EuMet Időjárás előrejelzés

A február második hetében várható jelentős mennyiségű csapadék hatására fokozódó belvíz problémákra és egyes északkeleti folyókon levonuló árhullámra is fel kell készülni.

Az előrejelzések szerint jelentős mennyiségű, helyenként a 70 mm-t is meghaladó csapadék hullik a következő 8-10 napban hazánk határain belül, az északi, északkeleti folyók vízgyűjtőjében pedig ez a szám elérheti a 110-120 mm-t is. A képen fehér vonallal határolva látható a hazai folyók vízgyűjtő területe.

Ennek hatására egyes kisebb folyókon jelentős, a Tiszán és a Dunán csak mérsékelt árhullám érkezése várható.
A jelentősebb vízszintemelkedésben érintett folyók közé tartozik a Túr, de előreláthatólag nem éri el az I. fokú árvízvédelmi készültséget a folyó vízszintje. Tetőzése február 12-14-én várható.
Ugyancsak érintett a Bodrog, ahol a vízszint elérheti az I. fokú árvízvédelmi készültséget és napokig magasan is marad a vízügyi előrejelzések szerint.
A Sajón és a Hernádon is megközelíti, esetleg eléri az I. fokú árvízvédelmi készültség szintjét az áradás. A csúcsot február 13-15-re prognosztizálják.
A részletes és friss vízügyi előrejelzéseket megtekinthetik az alábbi aloldalunkon is: Vízállások

Belvízvédelmi készültség 2016.02.08-án

Az árvizek mellett jelentős problémákat okozhat a fokozódó belvíz helyzet.
Az utóbbi napok csapadékos időjárásának következtében 8 vízügyi igazgatóság területén 32 belvízvédelmi szakaszon rendeltek el belvízvédelmi készültséget, 21 szakaszon I. fokon, 11 szakaszon II. fokon védekeznek. Területi elöntés 16 ezer ha-on alakult ki, elsősorban a mélyebben fekvő, minden évben belvizes területeket érinti. A legnagyobb elöntést, 12,1 ezer ha-t a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság területén regisztrálták. Országosan 101 db szivattyútelep üzemel, 3.5 millió m3 belvizet emelnek át a befogadókba. A belvízi védekezésben az igazgatóságok 182 dolgozója vett részt. Legfontosabb feladatuk a folyamatos szivattyúzás, a csatornák, műtárgyak állapotának ellenőrzése, valamint az elöntéssel érintett területek bejárása.

Forrás: Vízügyi Főigazgatóság, Országos Vízjelző Szolgálat

Budapestnél tartósan az eddig mért legkisebb vízszinthez (51 cm) közelít a Duna vízmagassága.

A Gellért-hegy magasságában található Ínség-szikla 2011-ben látszott ki utoljára. Most, 2015 szeptember elején sikerült a szárazra került szikla platójának magasságát pontosan megmérni. A Magyarország legalacsonyabb hegycsúcsaként is emlegetett Ínség-szikla csúcsa 95 méterrel és 76 centiméterrel található a Balti-tenger szintje fölött.
A vízállás előrejelzés szerint a hétvégén, egy kicsit még tovább csökken a Duna vízszintje. Minimumát október 3-4. folyamán éri el. Most érdemes elsétálni a Szabadság híd, budai hídfője felé, ha szeretnénk megnézni ezt a ritkán látható hegycsúcsot!
Pártai Lucia, október 4-én meg is tette:

A mérésről és annak eredményéről az alábbi cikkben olvashatnak részleteket: Ilyen magas Magyarország legalacsonyabb hegycsúcsa!

A Duna Védelmi Nemzetközi Bizottság kezdeményezésére a Duna Védelmi Egyezmény aláírásának tizedik évfordulója alkalmából, tizenhárom Duna menti ország 2004. június 29-én rendezte meg az első NEMZETKÖZI DUNA-NAPot.


A hagyományteremtő ünnep célja, hogy felhívja a figyelmet a tíz nemzet által naponta használt és gyakran kihasznált folyóra, és ezáltal egyfajta dunai szolidaritást alakítson ki. A nemzetközi Duna-napon számos helyen ünneplik Európa nagy folyóját a Fekete erdőtől a Fekete tengerig. A nemzetközi Duna-nap fontosságát kiemeli, hogy az Európai Unió bővülésével a várhatóan egyre nagyobb szerepet játszik majd a dunai hajózás.
A Duna védelmére és fenntartható használatára irányuló egyezményt 1994. június 29-én Szófiában írta alá 13 Duna menti ország. A szerződő felek megállapodtak abban, hogy együttműködnek a vízgazdálkodás alapvető kérdéseiben és intézkedéseket tesznek a kedvezőtlen környezeti hatások csökkentésére és megelőzésére. Ebből a jelentős eseményből teremtett hagyományt a Duna Védelmi Nemzetközi Bizottság (ICPDR), a Nemzetközi Duna Nap életre hívásával 2004-ben.

A Duna a második leghosszabb folyam Európában (a Volga után). Németországban, a Fekete-erdőben ered két kis patakocska, a Brigach és a Breg összefolyásával Donaueschingennél, és innen délkeleti irányban 2850 kilométert tesz meg a Fekete-tengerig. Magyarország egész területe e folyam vízgyűjtőjén terül el, itteni főágának hossza 417 km, ezért az ország vízrajzának meghatározó alkotóeleme.

Napjainkban fontos nemzetközi hajóút. A németországi Rajna–Majna–Duna-csatorna 1992-es megépítése óta részét képezi annak a 3500 km-es transzeurópai vízi útnak, amely az Északi-tenger melletti Rotterdamtól a Fekete-tenger melletti Sulináig ér. A Dunán szállított áruk össztömege 1987-ben elérte a 100 millió tonnát.

A folyó neve az ős-indoeurópai nyelv *dānu (jelentése „folyó, folyam”) szavából ered. A mai oszét nyelv don (jelentése „víz, folyó”) szava hasonlít hozzá. Az Ister a Duna alsó folyásának antik neve. Nevét az ógörögből is származtatják, de kelta eredetűnek is tartják egyes nyelvészek. A legszélesebb körben elfogadott elmélet szerint az Ister név az óeurópai víznevek között sok kapcsolattal rendelkezik, és a gyors, fürge jelentésű ős-indoeurópai *heisr- gyökre vezethető vissza. Rokona így ez a név a bajor Isar, a cseh Jizera, a francia Isère (folyó) és az olasz Isarco folyók nevének, sőt közvetettebb kapcsolata van a Bisztra, Beszterce típusú szláv folyónevekkel is.

Ugyanakkor egyes nyelvtudósok az azonosság miatt a sumer Istár, a termékenység és a háború istennőjének a nevével hozzák összefüggésbe.

A Duna elnevezése más nyelveken: bolgárul Дунав (Dunav), horvátul Dunav, latinul Danubius vagy Danuvius, németül Donau, ógörögül Istros, románul Dunărea, szerbül Дунав / Dunav, szlovákul Dunaj, ukránul Дунáй (Dunáj / Dunay).

Forrás: Wikipedia

Apad a Duna, a Rába és a Lajta vízszintje, kedden 18 órakor megszűnik az elsőfokú árvízvédelmi készültség a Dunán és a Lajtán – közölte az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője kedden az MTI-vel.

Németh József elmondta, hogy az elmúlt 24 órában sehol nem volt jelentős csapadék. A Duna Nagybajcsnál hétfőn folyamatosan áradt, az árhullám szintje késő délután tetőzött 527 centiméteren, azóta intenzíven csökken. Kedd reggel 481 centiméter volt a vízállás. Komáromnál is apad a folyó, hajnalban 492 centiméteren tetőzött.
A Rába Győrnél keddre virradó éjszaka 435 centiméteres vízszinttel tetőzött, azóta apad.
A Lajta Mosonmagyaróvárnál kedd hajnalban 205 centiméteren érte el a legmagasabb szintet, azóta folyamatosan csökken a vízállás.
Az igazgató hozzátette: a Rábca menti belvízvédelmi szakaszon továbbra is másodfokú a készültség szintje. A homok-sarródi, a győrsövényházi, a börcsi, a tárnokréti, a bősárkányi, valamint a lesvári szivattyútelepek továbbra is éjjel- nappal működnek. A belvízzel elöntött terület nagysága 7749 hektár.

Forrás: MTI

AZ ORSZÁGOS MŰSZAKI IRÁNYÍTÓ TÖRZS KÖZLEMÉNYE

2013.06.17. 11.00 óra

Magyarország az árvízi védekezésben is jól teljesített: „Túl vagyunk a nehezén”

Orbán Viktor a Magyar Rádióban elhangzott szavai szerint: „Egy magabiztos és cselekvőképes ország nagyszerű teljesítménye volt a dunai árvíz elleni védekezés. Az árvízi veszélyt példátlan összefogással, jó szervezettséggel és szakértelemmel lehetett elhárítani, a védművek pedig állták a nyomást.”

A június 16-án, szombaton, Mohácson tartott sajtótájékoztatóján elmondta: Túl vagyunk a nehezén, nem veszítettünk emberéletet, komolyabb sérülés sem történt, és nincs tömeges kár”, most a helyreállítás a következő feladat. Hozzátette: A veszély elhárításához három dologra: összefogásra, jó szervezettségre és szakértelemre volt szükség.

A sajtótájékoztatón kiemelte: „Egész Magyarország nevében köszönetet mondhatok és köszönetet kell mondanom a vízügyi szakembereknek, hogy képesek voltak az árhullámot előre jelezni és a levonulásnál a szükséges szakmai információkat a védekezők számára rendelkezésre bocsátani.

A Duna fővárostól délre eső szakaszára kihirdetett árvízi veszélyhelyzet meghosszabbításához hozzájárult pénteken a parlament. Pintér Sándor belügyminiszter határozati javaslatát nagy többséggel fogadták el a képviselők. A kormány hétfőn Pest megyében az érdi, a ráckevei és a szigetszentmiklósi járás, Fejér megyében a martonvásári és a dunaújvárosi, Bács-Kiskun megyében a kunszentmiklósi, a kalocsai és a bajai járás, Tolna megyében a paksi, a tolnai és a szekszárdi, Baranya megyében pedig a mohácsi járás közigazgatási területére is kihirdette a veszélyhelyzetet. A kabinet erről szóló rendelete alapesetben 15 napig hatályos, ám a pénteki parlamenti felhatalmazással a veszélyhelyzet július 19-ig meghosszabbítható.

Jelenleg a Duna a magyarországi szakaszon végig apad, az árhullám tetőzése a szerbiai szakaszon jár.

A védekezés ütemezetten zajlik

Az OMIT – az Országos Műszaki Irányító Törzs szakembereinek irányításával az árhullám levonulását követő védekezés ütemezetten zajlik. A szakemberek az egységeket a tetőzés után várható árvízi jelenségek kezelésére. A gátak állapotát folyamatosan ellenőrzik, a kritikus helyeken meghozták a megfelelő intézkedéseket.

A legnagyobb vízállások – Mohács kivételével – mindenhol meghaladták a korábban valaha mért legnagyobb szinteket.

Bajánál a víz szintje tegnap estére a III. készültségi szint (900cm) alá süllyedt, ezzel a Duna hazai szakaszain már sehol sem észlelnek  III. fok feletti értéket. Paksnál mérnek I. fok, Baján és Mohácsnál mérnek II. fok feletti vízállásokat. Budapestnél ma reggel 560 cm-t észleltek.

A szentendrei mobilgát jún. 6-án délután

Kiemelt figyelem a védművek állapotára

A vízügyi szakemberek véleménye szerint továbbra is kiemelt figyelmet kell fordítani a védművek állapotára és a szükséges védekezési terv ellátására. A korábbi árhullámok tapasztalatai rámutattak, hogy a védekezési időszak egyik legfontosabb időszaka az apadás idejére tevődik, ugyanis ilyenkor a nagyrészt földből épült árvízi művek szilárdsága, állékonysága jelentősen csökken. A vízügyi szolgálat szakembereinek ennek megfelelően a fokozott megfigyelést és a beavatkozásokhoz szükséges erőforrások helyszínen tartását ebben az időszakban is biztosítani kell.

A mostani tapasztalatok alapján a Dunának, különösen a felső szakaszán jellemző önkormányzati védekezést új rendszerbe kell átszervezni. Az önkormányzat felkészültsége nem elégséges egy ilyen nagy víz kezelésére. A települések alapvédettségét meg kell oldani. Az ideiglenes művek tömege helyett állandó létesítmények alkalmazásával kell felkészülni az árvizek fogadására.

Légi felmérés

Befejeződött a dunai árvíz légi felmérése, amely az Országos Vízügyi Főigazgatóság megbízásából végzett repülőgépes felmérés mintegy 1250 km² területet érintett a Duna teljes vonalában. A 2800 km-es repülési vonalhosszon 8600 felvétel készült.

A felvételezés felbecsülhetetlen információt jelent a hazai vízügy és katasztrófavédelem számára. A valaha mért legnagyobb dunai vízállás ugyanis olyan hidraulikai helyzetet teremtett, mely lehetővé teszi az árvízvédelmi művek állapotának értékelését. A töltések mentett oldalán megjelenő elöntések, telítettségi viszonyok speciális kamerákkal végzett felmérése értékes információkkal szolgál a töltésrekonstrukciós munkálatok tervezéséhez. A lézerimpulzusos magasságmérésekkel egybekötött felvételezés (5,8 milliárd magassági pontmérés!) a hullámtérnél, illetve az elöntéseknél szélesebb sávot érintett. Az így kapott nagy részletességű terepfelszín modellek jelenthetik az alapját a jövőbeni elöntés-szimulációknak is. A repülési feladatot a Károly Róbert Főiskola hajtotta végre. Az adatok feldolgozását, kiértékelést a Főiskola szakemberei megkezdték.

A legnagyobb árhullámok tetőzésének rögzítése és utólagos magassági bemérése megalapozza a védekezés, töltésfejlesztés tervezését. A vízügyi szakemberek a jelenlegi nagy dunai árvíznél – ahogy a többi folyó nagy árvizeinél is – folyamatosan bejelölik a tetőző vízszinteket és ezek a munkák már most is zajlanak. A mérés mintegy 700 kilométert érint, közel ezer jelöléssel. A rögzítést követően azonnal megkezdődött a pontok magasságának bemérése, a legkorszerűbb geodéziai GPS technikával.  A beméréshez közel 1500 kilométert kell összességében bejárni.

Folyamatos tájékoztatás

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság által működtetett www.vizugy.hu internetes oldal a RENDKÍVÜLI HÍR/RÉSZLETEK rovatban folyamatosan közli az aktuális árvízi információkat. A napokban ugrásszerűen megnövekedett forgalom zavartalanságát a honlap működtetői a szerverkapacitás bővítésével, a technikai háttér megerősítésével biztosítják. A lakosság számára fejlesztett térképes árvízi tájékoztató, az ÁRVÍZ 2013, androidos alkalmazással is elérhető.

A legfrissebb árvízi adatok a Dunán – 2013. június 17. 10.00 óra

Jelenleg 707,7 km töltésen van árvízvédelmi készültség Magyarországon.

Országos Műszak Irányító Törzs

Országos Vízügyi Főigazgatóság

Internet: www.vizugy.hu

A sok csapadék miatt a Duna magyarországi szakaszán jelentősen emelkedik a vízszint, az árhullám a jövő héten éri el Budapestet, amelynek következtében várhatóan víz alá kerülnek az alsó rakpartok – közölte az Országos Vízügyi Főigazgatóság pénteken az MTI-vel.

A Magyarországon is tapasztalt, hirtelen lehullott, gyakran viharokkal kísért nagy mennyiségű csapadékkal járó időjárás a Duna vízgyűjtő területén is jelentősen emelte a folyó vízszintjét. A németországi Inn térségében, valamint az ausztriai szakaszon is további jelentős csapadék várható.
A közlemény szerint a folyó első magyarországi vízszintmérő helyén, Nagybajcsnál a péntek reggeli vízállás 296 centiméter, a napokban a tetőzés 600 centiméter körül várható, ami a folyó e szakaszán a másodfokú árvízvédelmi készültség elrendelését teszi szükségessé.
Az árhullám a jövő héten éri el Budapestet, szerdán vagy csütörtökön várható a tetőzése, amelynek következtében számolni kell azzal, hogy az alsó rakpartok is víz alá kerülnek.
Az aktuális előrejelzéseket alábbi aloldalunkon tekinthetik meg: Vízállás előrejelzések
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság több, a magyar állam és az Európai Unió finanszírozásában megvalósuló projekt keretében tovább fejleszti a szélsőséges időjárási viszonyok miatt is előforduló, hasonló árhullámok kezelésére szolgáló védművek rendszerét – emlékeztetnek a közleményben.
Hozzáteszik: jelenleg a Duna-projekt megvalósítása is folyik, amely 28,3 milliárdos beruházás keretében több védmű fejlesztését, építését teszi lehetővé.

Forrás: MTI

A vízjelző szolgálat szüneteltetése ellehetetleníti a folyamatos ár- és belvízi helyzetértékelést, ami a mérnökök munkáját is közvetlenül érinti, hiszen a hídépítést és a műszaki beavatkozásokat befolyásolják például árhullámok is – közölte a Magyar Mérnöki Kamara (MMK) csütörtökön az MTI-vel.

„Munkaszervezési okok miatt 2012. június 5-től az Országos Vízjelző Szolgálat tájékoztatási és közreadási kötelezettségének átmenetileg nem tud eleget tenni.” – olvasható a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. (VITUKI) vízjelző szolgálatának honlapján. A honlapon egyedül a dunai vízállás és gázlóviszonyok adatai érhetők el.
Reich Gyula, az MMK vízgazdálkodási és vízépítési tagozatának elnöke közleményében azt írta: „sokak mindennapi életébe beépült, pótolhatatlan információbázis csukódott be.”
A közlemény szerint a Magyar Mérnöki Kamara küldöttközgyűlése május 19-én határozatban hívta fel a figyelmet, hogy az 1835 óta gyűjtött Központi Hidrológiai Adattár és a hozzá kapcsolódó környezeti adatok köztulajdonban tartása, egységben maradása és a mindenkori hozzáférés biztosítása nemzeti érdek.
Ebből a hármas követelményből egy, a mindenkori hozzáférés most megsérült – hívta fel a figyelmet az elnök.
Hozzátette: fontos jelzés ez arra nézve, hogy okkal aggódunk a másik kettőért is, hazánk vízrajzának ismeretanyagáért, sok környezeti, vízminőségi adatért, az ezeket kezelő szakmai műhely sorsáért.
A mérnöki kamara elengedhetetlennek tartja a VITUKI helyzetének gyors rendezését, működőképességének, egységének a fenntartását, az állami kötelezettséget képező feladatok finanszírozásának megoldását.
Szerdán az LMP hívta fel a figyelmet arra, hogy az adatokat szolgáltató háttérintézménnyel együtt megszűnik a hivatalos vízállásjelentés és -előrejelzés. Jávor Benedek frakcióvezető közleményében arra emlékeztetett, hogy a 120 éve folyamatosan közölt vízügyi adatok nem csupán a hajósok munkájához, hanem az ártéren élő 3-4 millió ember mindennapi életéhez is nélkülözhetetlenek.