Hírek | Eumet.hu – Időjárás-előrejelzés

Hőmérsékleti és szélrekordok dőltek február 10-én

Az Országos Metetorológiai Szolgálat közleménye alapján, hazánkban több időjárási rekord is megdőlt a hétfői napon, a Ciara viharciklon okozta légköri helyzetben.

Ahogy arról a honlapjukon közzétett cikkben beszámolnak, hőmérsékleti és szélerősségi rekordok is születtek február 10-re vonatkozóan:

  • Megdőlt a legalacsonyabb minimum hőmérséklet országos napi rekordja: Babócsán mindössze 8,2 °C-ig süllyedt a hőmérséklet. A régebbi rekordot, 7,6 °C-ot Pannonhalmán regisztrálták 1958-ban.

    forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat

  • A fővárosi napi legmagasabb maximum hőmérsékletben is új rekord született. Az eddigi 15,5 °C volt, amelyet a Gellért-hegyen mértek még 1925-ben. Az új rekordot Budapest Lágymányoson regisztrálták 16,3 °C-on.

    forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat

  • Kékestetőn orkán erejű, 32,7 m/s-os (117,7 km/órás) széllökést mért az automata, amely 0,7 m/s-mal magasabb érték, mint az 1984-ben, Nagykanizsán rögzített 32,0 m/s-os (115,2 km/órás) eddigi országos napi maximális szélerősség rekord.
  • Budapesten belül Lágymányoson fújt a legerősebb szél. Ott 24,1 m/s (86,8 km/óra) lett az új rekord, megdöntve ezzel Budapest Országút 1961-ben előfordult 24,0 m/s-os (86,4 km/h) budapesti napi maximális szélerősség rekordját.

    forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat

(Az Országos Meteorológiai Szolgálat mérési adatbázisa a XX. század első feléig visszamenőleg tartalmaz mérési adatokat.)

2020 január: globálisan rekord meleg

Az Európai Únió Copernicus Climate Change Service programjának havi összesítéséből kiderül, hogy 2020 januárja volt a mérések kezdete óta a legmelegebb január globális szinten.

A 2020-as januári globális hőmérséklet lényegében holt versenyben került az élre 2016 januárjával, bár+0.03 ºC -al meghaladta azt, +0.2 ºC-al lett melegebb a 2007-ben mért második legmagasabb januári értéknél és Európában +3.1°C-al volt melegebb az 1981-2010 közötti átlagos januári hőmérsékletnél.

A jelentés kiemeli, hogy nem mindenhol volt pozitív az átlagtól való eltérés.

Ahogy az a fenti ábrán is látszik, Európában nagyrészt melegebb volt, mint az átlagosan megszokott. Különösen a kontinens északi és keleti térségében mértek kiugró eltérést a sokéves átlagtól (erősebb piros színezés). Norvégiában, Oroszország területén helyenként +6ºC-al is meghaladta a havi átlaghőmérséklet az ilyenkor megszokottat.

A Kárpát-medencében ezzel szemben a tartósan kialakuló hideg légpárnának köszönhetően az átlag környéki, kissé az alatti értékeket mértek, hasonlóan a kontinens délkeleti területeihez.

Az átlagnál jóval magasabb hőmérsékleti értékek voltak jellemzőek az USA túlnyomó részén és Kanada keleti felén, Japánban és Kelet-Kína, illetve Délkelet-Ázsia  egyes részein, Ausztrália ÚJ Dél-Wales államában és helyenként az északi sarkkörnél is.

Az átlagosnál lényegesen alacsonyabb értékeket is mértek 2020 első hónapjában. A hideg helyek közül kiemelhető Alaszka, Északnyugat-Kanada és az ugyancsak észak kanadai Baffin- és Ellesmere-szigetek.

A múlttal összehasonlítva 2020 januárjának globális átlaghőmérséklete:

  • +0.77°C-al volt melegebb a 1981-2010 között mért átlagnál, amivel a mérések kezdete óta a legmelegebb januári címre tett szert;
  • +0.03°C-al volt melegebb az eddigi rekordernél (2016 január);
  • közel +0.2°C-al volt melegebb az eddigi “második helyezettnél” (2017 január);
  • az átlagtól való eltérés mértéke is számottevő, eddig csak 2016 februárjában és márciusában mértek enneél nagyobb eltérést.

A múlttal összehasonlítva 2020 januárjának európai átlaghőmérséklete:

  • +3.1°C-al volt melegebb  a 1981-2010 között mért átlagnál;
  • +0.2ºC-al volt melegebb a 2007 januárjában mért eddigi legmagasabb értéknél, azaz a mérések kezdete óta a legmelegebb januári címre tett szert.

Figyelemreméltó adat még a globális és európai éves (12 hónapos) átlaghőmérsékletek eltérése a sokéves átlagtól:

Globális szinten 2002-től folyamatosan az 1981-2010 között mért átlagnál magasabb hőmérsékletet mérnek. Európában pedig egy-egy kisebb kivételtől eltekintve az ezredfordulóig visszamenőleg a pozitív irányú eltérés volt a jellemző.

További részletek a Copernicus jelentésben: Copernicus Surface Air Temperature for January 2020

Rekord erősségű széllel érkezett a hidegfront

A keddi markáns hidegfront a vártnak megfelelően viharos, helyenként 100 km/órás széllökéseket hozott az országba.

A napi szélrekord eddig  114,8 km/óra volt, amit 2005-ben Balatonöszödön mért  az Országos Meteorológiai Szolgálat. Ez a rekord nagy valószínűséggel már megdőlt az OMSZ facebookon közzétett információi alapján. A kérdés már csak az, hogy mi lesz az új rekord.

(Az Országos Meteorológiai Szolgálat mérési adatbázisa a XX. század első feléig visszamenőleg tartalmaz mérési adatokat.)

Rekord enyhe február 2. és 3.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai alapján 2020. február 2-án megdőlt a napi legmagasabb maximum hőmérséklet és a napi legmagasabb minimum hőmérséklet rekordja is, majd február 3-a hajnalán is rekord enyhe idővel indult a nap.

forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat

Ezúttal nem kellett sokat várni a rekord döntésekre, hiszen épp egy évvel ezelőtt hasonlóan enyhe idővel indult a február.

Akkor Kisbárapátiban 8,9 fokot mértek hajnalban, míg idén Szekszárd-Palánk állomáson csak 9,4 fokig hűlt a levegő. Ezzel megdőlt a napi legmagasabb minimum hőmérséklet rekordja.

A rekord enyhe hajnalt szokatlanul enyhe nappali időszak követte. A 2019-ben Főnyeden  mért 18,1 fokkal igen szoros volt a “verseny”, de végül Drávaszabolcson egy tizeddel meghaladta a rekord értéket a legmagasabb maximum hőmérséklet, így az új rekord 18,2 fok lett.

Az enyhe napot újabb enyhe éjszaka követte. Mind az országos, mind a budapesti legmagasabb minimum-hőmérsékleti rekord megdőlt 2020.02.03. hajnalán. Pécs Egyetemen csupán 10,6 fokig csökkent a levegő hőmérséklete (eddigi rekord 2017, Kaposvár, 9,6 fok).
Budapest Pestszentlőrincen eközben 9,2 fokot mértek (eddigi rekord 1944, Budapest Országút (Kitaibel Pál u. 3), 8,6 fok)

forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat

(Az Országos Meteorológiai Szolgálat mérési adatbázisa a XX. század első feléig visszamenőleg tartalmaz mérési adatokat.)

Rekord enyhe hajnal február 1-én

Ahogy arról az Országos Metetorlógiai Szolgálat beszámolt, rekord enyhe volt a hajnal 2020.02.01-én.

 

forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat
 

Pécs Árpádtetőn mindössze +8,7 C fokig csökkent a levegő hőmérséklete. A mérések kezdete óta (XX. század első fele) az eddigi legmagasabb minimum hőmérsékletet Sopronban mérték 1923-ban, ami csupán 8 fok volt.

Új maximum hőmérsékleti rekord 01.31.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat facebook oldalán közölte, jogy 2020 január 31-én, fél háromkor megdőlt a napi maximum hőmérséklet rekordja

A közlemény szerint Drávaszabolcsban 16,7 fokot mért az automata mérőműszer. Ezzel egy  1965 óta fennálló rekord dőlt meg. A szomszédos Kémesen is 16,5 fokot mértek.

forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat

A Dunántúlon és a Duna-Tisza közén néhány hegyvidéki, és közvetlenül a Balaton partján lévő mérőállomást leszámítva mindenütt 11 fok fölé melegedett a levegő a délután folyamán.

Érdekességként kiemelték, hogy az északkeleti határvidéken a rekordhoz képest nagyjából 14 fokkal volt hidegebb a legmagasabb hőmérséklet a nap folyamán.

Napi csapadékrekord született kedden (01.28.)

2020. január 28-án, a hetek óta tartó, jelentős frontoktól mentes, nagyrészt anticiklonáris légköri helyzetben kialakult hideg légpárnát egy markáns hidegfront söpörte ki. A front előtt, a mediterrán térség felől érkező magas nedvességtartalmú, enyhébb levegő áramlott a Kárpát-medencébe. A hidegfront érkezése
az ország nagy részén jelentős mennyiségű csapadékot okozott. A Dunántúl területén nyári viharokat idéző zivatarok, felhőszakadások, szélrohamok és villámparádé jelezte a hidegbetörés útját. Arra, hogy a naptár januárt mutat a helyenként kialakuló heves hózáporok és hózivatarok által rövid idő alatt kifehéredő táj emlékeztetett.

Végül is ez így megszokott télen. 😂 😂 😂Polgárdi brutál lecsapó

Közzétette: László Nagy – 2020. január 28., kedd

Nagy László, 2020.01.28., Polgárdi – Eumet fotó csoport
Az Országos Meteorológiai Szolgálat, Pécsen található állomásán 48,2 mm-t regisztrált a csapadék összeget mérő műszer.

2020. január 28. 06:00 és január 29. 06:00 között mért csapadékösszeg. Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat

A szolgálat közleményében az áll, hogy ezzel új országos napi csapadékrekord született. Eddig január 28-án a legtöbb csapadékot 41 évvel ezelőtt, 1979-ben a Miskolc Lillafüred-Jávorkút állomáson mérték. Akkor 43,8 mm volt az egy nap alatt lehullott csapadék összege.

Magas légszennyzettség országszerte

Az elmúlt hétre és az előttünk álló időszakra is jellemző frontmentes, szélcsendes időjárás hatására a Kárpát-medencében megrekedő  levegőben jelentősen megnövekszik a légszennyzettség.  Mára az ország több pontján is elrendelték a szmogriadó tájékoztatási fokozatát, 2 településen veszélyesnek minősítették a levegő minőségét.

Csütörtökön, a Nemzeti Népegészségügyi Központ  Facebook posztban közölte, hogy 2 település (Sajószentpéter, Putnok) levegőjét már veszélyesnek minősítették a magas szállópor-tartalom miatt , 5 településen (Kazincbarcika, Kecskemét, Miskolc, Nyíregyháza, Tököl) egészségtelen, 16 helyen pedig kifogásolt a levegőminőség, azaz a kis méretű aeroszolrészecskék koncentrációja meghaladta az egészségügyi határértéket. Miskolcon már ekkor elrendelték a szmogria tájékoztatási fokozatát.

Péntek reggeltől a fővárosban, Budapesten is elrendelték a szmogriadó tájékoztató fokozatát, miután az Országos Metetorológiai Szolgálat mérései alapján a szálló por koncentrációja szerdán és csütörtökön is meghaladta a tájékoztatási szintet. Kérik, aki teheti mérsékelje a szilárd- és olajtüzelésű berendezések használatát, és lehetőség szerint ne autóval induljon útnak.

2020.01.09-es légszennyezettségi adatok az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat (OLM) adatai alapján

Várható-e javulás?

Pénteken a helyzet nem javul, majd szombaton egy gyenge hidegfront hatására a középső országrészben, így a fővárosban felélénkülő szél hatására, ott kissé javulhat a helyzet, míg a leginkább érintett északkeleti térségben ekkor sem várható jelentős, pozitív irányú változás. Vasárnaptól ismét szélcsendes, nticiklonáris helyzet kialakulása valószínű, így továbbra is gondot okoz majd a rossz levegőminőség.

 

Veszélyes levegőminőség esetén már az egészséges emberek is tüneteket tapasztalhatnak úgy, mint a köhögés, a légúti irritáció vagy a könnyezés. Kifogásolt levegőminőség esetén a krónikus légzőszervi betegségek tünetei erősödhetnek. A magas légszennyzettség  a légúti irritáció mellett a szív- és érrendszerre, a központi idegrendszerre és az immunrendszerre is káros hatással bír rövid és hosszú távon egyaránt. Az egyes szennyezőanyagok hatásairól alábbi cikkünkben olvashatnak részletesen: Szmog

Jó tanácsok szmog riadó esetére:

Szemkönnyezés, orrfolyás, torokkaparás, köhögés, tüsszentés – ezek azok a jelek, amelyekből arra következtethetünk, hogy szervezetünket zavarja a levegő rossz minősége. Ha tartósan magas a levegőben a szálló por mennyisége, akkor ezek a tünetek nem csak a krónikus betegeknél, időseknél jelentkezhetnek, hanem akár az egészséges embereknél is. Az Országos Közegészségügyi Központ szakemberei arra hívják fel a figyelmet, hogy kisebb egyéni óvintézkedésekkel is sokat tehetünk azért, hogy megóvjuk egészségünket az ilyen helyzetekben.

Különösen oda kell figyelni a kisgyermekekre, a napi rendszeres séta ilyenkor egyáltalán nem javasolt, csak akkor vigyük őket ki a szabad levegőre, ha az elkerülhetetlen.

Ha a levegőben lévő szállópor koncentrációja 100 mikrogramm fölé emelkedik köbméterenként, már mindenki számára tanácsos lehetőleg otthon, zárt térben maradni. Szellőztetni csak rövid ideig, hajnalban és késő éjszaka érdemes. Ha ki kell menni a levegőre (pl. egy édesanyának a kisgyermekét el kell vinnie az orvoshoz), akkor ne a fő közlekedési útvonalak mentén induljon el, hanem próbáljon meg a kevésbé forgalmas mellékutcákban maradni, a célt minél gyorsabban elérni. Ugyanez vonatkozik az idősekre, illetve a krónikus betegségben szenvedőkre is.

A várandós kismamák számára különösen fontos, hogy a szmogos időszakban minél kevesebb időt töltsenek a szabadban, mivel a szennyezett levegő azt a kockázatot is magában hordozza, hogy az újszülött alacsony súlyú lesz, emellett a magzati tüdőszövet fejlődését is negatívan befolyásolhatja.

Ez utóbbi azt jelenti, hogy a megszületendő kisbaba nagyobb eséllyel lesz később asztmás, vagy szenvedhet valamilyen más légúti problémától.

A szennyezett levegőjű városokban a pormaszkok viselete is indokolt lehet, különösen azoknál, akik sokáig tartózkodnak a szabad levegőn vagy a téli hónapokban is kerékpárral közlekednek. Olyan maszkot kell választani, ami megszűri a 10 mikrométer átmérőnél kisebb porszemcséket is, tehát nem elég egy sálat vagy egy zsebkendőt az orrunk, szánk elé tartani.

Akinek módja van rá, keresse fel a hegyeket, ugyanis a szmog jellemzője, hogy a szennyezett ködös-párás légtömegek a földfelszínhez közel megrekednek, így a magasabb területeken jellemzően tisztább a levegő.

Ipari havazás Kazincbarcikán

Az előrejelzésben semmi nyoma hónak, mégis havazik! Van ilyen. A jelenséget ipari havazásnak hívja a szakzsargon.

Fotó: Czaki Facebook Metnet – Kazincbarcika 2020.01.02.

Az Északi-középhegységben többfelé, de leginkább Kazincbarcikán több cm-nyi hó hullot csütörtökön. 

Jelen esetben feltehetőleg a Kazincbarcikán található Borsodchem-től származik a többlet pára, ami az “ipari havazás” kialakulásához vezetett.

Fotó: Facebook Metnet, Laganus – Kazincbarcika 2020.01.02. délután

A jelenség kialakulásához több tényezőre van szükség:

  • A felszín közelében közel 100 %-os relatív páratartalom, szmogos, ködös időjárás (kondenzációs mag);
  • Fagypont alatti felszín közeli hőmérséklet;
  • Minimális pára többlet, ami legtöbbször egy helyi ipari létesítmény kéményéből vagy egy sípálya hóágyújából származik.

Ilyen légköri helyzetben, a felszín közelében adott közel 100 %-os relatív páratartalomhoz adódó minimális többlet is elegendő a kicsapódáshoz, illetve a levegőben lebegő mikroszkopikus méretű jég- vagy porszemcsékhez (melyeket az egyébként igen gyenge légmozgás is képes pár km-re odébb szállítani) hozzáfagynak a ködöt alkotó mikroszkopikus vízszemcsék, majd így már kellő méretűvé hízva havazást, illetve erős zúzmaraképződés okoznak.

Az “ipari havazást” nem a magas légköri változások okozzák, hanem emberi beavatkozás idézi elő, melyet a meteorológus nem tud előrejelezni.

 

Rekord meleg hajnal dec. 21-én

A héten másodszor dőlt meg a legmagasabb minimum hőmérséklet rekordja hazánkban.

Az éjjel tomboló viharos lökésekkel is kísért déli szél hatására szombat reggelre, Pér-repülőtéren mindössze 12,7 C fokig csökkent a hőmérséklet. Ez több mint 3 fokkal magasabb érték, mint az eddigi rekord: 9,5 C fok amit 1993-ban, Cegléden regisztráltak. Az Országos Metetorológiai Szolgálat közleményében azt is közölte, hogy az eddigi rekordnál 2019.12.21-e reggelén nagyságrendileg 40 mérőállomásukon mértek magasabb hőmérsékletet.

Forrás: OMSZ Facebook