#Maradjotthon – de ne azért!

Az emberiséget sújtó járványügyi vészhelyzet miatt lassan egy teljes hónapja bezártak az iskolák, rengetegen kényszerültek ilyen/olyan szabadságra, váltak munka nélkülivé, lejtmenetben a gazdaságunk, komoly károkat okozó fagyokkal indult az április, de szárazság is van… és itt lehetne még biztosan sorolni mi mindennel kell most megbirkóznunk. Ezek közé azonban nem tartozik az a rémhír, ami az elmúlt napokban Ukrajna egy bizonyos részén tomboló erdőtűzzel kapcsolatos. 

A közösségi médiában terjesztett, “Csernobili erdőtűzzel” kapcsolatos álhírben, hamisan az “Országos meteorológiai intézetre” hivatkoznak. (Ilyen szervezet nem is létezik.) Az Országos Meteorológiai Szolgálat határozottan elzárkózik a rémhírtől.

Amit mi látunk az az, hogy a magassági légáramlatok közelítőleg így alakulnak az elkövetkező napokban (GFS modell, wetterzentrale.de):

A következő 2-3 napban É-ÉNY-i irányú a légáramlás a magasabb légrétegekben, majd vasárnap D-DNY-ira fordul. Azaz nem az érintett térség felől, hanem végig épp ellenkezőleg, abba az irányba áramlik. Emellett az anticiklonnak köszönhetően (derült égbolt, eseménytelen felszínközeli időjárás) ami fent van, az fent is marad egyelőre.

Magyarországon működő, sugárzás méréssel és védelemmel foglakozó hivatalos szervezetek/rendszerek:

  • Országos Atomenergiai Hivatal (OAH)
  • Országos Környezeti Sugárvédelmi Ellenőrző Rendszer (OKSER)
  • Országos Sugárfigyelő, Jelző és Ellenőrző Rendszer (OSJER)

Jelenleg 115 mérőállomáson mérik a radioaktív háttérsugárzást.

Az OAH április 8-i tájékoztatása alapján Magyarországon eddig nem emelkedett a háttérsugárzás a Csernobil melletti erdőtűz miatt. Közleményükben az is olvasható, hogy az ukrán hatóságok tájékoztatása szerint a helyszín közelében mért háttérsugárzás értékek ugyan növekedtek, de nem haladják meg az ott megengedett szintet.

Az Európai Uniós REM (Radioactivity Environmental Monitoring) kutatási program a térség sugárzási adatainak rendszerezését, összegyűjtését koordinálja.
Az általuk készített térképen nyomon követhetőek az egyes országokból beérkező mérési adatok. Részletesebb térkép itt érhető el: REM Map

Az alábbi térképen a “Monitoring networks” menüpontra kattintva elérhetjük az egyes állomások mérési adatait is.


Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság oldalán található tájékoztatóban az olvasható, hogy a háttérsugárzásból eredő egyenérték dózisteljesítmény mértékegysége a nanosievert/óra, rövid jele: nSv/h. Leírják, hogy a természetes háttérsugárzás átlag mértéke Magyarországon 50-180 nSv/óra körül ingadozik. Ez az érték függ a többek között a helyi természeti adottságoktól, pl. a tengerszint feletti magasságtól, a talaj típusától. Az ingadozást természeti hatások, időjárási körülmények (légnyomás, csapadék típusa, mennyisége és intenzitása) változásai is befolyásolják. A figyelmeztetési szint 250 nSv/óra, a riasztási szint 500 nSv/óra.

Fagyos tavaszi éjszakák

Március utolsó, illetve április első napjain erős fagyokkal indultak a napok. Ez nem meglepő vagy ritka ebben az időszakban, de az enyhe tavaszkezdet miatt korán meginduló természet jelentős károkat szenvedhet.

A gyümölcsfák már országszerte virágba borultak, a szőlőültetvényekben is megindult az “élet”, a vetések is kibújtak a földből. A tavaszi derült, szélcsendes éjszakákra jellemző erőteljes kisugárzás erős fagyokat, ún. kisugárzási fagyokat okozhat, mely akár az egész éves termést elviheti. Ezért a gazdák számos módszerrel próbálják megvédeni, amit lehet: füstölés, mesterséges köd előállítása, vízpermetezés, mesterséges szélkeltés, a friss hajtásoknál, alacsony növényeknél takarás, elárasztás.
A kisugárzási fagyok kialakulásának oka, hogy szélcsendes idő, derült égbolt és alacsony páratartalom esetén, hő visszaverő részecskék hiányában, a földfelszín több hőt sugároz ki, mint amennyit napközben a napsugárzás adott. Jellemzője, hogy hőmérsékleti inverzió alakul ki, azaz a megszokottól eltérően az alsó néhány méteres légréteg hűl le erőteljesebben, míg a magasság növekedésével a hőmérséklet emelkedik. Azt a magasságot, ahol a levegő hőmérsékletének növekedése megáll, és újra csökkenővé válik „inverziós plafonnak”, az ez alatti légréteget pedig “inverziós rétegnek” hívjuk.

A mezőgazdaságban dolgozók számára jelentős kiadásokat, stresszt és munkát okozó fagyvédekezés számos formája szokatlan és egyben gyönyörű látványt nyújt a laikus szemnek:

 

Füstölés / paraffin gyertyák égetése

 

forrás: froststop.eu

forrás: froststop.eu

forrás: froststop.eu

forrás: froststop.eu

forrás: MTI/Varga György, Balatonvilágos. 2020.03.31.

forrás: MTI/Varga György, Balatonvilágos. 2020.03.31.

 

Vízpermet

 

forrás: University of Florida, áfonya föld védelme

forrás: Pártai Lucia 2020.03.31.

forrás: Pártai Lucia 2020.03.31.

forrás: midlandirrigation.com.au

Áprilisi Jeles Napok

Április (ősi magyar nevén Szelek hava) az év negyedik, 30 napos hónapja a Gergely-naptárban. A hónapot Mars kedveséről, Venusról nevezték el, Venust ugyanis Aperirének is hívták. A név a latin aperire szóból származik, melynek jelentése „megnyitni” – ez valószínűleg utalás az ekkor kinyíló természetre. A 18. századi nyelvújítók szerint az április: nyilonos. A népi kalendárium Szent György havának nevezi.
Az időjárásban legszeszélyesebb hónapot, az áprilist a jó gazda különösen figyeli, s akkor örül, ha az csapadékos, mert azzal bő termést jelez. A Szent György havi eső ugyanis „kergeti a fagyot”, viszont esős májust jósol.

Az éghajlati statisztikák szerint a jellemző minimum hőmérséklet 4 / 6 °C, míg a jellemző maximum hőmérséklet 15 / 17 °C, 38-55 mm csapadék hullik és a napsütéses órák száma 177-191 óra körül van összesen a hónap folyamán.

  • április 1., 1960: Az első meteorológiai műhold (Tiros-1) felbocsájtása.
  • április 1.: Április Bolondja. A népszokás szerint, akit ezen a napon megtréfálnak, rászednek, az április bolondja. Nem hazai eredetű szokás, szerte Európában van hagyománya. Eredete nem egyértelmű, számos magyarázatot találni: Mondják, hogy az április hónap változékony, “bolondos” időjárása adja magyarázatát. Lehet azonban, hogy egy ősi kelta szokás maradványa, mikor is április kezdetén bohó, vidám tavaszi ünnepeket ültek. Mások szerint IX. Károly egy rendeletéből ered, amely rendelkezés 1564-ben az új esztendőt április 1-ről áttette január 1-re. Akkor is szokásban voltak az újévi ajándékok, de a rendelet után az emberek januárban az áprilisi, áprilisban a januári ajándékokkal biztatgatták egymást.
  • április 8.: Eötvös József előterjesztette az Országos Meteorológiai és Földmágnesességtani Intézet megalapítását.
  • április 10.: Az év századik napja (szökőévben, így 2012-ben ez valójában április 09.). Mivel féregűző nap, Bácskában, Baranyában a tisztaság, a takarítás napja. Kitakarítják a lakást, kiűzik a férgeket a lakásból, istállóból. Az emberek, a lovak megfürdenek, a teheneket leöntik, lemossák.
  • április 12., 1934: Szél-világrekord: 372 km/óra, Washington-hegy, Észak-Amerika.
  • április 14.: “Tibor a pacsirta megszólaltatója” Ha ilyenkor már szép zöld a vetés, a rét is kizöldült, akkor jó szénatermésre számíthatsz – vélik a Mura vidéken. Azt is megfigyelték, hogy ezen a napon szokott megszólalni a kakukk meg a pacsirta.
  • április 15.: A fűtési időszak hivatalos vége, azaz a távfűtéses lakásokban eddig van fűtés. Természetesen ez nem ennyire sarkos. Április 15. és május 15. közötti időszakban a hőmérséklethez kötött szerződés szerint, az időjárás változásának megfelelően (pl. a napi középhőmérséklet +10 fok alatt marad), kapcsolják ki vagy be a szolgáltatást az épületekben. Az ilyen szerződéssel nem rendelkező házak pedig külön kérhetik a szolgáltatás ki-, vagy bekapcsolását.
  • április 22.: A Föld Napja.
  • április 22-24.: Lyridák meteorraj. Minden év április 22- 24. táján figyelhetők meg ennek a meteorrajnak a hullócsillagai. A legjobb időpont a csillagvadászatra a hajnali órákra esik.
  • április 24.: Szt. György napja. Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány e naptól számítja.
  • április 25.: Pál fordulása. A bibliai Saulus Paulusszá változásának története alapján a kemény tél időjárásának átalakulását jósolják erre a napra:  “Pál fordulás – télfordulás”.
  • április 25.: Rámutató negyvenes nap. A bánátiak azt figyelték meg, hogy 40 napig e nap időjárásához hasonló várható. Dologtiltó nap is a férfiak számára. Semmit sem szabad vetni ezen a napon.

Óraállítás: itt a nyár

2020. március 29-én, vasárnap hajnalban 2:00 órakor 3:00 órára, azaz 1 órával előre kell állítani az órákat. Ezzel elkezdődik hazánkban a nyári időszámítás. Ez lehet az utolsó előtti óraállítás nyári időszámításra.

TÖRTÉNETE

A téli/nyári időszámítás miatti óraállítást először 1976-ban, Franciaországban vezették be. Ez 3 évvel az első olajárrobbanást követően történt és a fő célja az energia felhasználás csökkentése volt.
Hazánkban 1980 óta állítjuk az órákat minden évben kétszer. A nyári-téli időszámítást jelenleg egy 1996-os kormányrendelet szabályozza, amelyet az Európai Unió tagállamaiban érvényes szabályhoz igazítottak. Eszerint a nyári időszámítás minden év március utolsó vasárnapján kezdődik és október utolsó vasárnapjáig tart.

MANAPSÁG

2019. március 26-án az Európai Parlament az évenkénti kétszeres óraállítás 2021-től való eltörlésének támogatása mellett szavazott. Azt, hogy a téli vagy a nyári időszámítást alkalmazzák, az EU tagállamok önállóan dönthetik el. Döntésüket 2020. április 1-ig kell jelezniük az únió felé. Egyenlőre nem érkezett hivatalos álláfoglalás, hogy Magyarország mi mellett dönt.

Egy 2018-as közvéleménykutatás szerint a magyarok háromnegyede eltörölné az óraátállítást. A megkérdezettek többsége, 62 %-uk a nyári időszámítást választaná, amikor este tovább van világos. Ennek ellenére a többi tagállammal összehangolt, gazdaságilag is racionális döntés a valószínűbb, ami a téli időszámítás rögzítése lenne.

2019-ben mi is megkérdeztük olvasóinkat. Az eredmény a résztvevő szám miatt nem igazán reprezentatív a magyar lakosságra nézve, de érdekes módon hasonló eredményre jutott, mint az országos felmérés.

Potecionálisan veszélyes aszteroida halad el Földközelben

A NASA által készített animáción vészesen közelít a Föld-höz egy 2-4 km átmérőjű aszteroida! 

Nem kell megijedni, az animáción alig látható távolság a valóságban 3.9 millió mérföld, azaz közelítőleg 6.3 millió km, ami kb. 16-szorosa a Föld-Hold távolságnak. Az aszteroidát még 1998 júliusában fedezték fel Hawaii csillagászok. Az azóta eltelt 22 éves megfigyelés során gyűjtött adatok alapján magabiztosan kiszámítható a haladási útvonala.

Annak ellenére, hogy az (52768) 1998 OR2 elnevezésű objektum “potenciálisan veszélyes aszteroidának” van besorolva, veszélyt nem jelent. Ezt a besorolást azon Föld közeli objektumok kapják, melyek középpontja legfeljebb 0,05 AU (csillagászati egység) távolságra van a Földtől [körülbelül 19,5 Föld-Hold távolság] és abszolút nagysága 22,0 AU vagy annál kevesebb.

Forrás: NASA Jet Propulsion Laboratory A linken található online programban számos beállítási lehetőség segítségével különböző szemszögből, távolságról, időléptékben, stb. megtekinthetjük az aszteroida múltbéli és jövöbeli útját. Érdemes kipróbálni!

Akinek van teleszkópja / csillagászati távcsöve, otthonról, az ablakból is megfigyelheti az aszteroidát, ami április 29-én hajnalban lesz hozzánk a legközelebb. Azonban akkor sincs minden veszve, ha nincs ilyesmi a sufniban: olasz csillagászok online közvetítést tartanak 2020 április 28-tól. A közvetítés itt érhető el: Virtual Telescope Project Web TV és VTP 52768-1998-or2

Forrás: NASA, EarthSky

Koronavírus és az időjárás

Mivel az eddig megszokott életünket gyökerestől megváltoztató, világjárványt okozó coronavírus (covid-19) jelenlegi változata még nincs 1 éves, biztosan nem tudhatjuk, hogy miként reagál az időjárás változására. Kutatók számos tanulmányt adtak már közzé az elkövetkező hónapok lehetséges forgatókönyveiről, de ezek gyakran ellentmondanak egymásnak.

Mára sajnos egyértelműen világszerte okoz megbetegedéseket és szedi áldozatait a covid-19 vírus. A baltimore-i Johns Hopkins Egyetem szakemberi által készített Covid-19 térképen nyomon követhető az Egészségügyi Világszervezet és egyéb egészségügyi szervezetek által közzétett adatok alapján az igazolt megbetegedések száma:

Részletek a térkép adatairól itt találhatók: Johns Hopkins University – Coronavírus térkép GYIK
További adatok és a térkép forrása: Johns Hopkins University – Coronavírus térkép

Egy, a Marylandi Egyetem és a Teheráni Orvostudományi Egyetem kutatócsoportja által, még március elején közzétett tanulmányban az  időjárási és a megbetegedési adatok modellezésével meghatározták azokat a régiókat, amelyekben nagyobb a valószínűsége a vírusfertőzés jelentős elterjedésének.

A tanulmány azt állítja, hogy a koronavírus – a tanulmány készítésekor elérhető adatok alapján – a leghatékonyabban azokban a régiókban terjedt, ahol az átlaghőmérséklet +5 és +11 C fok között volt, az átlagos páratartalom pedig 50 és 80 % között mozgott. Ezen hőmérsékletek és páratartalom alapján a szerzők arra következtettek, hogy márciusban a covid-19 vírus által leginkább veszélyeztetett területek a járvány kiindulási pontjától északra fekvő területek, mely térségbe beletartozhat: “Mandzsuria, Közép-Ázsia, Kelet-Európa, Közép-Európa, a Brit-szigetek, az Egyesült Államok északkeleti és középnyugati része, valamint Brit Columbia.” A szerzők hozzáfűzik, hogy a vírus alacsonyabb szinten, de elterjedhet a trópusi régiókban is. Illetve, hogy a nyári időszakban valószínűsíthetően lelassul, de késő ősszel ismét felgyorsulhat a terjedése.

A kezdetben megjelenő optimistább szakértői meglátás alapján bízni lehetett abban, hogy az új vírus, az influenza vírusokhoz hasonlóan majd elgyengül a meleg időjárás beköszöntével. A korábbi koronavírusok okozta járványokban megfigyelhető szezonalitás tapasztalatai is ezt sugallták. Azonban a friss tapasztalatok már pesszimistább képet festenek. Egyre több adat lát napvilágot, mely szerint a hőmérséklet emelkedése nem befolyásolja olyan mértékben a vírus terjedési képességét, mint várták.

A fenti térképen is látható, hogy a jelenleg meleg időjárású területeken (déli félteke) is egyre több fertőzés bekövetkezését igazolták.

Azonban mind a karantén/szociális távolságtartás, mind a nyári félévben erősödő immunrendszer, illetve annak ténye, hogy időközben egyre többen esnek át/gyógyulnak fel a vírus okozta betegségből az irányba hat, hogy a járvány fokozatosan elgyengülhet a nyári időszakra. Az még nagyon kérdéses, számos, egyenlőre nem ismeret részlettől függ, hogy a tanulmányban említett 2. hullám miként viselkedik majd.

 

 Források:

A Marylandi Egyetem és a Teheráni Orvostudományi Egyetem kutatócsoportjának tanulmánya

https://nymag.com/intelligencer/2020/03/why-experts-doubt-warm-weather-will-slow-coronavirus-spread.html

https://edition.cnn.com/2020/03/12/asia/coronavirus-flu-weather-temperature-intl-hnk/index.html

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC2863430/

https://www.health24.com/Medical/Infectious-diseases/Coronavirus/will-warmer-weather-really-help-deter-the-coronavirus-20200313

Tavasz

Március elseje a meteorológiai tavasz kezdete, és a tavasz meteorológiai szempontból 3 hónapon át tart. A dátum nem jelenti, hogy gyökeresen megváltozik az időjárás, még akkor sem, ha ilyenkor lassan egyre melegebbre fordul az idő. Ugyanakkor mégis fontos dátum, a sok meteorológiai mérőhely hónap végén küldi be az elmúlt hónap méréseinek eredményét.

Minden élőlény a Földön – az eddigi ismereteink szerint – a napfénynek köszönheti létezését, a Naphoz kötődik. Így aztán a csillagászati évszakváltás a napok folyamatos változásán belül azon időpontokhoz kötődik, amikor fizikusan nézve jelentős változás következik be. Az évszakok váltakozása a Föld Nap körüli keringésének következménye. A dologhoz szigorúan hozzátartozik, hogy a Föld nem csak a Nap, hanem a saját tengelye körül is kering. Ez a két keringés időben úgy játszódik le, hogy egész számú többszöröse az egy évnyi napot megkerülő pályának, a napi változásoknak.

Csillagászati értelemben a tavaszi nap-éj egyenlőség idején kezdődik a tavasz, azaz akkor, amikor a Nap az egyenlítő felett delel. Ez nagyon jól számolható. Percnyi pontosan lehet tudni, csillagászati értelemben mikor kezdődik a tavasz, de még az sem jelenti attól a perctől az időjárás gyökeres változását.

2020-ban ez az időpont március 20., 3:50:46 UTC (magyar idő: 04:50:46)

Ez érdekes lehet, hiszen a tavaszi napéjegyenlőség napja (az északi félgömbön) közismertebben március 21. Ez a jeles nap sok ismeretterjesztő és tankönyvben is így szerepelt pár éve még. Pedig ebben az évszázadban 2011-ben fordult elő utoljára, hogy hazánkban a naptár március 21-ét mutat a csillagászati tavasz kezdetének időpontjában!

Miért?

Egy sziderikus év hossza, azaz az az időtartam, ami alatt a Föld egy teljes kört tesz a Nap körül 365 nap 6 óra 9 perc 9 másodperc, de ez nem egyezik meg azzal az időtartammal, ami eltelik pl. két azonos típusú (pl. márciusi) napéjegyenlőség között (tropikus év), ami “csak” átlagosan 365 nap 5 óra 48 perc 45 másodperc. A jelenleg használatos naptár megalkotása során az egyik legfontosabb szempont az volt, hogy a naptári év átlagos hossza minél jobban megközelítse a tropikus év hosszát. Így biztosítható ugyanis, hogy az évszakok állandó helyen maradjanak a naptárban.
A naptárkészítés nehézségét az okozza, hogy egy (naptári) év csak egész számú napból állhat. Köztudomású, hogy ezért vannak szökőnapjaink, ill. szökőéveink. Ha három 365 napos évet mindig egy 366 napos követ, akkor a naptári év átlagos hossza 365 nap 6 óra. Ez volt az évszázadokig használt Julián-naptár alapja (az elnevezés Julius Caesarra utal, az ő idejében vezették be ezt a rendszert). Csakhogy így 11 perc és 15 másodperc eltérés mutatkozik a tropikus évhez képest (ennyivel hosszabb a Julián-naptár szerinti átlagos év), ami talán nem tűnik soknak, de évszázadok alatt komoly elcsúszást okozott.
A tropikus év 365 és egynegyed napos hossza azt jelenti, hogy amikor két egymást követő tavaszkezdet között nincsen szökőnap, akkor a második évben kb. 6 órával később következik be a napéjegyenlőség, mint az elsőben. 365 nap elteltével ugyanis még várni kell egy picit (szűk 6 órát) a Földre, hogy megérkezzen abba a helyzetbe, amikor a Nap az Egyenlítő „fölé” ér. Ha azonban szökőnapot iktatunk be, akkor naptárunk csak 366 nap után tér vissza ugyanahhoz a dátumhoz, viszont ekkor már kb. 18 órával meghaladtunk egy tropikus évet, ezért az évszakváltások ilyenkor visszacsúsznak (bő) 18 órát.

A következő években a tavaszi napéjegyenlőség időpontjai az alábbiak szerint alakulnak:
2021.03.20. 06:37
2022.02.20. 12:33

Az újabb tankönyvekben már március 20-a szerepel a csillagászati tavasz kezdeteként, de azért a mondóka valószínűleg nem változik, így a zsákban továbbra is Benedek hozza majd a meleget…

Forrás: hirek.csillagaszat.hu ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium

Márciusi havazás

A péntek hajnalban érkezett csapadékmező több magasan fekvő hegycsúcsra is hozott tavaszi havazást. Elsősorban az Északi-középhegységben és a Visegrádi-hegység, valamint a Budai-hegyek magasabb pontjai kaphattak/kaphatnak a télies halmazállapotú csapadékból.

Pár centiméteres, vizes, hótakaró is kialakult. A délutánra mindenütt pozitív tartományba váltó hőmérsékletnek köszönhetően folyamatosan olvad.

A Magyar Közút Zrt. webkameraképe a Dobogókő felé vezető útról és Mátraházáról:

Dobogókő felé vezető út 2020.03.06-án reggel (Magyar Közút Zrt.)

Mátraháza 2020.03.06-án reggel (Magyar Közút Zrt. webkamera)

Márciusi Jeles Napok

Március a meteorológiai évszakváltások szerint az első tavaszi hónap (csillagászatilag nem hónapváltáskor következik az évszakváltás). Ősi magyar nevén Kikelet hava, de a népi kalendáriumban pedig Böjtmás havaként említik. A tavasz első hónapjáról azt mondják: „Ha böjtmás hava száraz, Szent György hava nedves”, azaz esős áprilist jelez a csapadék nélküli március. S rámutat az egész esztendőre, a néphit szerint amennyi köd van márciusban, annyi lesz a zápor is.

Nevét Marsról, a háború római istenéről kapta. Épp ezért az ókori Rómában szerencsésnek tartották, ha háborút ez időtájt indították.

Március elseje a meteorológiai tavasz kezdete, és a tavasz meteorológiai szempontból 3 hónapon át tart. A dátum nem jelenti, hogy gyökeresen megváltozik az időjárás, még akkor sem, ha ilyenkor lassan egyre melegebbre fordul az idő. Ugyanakkor mégis fontos dátum, a sok meteorológiai mérőhely hónap végén küldi be az elmúlt hónap méréseinek eredményét.

Az éghajlati statisztikák szerint a jellemző minimum hőmérséklet -1 / +2 °C, míg a jellemző maximum hőmérséklet 10 / 11 °C, 29-38 mm csapadék hullik és a napsütéses órák száma 128-146 óra körül van összesen a hónap folyamán.

  • március 1.: Székelyeink Baba Marta-napnak is emlegetik e napot. Azt tartják, ha Baba Marta mérges, azaz március első napja rossz időt hozott, akkor még kellemetlen, rossz időjárást várhatunk. Ez a nap a meteorológiai tavasz kezdete is.
  • március 9.: Azt tartják a bácskai meg a baranyai öregek, hogy amilyen időjárás uralkodik Franciska napján, olyan lesz egész márciusban.
  • március 10.: Időjárás mutató nap. Azt állítják az időjárást figyelő földművesek és pásztorok, hogy e nap időjárása 40 napig tart. Különösen az e napi hideg, fagy okoz gondot, mert ha fagy 40 vértanú napján, még 40 napig várhatjuk a zord időt.
  • március 12.: Gergely napja. Ez a középkorban sokfelé tavaszkezdő, meleg váró nap. A Juliánus-naptár szerint a tavaszi nap-éj egyenlőség napja volt. A naphoz kapcsolódó legismertebb népszokás a gergelyjárás. Gergely napjához időjárás- és termésjóslás is kapcsolódott. Ismert szólás van arra, ha ezen a napon esik a hó: “Megrázza még szakállát Gergely.” Régen e napon a honti gyerekek acélt és tűzkövet tartva kezükben így köszöntöttek: “acélt hoztam, tüzet ütöttem kegyelmeteknek”. Az acélt úgy dobták a földre, hogy az egy darabig forogjon; a tavaszba forduló napot idézték vele. Névünnepe vetőnapnak számított búzára, rozsra, hüvelyesekre és palántás növényekre.
  • március 18., 19., 21.: Sándor-József-Benedek napja. A néphit úgy tartja, hogy ezek a napok vetnek véget a hosszú, hideg télnek és ekkor veszi kezdetét a termékeny tavasz: “Sándor, József, Benedek zsákban hozza a meleget.” “Ám ha üres ez a zsák, nem kapod csak a harmadát” – fűzik hozzá a Muravidéken.
  • március 21.: Benedek napja a “hivatalos” tavaszkezdés, azaz a tavaszi nap-éj egyenlőség napja (valójában nem minden évben esik erre a napra a pontos csillagászati esemény).
  • március 24.: Vetni kell a káposztát és a káposzta-féléket – mondják a kertészkedő háziasszonyok Szlavóniában. De vigyázni kell, ha távolabbi földre esik a vető, úgy nézze, hogy ne találkozzék útközben kakassal, mert majd repce nő a káposzta helyett.
  • március 25.: Gyümölcsoltó Boldogasszony napja. Jézus fogantatásának ünnepe. Egyike az év legjelentősebb Mária-ünnepeinek. E nap alkalmas a fák oltására, szemzésére. Gyimesben úgy hitték, ha ezen a napon rossz idő van, akkor rossz tavasz várható.
Az éghajlati statisztikák szerint a jellemző minimum hőmérséklet -4 / -2 °C, míg a jellemző maximum hőmérséklet 4 / 5 °C, 25-32 mm csapadék hullik és a napsütéses órák száma 70-91 óra körül van összesen a hónap folyamán.

Péntek hajnalban újabb szélvihar (02.28.)

A csütörtökön távozó hidegfront mögött nem sokkal újabb ciklon éri el Magyarország térségét.

Csütörtök éjjel erős, olykor már viharos lökésekkel kísért DNY-i széllel kell számolni, majd péntekre virradóan, megérkezik a ciklonhoz tartozó markáns hidegfront., mely várhatóan imét 100 km/órát is meghaladó széllökésekkel kísért szélviharral robog át hazánk felett.

A GFS előrejelző modell által várt szélerősség alakulása csütörtök reggeltől péntek estig: