Tavasz

Március elseje a meteorológiai tavasz kezdete, és a tavasz meteorológiai szempontból 3 hónapon át tart. A dátum nem jelenti, hogy gyökeresen megváltozik az időjárás, még akkor sem, ha ilyenkor lassan egyre melegebbre fordul az idő. Ugyanakkor mégis fontos dátum, a sok meteorológiai mérőhely hónap végén küldi be az elmúlt hónap méréseinek eredményét.

A legtöbb élőlény a Földön – az eddigi ismereteink szerint – a napfénynek köszönheti létezését, a Naphoz kötődik. Így aztán a csillagászati évszakváltás a napok folyamatos változásán belül azon időpontokhoz kötődik, amikor fizikusan nézve jelentős változás következik be. Az évszakok váltakozása a Föld Nap körüli keringésének következménye. A dologhoz szigorúan hozzátartozik, hogy a Föld nem csak a Nap, hanem a saját tengelye körül is kering. Ez a két keringés időben úgy játszódik le, hogy egész számú többszöröse az egy évnyi napot megkerülő pályának, a napi változásoknak.

Csillagászati értelemben a tavaszi nap-éj egyenlőség idején kezdődik a tavasz, azaz akkor, amikor a Nap az egyenlítő felett delel. Ez nagyon jól számolható. Percnyi pontosan lehet tudni, csillagászati értelemben mikor kezdődik a tavasz, de még az sem jelenti attól a perctől az időjárás gyökeres változását.

2022-ben ez az időpont március 20., 15:34 UTC (magyar idő szerint: 16:34)

Ez érdekes lehet, hiszen a tavaszi napéjegyenlőség napja (az északi félgömbön) közismertebben március 21. Ez a jeles nap sok ismeretterjesztő és tankönyvben is így szerepelt pár éve még. Pedig ebben az évszázadban 2011-ben fordult elő utoljára, hogy hazánkban a naptár március 21-ét mutat a csillagászati tavasz kezdetének időpontjában!

Miért?

Egy sziderikus év hossza, azaz az az időtartam, ami alatt a Föld egy teljes kört tesz a Nap körül 365 nap 6 óra 9 perc 9 másodperc, de ez nem egyezik meg azzal az időtartammal, ami eltelik pl. két azonos típusú (pl. márciusi) napéjegyenlőség között (tropikus év), ami “csak” átlagosan 365 nap 5 óra 48 perc 45 másodperc. A jelenleg használatos naptár megalkotása során az egyik legfontosabb szempont az volt, hogy a naptári év átlagos hossza minél jobban megközelítse a tropikus év hosszát. Így biztosítható ugyanis, hogy az évszakok állandó helyen maradjanak a naptárban.
A naptárkészítés nehézségét az okozza, hogy egy (naptári) év csak egész számú napból állhat. Köztudomású, hogy ezért vannak szökőnapjaink, ill. szökőéveink. Ha három 365 napos évet mindig egy 366 napos követ, akkor a naptári év átlagos hossza 365 nap 6 óra. Ez volt az évszázadokig használt Julián-naptár alapja (az elnevezés Julius Caesarra utal, az ő idejében vezették be ezt a rendszert). Csakhogy így 11 perc és 15 másodperc eltérés mutatkozik a tropikus évhez képest (ennyivel hosszabb a Julián-naptár szerinti átlagos év), ami talán nem tűnik soknak, de évszázadok alatt komoly elcsúszást okozott.
A tropikus év 365 és egynegyed napos hossza azt jelenti, hogy amikor két egymást követő tavaszkezdet között nincsen szökőnap, akkor a második évben kb. 6 órával később következik be a napéjegyenlőség, mint az elsőben. 365 nap elteltével ugyanis még várni kell egy picit (szűk 6 órát) a Földre, hogy megérkezzen abba a helyzetbe, amikor a Nap az Egyenlítő „fölé” ér. Ha azonban szökőnapot iktatunk be, akkor naptárunk csak 366 nap után tér vissza ugyanahhoz a dátumhoz, viszont ekkor már kb. 18 órával meghaladtunk egy tropikus évet, ezért az évszakváltások ilyenkor visszacsúsznak (bő) 18 órát.

A következő években a tavaszi napéjegyenlőség időpontjai az alábbiak szerint alakulnak (UTC):
2023.03.20. 21:25
2024.02.20. 03:07
2025.02.20. 09:02
2026.02.20. 14:46

Az újabb tankönyvekben már március 20-a szerepel a csillagászati tavasz kezdeteként, de azért a mondóka valószínűleg nem változik, így a zsákban továbbra is Benedek hozza majd a meleget…

Forrás: hirek.csillagaszat.hu ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium

Havazott a Mátrában és a Bükkben – 21.10.13.

A szerdai (2021.10.13.) hidegfront mentén kialakuló “összeáramlási zóna” mentén záporok alakultak ki, melyek a Mátra magasabb hegycsúcsain, a hideg levegő beáramlásával halmazállapotot váltottak, azaz havazott a Mátrában és a Bükkben is! Helyenként 20-30 cm-es hóréteg is kialakult!

Bánkútról küldte Krajcsovicz János, köszönjük! (Eumet-fotó csoport):

2021.10.13. 21:00, Bánkút

Csütörtöki fotók a Bükkből:

2021 nyara számokban

Az Országos Meteorológiai Szolgálat mérései alapján a 2021-es nyár az átlagnál 1,2 Celsius fokkal melegebb volt, ezzel az 5. legmelegebb 1901 óta.

A közzétett előzetes elemzésből kiderül, hogy a június közepétől augusztus közepéig tartó kéthavi időszakot nagyrészt hőhullámok határozták meg, míg az évszak eleje és vége a szokásosnál hűvösebb idővel telt. Országos átlagban a nyári csapadékösszeg jelentősen elmaradt az 1991–2020-as átlagtól. Hasonlóan száraz nyár legutóbb 2015-ben volt.

A 2021-es nyár számokban:

  • középhőmérséklet: 22,0 °C (1991–2020-as átlag: 20,8 °C);
  • legmagasabb napi hőmérséklet: 40,2 °C, Adony, július 8.;
  • legmagasabb napi hőmérséklet: 0,6 °C, Zabar, június 6.;
  • csapadékösszeg országos átlagban 132,8 mm (1991–2020-as átlag: 203,5 mm);
  • csapadékos napok száma országosan: 27 (átlag: 28 nap);
  • zivataros napok száma országosan: 14 (átlag: 12 nap);
  • legnagyobb csapadékösszeg: Szőlősardó 260,5 mm;
  • legkisebb csapadékösszeg: Csárdaszállás 55,9 mm

 

További részletek találhatóak az Országos Meteorológiai Szolgálat elemzésében: www.met.hu

Rekord meleg július (2021)

Az Országos Meteorológiai Szolgálat közleményéből megtudhatjuk, hogy 2021-ben, hazánkban a rekord száraz és szélsőségesen meleg júniust rekord meleg július követte.

Az elemzés kitér rá, hogy míg júniusban a fölénk érkező meleg levegő kifejezetten száraz volt, addig júliusban az érkező meleg légtömeg már nedvesebb, labilisabb volt, így többfelé előfordult zápor, zivatar, helyenként felhőszakadással. A júliusi csapadék így csak alig több mint 10%-kal maradt el a szokásostól.

A 2021 júliusi átlaghőmérséklet 2,3°C-kal múlta felül az 1991-2020-as normál értéket, s ezzel az eddigi legmelegebb júliussá lépett elő Magyarországon a 121 éves adatsorban. Az összes nyári hónapot tekintve is csak 1992 augusztusa előzi meg, amikor 24,72 °C volt a havi középhőmérséklet.

2021-ben eddig a legmagasabb hőmérsékletet Adonyban mérték, 40,2°C-ot, július 8-án. (Az országos abszolút hőmérsékletei rekordja: 41,9°C, Kiskunhalas, 2007. július 20.) +40 °C fölötti értékeket csak 2007-ben és idén júliusban mértek az OMSZ digitális adatbázisának jelenlegi állapota szerint.

A cikk még beszámol arról, hogy a július végéig rögzített adatok alapján, eddig rekord melegnek mondható az idei nyár Magyarországon.

Hőségriadó lépett életbe 07.26. déltől

Müller Cecília országos tisztifőorvos 07.26., hétfő 12 órától, 07.30. 24 óráig harmadfokú hőségriadót rendelt el.

A harmad fok a legmagasabb fokozat, amit abban az esetben rendelnek el, ha egymást követő 3 napon meghaladja a várható napi középhőmérséklet a +27 fokot: a hőségriasztás fokozatai, fontos tanácsok hőség idejére.

A Nemzeti Népegészségügyi Központ és az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság közös közleménye szerint a tisztifőorvos péntek éjfélig rendelte el harmadfokú intézkedését az ország egész területére.
Kiemelték: az átlagosnál melegebb időjárás megterheli az egészséges szervezetet is, bárkinél okozhat panaszokat. Felhívták a figyelmet arra, hogy az ország felében jelenleg is tűzgyújtási tilalom van, az ott lévő erdőkben és kétszáz méteres körzetükben még a kijelölt helyeken sem szabad tüzet gyújtani.
Kiemelték: az átlagosnál melegebb időjárás megterheli az egészséges szervezetet is, bárkinél okozhat panaszokat. A hőségre való tekintettel és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásait követve a tisztifőorvos javasolja az áram- és vízellátásban a programozott karbantartások elnapolását.
Az NNK és az OKF azt kéri, hogy a nagy melegben mindenki ügyeljen a fokozott folyadékbevitelre. Kerülni kell a kávé, az alkohol, a magas koffein- és cukortartalmú üdítők és zsíros ételek fogyasztását. Lehetőség szerint árnyékba kell húzódni 11 és 15 óra között. A szabadtéren dolgozók, illetve a szabadtéri rendezvényeken szórakozók bő, szellőző ruházattal és naptejjel védjék bőrüket a leégés ellen – tették hozzá.
Felhívták a figyelmet arra is, hogy a vízparton is kerülendő a napozás a déli órákban, valamint arra, hogy felhevült testtel senki se menjen vagy ugorjon a vízbe.
Ajánlatos több órát légkondicionált, hűtött helyiségben tartózkodni; az ilyen, igénybe vehető helyek listája megtalálható a katasztrófavédelem honlapján.
Az autóval közlekedőket is fokozott óvatosságra intik a meleg okozta dekoncentráltság miatt. Kiemelték, hogy ilyen időben az autó “üvegházként” működik, akár 70 fok fölé is emelkedhet a belső hőmérséklet, ezért senki se hagyjon parkoló autóban gyermeket, állatot. Ha bárki ilyet lát, azonnal hívja a 112-es segélyhívót – kérték. A kocsiban oldószereket, hígítókat, alkoholtartalmú fertőtlenítőket sem szabad hagyni, mert a melegben párologni kezdenek és a gőzük egy szikrától is belobbanhat.
A nagy hőségben megnőhet a szén-monoxid miatti riasztások száma is – írták, megjegyezve, hogy a klímák, mobilklímák is megváltoztatják a levegő áramlását a lakásban és ezzel hozzájárulhatnak a szén-monoxid kialakulásához. Ezért az OKF és az NNK azt ajánlja: minden nyílt égésterű vízmelegítő mellett legyen szén-monoxid-érzékelő.

További részletek a várható időjárásról az előrejelzési oldalakon:

Július 8-9-i hőmérsékleti rekordok

Július 8-án tetőzött a 2021-es év második hőhulláma. Az Országos Meteorológiai Szolgálat beszámolója alapján szinte országszerte 35 fok fölé emelkedett a hőmérséklet a kora délutáni időszakra.

Több hőmérsékleti rekord is született:

  • Megdőlt az erre a napra vonatkozó országos legmagasabb maximum-hőmérséklet rekordja: Adonyban 40,2 fokot mértek, ami majd egy teljes fokkal több, mint a 2015-ben Budakalászon mért 39,3 fokos értékű korábbi rekord.
  • Rekord meleg volt az ezt követő éjszaka is. Budapest Lágymányos állomáson mindössze 25,5 fokig hűlt le a levegő, ami 0,2 fokkal magasabb, mint a korábbi 1957-ben Badacsony Badacsonytomajban mért 25,3 fokos rekord országos, és a 2012-ben szintén Lágymányoson mért 24,0 fokos fővárosi rekord. Tehát új országos és fővárosi napi legmagasabb minimum-hőmérséklet rekordot is feljegyezhetünk.

Rekord enyhe éjszaka, rekord meleg nappal (06.23.)

2021. június 23-án 2 napi hőmérsékleti rekord is megdőlt – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat tájékoztatásából:

  • A legmagasabb minimum hőmérséklet (legmelegebb hajnal) Budapesten mostantól 23,8 fok, amit Lágymányos állomáson mértek és ami több, mint 1 fokkal magasabb az eddig, ezen a napon, a fővárosban mért értéknél (Budapest Lágymányost 22,3 fok).

 

  • Az OMSZ Facebook posztjában pedig arról adott tájékoztatást szerda délután, hogy előzetes adatok alapján mind az ORSZÁGOS, mind a BUDAPESTI napi melegrekord is megdőlt!

A 2002-ben, Sopronban mért 37,7 fokos rekordnál két állomáson is magasabb értéket regisztráltak szerdán: Dombegyházán és Berettyóújfalun is 37,8 fokot mutattak a mérőműszerek. A fővárosban pedig, azon belül is Újpesten 36,6 fokig melegedett fel a levegő, ami 0,5 fokkal haladja meg az eddigi, szintén 2002-es rekordot.

Harmad fokú hőségriasztás csütörtök éjfélig!

Müller Cecília országos tisztifőorvos 06.22., kedd 0 órától harmadfokúra emelte és csütörtök éjfélig meghosszabbította a hőségriadót.

A harmad fok a legmagasabb fokozat, amit abban az esetben rendelnek el, ha egymást követő 3 napon meghaladja a várható napi középhőmérséklet a +27 fokot. Erre az északi országrészben is készülni kell, a hegyekben lehet pár fokkal frissebb az idő, míg a déli megyékben a napi középhőmérséklet akár a +29 fokot is meghaladhatja! A hőségriasztás fokozatai, fontos tanácsok hőség idejére

A csütörtök látszik a legmelegebbnek, ekkor a +40 fokos maximum sem lesz ritka a déli térségben. Éjjel már kiterjedtebb területen alakulhatnak ki zivatarok egy közelgő, hullámzó hidegfront előterében, de ez nem jelenti azt, hogy pénteken ne lenne nyári napsütés.

További részletek az előrejelzési oldalakon:

Hőségrisztás szombattól kedd éjfélig

Az országos tisztifőorvos, Müller Cecília szombaton (06.19.) 0 órától kedd éjfélig rendelte el a másodfokú intézkedést. (A hőségriasztás fokozatai, fontos tanácsok hőség idejére).

A Nemzeti Népegészségügyi Központ kéri a lakosságot, hogy a nagy melegben mindenki ügyeljen a fokozott folyadékbevitelre. Kerüljék a kávé, az alkohol, a magas koffein és cukortartalmú üdítők és zsíros ételek fogyasztását. A szabadtéren dolgozók és a fesztiválokon szórakozók bő, szellőző ruházattal és naptejjel védjék bőrüket a leégés ellen. A legmelegebb, 11 és 15 óra közötti időszakban lehetőség szerint húzódjunk árnyékba. Érdemes ilyenkor több órát légkondicionált helyiségben tartózkodni. Akik szabadságukat vízparton töltik, kerüljék a déli órákban a napozást. Ügyeljenek arra, hogy mielőtt a vízbe mennek, zuhanyozzanak le, illetve semmiképpen ne ugorjanak a vízbe felhevült testtel.

A közlekedőket, autósokat is fokozott óvatosságra intjük, rájuk is kedvezőtlen hatással lehet a nagy meleg. Ne hagyjuk a gyermekeket, állatokat tűző napon parkoló autóban. Az átlagosnál melegebb időjárás megterhelő az egészséges szervezetre is, illetve bárkinél okozhat egészségügyi panaszokat, kellemetlen tüneteket, dekoncentrációt.

A munkáltatókat és munkavállalókat érintő rendelkezésekről egy korábbi cikkünkben olvashatnak: Hőségriasztás munkaidőben: jogok és kötelezettségek

Kérjük, hogy mindenki fokozottan tartsa be az egészségmegőrzésre vonatkozó tanácsokat!

 

20 perces jégeső Peresznyén

20 perces jégeső zúdult szombat délután a Vas megyei Peresznye településre egy kis kiterjedésű, de intenzív zivatargócból.

A 112Press.hu cikkéből kiderül, hogy a jelentős mennyiségű, összegyűlt jeget munkagépekkel kellett takarítani az utcákról, mert több átmenetileg járhatatlanná vált.

Peresznye 2021.05.15-én délután a jégesőt követően.
(forrás: https://112press.hu/, a linken további képek találhatóak.)

A cikk írásakor személyi sérülésről vagy komolyabb anyagi kárról nem érkezett információ.