2020/2021-es téli félév első havazása

A napokig tartó esőzést okozó ciklon hátoldalán érkező hidegfront és a vele beáramló hideg levegő megtette hatását: hazánk északi hegyeinek magasabb csúcsain tartósabb havazásba váltott a csapadék halmazállapota.

Október 14-én, hajnalban megérkezett a 2020-21-es téli félév első havazása:

Reggeli webkamerakép a Mátraszentistváni Síparkból (https://sipark.hu)  Aktuális kép a képre kattintva.

 

Reggeli webkamerakép a Nagy Hideg-hegyről (https://nagyhideghegy.hu)  Aktuális kép a képre kattintva.

 

Reggeli webkamerakép Kékestetőről (https://kekesteto.hu)  Aktuális kép a képre kattintva.

Őszi kémia

Ősszel csodálatos színekben pompáznak a fák, bokrok levelei, mielőtt végleg lehullanának és beköszöntene a kopár tél a maga “csontváz szerű” lombkoronáival. Gyerekkoromban, kirándulások alkalmával gyakran ugratott azzal édesapám, hogy megdorgált, amiért kiszöktem és össze-vissza pingáltam az erdőt.

De ha az ok nem egy huncut manó csínytevése, akkor vajon miért vált színt a természet ebben az időszakban?

Sokaknak újdonságként hangozhat, hogy az ősszel megjelenő színkavalkád egész évben megtalálható a levelekben. A különbség a zöld szín, illetve az ezt a színt adó klorofill (C55H70MgN4O6) nevű anyag mennyisége. Ez az anyag ugyanis a levelek zöld festékanyaga, mely a napos tavaszi, nyári időszakban annyira nagy számban található a levelekben, hogy elnyomja a többi jelenlévő színt adó festékanyagot.

Az élet fenntartásában fontos szerepet játszanak a porfirinek. Porfirin gyűrűk magnéziummal összekapcsolódva alkotják a klorofillt, mely a napfényből szerez energiát, hogy fotoszintézis során tápanyagot állítson elő a növény számára, azaz fenntartsa az életet a Földön.

Minden ősszel mégis több millió tonna klorofill bomlik el néhány hét alatt.  A trópusokon még nagyobb mértékű bomlás játszódik le a száraz évszak kezdetén. A talajban rendszerint kevés magnézium van, ezért az őszi időszakban, a napsugarak gyengülésével, a nappalok rövidülésével azok a növények, amelyeknek magnéziumra van szükségük, és elhullatják a leveleiket, hogy télre vizet tartalékoljanak, előbb rendszerint kivonják a magnéziumot, s a szárban vagy a gyökérben tárolják. A magnézium eltávolítása és így a klorofillmolekulák számának csökkenése miatt pirosodnak, sárgulnak, barnulnak meg a levelek. Az égerfa azonban, amely vízparton nő és könnyen juthat magnéziumhoz (gyakran baktériumok segítségével), zölden hullatja el a leveleit.

A sarkoktól a trópusok felé vonuló színhullám naponta 60-70 kilométert tesz meg Nyugat-Európában.

A klorofillmolekulák néhány nappal előbb bomlanak el, mint a levelekben található sárga-narancssárga vegyületek, a karotinoidok (C40H36), melyek ugyancsak egész évben jelen vannak, de kisebb számban, mint a klorofillmolekulák. Ennek köszönhető a sok sárga, narancssárga szín az erdőkben.

A még sok növénynél előforduló vörös, illetve lilás árnyalatot az okozza, hogy több egyszerű fenolvegyület vörös vagy lilás, vízben oldódó antocianiddá alakul át. Az antocianidok az eddigi pigmentanyagoktól eltérően tavasszal még nincsenek jelen a levelekben. Csak a nyár folyamán, annak is inkább a vége felé kezdi el termelni ezt a vegyületet a növény. Keletkezése szoros összefüggésben van az erős fényhatással és az ezzel kapcsolatosan alakuló cukortermeléssel és foszfát szint csökkenéssel. Ennek tudható be pl. az is, hogy ha a piros alma egyik fele kis területen sárga marad, ahol a napfény kevésbé éri.

Végül a barna színárnyalatot a csersav (tannin) idézi elő.

Ebből következik, hogy azokban a növények leveleiben, melyeknek magas az antocianid tartalmuk, a vörös, bordó szín lesz domináns, bár a cukortermelés csökkenésével ez is eltűnhet. Ilyenkor a stabilabb flavonoidok és karotinoidok színe kerül előtérbe, így lesz a levél sárga vagy narancsszínű. Azokban a növényekben, melyek nagy mennyiségű cseranyagot is tartalmaznak (pl. a tölgy), a barna szín jelenik meg ősszel a leveleken.

A talajban rendszerint kevés magnézium van, ezért azok a növények, amelyeknek magnéziumra van szükségük, és elhullatják a leveleiket, hogy télre vizet tartalékoljanak, előbb rendszerint kivonják a magnéziumot, s a szárban vagy a gyökérben tárolják. A magnézium eltávolítása miatt pirosodnak, sárgulnak, barnulnak meg a levelek. Az égerfa azonban, amely vízparton nő és könnyen juthat magnéziumhoz (gyakran baktériumok segítségével), zölden hullatja el a leveleit.

Októberi Jeles Napok

Október a 2. őszi hónap a naptár szerint és az 1. teljes őszi hónap csillagászati szempontból. Időjárásunkban e hónapban már jelentős változások következnek be a nyári időszakhoz képest, igaz a hónap elején még jellemzőek a tipikus “vénasszonyok nyara” vagy más néven “indián nyári” napok.

A népi időjóslás szerint október, azaz Mindszent hava ha zivataros, hideg és szeles lesz a tél. S a jövő tavaszra is jövendöl: úgy tartják, hozzá hasonló lesz majd a március időjárása. Ha októberben még meleg van, annak a „böjtje” egy hideg februárral jön el, az októberi hideg szelekért viszont enyhe január fog kárpótolni.

Az elmúlt évtizedek tanúsága szerint ebben a hónapban jelennek meg jellemzően az első fagyos hajnalok, kezdetben csak talaj mentén, később már 2 méteres magasságban is. Egyre gyakoribbak a hajnali ködfoltok, melyek a hónap második felében már gyakran makacsan megmaradnak a délutáni órákig vagy esetleg egész nap. Feltehetőleg éppen ezek miatt, illetve amiatt, hogy ebben a hónapban már jóval többen és többet kényszerülünk sötétben közlekedni ez a hónap kiugróan magas baleseti statisztikával rendelkezik. Egy, az Országos Balesetmegelőzési Bizottság által készített statisztika szerint az október a legbalesetveszélyesebb hónap. Kétszer annyi baleset következik be általában, mint februárban, ami ugyanezen kimutatás szerint a legkevésbé balesetveszélyes.

Az éghajlati statisztikák szerint a jellemző minimum hőmérséklet 4 / 7 °C, míg a jellemző maximum hőmérséklet 15 / 18 °C, 26-48 mm csapadék hullik és a napsütéses órák száma 142-170 óra körül van összesen a hónap folyamán.

  • október 4.: 1957-ben ezen a napon bocsátották fel az  1. mesterséges holdat,  a szovjet Sputnik1-et.  A műhold egy 56 cm átmérőjű, 83,6 kg súlyú gömb volt. Azon felül, hogy a technológia úttörője volt, ennek a műholdnak köszönhetjük a felső légköri rétegekről beszerzett első információkat, adatokat. Az eszköz 29,000 km/órával halad, így 96,2 percbe tellett neki a Föld megkerülése. 20.005 és 40.002 MHz-en sugárzott rádiójeleket, amit szerte a Földön foghattak az amatőr rádiósok is. A jelek sugárzása 22 napig tartott, amikor az energiaellátó elem kimerült. A műhold 1958 január 4-én érkezett vissza a légkörbe, ahol elégett a súrlódásnak köszönhetően. 60 millió km-t tett meg és 3 hónapot töltött a Föld körüli pályán.

  • október 4.: 1582-ben október 4. után 15. következett. XIII. Gergely pápa  rendeletére  ekkor hajtották végre a naptárreformot, mert az addig  alkalmazott  Julianus-naptár már 10 napos késésben volt.
  • október 6-20.: Átlagosan az első fagyos reggelek ezen időszakban következnek be hazánkban.
  • október 6.: Legkorábbi hóesés, amit eddig hazánkban regisztráltak. 1936-ban Tolmácson esett a hó. Igaz, van egy korábbi dátum is, amiről 1948. augusztus 13-án készültek feljegyzések. Akkor ugyanis Zircen észleltek hószállingózást.
  • október 6.: 1849. Aradi Vértanúk Napja. „Egész nap borús, ködös idő volt. De eső nem esett.” (történelmi feljegyzés)
  • október 6-10: Draconidák meteorraj  hullócsillagai ekkor figyelhetőek meg, amennyiben tiszta az égbolt. 2019-ben október 8-án lesz megfigyelhető legnagyobb eséllyel hullócsillag, ekkor éri el csúcspontját a meteorzápor.
  • október 13.: 1869-ben ezen a napon  született Anderkó Aurél meteorológus, egyetemi tanár, feltaláló, az esőmérő szerkezet megalkotója.
  • október 13.: A mérési statisztikák szerint ez a nap a legkisebb napi felmelegedés átlagos napja hazánkban. (1.2 C)
  • október 15.: Teréz napja. Ez a nap sokfelé a szüret kezdete, elsősorban az erdélyi magyar borvidékeken, de Somló hegyén is, Egerben Teréz-szedés a neve.
  • október 21.: Az Orionidák meteorraj csúcspontja. Ez a csillaghullás messze nem olyan látványos, mint az augusztusi, de a szerencsésebbek ilyenkor is megpillanthatnak egy-egy hullócsillagot. A csúcs általában 21-re esik, de október 20-24 között bármikor láthatunk hullócsillagot. A jelenség szabad szemmel is megfigyelhető, a legtöbbre éjfél és napfelkelte között számíthatunk, ebben az időben óránként 15-20 tűnhet fel. Nevét onnan kapta, hogy a legtöbb hullócsillagot a Földről nézve az Orion csillagképben lehet látni. Az Orion hajnalban a déli égbolt irányában, magasan a horizont felett látható.
  • október 21.: Orsolya napja. A népi tapasztalás azt mutatja, hogy a tél milyenségét leginkább Orsolya árulja el. Ha ilyenkor szép az idő, akkor az karácsonyig meg is marad.
  • október 26.: Dömötör napján ha hideg szél fúj, igen hideg lészen a tél is.
  • október 28.: Hegyalján ilyenkor kezdték Tokajon a szüretet. A szüreti szokások a szőlőszedés utolsó napjához kapcsolódnak. Simon, Júda napja is szorosan kötődött a juhászélethez – mint az ezt megelőző Demeter-nap is. Ekkorra a nyájak behajtását mindenképpen be kellett fejezni. Amennyiben szép idő van e napon, akkor jó termésre van kilátás a következő évben.

Drakonidák meteorraj – október első csillaghullása

Október 6-10. között figyelhető meg minden évben a Drakonidák meteorraj csillaghullása. A legtöbb hullócsillag, azaz a maximum október 8-ra esik. Nem ez az egyetlen októberi hullócsillag zápor: 19-24. között érkeznek az Orionidák.

 

Az északnyugati égbolt csillagképei és a Drakonidák radiánsa.

 

Megfigyelésükre már az esti órákban, a sötétedés beálltával megvan az esélyünk. Az általában alacsony intenzitású, a nyári csillaghullásokhoz képest sokkal kevésbé látványos Drakonida meteorraj maximuma idején átlagosan 10 meteor látható, de a viszonylag fiatal meteorraj (az 1900-as évek előtt még nem létezett) már többször lepte meg a megfigyelőket kiugróan magas hullócsillag számmal.

Az 1900-as napközelségkor, Michel Giacobini fedezte fel az üstököst. Nevét onnan kapta, hogy meteorjai a Nagy Göncöl és Kis Göncöl között található Sárkány csillagkép (Draco) felől sugároznak szét. Meteoritjait a felfedezőjéről elnevezett 21P/Giacobini-Zinner üstökös szórta szét.

Annak ellenére, hogy többnyire alacsony számú meteor kerül a légkörünkbe, több kiugró évet is feljegyeztek az elmúlt 100 évben:
Eddigi legintenzívebb éve 1933-ban volt, amikor európai megfigyelők a XX. század, sőt minden idők egyik legnagyobb meteorkitörésének lehettek szemtanúi. Az esti órákban jelentkező meteorvihar legaktívabb időszakában percenként 200-300 meteort lehetett látni, de az írországi Armagh Obszervatóriumból feljegyeztek egy olyan 5 másodperces időszakot, amikor nagyjából 100 Drakonida meteor tűnt fel az égen! A hullócsillagok többnyire halványak és lassúak voltak, de sok tűzgömböt (a Vénusznál fényesebbnek látszó meteor) is láttak.
A 6,5 évenként visszatérő üstökös 1940-ben nem okozott kitörést, 1946-ban viszont ismét jelentkezett a meteorraj, ekkor az észak-amerikai megfigyelők számoltak be 50-60 meteor/perces kitörésről. Az ezt követő években viszont jelentősen csökkent az intenzitása.

A 2000-es évek is hoztak már kiugró Drakonida záport: 2011-ben, európai észlelők 600 meteor/ óra intenzitásról számoltak be.

Időjárási fotópályázat – 2021-es naptár (WMO)

A Meteorológiai Világszervezet 2021-es online naptárába, a szervezet által meghirdetett fotópályázaton nyertes képek kerülnek.

Az idei pályázat témája megegyezik a 2021-es Meteorológiai Világnap témájával: “Az óceánok, éghajlatunk és időjárásunk”.

A szervezet közleménye szerint a pályázatra több, mint 1.100 pályamű érkezett be a világ minden tájáról. Mivel a szervezet fennállásának 70. évfordulóját ünnepli, kiválasztottak 70 fényképet, melyeket közzétettek a Facebook és Instagram felületeiken, hogy a téma iránt érdeklődők is részt vehessenek a pályázat elbírálásában. A közösségi szavazatokat október 31-ig várják, majd az eredményt alapul véve szakmai zsűri dönti el, hogy melyik az a 13 fénykép, ami bekerül a 2021-es online naptárba.

A Facebookon megjelenő poszt és a versenyben lévő fotók:

Csillagászati ősz 2020

Az ősz a mérsékelt öv egyik évszaka. Trópusi, illetve száraz és hideg égövi tájakon nem létezik. Fő jellemzője a nappali/napfényes órák rövidülése, az egyre korábbi napnyugta és a lombhullató fák lombjának zöldről sárgává-pirossá színeződése majd lehullása. Meteorológiai szempontól, a naptárt követve szeptember 1-én kezdődik az ősz, csillagászati szempontból azonban később, az őszi nap-éj egyenlőség idejétől beszélhetünk őszről.

2020-ban szeptember 22-én 13:31 UTC-kor, azaz magyar időszámítás szerint 15:31-kor köszönt be a Csillagászati Ősz.

Ez az időpont egyben az őszi napéjegyenlőség napja. Azaz a Föld mindkét féltekéjén a nappal és az éjszaka hossza megegyezik: ekkor a Nap 90° magasan delel az Egyenlítő felett, így a nappal és az éjszaka ezeken a napokon mindenhol ugyanannyi ideig tart. Csalóka lehet viszont, hogy a “világos”, azaz nappali órák hossza ezen a napon valójában 12 óra 11 perc, míg az éjszaka 11 óra 49 perc. Ez a légkör fénytörő hatásának köszönhető. A légkör hatására a Nap fényét már 5-6 perccel azelőtt is érzékeljük, mielőtt maga a Nap a horizont fölé emelkedne, és ugyanígy miután eltűnik a horizont mögött, a fénytörésnek köszönhetően még világos van kb. 5-6 percig. E napon ér véget az Északi-sarkon tartó állandó nappal és kezdődik a fél éves éjszaka, illetve a Déli-sarkon következik a fél éves nappal.

Koronavírus és az időjárás

(2020.03.25.) Mivel az eddig megszokott életünket gyökerestől megváltoztató, világjárványt okozó coronavírus (covid-19) jelenlegi változata még nincs 1 éves, biztosan nem tudhatjuk, hogy miként reagál az időjárás változására. Kutatók számos tanulmányt adtak már közzé az elkövetkező hónapok lehetséges forgatókönyveiről, de ezek gyakran ellentmondanak egymásnak.

Mára sajnos egyértelműen világszerte okoz megbetegedéseket és szedi áldozatait a covid-19 vírus. A baltimore-i Johns Hopkins Egyetem szakemberi által készített Covid-19 térképen nyomon követhető az Egészségügyi Világszervezet és egyéb egészségügyi szervezetek által közzétett adatok alapján az igazolt megbetegedések száma:

Részletek a térkép adatairól itt találhatók: Johns Hopkins University – Coronavírus térkép GYIK
További adatok és a térkép forrása: Johns Hopkins University – Coronavírus térkép

Egy, a Marylandi Egyetem és a Teheráni Orvostudományi Egyetem kutatócsoportja által, még március elején közzétett tanulmányban az  időjárási és a megbetegedési adatok modellezésével meghatározták azokat a régiókat, amelyekben nagyobb a valószínűsége a vírusfertőzés jelentős elterjedésének.

A tanulmány azt állítja, hogy a koronavírus – a tanulmány készítésekor elérhető adatok alapján – a leghatékonyabban azokban a régiókban terjedt, ahol az átlaghőmérséklet +5 és +11 C fok között volt, az átlagos páratartalom pedig 50 és 80 % között mozgott. Ezen hőmérsékletek és páratartalom alapján a szerzők arra következtettek, hogy márciusban a covid-19 vírus által leginkább veszélyeztetett területek a járvány kiindulási pontjától északra fekvő területek, mely térségbe beletartozhat: “Mandzsuria, Közép-Ázsia, Kelet-Európa, Közép-Európa, a Brit-szigetek, az Egyesült Államok északkeleti és középnyugati része, valamint Brit Columbia.” A szerzők hozzáfűzik, hogy a vírus alacsonyabb szinten, de elterjedhet a trópusi régiókban is. Illetve, hogy a nyári időszakban valószínűsíthetően lelassul, de késő ősszel ismét felgyorsulhat a terjedése.

A kezdetben megjelenő optimistább szakértői meglátás alapján bízni lehetett abban, hogy az új vírus, az influenza vírusokhoz hasonlóan majd elgyengül a meleg időjárás beköszöntével. A korábbi koronavírusok okozta járványokban megfigyelhető szezonalitás tapasztalatai is ezt sugallták. Azonban a friss tapasztalatok már pesszimistább képet festenek. Egyre több adat lát napvilágot, mely szerint a hőmérséklet emelkedése nem befolyásolja olyan mértékben a vírus terjedési képességét, mint várták.

A fenti térképen is látható, hogy a jelenleg meleg időjárású területeken (déli félteke) is egyre több fertőzés bekövetkezését igazolták.

Azonban mind a karantén/szociális távolságtartás, mind a nyári félévben erősödő immunrendszer, illetve annak ténye, hogy időközben egyre többen esnek át/gyógyulnak fel a vírus okozta betegségből az irányba hat, hogy a járvány fokozatosan elgyengülhet a nyári időszakra. Az még nagyon kérdéses, számos, egyenlőre nem ismeret részlettől függ, hogy a tanulmányban említett 2. hullám miként viselkedik majd.

 

 Források:

A Marylandi Egyetem és a Teheráni Orvostudományi Egyetem kutatócsoportjának tanulmánya

https://nymag.com/intelligencer/2020/03/why-experts-doubt-warm-weather-will-slow-coronavirus-spread.html

https://edition.cnn.com/2020/03/12/asia/coronavirus-flu-weather-temperature-intl-hnk/index.html

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC2863430/

https://www.health24.com/Medical/Infectious-diseases/Coronavirus/will-warmer-weather-really-help-deter-the-coronavirus-20200313

Halójelenség

Magas szintű, áttetsző felhőréteg, fátyolfelhőzet esetén figyelhetőek meg az úgynevezett “halójelenségek”, melyek különleges, sokakat meglepő látványt nyújtanak.

Fotó: Pappné Szebellédi Tündi és Papp Péter 2018.09.14. (Tündi & Peti Storm Chasers)

A jelenségnek semmi köze nincs a telefonáláshoz. Elnevezése a görög napisten, Héliosz nevéből ered. A jelenség létrejöttéhez ugyanis a Nap (illetve éjjel a Hold) fénye szükséges.
A halókat apró jégkristályokon megtörő fény rajzolja az égre. A jégkristályok a levegőben található apró víz szemcsékből fagynak ki, amikor ehhez elég alacsony hőmérsékletű légrétegbe kerülnek. A jégkristályok formája, állása, egységes vagy kevert volta határozza meg, hogy milyen jelenség tűnik fel a fejünk felett.

Jégkristályokkal leggyakrabban magas-szintű felhőkben (cirrus, cirrostratus, azaz köznyelven fátyolfelhők) találkozhatunk, de nagyobb hidegben a felszín közelében is kialakulhatnak. A légiforgalom növekedésével a jelenség egyre gyakrabban megfigyelhető a kondenzcsíkok miatt keletkező “mesterséges” felhőknél is.
A kristályok a helyi meteorológiai viszonyok – elsősorban a hőmérsékleti állapotok és a relatív páratartalom – függvényében lehetnek laposak (lap), vagy hosszúkásak (oszlop). A kristályok lapjainak egymáshoz viszonyított szögei általában szabályosan állnak, ám bizonyos időjárási körülmények hatására – szél, légnyomás – a kristályok torzulhatnak.
A lapkristályok és az oszlopkristályok állása határozza meg a fénytörés jellegét. Térbeli elhelyezkedésüktől függ, hogy melyik lapjukon jut be, s azután hogyan törik meg a fény. E tényezőktől függ tehát, hogy adott időjárási helyzetben milyen jelenség alakul ki.

Leggyakoribb halójelenségek (forrás: atoptics.co.uk)

 

2021.jan 7. 8:00, Eben im Pangau, Salzburg, Ausztria. Fotó: Katona Roland

Az, hogy egy jelenség mennyire látványos, szabályos és hogy milyen gyakran fordul elő, azt több tényező dönti el:

  • A jégkristály alakja a legfontosabb.
  • A kristályok száma a másik döntő tényező, amely a jelenség fényének erősségét, ezáltal a láthatóságát befolyásolja.
  • A harmadik paraméter a kristályok minősége. Ez utóbbi alatt nem csupán az egyes kristályszemcsék szabályosságát értjük, hanem a felhő homogenitását is.






A leggyakrabban észlelhető halójelenségek:

  • 22°-os halo: A teljes kör. Neve abból ered, hogy a Naptól való távolsága 22° . A körív Nap felé eső oldala vöröses színű lehet, kifelé fehéressé, kékessé fakul.

fotó: Marianne Zavadil, Eumet fotó-csoport

  • Melléknap: Naptól való távolsága ugyancsak 22°, de nem rajzolódik ki a teljes kör, hanem csak a Nap vonalában, két oldalt jelenik meg. Előfordul, hogy csak 2 fényes foltot láthatunk, de gyakran tapasztalható fényes, szivárvány színekben pompázó jelenség is.

fotó: Boldis Beáta, Eumet fotó-csoport

  • Zenit körüli ív: “Az égbolt mosolya”.

fotó: Aigner Éva, Eumet fotó-csoport

A halójelenségek típusairól, kialakulásuk fizikájáról a Légköroptika oldalán olvashatnak további részleteket.

Végül pedig egy fontos figyelmeztetés:
A halójelenségek közül néhány a Nap közvetlen közelében alakul ki. Soha ne nézzen közvetlenül a Napba, hanem keressen egy tereptárgyat, épületet, amivel eltakarhatja azt! A Nap közvetlen fénye maradandó látáskárosodást, vagy akár teljes vakságot okozhat!

Forrás: Légköroptika.hu

Szeptemberi Jeles Napok

Szeptember (Ősi magyar nevén, Földanya hava) az év kilencedik hónapja a Gergely-naptárban, és 30 napos. Eredetileg, a római naptárban az év hetedik hónapja volt. Innen ered a neve is: a latin septem szóból melynek jelentése hét. A népi kalendárium Szent Mihály havának nevezi.

Időjárását tekintve igen változatos arcot mutat hazánkban, hiszen jelentős lehűlések és esőzések rendszerint előfordulnak a hónap elején, de (elsősorban a hónap második felében) megérkezik az ún. indián-nyár vagy vénasszonyok-nyara. De például a a Kárpát-medence legkorábbi havazásait is szept. 17. és okt. 23. között jegyezték fel. (Az átlagos legelső havazás november közepére esik.)

Az éghajlati statisztikák szerint a jellemző minimum hőmérséklet 9 / 12 °C, míg a jellemző maximum hőmérséklet 21 / 23 °C, 34-52 mm csapadék hullik és a napsütéses órák száma 176-210 óra körül van összesen a hónap folyamán.

  • szeptember 1.: A meteorológiai ősz kezdete, Egyed napja. A népi időjóslás szerint Egyed névünnepén ha esik, enyhe tél lesz – meg egész hónapban eső, lévén. Ha az eső mellett égzengés is van, akkor jövőre jó termés várható, míg szép ideje kellemes őszt jelez.
  • szeptember 5.: Lőrinc-nap. Lőrinc napra már a déli fekvésű szőlőkben elkezdtek érni a kései érésű szőlőfajták is. Minden jel az időjárás fordulására, a lassan beálló őszre mutat. A nap időjárásából következtetni lehet az őszére: ha szépen süt a nap, hosszú, kellemes őszi napok várnak ránk. Lőrinc rontónap. Belepisil a szabad vizekbe, nem is lehet többé fürdeni a szabadban. Belehugyozik a dinnyébe is, ezért lucskos, íztelen lesz a nyári fajta dinnye.
  • szeptember 8.: Fecskehajtó Kisasszony-napja, Mária jelkép. A népi időjóslás szerint amilyen az időjárása, annak az ellenkezője jellemzi az egész őszt. Hegyvidékeink parasztsága úgy véli, ha Kisasszony napján nem köszönt be az éjszakai fagy, akkor hosszú, meleg lesz az ősz. Ennek különösen a szőlészek szempontjából van nagy jelentősége, hiszen a régi mondás szerint is: “Szeptemberi meleg éjszakák finom bort érlelnek. Ha hidegre fordulnak Máriák, savanyúak lesznek.”
  • szeptember 8.: 1963-ban, ezen a napon, Gyömrő, 202 mm eső hullott, így az eddigi mérések alapján a 2. legtöbb csapadékot adó nap volt.
  • szeptember 13.:
  • 1922-ben ezen a napon mérték az eddig a Földön mért legmagasabb hőmérsékletet. Líbiában Al’ Aziziyah-nál 58 °C, pontosabban 57.8 celsius, illetve 136 farenheit fokot mértek.
  • 1643-ban ehhez a naphoz fűződik Torricelli első higanyos barométerének bemutatása. Magát a mérési technikát már 1644-ben fedezte fel, de ekkor mutatta be a készüléket. A barométer a légnyomás mérésére szolgáló meteorológiai műszer. Működése azon az elven alapul, hogy ha egy egyik végén lezárt higannyal  telt csövet nyitott végével egy higannyal töltött edénybe állítunk, akkor a higanyoszlop magassága a higannyal teli edényre nehezedő légnyomásnak megfelelően változik.
  • Érdekes, hogy egy másik nagy feltaláló nevét is kapcsolhatjuk ehhez a naphoz, bár nem konkrét munkássága nyomán. 1706. szeptember 13-án született Franklin Benjámin a villámhárító feltalálója.
  • szeptember 14.: Lambert napja, mely ugyancsak időjárást jövendöl. Ha ezen a napon szép az idő, szép lesz majd a jövő év tavasza is.
  • szeptember 16.: Az ózonréteg védelmének világnapja. A Montreali Jegyzőkönyv aláírásának évfordulója (1987. 09. 16-án írta alá 46 alapító ország a magas légköri ózonréteg védelmét szolgáló Montreali jegyzőkönyvet. Hazánk az 1988-ban aláírt Bécsi egyezmény kapcsán csatlakozott a Montreali jegyzőkönyvben előírtakhoz.
  • szeptember 18.: Péter napja. A Muravidéken Péter időjárását is kíváncsian figyelik, hisz a nyakukon van a vetés, márpedig “40 napig olyan időt várj, mint Péterkor”. Ha esik, két ökörrel, de sokszor néggyel sem tudsz kievickélni a sárból, tapasztalták a muravidéki falvakban.
  • szeptember 21.:Máté napja, “Ha Máté napján tiszta idő vagyon, a bornak esztendőre nagy bőségét várják.” Sok vidéken ez a nap jelezte az őszi búza vetésének kezdetét.
  • szeptember 21-23.: A csillagászati ősz kezdete erre az időszakra esik, 2016-ban 22-én 14:22:01-kor köszönt be. Ez az időpont egyben az őszi napéjegyenlőség napja. Azaz a Föld mindkét féltekéjén a nappal és az éjszaka hossza megegyezik: ekkor a Nap 90° magasan delel az Egyenlítő felett, így a nappal és az éjszaka ezeken a napokon mindenhol ugyanannyi ideig tart. Csalóka lehet viszont, hogy a “világos”, azaz nappali órák hossza ezen a napon valójában 12ó11p, míg az éjszaka 11ó49p. Ez a légkör fénytörő hatásának köszönhető. A légkör hatására a Nap fényét már 5-6 perccel azelőtt is érzékeljük, mielőtt maga a Nap a horizont fölé emelkedne, és ugyanígy miután eltűnik a horizont mögött, a fénytörésnek köszönhetően még világos van kb. 5-6 percig. E napon ér véget az Északi-sarkon tartó állandó nappal és kezdődik a féléves éjszaka, illetve a Déli-sarkon következik a féléves nappal.
  • szeptemebr 24-26.: Erre az időszakra esik az első nappalnál hosszabb éjszaka.
  • szeptember 29.: Mihály napja. Az őszre és a télre is mutat. Ha dörög az ég szép leend az ősz, de nagy tél következik. Szent Mihálykor keleti szél, nagyon kemény telet ígér. Ilyenkorra már megforr az újbor, beindul a pálinkafőzés, kezdődhet a lakodalmazás őszi időszaka. E naphoz női munkatilalom is kapcsolódik: aki ilyenkor mos, kisebesedik a keze, aki pedig mángorol, annak egész évben dörögni fog a háza felett az ég.
  • szeptember 24-30.: Erre az időszakra esett 1996-ig hazánkban a Téli időszámítás kezdete. Azóta ezt októberre tették át. Magyarországon az 1920-as évektől megszakításokkal volt téli-nyári időszámítás, de 1980-tól folyamatos az évi kétszeri óraállítás. Az időátállítást legutóbb 1996-ban reformálták meg: akkor már az EU-irányvonalnak megfelelően szeptemberről október végére tolódott a téli időszámítás kezdete.

Ambrosia, Artemisia és egyéb ellenségek

TUDTA… ?

…, hogy a fekete üröm ugyanolyan allergia kiváltó, mint a parlagfű? És vajon mitől érzékenyebb a városi, mint a vidéken élő ember a virágporra? No és, hogy mitől tüsszög, ha kap egy szép sárga virágcsokrot a vázába? A lenti írásból más is kiderül.

Galenus híres római orvos már i.sz. 120-ban leírta, hogy vannak akik a „virágoktól tüsszögési rohamokat kapnak”. A XX. század elejéig mégsem derült ki sokkal több ennél, csak a tapasztalatok sokasodtak.

Kiderült pl., hogy a virágpor allergia nagy számban először tavasszal jelentkezik, amikor kaszálnak. Miután a tünetek leginkább a megfázáshoz hasonlítanak, az amerikaiak elnevezték szénaláznak, de gyorsan kiderült, hogy a panaszoknak nincs sok közük a szénához és nem is lázas állapot. A leginkább a pollen allergia, vagy pollenózis elnevezést használja a tudományág. A kezelés alapelveként pedig a túlérzékenység csökkentését, az ún.  deszenzibilizálást követik.

A vágy örök, hogy az ember és a természet egymással harmóniában létezzen, néha mégis úgy tűnik, mintha érdekeink összeegyeztethetetlenek lennének. Hol mi károsítjuk a természetet (erdők kivágása, talajok, vizek elszennyezése, felszíni bányaművelések stb.) hol mi szenvedünk a természettől (lásd pl. pusztító viharok, árvizek, tengerhullámok…), de olykor az apró, szemmel nem is látható virágporszemek is komoly problémát tudnak okozni.A probléma megoldására, virágpor-érzékenység esetében két lehetőség látszik: vagy a szervezet felejti el a túlérzékenységet és reagál gyengébben, vagy a bejutó pollenek számát próbáljuk csökkenteni. Melyikre van nagyobb esély? És mi történik egyik, vagy másik esetben?

A virágpollen miatt sokan panaszkodnak szénanáthára, allergiára, miközben a virágpor nélkül nehezen képzelhető el az élet. A bő pollentermelés nélkülözhetetlen a megporzás és így a magképzés, a növények szaporodása és így a jó termés alapfeltétele.

Miért?

Az allergia az emberi szervezet túlérzékenységi reakciója, testidegen anyagok, pl. pollenfehérje bejutásakor.

Az allergiás emberek szervezete rosszul ismeri fel támadóját és a kelleténél hevesebben védekezik. A szervezet védekező mechanizmusa, azaz az immunrendszer feladata, hogy az idegen anyagok bejutását megakadályozza vagy a bejutottakat megsemmisítse. Ez a védekező rendszer szervezetünk számára alapvető, nélkülözhetetlen, az allergiások számára azonban törvényszerűen sok kellemetlenséget is okoz.

Igen érdekes kutatási eredmény, hogy a pollen allergiában szenvedők kb. 90 %-a szellemi foglalkozású, városban élő ember. Valószínű ok, hogy a vidéken élők gyermekkoruk óta, rendszeresen találkoznak a virágporok tömegével, így a rendszeres hatás révén „természetes védettség” alakul ki náluk.

A termés, azaz a lakosság táplálékának biztosításához nélkülözhetetlen virágpor maga nem tehet róla, hogy egyre nagyobb számban vannak, akik képtelenek elődeik alkalmazkodásához. A virágporszem maga ártatlan abban, hogy egyre többen lesznek saját immunrendszerük kiszolgáltatottjai. Bizonyíték, hogy az emberiség nagy része gond nélkül élt és él még ma is virágporszemekkel teli levegőben.

A virágporokat vizsgáló kutatók, a palinológusok szerint a tudatos családtervezéskor érthető lenne, ha két allergiás ember nem kötne házasságot, hiszen a virágpor-érzékenység hajlama öröklődhet. A párválasztásnál ez azonban igen ritkán szempont. Egy 1986-ban készült tanulmány ajánlása szerint a pollenallergiás szülők legalább a családtervezésnél figyeljenek rá, hogy újszülöttjük legalább pollenmentes évszakban, télen szülessen, hiszen az utód 80 %-os valószínűséggel örökölheti a túlérzékenységet.

Mitől?

Ön gondol például a szénanátha kockázatára, amikor idegen tájakról származó dísznövényeket ültet a kertbe, balkonra? Honnan ismeri meg az ország lakossága az allergiát okozó fontosabb növényfajokat? A legtöbb embernek problémát okozó, késő nyáron virágzó parlagfű (Ambrosia) pl. Észak-Amerikában őshonos. Onnan került Európába, majd hazánkba is.

Azt tudta a tisztelt Olvasó, hogy egy másik szintén országszerte elterjedt, tömegesen növő gyomnövény, a fekete üröm (Artemisia vulgaris), teljesen hasonló tüneteket vált ki, mint a parlagfű, illetve, hogy aki a parlagfű virágpollenjére érzékeny, az a fekete ürömére is és fordítva?

Mégis mindenütt csak a parlagfűről beszélnek. Ön szerint ennek mi lehet az oka? Holott a fekete üröm a legerősebb allergiakeltők élcsapatába tartozik a parlagfű párjaként.

Hazánkban kilenc őshonos ürömfaj él, mindegyik virágpora allergia keltő, de legtöbb gondot az úton-útfélen magas bozóttá növő közönséges vagy fekete üröm okozza. A néha akár 2 méter magas gyom – a parlagfűvel együtt – júliustól októberig virágzik.

Észak-Európában a nyír (Betula pendula) mellett a fekete ürmöt tartják számon, mint a legfontosabb késő nyári pollinózis kiváltót. Rendszeresen irtják mindenütt, de különösen a játszóterek, parkok környékén, ahol a legveszélyeztetettebbek, a gyerekek, az idősek és a betegek gyakran megfordulnak.

Azt tudta, hogy egy ajándékba kapott, vázába tett virágcsokor is lehet a súlyos allergia kiváltója? Bekerül a lakásba és csukott ajtó mögött is erős rohamot tapasztal az érzékeny lakó, aki nem is tudja, mi tört rá.

A vizes élőhelyek, árokpartok, ligeterdők, árterek, zsombékosok igen elterjedt természetes növénye a hosszú szőrös száron összetett sárga virágaival feltűnő, sőt a virágüzletek kínálatában is jelen lévő kanadai aranyvessző (Solidago canadensis) is nagyon hasonló allergiakeltő, mint a fekete üröm, vagy a parlagfű. Ugyancsak júliustól októberig virágzik. Ez a növény is Észak-Amerikában őshonos, onnan hozták Európába dísznövényként, azóta „kivadult” ez a gyorsan és akár 2 méterre is megnövő évelő. Gondozatlan kertekben, parkokban is jól megél.

Egyébként, mint annyi minden, ez a szép növény is van akinek segítőtárs. Az észak-amerikai indiánok többféle gyógyászati célra is használták a kanadai aranyvesszőt. Teáját Brit Kolumbia egyes vidékein rendszeresen fogyasztják influenza megelőzésére, a gyermekek lázának csillapítására, hasmenések megállítására, sebek, ekcéma kezelésére is használják. Akinek segít, nyilván nem allergiás.

Hallott róla, hogy a házak udvaraira telepített csillagpázsit (Cynodon dactylon) gyakran okoz allergiát?

Lám, nem csak a szél, természetesen az ember is hurcolja az allergiát okozó növényeket.

Minél gyorsabban és minél több allergén szűrődik ki a virágporszemből, annál hevesebb az allergiás tünet. Míg egy másik erősen allergén nyírpollenből 1 perctől 10 óráig tartó idő alatt diffundálnak ki az allergiakeltők, addig a parlagfű esetében ehhez csupán másodpercek is elegendőek.

Azt gondolta volna, hogy egyetlen parlagfű akár 8 milliárd virágporszemet is képes magából kibocsátani?

Valami vigasztaló:

A Föld mintegy negyedmillió virágos növényfajából alig egy ezrelék okoz allergiát. Azok sem élnek mindenfelé és nem mindegyikre vagyunk egyformán érzékenyek. Jelenleg összesen alig 200 fontosabb allergént ismer a tudomány. Ezek közül sem mind terjedt el tömegesen, nem széllel terjed és nem mind tartalmaz túlérzékenységet kiváltó allergén anyagokat.

Találtak azonban már virágporszemet 5 km magasan és 150 km távol a partoktól a tenger felett is, vagy például a tenger felett 50 km-re a parttól csak 25 %-kal volt kevesebb virágporszem, mint a part feletti levegőben.

Mit tehetünk?

Sok pályázati közpénz kerül parlagfű-egyesületekhez. Különös, hogy fekete üröm egyesületek nincsenek, pedig a két gyom teljesen egyformán allergia kiváltó.

Manapság a parlagfű egyesületek jó szándékú, ám nyilván súlyosan tájékozatlan önkéntesei mutogatják a televíziókban a szabad kézzel megmarkolt gyomnövényt, holott nekik kellene jó-példát mutatni, kizárólag kesztyűs kézzel hozzáérni, mivel a növény minden részében, a zöld szárában, leveleiben is erősen allergia kiváltó hatású. Azaz, aki eddig nem volt rá túlérzékeny, előfordulhat, hogy éppen a szabad kézzel történő tapogatástól, szaggatástól válik későbbiekben allergiássá. Ennek igen súlyos változata, amikor gyerekekkel szedették, hogy 100 szálért egy sorsjegyet kapjanak cserébe és ezzel mindjárt egy maradandó allergia hajlamot is. Fontos a jó szándék, de elengedhetetlen a bölcs tájékozódás a parlagfű ellen küzdő szervezeteknél, egyéneknél, a gyomnövény kiirtásán fáradozó önkormányzatoknál egyaránt. Nem véletlen, hogy fejlett, tanult helyeken kizárólag védőruhában, védőkesztyűben, szájmaszkban, gépi kaszával irtják ezt az allergia keltő gyomot. Ezért lenne egészségre ártalmatlanabb és olcsóbb még időben, apró gyomnövényként lekaszálni, amikor még nem ontja magából a polleneket. De fontos tudni, egyszer nem elég! A zöld növény képes méreteiben is alkalmazkodni. A töve felett lenyesett gyom a talaj felett rövidesen akár 1-2 centire is képes új virágzó mini-hajtásokat hozni.

Gondolta volna, hogy ha csak egyetlen év pollentermését egy 100 x 100 méteres alapú piramisba hurcolnánk, akkor kb. 50 emelet magas építményt kapnánk?

Amikor megered az eső, az érzékenyek fellélegeznek. A csapadék kimossa a pollent a levegőből, de gondolta volna, hogy nem mindegy milyen az eső és mekkora a virágpor koncentráció? A tartós, csendes, apró szemű eső megtisztítja a levegőt, míg a gyors, heves, nagy szemű zivatar csak részben segít. Megfigyelt tény, hogy már 1 mm csapadék (négyzetméterenként 1 l) kimosta a parlagfűpollen 99 %-át, amikor az esőcsepp átmérője kisebb volt, mint 0.2 mm. Ha az esőcsepp 4 mm átmérőjű, ugyancsak 1 mm csapadék csak a virágporszemek 25 %-át távolítja el.

***

Számtalan még az érdekesség e témában is, de vajon érdekli-e mindez Önt is, folytassuk?

Hálás köszönetem fejezem ki Dr. Járainé Dr. Komlódi Magda nemzetközileg elismert szaktudósnak, a téma hazai szakírójának, felkarolójának, a lakosság rendszeres, pontos tájékoztatásának szorgalmazójának, aki ebben az úttörő igyekezetében a „kezdetekkor” együttműködésre kérte fel Aigner Szilárd vezető meteorológust. Közös munkájuk eredményeként elindult Magyarországon az időjárásfüggő pollen-előrejelzés. Öröm, hogy magam is részt vállalhattam benne.

Az aktuális pollenmérési adatokat Pollen oldalunkon, illetve az Országos Közegészségügyi Intézet oldalán nézhetik meg.

Pártai Lucia