TUDTA… ?
…, hogy a fekete üröm ugyanolyan allergia kiváltó, mint a parlagfű? És vajon mitől érzékenyebb a városi, mint a vidéken élő ember a virágporra? No és, hogy mitől tüsszög, ha kap egy szép sárga virágcsokrot a vázába? A lenti írásból más is kiderül.
Galenus híres római orvos már i.sz. 120-ban leírta, hogy vannak akik a „virágoktól tüsszögési rohamokat kapnak”. A XX. század elejéig mégsem derült ki sokkal több ennél, csak a tapasztalatok sokasodtak.
Kiderült pl., hogy a virágpor allergia nagy számban először tavasszal jelentkezik, amikor kaszálnak. Miután a tünetek leginkább a megfázáshoz hasonlítanak, az amerikaiak elnevezték szénaláznak, de gyorsan kiderült, hogy a panaszoknak nincs sok közük a szénához és nem is lázas állapot. A leginkább a pollen allergia, vagy pollenózis elnevezést használja a tudományág. A kezelés alapelveként pedig a túlérzékenység csökkentését, az ún. deszenzibilizálást követik.
A vágy örök, hogy az ember és a természet egymással harmóniában létezzen, néha mégis úgy tűnik, mintha érdekeink összeegyeztethetetlenek lennének. Hol mi károsítjuk a természetet (erdők kivágása, talajok, vizek elszennyezése, felszíni bányaművelések stb.) hol mi szenvedünk a természettől (lásd pl. pusztító viharok, árvizek, tengerhullámok…), de olykor az apró, szemmel nem is látható virágporszemek is komoly problémát tudnak okozni.A probléma megoldására, virágpor-érzékenység esetében két lehetőség látszik: vagy a szervezet felejti el a túlérzékenységet és reagál gyengébben, vagy a bejutó pollenek számát próbáljuk csökkenteni. Melyikre van nagyobb esély? És mi történik egyik, vagy másik esetben?
A virágpollen miatt sokan panaszkodnak szénanáthára, allergiára, miközben a virágpor nélkül nehezen képzelhető el az élet. A bő pollentermelés nélkülözhetetlen a megporzás és így a magképzés, a növények szaporodása és így a jó termés alapfeltétele.
Miért?
Az allergia az emberi szervezet túlérzékenységi reakciója, testidegen anyagok, pl. pollenfehérje bejutásakor.
Az allergiás emberek szervezete rosszul ismeri fel támadóját és a kelleténél hevesebben védekezik. A szervezet védekező mechanizmusa, azaz az immunrendszer feladata, hogy az idegen anyagok bejutását megakadályozza vagy a bejutottakat megsemmisítse. Ez a védekező rendszer szervezetünk számára alapvető, nélkülözhetetlen, az allergiások számára azonban törvényszerűen sok kellemetlenséget is okoz.
Igen érdekes kutatási eredmény, hogy a pollen allergiában szenvedők kb. 90 %-a szellemi foglalkozású, városban élő ember. Valószínű ok, hogy a vidéken élők gyermekkoruk óta, rendszeresen találkoznak a virágporok tömegével, így a rendszeres hatás révén „természetes védettség” alakul ki náluk.
A termés, azaz a lakosság táplálékának biztosításához nélkülözhetetlen virágpor maga nem tehet róla, hogy egyre nagyobb számban vannak, akik képtelenek elődeik alkalmazkodásához. A virágporszem maga ártatlan abban, hogy egyre többen lesznek saját immunrendszerük kiszolgáltatottjai. Bizonyíték, hogy az emberiség nagy része gond nélkül élt és él még ma is virágporszemekkel teli levegőben.
A virágporokat vizsgáló kutatók, a palinológusok szerint a tudatos családtervezéskor érthető lenne, ha két allergiás ember nem kötne házasságot, hiszen a virágpor-érzékenység hajlama öröklődhet. A párválasztásnál ez azonban igen ritkán szempont. Egy 1986-ban készült tanulmány ajánlása szerint a pollenallergiás szülők legalább a családtervezésnél figyeljenek rá, hogy újszülöttjük legalább pollenmentes évszakban, télen szülessen, hiszen az utód 80 %-os valószínűséggel örökölheti a túlérzékenységet.
Mitől?
Ön gondol például a szénanátha kockázatára, amikor idegen tájakról származó dísznövényeket ültet a kertbe, balkonra? Honnan ismeri meg az ország lakossága az allergiát okozó fontosabb növényfajokat? A legtöbb embernek problémát okozó, késő nyáron virágzó parlagfű (Ambrosia) pl. Észak-Amerikában őshonos. Onnan került Európába, majd hazánkba is.
Azt tudta a tisztelt Olvasó, hogy egy másik szintén országszerte elterjedt, tömegesen növő gyomnövény, a fekete üröm (Artemisia vulgaris), teljesen hasonló tüneteket vált ki, mint a parlagfű, illetve, hogy aki a parlagfű virágpollenjére érzékeny, az a fekete ürömére is és fordítva?
Mégis mindenütt csak a parlagfűről beszélnek. Ön szerint ennek mi lehet az oka? Holott a fekete üröm a legerősebb allergiakeltők élcsapatába tartozik a parlagfű párjaként.
Hazánkban kilenc őshonos ürömfaj él, mindegyik virágpora allergia keltő, de legtöbb gondot az úton-útfélen magas bozóttá növő közönséges vagy fekete üröm okozza. A néha akár 2 méter magas gyom – a parlagfűvel együtt – júliustól októberig virágzik.
Észak-Európában a nyír (Betula pendula) mellett a fekete ürmöt tartják számon, mint a legfontosabb késő nyári pollinózis kiváltót. Rendszeresen irtják mindenütt, de különösen a játszóterek, parkok környékén, ahol a legveszélyeztetettebbek, a gyerekek, az idősek és a betegek gyakran megfordulnak.
Azt tudta, hogy egy ajándékba kapott, vázába tett virágcsokor is lehet a súlyos allergia kiváltója? Bekerül a lakásba és csukott ajtó mögött is erős rohamot tapasztal az érzékeny lakó, aki nem is tudja, mi tört rá.
A vizes élőhelyek, árokpartok, ligeterdők, árterek, zsombékosok igen elterjedt természetes növénye a hosszú szőrös száron összetett sárga virágaival feltűnő, sőt a virágüzletek kínálatában is jelen lévő kanadai aranyvessző (Solidago canadensis) is nagyon hasonló allergiakeltő, mint a fekete üröm, vagy a parlagfű. Ugyancsak júliustól októberig virágzik. Ez a növény is Észak-Amerikában őshonos, onnan hozták Európába dísznövényként, azóta „kivadult” ez a gyorsan és akár 2 méterre is megnövő évelő. Gondozatlan kertekben, parkokban is jól megél.
Egyébként, mint annyi minden, ez a szép növény is van akinek segítőtárs. Az észak-amerikai indiánok többféle gyógyászati célra is használták a kanadai aranyvesszőt. Teáját Brit Kolumbia egyes vidékein rendszeresen fogyasztják influenza megelőzésére, a gyermekek lázának csillapítására, hasmenések megállítására, sebek, ekcéma kezelésére is használják. Akinek segít, nyilván nem allergiás.
Hallott róla
, hogy a házak udvaraira telepített csillagpázsit (Cynodon dactylon) gyakran okoz allergiát?
Lám, nem csak a szél, természetesen az ember is hurcolja az allergiát okozó növényeket.
Minél gyorsabban és minél több allergén szűrődik ki a virágporszemből, annál hevesebb az allergiás tünet. Míg egy másik erősen allergén nyírpollenből 1 perctől 10 óráig tartó idő alatt diffundálnak ki az allergiakeltők, addig a parlagfű esetében ehhez csupán másodpercek is elegendőek.
Azt gondolta volna, hogy egyetlen parlagfű akár 8 milliárd virágporszemet is képes magából kibocsátani?
Valami vigasztaló:
A Föld mintegy negyedmillió virágos növényfajából alig egy ezrelék okoz allergiát. Azok sem élnek mindenfelé és nem mindegyikre vagyunk egyformán érzékenyek. Jelenleg összesen alig 200 fontosabb allergént ismer a tudomány. Ezek közül sem mind terjedt el tömegesen, nem széllel terjed és nem mind tartalmaz túlérzékenységet kiváltó allergén anyagokat.
Találtak azonban már virágporszemet 5 km magasan és 150 km távol a partoktól a tenger felett is, vagy például a tenger felett 50 km-re a parttól csak 25 %-kal volt kevesebb virágporszem, mint a part feletti levegőben.
Mit tehetünk?
Sok pályázati közpénz kerül parlagfű-egyesületekhez. Különös, hogy fekete üröm egyesületek nincsenek, pedig a két gyom teljesen egyformán allergia kiváltó.
Manapság a parlagfű egyesületek jó szándékú, ám nyilván súlyosan tájékozatlan önkéntesei mutogatják a televíziókban a szabad kézzel megmarkolt gyomnövényt, holott nekik kellene jó-példát mutatni, kizárólag kesztyűs kézzel hozzáérni, mivel a növény minden részében, a zöld szárában, leveleiben is erősen allergia kiváltó hatású. Azaz, aki eddig nem volt rá túlérzékeny, előfordulhat, hogy éppen a szabad kézzel történő tapogatástól, szaggatástól válik későbbiekben allergiássá. Ennek igen súlyos változata, amikor gyerekekkel szedették, hogy 100 szálért egy sorsjegyet kapjanak cserébe és ezzel mindjárt egy maradandó allergia hajlamot is. Fontos a jó szándék, de elengedhetetlen a bölcs tájékozódás a parlagfű ellen küzdő szervezeteknél, egyéneknél, a gyomnövény kiirtásán fáradozó önkormányzatoknál egyaránt. Nem véletlen, hogy fejlett, tanult helyeken kizárólag védőruhában, védőkesztyűben, szájmaszkban, gépi kaszával irtják ezt az allergia keltő gyomot. Ezért lenne egészségre ártalmatlanabb és olcsóbb még időben, apró gyomnövényként lekaszálni, amikor még nem ontja magából a polleneket. De fontos tudni, egyszer nem elég! A zöld növény képes méreteiben is alkalmazkodni. A töve felett lenyesett gyom a talaj felett rövidesen akár 1-2 centire is képes új virágzó mini-hajtásokat hozni.
Gondolta volna, hogy ha csak egyetlen év pollentermését egy 100 x 100 méteres alapú piramisba hurcolnánk, akkor kb. 50 emelet magas építményt kapnánk?
Amikor megered az eső, az érzékenyek fellélegeznek. A csapadék kimossa a pollent a levegőből, de gondolta volna, hogy nem mindegy milyen az eső és mekkora a virágpor koncentráció? A tartós, csendes, apró szemű eső megtisztítja a levegőt, míg a gyors, heves, nagy szemű zivatar csak részben segít. Megfigyelt tény, hogy már 1 mm csapadék (négyzetméterenként 1 l) kimosta a parlagfűpollen 99 %-át, amikor az esőcsepp átmérője kisebb volt, mint 0.2 mm. Ha az esőcsepp 4 mm átmérőjű, ugyancsak 1 mm csapadék csak a virágporszemek 25 %-át távolítja el.
***
Számtalan még az érdekesség e témában is, de vajon érdekli-e mindez Önt is, folytassuk?
Hálás köszönetem fejezem ki Dr. Járainé Dr. Komlódi Magda nemzetközileg elismert szaktudósnak, a téma hazai szakírójának, felkarolójának, a lakosság rendszeres, pontos tájékoztatásának szorgalmazójának, aki ebben az úttörő igyekezetében a „kezdetekkor” együttműködésre kérte fel Aigner Szilárd vezető meteorológust. Közös munkájuk eredményeként elindult Magyarországon az időjárásfüggő pollen-előrejelzés. Öröm, hogy magam is részt vállalhattam benne.
Az aktuális pollenmérési adatokat Pollen oldalunkon, illetve az Országos Közegészségügyi Intézet oldalán nézhetik meg.
Pártai Lucia
Az éghajlati statisztikák szerint a jellemző 
