Talaj közeli ózon – a nyári légszennyező

Az, ami a sztratoszférában hasznos és fontos a talaj közelében kifejezetten veszélyes!

Sokszor hallunk a Földet körülvevő ózonréteg emberi élet számára elengedhetetlen jótékony hatásáról (kiszűri a napból érkező káros UV sugárzás egy részét), illetve az ózonpajzs vastagságának, összefüggő felületének változásairól. Épp ezért meglepő lehet, hogy egészségre káros hatására adnak ki figyelmeztetést.

Pedig a talaj közeli ózon (troposzférikus ózon) a nyári időszak egyik legfőbb légszennyező anyaga. Magas koncentráció esetén nem csak az ember, hanem az állatok is szemirritációt, légzési problémákat tapasztalhatnak.

 
A magas talaj közeli ózon koncentráció:

  • a tüdőkapacitás csökkenését okozhatja;
  • gyengítheti a baktérium- és vírusfertőzésekkel szembeni ellenállóképességet;
  • súlyosbítja a krónikus betegségeket, elsősorban a hörghurutot és az asztmát;
  • súlyosbítja a pollenallergiát, és a légzőszervek gyulladását is kiválthatja;
  • csökkenti a fizikai teljesítőképességet;
  • növelheti a rákos megbetegedések kialakulásának esélyét (állatkísérletek igazolták, emberre még nem bizonyítitták).

A növények is megsínylik a magas talaj közeli ózon koncentrációt. Kísérletek során kimutatták, hogy az ózon közvetlenül árt a növényeknek, oxidálja, pusztítja a zöld leveleiket, virágaikat, gátolja a fotoszintézist és a gyökérlégzést is, ami végezetül akár a növény pusztulásához is vezethet.

 

Határértékek

Jellemző ózonkoncentráció:

  • tiszta, trópusi levegőben 15 ppb (30 mg/m 3 ) körüli ;
  • közép-európai vidéki levegőben a nappali középérték 40 ppb körül mozog;
  • ózonnal szennyezett nagyvárosi levegőben nem ritka a 100 ppb körüli érték sem.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) iránymutatást adott ki az egyes légszennyező anyagok egészségi kockázatot jelentő szintjeiről.
Ez alapján, 8 órás átlagérték esetén az a legalacsonyabb biztos szint, ahol már előfordulhatnak káros következmények 60 ppb. Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy ez nem jelent kellő biztonsági ráhagyást a legérzékenyebb embereket érő bizonyos fajta akut káros hatások esetére.
A Svéd Környezeti Orvostudományi Intézet 1 órás értékként 40 ppb koncentrációt javasol, mint az emberi szervezet ózonterhelésének megengedett legfelső határa.
A környezeti orvostudomány sok szakértője azon a véleményen van, hogy a káros hatás legalacsonyabb küszöbértékének megállapítására — kockázatmentes ózonszint formájában — még nem áll rendelkezésre kellő kutatási anyag, információ.




Honnan származik a megnövekedett ózon koncentráció?

Az ózon kékes színű, jellegzetes szagú, nagyon mérgező gáz. A szagára jellemző, hogy még 500 ezerszeres hígításban is érezhető.

A talaj közeli koncentráció mértéke kisebb részben a magasból, azaz a sztratoszférából származik, de a jelentősebb hányada helyben képződik. Nem közvetlen szennyezés útján keletkezik, azaz nem közvetlenül ózonként kerül a levegőbe, hanem fotokémiai folyamat során keletkezik, és elsősorban a belső égésű motorral hajtott gépkocsik, a fűtés és tüzelés során keletkező nitrogén-monoxid (NO) kibocsátásához köthető.

Keletkezéséhez több tényező is szükséges:

  • a szennyezőanyag kibocsátása (nitrogén-monoxid és szerves gyökök);
  • napsütés.

A nitrogén-monoxid a légkörben található ún. szerves gyökök jelenlétében oxidálódik és nitrogén-dioxid jön létre (NO2). A nitrogén-dioxid aztán a nap sugárzásának hatására elbomlik nitrogén-monoxiddá (NO) és atomos oxigénné (O). Az így keletkezett atomos oxigén pedig a légkörben található oxigén (O2) molekulákkal egyesül ve alakul ózonná (O3).

 

A Lélegzet.hu cikkében részletesebben is olvashatnak a témáról: A talajközeli ózon és hatása

Forrás: Lélegzet.hu

Magas talaj közeli ózon koncentráció – 07.31.

Magas, irritációs tüneteket okozó szintet meghaladó talaj közeli ózon koncentrációt mértek több nagyvárosban július utolsó napján.

Az Országos Tisztifőorvos közleménye, illetve az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat adatai alapján, 2020. 07. 31-én, pénteken kifogásolt volt a levegő minősége tizenhat mérőállomással rendelkező településen. Az érintett helyeken az ózon koncentrációja meghaladta azt az értéket, melynél a gyermekek, az idősek, illetve a krónikus légúti betegségben szenvedők légúti irritációt, légzési nehézséget vagy köhögést tapasztalhatnak.

2020.07.31-én mért levegőhigiénés index

 

Az, ami a sztratoszférában hasznos és fontos a talaj közelében kifejezetten veszélyes!

Sokszor hallunk a Földet körülvevő ózonréteg emberi élet számára elengedhetetlen jótékony hatásáról (kiszűri a napból érkező káros UV sugárzás egy részét), illetve az ózonpajzs vastagságának, összefüggő felületének változásairól. Épp ezért meglepő lehet, hogy egészségre káros hatására adnak ki figyelmeztetést.

Pedig a talaj közeli ózon (troposzférikus ózon) a nyári időszak egyik legfőbb légszennyező anyaga. Magas koncentráció esetén nem csak az ember, hanem az állatok is szemirritációt, légzési problémákat tapasztalhatnak.

A magas talaj közeli ózon koncentráció:

  • a tüdőkapacitás csökkenését okozhatja;
  • gyengítheti a baktérium- és vírusfertőzésekkel szembeni ellenállóképességet;
  • súlyosbítja a krónikus betegségeket, elsősorban a hörghurutot és az asztmát;
  • súlyosbítja a pollenallergiát, és a légzőszervek gyulladását is kiválthatja;
  • csökkenti a fizikai teljesítőképességet;
  • növelheti a rákos megbetegedések kialakulásának esélyét (állatkísérletek igazolták, emberre még nem bizonyítitták).

A növények is megsínylik a magas talaj közeli ózon koncentrációt. Kísérletek során kimutatták, hogy az ózon közvetlenül árt a növényeknek, oxidálja, pusztítja a zöld leveleiket, virágaikat, gátolja a fotoszintézist és a gyökérlégzést is, ami végezetül akár a növény pusztulásához is vezethet.

 

Határértékek

Jellemző ózonkoncentráció:

  • tiszta, trópusi levegőben 15 ppb (30 mg/m 3 ) körüli ;
  • közép-európai vidéki levegőben a nappali középérték 40 ppb körül mozog;
  • ózonnal szennyezett nagyvárosi levegőben nem ritka a 100 ppb körüli érték sem.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) iránymutatást adott ki az egyes légszennyező anyagok egészségi kockázatot jelentő szintjeiről.
Ez alapján, 8 órás átlagérték esetén az a legalacsonyabb biztos szint, ahol már előfordulhatnak káros következmények 60 ppb. Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy ez nem jelent kellő biztonsági ráhagyást a legérzékenyebb embereket érő bizonyos fajta akut káros hatások esetére.
A Svéd Környezeti Orvostudományi Intézet 1 órás értékként 40 ppb koncentrációt javasol, mint az emberi szervezet ózonterhelésének megengedett legfelső határa.
A környezeti orvostudomány sok szakértője azon a véleményen van, hogy a káros hatás legalacsonyabb küszöbértékének megállapítására — kockázatmentes ózonszint formájában — még nem áll rendelkezésre kellő kutatási anyag, információ.

 




 

Honnan származik a megnövekedett ózon koncentráció?

Az ózon kékes színű, jellegzetes szagú, nagyon mérgező gáz. A szagára jellemző, hogy még 500 ezerszeres hígításban is érezhető.

A talaj közeli koncentráció mértéke kisebb részben a magasból, azaz a sztratoszférából származik, de a jelentősebb hányada helyben képződik. Nem közvetlen szennyezés útján keletkezik, azaz nem közvetlenül ózonként kerül a levegőbe, hanem fotokémiai folyamat során keletkezik, és elsősorban a belső égésű motorral hajtott gépkocsik, a fűtés és tüzelés során keletkező nitrogén-monoxid (NO) kibocsátásához köthető.

Keletkezéséhez több tényező is szükséges:

  • a szennyezőanyag kibocsátása (nitrogén-monoxid és szerves gyökök);
  • napsütés.

A nitrogén-monoxid a légkörben található ún. szerves gyökök jelenlétében oxidálódik és nitrogén-dioxid jön létre (NO2). A nitrogén-dioxid aztán a nap sugárzásának hatására elbomlik nitrogén-monoxiddá (NO) és atomos oxigénné (O). Az így keletkezett atomos oxigén pedig a légkörben található oxigén (O2) molekulákkal egyesül ve alakul ózonná (O3).

 

A Lélegzet.hu cikkében részletesebben is olvashatnak a témáról: A talajközeli ózon és hatása

Forrás: Lélegzet.hu

 

Felhőszakadások július 24-én

A július 24-én, pénteken este érkező ciklon a nyugati országrészbe jelentős mennyiségű csapadékot hozott. Több településen a 100 mm-t is meghaladta a 24 óra alatt lehullott csapadék mennyisége.

A 2020.07.24. 08:00 és 2020.07.25. 08:00 között lehullott csapadék összegek

Megdőlt az Országos Meteorológiai Szolgálatnál nyilvántartott napi csapadékrekord: Vése községben 178 mm csapadék hullott, több, mint hetven milliméterrel meghaladva az eddigi rekordot. Az eddigi csúcstartó Nyírlugos volt, ahol 2010-ben ezen a napon 106,8 mm-t mértek.

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) közleménye alapján országszerte 225 káreseményhez riasztották a tűzoltókat a péntek éjszakai és szombati viharok, esőzések miatt. A felhőszakadás Somogy és Zala megye egyes térségeiben rendkívüli vízátfolyásokat, villámárvizeket és vízakadályokat okozott. Hozzátették: Nagyatádon, ahol a Rinya-patak lépett ki medréből, vasárnapra virradóra is folytatódott a védekezés, mert a víz több helyen épületeket, közműveket veszélyeztetett.

A nagy esőzés miatt kiáradt Rinya-patak vízével elöntött terület Nagyatádon 2020. július 26-án. *** Fotó: MTI/Varga György

Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat, MTI

Júliusi fagy a Bükk-fennsíkon

A MeteoPont mérése alapján, 2020 július 13-án hajnalban, a Bükk fennsíkon fagypont alá süllyedt a hőmérséklet.

A Bükk-fennsíkon, 755 méter magasságban, egy karszthegységekben jellemző kis kiterjedésű mélyedésben/völgyben, ún. töbörben található mérőállomás online elérhető adatsorából kiolvasható, hogy hajnali 4:23-kor állt be a minimum érték -0,8 oC értékkel.

A MeteoPont Bükk-fennsíkon felállított állomásának hőmérséklet adatai 2020.07.12. 18:20 és 07.13. 18:20 között

A jelenség bármilyen meglepően hangzik, nem ritka azon a vidéken, melynek mikroklímája jelentősen eltér a környezetétől. Nyaranta, hidegfront utáni szélcsendes, derült éjszakákon gyakran süllyed fagypont közelébe a hőmérséklet, különösen a fennsíkon található kisebb kiterjedésű mélyedésekben, völgyekben.

Forrás: MeteoPont

Felhőszakadások, villám-árvizek 2020.06.26-án

A pénteki felhőszakadások elsősorban az ország északkeleti térségét érintették, igaz, a hajnali órákban még a Balaton környezetében és a középső országrészben is előfordultak jelentős csapadékösszegek.

Dóka Imre, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) helyettes szóvivőjének beszámolója alapján péntek este, éjjel mintegy 180 helyszínre kellett kivonulniuk az ország 14 megyéjében a tűzoltóknak a viharok miatt. Főként az elöntött pincék, illetve lakóingatlanok adtak munkát a tűzoltóknak, de elakadt jármű és fakidőlés miatt is be kellett avatkozniuk. A legtöbb káreset Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyében történt péntek éjfélig, majd hajnalban Heves megyéből is több, mint 40 riasztás érkezett.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat összegzése alapján olyan terület is volt, ahol több, mint 100 mm-nyi eső zúdult le 24 óra leforgása alatt:

 

Felhőszakadások 2020.06.14.

Országszerte sok helyen okoztak fennakadásokat a vasárnap délutáni viharok. Budapesten több mint 350 helyre vonultak ki a tűzoltók az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság közleménye alapján. Veszprém megyében haláleset is köthető a viharhoz.

Hazánkban, átlagosan 60-90 mm csapadék hullik júniusban, amivel a nyár első hónapja kiérdemli az év legcsapadékosabb hónapja címet. Még, vagy épp ennek tudatában is meglepő, hogy vasárnap 24 óra lefogása alatt többfelé elérte a lehullott csapadékösszeg a havi átlag mennyiséget. A rekorder Berettyóújfalu lett, ahol 81.9 mm-t mért az Országos Meteorológiai Szolgálat, de a top 10-es listában szerepel a főváros is.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat TOP10-es csapadéklistája a 2020.06.14. 06:00 és 2020.06.15. 06:00 között lehullott csapadékösszegekkel:

Az OKF helyettes szóvivője, Dóka Imre azt nyilatkozta, hogy a nagy mennyiségű csapadék Budapest valamennyi kerületében munkát adott a tűzoltóknak. A fővárosra, a kora délutáni órákban lecsapó vihar 1-3 óra leforgása alatt 30-60 mm-nyi csapadékot zúdított. Számos helyen átmeneti jégeső is kísérte a felhőszakadást. A vihar következtében kialakult villám árvizek, fakidőlések miatt a tűzoltókhoz több, mint 350 riasztás futott be pár óra lezajlása alatt.
A Budapestet érintő vihar idején készült csapadékradar animáció:

Nem csak a fővárost érintette jelentős felhőszakadás a nap folyamán. A hegyekből lezúduló eső nagy mennyiségű sarat és egy beszakadt mellékút törmelékét hordta a 10-es főútra, ezért a rendőrség lezárta az út Üröm és Solymár közötti szakaszát – közölte a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság a police.hu oldalon.

Pilisborosjenő 2020.06.14. forrás: MTI/Lakatos Péter

Szintén az esőzések miatt riasztották több esetben a katasztrófavédelem munkatársait Fejér megyében Bicske és a Váli-völgy térségébe, Komárom-Esztergom megyében Tatabánya, Jász-Nagykun-Szolnok megyében pedig Szolnok környékére.
A Balatonnál jellemzően kisebb fakidőlések miatt kellett kivonulniuk a tűzoltóknak, akik még délután is országszerte több helyszínen dolgoztak.

Sajnos haláleset is köthető a vasárnapi viharokhoz. A Veszprém megyei Tótvázsonyban meghalt egy nő, akit elsodort egy felhőszakadás okozta villámárvíz -számolt be róla a Veszprém Megyei Rendőrkapitányság szóvivője.
Kucsera Katalin elmondta: a 66 éves nő a férjével vasárnap délután a kertjük végében levő hídpillért akarta megtisztítani az eső miatt megáradt időszakos vízfolyás hordalékától, ám belecsúszott a vízbe, és a villámárvíz mintegy 70 méteren sodorta magával. A bajba jutott nőt a katasztrófavédelem munkatársai húzták ki a vízből, de a mentők már nem tudták újraéleszteni.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat mérései a vasárnap reggel 06:00 és hétfő reggel 06:00 között lehullott csapadékról. A térképes megjelenítésen jól látszik, hogy a csapadék szórványos jellegű volt, azaz nem mindenhol és nem azonos intenzitással esett.:

Feloldották a tűzgyújtási tilalmat

4 megye kivételével feloldották a tűzgyújtási tilalmat május 6-tól.

A még április 9-én elrendelt országos hatályú tűzgyújtási tilalmat az elmúlt napokban csapadékosabbra forduló időjárásnak köszönhetően 4 megye kivételével feloldotta a Nébih. A tilalom továbbra is fennáll Bács-Kiskun-, Csongrád-, Békés- és Jász-Nagykun-Szolnok megyékben, a többi megyében 1,5 hónap után feloldásra került.

A 2020.05.26-án érvényben lévő tűzgyújtási tilalom térkép (friss térkép elérhető a képre kattintva) Forrás: Nébih

Arról, hogy mit szabad és mit tilos csinálni tűzgyújtási tilalom idején ezen az aloldalunkon olvashat: Tűzgyújtási tilalom

Rekord hideg volt Zabarban (05.22.)

Rekord hideg volt a hajnal Zabarban. Az Országos Meteorológiai Szolgálat Facebook oldalán tette közzé a 2020.május 22-i minimum hőmérsékleteket.

Minimum hőmérsékletek 2020 május 22-én (forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat)

 

Az egyenlőre ellenőrzés alatt álló mérési értékek alapján a mérések kezdete óta nem mértek ilyen hideget az évnek ezen napján. Az eddigi minimum hőmérsékleti rekordot (-1,2 C fok) még 1952-ben (!) mérték Nagykanizsán. Ma hajnalban a felhőtlen, szélcsendes és alacsony páratartalmú idő hatására Zabarban -3,3 fokig hűlt a levegő. Ezzel egy 68 éves rekord került második helyre, méghozzá több mint 2 fokkal maradt le az új rekordtól.

(Az Országos Meteorológiai Szolgálat mérési adatbázisa a XX. század első feléig visszamenőleg tartalmaz mérési adatokat.)

Rekord hideg hajnal 05.13.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat előzetes közleménye alapján 2020 május 13-án hajnalban rekord alacsony minimum hőmérsékletet regisztráltak.

Az idei fagyosszentek kitesznek magukért. Miután Pongrác napján (05.12.) jelentős lehűlést hozó hidegfront robogott át felettünk, többfelé 15 fokot is meghaladó hőmérséklet csökkenést eredményezve az elmúlt naphoz képest, másnapra Szervác (05.13.) a mérések kezdete óta a leghidegebb hajnalt hozta.

Hőmérséklet változás mértéke 2020.05.11. és 05.12. között forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat

A közlemény szerint a ma megdőlt rekordot még 1978-ban Sárospatakon mérték -2,6 fokkal. Az új rekord Zabarban született -4,1 fokos értéken.

Minimum hőmérsékletek 2020.05.13-án forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat

(Az Országos Meteorológiai Szolgálat mérési adatbázisa a XX. század első feléig visszamenőleg tartalmaz mérési adatokat.)

Hidegrekord született hajnalban (04.15.)

Szerda hajnalban (2020.04.15.), az Országos Meteorológiai Szolgálat előzetes tájékoztatása szerint napi minimum hőmérsékleti rekord született.

Minimum hőmérsékletek 2020.04.15-én (forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat)

Az egyik közismert fagyzugban, a Nógrád megyében található Zabarban -8,9 fokig hűlt a levegő. A korábbi rekordot is Zabarban mérték még 2001-ben. Akkor épp 1 fokkal volt hidegebb, -7,9 fokot rögzítettek.