Havazás 2021.04.13.

Az előrejelzésnek megfelelően a keddre várt erős hideg betörés hatására egyre többfelé vált havas esőbe, havazásba a csapadék.
A veszprém-megyei Lókútnál készült videót Nagy László küldte be Facebook csoportunkba.

Rekordokkal indult az április

Április 1-én 2 meteorológiai rekord is született az országban:

  1. Megdőlt az országos, napi csapadékrekord: A déli széllel érkező hirtelen melegedést egy hidegfront érte utol. A labilizálódó légkörben heves, néhol jégesővel is kísért zivatargócok alakultak ki. Ez történt Tarcalon, hol 41.6 mm, Rakamazon, ahol 54.5 mm és Tokajban, ahol 80.7 mm eső zúdult le rövid idő alatt. Utóbbi kettő több, mint amit korábban ezen a napon eddig rögzítettek (Dunapataj, 51.8 mm).

    2021.04.01-én lehullott napi csapadékösszeg. forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat

     

  2.  Újpesten megdőlt a napi maximum hőmérséklet rekordja. A szokatlanul erős felmelegedés végül 26.1 C fokig tolta fel a hőmérő higanyszálát. Ez az érték 3 fokkal magasabb, mint amit korábban Újpesten ezen a napon mértek (23.1 C fok).

    2021.04.01-én mér maximum hőmérsékletek. forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat

 

(Az Országos Meteorológiai Szolgálat mérési adatbázisa a XX. század első feléig visszamenőleg tartalmaz mérési adatokat.)

 

Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat

Rekord meleg volt február 26-án

A szombatra virradó éjszaka átrobogó gyenge hidegfront hatására már hűvösebb levegő árasztott el az ország térségét, de a front előtt, pénteken még hőmérsékleti rekordok dőltek.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat hivatalos mérései alapján, a február 26-ra érvényes hőmérsékleti rekordok 2021-től a következőek:

– országos napi maximum hőmérséklet: 22,4 fok Kiskunfélegyháza

– budapesti napi maximum hőmérséklet: 20,0 fok (Újpest)

Hőmérsékleti rekordokat hozott a januári enyhülés (001.22.)

Az Országos Meteorológiai Szolgálat közleménye alapján, pénteken 2 napi rekord is megdőlt hazánkban.

Az erős DNY-i széllel érkező melegedés elsősorban a délnyugati, déli országrészben okozott az évszakos átlagnál jóval melegebb időjárást, de a kevésbé szeles északi megyékben is enyhébb volt a délután, mint azt január második felében várhatnánk.

Már a hajnali órák sem voltak átlagosak. Péntek hajnalban kevés helyen még ugyan fagypont alá hűlt a levegő, de egyáltalán nem ez volt a jellemző, a Kisalföldön pedig kifejezetten enyhe volt az éjszaka. A péri repülőtéren mindössze +10,1 fokig hűlt le a levegő. Az eddigi napi legmagasabb minimum-hőmérséklet 7,6 fok volt, amit 1959-ben Szentgotthárdon rögzítettek.

Minimum hőmérsékletek 2021.01.22-én 18:00-ig

A nappali órákban tavaszias jellegű időjárás volt az ország nagy részén. Ez meg is hozta az eredményét: a Somogy megyei Nagyatádon +16,5 fokot regisztráltak a kora délutáni órákban, ami kerek +1 fokkal több, mint az 1956-ban Ásotthalmon mért 15,5 fokos eddigi legmagasabb napi maximum hőmérsékleti rekord.

Maximum hőmérsékletek 2021.01.22-én 18:00-ig

 

A Somogy megyei Nagyatádon 16,5 fokot mértek.

 

 

forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat

Zúzmara vagy dér?

Télen nem csak a havazás festheti fehérré a tájat, hanem a zúzmara is hamisítatlan téli hangulatot tud teremteni.

Sokan összetévesztik a zúzmarát a dérrel, és tagadhatatlan, hogy mindkét időjárási jelenség a levegő páratartalmának fagypont alá hűlt felületeken való megfagyásával, jégképzésével keletkezik, de nem mindegy, hogy milyen körülmények között.

Dér:

Derült, szélcsendes időben képződik fagyos hajnalokon. Jellemzően vékony réteget képez, kis mennyiség keletkezik, mely a napkeltét követő hőmérséklet emelkedés hatására gyorsan elolvad.

 

Zúzmara:

Keletkezésének feltétele a ködös, fagyos időjárás, melyhez különböző erősségű légmozgás társulhat. Mivel a ködös időjárás miatt nincs számottevő hőmérséklet emelkedés, hosszabb élettartamú, akár hetekig fennálló jelenség is lehet. Igen veszélyessé is válhat, mert a folyamatosan hízó zúzmara súllya alatt leszakadhatnak vezetékek vagy nagyobb ágak is. A keletkezésekor jellemző szélerősségtől függően különböző tipusú zúzmara képződhet:

  • Durva zúzmara: Legalább mérsékelt, vagy erős szélben, túlhűlt vízcseppekből, ködcseppekből keletkezik. Keletkezését tehát megelőzi egy ködképződés. A lerakódás a tárgyak szél felőli oldalán nagyon vastaggá nőhet és ilyenkor tollakhoz hasonló kinövések jellemzik, amelyek a széllel szembe néznek. A durva zúzmara erősebben tapad a tárgyak felszínéhez, de azért lekaparható. A durva zúzmara egyenetlen összetételű, üvegszerű, de nem átlátszó képződmény.
durva zúzmara

durva zúzmara

  • Finom zúzmara: Jégkristályokból, jégtűkből álló, viszonylag vékony, könnyen lekaparható, lerázható kristályos réteg, amely szélcsendben vagy gyenge légáramlásban keletkezik és a tárgyak felszínét közel egyenletesen borítja. Általában –8° C alatti hőmérsékleten jön létre.
finom zúzmara

finom zúzmara

  • Jeges zúzmara: Az általa bevont tárgyak felszínén tömören összefüggő, amorf szerkezetű, általában átlátszó réteget képez, amely igen erősen tapad és ezért igen nehezen eltávolítható. Kialakulása 0 és –3° C között a legvalószínűbb, amikor a víz kifagyása lassabban megy végbe, így jobban be tud hatolni a résekbe, tömörebb réteget létrehozva.
tollas zúzmara

tollas zúzmara

Forrás: Wikipédia

Hogyan alakul ki ónos eső?

Az ónos eső neve beszédes. Ehhez persze tudni kell arról, hogy létezik egy technika, az úgynevezett ónozás. Különböző tárgyakat díszítenek ezzel a módszerrel, fényessé teszik azok felületét. Megolvasztják az ónt, a kívánt felületen szétfuttatják, így vékony réteget képez a tárgy felületén. A talajon megfagyott eső képez ehhez hasonló vékony réteget.

Kezdetben teljesen azonos a közönséges esővel. Amikor leér a talajra, akkor történnek érdekes dolgok. Ónos eső kialakulásához a legfontosabb tényező az, hogy a felszín fagypont alatti hőmérsékletű legyen. Az ott található növények, tárgyak szintén fagypont alatti hőmérsékletűek. Óhatatlanul ki kell fagynia, ki kell csapódnia az esőnek, bár nem kell, hogy nagyon nagy legyen a fagy.

Egy hideg időszak végén, vagy legalábbis átmenetileg enyhülő időszakban a magasból már melegebb levegő érkezik. Amikor az eső leér, akkor ugyan lefagy, de egyúttal elég jelentős mértékben melegíti is az alsó légréteget. Magát a felületet nem képes melegíteni, hiszen ott a fagyás, vagyis az a hőfelszabadulás, amely a folyékony halmazállapotból jég halmazállapotba való átmenetet okozza, hőt von el, kicsit fékezi is az enyhülést.

Az ónos esős időszak rendszerint 1-2 óra elteltével megszűnik, mivel az eső által lehozott energia lassan, kb. ennyi idő alatt fölmelegíti a légréteget, és aztán így a talajt, illetve az ónos eső által érintett felületet is. Érdemes ilyenkor inkább otthon maradni, kivárni, amíg felolvad a vékonyka jégpáncél. Ritkább esetben előfordul, hogy tartósabban fennáll a fagyos helyzet. Ilyenkor olyan vastag jégréteg képződhet a fákon, vezetékeken, hogy annak súlya akár le is törheti az ágakat, leszakíthatja a vezetékeket.

Magyarországon a legveszélyesebb, vagy az egyik legveszélyesebb időjárási helyzet az ónos eső, ráadásul az előrejelzése sem könnyű. Roppant nehéz elkapni azt a rövid időszakot, amikor a talaj mentén fagypont alatt van a hőmérséklet, a magasban pedig eső esik, vagyis pozitív a hőmérséklet, legalábbis több száz méter magas légrétegben.

Azért veszélyes, mert iszonyatosan csúszik a felület, nemcsak gépjárművel, hanem gyalogosan is.

Erre lehetne mondani az „Add már uram az esőt!” helyett, hogy „Add már uram, csak ne az ónos esőt!”. Különösen idős korban, a csontritkulás előrehaladtával igen törékennyé válnak a csontok, és ha a vékony jeges rétegen elcsúszik valaki, az akár végzetessé is válhat. Sokaknál nehezen gyógyulnak a törések, főképp a combnyaktörés.

Ha csak lehet, célszerű ilyenkor elkerülni azt, hogy kimenjünk a szabadba. Megvárhatjuk az is, amíg feltörik a jeges páncélt mechanikus módon vagy leszórják valamivel, hogy ne csússzon. Ha muszáj, akkor pedig óvatosnak kell lennünk. Mindenféle csuda jó, cipőre húzható eszközt lehet kapni a csúszás megakadályozására. Ezek azonban drágák. Van ennél egyszerűbb, olcsóbb megoldás is azoknak, akik nem szeretik kidobálni a régebbi holmijukat. Azt a zoknit, amit másra már nem használnak, fel lehet húzni a cipőre. Ég és föld a különbség a zoknival bevont talpú cipő és a többi cipő között ónos eső idején.

Általában kisebb, behatárolt területekre terjed ki az ónos eső, mégis szerepelnie kell a prognózisokban a kialakulásának a lehetősége. Ez az oka annak, amikor olyasmi hangzik el: ónos eső helyenként előfordulhat. Ez valóban helyi jelenséget jelöl, és kérdéses, hogy egyáltalán bekövetkezik-e. Hallgatni róla viszont butaság lenne.

A sok eső hatása: árhullám az északkeleti folyókon

A hét eleje óta tartó esőzések hatására emelkedni kezdett a hazai folyóvizek vízszintje.

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság adatai alapján a Sajó, Sajópüspökinél, hétfő reggeltől szerda hajnalig több, mint 2,5 métert, közel 280 cm-t emelkedett! A Bánréve–Felsőzsolca és a Miskolc–Sajópüspöki árvízvédelmi szakasz teljes hosszára elrendelték a legmagasabb, I. fokú árvízvédelmi készültséget.

A Hernád mentén is gondokat okoz a folyó gyors áradása, ami helyenként a part menti utakat is járhatatlanná tette: teljes útzár van érvényben a Novajidrány és Vizsoly, Kiskinizs és Hernádkércs, illetve Halmaj és Abaújszántó közötti szakaszokon.

Aktuális vízállás adatok és előrejelzések a Vízállás oldalunkon találhatóak.

Napi maximum hőmérsékleti rekord született (10.03.)

Ahogyan azt sejteni lehetett előre, szombaton az erős déli széllel beáramló meleg levegő jócskán az évszakos átlagnál melegebb időjárást eredményezett.

Mivel az erre a napra vonatkozó napi hőmérsékleti rekord közeli maximum hőmérsékleteket várt a legtöbb meteorológiai előrejelző modell, kíváncsian vártuk, vajon megdől-e a 35 éves rekord.

Napi maximum hőmérsékletek 2020. október 3-án. forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat

Az Országos Meteorológiai Szolgálat hivatalos közleménye alapján, szoros volt ugyan a verseny, de új rekordot írhatunk az archívumba:
2020. október 3-án, az ország délnyugati határához közeli Kémes állomáson 30,8 fokot regisztráltak, ami 0,7 fokkal magasabb, mint az eddig ezen a napon mért legmagasabb érték (1985, Mohács, 30,1 fok).

(Az Országos Meteorológiai Szolgálat mérési adatbázisa a XX. század első feléig visszamenőleg tartalmaz mérési adatokat.)

30 éves rekordra derült fény

Érdekes bejelentést tett a Meteorológiai Világszervezet (WMO): a közlemény szerint új, de valójában lassan 30 éves negatív hőmérsékleti rekord érvényes Földünk északi féltekéjére. Még 1991. december 22-én, Grönlandon -69.6 Celsius fokot regisztrált egy automata, ami alacsonyabb, mint az eddig rekordként számon tartott -67.8 °C, amit már két alkalommal is mértek. Egyszer 1933 januárjában a szibériai Ojmjakonban, és még egyszer 1892 februárjában, az ugyancsak szibériai Verhojanszkban mértek.

Mégis mit jelent ez, hogyan lehetséges visszamenőleg rekordot dönteni?

A Meteorológiai Világszervezet 2007-ben hozta létre az Időjárási és Éghajlati Szélsőségek Archívumát, ami a Földön, hitelesen mért szélsőségeket gyűjti egybe. Ennek az archívumnak a létrehozása egy hosszadalmas, azóta is folyó kutatómunkát jelent. A ma már olyan természetes digitális mérési adatbázisok nem is olyan régen még papír alapon vgay digitálisan, de helyi memóriákon, szervereken voltak rögzítve. A “klímadetektív” szakemberek ezek felkutatásával, elemzésével és az adatok hitelességének ellenőrzésével napról-napra bővítik az archívum adatbázisát.
Így történhetett, hogy csak most, 2020-ban került elő egy mérési adat.

Az archívum alapján a Földön eddig regisztrált legalacsonyabb hőmérséklet -89.2°C volt. Ezt 1983 júliusában mérték az Antarktiszon, Vostok mérőállomáson.

Ezen a linken térképes formában elérhetőek a WMO által nyilvántartott szélsőségek (de az új rekord a cikk írásáig még nem lett felvezetve):
Időjárási és Éghajlati Szélsőségek térképe

Forrás: WMO

Magas ózon koncentráció – 09.10.

Csütörtökön (2020.09.10.) kifogásolt volt levegő minősége 14 településen az ózon magas koncentrációja miatt- áll a Nemzeti Népegészségügyi Központ közleményében.

A Levegőhigiénés Index számításához használt adatok forrása: az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat

Mint írják, az ózon koncentrációja az intenzív napsugárzás következtében a déli vagy kora délutáni órákban a legmagasabb, ilyenkor a krónikus légzőszervi betegségben szenvedők légúti tünetei súlyosbodhatnak. Az ózon koncentrációja alacsonyabb beltéri környezetben, így az érintettek számára javasoljuk, hogy az említett időszakban kevesebb időt tartózkodjanak a szabadban.

Egy korábbi cikkünkben részletesen írunk a talaj közeli ózon hatásairól, illetve a koncentráció növekedésének okairól:
Talaj közeli ózon – a nyári légszennyező