2022 július – előzetes éghajlati elemzés

Az Országos Meteorológiai Szolgálat facebook oldalán közzétett, előzetes adatokon alapuló éghajlati elemzés 2022. júliusi időjárásról:

Az idei július országos átlagban az 5. legmelegebb és 11. legszárazabb volt Magyarországon 1901 óta az előzetes adatok alapján.

A havi középhőmérséklet országosan 23,13 fok volt, ami az átlagnál 1,6 fokkal magasabb.
A havi középérték az Alföldön nagy területen 24 fok felett alakult.
Nagy napi hőingás jellemezte a hónapot, az átlag körüli minimumokról gyakran 30 fok fölé melegedett a levegő.

A maximumok havi átlaga országosan elérte a 30,8 fokot, ami a legmagasabb júliusi érték a XX. század eleje óta és az átlagos maximumokat tekintve csak az 1992-es augusztus volt melegebb (32,7 fok).

A hónap legforróbb napján, július 23-án Hódmezővásárhely (Szikáncs) és Kiskunfélegyháza állomásainkon 41,5 fokig melegedett a levegő. Ezen a napon a maximumhőmérséklet országosan is 38,2 fok volt, ami a 2. legmagasabb napi érték 1901-től.

Júliusban is nagyrészt anticiklon határozta meg időjárásunkat, ezért tovább folytatódott a szárazság.
Országos átlagban 30,6 mm volt a havi csapadékösszeg, ami a normál mennyiség csupán 43%-a.
A csapadékosabb nyugati és északi országrészben a havi csapadékösszeg meghaladta ugyan az 50 mm-t, az ország középső és déli tájain viszont nagy területen a 20 mm-t sem érte el. A Duna-Tisza közén helyenként az idei lett a legszárazabb július.

2022 első hét hónapjában országosan 206,9 mm csapadék hullott, ami 4,5 mm-rel elmarad az 1993-as év azonos időszakától, ezzel az idei volt a legszárazabb január-július időszak Magyarországon 1901 óta.

Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat facebook oldal

Hőségriasztás munkaidőben: jogok és kötelezettségek

A hőséggel kapcsolatban az országos tisztifőorvos jogszabályi felhatalmazás útján az alábbi fokozatokat adja ki:

I. fok: Figyelmeztető jelzés abban az esetben, ha 1 napig a napi középhőmérséklet eléri vagy meghaladja a +25°C-ot.

II. fok: Riasztás, ha az előrejelzés szerint a középhőmérséklet várhatóan legalább 3 egymást követő napon eléri (vagy meghaladja) a +25°C-ot.

III. fok: Riadó jelzés. Amennyiben várhatóan legalább 3 egymást követő napra eléri (vagy meghaladja) a napi középhőmérséklet a +27°C-ot.

A hőség idején bevethető általános tanácsokról alábbi cikkeinkben olvashatnak:

Mit kell a munkáltatónak biztosítania?

A Pénzügyminisztérium Munkavédelmi Főosztályának felhívása alapján, hőség riadó elrendelése esetén fokozott figyelmet kell fordítani a hőmunka okozta egészségkárosodások megelőzésére, különösen a szabadtéren, tűző napon végzett fizikai munkák esetén (pl. útépítés, aszfaltozás, mezőgazdasági tevékenységek)

Szabadtéri munkavégzés
Szabadtéri munkavégzés esetén még fontosabb az előrások betartása, hiszen ilyenkor a meleg mellett az erős napsugárzásnak is ki vannak téve a dolgozók, fokozott a napszúrás, napégés veszélye. A 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet alapján a munkáltatónak, szabadtéri munkahelyen történő munkavégzés során kötelessége biztosítani többek között azt, hogy védve legyenek a munkavállalók az időjárás különböző káros tényezőitől, mint például az erős UV sugárzástól. Ennek következtében akár az is előfordulhat, hogy kánikula esetén senkit nem köteleznek a déli órákban közvetlen napfénynek kitett munkavégzésre, azonban erről nincs konkrét jogszabály, tehát a munkáltató jóindulatától függ.

Figyelni kell a munkavállalók cseréjére is, azaz a munkát úgy kell megszervezni, hogy felváltva, rövid ideig tartózkodjanak a tűző napon, illetve a hőség és a napsugárzás szempontjából kritikusnak tekinthető napszakban (11-15 óra között) lehetőség szerint hűvösebb, árnyékos munkahelyen folyjon a munka. Ahol lehetséges, a szabadtéri munkaterületet árnyékolni kell (pl. sátorlap, ponyva alkalmazásával).

Zárt térben történő munkavégzés
A fenti rendelet helyiségek és terek hőmérsékletére vonatkozó pontja szerint a munkahelyünk egyes helyiségeiben egész idő alatt olyan hőmérsékletnek kell lennie, amelytől – munkától és fizikai megterheléstől függően – senki nem lesz rosszul, tehát a szervezet számára megfelelő.

Megfelelő hőmérséklet

A munka jellege

Meleg évszakban biztosítandó léghőmérséklet °C

Meleg évszakban biztosítandó effektív, illetve korrigált effektív hőmérséklet

Meleg évszakban biztosítandó maximálisan megengedhető effektív, illetve korrigált effektív hőmérséklet °C

Szellemi munka

21-24

20

31

Könnyű fizikai munka

19-21

19

31

Közepesen nehéz fizikai munka

17-19

15

29

Nehéz fizikai munka

15-17

13

27

Zárt munkahelyeken az alkalmazott légtechnikai berendezések, klímaberendezések hatékonyságáról a megszokottnál gyakrabban kell meggyőződni, ellenőrizni kell – szakember bevonásával – a rendeltetésnek megfelelő működőképességüket, gondoskodni kell a rendszeres műszaki karbantartásukról, tisztításukról, fertőtlenítésükről. A mesterséges szellőztető- és légkondicionáló berendezések nem megfelelő beállítása, működtetése és karbantartásának, tisztításának hiánya egészségkárosodások (pl. meghűlés, légúti fertőzések stb.) kiváltó oka lehet.

Függetlenül attól, hogy a munkavégzés szabadban vagy zárt térben történik

Védőital

Amennyiben a (K) EH, azaz a korrigált effektív hőmérséklet meghaladja a 24°C értéket, a munkáltatónak kötelessége alapesetben igény szerint, de legalább fél óránként védőitalt biztosítania, mely lehet:

  1. 14-16°C-os ivóvíz
  2. 14-16°C-os ízesített, alkoholmentes ital, mely vagy édesítőszerrel ízesített, vagy 4 súlyszázalékát nem haladhatja meg a cukortartalma.

Ösztönözni kell a dolgozókat arra, hogy sok vizet fogyasszanak – kb. 15-20 percenként egy pohárnyi hideg ivóvizet akkor is, ha nem érzik szomjasnak magukat. A verejtékezéssel elvesztett ásványi anyagokat a munkaközi szünetekben és a pihenőidő alatt kisebb étkezésekkel javasolt pótolni.

Pihenőidő

Munkaszervezéssel kell biztosítani, hogy a munkavégzés során rendszeresen kerüljön pihenőidő beiktatásra. A pihenőidőt lehetőleg a környezethez képest hűvösebb, árnyékos helyen, megfelelő ülőalkalmatossággal ellátott körülmények között töltsék el a dolgozók.

A munkaidőkeretben (pl. 12 órás beosztásban) dolgozó munkavállalók a hőségriasztás időszakában különösen nagy megterhelésnek lehetnek kitéve, amennyiben egymást követő napokon kell dolgozniuk és az éjszakai meleg miatt nincs lehetőség a szervezetük regenerálódására. Bár konkrét jogszabályi előírás nincs a munkaidőkeretben dolgozó munkavállalók esetében – hőségriasztás idején – a munkaszervezési intézkedésekre, de a munkavédelmi hatóság tapasztalatai és a korábbi években előfordult munkavállalói panaszok miatt a foglalkozás-egészségügyi szolgálat bevonásával javasolt a hőségriasztás idejére a munka-pihenési rend átütemezése, gyakoribb és hosszabb pihenőidők beiktatása.

24 °C felett óránként legalább 5, legfeljebb 10 perces pihenőidőt kell biztosítani a munkavállalók számára. Fontos megjegyezni, hogy erre a pihenőidőre nem érvényesek a Munka törvénykönyvében lévő szabályok, mert a kettő nem azonos. Azonban az is egy lényeges információ, hogy ha a munkavállaló, a munkaidő nagy részében, például 75-80 percen át nem végeztünk munkát, méghozzá azért, mert a hőségriadó miatt a megengedett munkaszünetet tartottuk, azt a munkáltató kizárólag rendkívüli munkaidőiben – tehát pótlékfizetési kötelezettséggel – pótoltathatja.

Segíteni kell a munkavállalókat abban, hogy képesek legyenek alkalmazkodni a hőséghez: az intenzív hőség első napjaiban lehetőség szerint rövidebb munkaperiódusokat és hosszabb munkaközi szüneteket tegyenek számukra lehetővé. Ezt a folyamatot javasolt ismételten elölről kezdeni, ha a dolgozó szabadságról tér vissza vagy a munkából egyéb okból maradt hosszabb-rövidebb ideig távol.

Egyéb rendelkezések

A munkavédelmi oktatás során a veszélyforrásokról és a szükséges megelőző intézkedésekről való tájékoztatás mellett fel kell készíteni a dolgozókat arra is, hogy felismerjék és kezelni tudják a hőség okozta túlzott igénybevétel és a hőguta tüneteit. Fel kell hívni a munkavállalók figyelmét, hogy figyeljenek egymásra, bármilyen egészségi állapotukkal összefüggő panasz, rosszullét, valamint sérülés esetén a munkát azonnal hagyják abba, és igényeljék a munkahelyi elsősegélynyújtást vagy az orvosi ellátást.

A munka jellegére (pl. könnyű-, közepesen nehéz vagy nehéz fizikai munka) és a dolgozók általános egészségi állapotára, tapasztalatára is tekintettel kell lenni az egyéni védőeszközök juttatásakor, amelyhez a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosának véleményét is ki kell kérni. Figyelembe kell venni a munka-, védőruházat és egyéb védőeszközök viseléséből adódó többletmegterhelést is.

Mindig legyen mobiltelefon a munkaterületen, ha segítséget kell hívni. A munkavállalók közül javasolt kijelölni olyan személyt, aki felügyeli a megelőző intézkedések betartását (pl. megfelelő folyadékpótlás, hűvösebb, árnyékos területen történő rendszeres pihenés), valamint az esetleges panaszok jelentkezését, az elsősegélynyújtás vagy az orvosi ellátás szükségességét.

 

Forrás: Pénzügyminisztérium Munkavédelmi Főosztály, CVonline.hu

Nyári napforduló

A csillagászati nyár kezdete 2022-ben június 21-én, 9 óra 15 perckor van.

Ugyan június 24-én, Szt. Iván éjjelén szokás ünnepelni a legrövidebb éjszakát, de a valódi napforduló már június 20-21-ére esik. Érdekesség, hogy a legkorábbi napkelte már jóval ezt megelőzően bekövetkezik, majd 4-12 napig (attól függően, hogy az országon belül nyugatra vagy keletre esik a megfigyelési pont) szinte nem is változik.
2022-ben az ország legnyugatabbi pontján (Felsőszölnök) 5:00-kor kel legkorábban a Nap június 14. és 17. között, ugyanakkor Budapesten 4:46-kor már napkelte van június 12. és 20. között, míg az ország legkeletebbi pontján (Garbolc) kel legkorábban és a legtöbb napon át a Nap: 4:29-kor június 10. és 22 között.

A nyári napforduló idején kezdődik csillagászati értelemben a Nyár. Ebben az időben jár a Nap az égbolton megtett látszólagos útján a legmagasabb ponton, ilyenkor a leghosszabb (Magyarországon közel 16 órás) a nappal, és a legrövidebb az éjszaka. Ha az utóbbinak a napnyugtától napkeltéig tartó időszakot nevezzük, akkor az éj valamivel több mint 8 óráig tart, sötétség azonban ennél lényegesen rövidebb ideig, nagyjából este 3/4 10 és hajnali 3/4 4 között van. Június 21. után a Nap pályája ereszkedni kezd, a nappalok pedig rövidülnek, igaz, eleinte csak lassan, naponta néhány másodperccel, perccel.




Nem esik napra pontosan egybe, de nagyon közeli ehhez a dátumhoz az a csillagászati esemény, amikor a Föld a Nap körüli pályájának legtávolabbi pontján van, azaz amikor eléri a naptávolpontot (aphélium). Bolygónk egy enyhén elnyúlt, ellipszis alakú pályán kerüli meg a Napot 365 nap 6 óra 9 perc 9 másodperc alatt. Ennek az elipszisnek nem a közepén helyezkedik el a Nap, ebből adódik a két csillagászati esemény a naptávolpont (aphélium) és a napközelpont (perihélium).

A napfordulók idején a Nap irányt vált. Az északi féltekén a nyári napfordulóig a Nap délről északra halad, utána pedig északról dél felé kezd mozogni, vagyis 2022 június 21-én 9:15 perckor megfordul, hogy megkezdje féléves vándorlását déli irányban. Nyári napforduló idején a Nap a Ráktérítő, míg téli napforduló alkalmával a Baktérítő fölött delel.

Érdekességként nézzék meg ezt a videót, ami az északi sarkkörtől északra készült a nyári napforduló idején. Ott nem a leghosszabb nappalt ünnepelhetik azon kevesek, akik arra járnak, hanem a soha véget nem érő nappalt (persze a soha túlzás, de minél északabbra vagyunk, annál több napig tart.) Télen ugyanez a jelenség a déli sarkkör térségében figyelhető meg. A domborzattól függően a sarkköröktől kb. 90 km távolságig még megtapasztalható a jelenség.

A Június 21-hez legközelebb eső vasárnapon ünnepeljük a NAP napját.

Forrás: Wikipédia; Csillagászati tankönyv kezdőknek és haladóknak

Tavasz

Március elseje a meteorológiai tavasz kezdete, és a tavasz meteorológiai szempontból 3 hónapon át tart. A dátum nem jelenti, hogy gyökeresen megváltozik az időjárás, még akkor sem, ha ilyenkor lassan egyre melegebbre fordul az idő. Ugyanakkor mégis fontos dátum, a sok meteorológiai mérőhely hónap végén küldi be az elmúlt hónap méréseinek eredményét.

A legtöbb élőlény a Földön – az eddigi ismereteink szerint – a napfénynek köszönheti létezését, a Naphoz kötődik. Így aztán a csillagászati évszakváltás a napok folyamatos változásán belül azon időpontokhoz kötődik, amikor fizikusan nézve jelentős változás következik be. Az évszakok váltakozása a Föld Nap körüli keringésének következménye. A dologhoz szigorúan hozzátartozik, hogy a Föld nem csak a Nap, hanem a saját tengelye körül is kering. Ez a két keringés időben úgy játszódik le, hogy egész számú többszöröse az egy évnyi napot megkerülő pályának, a napi változásoknak.

Csillagászati értelemben a tavaszi nap-éj egyenlőség idején kezdődik a tavasz, azaz akkor, amikor a Nap az egyenlítő felett delel. Ez nagyon jól számolható. Percnyi pontosan lehet tudni, csillagászati értelemben mikor kezdődik a tavasz, de még az sem jelenti attól a perctől az időjárás gyökeres változását.

2022-ben ez az időpont március 20., 15:34 UTC (magyar idő szerint: 16:34)

Ez érdekes lehet, hiszen a tavaszi napéjegyenlőség napja (az északi félgömbön) közismertebben március 21. Ez a jeles nap sok ismeretterjesztő és tankönyvben is így szerepelt pár éve még. Pedig ebben az évszázadban 2011-ben fordult elő utoljára, hogy hazánkban a naptár március 21-ét mutat a csillagászati tavasz kezdetének időpontjában!

Miért?

Egy sziderikus év hossza, azaz az az időtartam, ami alatt a Föld egy teljes kört tesz a Nap körül 365 nap 6 óra 9 perc 9 másodperc, de ez nem egyezik meg azzal az időtartammal, ami eltelik pl. két azonos típusú (pl. márciusi) napéjegyenlőség között (tropikus év), ami “csak” átlagosan 365 nap 5 óra 48 perc 45 másodperc. A jelenleg használatos naptár megalkotása során az egyik legfontosabb szempont az volt, hogy a naptári év átlagos hossza minél jobban megközelítse a tropikus év hosszát. Így biztosítható ugyanis, hogy az évszakok állandó helyen maradjanak a naptárban.
A naptárkészítés nehézségét az okozza, hogy egy (naptári) év csak egész számú napból állhat. Köztudomású, hogy ezért vannak szökőnapjaink, ill. szökőéveink. Ha három 365 napos évet mindig egy 366 napos követ, akkor a naptári év átlagos hossza 365 nap 6 óra. Ez volt az évszázadokig használt Julián-naptár alapja (az elnevezés Julius Caesarra utal, az ő idejében vezették be ezt a rendszert). Csakhogy így 11 perc és 15 másodperc eltérés mutatkozik a tropikus évhez képest (ennyivel hosszabb a Julián-naptár szerinti átlagos év), ami talán nem tűnik soknak, de évszázadok alatt komoly elcsúszást okozott.
A tropikus év 365 és egynegyed napos hossza azt jelenti, hogy amikor két egymást követő tavaszkezdet között nincsen szökőnap, akkor a második évben kb. 6 órával később következik be a napéjegyenlőség, mint az elsőben. 365 nap elteltével ugyanis még várni kell egy picit (szűk 6 órát) a Földre, hogy megérkezzen abba a helyzetbe, amikor a Nap az Egyenlítő „fölé” ér. Ha azonban szökőnapot iktatunk be, akkor naptárunk csak 366 nap után tér vissza ugyanahhoz a dátumhoz, viszont ekkor már kb. 18 órával meghaladtunk egy tropikus évet, ezért az évszakváltások ilyenkor visszacsúsznak (bő) 18 órát.

A következő években a tavaszi napéjegyenlőség időpontjai az alábbiak szerint alakulnak (UTC):
2023.03.20. 21:25
2024.02.20. 03:07
2025.02.20. 09:02
2026.02.20. 14:46

Az újabb tankönyvekben már március 20-a szerepel a csillagászati tavasz kezdeteként, de azért a mondóka valószínűleg nem változik, így a zsákban továbbra is Benedek hozza majd a meleget…

Forrás: hirek.csillagaszat.hu ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium

Havazott a Mátrában és a Bükkben – 21.10.13.

A szerdai (2021.10.13.) hidegfront mentén kialakuló “összeáramlási zóna” mentén záporok alakultak ki, melyek a Mátra magasabb hegycsúcsain, a hideg levegő beáramlásával halmazállapotot váltottak, azaz havazott a Mátrában és a Bükkben is! Helyenként 20-30 cm-es hóréteg is kialakult!

Bánkútról küldte Krajcsovicz János, köszönjük! (Eumet-fotó csoport):

2021.10.13. 21:00, Bánkút

Csütörtöki fotók a Bükkből:

2021 nyara számokban

Az Országos Meteorológiai Szolgálat mérései alapján a 2021-es nyár az átlagnál 1,2 Celsius fokkal melegebb volt, ezzel az 5. legmelegebb 1901 óta.

A közzétett előzetes elemzésből kiderül, hogy a június közepétől augusztus közepéig tartó kéthavi időszakot nagyrészt hőhullámok határozták meg, míg az évszak eleje és vége a szokásosnál hűvösebb idővel telt. Országos átlagban a nyári csapadékösszeg jelentősen elmaradt az 1991–2020-as átlagtól. Hasonlóan száraz nyár legutóbb 2015-ben volt.

A 2021-es nyár számokban:

  • középhőmérséklet: 22,0 °C (1991–2020-as átlag: 20,8 °C);
  • legmagasabb napi hőmérséklet: 40,2 °C, Adony, július 8.;
  • legmagasabb napi hőmérséklet: 0,6 °C, Zabar, június 6.;
  • csapadékösszeg országos átlagban 132,8 mm (1991–2020-as átlag: 203,5 mm);
  • csapadékos napok száma országosan: 27 (átlag: 28 nap);
  • zivataros napok száma országosan: 14 (átlag: 12 nap);
  • legnagyobb csapadékösszeg: Szőlősardó 260,5 mm;
  • legkisebb csapadékösszeg: Csárdaszállás 55,9 mm

 

További részletek találhatóak az Országos Meteorológiai Szolgálat elemzésében: www.met.hu

Rekord meleg július (2021)

Az Országos Meteorológiai Szolgálat közleményéből megtudhatjuk, hogy 2021-ben, hazánkban a rekord száraz és szélsőségesen meleg júniust rekord meleg július követte.

Az elemzés kitér rá, hogy míg júniusban a fölénk érkező meleg levegő kifejezetten száraz volt, addig júliusban az érkező meleg légtömeg már nedvesebb, labilisabb volt, így többfelé előfordult zápor, zivatar, helyenként felhőszakadással. A júliusi csapadék így csak alig több mint 10%-kal maradt el a szokásostól.

A 2021 júliusi átlaghőmérséklet 2,3°C-kal múlta felül az 1991-2020-as normál értéket, s ezzel az eddigi legmelegebb júliussá lépett elő Magyarországon a 121 éves adatsorban. Az összes nyári hónapot tekintve is csak 1992 augusztusa előzi meg, amikor 24,72 °C volt a havi középhőmérséklet.

2021-ben eddig a legmagasabb hőmérsékletet Adonyban mérték, 40,2°C-ot, július 8-án. (Az országos abszolút hőmérsékletei rekordja: 41,9°C, Kiskunhalas, 2007. július 20.) +40 °C fölötti értékeket csak 2007-ben és idén júliusban mértek az OMSZ digitális adatbázisának jelenlegi állapota szerint.

A cikk még beszámol arról, hogy a július végéig rögzített adatok alapján, eddig rekord melegnek mondható az idei nyár Magyarországon.

Hőségriadó lépett életbe 07.26. déltől

Müller Cecília országos tisztifőorvos 07.26., hétfő 12 órától, 07.30. 24 óráig harmadfokú hőségriadót rendelt el.

A harmad fok a legmagasabb fokozat, amit abban az esetben rendelnek el, ha egymást követő 3 napon meghaladja a várható napi középhőmérséklet a +27 fokot: a hőségriasztás fokozatai, fontos tanácsok hőség idejére.

A Nemzeti Népegészségügyi Központ és az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság közös közleménye szerint a tisztifőorvos péntek éjfélig rendelte el harmadfokú intézkedését az ország egész területére.
Kiemelték: az átlagosnál melegebb időjárás megterheli az egészséges szervezetet is, bárkinél okozhat panaszokat. Felhívták a figyelmet arra, hogy az ország felében jelenleg is tűzgyújtási tilalom van, az ott lévő erdőkben és kétszáz méteres körzetükben még a kijelölt helyeken sem szabad tüzet gyújtani.
Kiemelték: az átlagosnál melegebb időjárás megterheli az egészséges szervezetet is, bárkinél okozhat panaszokat. A hőségre való tekintettel és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásait követve a tisztifőorvos javasolja az áram- és vízellátásban a programozott karbantartások elnapolását.
Az NNK és az OKF azt kéri, hogy a nagy melegben mindenki ügyeljen a fokozott folyadékbevitelre. Kerülni kell a kávé, az alkohol, a magas koffein- és cukortartalmú üdítők és zsíros ételek fogyasztását. Lehetőség szerint árnyékba kell húzódni 11 és 15 óra között. A szabadtéren dolgozók, illetve a szabadtéri rendezvényeken szórakozók bő, szellőző ruházattal és naptejjel védjék bőrüket a leégés ellen – tették hozzá.
Felhívták a figyelmet arra is, hogy a vízparton is kerülendő a napozás a déli órákban, valamint arra, hogy felhevült testtel senki se menjen vagy ugorjon a vízbe.
Ajánlatos több órát légkondicionált, hűtött helyiségben tartózkodni; az ilyen, igénybe vehető helyek listája megtalálható a katasztrófavédelem honlapján.
Az autóval közlekedőket is fokozott óvatosságra intik a meleg okozta dekoncentráltság miatt. Kiemelték, hogy ilyen időben az autó “üvegházként” működik, akár 70 fok fölé is emelkedhet a belső hőmérséklet, ezért senki se hagyjon parkoló autóban gyermeket, állatot. Ha bárki ilyet lát, azonnal hívja a 112-es segélyhívót – kérték. A kocsiban oldószereket, hígítókat, alkoholtartalmú fertőtlenítőket sem szabad hagyni, mert a melegben párologni kezdenek és a gőzük egy szikrától is belobbanhat.
A nagy hőségben megnőhet a szén-monoxid miatti riasztások száma is – írták, megjegyezve, hogy a klímák, mobilklímák is megváltoztatják a levegő áramlását a lakásban és ezzel hozzájárulhatnak a szén-monoxid kialakulásához. Ezért az OKF és az NNK azt ajánlja: minden nyílt égésterű vízmelegítő mellett legyen szén-monoxid-érzékelő.

További részletek a várható időjárásról az előrejelzési oldalakon:

Július 8-9-i hőmérsékleti rekordok

Július 8-án tetőzött a 2021-es év második hőhulláma. Az Országos Meteorológiai Szolgálat beszámolója alapján szinte országszerte 35 fok fölé emelkedett a hőmérséklet a kora délutáni időszakra.

Több hőmérsékleti rekord is született:

  • Megdőlt az erre a napra vonatkozó országos legmagasabb maximum-hőmérséklet rekordja: Adonyban 40,2 fokot mértek, ami majd egy teljes fokkal több, mint a 2015-ben Budakalászon mért 39,3 fokos értékű korábbi rekord.
  • Rekord meleg volt az ezt követő éjszaka is. Budapest Lágymányos állomáson mindössze 25,5 fokig hűlt le a levegő, ami 0,2 fokkal magasabb, mint a korábbi 1957-ben Badacsony Badacsonytomajban mért 25,3 fokos rekord országos, és a 2012-ben szintén Lágymányoson mért 24,0 fokos fővárosi rekord. Tehát új országos és fővárosi napi legmagasabb minimum-hőmérséklet rekordot is feljegyezhetünk.

Rekord enyhe éjszaka, rekord meleg nappal (06.23.)

2021. június 23-án 2 napi hőmérsékleti rekord is megdőlt – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat tájékoztatásából:

  • A legmagasabb minimum hőmérséklet (legmelegebb hajnal) Budapesten mostantól 23,8 fok, amit Lágymányos állomáson mértek és ami több, mint 1 fokkal magasabb az eddig, ezen a napon, a fővárosban mért értéknél (Budapest Lágymányost 22,3 fok).

 

  • Az OMSZ Facebook posztjában pedig arról adott tájékoztatást szerda délután, hogy előzetes adatok alapján mind az ORSZÁGOS, mind a BUDAPESTI napi melegrekord is megdőlt!

A 2002-ben, Sopronban mért 37,7 fokos rekordnál két állomáson is magasabb értéket regisztráltak szerdán: Dombegyházán és Berettyóújfalun is 37,8 fokot mutattak a mérőműszerek. A fővárosban pedig, azon belül is Újpesten 36,6 fokig melegedett fel a levegő, ami 0,5 fokkal haladja meg az eddigi, szintén 2002-es rekordot.