Vénasszonyok nyara vagy Indián nyár?

vnySzinte nincs ember, aki ne kedvelné ezt a szakaszát az évnek. A jellemzően szeptember végén, október első felében kialakuló szélcsendes, hajnalonként hideg, párás, délutánonként többnyire derült vagy napos, kellemes hőmérsékletű, nyugodt időjárású napokra azonban manapság két kifejezés is használatos: vénasszonyok nyara vagy indián nyár.

Az elnevezésben már nem ennyire nagy az összhang. Sokan nem kedvelik az első kifejezést, pedig az ég világon semmi sértő vagy kirekesztő nincs annak hátterében.
A régmúlt időkben, de vidéken, falvakban még manapság is többfelé nem vagy csak nagyon indokolt esetben fűtöttek a házakban. Az őszi hideg reggelek beköszöntét követően az idős asszonyok előszeretettel ültek ki napközben a ház előtti padra, élvezni a kellemesen melengető napsugarakat. A forró nyári időszakra ez nem volt jellemző, illetve csak esténként, hiszen addig a ház hűvösében volt jobb tartózkodni, de ez az idő előcsalogatta őket. Ezért alakult ki ez a megnevezés erre az időjárási helyzetre Közép-Európában.
Az indián nyár ugyanezen időszak angolszász elnevezése. Észak-Amerika keleti részén nevezték eredetileg így, majd elterjedt az angolszász országokban is, de pl. Franciaországban, ahol inkább október második felében, november közeledtével szokott előfordulni, is így nevezik. Amerikában az irodalmi emlékekből arra lehet következtetni, hogy a szó már az 1770-es években is széles körben használatos volt. A konkrét eredete nem egyértelmű, de nagy valószínűséggel onnan ered, hogy az évszaknak ezen időszakában indultak nagy vadászatokra az amerikai őslakosok. De pl. a természet is az indiánok viseletére jellemző színeket ölt ilyenkor.

Szeptemberi Jeles Napok

Szeptember (Ősi magyar nevén, Földanya hava) az év kilencedik hónapja a Gergely-naptárban, és 30 napos. Eredetileg, a római naptárban az év hetedik hónapja volt. Innen ered a neve is: a latin septem szóból melynek jelentése hét. A népi kalendárium Szent Mihály havának nevezi.

Időjárását tekintve igen változatos arcot mutat hazánkban, hiszen jelentős lehűlések és esőzések rendszerint előfordulnak a hónap elején, de (elsősorban a hónap második felében) megérkezik az ún. indián-nyár vagy vénasszonyok-nyara. De például a a Kárpát-medence legkorábbi havazásait is szept. 17. és okt. 23. között jegyezték fel. (Az átlagos legelső havazás november közepére esik.)

Az éghajlati statisztikák szerint a jellemző minimum hőmérséklet 9 / 12 °C, míg a jellemző maximum hőmérséklet 21 / 23 °C, 34-52 mm csapadék hullik és a napsütéses órák száma 176-210 óra körül van összesen a hónap folyamán.

  • szeptember 1.: A meteorológiai ősz kezdete, Egyed napja. A népi időjóslás szerint Egyed névünnepén ha esik, enyhe tél lesz – meg egész hónapban eső, lévén. Ha az eső mellett égzengés is van, akkor jövőre jó termés várható, míg szép ideje kellemes őszt jelez.
  • szeptember 5.: Lőrinc-nap. Lőrinc napra már a déli fekvésű szőlőkben elkezdtek érni a kései érésű szőlőfajták is. Minden jel az időjárás fordulására, a lassan beálló őszre mutat. A nap időjárásából következtetni lehet az őszére: ha szépen süt a nap, hosszú, kellemes őszi napok várnak ránk. Lőrinc rontónap. Belepisil a szabad vizekbe, nem is lehet többé fürdeni a szabadban. Belehugyozik a dinnyébe is, ezért lucskos, íztelen lesz a nyári fajta dinnye.
  • szeptember 8.: Fecskehajtó Kisasszony-napja, Mária jelkép. A népi időjóslás szerint amilyen az időjárása, annak az ellenkezője jellemzi az egész őszt. Hegyvidékeink parasztsága úgy véli, ha Kisasszony napján nem köszönt be az éjszakai fagy, akkor hosszú, meleg lesz az ősz. Ennek különösen a szőlészek szempontjából van nagy jelentősége, hiszen a régi mondás szerint is: “Szeptemberi meleg éjszakák finom bort érlelnek. Ha hidegre fordulnak Máriák, savanyúak lesznek.”
  • szeptember 8.: 1963-ban, ezen a napon, Gyömrő, 202 mm eső hullott, így az eddigi mérések alapján a 2. legtöbb csapadékot adó nap volt.
  • szeptember 13.:
  • 1922-ben ezen a napon mérték az eddig a Földön mért legmagasabb hőmérsékletet. Líbiában Al’ Aziziyah-nál 58 °C, pontosabban 57.8 celsius, illetve 136 farenheit fokot mértek.
  • 1643-ban ehhez a naphoz fűződik Torricelli első higanyos barométerének bemutatása. Magát a mérési technikát az 1644-ben megjelenő, 3 kötetes tudományos könyvében, az Opera geometrica -ban írta le részletesen. A barométer a légnyomás mérésére szolgáló meteorológiai műszer. Működése azon az elven alapul, hogy ha egy egyik végén lezárt higannyal  telt csövet nyitott végével egy higannyal töltött edénybe állítunk, akkor a higanyoszlop magassága a higannyal teli edényre nehezedő légnyomásnak megfelelően változik.
  • Érdekes, hogy egy másik nagy feltaláló nevét is kapcsolhatjuk ehhez a naphoz, bár nem konkrét munkássága nyomán. 1706. szeptember 13-án született Franklin Benjámin a villámhárító feltalálója.
  • szeptember 14.: Lambert napja, mely ugyancsak időjárást jövendöl. Ha ezen a napon szép az idő, szép lesz majd a jövő év tavasza is.
  • szeptember 16.: Az ózonréteg védelmének világnapja. A montreali jegyzőkönyv aláírásának évfordulója (1987. 09. 16-án írta alá 46 alapító ország a magas légköri ózonréteg védelmét szolgáló Montreali jegyzőkönyvet. Hazánk az 1988-ban aláírt bécsi egyezmény kapcsán csatlakozott a montreali jegyzőkönyvben előírtakhoz.
  • szeptember 18.: Péter napja. A Muravidéken Péter időjárását is kíváncsian figyelik, hisz a nyakukon van a vetés, márpedig “40 napig olyan időt várj, mint Péterkor”. Ha esik, két ökörrel, de sokszor néggyel sem tudsz kievickélni a sárból, tapasztalták a muravidéki falvakban.
  • szeptember 21.:Máté napja, “Ha Máté napján tiszta idő vagyon, a bornak esztendőre nagy bőségét várják.” Sok vidéken ez a nap jelezte az őszi búza vetésének kezdetét.
  • szeptember 21-23.: A csillagászati ősz kezdete erre az időszakra esik, 2022-ben szeptember 23-án 01:04 UTC-kor, azaz magyar időszámítás szerint 03:04-kor köszönt be. Ez az időpont egyben az őszi napéjegyenlőség napja. Azaz a Föld mindkét féltekéjén a nappal és az éjszaka hossza megegyezik: ekkor a Nap 90° magasan delel az Egyenlítő felett, így a nappal és az éjszaka ezeken a napokon mindenhol ugyanannyi ideig tart. Csalóka lehet viszont, hogy a “világos”, azaz nappali órák hossza ezen a napon valójában 12ó11p, míg az éjszaka 11ó49p. Ez a légkör fénytörő hatásának köszönhető. A légkör hatására a Nap fényét már 5-6 perccel azelőtt is érzékeljük, mielőtt maga a Nap a horizont fölé emelkedne, és ugyanígy miután eltűnik a horizont mögött, a fénytörésnek köszönhetően még világos van kb. 5-6 percig. E napon ér véget az Északi-sarkon tartó állandó nappal és kezdődik a féléves éjszaka, illetve a Déli-sarkon következik a féléves nappal.
  • szeptemebr 24-26.: Erre az időszakra esik az első nappalnál hosszabb éjszaka.
  • szeptember 29.: Mihály napja. Az őszre és a télre is mutat. Ha dörög az ég szép leend az ősz, de nagy tél következik. Szent Mihálykor keleti szél, nagyon kemény telet ígér. Ilyenkorra már megforr az újbor, beindul a pálinkafőzés, kezdődhet a lakodalmazás őszi időszaka. E naphoz női munkatilalom is kapcsolódik: aki ilyenkor mos, kisebesedik a keze, aki pedig mángorol, annak egész évben dörögni fog a háza felett az ég.
  • szeptember 24-30.: Erre az időszakra esett 1996-ig hazánkban a Téli időszámítás kezdete. Azóta ezt októberre tették át. Magyarországon az 1920-as évektől megszakításokkal volt téli-nyári időszámítás, de 1980-tól folyamatos az évi kétszeri óraállítás. Az időátállítást legutóbb 1996-ban reformálták meg: akkor már az EU-irányvonalnak megfelelően szeptemberről október végére tolódott a téli időszámítás kezdete.

Szent Lőrinc könnyei

Az év egyik leglátványosabb és hazánkból jellemzően legjobban megfigyelhető csillaghullását az augusztusi Perszeidák meteorraj adja.

A Perszeidák első megfigyelése Kr.u. 36-ban történt Kínában. A meteorraj szülőégitestje a 109P/Swift-Tuttle üstökös, melyről ugyancsak maradtak vissza feljegyzések az ókori Kínából. A számítások szerint az üstökös már ezt megelőzően is keresztezhette a Föld pályáját, így akár sok ezer éves is lehet az áramlat, csak feljegyzések nem maradtak róla korábbról.

Az üstökös pályája mentén szétszórt por mára egy igen széles lepellé terebélyesedett, így már július második felében is láthatunk Perszeida meteorokat, természetesen ekkor még kis számban. A porfelhő legsűrűbb részén minden évben augusztus 11-13-a környékén haladunk át, de már a környező éjszakákon is igen jól megfigyelhető, intenzívebb meteortevékenységet láthatunk.


A meteorok a Perszeusz csillagkép irányából látszanak jönni, innen az elnevezés, de valójában nem onnan indulnak, így az égbolt bármely részén feltűnhetnek. A tapasztalatok szerint északi irányba nézve láthatjuk a legszebb rajtagokat.

Perszeusz, a görög mitológiában magának Zeusznak a fia. Anyja az argoszi királylány Danaé, akit Zeusz aranyeső képében termékenyített meg a mitológiai történet szerint.

Szent Lőrinc könnyeinek is nevezik ezt a csillaghullást. Szent Lőrinc a hagyomány szerint i.sz. 258 augusztus 10-én halt vértanúhalált. Akkoriban azonban még nem a mai időszámítást használták, így a két eseményt több száz évvel később kapcsolta össze a népnyelv.

Annak ellenére, hogy már az ókorban is készítettek feljegyzéseket a nyár végi csillaghullásokról, és későbbi időszakokból is több írásos dokumentáció található, ami foglalkozik a témával, csak viszonylag későn 1835-ben írta le pontosan a visszatérő ciklikusságot és a megfigyelés pontos irányát, azaz a Perseus csillagképet egy belga csillagász, polihisztor, Adolphe Quetelet. Azaz a Perseidák elnevezés is ekkortól használatos.

 

ÉSZLELÉS

Ugyan már július második felétől egészen augusztus végéig megfigyelhető egy-egy hullócsillag a nyári éjszakákban (július 17 – augusztus 24.). A fényes meteorok aránya augusztus 8. körül a legnagyobb, miközben a legtöbb meteor augusztus 11-13-án jelentkezik.

2023-ban a maximuma augusztus 12-ről 13-ára virradó éjszaka várható. A maximumán várt intenzitása idén ZHR=150-200, azaz ideális esetben (ha a radiánsa, azaz a látszólagos kiindulási pontja a fejünk felett a Zenitben tartózkodna és semmilyen zavaró tényező nem lépne fel) 1 óra alatt ennyi meteort figyelhetnénk meg.

A meteorok megfigyeléséhez nincs szükség távcsőre, sokkal inkább egy kényelmes, dönthető támlájú kerti ágyra vagy egy jó matracra, hálózsákra. De ne a fejünk feletti égboltot bámuljuk, inkább valahova a horizont fölé, úgy 50-70° magasra nézzünk. Kitüntetett irány sincs, a hullócsillagok az ég bármely részén feltűnhetnek, de talán a déli vagy az északi. északkeleti irány kicsit kedvezőbb lehet.

Az észlelésre általában a hajnali órák az alkalmasabbak, amikor a raj radiánsa magasabbra kerül az égbolton.  2023. augusztus 12. éjjele (az időjárási körülményeket nem nézve) kedvező lesz a megfigyelésre, mivel a 10 %-os, csökkenő hold, Budapestről nézve este 20:49- kor kel és 5:29-kor nyugszik,  így fényével nem különösebben zavarja majd a megfigyelést.

Minél sötétebb égbolt alól végezzük a megfigyelést, keressünk a város fényeitől távolabbi helyet. Gyakran előfordul, hogy sok percig nem hullik egyetlen meteor sem, aztán egy percen belül jön 3-4 is.

Forrás: Wikipédia, hirek.csillagaszat.hu, AMS meteors

Augusztusi Jeles Napok

Augusztus hónap régi neve a rómaiaknál „Sextilis” volt, mert a hatodik (sextus) hónapja volt az esztendőnek. Ez az elnevezés maradt meg még a Julius Caesar-féle naptárreform után is (melyről a júliusi cikkünkben írtunk). Amikor azonban Augustus császárnak, Krisztus előtt 7-ben, az időközben újra felszaporodott szökőnapok miatt újabb naptárrendezést kellett végrehajtania, ennek a hónapnak a nevét is megváltoztatta. Miután életének legtöbb szerencsés eseménye ebben a hónapban játszódott le, ezért a saját felvett nevével jelölte meg ezt a hónapot. Azóta hívjuk Augustus-nak, azaz a magyar helyesírás szerint augusztusnak az utolsó nyári hónapot.

Augusztus még ugyan nyári hónapnak számít, de a napi hőmérséklet átlagos maximuma már csökkenni kezd, illetve a nappali órák száma is egyre kevesebb, korábban érkezik az este. Statisztikailag kimutatható az is, hogy augusztus 20. után, hazánkban igen gyakran vált az időjárás is, válik hűvösebbé csapadékosabbá. Mindezek ellenére számos szélsőségesen meleg napot regisztráltak ebben a hónapban is, pl.:

1990 augusztus 16., 37,4 oC, Nagykáta;

1943 augusztus 21., 39 oC, Budapest;

2000 augusztus 21., 41,7 oC, Békéscsaba.

  • augusztus 1.: 1861 augusztus 1-én jelent meg az angliai Times magazinban, nyomtatásban az első időjárási prognózis. Az előrejelzést Robert Fitzroy admirális, a Brit Kereskedelmi Tanács meteorológiai hivatalának vezetője állította össze.
  • augusztus 4.: Jósló Domonkos napja. A bánátiak szerint ellentétes téli időmutató nap, azaz ha Domonkos-napján nagyon meleg van, akkor télen nagyon hideg lesz, vagy ha Domonkos-napján hideg van, akkor enyhe télre számíthatunk.
  • augusztus 5.: Havas Boldog Asszony ünnepe Rómában. A hagyomány szerint a 352-366 között uralkodó Szent Liberius pápának álmában maga a Szűzanya adta tudtára, hol építsen számára méltó templomot Rómában. A pápa csodás álma 366. augusztus 5-re virradóra történt. Aznap reggel a Szentatya kinézve palotája ablakain, Róma hét halmának egyikén, az Esquilinuson fehéren tündöklő havat pillantott meg. A természeti csodát a Szűzanya jeleként értelmezte, ezért ezen a helyen építették fel a Santa Maria Maggiore bazilikát, amelyet azután augusztus 5-én szenteltek fel.
  • augusztus 7.: Szt. Donát, a villámoktól védő szent napja. Donáthoz különösen villámcsapás, jégeső távol tartásáért imádkoztak. A szőlőkben szobrot, kápolnát állítottak neki; a falvainkban, városainkban a templomok harangjait többnyire neki szentelték. Nyilvánvalóan abban a hitben, hogy a harangzúgás „visszaveri” a mennydörgést, és ami azzal jár: a harang érce felfogja a mennykőcsapást.
  • augusztus 10.: Lőrinc nap. Ha Pétertől (1.) Lőrincig (10.) nagy a hőség, soká fehér lesz a tél. Lőrinc után nincs zivatar. A dinnye majd szept. 5-én pisil.
  • augusztus 10.: 1841-ben ezen a napon állítólag kőeső esett Sopronban, a Magyar Kurír akkori híradása szerint.
  • augusztus 12.: Ezen a napon, illetve az e körüli éjszakákon figyelhetők meg Szent Lőrinc könnyei, azaz a Perseidák meteorraj tagjai az éjszakai égbolton. A meteorraj hullócsillagai július 17. és augusztus 24. között végig láthatók, de a legtöbb Perseida meteort augusztus 11-12-én láthatjuk, egy-két nappal Lőrinc napja után.
    A Perseidák (a Perseus csillagkép irányából érkező meteorok) valójában a Swift-Tuttle-üstökösből származó porszemcsék, melyek bolygónk felső légkörébe ütközve hozzák létre a látványos meteorjelenséget. Első megfigyelése Kr.u. 36-ban történt Kínában. A 8-11. században rendszeresen, később szórványosan említik a rajt, majd 1835-ben Adolphe Quételet a hivatásos nyugati tudomány számára is felfedezte a rajt, amely 1839-ben óránként 160 meteoros maximumot produkál.
  • augusztus 13.: Hazánkban ezen a napon figyelték meg a legkorábbi hóesést 1948-ban, Zircen.
  • augusztus 19.: A krónikák feljegyzése szerint ezen a napon, 1796-ban egy heves, jégesővel is járó zivatar folyamán egy 1 kg 12 dkg súlyú jégtömb esett le az égből Csokonyavisontán, Somogy-megyében.
  • augusztus 20.: 2006-ban a fővárosi ünnepség keretében rendezett tűzijátékot elérte egy igen erős zivatarlánc pontban a kezdéskor, azaz este 9-kor. 120 km/órás széllökéseket is mértek. A tömegben pánik tört ki. Egy fa a rakparton kidőlt, több embert maga alá temetett, 2-en meghaltak. 2-en a Dunába estek egy csónakról. Egy asszony szívrohamot kapott a pánikszerű menekülés közben.
  • augusztus 24.: Bertalan napja. Ezen a napon kezdődik a Szűz Hava. Sok helyen őszkezdő napnak tartják.

Teendők villámcsapás elkerülése érdekében

A villámcsapás veszélyei:

A földön naponta mintegy 45 000 zivatar fordul elő, mintegy nyolcmillió villámmal. Az évi hárommilliárd villámcsapás kb. háromezer ember életét oltja ki, házakat gyújt fel és erdőtüzeket okoz.
A villám a légköri elektromosság kisülése, amelynek időtartama a másodperc milliomod részétől néhány tízezred részéig terjed. 100 millió Voltig terjedő feszültségnél az áramerősség rendszerint 20.000-30.000 Amper, de néha meghaladja a 100.000 Ampert is (összehasonlításképpen: a villanykörtékben néhány tized Amper áramerősség mérhető).
Ellentétben más áramütéses balesetekkel, a villámcsapásnál az átfutási idő olyan rövid, hogy a testen akár 100 Amper is átfuthat anélkül, hogy károsodást okozna. A legfőbb veszély, hogy az izmok görcse miatt az életfontosságú funkciók leállnak. Erős áram hosszabb ideig tartó hatása rendszerint súlyos égési sebeket is okoz.

A villámok alakjai, illetve a kísérő jelenségek:

A villámnak, Arago francia fizikus szerint három alakját szokás megkülönböztetni:

1.  A vonalas villám, mely a legközönségesebb és az elektromos gép szikrájához hasonlít, zeg-zugos alakú fő sugarait és kisebb elágazókat mutat. Alakja alkalmasint a légrétegek különböző vezetőképességéhez alkalmazkodik.
2.  A felületvillám egy-egy zivataros felhő nagyobb terjedelmű felvillanásában mutatkozik.
3. A gömbvillám gömb alakú és aránylag lassan halad, nyomában nagy pusztításokkal.

Van még az ún. “száraz” villám, mely nem gyújt, csak romboló hatása van. Ez köznyelven a “mennykő szele”.

A villámlást kísérő dörgés a levegő hirtelen kiterjedéséből származik. A hang terjedési sebessége kisebb lévén a fénynél, a villámot is előbb vesszük észre, mint a dörgést. A kisülési hely távolságát megközelítőleg megkapjuk, ha a villámlás és dörgés közötti időt megfigyeljük: a másodpercek számát megszorozzuk 330 m-rel.

Ha a kisülés a közelünkben történik, rendesen csak erős rövid csattanás hallatszik, a távolabb állók azonban hosszabb dörgést hallanak. Míg a villám tartama a másodpercnek csak igen kis részét teszi ki, addig a dörgés több másodpercig, néha egy teljes percig is eltarthat, miközben a hang erőssége lökésszerűen többször megváltozik. Ezen sajátságos robajt a hang felhőkről vagy földi tárgyakról való visszaverődésének tulajdonítják.

A távolság, melyre a dörgés még elhallatszik, aránylag kicsi: kb. 25 km-re a legerősebb dörgés is csak gyenge mormogásnak hallatszik.





A villámcsapás veszélyei az emberi test számára:

A közvetlen villámcsapás leggyakrabban olyan személyeket ér, akik exponált helyen tartózkodnak, mint például:
• hegytetőn, hegygerincen,
• sík, szabad terepen,
• nagyobb vízfelületen.

Ilyenkor az ember a villámhárító szerepét tölti be, és magához vonzza a villámot. A közvetlen villámcsapás rendszerint halálos.

Az áramnak a testre gyakorolt hatása, a sérülés súlyossága függ az érintett testrésztől. Az egyik kéztől a szíven keresztül a másik kézig, vagy a fejtől a hátgerincen át a lábig átfutó, viszonylag gyenge áramütés lényegesen veszélyesebb, mint az egyik lábtól a medencéig, vagy a kéztől a vállig áthaladó, lényegesen erősebb áramütés.

Komoly veszélyt jelentenek még a közelben becsapott villám földáramai is.
Ha a villám a föld felszínét éri, az áram „megkeresi” a legkedvezőbb utat. Ezt a terepen nem mindig lehet könnyen megállapítani. Szilárd, nedves talajon rendszerint a felszínen fut végig úgy, hogy a rövid mélyedéseken inkább átugrik, és nem követi a talaj felszínét. Ha az emberi test képez hidat két ilyen pont között, akkor az áram átfut rajta.

Az emberi testen átfutó árammennyiség függ:

  • a felszínen áthaladó teljes áramerősségtől,
  • a testnek a felszíntől való szigetelésétől (bőr, ruházat, egyéb anyagok),
  • az érintkezési pontok távolságától (a távolsággal együtt növekszik a hatás).

A nedvesség a bőr ellenállását annak huszad részére csökkentheti (a száraz bőrfelület ellenállása kéztől kézig 100.000 Ohm, a nedves bőré 5.000 Ohm, vagy még kevesebb).

Teendők a villámcsapás elkerülése érdekében:

 

  • Kerüljük az exponált helyeket, például a hegycsúcsokat, hegygerinceket, vagy a szabad, sík területeket (villámhárítóként működnek).
  • Kerüljük a nedves talajt, patakokat, vízeséseket és azonnal hagyjuk el a vízfelületeket (villámhárítók, rövidre zárási lehetőség).
  • Kerüljük a kőomlás veszélyes csurgókat, szakadékokat (kőomlás, rövidre zárási lehetőség).
  • Ha gépkocsi áll a rendelkezésünkre, használjuk Faraday kalitkaként (az ablakokat zárjuk be, ne érintsük meg a fémrészeket) ez nyújtja a legnagyobb védelmet.
  • Kerüljük a kiugró sziklákat, magukban álló nagy sziklákat, kis odúkat és barlangokat (rövidre zárási lehetőség).
  • Csak akkor bújjunk mélyedésbe, ha az legalább 1,5 méter mély.
  • Csak akkor keressünk védelmet barlangban, ha abban a bejárattól, a tetőtől és a falaktól legalább 1,5 méter távolságra lehetünk.
  • Használjuk ki a fal által nyújtott védőzónát. A fal magassága legyen legalább a testhossz nyolcszorosa, a faltól való távolság pedig legalább egy testhossz.
  • Guggoljunk le (zárt lábakkal és térdekkel hogy csak egy ponton érintkezzünk a környezettel), lehetőség szerint 10-30 cm vastag szigetelőréteget téve a talpunk alá (ruha, esőköpeny, száraz kő).
  • Ha rendelkezésünkre áll alumínium mentőfólia, terítsük testünkre úgy, hogy az a talajjal ne érintkezzen. Kisegítő (gyenge) Faraday-kalitkaként működik.

Az emberi test elektromos ellenállása csekélyebb és felülete nagyobb, mint a fémből készült felszerelési és használati tárgyainké, így a villámhárító hatása nagyobb. Ezért nem szükséges megválnunk fémtárgyainktól, amelyek rendszerint fontos használati eszközök.

A villám nemcsak a földön álló tárgyakba csaphat be. A villámcsapások többsége nem is éri el a földfelszínt, hanem a légkörben játszódik le. Két tárgy között akkor üt át a villám, ha elektromos potenciáljuk különböző, mert a feszültség (potenciálkülönbség) miatt energia szabadul fel, ha a tárgyak között elektromos áram „közlekedik”.

Abból, hogy a repülőgép elektromos potenciálja jelentősen eltér a környezete potenciáljától, nagy baj származhatna. A gép előbb-utóbb találkozik valamivel, ami elektromos töltést cserél vele, s ez katasztrofális következményekkel járhat.

A repülőgép elektromos potenciálját tehát a környezete potenciáljához hasonló értéken kell tartani. Ezért vannak a szárnyak végén hegyes fémtüskék, amelyek a koronakisülés nevű jelenséget használják fel arra, hogy a nemkívánatos elektromos töltéseket a repülőgép mögé, a levegőbe „szórják szét”.

Minden „kóbor” töltés, amelyet a repülő a levegőhöz súrlódva, vagy a felhők mellett elhaladva felvesz, gyorsan a levegőbe kerül, így a gép elektromos potenciálja nem tér el jelentősen a környezete potenciáljától, és a repülő nem válik a villámcsapások célpontjává.
Kedvezőtlen esetben a repülőgépet is érheti villámcsapás, amely két másik tárgy között zajlik. A fémtüskék ilyenkor jelentősen csökkentik a közvetlen veszély kialakulását.

 

/forrás: Országos Katasztrófavédelem/

A hőségriasztás fokozatai, fontos tanácsok hőség idejére

Mikortól beszélünk hőségről? Milyen riasztási fokozatai vannak? Hogyan hűtsük a lakást, mire vigyázzunk, ha ventilátort vagy légkondicionálót használunk? Mennyi az optimális folyadékfogyasztás és mire vigyázzanak a kisgyermekesek, illetve autósok? Dr. Páldy Anna, az Országos Környezetegészségügyi Intézet mb. főigazgató helyettese válaszol:

Az országos tisztifőorvos által kiadott hőségriasztás, elsődlegesen az egészségügyi ellátó rendszer felkészítését szolgálja a várhatóan megnövekedő feladatokra, ugyanakkor a védelmi igazgatás, az együttműködő szervezetek tájékoztatása is rendeltetése, ám számukra semmilyen konkrét feladatot nem határoz meg, azt saját terveik szerint önállóan végzik. Mindezek mellett kiemelt fontosságú a lakosság időbeni tájékoztatása, és a védekezésre vonatkozó tanácsokkal való ellátása.

A hőséggel kapcsolatban az országos tisztifőorvos jogszabályi felhatalmazás útján az alábbi fokozatokat adja ki:

I. fok:
Figyelmeztető jelzés abban az esetben, ha egy napig a napi középhőmérséklet eléri vagy meghaladja a 25°C-ot.

II. fok:
Riasztás: az előrejelzés szerint a középhőmérséklet várhatóan legalább három egymást követő napon eléri (vagy meghaladja) a 25°C-ot.
A magas napi átlaghőmérséklet olyan környezet-egészségügyi kockázatot jelent a lakosság számára, amely indokolja az egészségügyi ellátó rendszer, az önkormányzatok figyelmeztetését és a lakosság hőhullám alatti rendszeres tájékoztatását.

III. fok:
Riadó jelzés. Amennyiben várhatóan legalább három egymást követő napra eléri (vagy meghaladja) a napi középhőmérséklet a 27°C-ot.

Hőségriasztás munkaidőben: jogok és kötelezettségek

Forrás: ÁNTSZ

Júliusi Jeles Napok

Július hava nevét Julius Caesar -ról kapta. Caesar uralkodása alatt szervezték át az addig használt római-naptárat, vezették be a Julianus-naptárt megalapítva a 365 napos évet, 4 évenkénti szökőévvel. A naptárreformot megelőzően, a római-naptárban Július az ötödik hónap volt és ennek megfelelően latinul eredetileg Quintilis („ötös”) volt a hónap neve. Ősi magyar elnevezése: Áldás hava, míg a népi kalendárium Szent Jakab havának nevezi.

Az éghajlati statisztikák szerint a jellemző minimum hőmérséklet 13 / 15 °C, míg a jellemző maximum hőmérséklet 25 / 28 °C, 50-78 mm csapadék hullik és a napsütéses órák száma 255-293óra körül van összesen a hónap folyamán.

Július a nyaralók kedvence. Néha ugyan vannak borús, hűvösebb periódusok, általában azonban ilyenkor alakul ki a legmelegebb, tartósan napos, száraz idő, melyet ritkán szakít meg egy-egy heves vihar. Ezekről napjaink tudósításaiban gyakran úgy hallunk, mintha hatásai máskor még „soha meg nem történtek volna”, pedig… :

Időszámításunk előtt 626. július, Konstantinápoly környéke: „katasztrofális aszály”.

Időszámításunk után 718. július Konstantinápoly: a magdeburgi krónika szerint a cirkáló szaracén flottát szétszórta egy jégesővel is járó heves hóvihar.

933. július: Németországban fagyok és havazások.

1591. július 17. A nyugat-indiai orkánok egyike elpusztította annak a spanyol „aranyflottának” zömét, mely 77 vitorlásból állt és kincsekből megrakottan igyekezett Havannából Spanyolország felé.

1667. július 20. Brassó: nagy erejű felhőszakadás zúdult a városra. A várfalakat is leszakadásig alámosta az áradat.

1702. július 1. Pálóc: „nagy záporeső, hertelen az Szatthmári házába szállván az menkü 5 esztendős fiát, 18 esztendős legényét megütötte úgy hogy szörnyű halállal meghótak.”

1711. július 12. Barcaság: hatalmas vihar akadályozta meg a portyázó tatárokat abban, hogy megtámadják Brassó városát.

1781. július 3 – 9. Pozsony: „ már egy hete szörnyű lankasztó hőség, alig volt két – három grádus hijja, hogy el nem érte a vérnek természeti hévségét. A nagy hőség következtében több földmíves a szabadban hirtelen meghalt.”

1781. július 9.

Rozsnyó: „Tíz nap óta jégzivatarok váltakoznak. A tyúktojás nagyságú jég sok juhot vert agyon, a szénát elhordta a víz. „

Klenóc: „a villámcsapás okozta tűzvész következtében 7 ház égett le.”

Nagyszuha: leégett a falu.

Sopron, Nagymarton: „ július 15-én a villám a templom tornyát érte, 4 legény szörnyet halt és hármat holt elevenen vittek le onnan, egy közölük is rövidesen meghalt.”

Gomba: „A hirtelen jött hőség megszorította a búza szemét, sok kalászban igen kevés a szem.”

1781. júlis 6 – 8. Székesfehérvár: „Ezen a tájon olly hévség vagyon már két héttől fogva, hogy az aratásra kitódult munkások közül nem tsak számosan az hévségtől okozott betegség miatt haza verődni kénteleníttetnek, hanem két aszszony emberek déli nyugodalmakkor megfulladván el is temettettek.”

1783. július 27. Csallóköz: „Pozsonytól 2 mérföldnyire nagyot csattanván az ég, a mennykő a Dunába belé üte. Arra a víz úgy kezdett füstölögni, gőzölögni, mintha égett volna, olly magasra fellövellék s felemelkedék, hogy a mellette való erdőben lévő magas fákat is fellül haladná”.

1784. július 4. Rózsahegy: egy villámcsapás felgyújtotta és elhamvasztotta a várkastélyt.

1785

július 5. Lőcse: „Még mindig hideg kárpátias időjárás, pusztító éjjeli fagyokkal az egész megyében.”

Július 17. Zágráb: „Hat nap óta állandóan esik, a hegyekben lévő tavak annyira megáradtak, végül a gátak megrepedtek, a víz benyomult a város házaiba, a lakók a felsőbb emeletekre menekültek.”

Július 20. Nagyszeben: „június eleje óta most vannak először meleg, napsütéses napjaink.”

Július 29. Kolozsvár: „hatalmas jégdarabok, 20 fiatal szarvasmarhát agyonvertek”.

1786. július, Pozsony: „Sok eső, a Duna hirtelen kilépett medréből.”

1787. július, Szatmár megye: „ a jégdarabok nagysága elérte a 4 fontot (2.24 kg), a legkisebbek is tyúktojás nagyságúak voltak.”

1790. július 27. Balázsfalva: „ egy szörnyű menydörgéssel jövő Zápor esső támoda,  a víz megnevekedvén minden halak vagy meg valának dögölve, vagy úgy elérzékenyedve, hogy minden bajoskodás nélkül lehet vala fogdosni. A bágyadt halak megint megfrissülének, ha más vízbe tétettek. Ennek itt azt az okát adják, hogy a ’Menkő’ a vízbe ütött vólna.”

1797. július 2. Debrecen, Hortobágy: “A nagy szárazság,  meleg,  hirtelen esőre, szélre, majd hóra váltott, emiatt sok állat elhullott, tsak a nyuhnyájból kb. 500 esett ki.”

1800. július Zimony: “A két hónapja tartó aszály miatt kútjaink kiszáradtak.”






Egyéb jeles napok Júliusban:

  • 1888 július 1.: Magyarországon a szervezett időjárási prognózis szolgálat 1888-ban alakult meg az Országos Meteorológiai és Földdelejességi Intézet keretei között. Majd július 1-én készült el az 1. magyar meteorológus által kiadott előrejelzés.  A rendszeresen készülő időjárás előrejelzések alig egy év elteltével, 1889. Július 16 – ától megjelennek a fővárosi napilapokban, eleinte magyarul és németül, 1890-től csak magyarul.
  • Az Országos Meteorológiai Intézet épületének főhomlokzata (1910-es évek)

  • július 3.: 1981-ben ezen a napon II. János Pál pápa egy bizottságot hoz létre, melynek célja, hogy behatóan megvizsgálja az idők folyamán “Galilei-ügyként” emlegetett per problémakörét. Az egyház azért ítélte el a természettudóst az 1633-ban, mert felfedezése, miszerint a Nap körül kering a Föld és nem fordítva, szöges ellentétben állt az akkoriban elfogadott geocentrikus elmélettel, azaz, hogy minden a Föld körül kering. A bizottság munkája 1992-ben Galileo rehabilitációjával végződik. 359 évvel Galilei tárgyalása után, a pápa sajnálkozását fejezte ki a Galileit ért hátrányok miatt, és megsemmisítette az inkvizíció elmarasztaló ítéletét.
  • július 5.: Sarolta napja. A néphagyomány szerint, ha ezen a napon esik, rossz lesz a diótermés.
  • július 13.: Margit napja. A népi megfigyelések szerint Mérges Margit, vagy Pisis Margit többnyire esőt, zivatart hozott, ami ha bekövetkezett a későbbiekben is megzavarhatta az aratást újabb esőkkel. Medárdhoz hasonlatos 40-es napnak tartották/tartják, de kevésbé került be a köznyelvbe.
  • július 15.: Kánikula napja. A kánikula kifejezést manapság már elsősorban az erős, fülledt melegre használjuk, pedig eredetileg nem is a hőmérséklettel, hanem a naptárral kapcsolatos jelentéssel bírt. Az ókorban római csillagászok megfigyelték ugyanis, hogy a Nagy Kutya csillagkép legfényesebb csillaga a nyár közepén (július második felében) egyszerre kel a nappal. Ez a csillag a Sirius, melyet neveznek Suthisnak, Kutyacsillagnak és Caniculának (kiskutya) is. Az ókori csillagászok úgy vélték, hogy a Sirius okozza a nagy nyári hőséget.
  • 1976 július 23.: az 1. jégeső-elhárító rakéta telepítése a Tenkes-hegyen. 1990-ig alkalmazták. A rakétás jégeső-elhárítást során egy, a felhőbe lőtt rakéta segítségével érik el, hogy kisebb jégszemek alakuljanak ki benne. Modernebb változatában földi generátorokkal ezüstjodid molekulákat juttatnak a viharfelhőkbe, amivel csökkenthető a kialakuló jégszemek mérete, így jelentősen mérséklődik a jégverés által okozott kár. Az ezüstjodid kristályszerkezete hasonlít a jéghez, ezért a részecskék elősegítik a vízcseppek korábbi fagyását. Ennek következtében sokkal több, de sokkal kisebb jégszemek alakulnak ki a felhőben. A kisebb szemek lassabban esnek a talaj felé, hosszabb időt töltenek a melegebb hőmérsékleti tartományban, így akár el is olvadhatnak, mire a földre érnek, de mindenképpen kevesebb kárt tesznek, mint a nagyobb jégdarabok. A Dél-Dunántúlon jelenleg  is működő rendszer 1990-ben lett létrehozva.
  • július 25.: Jakab napja. A népi időjóslás szerint esője kevesbíti a diót és a mogyorót, de egész télre is jövendöl: ha ezen a napon sok a felhő, sok lesz a hó, ha nagyon süt a nap, akkor télen nagy hideg várható, ha meg süt is, esik is, akkor enyhébb lesz a tél.
  • július 31.: Ernő napja. Ez a nap is népi időjós nap. Ha esik, akkor enyhe tél következik.

Nyári napforduló

A csillagászati nyár kezdete 2023-ban június 21-én, 16 óra 57 perckor van.

Ugyan június 24-én, Szt. Iván éjjelén szokás ünnepelni a legrövidebb éjszakát, de a valódi napforduló már június 20-21-ére esik. Érdekesség, hogy a legkorábbi napkelte már jóval ezt megelőzően bekövetkezik, majd 4-12 napig (attól függően, hogy az országon belül nyugatra vagy keletre esik a megfigyelési pont) szinte nem is változik.
2023-ban az ország legnyugatabbi pontján (Felsőszölnök) 5:00-kor kel legkorábban a Nap június 14. és 17. között, ugyanakkor Budapesten 4:46-kor már napkelte van június 12. és 20. között, míg az ország legkeletebbi pontján (Garbolc) kel legkorábban és a legtöbb napon át a Nap: 4:29-kor június 10. és 22 között.

A nyári napforduló idején kezdődik csillagászati értelemben a Nyár. Ebben az időben jár a Nap az égbolton megtett látszólagos útján a legmagasabb ponton, ilyenkor a leghosszabb (Magyarországon közel 16 órás) a nappal, és a legrövidebb az éjszaka. Ha az utóbbinak a napnyugtától napkeltéig tartó időszakot nevezzük, akkor az éj valamivel több mint 8 óráig tart, sötétség azonban ennél lényegesen rövidebb ideig, nagyjából este 3/4 10 és hajnali 3/4 4 között van. Június 21. után a Nap pályája ereszkedni kezd, a nappalok pedig rövidülnek, igaz, eleinte csak lassan, naponta néhány másodperccel, perccel.




Nem esik napra pontosan egybe, de nagyon közeli ehhez a dátumhoz az a csillagászati esemény, amikor a Föld a Nap körüli pályájának legtávolabbi pontján van, azaz amikor eléri a naptávolpontot (aphélium). Bolygónk egy enyhén elnyúlt, ellipszis alakú pályán kerüli meg a Napot 365 nap 6 óra 9 perc 9 másodperc alatt. Ennek az elipszisnek nem a közepén helyezkedik el a Nap, ebből adódik a két csillagászati esemény a naptávolpont (aphélium) és a napközelpont (perihélium).

A napfordulók idején a Nap irányt vált. Az északi féltekén a nyári napfordulóig a Nap délről északra halad, utána pedig északról dél felé kezd mozogni, vagyis június 21-én 9:15 perckor megfordul, hogy megkezdje féléves vándorlását déli irányban. Nyári napforduló idején a Nap a Ráktérítő, míg téli napforduló alkalmával a Baktérítő fölött delel.

Érdekességként nézzék meg ezt a videót, ami az északi sarkkörtől északra készült a nyári napforduló idején. Ott nem a leghosszabb nappalt ünnepelhetik azon kevesek, akik arra járnak, hanem a soha véget nem érő nappalt (persze a soha túlzás, de minél északabbra vagyunk, annál több napig tart.) Télen ugyanez a jelenség a déli sarkkör térségében figyelhető meg. A domborzattól függően a sarkköröktől kb. 90 km távolságig még megtapasztalható a jelenség.

A Június 21-hez legközelebb eső vasárnapon ünnepeljük a NAP napját.

Forrás: Wikipédia; Csillagászati tankönyv kezdőknek és haladóknak

Medárd napja

Június 8.: Medárd napja

A legismertebb időjóslás szerint, ha e napon esik az eső, akkor a következő 40 napban is esni fog. Ha viszont nem nyílnak meg az ég csatornái, akkor 40 napos szárazság várható.
Szent Medárd frank származású, katolikus püspök (576.), a flandriaiak megtérítője volt.
Legendája az esőzéssel kapcsolódik össze. Gyermekkorában egy feje fölött szálló sas védelmezte őt az esőtől, felnőtt korában pedig, amikor egy duhaj, mulatozó társaságot nem tudott szép szóval megfékezni, esőért fohászkodott, így végül a csapatra hirtelen lezúduló és 40 napig tartó eső vetett véget a tivornyának.
medard
A hagyomány szerint ha e napon megfürdetünk egy kakast, nyomban megnyílik az ég, és ömleni kezd belőle a zápor. De Medárd napján a tóban, folyóban óvatosan fürödjünk, mert a vizek királya és minden vízszellem ezen a napon szedi áldozatait, így könnyen bajba kerülhetünk.

Mint minden legenda és néphit mögött, e mögött is áll természettudományos magyarázat.

Júniusra a szárazföld belső területei már fölmelegednek, a meleg levegő felfelé áramlik, és helyébe érkeznek a súlyosabb párás tengeri légtömegek, ezek meghozzák az esőket, zivatarokat. Ezért jellemző a május végi, június eleji változékony, záporos, zivataros időjárás, ami persze nem köthető egyetlen naphoz.

A nagy népi időjóslás teszt alapján többnyire beválik a Medárd napi esőjóslat.

A népi időjóslatok beválását kutató tanulmányról itt olvashatnak részletesebben: A nagy népi időjóslás-teszt

Júniusi Jeles Napok

Június: nyárelő, Medárd, Szent Iván vagy Napisten hava. Nevét Junóról (római istennőről) kapta, aki Jupiter felesége volt. A meteorológiai nyár első hónapja, ami Magyarországon egyben a legcsapadékosabb hónapnak is számít. Átlagosan 60-90 mm csapadék hullik júniusban, de ez legtöbbször helyi záporok, zivatarok formájában érkezik, így gyakran előfordulnak száraz, csapadékszegény körzetek is. Sokakban azonban a nyár első hónapja az eperszüret időszakaként él és a korai cseresznye is javában érik már ilyenkor.

Az éghajlati statisztikák szerint a jellemző minimum hőmérséklet 12 / 14 °C, míg a jellemző maximum hőmérséklet 23 / 25 °C, 63-84 mm csapadék hullik és a napsütéses órák száma 224-259 óra körül van összesen a hónap folyamán.

 

  • június 1.: A meteorológiai nyár kezdete.
  • június 3.:1720-ban, Pozsonyban véresőről számoltak be a helyi lakosok.
  • június 5.: 1972-től Környezetvédelmi Világnap
  • június 8.: Medárd napja. A legismertebb jóslás szerint, ha e napon esik az eső, akkor a következő negyven napban is esni fog. Ha viszont nem nyílnak meg az ég csatornái, akkor negyven napos szárazság várható. Az eredetét magyarázó egyik legenda szerint Szent Medárd püspök negyvennapos esővel oszlatott szét egy vidám, táncoló és mulatozó társaságot, mert nem hallgattak intő szavaira.
  • június 8.: 1955-ben ezen a napon akkora vihar volt az Alföldön, hogy 3 kombájnt is a levegőbe kapott a szemtanúk szerint.
  • június 12.: 2003-ban, ezen a napon a Balaton hőmérséklete elérte a 30,6 oC-t
  • június 12.: János napja. A népnyelv azt mondja: János előtt kérjük az esőt. Utána már kéretlenül jön.

biai utcakep

  • június 13.: 1924-ben ezen a napon tombolt az elhíresült Biai-tornádó. Bia és Vác között kb. 70 km hosszban, 1 km szélességben, 310-375 km/órás szélerősséggel, mindössze 6 perc alatt hagyott maga mögött tragikus nyomokat. 5 ember halt meg, 61 megsebesült, 6 millió aranykorona kár keletkezett. Nem csak a forgási sebesség volt pusztító, de maga a tölcsér is szokatlan, orkánerejű sebességgel, kb. 120 km/órával száguldott.
  • június 15.: e nap körüli napok valamelyikén kel legkorábban a Nap.
  • június 20.: Csillagászati nyár kezdete. Ugyan jún. 24-én, Szt. Iván éjjelén szokás ünnepelni a legrövidebb éjszakát, de a valódi napforduló 20-án van (2019-ben pontosan 06.21. 17:55-kor). Ekkor kezdődik csillagászati értelemben a Nyár. Ebben az időben jár a Nap a legmagasabb – azaz a Földtől legtávolabbi – pályán, ilyenkor a leghosszabb (Magyarországon közel 16 órás) a nappal, és a legrövidebb az éjszaka. Ha az utóbbinak a napnyugtától napkeltéig tartó időszakot nevezzük, akkor az éj valamivel több mint 8 óráig tart, sötétség azonban ennél lényegesen rövidebb ideig, nagyjából este háromnegyed tíz és hajnali háromnegyed négy között van. Június 20. után a Nap pályája ereszkedni kezd, a nappalok pedig rövidülnek, igaz, eleinte csak lassan, naponta néhány perccel.
  • június 21-hez legközelebbi vasárnap: a NAP napja.
  • június 23.: A krónikák szerint 1718 június 23-án Buda utcáit 70-80 cm jég borította. No nem egy eddig ismeretlen jégkorszak okozta ezt a jelenséget, hanem egy igen intenzív zivatar, melyből tartósabb ideig jégeső esett, és az összegyűlt jéggolyócskák érték el ezt a magasságot. A jelenség még így is különlegesnek hangzik. (Előfordulhat, hogy az akkori krónikások is szerették már az “újságírói túlzásokat”?)
  • június 24.: Szent-Iván éjjele. A néphagyomány időjárási szabályokat is kötött a Szent Iván-naphoz. A Szent Iván-nap előtti kakukkszó állítólag olcsó búzát jelent. 40-es napnak is számít Szt. Iván. Úgy tartják, a következő negyven napon hozzá hasonló idő lesz.
  • június 27.: A hétalvó szent, László napja. Időjósnap, figyelik is az időjárást. Muravidék népe azt tanácsolja: Jól figyeld meg László napját, Jó előre megjósolja az idő járását.
  • június 29.: Szent Péter és Pál apostolok vértanúhalálának feltételezett napja. Péter-Pál napja az ősi ünnep, az aratás kezdő időszaka.