Mi történik az autóban hőség idején?

Még akár egy enyhébb nyári napon is veszélyes lehet a napon álló autóban ülni, kánikula esetén pedig akár végzetessé is válhat. Milyen mértékben forrósodik fel az autó és miért? Erre keresünk választ a cikkben.
large-hot-summer-heat-cars-traffic-highway
Meleg, napsütéses napokon az autó egy kis üvegházként funkcionál: A kívülről jövő napsugarak (fény) rövid hullámhosszú hullámai melegítik ugyan az autót, de a melegedést főként az autón belül keletkező infravörös, hosszabb hullámhosszú hullámok okozzák.
Amikor a napsütés hatására melegedni kezd az autó, a belső felületek, mint például a kormány, a kárpit vagy a műszerfal, megpróbálják leadni a bennük felgyülemlő hőenergiát. Ezeket infravörös hullámok segítségével teszik meg. Ha fölé tesszük a kezünket szinte süt, ahogy próbálják leadni a hőt. Ezeket a hosszabb hullámhosszú hullámokat az autó ablaküvege nem engedi át, visszaveri azt, így a hullám, azaz a hőenergia csapdába kerül odabent. Ennek következtében a jármű utastere nagyon gyorsan melegszik még akkor is, ha a külső hőmérséklet nem is olyan magas.

Kísérletek igazolták, hogy ha a kinti levegő hőmérséklete 21°C, az autó belsejében akár 50°C-ig is melegedhet a levegő. 38°C fölött már megnő a hőguta kialakulásának veszélye, ami gyakran sajnos halálos végkimenetelű.

Eltelt idő
(perc)
Külső levegő hőmérséklete (°C)
21 24 27 30 32 35
0 21 24 27 30 32 35
10 32 34 37 40 43 46
20 37 40 43 46 48 51
30 40 43 46 48 51 54
40 42 45 48 51 53 56
50 44 47 49 52 55 58
60 45 48 51 53 56 59
>1 óra 46 49 52 54 57 60


Egy, a témával foglalkozó orvosi szaklap szerint az autó belső hőmérséklete pillanatok alatt akár 11°C-kal is emelkedhet a tűző napon állva. Ehhez elég mindössze 10 perc.
20 perc után pedig akár 16°C is lehet az emelkedés.
1 óra után a csúcshőmérséklet az autó belsejében akár a 60-82°C-ot is elérheti, ezt pedig már nem éli túl az emberi szervezet hosszabb távon.

Hipertermia, azaz hőguta akkor következik be, mikor a szervezet tartósan a belső 37°C fölötti hőmérsékleten képtelen az önhűtésre. A pulzus és a légzésszám megemelkedik, miközben a vérnyomás csökken és a bőr elsápad, esetleg kékes színűre változik. Végül a szervek nem kapnak elég vért és bekövetkezik a halál. Kisgyermekekre fokozottan veszélyes a tartós meleg, mert az ő szervezetük hőháztartása még kevésbé fejlett. Náluk 3-szor vagy akár 5-ször olyan gyorsan bekövetkezik a vég.
Ezen az életveszélyes állapoton az sem segít, ha az ablakok kissé le vannak engedve. Még ilyenkor is kb. 1 órán belül eléri a kritikus hőmérsékletet a belső tér.

Forrás: iflscience.com

4 jó tanács időseknek a hőséghullámok idejére

Tartósan megmaradó meleg időszak várható június 2. felében. A frontok elkerülik hazánk térségét, és az erős melegedésen az elszórtan, helyben kialakuló záporok, zivatargócok sem enyhítenek számottevő mértékben. Ennek sokan, főleg az éppen nyaralók vagy nyaralni készülők örülnek, de pl. az idősebbek számára igencsak megterhelő lehet.

Ebben a korban már nem működik tökéletesen a szervezet hőszabályozó mechanizmusa. Az idősek kevesebbet izzadnak, nem érzékelik olyan pontosan a környezeti hőmérsékletet, mint fiatalabb korban. A szomjúságot is kevésbé érzik, sokszor nem isznak elég folyadékot, testük könnyebben túlmelegedhet, ami hamarabb vezethet kiszáradáshoz. A folyamatot rontják az olyan idős korra jellemző betegségek, mint például a magas vérnyomás illetve a szív-érrendszeri problémák, esetleges veseműködési és anyagcsere zavarok, a cukorbetegség. Sok esetben szednek az idősek vízhajtó gyógyszereket is. Mozgásuk is korlátozottabb, emiatt is nehezebben alkalmazkodnak a hőséghez.

1. A legfontosabb tanács: a környezet hűtése!

Próbálják meg a lakószoba belső hőmérsékletét ezekben a napokban legfeljebb 27 fok körül tartani: az ablakot csak éjszaka és hajnalban nyissák ki, nappal sötétítsenek be. A legjobb erre a külső ablaktábla (zsalugáter), de ha ez nincs, húzzák el a sötétítő függönyt, csukják be a spalettát, eresszék le a redőnyöket! Célszerű, ha van otthon egy szobahőmérő, amivel ellenőrizni tudják a belső hőmérsékletet.

Ha van légkondicionáló, időnként kapcsolják be, de a hőmérsékletet ne állítsák 27 foknál hűvösebbre és figyeljenek arra is, hogy a hideg levegő befúvása ne legyen túl erős. A készüléket szakaszosan használják, ellenkező esetben ugyanis megfájdulhatnak az ízületek.

A ventillátort – ha van otthon – szintén szakaszosan kell üzemeltetni. Fontos tudni, hogy a lapátok csak a belső meleg/forró levegőt forgatják, ami még jobban kiszáríthatja a szervezetet, ezért még több folyadékot kell fogyasztani. Párologtatót is elhelyezhetnek a szobában, a kicsit magasabb páratartalom hűvösebb érzetet kelt.

Nagyon jó hatású, ha egy-egy alkalommal maximum fél órára nedves törölközőt tesznek a homlokukra, nyakukra, csuklókra. Jó hatású az is, ha lábakat 20-22 oC-os vízben áztatva hűtik. A többszöri, langyos vízzel való zuhanyzást csak a biztonságosan mozgó, jó fizikai állapotú időskorúaknak javasoljuk, az esetleges elcsúszásos balesetek megelőzése érdekében.

Az időskorúak sok esetben melegebben öltözködnek, mint azt a külső/belső hőmérséklet megkívánná. A mostani 30 – 35 fok feletti melegben viseljenek szellős, természetes alapanyagú ruhát, ami segíti a test hőleadását.

2. Fogyasszanak elegendő mennyiségű folyadékot!

Igyanak akkor is, ha nem érzik magukat szomjasnak! Óránként legalább egy pohár folyadék fogyasztása szükséges. Aki vízhajtó gyógyszereket szed, szintén fogyasszon a napi megszokott mennyiségnél egy-másfél literrel több folyadékot.

Fontos, hogy ne csak alacsony sótartalmú vizet, limonádét, teát igyanak, hanem az izzadással elveszített sót is pótolják. Egy liter vízbe tegyenek egy fél mokkáskanálnyi sót. Fogyaszthatnak könnyű zöldségleveseket, amit szintén ajánlott enyhén megsózni.

Tartós hőséghullám idején különösen figyelniük kell azoknak, akik vérnyomás csökkentőket szednek. Esetükben szükséges lehet a gyógyszer adagjának csökkentése abban az esetben, ha nem pótolják a sóvesztést, ellenkező esetben ugyanis a szokásos adag nagyobb mértékben csökkenti a vérnyomást, amit rosszulléthez vezethet. A magas vérnyomás betegségben szenvedők a szokásosnál gyakrabban mérjék/méressék meg a vérnyomásukat!

Az idős ember csekély rosszullét esetén is hívja fel kezelőorvosát, kérjen tanácsot állapotával kapcsolatban. A korai beavatkozással megelőzhetők a súlyosabb kiszáradásos állapotok.

3. A nagy melegben csak minimális fizikai munkát végezzünk!

Melegben általában fáradékonyabbnak, bágyadtabbnak érezzük magunkat akkor is, ha alig mozgunk, hiszen szervezetünk a hőleadással jelentős munkát végez, ami elsősorban a szívműködést terheli meg. A kánikulában még az olyan egyszerű hétköznapi tevékenységek is rendkívül megerőltetőek lehetnek, mint a bevásárlás, a gyógyszerek kiváltása, ezért az időskorúak ezekhez is kérjenek segítséget.


4. Ügyeljünk az élelmiszerek megfelelő hűtésére!

Ne fogyasszanak tejes, krémes ételeket. A megmaradt ételeket minél előbb hűtsék le, újra fogyasztás előtt forralják fel vagy süssék át.

 

Forrás: Országos Környezetegészségügyi Intézet, ÁNTSZ Kommunikációs Főosztály

A hőségriasztás fokozatai, fontos tanácsok hőség idejére

Mikortól beszélünk hőségről? Milyen riasztási fokozatai vannak? Hogyan hűtsük a lakást, mire vigyázzunk, ha ventilátort vagy légkondicionálót használunk? Mennyi az optimális folyadékfogyasztás és mire vigyázzanak a kisgyermekesek, illetve autósok? Dr. Páldy Anna, az Országos Környezetegészségügyi Intézet mb. főigazgató helyettese válaszol:

Az országos tisztifőorvos által kiadott hőségriasztás, elsődlegesen az egészségügyi ellátó rendszer felkészítését szolgálja a várhatóan megnövekedő feladatokra, ugyanakkor a védelmi igazgatás, az együttműködő szervezetek tájékoztatása is rendeltetése, ám számukra semmilyen konkrét feladatot nem határoz meg, azt saját terveik szerint önállóan végzik. Mindezek mellett kiemelt fontosságú a lakosság időbeni tájékoztatása, és a védekezésre vonatkozó tanácsokkal való ellátása.

A hőséggel kapcsolatban az országos tisztifőorvos jogszabályi felhatalmazás útján az alábbi fokozatokat adja ki:

I. fok:
Figyelmeztető jelzés abban az esetben, ha egy napig a napi középhőmérséklet eléri vagy meghaladja a 25°C-ot.

II. fok:
Riasztás: az előrejelzés szerint a középhőmérséklet várhatóan legalább három egymást követő napon eléri (vagy meghaladja) a 25°C-ot.
A magas napi átlaghőmérséklet olyan környezet-egészségügyi kockázatot jelent a lakosság számára, amely indokolja az egészségügyi ellátó rendszer, az önkormányzatok figyelmeztetését és a lakosság hőhullám alatti rendszeres tájékoztatását.

III. fok:
Riadó jelzés. Amennyiben várhatóan legalább három egymást követő napra eléri (vagy meghaladja) a napi középhőmérséklet a 27°C-ot.

Hőségriasztás munkaidőben: jogok és kötelezettségek

Forrás: ÁNTSZ

Hőségriasztás munkaidőben: jogok és kötelezettségek

A hőséggel kapcsolatban az országos tisztifőorvos jogszabályi felhatalmazás útján az alábbi fokozatokat adja ki:

I. fok: Figyelmeztető jelzés abban az esetben, ha 1 napig a napi középhőmérséklet eléri vagy meghaladja a +25°C-ot.

II. fok: Riasztás, ha az előrejelzés szerint a középhőmérséklet várhatóan legalább 3 egymást követő napon eléri (vagy meghaladja) a +25°C-ot.

III. fok: Riadó jelzés. Amennyiben várhatóan legalább 3 egymást követő napra eléri (vagy meghaladja) a napi középhőmérséklet a +27°C-ot.

A hőség idején bevethető általános tanácsokról alábbi cikkeinkben olvashatnak:

Mit kell a munkáltatónak biztosítania?

A Pénzügyminisztérium Munkavédelmi Főosztályának felhívása alapján, hőség riadó elrendelése esetén fokozott figyelmet kell fordítani a hőmunka okozta egészségkárosodások megelőzésére, különösen a szabadtéren, tűző napon végzett fizikai munkák esetén (pl. útépítés, aszfaltozás, mezőgazdasági tevékenységek)

Szabadtéri munkavégzés
Szabadtéri munkavégzés esetén még fontosabb az előrások betartása, hiszen ilyenkor a meleg mellett az erős napsugárzásnak is ki vannak téve a dolgozók, fokozott a napszúrás, napégés veszélye. A 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet alapján a munkáltatónak, szabadtéri munkahelyen történő munkavégzés során kötelessége biztosítani többek között azt, hogy védve legyenek a munkavállalók az időjárás különböző káros tényezőitől, mint például az erős UV sugárzástól. Ennek következtében akár az is előfordulhat, hogy kánikula esetén senkit nem köteleznek a déli órákban közvetlen napfénynek kitett munkavégzésre, azonban erről nincs konkrét jogszabály, tehát a munkáltató jóindulatától függ.

Figyelni kell a munkavállalók cseréjére is, azaz a munkát úgy kell megszervezni, hogy felváltva, rövid ideig tartózkodjanak a tűző napon, illetve a hőség és a napsugárzás szempontjából kritikusnak tekinthető napszakban (11-15 óra között) lehetőség szerint hűvösebb, árnyékos munkahelyen folyjon a munka. Ahol lehetséges, a szabadtéri munkaterületet árnyékolni kell (pl. sátorlap, ponyva alkalmazásával).

Zárt térben történő munkavégzés
A fenti rendelet helyiségek és terek hőmérsékletére vonatkozó pontja szerint a munkahelyünk egyes helyiségeiben egész idő alatt olyan hőmérsékletnek kell lennie, amelytől – munkától és fizikai megterheléstől függően – senki nem lesz rosszul, tehát a szervezet számára megfelelő.

Megfelelő hőmérséklet

A munka jellege

Meleg évszakban biztosítandó léghőmérséklet °C

Meleg évszakban biztosítandó effektív, illetve korrigált effektív hőmérséklet

Meleg évszakban biztosítandó maximálisan megengedhető effektív, illetve korrigált effektív hőmérséklet °C

Szellemi munka

21-24

20

31

Könnyű fizikai munka

19-21

19

31

Közepesen nehéz fizikai munka

17-19

15

29

Nehéz fizikai munka

15-17

13

27

Zárt munkahelyeken az alkalmazott légtechnikai berendezések, klímaberendezések hatékonyságáról a megszokottnál gyakrabban kell meggyőződni, ellenőrizni kell – szakember bevonásával – a rendeltetésnek megfelelő működőképességüket, gondoskodni kell a rendszeres műszaki karbantartásukról, tisztításukról, fertőtlenítésükről. A mesterséges szellőztető- és légkondicionáló berendezések nem megfelelő beállítása, működtetése és karbantartásának, tisztításának hiánya egészségkárosodások (pl. meghűlés, légúti fertőzések stb.) kiváltó oka lehet.

Függetlenül attól, hogy a munkavégzés szabadban vagy zárt térben történik

Védőital

Amennyiben a (K) EH, azaz a korrigált effektív hőmérséklet meghaladja a 24°C értéket, a munkáltatónak kötelessége alapesetben igény szerint, de legalább fél óránként védőitalt biztosítania, mely lehet:

  1. 14-16°C-os ivóvíz
  2. 14-16°C-os ízesített, alkoholmentes ital, mely vagy édesítőszerrel ízesített, vagy 4 súlyszázalékát nem haladhatja meg a cukortartalma.

Ösztönözni kell a dolgozókat arra, hogy sok vizet fogyasszanak – kb. 15-20 percenként egy pohárnyi hideg ivóvizet akkor is, ha nem érzik szomjasnak magukat. A verejtékezéssel elvesztett ásványi anyagokat a munkaközi szünetekben és a pihenőidő alatt kisebb étkezésekkel javasolt pótolni.

Pihenőidő

Munkaszervezéssel kell biztosítani, hogy a munkavégzés során rendszeresen kerüljön pihenőidő beiktatásra. A pihenőidőt lehetőleg a környezethez képest hűvösebb, árnyékos helyen, megfelelő ülőalkalmatossággal ellátott körülmények között töltsék el a dolgozók.

A munkaidőkeretben (pl. 12 órás beosztásban) dolgozó munkavállalók a hőségriasztás időszakában különösen nagy megterhelésnek lehetnek kitéve, amennyiben egymást követő napokon kell dolgozniuk és az éjszakai meleg miatt nincs lehetőség a szervezetük regenerálódására. Bár konkrét jogszabályi előírás nincs a munkaidőkeretben dolgozó munkavállalók esetében – hőségriasztás idején – a munkaszervezési intézkedésekre, de a munkavédelmi hatóság tapasztalatai és a korábbi években előfordult munkavállalói panaszok miatt a foglalkozás-egészségügyi szolgálat bevonásával javasolt a hőségriasztás idejére a munka-pihenési rend átütemezése, gyakoribb és hosszabb pihenőidők beiktatása.

24 °C felett óránként legalább 5, legfeljebb 10 perces pihenőidőt kell biztosítani a munkavállalók számára. Fontos megjegyezni, hogy erre a pihenőidőre nem érvényesek a Munka törvénykönyvében lévő szabályok, mert a kettő nem azonos. Azonban az is egy lényeges információ, hogy ha a munkavállaló, a munkaidő nagy részében, például 75-80 percen át nem végeztünk munkát, méghozzá azért, mert a hőségriadó miatt a megengedett munkaszünetet tartottuk, azt a munkáltató kizárólag rendkívüli munkaidőiben – tehát pótlékfizetési kötelezettséggel – pótoltathatja.

Segíteni kell a munkavállalókat abban, hogy képesek legyenek alkalmazkodni a hőséghez: az intenzív hőség első napjaiban lehetőség szerint rövidebb munkaperiódusokat és hosszabb munkaközi szüneteket tegyenek számukra lehetővé. Ezt a folyamatot javasolt ismételten elölről kezdeni, ha a dolgozó szabadságról tér vissza vagy a munkából egyéb okból maradt hosszabb-rövidebb ideig távol.

Egyéb rendelkezések

A munkavédelmi oktatás során a veszélyforrásokról és a szükséges megelőző intézkedésekről való tájékoztatás mellett fel kell készíteni a dolgozókat arra is, hogy felismerjék és kezelni tudják a hőség okozta túlzott igénybevétel és a hőguta tüneteit. Fel kell hívni a munkavállalók figyelmét, hogy figyeljenek egymásra, bármilyen egészségi állapotukkal összefüggő panasz, rosszullét, valamint sérülés esetén a munkát azonnal hagyják abba, és igényeljék a munkahelyi elsősegélynyújtást vagy az orvosi ellátást.

A munka jellegére (pl. könnyű-, közepesen nehéz vagy nehéz fizikai munka) és a dolgozók általános egészségi állapotára, tapasztalatára is tekintettel kell lenni az egyéni védőeszközök juttatásakor, amelyhez a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosának véleményét is ki kell kérni. Figyelembe kell venni a munka-, védőruházat és egyéb védőeszközök viseléséből adódó többletmegterhelést is.

Mindig legyen mobiltelefon a munkaterületen, ha segítséget kell hívni. A munkavállalók közül javasolt kijelölni olyan személyt, aki felügyeli a megelőző intézkedések betartását (pl. megfelelő folyadékpótlás, hűvösebb, árnyékos területen történő rendszeres pihenés), valamint az esetleges panaszok jelentkezését, az elsősegélynyújtás vagy az orvosi ellátás szükségességét.

 

Forrás: Pénzügyminisztérium Munkavédelmi Főosztály, CVonline.hu

Rekord enyhe éjszaka, rekord meleg nappal (06.23.)

2021. június 23-án 2 napi hőmérsékleti rekord is megdőlt – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat tájékoztatásából:

  • A legmagasabb minimum hőmérséklet (legmelegebb hajnal) Budapesten mostantól 23,8 fok, amit Lágymányos állomáson mértek és ami több, mint 1 fokkal magasabb az eddig, ezen a napon, a fővárosban mért értéknél (Budapest Lágymányost 22,3 fok).

 

  • Az OMSZ Facebook posztjában pedig arról adott tájékoztatást szerda délután, hogy előzetes adatok alapján mind az ORSZÁGOS, mind a BUDAPESTI napi melegrekord is megdőlt!

A 2002-ben, Sopronban mért 37,7 fokos rekordnál két állomáson is magasabb értéket regisztráltak szerdán: Dombegyházán és Berettyóújfalun is 37,8 fokot mutattak a mérőműszerek. A fővárosban pedig, azon belül is Újpesten 36,6 fokig melegedett fel a levegő, ami 0,5 fokkal haladja meg az eddigi, szintén 2002-es rekordot.

Harmad fokú hőségriasztás csütörtök éjfélig!

Müller Cecília országos tisztifőorvos 06.22., kedd 0 órától harmadfokúra emelte és csütörtök éjfélig meghosszabbította a hőségriadót.

A harmad fok a legmagasabb fokozat, amit abban az esetben rendelnek el, ha egymást követő 3 napon meghaladja a várható napi középhőmérséklet a +27 fokot. Erre az északi országrészben is készülni kell, a hegyekben lehet pár fokkal frissebb az idő, míg a déli megyékben a napi középhőmérséklet akár a +29 fokot is meghaladhatja! A hőségriasztás fokozatai, fontos tanácsok hőség idejére

A csütörtök látszik a legmelegebbnek, ekkor a +40 fokos maximum sem lesz ritka a déli térségben. Éjjel már kiterjedtebb területen alakulhatnak ki zivatarok egy közelgő, hullámzó hidegfront előterében, de ez nem jelenti azt, hogy pénteken ne lenne nyári napsütés.

További részletek az előrejelzési oldalakon:

Hőségrisztás szombattól kedd éjfélig

Az országos tisztifőorvos, Müller Cecília szombaton (06.19.) 0 órától kedd éjfélig rendelte el a másodfokú intézkedést. (A hőségriasztás fokozatai, fontos tanácsok hőség idejére).

A Nemzeti Népegészségügyi Központ kéri a lakosságot, hogy a nagy melegben mindenki ügyeljen a fokozott folyadékbevitelre. Kerüljék a kávé, az alkohol, a magas koffein és cukortartalmú üdítők és zsíros ételek fogyasztását. A szabadtéren dolgozók és a fesztiválokon szórakozók bő, szellőző ruházattal és naptejjel védjék bőrüket a leégés ellen. A legmelegebb, 11 és 15 óra közötti időszakban lehetőség szerint húzódjunk árnyékba. Érdemes ilyenkor több órát légkondicionált helyiségben tartózkodni. Akik szabadságukat vízparton töltik, kerüljék a déli órákban a napozást. Ügyeljenek arra, hogy mielőtt a vízbe mennek, zuhanyozzanak le, illetve semmiképpen ne ugorjanak a vízbe felhevült testtel.

A közlekedőket, autósokat is fokozott óvatosságra intjük, rájuk is kedvezőtlen hatással lehet a nagy meleg. Ne hagyjuk a gyermekeket, állatokat tűző napon parkoló autóban. Az átlagosnál melegebb időjárás megterhelő az egészséges szervezetre is, illetve bárkinél okozhat egészségügyi panaszokat, kellemetlen tüneteket, dekoncentrációt.

A munkáltatókat és munkavállalókat érintő rendelkezésekről egy korábbi cikkünkben olvashatnak: Hőségriasztás munkaidőben: jogok és kötelezettségek

Kérjük, hogy mindenki fokozottan tartsa be az egészségmegőrzésre vonatkozó tanácsokat!

 

Tanácsok hőség esetére várandós anyukáknak, kisgyermekes szülőknek

A nyári kánikula mindenki számára olyan időjárási környezetet teremt, mintha mediterrán, vagy szubtrópusi, trópusi vidékre utazna! Ezért életmódunkat ehhez kell igazítanunk, hogy csökkentsük a kellemetlen közérzetet, elkerüljük a rosszullétet, egészségre veszélyes, károsító hatásokat. Különösen érzékenyek és védelemre szorulnak ilyenkor a várandós és szoptató anyák és a csecsemőik.

A magas hőmérséklet fokozott védekezésre készteti a szervezetet, hogy hőegyensúlyunkat megtartsuk: izzadunk, ezáltal folyadékot veszítünk, fokozódik a szomjúságérzetünk, szaporábbá válhat szívverésünk, légzésünk. Vérellátásunk romlik az erek kitágulása miatt, amit szédülés, gyengeségérzés, fáradékonyság jelez. Komolyabb esetben fejfájás, esetleg légszomj vagy remegés, ájulásérzés léphet fel. A legfontosabb, hogy előzzük meg a túlhevülést és folyadékvesztést!

A túlhevülés megelőzése:

Lehetőleg ne tartózkodjunk a szabadban 10.00 és 16.00 óra között. Ha mégis elkerülhetetlen, akkor keressünk árnyas, szellős helyet pl. park, kert, kerüljük a zsúfolt tereket. A lakásban legalább a pihenésre használt helyiséget sötétítsük el függönnyel, jobb, ha nappal zárjuk az ablakokat. A klímaberendezésre sokan érzékenyek – különösen vigyázni kell a csecsemőkre. A készülékeket ezért mértékkel használjuk, a külső hőmérsékletnél csak 4-5°C-kal alacsonyabbra beállítva. Hűtsük, frissítsük a testünket, a gyermekek testét naponta többször is nedves törléssel, esetleg lemosással, zuhannyal. Nedvesítsük be nyugodtan hajunkat, gyerekeknél bátran vizezzük be az arcukat és a hajukat is. Így a hűtést 30%-kal növelhetjük.

Öltözködés:

Öltözetünk legyen szellős, természetes anyagú, laza, világos, takarja a bőrfelületet! Védjük a fejünket, szemünket, bőrünket! Viseljünk világos, szellős kalapot, kendőt – lehetőleg szemellenzőset, vagy használjunk napernyőt. Különösen igaz ez a csecsemőkre, kisdedekre, akik kevés hajuk és a vékony koponyacsontok miatt fokozott veszélynek vannak kitéve!

Napozás, strandolás, mozgás:

Semmiképpen ne napozzunk, vagy napoztassuk a gyermekeket 10.00 és 16.00 óra között. Várandós anyák óvják a magzatot is az erős sugárzástól, napozáskor fedjék le a hasukon a méh területét!

Táplálkozás, folyadékfogyasztás:

Az izzadással távozó folyadékot, ásványi sókat pótolni kell. Az étkezésben részesítsük előnyben a könnyű életeket, salátákat gyümölcsöket. Folyadékpótlásra legjobb a víz, de mindenképpen javasoljuk, hogy alkohol- cukor- és szénsavmentes italokat fogyasszanak. A melegben kellemes üdítő a langyos citromos tea. Nem kell megijedni, ha a gyerekek étvágya csökken a melegben, fontos, hogy folyadékot bőségesen fogyasszanak. (Onnan tudhatjuk biztosan, hogy elegendő folyadékot fogyasztottunk, hogy bőséges szalmasárga vizeletet ürítünk.) Babáknál a pelenkának 2-3 óránként nedvesednie kell. Kiemelt figyelmet kell fordítani a szoptatós anyákra, mivel ők a szoptatással biztosítják a gyermekük folyadékigényét is.

Ha betartjuk a leírt jó tanácsokat – egyéni érzékenységtől, adottságoktól függően –, akkor is felléphetnek kellemetlen tünetek, komolyabb panaszok vagy lehetünk tanácstalanok. Nagyon fontos, hogy ilyenkor a kismama, szoptatós anyuka kérdéseit, panaszait beszélje meg saját, illetve a gyermeke háziorvosával, házi gyermekorvosával, védőnőjével!

Országos Gyermekegészségügyi Intézet

ÁNTSZ OTH Kommunikációs Főosztály

Rekordokat döntő hőhullám Északnyugat-Európában

Az Európa nyugati térségében, napok óta tomboló hőhullám tetőzött csütörtökön. A hőség végét komoly viharok zárják, de előtte még jópár maximum hőmérsékleti rekord megdőlt.

Észak-Franciaországban, Belgiumban, Hollandiában és Nyugat-Németországban is 40 fok körüli hőmérsékleteket regisztráltak 2019 július 25-én. A rekord döntés több városban 2-3 fokkal is meghaladta a korábban ott mért legmagasabb értéket.

  • Franciaországban +43.1 °C -ot mértek Saint-Maur-des-Fossés városában. +42.9 °C -ot La Brosse-Montceaux-ban és +42.4 °C-ot Nogent-sur-Seine, Achères és a fővárosban, Párizsban is!

  • A németeknél +42.6 °C volt a leg-leg Lingen-ben.
  • Belgiumban +40.7 °C volt a legmagasabb hőmérséklet, amit Beitem-ben mértek, de egy nem hivatalos mérőállomás Izegem-ben +41.5 °C-ot regisztrált!

  • Hollandiában +40.7 °C-ig melegedett a levegő Gilze-Rijen városában!
  • Anglia ugyan jelentősen elmaradt a fent felsorolt 40+-os értékektől, de a londoni Heathrow reptéren mért +37.9 °C is rekord meleget jelent!

 

Forrás: Severe Weather Europe

 

Rekord meleg június 2019-ben

2019 júniusa a legmelegebb 1901 óta – áll az Országos Meteorológiai Szolgálat közleményében.

A rendelkezésre álló, hazai éghajlati adatbázison alapuló, homogenizált, ellenőrzött, interpolált adatok szerint az idei június volt a legmelegebb az elmúlt 118 évben. Az előző csúcstartót, a 2003-as júniusi 22,34 °C átlagot 0,32 °C -kal múlta felül az idei. A 1981–2010-es normál időszak júniusi átlagánál (19,04°C) pedig 3,6 fokkal magasabb a 2019. júniusi átlaghőmérséklet.

Az öt legmelegebb június 1901-óta:

2019

22,66 °C 

2003

22,34 °C 

2017

21,50 °C 

2007

21,47 °C 

1964

21,42 °C 

 

A júniusi középhőmérséklet változása Magyarországon 1901-2019 között. #ShowYourStripes

A lineáris trendmodell szerint 1901-től a június havi melegedés 1,6 fok. A melegedést jól szemlélteti a pirosba hajló sávos ábra, amit Ed Hawkins vizualizációja alapján (#ShowYourStripes), a hozzá kapcsolódó kampányra reagálva készült.

Éves átlaghőmérséklet változása Magyarországon 1901-2018. #ShowYourStripes

Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat