Nyári napforduló

A csillagászati nyár kezdete 2024-ben június 20-án, 22óra 52 perckor van.

Ugyan június 24-én, Szt. Iván éjjelén szokás ünnepelni a legrövidebb éjszakát, de a valódi napforduló már június 20-21-ére esik. Érdekesség, hogy a legkorábbi napkelte már jóval ezt megelőzően bekövetkezik, majd 4-12 napig (attól függően, hogy az országon belül nyugatra vagy keletre esik a megfigyelési pont) szinte nem is változik.
2023-ban az ország legnyugatabbi pontján (Felsőszölnök) 5:00-kor kel legkorábban a Nap június 14. és 17. között, ugyanakkor Budapesten 4:46-kor már napkelte van június 12. és 20. között, míg az ország legkeletebbi pontján (Garbolc) kel legkorábban és a legtöbb napon át a Nap: 4:29-kor június 10. és 22 között.

A nyári napforduló idején kezdődik csillagászati értelemben a Nyár. Ebben az időben jár a Nap az égbolton megtett látszólagos útján a legmagasabb ponton, ilyenkor a leghosszabb (Magyarországon közel 16 órás) a nappal, és a legrövidebb az éjszaka. Ha az utóbbinak a napnyugtától napkeltéig tartó időszakot nevezzük, akkor az éj valamivel több mint 8 óráig tart, sötétség azonban ennél lényegesen rövidebb ideig, nagyjából este 3/4 10 és hajnali 3/4 4 között van. Június 21. után a Nap pályája ereszkedni kezd, a nappalok pedig rövidülnek, igaz, eleinte csak lassan, naponta néhány másodperccel, perccel.




Nem esik napra pontosan egybe, de nagyon közeli ehhez a dátumhoz az a csillagászati esemény, amikor a Föld a Nap körüli pályájának legtávolabbi pontján van, azaz amikor eléri a naptávolpontot (aphélium). Bolygónk egy enyhén elnyúlt, ellipszis alakú pályán kerüli meg a Napot 365 nap 6 óra 9 perc 9 másodperc alatt. Ennek az elipszisnek nem a közepén helyezkedik el a Nap, ebből adódik a két csillagászati esemény a naptávolpont (aphélium) és a napközelpont (perihélium).

A napfordulók idején a Nap irányt vált. Az északi féltekén a nyári napfordulóig a Nap délről északra halad, utána pedig északról dél felé kezd mozogni, vagyis június 21-én 9:15 perckor megfordul, hogy megkezdje féléves vándorlását déli irányban. Nyári napforduló idején a Nap a Ráktérítő, míg téli napforduló alkalmával a Baktérítő fölött delel.

Érdekességként nézzék meg ezt a videót, ami az északi sarkkörtől északra készült a nyári napforduló idején. Ott nem a leghosszabb nappalt ünnepelhetik azon kevesek, akik arra járnak, hanem a soha véget nem érő nappalt (persze a soha túlzás, de minél északabbra vagyunk, annál több napig tart.) Télen ugyanez a jelenség a déli sarkkör térségében figyelhető meg. A domborzattól függően a sarkköröktől kb. 90 km távolságig még megtapasztalható a jelenség.

A Június 21-hez legközelebb eső vasárnapon ünnepeljük a NAP napját.

Forrás: Wikipédia; Csillagászati tankönyv kezdőknek és haladóknak

Tavasz

Március elseje a meteorológiai tavasz kezdete, és a tavasz meteorológiai szempontból 3 hónapon át tart. A dátum nem jelenti, hogy gyökeresen megváltozik az időjárás, még akkor sem, ha ilyenkor lassan egyre melegebbre fordul az idő. Ugyanakkor mégis fontos dátum, a sok meteorológiai mérőhely hónap végén küldi be az elmúlt hónap méréseinek eredményét.

A legtöbb élőlény a Földön – az eddigi ismereteink szerint – a napfénynek köszönheti létezését, a Naphoz kötődik. Így aztán a csillagászati évszakváltás a napok folyamatos változásán belül azon időpontokhoz kötődik, amikor fizikusan nézve jelentős változás következik be. Az évszakok váltakozása a Föld Nap körüli keringésének következménye. A dologhoz szigorúan hozzátartozik, hogy a Föld nem csak a Nap, hanem a saját tengelye körül is kering. Ez a két keringés időben úgy játszódik le, hogy egész számú többszöröse az egy évnyi napot megkerülő pályának, a napi változásoknak.

Csillagászati értelemben a tavaszi nap-éj egyenlőség idején kezdődik a tavasz, azaz akkor, amikor a Nap az egyenlítő felett delel. Ez nagyon jól számolható. Percnyi pontosan lehet tudni, csillagászati értelemben mikor kezdődik a tavasz, de még az sem jelenti attól a perctől az időjárás gyökeres változását.

2024-ben ez az időpont március 20., 03:07 UTC (magyar idő szerint: 04:07)

Ez érdekes lehet, hiszen a tavaszi napéjegyenlőség napja (az északi félgömbön) közismertebben március 21. Ez a jeles nap sok ismeretterjesztő és tankönyvben is így szerepelt pár éve még. Pedig ebben az évszázadban 2011-ben fordult elő utoljára, hogy hazánkban a naptár március 21-ét mutat a csillagászati tavasz kezdetének időpontjában!

Miért?

Egy sziderikus év hossza, azaz az az időtartam, ami alatt a Föld egy teljes kört tesz a Nap körül 365 nap 6 óra 9 perc 9 másodperc, de ez nem egyezik meg azzal az időtartammal, ami eltelik pl. két azonos típusú (pl. márciusi) napéjegyenlőség között (tropikus év), ami “csak” átlagosan 365 nap 5 óra 48 perc 45 másodperc. A jelenleg használatos naptár megalkotása során az egyik legfontosabb szempont az volt, hogy a naptári év átlagos hossza minél jobban megközelítse a tropikus év hosszát. Így biztosítható ugyanis, hogy az évszakok állandó helyen maradjanak a naptárban.
A naptárkészítés nehézségét az okozza, hogy egy (naptári) év csak egész számú napból állhat. Köztudomású, hogy ezért vannak szökőnapjaink, ill. szökőéveink. Ha három 365 napos évet mindig egy 366 napos követ, akkor a naptári év átlagos hossza 365 nap 6 óra. Ez volt az évszázadokig használt Julián-naptár alapja (az elnevezés Julius Caesarra utal, az ő idejében vezették be ezt a rendszert). Csakhogy így 11 perc és 15 másodperc eltérés mutatkozik a tropikus évhez képest (ennyivel hosszabb a Julián-naptár szerinti átlagos év), ami talán nem tűnik soknak, de évszázadok alatt komoly elcsúszást okozott.
A tropikus év 365 és egynegyed napos hossza azt jelenti, hogy amikor két egymást követő tavaszkezdet között nincsen szökőnap, akkor a második évben kb. 6 órával később következik be a napéjegyenlőség, mint az elsőben. 365 nap elteltével ugyanis még várni kell egy picit (szűk 6 órát) a Földre, hogy megérkezzen abba a helyzetbe, amikor a Nap az Egyenlítő „fölé” ér. Ha azonban szökőnapot iktatunk be, akkor naptárunk csak 366 nap után tér vissza ugyanahhoz a dátumhoz, viszont ekkor már kb. 18 órával meghaladtunk egy tropikus évet, ezért az évszakváltások ilyenkor visszacsúsznak (bő) 18 órát.

A következő években a tavaszi napéjegyenlőség időpontjai az alábbiak szerint alakulnak (UTC):
2025.03.20. 09:02
2026.03.20. 14:46

Az újabb tankönyvekben már március 20-a szerepel a csillagászati tavasz kezdeteként, de azért a mondóka valószínűleg nem változik, így a zsákban továbbra is Benedek hozza majd a meleget…

Forrás: hirek.csillagaszat.hu ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium

Óraállítás: itt a nyár

2024. március 31-én, vasárnap hajnalban 2:00 órakor 3:00 órára, azaz 1 órával előre kell állítani az órákat. Ezzel elkezdődik hazánkban a nyári időszámítás. 

TÖRTÉNETE

A téli/nyári időszámítás miatti óraállítást először 1976-ban, Franciaországban vezették be. Ez 3 évvel az első olajárrobbanást követően történt és a fő célja az energia felhasználás csökkentése volt.
Hazánkban 1980 óta állítjuk az órákat minden évben kétszer. A nyári-téli időszámítást jelenleg egy 1996-os kormányrendelet szabályozza, amelyet az Európai Unió tagállamaiban érvényes szabályhoz igazítottak. Eszerint a nyári időszámítás minden év március utolsó vasárnapján kezdődik és október utolsó vasárnapjáig tart.

MANAPSÁG

Egy 2018-as, az EU lakosságának körében végzett népszavazás eredményére támaszkodva, 2019. március 26-án az Európai Parlament az évenkénti kétszeres óraállítás 2021-től való eltörlésének támogatása mellett szavazott. Azt, hogy a téli vagy a nyári időszámítást alkalmazzák, az EU tagállamok önállóan dönthetik el. Döntésüket 2020. április 1-ig kellett jelezniük, de a Covid-járvány fontosabb, megoldandó feladatai elsodorták a kérdés megvalósítását, így az óraállítás eltörlésének határideje 2024-re tolódott.

Egy 2018-as közvéleménykutatás szerint a magyarok háromnegyede eltörölné az óraátállítást. A megkérdezettek többsége, 62 %-uk a nyári időszámítást választaná, amikor este tovább van világos. Ennek ellenére a többi tagállammal összehangolt, gazdaságilag is racionális döntés a valószínűbb, ami a téli időszámítás rögzítése lenne.

Óraállítás, itt a tél

2023. október 29-én, vasárnap hajnalban 3:00 órakor 2:00 órára, azaz 1 órával vissza kell állítani az órákat. Ezzel a hétvégénk egy órával még hosszabb lesz, és elkezdődik hazánkban a téli időszámítás.

Évek óta tervezik az évi kétszeri óraállítás eltörlését. Az európai döntés ugyan már megszületett, a tagállamokra bízott részletek kidolgozása viszont évek óta várat magára.

Az Európai Parlament felkérésére az Európai Bizottság még 2018 nyarán nyilvános konzultációt folytatott az óraállítás kérdésében, amelyre 4,6 millió válasz érkezett be. Ez az Európai Bizottság által szervezett nyilvános konzultációk esetében valaha tapasztalt legmagasabb válaszadási szám. A válaszadók 84%-a támogatta az évszakokhoz kapcsolódó óraátállítás megszüntetését.

Ennek következményeként az Európai Parlament még 2019 tavaszán döntött az óraállítások eltörléséről. Mindezek ellenére az óraállítás megszüntetése több éve csúszik.

A tagállamok szabad döntési jogot kaptak abban a kérdésben, hogy a téli vagy a nyári időszámítást rögzítenék.

Az unió soros elnökségét ellátó Csehország 2021. szeptemberben újabb haladékot adott, látva a döntésképtelenséget, mely alapján még öt évig biztosan folytatódik a téli és a nyári időszámítás váltogatása.

A jelenleg tapasztalt energiaár krízis az óraállítás fenntartása mellett hoz érvet, hiszen az egész rendszer bevezetését is egy hasonló gazdasági válsághelyzet eredményezte:

Az óraátállítás atyjának Benjamin Franklin amerikai feltalálót és politikust tekintik: ő volt az első, aki 1784-ben a Journal de Paris című lapban írt szatirikus esszében azt javasolta a franciáknak, hogy kezdjék korábban a napjaikat, hogy spórolni tudjanak a gyertyával.

A téli/nyári időszámítás miatti óraállítást Európában először 1916-ban, Franciaországban, Németországban, a Brit Birodalomban és az Osztrák-Magyar Monarchiában vezették be. Fő  célja az első világháború alatti áramfogyasztás csökkentés volt, azaz hogy a világosság idejére helyezzék át a tevékenységeket, és így csökkentsék a mesterséges világítást.

Magyarországon először 1916-tól 1920-ig volt nyári időszámítás, majd a következő háborús spórolásban újra bevezették. 1941-től egészen 1949-ig élt a rendszer. 1954-től 1957-ig az esti termelésre hivatkozva újra át kellett állítani nyáron az órákat, utána pedig 1980-ban tértek ehhez vissza az elszabaduló energiaárak miatt.

Itthon sem született döntés egyelőre a kérdésben. A Miniszterelnökségi sajtóiroda korábbi közleménye szerint “A kormány egyelőre nem foglalkozott a kérdéssel. A magyar emberek véleményét figyelembe véve, a későbbiekben kíván dönteni az ügyben.”

Nem könnyű a döntés:

  1. Ha Magyarország a nyári időszámítást választja az új rendszerben, akkor a tél derekán  bőven iskola- és munkakezdést követően, 8:30  körül kel majd fel a nap, délutánonként viszont legkorábban is csak 17:00-t követően lenne sötét.
  2. Amennyiben a téli időszámítás mellett döntenénk, nyaranta már hajnali 4:00-kor világosodhat a leghosszabb nappalokon.

A Budapesti Alvásközpont, Benyovszky Orvosi Központ témával kapcsolatos állásfoglalása, hogy a reggeli, sötétben kényszerített ébredés nagyban visszaveti a teljesítményt. Ha sötétben kell elkezdeni a napot, az jóval nagyobb mértékben veszi igénybe, meríti le a szervezetet, mint ha délután egy órával korábban kapcsolunk villanyt. Ez alapján a téli időszámítás lenne optimális.

A korábbi felmérések alapján azonban az emberek többsége mégis a nyári időszámítást tartja jobb megoldásnak.

Meteorológus szemmel ugyancsak a téli időszámítás a jobb döntés. Ennek oka, hogy az előrejelzések alapjául szolgáló előrejelző modellek eredményei így egy órával hamarabb elérhetőek, azaz hamarabb készülhet el a friss adatokon alapuló prognózis, ami mind télen mind nyáron fontos a veszélyes időjárási helyzetek rövid távú előrejelzéséhez.

A Nap járása is a téli időszámítást sugallja ideálisnak, hiszen a mi földrajzi hosszúsági körünkön (keleti hosszúság 15-20°) a téli időszámítás alatt jár a Nap égi útjának legmagasabb pontján déli 12:00 közelében. Ez ugyancsak a szervezet bioritmusának megfelelő működéséhez fontos tényező.

 

 

 

 

 

Vénasszonyok nyara vagy Indián nyár?

vnySzinte nincs ember, aki ne kedvelné ezt a szakaszát az évnek. A jellemzően szeptember végén, október első felében kialakuló szélcsendes, hajnalonként hideg, párás, délutánonként többnyire derült vagy napos, kellemes hőmérsékletű, nyugodt időjárású napokra azonban manapság két kifejezés is használatos: vénasszonyok nyara vagy indián nyár.

Az elnevezésben már nem ennyire nagy az összhang. Sokan nem kedvelik az első kifejezést, pedig az ég világon semmi sértő vagy kirekesztő nincs annak hátterében.
A régmúlt időkben, de vidéken, falvakban még manapság is többfelé nem vagy csak nagyon indokolt esetben fűtöttek a házakban. Az őszi hideg reggelek beköszöntét követően az idős asszonyok előszeretettel ültek ki napközben a ház előtti padra, élvezni a kellemesen melengető napsugarakat. A forró nyári időszakra ez nem volt jellemző, illetve csak esténként, hiszen addig a ház hűvösében volt jobb tartózkodni, de ez az idő előcsalogatta őket. Ezért alakult ki ez a megnevezés erre az időjárási helyzetre Közép-Európában.
Az indián nyár ugyanezen időszak angolszász elnevezése. Észak-Amerika keleti részén nevezték eredetileg így, majd elterjedt az angolszász országokban is, de pl. Franciaországban, ahol inkább október második felében, november közeledtével szokott előfordulni, is így nevezik. Amerikában az irodalmi emlékekből arra lehet következtetni, hogy a szó már az 1770-es években is széles körben használatos volt. A konkrét eredete nem egyértelmű, de nagy valószínűséggel onnan ered, hogy az évszaknak ezen időszakában indultak nagy vadászatokra az amerikai őslakosok. De pl. a természet is az indiánok viseletére jellemző színeket ölt ilyenkor.

Csillagászati ősz 2023

Az ősz a mérsékelt öv egyik évszaka. Trópusi, illetve száraz és hideg égövi tájakon nem létezik. Fő jellemzője a nappali/napfényes órák rövidülése, az egyre korábbi napnyugta és a lombhullató fák lombjának zöldről sárgává-pirossá színeződése majd lehullása. Meteorológiai szempontól, a naptárt követve szeptember 1-én kezdődik az ősz, csillagászati szempontból azonban később, az őszi nap-éj egyenlőség idejétől beszélhetünk őszről.

2023-ban szeptember 23-án 06:50 UTC-kor, azaz magyar időszámítás szerint 08:50-kor köszönt be a Csillagászati Ősz.

Ez az időpont egyben az őszi napéjegyenlőség napja. Azaz a Föld mindkét féltekéjén a nappal és az éjszaka hossza megegyezik: ekkor a Nap 90° magasan delel az Egyenlítő felett, így a nappal és az éjszaka ezeken a napokon mindenhol ugyanannyi ideig tart. Csalóka lehet viszont, hogy a “világos”, azaz nappali órák hossza ezen a napon valójában 12 óra 11 perc, míg az éjszaka 11 óra 49 perc. Ez a légkör fénytörő hatásának köszönhető. A légkör hatására a Nap fényét már 5-6 perccel azelőtt is érzékeljük, mielőtt maga a Nap a horizont fölé emelkedne, és ugyanígy miután eltűnik a horizont mögött, a fénytörésnek köszönhetően még világos van kb. 5-6 percig. E napon ér véget az Északi-sarkon tartó állandó nappal és kezdődik a fél éves éjszaka, illetve a Déli-sarkon következik a fél éves nappal.

Téli közlekedés

A téli félévben sokkal magasabb a baleseti statisztika és igen valószínű, hogy ezt nagyban befolyásolják az ebben az időszakban jelentősen megváltozó időjárási körülmények. A megelőzésben és a felkészülésben szeretnénk segíteni az alábbi írással.

A kedvelhető téli időjárás kérdése általában megosztja az embereket, van aki imádja a fagyokat, havat, jeget stb., mások viszont borzongva gondolnak a sötét, hideg, latyakos időszakra. Ez persze nézőpont kérdése és ebben a cikkben nem is célom bármelyik oldal mellett kardoskodni. Egy viszont biztos, a téli időjárás mindenkit ugyanúgy érint közlekedési szempontból.

Talán a legjobb, ha a “főszereplőket”, azaz a veszélyes körülményeket kialakító időjárási tényezőket vesszük sorba.

KÖD

Az ősz beköszöntével az egyik legnagyobb változást a reggeli köd szokta jelenteni. Igen veszélyes tud lenni, mert hirtelen változik a sűrűsége és így könnyen nagy sebességgel futhat bele az óvatlan autós egy sűrűbb ködfoltba, ahol nem csak a látótávolság csökkent ugrásszerűen, hanem a ködből kicsapódó párától nedves útfelszínen jelentősen megnő a féktávolság is. Sőt ha a hőmérséklet a talaj közelében fagypont körül alakul, könnyen le is fagy ez a nedvesség, ami az útfelületet is gyorsan tükörjéggé változtathatja.

Tanácsok:

  1. Párás időben, különösen ha a prognózis ködfoltokra hívja fel a figyelmet, mindenképpen óvatosan vezessenek. Úgy válasszanak utazási sebességet, hogy bármikor biztonságosra tudják azt mérsékelni. A baleset megelőzési szakemberek ajánlása az alábbi: 100 méteres látótávolság esetén ne haladjon gyorsabban 80 km/óra sebességnél, 50 méteres látótávolság esetén ne haladjon gyorsabban 50 km/óra sebességnél, 50 méter alatti látótávolság esetén pedig a 20-30 km/órás sebesség lehet a legbiztonságosabb.
  2. Amennyiben fel van szerelve autója ködlámpával, jó ha tudja, hogy a hátsó ködlámpa használata lakott területen nem engedélyezett. Ennek oka, hogy könnyen elvakíthatja az ön mögött haladó autóst. Ezért lakott területen kívül is csak akkor használja, ha az nem vakítja el az Ön mögött közlekedőt.
  3. A láthatóság csökkenésére a gyalog, illetve kerékpárral közlekedők is gondoljanak! Utóbbiak mindenképp gondoskodjanak a megfelelő kivilágításról, fényvisszaverő öltözékről, és ha lehet még körültekintőbben közlekedjenek forgalomban. A legjobb, ha azt feltételezik, hogy nem látja őket az autó és ennek megfelelően váltanak irányt, adnak elsőbbséget, még akkor is, ha KRESZ alapján nem lenne rá szükség.

ESŐ

Ősszel gyakoribbá válnak a csendes, de tartós és az egész országot is érintő esők. Vizes útfelületen közismert, hogy megnő a fékút, azaz az a távolság, ami alatt az autó képes megállni. Száraz időben 50 km/óra sebességnél a fékút 20-25 méter, pár csepp eső hatására viszont akár 80-100 métert is megtesz a gépkocsi a fékezéstől a megállásig. Persze mindezt befolyásolhatja a gumiabroncs minősége és a vezető tapasztaltsága. Az már kevésbé közismert, hogy miért nő meg ennyire a féktávolság az eső hatására. Nos, a víz kitölti az útfelszínben lévő egyenetlenségeket, mélyedéseket, ezzel jelentősen lecsökkentve az abroncs és az út közötti tapadási felületet. Itt érdemes beszélni egy érdekes szakkifejezésről, az aquaplaning-ról. Magyarosabban talán vízen-futásnak lehetne hívni. Ez a jelenség erős esőben alakulhat ki. Azt jelenti, hogy a gumiabroncs profilja nem tudja tovább kiszorítani az útpályán lévő vizet. Ennek eredményeként az autó rövid ideig szinte siklik a vízfelszínen, a kormány könnyűvé válik és a gépjármű akár irányíthatatlanná is válhat. Az esős időjárás nem csak a féktávolságot növeli, hanem a szélvédő átláthatóságát is csökkenti.

Tanácsok:

  1. Esős körülmények között is az első és legfontosabb a haladási sebesség mérséklése.
  2. Ellenőrizze gyakrabban az ablaktörlő folyadékot és pótolja, ha már fogyóban van. Gondoljon a fagyállóságra is!
  3. Tartson biztonságos követési távolságot, gondolva a fékút megnövekedésére és egyben megakadályozva, hogy a túl sok, felverődő víz és sár átláthatatlanná tegye a szélvédőt.
  4. Vízen-futás kialakulása esetén tartsa a kormányt egyenesen irányban és fékezés helyett inkább használja a kuplungot. A túl alacsony gumiabroncsnyomás és a nem megfelelő abroncsprofil elősegíti a vízen-futás kialakulását. Ezért gondoskodjon arról, hogy az autónak megfelelőek legyenek az abroncsai.
  5. Gondoljon a gyalogosokra is! Az út szélén összegyűlt esővizet sokszor fröcskölik a járókelőkre az óvatlan autósok.

 

HÓ, HAVAS ESŐ, ÓNOS ESŐ

A téli csapadék közlekedésre gyakorolt hatása lényegében megegyezik az esőével, csak  hatványozottan igaz és adódik hozzá még pár extra is. Havas latyakos úton a féktávolság tovább nő és a kormányozhatóság is jelentősen csökken. Könnyen alakul ki az aquaplaning-hoz hasonló helyzet. Aki pedig már vezetett vagy akár csak gyalogosan próbált közlekedni ónos esőben, az tudja, hogy olyankor szinte lehetetlen megállni vagy kormányozni.

Tanácsok:

  1. Sose induljon el havas vagy jeges szélvédővel! Persze senki sem szereti tisztogatni az autót, pláne nem egy fagyos, zord reggelen, de ne elégedjünk meg a “lőrésekkel”, hiszen akár az élete is múlhat rajta. Hó esetén gondoljon arra, hogy indulást követően a tiszta szélvédő pillanatok alatt újra havas lesz, ha a motorházat nem tisztítja meg. Ugyanez igaz a tetőre, ahonnan az első nagyobb fékezéskor zúdul előre a hó.
  2. Téli gumi, téli gumi, téli gumi! Az elmúlt években szerencsére már egyre többen veszik komolyan a téli és a nyári gumik hasznosságát, de a költségek miatt sokan csak a kormányzott, meghajtott kerekekre tesznek, pedig nem csak üzleti fogás, mikor hangsúlyozzák, hogy mind a 4 kerékre tanácsos a téli abroncsok felszerelése. A cserére nem az első havazás idején kell sort keríteni, hanem már jóval korábban. Általában már az őszi időszakban jól lecserélni a gumikat, hiszen a téli abroncsok a gumikeverékük miatt már + 7°C-nál is jobb tapadást biztosítanak nyári változatuknál.
  3. Kis helyen elfér és vészhelyzetben igazán jól jön a hólánc, ezért érdemes betenni a csomagtartóba. Aki pedig már próbált havazásban hóláncot feltenni, az tudja, hogy egy  kesztyű is “aranyat ér”, ezért azt is tegyünk mellé.
  4. Havazás esetén hasznos kellék lehet még egy lapát, egy kisebb seprű és egy jó meleg takaró is.
  5. Ugyancsak fontos kellék a gumi hótálca, ami szinte minden autóban alapfelszereltség, de sokan kedvelik nyáron inkább a textil vagy szövet szőnyegek használatát.
  6. Csúszós úton, érdemes észben tartani, hogy a legfontosabb a higgadtság: kerüljük a hirtelen mozdulatokat! A hirtelen kormányzás, illetve a hirtelen, erős fékezés szinte minden esetben tapadásvesztéssel jár, és elkezdhet csúszni az autó orra. Ez az alulkormányozottság. Tapasztalatok szerint ilyen helyzetben a legtöbben rosszul reagálnak és még erősebben rákormányoznak, pedig ezzel tovább rontják a dolgot. Ilyenkor a legjobb, ha a kormányzás szögén nem változtatnak, vagy kicsit visszakormányoznak, ezzel ugyanis hamarabb helyreállítható a tapadás. Egy kis lassulás után pedig várhatóan ugyanazzal a kormánymozdulattal már megfelelően elfordul az autó.
  7. Másik eshetőség a túlkormányozottság, amikor az autó hátsó része kezd csúszni. Ez a fajta megcsúszás veszélyesebb, igen nehéz megfogni és megakadályozni, hogy az autó ne csapódjon át a másik irányba. Ilyenkor a csúszásnak megfelelő irányban kell ellenkormányozni az autót addig, míg az meg nem áll a csúszásban. Ha megállt a csúszás, a kormányt gyorsan vissza kell tekerni egyenesbe. Így kerülhető el, hogy a másik irányba még nagyobb lendülettel csapódjon ki az autó. Másként körülírva mindig arra kell kormányozni, ahová az ember menni akar. A kézifékkel előidézett, úgynevezett “driftelés” is egy akarattal előidézett túlkormányozottság.

FAGY

A fagy, illetve a fagyos időben kialakuló jegesedés még szép, napos időben is okozhat balesetveszélyes helyzetet. Az útfelszínre nem csak az “égből” juthat nedvesség, hanem bármilyen más okból is. Az útfelszínre fagyott vékony vízréteg pedig jégpályává változhat fagy esetén. Hegyvidéken az olvadó hó, vagy egy csőtörés akár járhatatlanná is teheti az utakat.

Tanácsok:

  1. Jeges utakon is előfordulhat alul- vagy túlkormányozottság. Ilyen esetben az előző bekezdésben leírtaknak megfelelően kell cselekedni.
  2. Már +7 °C-tól kezdve ajánlott a téli gumiabroncsok használata, hiszen annak tapadása sokkal jobb, mint a nyári gumiké.
  3. A hidakon és a felüljárókon a jegesedés gyorsabban alakul ki, ezért ezeken a helyeken ezt figyelembe véve kell közlekedni.
  4. Fagyos reggeleken, a szabadban parkoló autók szélvédőjét meg kell tisztítani! Erre különböző módszerek vannak, de a legelterjedtebb a jégkaparók használata. Óvatosan azonban ezekkel is, mert a túl kemény anyagból készült változatok összekarcolhatják az üveget.
  5. Ha a prognózisban keményebb hajnali fagyokra hívjuk fel a figyelmet, érdemes meggondolni az autómosatást, különösen a szabadban parkoló járművek esetén. Könnyen előfordulhat ugyanis, hogy az ajtók réseiben, illetve a zárakban “megbúvó” nedvesség megfagy és kinyithatatlanná teszi az ajtót. Ez a helyzet esőt vagy havazást követő erős fagynál is bekövetkezhet, ezért érdemes jégoldót is beszerezni. De ne az autóban tárolja, hanem a táskájában vagy a zsebében, mert a befagyott ajtót nem tudja kinyitni azzal a jégoldóval, ami az ajtó mögött van!
  6. Az ablaktörlőt csak akkor üzemeltesse, ha már sikerült körülötte feloldani a jeget, mert a lefagyott gumi leszakadhat és használhatatlanná válik.
  7. Még a fagyok beköszönte előtt készítse fel autóját. Ellenőrizze az akkumulátor állapotát, töltse fel a tartályokat fagyálló folyadékkal és a tél folyamán rendszeresen ellenőrizze ezeket. Kemény fagyok esetén gyakran adják fel a szolgálatot a gyengébb akkumulátorok. Ha ritkábban használja az autót és ilyenre hívja fel az előrejelzés a figyelmet, érdemes előző nap beindítani és egy kicsit járatni az autót vagy esetleg elmenni vele egy rövid útra. Akku problémák esetére jól jöhet az autóban egy “bikakábel”. Ennek segítségével, egy másik autó aksijára kötve el tudjuk indítani lemerülés után is az autót, vagy tudunk másnak segíteni ugyanilyen esetben.

Kellemes Karácsonyi Ünnepeket!

Kellemes ünnepeket és sikerekben gazdag, békés és boldog új évet kívánunk minden olvasónknak!

 

 

2022 július – előzetes éghajlati elemzés

Az Országos Meteorológiai Szolgálat facebook oldalán közzétett, előzetes adatokon alapuló éghajlati elemzés 2022. júliusi időjárásról:

Az idei július országos átlagban az 5. legmelegebb és 11. legszárazabb volt Magyarországon 1901 óta az előzetes adatok alapján.

A havi középhőmérséklet országosan 23,13 fok volt, ami az átlagnál 1,6 fokkal magasabb.
A havi középérték az Alföldön nagy területen 24 fok felett alakult.
Nagy napi hőingás jellemezte a hónapot, az átlag körüli minimumokról gyakran 30 fok fölé melegedett a levegő.

A maximumok havi átlaga országosan elérte a 30,8 fokot, ami a legmagasabb júliusi érték a XX. század eleje óta és az átlagos maximumokat tekintve csak az 1992-es augusztus volt melegebb (32,7 fok).

A hónap legforróbb napján, július 23-án Hódmezővásárhely (Szikáncs) és Kiskunfélegyháza állomásainkon 41,5 fokig melegedett a levegő. Ezen a napon a maximumhőmérséklet országosan is 38,2 fok volt, ami a 2. legmagasabb napi érték 1901-től.

Júliusban is nagyrészt anticiklon határozta meg időjárásunkat, ezért tovább folytatódott a szárazság.
Országos átlagban 30,6 mm volt a havi csapadékösszeg, ami a normál mennyiség csupán 43%-a.
A csapadékosabb nyugati és északi országrészben a havi csapadékösszeg meghaladta ugyan az 50 mm-t, az ország középső és déli tájain viszont nagy területen a 20 mm-t sem érte el. A Duna-Tisza közén helyenként az idei lett a legszárazabb július.

2022 első hét hónapjában országosan 206,9 mm csapadék hullott, ami 4,5 mm-rel elmarad az 1993-as év azonos időszakától, ezzel az idei volt a legszárazabb január-július időszak Magyarországon 1901 óta.

Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat facebook oldal

Hőségriasztás munkaidőben: jogok és kötelezettségek

A hőséggel kapcsolatban az országos tisztifőorvos jogszabályi felhatalmazás útján az alábbi fokozatokat adja ki:

I. fok: Figyelmeztető jelzés abban az esetben, ha 1 napig a napi középhőmérséklet eléri vagy meghaladja a +25°C-ot.

II. fok: Riasztás, ha az előrejelzés szerint a középhőmérséklet várhatóan legalább 3 egymást követő napon eléri (vagy meghaladja) a +25°C-ot.

III. fok: Riadó jelzés. Amennyiben várhatóan legalább 3 egymást követő napra eléri (vagy meghaladja) a napi középhőmérséklet a +27°C-ot.

A hőség idején bevethető általános tanácsokról alábbi cikkeinkben olvashatnak:

Mit kell a munkáltatónak biztosítania?

A Pénzügyminisztérium Munkavédelmi Főosztályának felhívása alapján, hőség riadó elrendelése esetén fokozott figyelmet kell fordítani a hőmunka okozta egészségkárosodások megelőzésére, különösen a szabadtéren, tűző napon végzett fizikai munkák esetén (pl. útépítés, aszfaltozás, mezőgazdasági tevékenységek)

Szabadtéri munkavégzés
Szabadtéri munkavégzés esetén még fontosabb az előrások betartása, hiszen ilyenkor a meleg mellett az erős napsugárzásnak is ki vannak téve a dolgozók, fokozott a napszúrás, napégés veszélye. A 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet alapján a munkáltatónak, szabadtéri munkahelyen történő munkavégzés során kötelessége biztosítani többek között azt, hogy védve legyenek a munkavállalók az időjárás különböző káros tényezőitől, mint például az erős UV sugárzástól. Ennek következtében akár az is előfordulhat, hogy kánikula esetén senkit nem köteleznek a déli órákban közvetlen napfénynek kitett munkavégzésre, azonban erről nincs konkrét jogszabály, tehát a munkáltató jóindulatától függ.

Figyelni kell a munkavállalók cseréjére is, azaz a munkát úgy kell megszervezni, hogy felváltva, rövid ideig tartózkodjanak a tűző napon, illetve a hőség és a napsugárzás szempontjából kritikusnak tekinthető napszakban (11-15 óra között) lehetőség szerint hűvösebb, árnyékos munkahelyen folyjon a munka. Ahol lehetséges, a szabadtéri munkaterületet árnyékolni kell (pl. sátorlap, ponyva alkalmazásával).

Zárt térben történő munkavégzés
A fenti rendelet helyiségek és terek hőmérsékletére vonatkozó pontja szerint a munkahelyünk egyes helyiségeiben egész idő alatt olyan hőmérsékletnek kell lennie, amelytől – munkától és fizikai megterheléstől függően – senki nem lesz rosszul, tehát a szervezet számára megfelelő.

Megfelelő hőmérséklet

A munka jellege

Meleg évszakban biztosítandó léghőmérséklet °C

Meleg évszakban biztosítandó effektív, illetve korrigált effektív hőmérséklet

Meleg évszakban biztosítandó maximálisan megengedhető effektív, illetve korrigált effektív hőmérséklet °C

Szellemi munka

21-24

20

31

Könnyű fizikai munka

19-21

19

31

Közepesen nehéz fizikai munka

17-19

15

29

Nehéz fizikai munka

15-17

13

27

Zárt munkahelyeken az alkalmazott légtechnikai berendezések, klímaberendezések hatékonyságáról a megszokottnál gyakrabban kell meggyőződni, ellenőrizni kell – szakember bevonásával – a rendeltetésnek megfelelő működőképességüket, gondoskodni kell a rendszeres műszaki karbantartásukról, tisztításukról, fertőtlenítésükről. A mesterséges szellőztető- és légkondicionáló berendezések nem megfelelő beállítása, működtetése és karbantartásának, tisztításának hiánya egészségkárosodások (pl. meghűlés, légúti fertőzések stb.) kiváltó oka lehet.

Függetlenül attól, hogy a munkavégzés szabadban vagy zárt térben történik

Védőital

Amennyiben a (K) EH, azaz a korrigált effektív hőmérséklet meghaladja a 24°C értéket, a munkáltatónak kötelessége alapesetben igény szerint, de legalább fél óránként védőitalt biztosítania, mely lehet:

  1. 14-16°C-os ivóvíz
  2. 14-16°C-os ízesített, alkoholmentes ital, mely vagy édesítőszerrel ízesített, vagy 4 súlyszázalékát nem haladhatja meg a cukortartalma.

Ösztönözni kell a dolgozókat arra, hogy sok vizet fogyasszanak – kb. 15-20 percenként egy pohárnyi hideg ivóvizet akkor is, ha nem érzik szomjasnak magukat. A verejtékezéssel elvesztett ásványi anyagokat a munkaközi szünetekben és a pihenőidő alatt kisebb étkezésekkel javasolt pótolni.

Pihenőidő

Munkaszervezéssel kell biztosítani, hogy a munkavégzés során rendszeresen kerüljön pihenőidő beiktatásra. A pihenőidőt lehetőleg a környezethez képest hűvösebb, árnyékos helyen, megfelelő ülőalkalmatossággal ellátott körülmények között töltsék el a dolgozók.

A munkaidőkeretben (pl. 12 órás beosztásban) dolgozó munkavállalók a hőségriasztás időszakában különösen nagy megterhelésnek lehetnek kitéve, amennyiben egymást követő napokon kell dolgozniuk és az éjszakai meleg miatt nincs lehetőség a szervezetük regenerálódására. Bár konkrét jogszabályi előírás nincs a munkaidőkeretben dolgozó munkavállalók esetében – hőségriasztás idején – a munkaszervezési intézkedésekre, de a munkavédelmi hatóság tapasztalatai és a korábbi években előfordult munkavállalói panaszok miatt a foglalkozás-egészségügyi szolgálat bevonásával javasolt a hőségriasztás idejére a munka-pihenési rend átütemezése, gyakoribb és hosszabb pihenőidők beiktatása.

24 °C felett óránként legalább 5, legfeljebb 10 perces pihenőidőt kell biztosítani a munkavállalók számára. Fontos megjegyezni, hogy erre a pihenőidőre nem érvényesek a Munka törvénykönyvében lévő szabályok, mert a kettő nem azonos. Azonban az is egy lényeges információ, hogy ha a munkavállaló, a munkaidő nagy részében, például 75-80 percen át nem végeztünk munkát, méghozzá azért, mert a hőségriadó miatt a megengedett munkaszünetet tartottuk, azt a munkáltató kizárólag rendkívüli munkaidőiben – tehát pótlékfizetési kötelezettséggel – pótoltathatja.

Segíteni kell a munkavállalókat abban, hogy képesek legyenek alkalmazkodni a hőséghez: az intenzív hőség első napjaiban lehetőség szerint rövidebb munkaperiódusokat és hosszabb munkaközi szüneteket tegyenek számukra lehetővé. Ezt a folyamatot javasolt ismételten elölről kezdeni, ha a dolgozó szabadságról tér vissza vagy a munkából egyéb okból maradt hosszabb-rövidebb ideig távol.

Egyéb rendelkezések

A munkavédelmi oktatás során a veszélyforrásokról és a szükséges megelőző intézkedésekről való tájékoztatás mellett fel kell készíteni a dolgozókat arra is, hogy felismerjék és kezelni tudják a hőség okozta túlzott igénybevétel és a hőguta tüneteit. Fel kell hívni a munkavállalók figyelmét, hogy figyeljenek egymásra, bármilyen egészségi állapotukkal összefüggő panasz, rosszullét, valamint sérülés esetén a munkát azonnal hagyják abba, és igényeljék a munkahelyi elsősegélynyújtást vagy az orvosi ellátást.

A munka jellegére (pl. könnyű-, közepesen nehéz vagy nehéz fizikai munka) és a dolgozók általános egészségi állapotára, tapasztalatára is tekintettel kell lenni az egyéni védőeszközök juttatásakor, amelyhez a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosának véleményét is ki kell kérni. Figyelembe kell venni a munka-, védőruházat és egyéb védőeszközök viseléséből adódó többletmegterhelést is.

Mindig legyen mobiltelefon a munkaterületen, ha segítséget kell hívni. A munkavállalók közül javasolt kijelölni olyan személyt, aki felügyeli a megelőző intézkedések betartását (pl. megfelelő folyadékpótlás, hűvösebb, árnyékos területen történő rendszeres pihenés), valamint az esetleges panaszok jelentkezését, az elsősegélynyújtás vagy az orvosi ellátás szükségességét.

 

Forrás: Pénzügyminisztérium Munkavédelmi Főosztály, CVonline.hu