A sok eső hatása: árhullám az északkeleti folyókon

A hét eleje óta tartó esőzések hatására emelkedni kezdett a hazai folyóvizek vízszintje.

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság adatai alapján a Sajó, Sajópüspökinél, hétfő reggeltől szerda hajnalig több, mint 2,5 métert, közel 280 cm-t emelkedett! A Bánréve–Felsőzsolca és a Miskolc–Sajópüspöki árvízvédelmi szakasz teljes hosszára elrendelték a legmagasabb, I. fokú árvízvédelmi készültséget.

A Hernád mentén is gondokat okoz a folyó gyors áradása, ami helyenként a part menti utakat is járhatatlanná tette: teljes útzár van érvényben a Novajidrány és Vizsoly, Kiskinizs és Hernádkércs, illetve Halmaj és Abaújszántó közötti szakaszokon.

Aktuális vízállás adatok és előrejelzések a Vízállás oldalunkon találhatóak.

Napi maximum hőmérsékleti rekord született (10.03.)

Ahogyan azt sejteni lehetett előre, szombaton az erős déli széllel beáramló meleg levegő jócskán az évszakos átlagnál melegebb időjárást eredményezett.

Mivel az erre a napra vonatkozó napi hőmérsékleti rekord közeli maximum hőmérsékleteket várt a legtöbb meteorológiai előrejelző modell, kíváncsian vártuk, vajon megdől-e a 35 éves rekord.

Napi maximum hőmérsékletek 2020. október 3-án. forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat

Az Országos Meteorológiai Szolgálat hivatalos közleménye alapján, szoros volt ugyan a verseny, de új rekordot írhatunk az archívumba:
2020. október 3-án, az ország délnyugati határához közeli Kémes állomáson 30,8 fokot regisztráltak, ami 0,7 fokkal magasabb, mint az eddig ezen a napon mért legmagasabb érték (1985, Mohács, 30,1 fok).

(Az Országos Meteorológiai Szolgálat mérési adatbázisa a XX. század első feléig visszamenőleg tartalmaz mérési adatokat.)

30 éves rekordra derült fény

Érdekes bejelentést tett a Meteorológiai Világszervezet (WMO): a közlemény szerint új, de valójában lassan 30 éves negatív hőmérsékleti rekord érvényes Földünk északi féltekéjére. Még 1991. december 22-én, Grönlandon -69.6 Celsius fokot regisztrált egy automata, ami alacsonyabb, mint az eddig rekordként számon tartott -67.8 °C, amit már két alkalommal is mértek. Egyszer 1933 januárjában a szibériai Ojmjakonban, és még egyszer 1892 februárjában, az ugyancsak szibériai Verhojanszkban mértek.

Mégis mit jelent ez, hogyan lehetséges visszamenőleg rekordot dönteni?

A Meteorológiai Világszervezet 2007-ben hozta létre az Időjárási és Éghajlati Szélsőségek Archívumát, ami a Földön, hitelesen mért szélsőségeket gyűjti egybe. Ennek az archívumnak a létrehozása egy hosszadalmas, azóta is folyó kutatómunkát jelent. A ma már olyan természetes digitális mérési adatbázisok nem is olyan régen még papír alapon vgay digitálisan, de helyi memóriákon, szervereken voltak rögzítve. A “klímadetektív” szakemberek ezek felkutatásával, elemzésével és az adatok hitelességének ellenőrzésével napról-napra bővítik az archívum adatbázisát.
Így történhetett, hogy csak most, 2020-ban került elő egy mérési adat.

Az archívum alapján a Földön eddig regisztrált legalacsonyabb hőmérséklet -89.2°C volt. Ezt 1983 júliusában mérték az Antarktiszon, Vostok mérőállomáson.

Ezen a linken térképes formában elérhetőek a WMO által nyilvántartott szélsőségek (de az új rekord a cikk írásáig még nem lett felvezetve):
Időjárási és Éghajlati Szélsőségek térképe

Forrás: WMO

Magas ózon koncentráció – 09.10.

Csütörtökön (2020.09.10.) kifogásolt volt levegő minősége 14 településen az ózon magas koncentrációja miatt- áll a Nemzeti Népegészségügyi Központ közleményében.

A Levegőhigiénés Index számításához használt adatok forrása: az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat

Mint írják, az ózon koncentrációja az intenzív napsugárzás következtében a déli vagy kora délutáni órákban a legmagasabb, ilyenkor a krónikus légzőszervi betegségben szenvedők légúti tünetei súlyosbodhatnak. Az ózon koncentrációja alacsonyabb beltéri környezetben, így az érintettek számára javasoljuk, hogy az említett időszakban kevesebb időt tartózkodjanak a szabadban.

Egy korábbi cikkünkben részletesen írunk a talaj közeli ózon hatásairól, illetve a koncentráció növekedésének okairól:
Talaj közeli ózon – a nyári légszennyező

 

2020 nyara – hőségriadó nélkül

Bár országos napi melegrekordok nem születtek, hőségriadót sem kellett elrendelni, így is a sokévi átlagnál melegebb volt a 2020-as nyár – állapította meg az Országos Meteorológiai Szolgálat az MTI-nek készített elemzésében.

 

A 2020-as nyár a 16. legmelegebb volt 1901 óta.

Az évszak idei középhőmérséklete országos átlagban 21,1 °C volt, míg az 1981-2010-es átlag: 20,3 °C.

  • A június +0,6 °C-al melegebb volt az átlagnál,
  • a júliusi középhőmérséklet megfelelt az átlagnak,
  • míg az augusztus +1,8 °C-al volt melegebb az átlagnál. (Ezzel a 10. legmelegebb augusztus volt az idei 1901 óta.)

A 2020.08.31. 24:00 órát megelőző 90 napban mért átlaghőmérsékletek sokéves átlagtól való eltérése. (forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat)

Európai és globális viszonylatban az évszak földfelszíni hőmérsékletének eltérése a sokéves átlagtól:

A 2020 nyarán mért földfelszíni átlaghőmérséklet eltérése az 1981-2010 közötti átlagtól (forrás: Copernicus Climate Change Service (C3S) )

 

A hőmérséklet szempontjából ezek szerint nem volt kiugró nyarunk. Lássuk mi a helyzet csapadék tekintetében, mert az mérések nélkül is állítható, hogy elhúzódó medárdi időszak és gyakori felhőszakadások jellemezték a nyarat.:

A statisztika szerint az idei év a 18. legcsapadékosabb nyarat hozta a mérések kezdete óta.

Az évszak csapadékösszege előzetes adatok alapján országos átlagban 266,6 mm volt. Az elmúlt négy évtizedben csak a 2010-es, a 2005-ös és az 1999-es nyáron hullott az ideinél több csapadék. Mindhárom hónap csapadékosabb volt a normálnál:

  • júniusban a szokásosnál 48 %-al,
  • júliusban 23 %-al,
  • augusztusban 27 %-al esett több csapadék országos átlagban, mint az évszakos átlag.

A 2020.08.31. 24:00 órát megelőző 90 napban mért csapadékösszegek sokéves átlagtól való eltérése. (forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat)

Európai viszonylatban az évszakban mért hidrológiai adatok eltérése a sokéves átlagtól:

(forrás: Copernicus Climate Change Service (C3S) )

1. kép: napi csapadékösszegek átlaga
2. kép: földfelszíni levegő relatív pártartalma
3. kép: talajnedvesség 7 cm-es mélységig
4. kép: földfelszíni hőmérséklet (forrás: Copernicus Climate Change Service (C3S) )

 

Részletesebb elemzés:

A nyár a szokásosnál hűvösebb idővel kezdődött. Június első napjain, a fagyzugos helyeken 0 fok közelébe hűlt a levegő. Az évszak legalacsonyabb hőmérsékletét, 0,6 °C június 2-án, Zabaron mérték. Az év első melegebb időszakára június végéig kellett várni, 28-án haladta meg először a 25 °C az országos átlaghőmérséklet.
A napi maximum hőmérséklet ugyan július első felében gyakran elérte a 30 °C-ot, de tartós és intenzív hőhullám nem alakult ki, majd a nyár közepén kifejezetten hűvös időszak következett. Július 12-19. között az országos átlag mindössze 17,6 °C volt, csaknem 4 °C-al hűvösebb, mint a sokéves átlag.
Július végén és augusztus 7-10. körül volt két kisebb hőhullám 35 °C közeli, néhány állomáson még magasabb csúcshőmérséklettel.

A nyár és egyben az év legmelegebb napja általában július végén vagy augusztus elején szokott lenni Magyarországon. Idén viszont augusztus 30-án volt a legmelegebb. Délkeleten többfelé 37 °C köré melegedett a levegő, a legmagasabb hőmérsékletet, 37,4 °C-ot Mezőkovácsházán mérték.

Ahogy a nagyon csapadékos nyarakon, úgy idén is gyakrabban fordultak elő felhőszakadással kísért heves zivatarok, amelyek a csapadék nagy részét adták. A nyár legcsapadékosabb napja július 24. volt, amikor a Somogy megyei Vésén 178 mm csapadék hullott, de a délnyugati országrészben több állomáson is meghaladta akkor a napi csapadékösszeg a 100 mm-t. Az évszak legnagyobb csapadékösszege is Véséhez köthető, ahol a három hónap alatt 585,6 mm csapadék hullott. Magyarországon ez rendkívül soknak számít, hiszen van, hogy egész évben nem hullik ennyi csapadék – jegyezte meg az elemzést készítő Országos Meteorológiai Szolgálat.

 

Forrás: MTI 2020. szeptember 5., szombat ; Copernicus Climate Change Service ; Országos Meteorológiai Szolgálat

Napi szélrekord a fővárosban

A rekkenő hőséget záró hidegfront, hétfő éjjel intenzív villámtevékenységgel, felhőszakadással és viharos, rekord erősségű széllel kísért zivatarokkal keresztezte Budapest térségét sokaknak álmatlan éjszakát okozva.

Max. széllökések 08.31.08:00 – 09.01. 08:00 között. (forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat)

Az Országos Meteorológiai Szolgálat, Budapest János-hegy állomáson 110,9 kilométer/órás széllökést mért, mellyel megdőlt a fővárosi napi széllökés rekord. Augusztus 31-én az eddigi rekord 87,5 km/ó volt, amelyet Budapest belterületén regisztráltak még 2006-ban.

Talaj közeli ózon – a nyári légszennyező

Az, ami a sztratoszférában hasznos és fontos a talaj közelében kifejezetten veszélyes!

Sokszor hallunk a Földet körülvevő ózonréteg emberi élet számára elengedhetetlen jótékony hatásáról (kiszűri a napból érkező káros UV sugárzás egy részét), illetve az ózonpajzs vastagságának, összefüggő felületének változásairól. Épp ezért meglepő lehet, hogy egészségre káros hatására adnak ki figyelmeztetést.

Pedig a talaj közeli ózon (troposzférikus ózon) a nyári időszak egyik legfőbb légszennyező anyaga. Magas koncentráció esetén nem csak az ember, hanem az állatok is szemirritációt, légzési problémákat tapasztalhatnak.

 
A magas talaj közeli ózon koncentráció:

  • a tüdőkapacitás csökkenését okozhatja;
  • gyengítheti a baktérium- és vírusfertőzésekkel szembeni ellenállóképességet;
  • súlyosbítja a krónikus betegségeket, elsősorban a hörghurutot és az asztmát;
  • súlyosbítja a pollenallergiát, és a légzőszervek gyulladását is kiválthatja;
  • csökkenti a fizikai teljesítőképességet;
  • növelheti a rákos megbetegedések kialakulásának esélyét (állatkísérletek igazolták, emberre még nem bizonyítitták).

A növények is megsínylik a magas talaj közeli ózon koncentrációt. Kísérletek során kimutatták, hogy az ózon közvetlenül árt a növényeknek, oxidálja, pusztítja a zöld leveleiket, virágaikat, gátolja a fotoszintézist és a gyökérlégzést is, ami végezetül akár a növény pusztulásához is vezethet.

 

Határértékek

Jellemző ózonkoncentráció:

  • tiszta, trópusi levegőben 15 ppb (30 mg/m 3 ) körüli ;
  • közép-európai vidéki levegőben a nappali középérték 40 ppb körül mozog;
  • ózonnal szennyezett nagyvárosi levegőben nem ritka a 100 ppb körüli érték sem.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) iránymutatást adott ki az egyes légszennyező anyagok egészségi kockázatot jelentő szintjeiről.
Ez alapján, 8 órás átlagérték esetén az a legalacsonyabb biztos szint, ahol már előfordulhatnak káros következmények 60 ppb. Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy ez nem jelent kellő biztonsági ráhagyást a legérzékenyebb embereket érő bizonyos fajta akut káros hatások esetére.
A Svéd Környezeti Orvostudományi Intézet 1 órás értékként 40 ppb koncentrációt javasol, mint az emberi szervezet ózonterhelésének megengedett legfelső határa.
A környezeti orvostudomány sok szakértője azon a véleményen van, hogy a káros hatás legalacsonyabb küszöbértékének megállapítására — kockázatmentes ózonszint formájában — még nem áll rendelkezésre kellő kutatási anyag, információ.




Honnan származik a megnövekedett ózon koncentráció?

Az ózon kékes színű, jellegzetes szagú, nagyon mérgező gáz. A szagára jellemző, hogy még 500 ezerszeres hígításban is érezhető.

A talaj közeli koncentráció mértéke kisebb részben a magasból, azaz a sztratoszférából származik, de a jelentősebb hányada helyben képződik. Nem közvetlen szennyezés útján keletkezik, azaz nem közvetlenül ózonként kerül a levegőbe, hanem fotokémiai folyamat során keletkezik, és elsősorban a belső égésű motorral hajtott gépkocsik, a fűtés és tüzelés során keletkező nitrogén-monoxid (NO) kibocsátásához köthető.

Keletkezéséhez több tényező is szükséges:

  • a szennyezőanyag kibocsátása (nitrogén-monoxid és szerves gyökök);
  • napsütés.

A nitrogén-monoxid a légkörben található ún. szerves gyökök jelenlétében oxidálódik és nitrogén-dioxid jön létre (NO2). A nitrogén-dioxid aztán a nap sugárzásának hatására elbomlik nitrogén-monoxiddá (NO) és atomos oxigénné (O). Az így keletkezett atomos oxigén pedig a légkörben található oxigén (O2) molekulákkal egyesül ve alakul ózonná (O3).

 

A Lélegzet.hu cikkében részletesebben is olvashatnak a témáról: A talajközeli ózon és hatása

Forrás: Lélegzet.hu

Magas talaj közeli ózon koncentráció – 07.31.

Magas, irritációs tüneteket okozó szintet meghaladó talaj közeli ózon koncentrációt mértek több nagyvárosban július utolsó napján.

Az Országos Tisztifőorvos közleménye, illetve az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat adatai alapján, 2020. 07. 31-én, pénteken kifogásolt volt a levegő minősége tizenhat mérőállomással rendelkező településen. Az érintett helyeken az ózon koncentrációja meghaladta azt az értéket, melynél a gyermekek, az idősek, illetve a krónikus légúti betegségben szenvedők légúti irritációt, légzési nehézséget vagy köhögést tapasztalhatnak.

2020.07.31-én mért levegőhigiénés index

 

Az, ami a sztratoszférában hasznos és fontos a talaj közelében kifejezetten veszélyes!

Sokszor hallunk a Földet körülvevő ózonréteg emberi élet számára elengedhetetlen jótékony hatásáról (kiszűri a napból érkező káros UV sugárzás egy részét), illetve az ózonpajzs vastagságának, összefüggő felületének változásairól. Épp ezért meglepő lehet, hogy egészségre káros hatására adnak ki figyelmeztetést.

Pedig a talaj közeli ózon (troposzférikus ózon) a nyári időszak egyik legfőbb légszennyező anyaga. Magas koncentráció esetén nem csak az ember, hanem az állatok is szemirritációt, légzési problémákat tapasztalhatnak.

A magas talaj közeli ózon koncentráció:

  • a tüdőkapacitás csökkenését okozhatja;
  • gyengítheti a baktérium- és vírusfertőzésekkel szembeni ellenállóképességet;
  • súlyosbítja a krónikus betegségeket, elsősorban a hörghurutot és az asztmát;
  • súlyosbítja a pollenallergiát, és a légzőszervek gyulladását is kiválthatja;
  • csökkenti a fizikai teljesítőképességet;
  • növelheti a rákos megbetegedések kialakulásának esélyét (állatkísérletek igazolták, emberre még nem bizonyítitták).

A növények is megsínylik a magas talaj közeli ózon koncentrációt. Kísérletek során kimutatták, hogy az ózon közvetlenül árt a növényeknek, oxidálja, pusztítja a zöld leveleiket, virágaikat, gátolja a fotoszintézist és a gyökérlégzést is, ami végezetül akár a növény pusztulásához is vezethet.

 

Határértékek

Jellemző ózonkoncentráció:

  • tiszta, trópusi levegőben 15 ppb (30 mg/m 3 ) körüli ;
  • közép-európai vidéki levegőben a nappali középérték 40 ppb körül mozog;
  • ózonnal szennyezett nagyvárosi levegőben nem ritka a 100 ppb körüli érték sem.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) iránymutatást adott ki az egyes légszennyező anyagok egészségi kockázatot jelentő szintjeiről.
Ez alapján, 8 órás átlagérték esetén az a legalacsonyabb biztos szint, ahol már előfordulhatnak káros következmények 60 ppb. Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy ez nem jelent kellő biztonsági ráhagyást a legérzékenyebb embereket érő bizonyos fajta akut káros hatások esetére.
A Svéd Környezeti Orvostudományi Intézet 1 órás értékként 40 ppb koncentrációt javasol, mint az emberi szervezet ózonterhelésének megengedett legfelső határa.
A környezeti orvostudomány sok szakértője azon a véleményen van, hogy a káros hatás legalacsonyabb küszöbértékének megállapítására — kockázatmentes ózonszint formájában — még nem áll rendelkezésre kellő kutatási anyag, információ.

 




 

Honnan származik a megnövekedett ózon koncentráció?

Az ózon kékes színű, jellegzetes szagú, nagyon mérgező gáz. A szagára jellemző, hogy még 500 ezerszeres hígításban is érezhető.

A talaj közeli koncentráció mértéke kisebb részben a magasból, azaz a sztratoszférából származik, de a jelentősebb hányada helyben képződik. Nem közvetlen szennyezés útján keletkezik, azaz nem közvetlenül ózonként kerül a levegőbe, hanem fotokémiai folyamat során keletkezik, és elsősorban a belső égésű motorral hajtott gépkocsik, a fűtés és tüzelés során keletkező nitrogén-monoxid (NO) kibocsátásához köthető.

Keletkezéséhez több tényező is szükséges:

  • a szennyezőanyag kibocsátása (nitrogén-monoxid és szerves gyökök);
  • napsütés.

A nitrogén-monoxid a légkörben található ún. szerves gyökök jelenlétében oxidálódik és nitrogén-dioxid jön létre (NO2). A nitrogén-dioxid aztán a nap sugárzásának hatására elbomlik nitrogén-monoxiddá (NO) és atomos oxigénné (O). Az így keletkezett atomos oxigén pedig a légkörben található oxigén (O2) molekulákkal egyesül ve alakul ózonná (O3).

 

A Lélegzet.hu cikkében részletesebben is olvashatnak a témáról: A talajközeli ózon és hatása

Forrás: Lélegzet.hu

 

Felhőszakadások július 24-én

A július 24-én, pénteken este érkező ciklon a nyugati országrészbe jelentős mennyiségű csapadékot hozott. Több településen a 100 mm-t is meghaladta a 24 óra alatt lehullott csapadék mennyisége.

A 2020.07.24. 08:00 és 2020.07.25. 08:00 között lehullott csapadék összegek

Megdőlt az Országos Meteorológiai Szolgálatnál nyilvántartott napi csapadékrekord: Vése községben 178 mm csapadék hullott, több, mint hetven milliméterrel meghaladva az eddigi rekordot. Az eddigi csúcstartó Nyírlugos volt, ahol 2010-ben ezen a napon 106,8 mm-t mértek.

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) közleménye alapján országszerte 225 káreseményhez riasztották a tűzoltókat a péntek éjszakai és szombati viharok, esőzések miatt. A felhőszakadás Somogy és Zala megye egyes térségeiben rendkívüli vízátfolyásokat, villámárvizeket és vízakadályokat okozott. Hozzátették: Nagyatádon, ahol a Rinya-patak lépett ki medréből, vasárnapra virradóra is folytatódott a védekezés, mert a víz több helyen épületeket, közműveket veszélyeztetett.

A nagy esőzés miatt kiáradt Rinya-patak vízével elöntött terület Nagyatádon 2020. július 26-án. *** Fotó: MTI/Varga György

Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat, MTI

Júliusi fagy a Bükk-fennsíkon

A MeteoPont mérése alapján, 2020 július 13-án hajnalban, a Bükk fennsíkon fagypont alá süllyedt a hőmérséklet.

A Bükk-fennsíkon, 755 méter magasságban, egy karszthegységekben jellemző kis kiterjedésű mélyedésben/völgyben, ún. töbörben található mérőállomás online elérhető adatsorából kiolvasható, hogy hajnali 4:23-kor állt be a minimum érték -0,8 oC értékkel.

A MeteoPont Bükk-fennsíkon felállított állomásának hőmérséklet adatai 2020.07.12. 18:20 és 07.13. 18:20 között

A jelenség bármilyen meglepően hangzik, nem ritka azon a vidéken, melynek mikroklímája jelentősen eltér a környezetétől. Nyaranta, hidegfront utáni szélcsendes, derült éjszakákon gyakran süllyed fagypont közelébe a hőmérséklet, különösen a fennsíkon található kisebb kiterjedésű mélyedésekben, völgyekben.

Forrás: MeteoPont