EuMet Időjárás előrejelzés

2026 augusztus 12-én részleges napfogyatkozást láthatunk Magyarországról.

Napfogyatkozás olyankor jön létre, amikor Holdunk a Föld és a Nap közé kerül, és a Hold árnyéka bolygónkra vetül.

A jelenség a Föld felszínén állva csak az árnyék területéről figyelhető meg. Noha a valóságban óriási a méretbeli különbség, a Földről nézve a Napnak és a Holdnak az égen látható mérete közel egyforma, mivel a Hold a Napnál 400x kisebb és 400x közelebb is van. Ezért kedvező helyzetben a Hold akár az egész napkorongot is eltakarhatja. Ilyenkor beszélünk teljes napfogyatkozásról, mely általában csak egy 100-200 km átmérőjű területről és csak percekig (max. időtartama legfeljebb 7,5 perc)  figyelhető meg. Részleges napfogyatkozás akkor látható, amikor a Hold a napkorongnak csak egy részét takarja el. Ez a jelenség, eltérő mértékben, de több ezer kilométer széles területről figyelhető meg.

A fogyatkozás 2026-ban, Magyarország határain belül:

• ~ 19:21 – 19:24 (K – Ny) között kezdődik;
• ~ 19:47 és 20:09 (K – Ny) között éri el maximumát: ~ 40 – 81% -os (DK-ÉNY) takarásban.

Mivel ez egybeesik a napnyugta időpontjával, a vékony sarlóvá fogyó, vöröses fényű Nap bukik majd a horizont alá.

 

 

Ahhoz, hogy az égi jelenséget sikeresen és biztonságosan figyelhessük meg, az alábbiakat ajánlott betartani, figyelembe venni:

• A megfigyelés helyszínéül érdemes egy olyan magaslati helyet választani, ahonnan zavartalanul rálátni a nyugati égboltra, nincsen a nyugati irányban elhelyezkedő zavaró épület, tereptárgy, domborzat.
• SOHA ne nézzenek a Napba erre a célra készült, speciális napfogyatkozást néző szemüveg vagy szűrő használata NÉLKÜL, mert maradandó szemkárosodást, akár vakságot is okozhat!!! A sima napszemüvegek nem nyújtanak kellő védelmet! DIN 12, 13 vagy 14-es hegesztőpajzs szűrője megfelelő lehet a célra.
• Fotózás esetén a fényképezőgép/telefon kameráját is védeni kell a szűrővel! Annak hiánya esetén károsodhat a készülék.

Ugyanezen a napon lesz az augusztusi Perszeidák meteorraj csúcsa.

 

Forrás: ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium

Az év egyik leglátványosabb és hazánkból jellemzően legjobban megfigyelhető csillaghullását az augusztusi Perszeidák meteorraj adja.

A Perszeidák első megfigyelése Kr.u. 36-ban történt Kínában. A meteorraj szülőégitestje a 109P/Swift-Tuttle üstökös, melyről ugyancsak maradtak vissza feljegyzések az ókori Kínából. A számítások szerint az üstökös már ezt megelőzően is keresztezhette a Föld pályáját, így akár sok ezer éves is lehet az áramlat, csak feljegyzések nem maradtak róla korábbról.

Az üstökös pályája mentén szétszórt por mára egy igen széles lepellé terebélyesedett, így már július második felében is láthatunk Perszeida meteorokat, természetesen ekkor még kis számban. A porfelhő legsűrűbb részén minden évben augusztus 11-13-a környékén haladunk át, de már a környező éjszakákon is igen jól megfigyelhető, intenzívebb meteortevékenységet láthatunk.

A meteorok a Perszeusz csillagkép irányából látszanak jönni, innen az elnevezés, de valójában nem onnan indulnak, így az égbolt bármely részén feltűnhetnek. A tapasztalatok szerint északi irányba nézve láthatjuk a legszebb rajtagokat.

Perszeusz, a görög mitológiában magának Zeusznak a fia. Anyja az argoszi királylány Danaé, akit Zeusz aranyeső képében termékenyített meg a mitológiai történet szerint.

Szent Lőrinc könnyeinek is nevezik ezt a csillaghullást. Szent Lőrinc a hagyomány szerint i.sz. 258 augusztus 10-én halt vértanúhalált. Akkoriban azonban még nem a mai időszámítást használták, így a két eseményt több száz évvel később kapcsolta össze a népnyelv.

Annak ellenére, hogy már az ókorban is készítettek feljegyzéseket a nyár végi csillaghullásokról, és későbbi időszakokból is több írásos dokumentáció található, ami foglalkozik a témával, csak viszonylag későn 1835-ben írta le pontosan a visszatérő ciklikusságot és a megfigyelés pontos irányát, azaz a Perseus csillagképet egy belga csillagász, polihisztor, Adolphe Quetelet. Azaz a Perseidák elnevezés is ekkortól használatos.

 

ÉSZLELÉS

Ugyan már július második felétől egészen augusztus végéig megfigyelhető egy-egy hullócsillag a nyári éjszakákban (július 17 – augusztus 24.). A fényes meteorok aránya augusztus 8. körül a legnagyobb, miközben a legtöbb meteor augusztus 11-13-án jelentkezik.

A meteorok megfigyeléséhez nincs szükség távcsőre, sokkal inkább egy kényelmes, dönthető támlájú kerti ágyra vagy egy jó matracra, hálózsákra. De ne a fejünk feletti égboltot bámuljuk, inkább valahova a horizont fölé, úgy 50-70° magasra nézzünk. Kitüntetett irány sincs, a hullócsillagok az ég bármely részén feltűnhetnek, de talán a déli vagy az északi. északkeleti irány kicsit kedvezőbb lehet.

Az észlelésre általában a hajnali órák az alkalmasabbak, amikor a raj radiánsa magasabbra kerül az égbolton.  Minél sötétebb égbolt alól végezzük a megfigyelést, keressünk a város fényeitől távolabbi helyet. Gyakran előfordul, hogy sok percig nem hullik egyetlen meteor sem, aztán egy percen belül jön 3-4 is.

Forrás: Wikipédia, hirek.csillagaszat.hu, AMS meteors

Augusztus hónap régi neve a rómaiaknál „Sextilis” volt, mert a hatodik (sextus) hónapja volt az esztendőnek. Ez az elnevezés maradt meg még a Julius Caesar-féle naptárreform után is (melyről a júliusi cikkünkben írtunk). Amikor azonban Augustus császárnak, Krisztus előtt 7-ben, az időközben újra felszaporodott szökőnapok miatt újabb naptárrendezést kellett végrehajtania, ennek a hónapnak a nevét is megváltoztatta. Miután életének legtöbb szerencsés eseménye ebben a hónapban játszódott le, ezért a saját felvett nevével jelölte meg ezt a hónapot. Azóta hívjuk Augustus-nak, azaz a magyar helyesírás szerint augusztusnak az utolsó nyári hónapot.

Augusztus még ugyan nyári hónapnak számít, de a napi hőmérséklet átlagos maximuma már csökkenni kezd, illetve a nappali órák száma is egyre kevesebb, korábban érkezik az este. Statisztikailag kimutatható az is, hogy augusztus 20. után, hazánkban igen gyakran vált az időjárás is, válik hűvösebbé csapadékosabbá. Mindezek ellenére számos szélsőségesen meleg napot regisztráltak ebben a hónapban is, pl.:

1990 augusztus 16., 37,4 ^oC, Nagykáta;

1943 augusztus 21., 39 ^oC, Budapest;

2000 augusztus 21., 41,7 ^oC, Békéscsaba.

• augusztus 1.: 1861 augusztus 1-én jelent meg az angliai Times magazinban, nyomtatásban az első időjárási prognózis. Az előrejelzést Robert Fitzroy admirális, a Brit Kereskedelmi Tanács meteorológiai hivatalának vezetője állította össze.
• augusztus 4.: Jósló Domonkos napja. A bánátiak szerint ellentétes téli időmutató nap, azaz ha Domonkos-napján nagyon meleg van, akkor télen nagyon hideg lesz, vagy ha Domonkos-napján hideg van, akkor enyhe télre számíthatunk.
• augusztus 5.: Havas Boldog Asszony ünnepe Rómában. A hagyomány szerint a 352-366 között uralkodó Szent Liberius pápának álmában maga a Szűzanya adta tudtára, hol építsen számára méltó templomot Rómában. A pápa csodás álma 366. augusztus 5-re virradóra történt. Aznap reggel a Szentatya kinézve palotája ablakain, Róma hét halmának egyikén, az Esquilinuson fehéren tündöklő havat pillantott meg. A természeti csodát a Szűzanya jeleként értelmezte, ezért ezen a helyen építették fel a Santa Maria Maggiore bazilikát, amelyet azután augusztus 5-én szenteltek fel.
• augusztus 7.: Szt. Donát, a villámoktól védő szent napja. Donáthoz különösen villámcsapás, jégeső távol tartásáért imádkoztak. A szőlőkben szobrot, kápolnát állítottak neki; a falvainkban, városainkban a templomok harangjait többnyire neki szentelték. Nyilvánvalóan abban a hitben, hogy a harangzúgás „visszaveri” a mennydörgést, és ami azzal jár: a harang érce felfogja a mennykőcsapást.
• augusztus 10.: Lőrinc nap. Ha Pétertől (1.) Lőrincig (10.) nagy a hőség, soká fehér lesz a tél. Lőrinc után nincs zivatar. A dinnye majd szept. 5-én pisil.
• augusztus 10.: 1841-ben ezen a napon állítólag kőeső esett Sopronban, a Magyar Kurír akkori híradása szerint.
• augusztus 12.: Ezen a napon, illetve az e körüli éjszakákon figyelhetők meg Szent Lőrinc könnyei, azaz a Perseidák meteorraj tagjai az éjszakai égbolton. A meteorraj hullócsillagai július 17. és augusztus 24. között végig láthatók, de a legtöbb Perseida meteort augusztus 11-12-én láthatjuk, egy-két nappal Lőrinc napja után.
  A Perseidák (a Perseus csillagkép irányából érkező meteorok) valójában a Swift-Tuttle-üstökösből származó porszemcsék, melyek bolygónk felső légkörébe ütközve hozzák létre a látványos meteorjelenséget. Első megfigyelése Kr.u. 36-ban történt Kínában. A 8-11. században rendszeresen, később szórványosan említik a rajt, majd 1835-ben Adolphe Quételet a hivatásos nyugati tudomány számára is felfedezte a rajt, amely 1839-ben óránként 160 meteoros maximumot produkál.
• augusztus 13.: Hazánkban ezen a napon figyelték meg a legkorábbi hóesést 1948-ban, Zircen.
• augusztus 19.: A krónikák feljegyzése szerint ezen a napon, 1796-ban egy heves, jégesővel is járó zivatar folyamán egy 1 kg 12 dkg súlyú jégtömb esett le az égből Csokonyavisontán, Somogy-megyében.
• augusztus 20.: 2006-ban a fővárosi ünnepség keretében rendezett tűzijátékot elérte egy igen erős zivatarlánc pontban a kezdéskor, azaz este 9-kor. 120 km/órás széllökéseket is mértek. A tömegben pánik tört ki. Egy fa a rakparton kidőlt, több embert maga alá temetett, 2-en meghaltak. 2-en a Dunába estek egy csónakról. Egy asszony szívrohamot kapott a pánikszerű menekülés közben.
• augusztus 24.: Bertalan napja. Ezen a napon kezdődik a Szűz Hava. Sok helyen őszkezdő napnak tartják.

Még akár egy enyhébb nyári napon is veszélyes lehet a napon álló autóban ülni, kánikula esetén pedig akár végzetessé is válhat. Milyen mértékben forrósodik fel az autó és miért? Erre keresünk választ a cikkben.

Meleg, napsütéses napokon az autó egy kis üvegházként funkcionál: A kívülről jövő napsugarak (fény) rövid hullámhosszú hullámai melegítik ugyan az autót, de a melegedést főként az autón belül keletkező infravörös, hosszabb hullámhosszú hullámok okozzák.
Amikor a napsütés hatására melegedni kezd az autó, a belső felületek, mint például a kormány, a kárpit vagy a műszerfal, megpróbálják leadni a bennük felgyülemlő hőenergiát. Ezeket infravörös hullámok segítségével teszik meg. Ha fölé tesszük a kezünket szinte süt, ahogy próbálják leadni a hőt. Ezeket a hosszabb hullámhosszú hullámokat az autó ablaküvege nem engedi át, visszaveri azt, így a hullám, azaz a hőenergia csapdába kerül odabent. Ennek következtében a jármű utastere nagyon gyorsan melegszik még akkor is, ha a külső hőmérséklet nem is olyan magas.

Kísérletek igazolták, hogy ha a kinti levegő hőmérséklete 21°C, az autó belsejében akár 50°C-ig is melegedhet a levegő. 38°C fölött már megnő a hőguta kialakulásának veszélye, ami gyakran sajnos halálos végkimenetelű.

Eltelt idő (perc)	Külső levegő hőmérséklete (°C)
	21	24	27	30	32	35
0	21	24	27	30	32	35
10	32	34	37	40	43	46
20	37	40	43	46	48	51
30	40	43	46	48	51	54
40	42	45	48	51	53	56
50	44	47	49	52	55	58
60	45	48	51	53	56	59
>1 óra	46	49	52	54	57	60

Egy, a témával foglalkozó orvosi szaklap szerint az autó belső hőmérséklete pillanatok alatt akár 11°C-kal is emelkedhet a tűző napon állva. Ehhez elég mindössze 10 perc.
20 perc után pedig akár 16°C is lehet az emelkedés.
1 óra után a csúcshőmérséklet az autó belsejében akár a 60-82°C-ot is elérheti, ezt pedig már nem éli túl az emberi szervezet hosszabb távon.

Hipertermia, azaz hőguta akkor következik be, mikor a szervezet tartósan a belső 37°C fölötti hőmérsékleten képtelen az önhűtésre. A pulzus és a légzésszám megemelkedik, miközben a vérnyomás csökken és a bőr elsápad, esetleg kékes színűre változik. Végül a szervek nem kapnak elég vért és bekövetkezik a halál. Kisgyermekekre fokozottan veszélyes a tartós meleg, mert az ő szervezetük hőháztartása még kevésbé fejlett. Náluk 3-szor vagy akár 5-ször olyan gyorsan bekövetkezik a vég.
Ezen az életveszélyes állapoton az sem segít, ha az ablakok kissé le vannak engedve. Még ilyenkor is kb. 1 órán belül eléri a kritikus hőmérsékletet a belső tér.

Forrás: iflscience.com

A nyári kánikula mindenki számára olyan időjárási környezetet teremt, mintha mediterrán, vagy szubtrópusi, trópusi vidékre utazna! Ezért életmódunkat ehhez kell igazítanunk, hogy csökkentsük a kellemetlen közérzetet, elkerüljük a rosszullétet, egészségre veszélyes, károsító hatásokat. Különösen érzékenyek és védelemre szorulnak ilyenkor a várandós és szoptató anyák és a csecsemőik.

A magas hőmérséklet fokozott védekezésre készteti a szervezetet, hogy hőegyensúlyunkat megtartsuk: izzadunk, ezáltal folyadékot veszítünk, fokozódik a szomjúságérzetünk, szaporábbá válhat szívverésünk, légzésünk. Vérellátásunk romlik az erek kitágulása miatt, amit szédülés, gyengeségérzés, fáradékonyság jelez. Komolyabb esetben fejfájás, esetleg légszomj vagy remegés, ájulásérzés léphet fel. A legfontosabb, hogy előzzük meg a túlhevülést és folyadékvesztést!

A túlhevülés megelőzése:

Lehetőleg ne tartózkodjunk a szabadban 10.00 és 16.00 óra között. Ha mégis elkerülhetetlen, akkor keressünk árnyas, szellős helyet pl. park, kert, kerüljük a zsúfolt tereket. A lakásban legalább a pihenésre használt helyiséget sötétítsük el függönnyel, jobb, ha nappal zárjuk az ablakokat. A klímaberendezésre sokan érzékenyek – különösen vigyázni kell a csecsemőkre. A készülékeket ezért mértékkel használjuk, a külső hőmérsékletnél csak 4-5°C-kal alacsonyabbra beállítva. Hűtsük, frissítsük a testünket, a gyermekek testét naponta többször is nedves törléssel, esetleg lemosással, zuhannyal. Nedvesítsük be nyugodtan hajunkat, gyerekeknél bátran vizezzük be az arcukat és a hajukat is. Így a hűtést 30%-kal növelhetjük.

Öltözködés:

Öltözetünk legyen szellős, természetes anyagú, laza, világos, takarja a bőrfelületet! Védjük a fejünket, szemünket, bőrünket! Viseljünk világos, szellős kalapot, kendőt – lehetőleg szemellenzőset, vagy használjunk napernyőt. Különösen igaz ez a csecsemőkre, kisdedekre, akik kevés hajuk és a vékony koponyacsontok miatt fokozott veszélynek vannak kitéve!

Napozás, strandolás, mozgás:

Semmiképpen ne napozzunk, vagy napoztassuk a gyermekeket 10.00 és 16.00 óra között. Várandós anyák óvják a magzatot is az erős sugárzástól, napozáskor fedjék le a hasukon a méh területét!

Táplálkozás, folyadékfogyasztás:

Az izzadással távozó folyadékot, ásványi sókat pótolni kell. Az étkezésben részesítsük előnyben a könnyű életeket, salátákat gyümölcsöket. Folyadékpótlásra legjobb a víz, de mindenképpen javasoljuk, hogy alkohol- cukor- és szénsavmentes italokat fogyasszanak. A melegben kellemes üdítő a langyos citromos tea. Nem kell megijedni, ha a gyerekek étvágya csökken a melegben, fontos, hogy folyadékot bőségesen fogyasszanak. (Onnan tudhatjuk biztosan, hogy elegendő folyadékot fogyasztottunk, hogy bőséges szalmasárga vizeletet ürítünk.) Babáknál a pelenkának 2-3 óránként nedvesednie kell. Kiemelt figyelmet kell fordítani a szoptatós anyákra, mivel ők a szoptatással biztosítják a gyermekük folyadékigényét is.

Ha betartjuk a leírt jó tanácsokat – egyéni érzékenységtől, adottságoktól függően –, akkor is felléphetnek kellemetlen tünetek, komolyabb panaszok vagy lehetünk tanácstalanok. Nagyon fontos, hogy ilyenkor a kismama, szoptatós anyuka kérdéseit, panaszait beszélje meg saját, illetve a gyermeke háziorvosával, házi gyermekorvosával, védőnőjével!

Országos Gyermekegészségügyi Intézet

Oly sok riasztás és negatív hír jelenik meg manapság a napsütéssel, napfénnyel, UV-sugrázással kapcsolatban, hogy szükségesnek láttuk egy kortes beszéd megírását is az embereket éltető napfény mellett. Természetesen igazak a káros hatásáról szóló információk, de mint oly sokszor, most is több oldala van az éremnek és nem szabad csak az egyik oldalát ismerve ítélkezni.

A sok riasztás és a fényvédő termék reklámok tömege miatt kialakuló félelem hozzájárulhat a lakosság mintegy háromnegyedét érintő és számos súlyos betegséghez vezető D-vitamin-hiányhoz! Ma már egyértelmű, hogy a D-vitamin valójában egy hormon, amely természetes úton a napfény hatására képződik a szervezetben. Az, hogy nem olyan mennyiségben, mint ahogy az szükséges, többek közt annak köszönhető, hogy nem merünk a napra menni, minden lehetséges eszközzel védekezünk a napsugarak ellen és 50-es, 100-as faktorú naptejeket kenünk magunkra. Ennek következtében egyszerűen nem tudja elérni a szervezetünket a D-vitamin képzést elindító sugárzás. Tehát a napfény egész szervezetet érintő és legfontosabb feladata a D vitamin képzés, amely nélkülözhetetlen a csontozat fejlődésében és épségben tartásában. Fokozza a vérképző szervek működését, javítja a testünk általános állapotát – ezáltal nő a szervezet ellenálló képessége.

Az előbb említett D vitamin képzés és csonterősítés mellett a napsugárzás kimondottan jótékony hatású lehet bizonyos bőrhibák esetében is.

Hazánkban – „hála” a túlzott húsfogyasztásnak, az egészségtelen táplálkozásnak és a mozgás és friss levegő hiánynak – rengeteg a mitesszeres és a pattanásos bőr mindkét fajtája, az olajos-zsíros és a vízhiányos-száraz-gyulladt-korpázó seborrhea. Nos, ezekre a bőrtípusokra igen jótékonyan hat a napfény, de nem csak nyaraláskor, hanem egész évben rendszeresen (természetesen a napozás szabályait szigorúan betartva).

A másik egyre jobban terjedő bőrhiba a pszoriázis. Ez kialakulhat a fejbőrön, test szerte kisebb-nagyobb foltokban, a térd és a könyék bőrén megvastagodást előidézve, a tenyér és a talp (sarok) berepedését okozva. A tapasztalat azt mutatja, hogy ezeken a tápanyaghiányos, D-, és A-vitamin hiányos bőrökön szinte minden esetben segít a napfürdő, különösen, ha valamelyik gyógyfürdőnkben fürdőkúrával is kombináljuk.

A hajas fejbőr pszoriázisánál a haj szétfésülésével a fejbőrt kell napoztatni a hámló és korpázó területeken.

A test szerte lévő pszoriázis napoztatásánál a szakemberek ajánlása az, hogy ne használjunk fényvédő faktoros napozókat, ugyanis ezek kémiai összetevői a napsugárzás hatására még jobban irritálhatják majd a beteg bőrfelületet! Ezeket a bőröket inkább a kora délelőtti (10 előtt), vagy késő délutáni (17 után) időszakban ajánlott napoztatni, napfénynek kitenni.

Rendkívül jó hatású a napozás a csontritkulás és a csontképzés zavarai ellen vívott harcban is. A jól adagolt napfürdőzés és télen a mértékkel végzett szoláriumozás a legjobb megelőzés, ugyanis UV-A sugárzás nélkül a legjobb minőségű táplálék kiegészítő sem hat úgy, ahogy kéne. Németországban például a Sonnenklinik (Napfényklinika) kifejezetten ennek a betegségnek a gyógyításával foglalkozik a napfény, a szolárium, a gyümölcskúra és a mozgásterápia intenzív alkalmazásával – igen jó eredménnyel.

És végül, de nem utolsó sorban fontos megemlíteni azt a nem mérhető pszichés, lelki energiát és töltést, amit a napfény biztosít a számunkra. Nem véletlen, hogy azokban az országokban, ahol magas a napsütéses órák száma, a depresszió és az idegesség szinte ismeretlen fogalmak. Tehát nem csupán testünk alapvető vázának elengedhetetlen, hanem lelki egészségünk fenntartásához is szükségünk van a Nap sugaraira.

Az UV-sugárzás várható mértékéről, illetve annak bőrünkre gyakorolt hatásának erősségéről alábbi oldalunkon találhatóak friss információk: UV-sugárzás

 

Az emberi élet számára elengedhetetlen a létezése, de sajnos káros hatása sem elhanyagolható. Ezért fontos tájékozódni arról, hogy milyen erősségű UV-sugárzásnak vagyunk kitéve szabadtéri program, strandolás vagy csak épp kertészkedés esetén!

Ebben segít az oldalunkon található UV-sugárzás előrejelzés, ahol megtalálhatják a hazánkban várható UV-sugárzás erősségét a WHO  (Világ Egészségügyi Szervezet) által egyezményesen kialakított és használt UVI skála meghatározásával.

 

 

De mi is ez az UV-sugárzás?

Az UV sugárzás az ún. nem látható sugarak közé tartozik. UV, azaz ultraviolet, magyarul ibolyántúli tartomány. A definíció szerint  az UV-sugárzás a látható fénynél (400-780 nm) kisebb, de a röntgensugárzásnál (0,01–100 nm) nagyobb hullámhosszúságú; a 180–400 nanométeres tartományba eső elektromágneses sugárzás.

A földfelszínen tapasztalható UV-sugárzás legfőbb természetes forrása a Nap, de más módon is keletkezhet (pl. villámlás során) és mesterségesen is előállítható. Amikor anyagokat izzásig hevítenek, akkor valamennyi UV-fény is keletkezik.

A Napból a Földre érkező sugarak hullámhossza az infravöröstől (IR) egészen az ultraibolya (UV) tartományig terjed, melybe a látható fény is beletartozik.

Magát az UV-sugárzási tartományt, hullámhossztól függően 3 részre oszthatjuk: UVA (400-320 nm), UVB (320-290 nm) és UVC (290 nm alatt). Az UVC- és az UVB-tartomány nagy részét kiszűri a Föld légköre. Ezt a feladatot a sztratoszférában található ún. ózonpajzs látja el. Ha ez a „szűrő pajzs” nem lenne, élet sem lenne a Földön, mert az éltető napfény  a maga „nyers” formájában könyörtelenül halálos!

Az UVA típusú sugárzás hatására indul be a bőrben a pigmentképződés, azaz a barnulás folyamata. Túlzásba vitt napozás esetén azonban a kötőszövet ellasztikus és kollagénrostjaiban okoz helyrehozhatatlan károkat, mellyel a bőr idő előtti öregedését okozza. Ugyancsak ez a sugárzás az, ami egészen mélyre hatol a szemben és a szemlencséig jutva ismételten és tartósan fotokémiai változásokat okoz abban. Ennek a folyamatnak az eredménye pedig a napjainkban egyre gyakrabban diagnosztizált szürke hályog kialakulása lehet.

Az UVB típusú sugárzás  az a tartomány, ami nélkül nem képződne D-vitamin a szervezetünkben. D-vitamin pedig kell! Megléte elengedhetetlen az egészséges szervezet, megfelelően működő immunrendszer és csontváz fenntartásához. Nagy mennyiségben ezek a sugarak is komoly veszélyt jelentenek: az enyhe leégéstől egészen a komoly égési sérülésig terjedő bőrkárosodást okozhatnak. Utóbbi esetben pedig visszafordíthatatlan károsodás következik be a DNS spirálban, ami idővel bőrrák kialakulásához vezethet.

Az UVC típusú sugárzás nem éri el a földfelszínt. A kutatási eredmények alapján a Napból érkező UVC tartományt teljesen kiszűri a légkör, ezért annak káros hatása ellen csak az űrbe kilépő embereknek kell védekezni. Egyébként szintén roncsolja az emberi DNS-t és a szemben is olyan mélyre hatol, mint az UVA típusú sugárzás. Baktériumölő hatása miatt sterilizálásra használják.

A túlzott UVB és UVC sugárzás (pontosabban tartós 265-275 nm közötti UV sugárzás) ún. „hóvakságot” okozhat. Az elnevezés onnan ered, hogy magashegyi túrázóknál figyelték meg először a jelenséget, de nem csak ők veszélyeztetettek. Az ipari hegesztés vagy az UVC fénnyel való sterilizálás folyamán munkahelyi balesetként is előállhat ez a tünetegyüttes, ami átmeneti vaksággal járhat és ráadásul nagyon fájdalmas: Az UV-sugárzásnak való kitettség után akár 4-12 óra is eltelhet a tünetek jelentkezéséig. Első jele lehet a szemkáprázás, a külső szemlélő számára pedig a piros, véreres szem. Jellemző tünetek még a fényre való érzékenység, a homályos látás, a pislogás és a könnyezés. Az alany úgy érezheti, hogy homok került a szemébe. A hatás átmeneti, 1-2 nap alatt elmúlik, a szem regeneráló képessége következtében.

 

Forrás: Wikipédia

Az elmúlt napokban számos villámlással kísért zivatar kialakult hazánkban. Villámlással járó viharokra Magyarországon elsősorban május közepétől augusztus végéig kell számítani, de az éghajlat változás egyik velejárójaként egyre gyakoribbak a „villám idényen” kívül eső, áprilisi vagy épp szeptemberi, októberi vagy akár a téli hónapokban is előforduló viharok is. A villámlás komoly veszélyforrás: fontos ügyelni az időjárási jelenség okozta károk és sérülések megelőzésére.

Magyarországon évente 20-40 embert ér villámcsapás, amelyek többsége nyílt területen következik be. Mivel a villámok a legkisebb ellenállású utat követik, így az élő szervezetek alacsony villamos ellenállásuk miatt potenciális veszélynek vannak kitéve. Egy kisebb villámcsapás által okozott áramütés is azonnali szívleálláshoz, halálhoz vezethet.
Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság ajánlásában azt tanácsolják, hogy villámláskor senki se maradjon nyílt területen, ehelyett autóba vagy épületbe húzódjanak be vihar idején. Ha ez nem megoldható, akkor se tartózkodjon senki vízben, hegytetőn, illetve magányos vagy erdőszéli fa közelében.
Mint írják, a természeti jelenség ellen elsősorban technikai eszközökkel lehet védekezni. Az épületekben szakszerűen kiépített villámvédelem, vagyis a villámhárító és a túlfeszültség-védelmi rendszer nagyfokú biztonságot nyújt a villámok közvetlen és közvetett hatásaival szemben – teszik hozzá.

A villámcsapás veszélyei az emberi test számára:

A közvetlen villámcsapás leggyakrabban olyan személyeket ér, akik exponált, azaz nyílt területen, helyen tartózkodnak, mint például:
• hegytetőn, hegygerincen,
• sík, szabad terepen,
• nagyobb vízfelületen.

Ilyenkor az ember a villámhárító szerepét tölti be és magához vonzza a villámot. A közvetlen villámcsapás rendszerint halálos.

Az áramnak a testre gyakorolt hatása, a sérülés súlyossága függ az érintett testrésztől. Az egyik kéztől a szíven keresztül a másik kézig, vagy a fejtől a hátgerincen át a lábig átfutó, viszonylag gyenge áramütés lényegesen veszélyesebb, mint az egyik lábtól a medencéig, vagy a kéztől a vállig áthaladó, lényegesen erősebb áramütés.

Komoly veszélyt jelentenek még a közelben becsapott villám földáramai is.
Ha a villám a föld felszínét éri, az áram „megkeresi” a legkedvezőbb utat. Ezt a terepen nem mindig lehet könnyen megállapítani. Szilárd, nedves talajon rendszerint a felszínen fut végig úgy, hogy a rövid mélyedéseken inkább átugrik, és nem követi a talaj felszínét. Ha az emberi test képez hidat két ilyen pont között, akkor az áram átfut rajta.

Az emberi testen átfutó árammennyiség függ:

• a felszínen áthaladó teljes áramerősségtől,

• a testnek a felszíntől való szigetelésétől (bőr, ruházat, egyéb anyagok),

• az érintkezési pontok távolságától (a távolsággal együtt növekszik a hatás).

A nedvesség a bőr ellenállását annak huszad részére csökkentheti (a száraz bőrfelület ellenállása kéztől kézig 100.000 Ohm, a nedves bőré 5.000 Ohm, vagy még kevesebb).

Teendők a villámcsapás elkerülése érdekében:

• Kerüljük az exponált, azaz nyílt, tereptárgyaktól és domborzati eltérésektől mentes helyeket, például a hegycsúcsokat, hegygerinceket, vagy a szabad, sík területeket (villámhárítóként működnek).

• Kerüljük a nedves talajt, patakokat, vízeséseket és azonnal hagyjuk el a vízfelületeket.

• Kerüljük a kőomlás veszélyes csurgókat, szakadékokat.

• Ha gépkocsi áll a rendelkezésünkre, használjuk Faraday kalitkaként (az ablakokat zárjuk be, ne érintsük meg a fémrészeket) ez nyújtja a legnagyobb védelmet. Villámcsapás esetén a áram a jó vezetőképességű fém alkatrészeken fut végig, az utastér biztonságos.

• Kerüljük a kiugró sziklákat, magukban álló nagy sziklákat, kis odúkat és barlangokat.

• Csak akkor bújjunk mélyedésbe, ha az legalább 1,5 méter mély.

• Csak akkor keressünk védelmet barlangban, ha abban a bejárattól, a tetőtől és a falaktól legalább 1,5 méter távolságra lehetünk.

• Használjuk ki a fal által nyújtott védőzónát. A fal magassága legyen legalább a testhossz nyolcszorosa, a faltól való távolság pedig legalább egy testhossz.

• Guggoljunk le (zárt lábakkal és térdekkel hogy csak egy ponton érintkezzünk a környezettel), lehetőség szerint 10-30 cm vastag szigetelőréteget téve a talpunk alá (ruha, esőköpeny, száraz kő).

• Ha rendelkezésünkre áll alumínium mentőfólia, terítsük testünkre úgy, hogy az a talajjal ne érintkezzen. Kisegítő (gyenge) Faraday-kalitkaként működik.

Az emberi test elektromos ellenállása csekélyebb és felülete nagyobb, mint a fémből készült felszerelési és használati tárgyainké, így a villámhárító hatása nagyobb. Ezért nem szükséges megválnunk fémtárgyainktól, amelyek rendszerint fontos használati eszközök.

A villám nemcsak a földön álló tárgyakba csaphat be. A villámcsapások többsége nem is éri el a földfelszínt, hanem a légkörben játszódik le. Két tárgy között akkor üt át a villám, ha elektromos potenciáljuk különböző, mert a feszültség (potenciálkülönbség) miatt energia szabadul fel, ha a tárgyak között elektromos áram „közlekedik”.

Repülőgépet érő villámcsapások:

via GIPHY

Abból, hogy a repülőgép elektromos potenciálja jelentősen eltér a környezete potenciáljától, nagy baj származhatna. A gép előbb-utóbb találkozik valamivel, ami elektromos töltést cserél vele, s ez katasztrofális következményekkel járhat. A repülőgép elektromos potenciálját tehát a környezete potenciáljához hasonló értéken kell tartani. Ezért vannak a szárnyak végén hegyes fémtüskék, amelyek a koronakisülés nevű jelenséget használják fel arra, hogy a nemkívánatos elektromos töltéseket a repülőgép mögé, a levegőbe „szórják szét”. Minden „kóbor” töltés, amelyet a repülő a levegőhöz súrlódva, vagy a felhők mellett elhaladva felvesz, gyorsan a levegőbe kerül, így a gép elektromos potenciálja nem tér el jelentősen a környezete potenciáljától, és a repülő nem válik a villámcsapások célpontjává.
Kedvezőtlen esetben a repülőgépet is érheti villámcsapás, amely két másik tárgy között zajlik. A fémtüskék ilyenkor jelentősen csökkentik a közvetlen veszély kialakulását.

Forrás: OKF

Június: nyárelő, Medárd, Szent Iván vagy Napisten hava. Nevét Junóról (római istennőről) kapta, aki Jupiter felesége volt. A meteorológiai nyár első hónapja, ami Magyarországon egyben a legcsapadékosabb hónapnak is számít. Átlagosan 60-90 mm csapadék hullik júniusban, de ez legtöbbször helyi záporok, zivatarok formájában érkezik, így gyakran előfordulnak száraz, csapadékszegény körzetek is. Sokakban azonban a nyár első hónapja az eperszüret időszakaként él és a korai cseresznye is javában érik már ilyenkor.

Az éghajlati statisztikák szerint a jellemző minimum hőmérséklet 12 / 14 °C, míg a jellemző maximum hőmérséklet 23 / 25 °C, 63-84 mm csapadék hullik és a napsütéses órák száma 224-259 óra körül van összesen a hónap folyamán.

 

• június 1.: A meteorológiai nyár kezdete.
• június 3.:1720-ban, Pozsonyban véresőről számoltak be a helyi lakosok.
• június 5.: 1972-től Környezetvédelmi Világnap
• június 8.: Medárd napja. A legismertebb jóslás szerint, ha e napon esik az eső, akkor a következő negyven napban is esni fog. Ha viszont nem nyílnak meg az ég csatornái, akkor negyven napos szárazság várható. Az eredetét magyarázó egyik legenda szerint Szent Medárd püspök negyvennapos esővel oszlatott szét egy vidám, táncoló és mulatozó társaságot, mert nem hallgattak intő szavaira.
• június 8.: 1955-ben ezen a napon akkora vihar volt az Alföldön, hogy 3 kombájnt is a levegőbe kapott a szemtanúk szerint.
• június 12.: 2003-ban, ezen a napon a Balaton hőmérséklete elérte a 30,6 ^oC-t
• június 12.: János napja. A népnyelv azt mondja: János előtt kérjük az esőt. Utána már kéretlenül jön.

• június 13.: 1924-ben ezen a napon tombolt az elhíresült Biai-tornádó. Bia és Vác között kb. 70 km hosszban, 1 km szélességben, 310-375 km/órás szélerősséggel, mindössze 6 perc alatt hagyott maga mögött tragikus nyomokat. 5 ember halt meg, 61 megsebesült, 6 millió aranykorona kár keletkezett. Nem csak a forgási sebesség volt pusztító, de maga a tölcsér is szokatlan, orkánerejű sebességgel, kb. 120 km/órával száguldott.
• június 15.: e nap körüli napok valamelyikén kel legkorábban a Nap.
• június 20.: Csillagászati nyár kezdete. Ugyan jún. 24-én, Szt. Iván éjjelén szokás ünnepelni a legrövidebb éjszakát, de a valódi napforduló 20-án van (2024-ben pontosan 06.20. 22:52-kor). Ekkor kezdődik csillagászati értelemben a Nyár. Ebben az időben jár a Nap a legmagasabb – azaz a Földtől legtávolabbi – pályán, ilyenkor a leghosszabb (Magyarországon közel 16 órás) a nappal, és a legrövidebb az éjszaka. Ha az utóbbinak a napnyugtától napkeltéig tartó időszakot nevezzük, akkor az éj valamivel több mint 8 óráig tart, sötétség azonban ennél lényegesen rövidebb ideig, nagyjából este háromnegyed tíz és hajnali háromnegyed négy között van. Június 20. után a Nap pályája ereszkedni kezd, a nappalok pedig rövidülnek, igaz, eleinte csak lassan, naponta néhány perccel.
• június 21-hez legközelebbi vasárnap: a NAP napja.
• június 23.: A krónikák szerint 1718 június 23-án Buda utcáit 70-80 cm jég borította. No nem egy eddig ismeretlen jégkorszak okozta ezt a jelenséget, hanem egy igen intenzív zivatar, melyből tartósabb ideig jégeső esett, és az összegyűlt jéggolyócskák érték el ezt a magasságot. A jelenség még így is különlegesnek hangzik. (Előfordulhat, hogy az akkori krónikások is szerették már az „újságírói túlzásokat”?)
• június 24.: Szent-Iván éjjele. A néphagyomány időjárási szabályokat is kötött a Szent Iván-naphoz. A Szent Iván-nap előtti kakukkszó állítólag olcsó búzát jelent. 40-es napnak is számít Szt. Iván. Úgy tartják, a következő negyven napon hozzá hasonló idő lesz.
• június 27.: A hétalvó szent, László napja. Időjósnap, figyelik is az időjárást. Muravidék népe azt tanácsolja: Jól figyeld meg László napját, Jó előre megjósolja az idő járását.
• június 29.: Szent Péter és Pál apostolok vértanúhalálának feltételezett napja. Péter-Pál napja az ősi ünnep, az aratás kezdő időszaka.
  

 

Június 8.: Medárd napja

A legismertebb időjóslás szerint, ha e napon esik az eső, akkor a következő 40 napban is esni fog. Ha viszont nem nyílnak meg az ég csatornái, akkor 40 napos szárazság várható.
Szent Medárd frank származású, katolikus püspök (576.), a flandriaiak megtérítője volt.
Legendája az esőzéssel kapcsolódik össze. Gyermekkorában egy feje fölött szálló sas védelmezte őt az esőtől, felnőtt korában pedig, amikor egy duhaj, mulatozó társaságot nem tudott szép szóval megfékezni, esőért fohászkodott, így végül a csapatra hirtelen lezúduló és 40 napig tartó eső vetett véget a tivornyának.

A hagyomány szerint ha e napon megfürdetünk egy kakast, nyomban megnyílik az ég, és ömleni kezd belőle a zápor. De Medárd napján a tóban, folyóban óvatosan fürödjünk, mert a vizek királya és minden vízszellem ezen a napon szedi áldozatait, így könnyen bajba kerülhetünk.

Mint minden legenda és néphit mögött, e mögött is áll természettudományos magyarázat.

Júniusra a szárazföld belső területei már fölmelegednek, a meleg levegő felfelé áramlik, és helyébe érkeznek a súlyosabb párás tengeri légtömegek, ezek meghozzák az esőket, zivatarokat. Ezért jellemző a május végi, június eleji változékony, záporos, zivataros időjárás, ami persze nem köthető egyetlen naphoz.

A népi időjóslatok beválását kutató tanulmányról itt olvashatnak részletesebben: A nagy népi időjóslás-teszt