tudomány | Eumet.hu – Időjárás-előrejelzés

Aszálytól az özönvízig – Múzeumok éjszakája az Országos Meteorológiai Szolgálatnál

Érdekes programokkal várja a meteorológia iránt érdeklődőket az Országos Meteorológiai Szolgálat, a 2018. június 23-án megrendezésre kerülő Múzumok Éjszakája rendezvény-sorozat keretében.


Két helyszínen, a Kitaibel Pál utcai főépületében, illetve Pestszentlőrincen a Marczell György Főobszervatóriumban is fogadják az érdeklődőket. A fő programok szabadon látogathatók, ezért senki se futamodjon meg, az se aki nem regisztrált előzetesen. Aki viszont szeretné meghallgatni az előadásaikat, annak ajánlott a regisztráció és a helyfoglalás. (Foglaljon helyet, mivel a férőhelyek korlátozottak!)

A részletes programleírást, illetve a regisztráció lehetőségét az Országos Meteorológiai Szolgálat oldalán találják: Aszálytól az özönvízig – Múzeumok éjszakája az Országos Meteorológiai Szolgálatnál

Elenyésző a szélfarmok hatása a helyi időjárásra (brit kutatók szerint)

szélkerék
Először mérték fel, mennyire befolyásolják a szélfarmok a helyi időjárást. Az Environmental Research Letters című folyóiratban közölt tanulmány szerint a hatás olyan elenyésző, hogy nem érdemes aggódni miatta.

“Jó ideje hallani aggodalmakat arról, hogy a szélparkok befolyásolhatják a helyi klímát” – idézte Stephen Mobbs-t, a tanulmány társszerzőjét, a Leeds-i Egyetemen működő Légkörtudományi Nemzeti Központ igazgatóját a BBC News.
A szakemberek egy 2005 óta működő dél-skóciai szélfarmon végeztek vizsgálatokat hőmérséklet- és páratartalom-mérő műszerekkel. A 18,6 négyzetkilométernyi területen több hónapon át karbantartási munkálatok folytak és a szélturbinák nem üzemeltek. A kutatóknak ezért egyedülálló lehetőségük nyílt annak összehasonlítására, hogy milyen klíma uralkodik a területen az 54 szélturbina pihentetése, valamint működtetése közben.
A szakember szerint a park üzemeltetésekor tapasztalt hőmérséklet-emelkedés még a legszélsőségesebb időjárási feltételek mellett sem volt több 0,2 Celsius-foknál és a szélfarm területére korlátozódott.
“Mivel sikerült pontosan felmérnünk a hatást, ezért azt is meg tudjuk mondani, hogy az olyan elenyésző, hogy nem érdemes aggódni miatta” – tette hozzá Mobbs.
Mobbs szerint a felhőmentes éjszakákon a talaj közelében a levegő lehűl, a nagyjából 70 méter magas szélturbinák tetejénél azonban pár fokkal melegebb van, ami teljesen természetes.
“Ha az ember bekapcsolja ilyenkor a turbinát, akkor az a hidegebb talaj menti levegő felé hajtja a felül lévő melegebb levegő egy részét. Ezzel egy időben persze a lenti hideg levegőt is feljebb hajtja. Ez a turbinák melegítő hatása. Valójában nem történik más, mint a levegő összekeverése” – magyarázta a szakember.

Forrás: MTI

Repülő szélerőműparkok: Következő generációs szélenergia

Képzeljen el egy óriás ballon típusú, az égen 30.000 láb (kb. 9 km) magasan közlekedő szerkezetet. Képzelje el, hogy a léggömbszerkezetbe turbinák vannak szerelve, hosszú csövekkel rögzítve a földhöz. Most pedig tételezzük fel, hogy ezek a turbinák küldenék az energiát, a csöveken keresztül vissza a földre ellátva a városaikat és lakásaikat. A repülő szélerőművekként ismert óriási ballon struktúrák lehetnek a jövő hulláma a szélenergia hasznosítása terén.

Ezeknek az energiaellátó szerkezeteknek rengetek előnye van.

  1. Először is, mivel repülő szélerőművek, ezért sokkal több energiát képesek generálni, mint a földelt társaik. A szél erősebb, és sokkal gyorsabb nagyobb magasságokban. A NASA becslése szerint 30.000 méteren, ahol a turbinák érintik a futó áramlatokat, 20.000-40.000 watt/méter energia hozható létre. Ez mindössze 500 watt/méter talajszinten.
  2. Másodszor, ezeket az erőműveket le lehetne ereszteni viharban a károsodások elkerülésének vagy a karbantartási munkák elvégzésének érdekében.
  3. Harmadszor sokkal kisebb alapterületet igényelnek, mint a hagyományos szélerőművek.
  4. Végül pedig, nem okoznak levegőszennyezést, sőt akár csökkenthetnék is a már meglévő szennyezést más, kevésbé zöld energiaforrásokat kiváltva.

Jelenleg számos ötlet van ilyen szerkezetek fejlesztésére. Néhány cég a közelmúltban tesztelt egy 35 láb méretű prototípust, melynek neve Altaeros Airborne Wind Turbine (AWT). Kinézetre olyan, mint egy hatalmas léghajó egy lyukkal a közepén. A teszt sikeres volt, és most a tesztelő cég (Altaeros Energies) partnereket keres a termék kereskedelmi használatát elősegíteni. Bővebb információkat, beleértve egy sajtóközleményt és egy videót a repülő szélerőműpark akcióról a cég honlapján találhatnak. Egy másik vállalat is dolgozik hasonló projekten. Egyik formatervezésük úgy néz ki, mint egy helikopter és egy sárkány keveréke.

Az Altaeros repülő szélerőmű

Annak ellenére, hogy egész pozitív és biztató prototípust terveztek és tesztelték, van néhány olyan kérdés, amely felmerül még mielőtt ez lehetne Földünk meghatározó energiaellátási módszere. Talán a legnagyobb kihívást annak a kidolgozása jelentené, hogy a légi járművek és a szélerőműparkok ne ütközhessenek a magasban. Ezen túlmenően, döntéseket kell hozni arról, hová helyezzék el a horgonyként szereplő alkatrészeket a földön. Egy másik aktuális probléma, hogy nincs állami szerepvállalás és tőke, hogy valóban kidolgozhassanak egy valódi gépezetet.
Mark Moore, a NASA egyik repülőgép mérnöke, dolgozik az első szövetségi finanszírozású projekten, ám hamar kiderült, hogy a szövetségi kormányt is be kell vonja. Moore kijelentette: “Őrültség, hogy nincs szövetségi beruházás ezen a területen, és a kérdéseket csak a kisvállalkozások próbálják megválaszolni.”

2012 szeptemberében a repülő szélerőműveket vitatták meg a világ vezető szélenergetikai konferenciáján (Airborne Wind Energy Consortium Conference) vezérigazgatók, mérnökök és tudósok. A pozitív kilátásokat az említett konferencián részt vevő vállalat tudta legjobban összefoglalni: “A nagy magasságban lévő szelekből nyerhető energia sokkal több, mint elég ahhoz, hogy megfeleljen a világ energetikai igényeinek, és ennek a lehetőségnek a kihasználása, egy nagyon kevés további fejlesztés útján érhetők el, melyek nem igényelnek semmilyen alapvető tudományos áttörést”, és hogy ez a technológia ” potenciálisan a legolcsóbb energiaforrásunk lehet.” Ha minden kérdést kidolgoznak, amellett, hogy létre jön egy környezetbarátabb energiaforrás, úgy néz ki, hogy a repülő szélerőműfarm hamarosan valósággá válik.

Ha további részletes információkat keres a jövő repülő szélerőműveiről, kérjük, látogasson el az alábbi linkekre:
Flying Wind Farms: Future Power Harvesters
NASA: An Answer to Green Energy Could be in the Air
The Economist: Flying Wind Farms
Sky WindPower
Altaeros Energies

Forrás: isfoundation.com
Fordította: Aigner Lucia

Kétezer évre visszamenőleg rekonstruálták Észak-Európa időjárását

Első ízben sikerült pontosan rekonstruálni kétezer évre visszamenőleg Észak-Európa időjárását.

A nemzetközi kutatócsoport eredményeit a Nature Climate Change című magazin legújabb számában tette közzé.
A projektben német, finn, skót és svájci tudósok vettek részt a mainzi Johannes Gutenberg Egyetem tudósainak irányításával. A csoport a lappföldi tavakból kiemelt, úgynevezett szubfosszilis, a víz által konzervált fenyőfák évgyűrűinek tömörségét vizsgálta, arra keresve egyebek közt a választ, hogy melegebb volt-e az éghajlat például a római időkben és a középkorban, mint napjainkban – olvasható a Science Daily tudományos hírportálon.
Az évgyűrűk alapján egészen Kr. e. 138-ig rekonstruálták az időjárást: az adatok a fokozatosan hűlő éghajlatról tanúskodnak. A számítások szerint évezredenként 0,3 Celsius-fokkal csökkent az átlaghőmérséklet: egyrészt a Nap megváltozott helyzetének, másrészt a Föld és a központi csillag közötti távolság növekedésének köszönhetően.
“Adataink szerint korábban alábecsülték a római kori és a középkori hőmérsékletet” – hangsúlyozta a kutatásokat irányító Jan Esper, a Johannes Gutenberg Egyetem professzora.

Hozzátette, hogy az évezredenként 0,3 Celsius-fokos csökkenés nem tűnhet túl jelentősnek, ám egészen más a helyzet, ha figyelembe veszik a globális felmelegedés miatt jelenlegi tapasztalható nem egészen 1 Celsius-fokos hőmérséklet emelkedést.
“Eredményeink azt sugallják, hogy az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC) hosszú távú klímarekonstrukciójában a jelek szerint alábecsülte az elmúlt néhány évezred során tapasztalható lehűlési tendenciát” – mutatott rá a professzor.

Forrás: MTI

Megérkezett a napelemes repülő

frissítve: 2012.06.06.

Június 6-án megérkezett Marokkóba a napelemmel hajtott repülőgép.

A még május 25-én indult “kísérleti út” hosszabb szünetre kényszerült Madridban az időjárás kedvezőtlen alakulása miatt, de végül kedden (06.05.) hajnalban ismét útnak indulhatott a spanyol fővárosból és mintegy 19 órai repülést követően szerdán hajnalban érkezett meg a rabati repülőtérre.

Forrás: SolarImpulse.com

***

kiadva: 2012.05.30.

Május 24-én felszállt és 2000 kilométeres útjára indult Svájcból Marokkó felé Bertrand Piccard Solar Impulse nevű napelemes repülője.

Az André Borschberg pilóta vezette gép a terveknek megfelelően pénteken (05.25.) megérkezett Madridba, a Barajas repülőtérre, ahol Piccard vette volna át a botkormányt, hogy Marokkó fővárosába, Rabatba vigye a szerkezetet. Végső úti célja a Marokkó délnyugati részén fekvő Varzazát, “a sivatag kapuja” lesz. A payerne-i reptérről több mint 10 óra alatt tette meg az 1200 kilométeres utat a spanyol fővárosig, néhol nyolcezer méteres magasságba emelkedve repült át a Pireneusok hegyláncain.
A kedvezőtlen időjárás miatt azonban a gépnek, a spanyol fővárosban, Madridban már kényszerszünetet kellett tartania. A gép pilótái nem tűztek még ki időpontot az újbóli felszállásra, de reményeik szerint még a héten újra a magasba emelkedhetnek.

A Solar Impulse a tervek szerint 2014-ben világ körüli utat tesz. Piccard különleges gépe eddig Franciaországba és Belgiumba repült Svájcból. A napelemes gép 64 méteres fesztávolságú szárnyain 12 ezer szilíciumcellát helyeztek el, azok gyűjtik be a Nap energiáját a négy, egyenként 10 lóerős villanymotor működtetésére. A gép súlya 1,6 tonna.

A marokkói út a világ körüli próbatétel főpróbája.

Forrás: MTI

A szélerőművek felmelegítik környezetüket

Amerikai kutatók napokban világra hozott munkájában arról lehet olvasni, hogy a szélerőművek megváltoztatják közvetlen környezetük időjárási viszonyait. Elsősorban az éjszakai lehűlést “akadályozzák” azaz, megemelik a hajnali, talaj menti hőmérsékletet.
A kutatás megkezdését az indokolta, hogy az elmúlt években, az Egyesült Államokban jelentősen megszaporodtak a szélerőművek és a tervek szerint további növekedés várható a jövőben az energia szektor ezen területén. A vizsgált körzetben (Texas állam középső és nyugati térsége, ahol a világ legnagyobb szélerőműparkjaiból 4 is található), a szélerőmű parkok megjelenését követően feltűnővé vált a régióban megemelkedő hőmérséklet. A vizsgálódás eredményeként kimutatták, hogy miközben a turbinák elektromos árammá alakítják a szél mozgási energiáját, befolyásolják közvetlen környezetük földfelszíne és légrétege közötti hő-, energia- és nedvesség cserét. Ezek az egyébként apró változások, ha elég nagy térséget érintenek, már a regionális időjárásra is hatással lehetnek.
A vizsgálatokat a 2003 és 2011-es év közötti műholdas adatokra alapozták. Ezen időszakban 111-ről 2325-re nőtt a területen található szélerőművek száma. A kapott eredmények jelentős felmelegedési tendenciát mutatnak: 0,72 °C/évtized. A melegedés elsősorban az éjszakai lehűlésben figyelhető meg, összehasonlítva az azonos helyzetű, de nem szélerőművek környezetében lévő területek hőmérsékletének alakulásával.

Forrás: Nature.com