napkeltéig tartó időszakot nevezzük, akkor az éj valamivel több mint 8 óráig tart, sötétség azonban ennél lényegesen rövidebb ideig, nagyjából este 3/4 10 és hajnali 3/4 4 között van. Június 21. után a Nap pályája ereszkedni kezd, a nappalok pedig rövidülnek, igaz, eleinte csak lassan, naponta néhány másodperccel, perccel.




Nem esik napra pontosan egybe, de nagyon közeli ehhez a dátumhoz az a csillagászati esemény, amikor a Föld a Nap körüli pályájának legtávolabbi pontján van, azaz amikor eléri a naptávolpontot (aphélium). Bolygónk egy enyhén elnyúlt, ellipszis alakú pályán kerüli meg a Napot 365 nap 6 óra 9 perc 9 másodperc alatt. Ennek az elipszisnek nem a közepén helyezkedik el a Nap, ebből adódik a két csillagászati esemény a naptávolpont (aphélium) és a napközelpont (perihélium).

A napfordulók idején a Nap irányt vált. Az északi féltekén a nyári napfordulóig a Nap délről északra halad, utána pedig északról dél felé kezd mozogni, vagyis 2020 június 20-án 23:44 perckor megfordul, hogy megkezdje féléves vándorlását déli irányban. Nyári napforduló idején a Nap a Ráktérítő, míg téli napforduló alkalmával a Baktérítő fölött delel.

Érdekességként nézzék meg ezt a videót, ami az északi sarkkörtől északra készült a nyári napforduló idején. Ott nem a leghosszabb nappalt ünnepelhetik azon kevesek, akik arra járnak, hanem a soha véget nem érő nappalt (persze a soha túlzás, de minél északabbra vagyunk, annál több napig tart.) Télen ugyanez a jelenség a déli sarkkör térségében figyelhető meg. A domborzattól függően a sarkköröktől kb. 90 km távolságig még megtapasztalható a jelenség.

A Június 21-hez legközelebb eső vasárnapon ünnepeljük a NAP napját.

Forrás: Wikipédia; Csillagászati tankönyv kezdőknek és haladóknak

Júniusi Jeles Napok

Június: nyárelő, Medárd, Szent Iván vagy Napisten hava. Nevét Junóról (római istennőről) kapta, aki Jupiter felesége volt. A meteorológiai nyár első hónapja, ami Magyarországon egyben a legcsapadékosabb hónapnak is számít. Átlagosan 60-90 mm csapadék hullik júniusban, de ez legtöbbször helyi záporok, zivatarok formájában érkezik, így gyakran előfordulnak száraz, csapadékszegény körzetek is. Sokakban azonban a nyár első hónapja az eperszüret időszakaként él és a korai cseresznye is javában érik már ilyenkor.

Az éghajlati statisztikák szerint a jellemző minimum hőmérséklet 12 / 14 °C, míg a jellemző maximum hőmérséklet 23 / 25 °C, 63-84 mm csapadék hullik és a napsütéses órák száma 224-259 óra körül van összesen a hónap folyamán.

 

  • június 1.: A meteorológiai nyár kezdete.
  • június 3.:1720-ban, Pozsonyban véresőről számoltak be a helyi lakosok.
  • június 5.: 1972-től Környezetvédelmi Világnap
  • június 8.: Medárd napja. A legismertebb jóslás szerint, ha e napon esik az eső, akkor a következő negyven napban is esni fog. Ha viszont nem nyílnak meg az ég csatornái, akkor negyven napos szárazság várható. Az eredetét magyarázó egyik legenda szerint Szent Medárd püspök negyvennapos esővel oszlatott szét egy vidám, táncoló és mulatozó társaságot, mert nem hallgattak intő szavaira.
  • június 8.: 1955-ben ezen a napon akkora vihar volt az Alföldön, hogy 3 kombájnt is a levegőbe kapott a szemtanúk szerint.
  • június 12.: 2003-ban, ezen a napon a Balaton hőmérséklete elérte a 30,6 oC-t
  • június 12.: János napja. A népnyelv azt mondja: János előtt kérjük az esőt. Utána már kéretlenül jön.

biai utcakep

  • június 13.: 1924-ben ezen a napon tombolt az elhíresült Biai-tornádó. Bia és Vác között kb. 70 km hosszban, 1 km szélességben, 310-375 km/órás szélerősséggel, mindössze 6 perc alatt hagyott maga mögött tragikus nyomokat. 5 ember halt meg, 61 megsebesült, 6 millió aranykorona kár keletkezett. Nem csak a forgási sebesség volt pusztító, de maga a tölcsér is szokatlan, orkánerejű sebességgel, kb. 120 km/órával száguldott.
  • június 15.: e nap körüli napok valamelyikén kel legkorábban a Nap.
  • június 20.: Csillagászati nyár kezdete. Ugyan jún. 24-én, Szt. Iván éjjelén szokás ünnepelni a legrövidebb éjszakát, de a valódi napforduló 20-án van (2019-ben pontosan 06.21. 17:55-kor). Ekkor kezdődik csillagászati értelemben a Nyár. Ebben az időben jár a Nap a legmagasabb – azaz a Földtől legtávolabbi – pályán, ilyenkor a leghosszabb (Magyarországon közel 16 órás) a nappal, és a legrövidebb az éjszaka. Ha az utóbbinak a napnyugtától napkeltéig tartó időszakot nevezzük, akkor az éj valamivel több mint 8 óráig tart, sötétség azonban ennél lényegesen rövidebb ideig, nagyjából este háromnegyed tíz és hajnali háromnegyed négy között van. Június 20. után a Nap pályája ereszkedni kezd, a nappalok pedig rövidülnek, igaz, eleinte csak lassan, naponta néhány perccel.
  • június 21-hez legközelebbi vasárnap: a NAP napja.
  • június 23.: A krónikák szerint 1718 június 23-án Buda utcáit 70-80 cm jég borította. No nem egy eddig ismeretlen jégkorszak okozta ezt a jelenséget, hanem egy igen intenzív zivatar, melyből tartósabb ideig jégeső esett, és az összegyűlt jéggolyócskák érték el ezt a magasságot. A jelenség még így is különlegesnek hangzik. (Előfordulhat, hogy az akkori krónikások is szerették már az “újságírói túlzásokat”?)
  • június 24.: Szent-Iván éjjele. A néphagyomány időjárási szabályokat is kötött a Szent Iván-naphoz. A Szent Iván-nap előtti kakukkszó állítólag olcsó búzát jelent. 40-es napnak is számít Szt. Iván. Úgy tartják, a következő negyven napon hozzá hasonló idő lesz.
  • június 27.: A hétalvó szent, László napja. Időjósnap, figyelik is az időjárást. Muravidék népe azt tanácsolja: Jól figyeld meg László napját, Jó előre megjósolja az idő járását.
  • június 29.: Szent Péter és Pál apostolok vértanúhalálának feltételezett napja. Péter-Pál napja az ősi ünnep, az aratás kezdő időszaka.