EuMet Időjárás előrejelzés

Az Országos Vízjelző Szolgálat előrejelzései alapján, az elkövetkező napokban a Dunán és a Tiszán is jelentős áradás vonul le. Helyenként akár az 5 méter is meghaladhatja a 3-4 nap alatt bekövetkező vízszint emelkedés!

Az év elején tapasztalható igen alacsony mederteltségnek köszönhetően, a következő napokban bekövetkező hirtelen és jelentős vízszint emelkedés várhatóan nem okoz jelentős árvíz veszélyt.

A dunai árhullám tetőzése Nagybajcsnál február 7-re, azaz péntekre várható, közelítőleg 540 cm-nél, ami 2. fokú árvízkészültségi szintek felel meg. Budapestnél szombaton napközben éri el várhatóan a legmagasabb vízszintet az árhullám, 600 cm közelében, ami az 1. fokú készültségi szint alatti érték. A folyó délebbi szakaszán vasárnap, illetve hétfőn, az 1. fokú árvízkészültségi szint környékén, többnyire az alatt tetőzik a vízszint az előrejelzés szerint.

Siklós Gabriella, az Országos Vízügyi Főigazgatóság szóvivője elmondta, hogy nagy mennyiségű, a Duna bajorországi, osztrák, illetve a Tisza kárpátaljai részein, valamint a Szamos és a Körösök vízgyűjtő területén helyenként 60-70 millimétert is meghaladó mennyiségű csapadék hullott le az elmúlt napokban. Ez a Tisza legfelső szakaszán már érezhető vízszintnövekedést okozott.

Az áradás mértékét azonban nem csak a lehulló csapadék, hanem annak halmazállapota, illetve a hirtelen megemelkedő hőmérséklet és erős szél miatt bekövetkező olvadás is nagyban befolyásolja.

A Tisza vízrendszerén is várhatóak jelentősebb vízszint emelkedések, de ezek többségében várhatóan nem érik el az 1. fokú készültségi szintet. A Fekete-Körös emelkedhet 1. fok fölé, illetve Tiszabercelnél is megközelítheti a vízszint az 1. fokot. A tiszai árhullám előreláthatólag lassaban vonul át a folyó hazai szakaszán, mint a dunai. Míg a Felső-Tiszán a Dunához hasonlóan már pénteken bekövetkezik a várt tetőzés, addig az alsó szakaszon csak a jövő hét közepe tájékán valószínű a legmagasabb vízállás.

További, illetve naponta frissülő vízszint előrejelzések elérhetőek Vízállás aloldalunkon 

A Duna és a Tisza felső szakaszán, az elmúlt hétvégén bekövetkezett tetőzés, majd az azt követően megindult apadás a friss előrejelzések alapján nem lesz tartós.

A Dunán, a héten újabb árhullám éri el hazánkat, a Tiszán pedig csak lassú apadást, tartósan magas vízszintet várnak a vízügyi szakemberek.

Az Országos Vízjelző Szolgálat előrejelző rendszerében május 27-én kiadott, hazai vízmércékre készített számítások alapján a következő 6 napban a II. fokú árvízvédelmi készültségi szintet meghaladó vízállás várható a Dunán Nagybajcsnál, az I. fokú árvízvédelmi készültségi szintet meghaladó vagy azt megközelítő vízállás várható a Duna Komárom és Budapest közötti és a Baja alatti szakaszán, illetve a Tisza Vásárosnamény és Kisköre közötti szakaszán, a tiszai mellékfolyók közül a Krasznán, és a Sajón.

A Dunán elinduló árhullám előreláthatólag szombaton tetőzik ismét Nagybajcsnál, a múlt hetinél kb. 70 cm-el magasabb vízállásnál (~591 cm).

Vízállás előrejelzések 05.27-ét követő 6 napra

Az Országos Vízjelző Szolgálat előrejelzése szerint jelentős vízszint emelkedés várható nagyobb folyóinkon az előttünk álló héten.

Az elmúlt hetekben nem csak hazánk határain belül, hanem a környező országokban, így a hazai nagyfolyók vízgyűjtőjén is gyakori volt az eső, zivatar:

forrás: Országos Vízjelző Szolgálat

A vízügyi szakemberek a lehullott csapadékadatok és a meteorológiai előrejelzések felhasználásával készítik a folyók vízállásának előrejelzését. A legfrissebb adatok felhsználásával elkészült prognózis jelentős vízszint emelkedés bekövetkezését várja a következő napokban. Több helyen is meghaladhatja a vízszint az I. fokú árvízvédelmi készültségi szintet mind a Dunán, mind a Tiszán. Sőt a Tiszán, Tiszabercelnél a II. fokú szintet is elérheti. Az előrejelzett időszak végén még nem látszik a tetőzés, illetve a felső szakaszon, Vásárosnaménynál már megkezdődhet az apadás!

A várható vízállás a Dunán a fővárosi szakaszon:

A képre kattintva elérhető az összes, friss, dunai vízmérsére készült vízállás előrejelzés
forrás: Országos Vízjelző Szolgálat

A várható vízállás a Tiszán Tiszabercelnél:

A képre kattintva elérhető az összes, friss tiszai vízmérsékre készült vazállás előrejelzés
forrás: Országos Vízjelző Szolgálat

A többi állomás előrejelzését weboldalunkon is elérhetik a Vízállás aloldalon.

A 2018-19-es tél folyamán, a Duna nagymarosi vízgyűjtőjén 18%-al hullott több csapadék a sokéves átlagnál, tehát az évszakos csapadékmennyiség, a száraz időszakok ellenére nem maradt el a megszokottól a Duna vízgyűjtőjének területén.

Milyen területről is beszélünk, mikor a Duna vízgyűjtőjét emlegetjük?
Azt mindenki tudja, hogy a folyók vízszintjére nem csak a közvetlenül a folyó medrébe hulló csapadék mennyisége van hatással, hanem minden olyan területre hulló csapadék hatással lehet rá, amelyről a csapadékból és hóolvadásból származó víz lefelé folyik a vizsgált folyó vagy a vizsgált folyóba betorkolló folyók medre felé.
A Duna vízgyűjtőjének térképe:

Az érintett területen tehát az átlagost kissé meghaladó csapadékmennyiség hullott 2018. november 1. és 2019. február 28. között.

A csapadék eloszlása azonban már az átlagostól kissé eltérőnek bizonyult. A vizsgált időszak első és utolsó hónapjában (november és február) jelentősen elmaradt a csaapadék mennyisége a megszokottól, így az évszakos többletet a december és január hónapokban az átlagot jóval, 79%-al és 83%-al meghaladó csapadékösszeg tudta “összehozni”.

Biztosan emlékeznek még a január elején hírekbe kerülő rekord havazásokra az osztrák Alpok és a Magas-Tátra térségében. Sokfelé meghaladta a 4 métert is a hóvastagság.:

Hókáosz az osztrák Alpokban és a Magas-Tátrában
Fokozódó hóhelyzet az Alpok osztrák és svájci területein

A hó formájában lehulló csapadék nem azonnal fejti ki hatását a folyó vízszintjére, akár hónapokig is eltárolódhat a hegytetőkön, majd a melegedés hatására olvadásnak indul.

Az olvadás mértékét 3 alapvető időjárási jelenség befolyásolhatja jelentős mértékben: emelkedő hőmérséklet, eső formájában hulló csapadék és a meleg szél. Utóbbi tudja a leginkább felgyorsítani a hóolvadást, míg ha esővel tárulva érkezik az enyhülés, az olvadék és a friss csapadék összeadódva tud jelentős áradásokat megindítani.

Az Országos Vízjelző Szolgálat elemzéséből kiolvashatjuk, hogy a Duna vízgyűjtő területén a 2018-as év utolsó két hónapja az átlagosnál melegebb volt, az idei január viszont fagypont alatti középhőmérsékleteket és az átlagosnál hidegebb időjárást hozott, míg a tél utolsó hónapjában a legtöbb részvízgyűjtőn a sokéves átlaghoz képest jóval magasabb hőmérsékleteket mértek.

Az imént említett tél végi átlagosnál csapadékszegényebb és enyhébb időnek köszönhetően a januári rekord havazások hatására kialakult hóban tárolt jelentős vízmennyiség szépen, lassan, fokozatosan leolvadozott a hegycsúcsokról.
A Duna nagymarosi vízgyűjtőjén, 2019 március 20-án, hóban tárolt vízmennyiség 11,5 km3, mely átlagosnak mondható. Az átlag feletti réteg tavaszi havazásokból gyűlt össze, de elenyésző a különbség.
A jelenleg hóban tárolt vízkészletből az 500 méter alatti lejtőkön 0 km3, sőt 0 m3 található. Abból a magasságból lényegében teljesen leolvadt a hó, szépen zöldel a fű. Az 500-1000 méter közötti térségben is 2 km3 alá csökkent a vízkészlet. 2 km3-nyi víz kb. a balaton vízmennyiségének felel meg, és közepesen magas vízállásnál 2 nap alatt lefolyik a Dunán. Az 1000-2000 méter magasság között tárolt vízkészlet kevéssel több, mint 6 km3, melynek olvadása jóval lassabb, elnyúlóbb, a hőmérséklet lassabb emelkedésének köszönhetően, illetve a lefolyása során a föld vízfelvételével is csökken a Dunáig eljutó vízmennyiség.

Ráadásul, ha megnézzük a Duna vízgyűjtőjén belül hogyan oszlik el ez a hóban tárolt vízkészlet, azt láthatjuk, hogy a 11,5 km3 zöme, több mint 7 km3-nyi hóban tárolt víz az Inn vízgyűjtőjén raktározódik, azaz jelentősebb olvadék akkor kerülhet a Dunába, ha abban a térségben következik be hirtelen olvadás.:

Összességében elmondható, a Dunán a jelentős téli hófelhalmozódás megnövelte egy tavaszi árhullám kialakulásának az esélyét, de komoly árvíz kialakulásához
mindenképpen jelentős mennyiségű tavaszi folyékony csapadékra van szükség, melynek előjelei március végéig nem láthatóak. A hullámzó hőmérsékletnek köszönhetően a jelenlegi melegedést, azaz fokozott olvadást jövő héten újabb pár napos hidegebb, fagyosabb időszak követi a vízgyűjtő havas területein, azaz az olvadás megtorpan, az olvadék “kényelmesen” le tud folyni a mederben, majd újabb enyhülés, olvadás indulhat.
Egy esetleges áprilisi, májusi jelentős esőzés okozhat magasabb vízállást, esetleg árvíz előfordulását, ennek előrejelzése azonban megbízható módon nem lehetséges.

Az aktuális dunai vízállásokról, illetve az előttünk álló héten várható vízállásokról alábbi aloldalunkon tájékozódhatnak: Dunai vízállások

Forrás: Országos Vízjelszó Szolgálat, OMSZ adatok

2018. októberében sorra dőlnek meg a Duna legalacsonyabb vízállási értékei.

Fotó: Gáti László, a Duna Szekszárdnál 2018.05.25-én

2018.10.16. délelőtt 9 órakor Budapestnél 49 cm volt a vízállás, ami 2 centiméterrel alacsonyabb, mint a valaha mért legkisebb vízszint 1947. november 6-án. Egy 71 éves rekord dőlt meg, majd a nap folyamán tovább csökkent a vízszint. Végül 2018.10.17-én 17 órakor 41 cm-el “tetőzött” az apadás. Ezzel 10 cm-el múlta alul a 71 éves rekordot.

2018.10.25. délelőtt újabb rekord született Budapestnél. Reggel 5-kor 40 cm-t mértek, majd a délelőtt folyamán tovább csökkent. 13 órakor 33 cm-nél állt meg az apadás, miután lassú emelkedés kezdődött. Ezzel a 71 évvel ezelőtti rekordot végül 18 cm-el múlta alul a Duna vízszintje a budapesti vízmércénél, bár ezt a rekordot valójában a 2018.10.17-i méréshez illik hasonlítani, ami -8 cm.

Természetesen nem csak a fővárosban van nagyon alacsony vízszint. Sőt rekordok is születtek szép számmal. A múlt héten a víz szintje a Komáromtól kezdődő szakaszon egészen a déli határig alulmúlta a valaha mért legalacsonyabb értéket. A 10-20 centiméteres emelkedést követően az elmúlt napokban újabb apadás volt tapasztalható, a vízállás Nagybajcsnál is alulmúlta az LKV (legkisebb vízszint) -31 cm-es értékét, szerdán 9 órakor -32 cm-t észleltek. Ez az érték 10 cm-rel alacsonyabb a múlt hét elején észlelt hullámvölgynél. Ugyancsak szerdán, Komárom 14 cm-rel, Esztergom 9 cm-rel múlta alul a múlt heti valaha mért legalacsonyabb értékeket.

A hazai szakasz északi részén már emelkedésnek indult a vízszint. A folyó Nagybajcsnál az elmúlt 24 órában már 28 cm-t áradt. Budapestnél is elkezdődött a vízszint fokozatos emelkedése, míg Dunaújvárostól délre várhatóan csak péntek délután, szombatra virradóan indul meg a vízszint felfelé.

Az újabb lassabb ütemű, de hosszabb áradás a jövő hét elejétől várható. Ezek együttes eredményeként a Duna a rendkívüli kisvízi állapotból a jövő hét folyamán várhatóan megközelítőleg középvízi állapotba lép, vízhozama a sokéves átlag körül alakul majd, ami a jelenlegi alacsony érték 3-3,5-szeresét jelenti.

Az aktuális vízállás előrejelzéseket az alábbi oldalunkon találják: Dunai vízállás előrejelzés

A hazai Vízrajz 1886-ban kezdte meg működését – Pech József vezetésével, mint a Közmunka és Közlekedésügyi Minisztérium – Vízrajzi Osztálya. Működését a vízmércék 0-pontjainak rögzítésével és az alappont hálózat helyesbítésével és bővítésével kezdte. Kiépítette a vízmérő és csapadékmérő állomások hálózatát, megszervezte a Vízjelző Szolgálatot, az Árvíz előrejelzést (1889-1902) és a Napi Vízjárási térkép közreadását (1893-1895), amit utóbb a CID (Nemzetközi Duna bizottság) és a szomszédos államok is átvettek. Megkezdte a medernyilvántartások vezetését, valamint a vízhozam – (1887) és hordalékméréseket (1891).

Hazánkban minden vízmérce nullpontjának magasságát a Balti tenger szintjéhez képest mérték be.

A vízrajzi munkáról az Országos Vízügyi Főigazgatóság  oldalán olvashatnak részletesebben. 

Adatok forrás: Vízügyi Főigazgatóság

Rekord alacsony vízállás a Dunán- 71 éves rekord dőlt meg Budapestnél.

Az augusztus óta tartó csapadékszegény időjárás következtében a Duna vízállása a magyarországi szakaszon ismét az eddig mért legkisebb értékek közelében vagy alatta alakul a vízmércéken. Az előrejelzések alapján a hét vége előtt nem várható jelentősebb mennyiségű csapadék a Duna külföldi vízgyűjtőin, ezért további apadásra számítunk.

2018.10.16. délelőtt 10 órakor Budapestnél 49 cm volt a vízállás, ez pedig 2 centiméterrel alacsonyabb, mint a valaha mért legkisebb vízszint 1947. november 6-án. Egy 71 éves rekord dőlt meg. Ezt követően 2018.10.18-án reggel 41 cm-el “tetőzött” az apadás. 10 cm-el dőlt meg a 71 éves rekord.

A mai nap első felében a Budapest alatti szakaszon több helyen is megdőlt a valaha mért legkisebb vízszint.

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság a nyári kisvizes időszak alkalmával rendelte el az összes magyarországi gázló felmérését, melyek merülés korlátozást okozhatnak a hajóknak. Így friss szeptemberi mederadatokkal, friss térképekkel segítjük a hajókat, a vízi közlekedést. A //eumet.hu/prx-hydroinfo/Html/gazlo/gazdun.html oldalon a hajósok 24 órában tájékozódhatnak az aktuális gázlóadatokról.

Az aktuális vízállás előrejelzéseket az alábbi oldalunkon találják: Dunai vízállás előrejelzés

Az extrém alacsony vízszintnek köszönhetően már a nyáron is többször szárazra került Magyarország legalacsonyabb hegycsúcsa, melyről korábbi cikkünkben írtunk részletesebben: Ínség-szikla.

Az Ínség-szikla a Dunában a Szabadság híd közelében Ez a szikla általában víz alatt van, de a budapesti vízmércén mért 95 centiméter körüli vízállásnál kibukkan a vízbõl.
MTI Fotó: Máthé Zoltán

Forrás: Országos Vízügyi Főigazgatóság, 2018. október 18.

Három helyen is megdőlt a Dunán a valaha mért legalacsonyabb vízállás rekordja augusztus 21-én, de az előrejelzések szerint a következő napokban nem valószínű további vízszintcsökkenés – közölte az Országos Műszaki Irányító Törzs (OMIT) szerdán az MTI-vel.

Esztergom, 2018. augusztus 16.
Homokpad a Duna árterében alacsony vízállásnál Esztergomban 2018. augusztus 16-án.
MTI Fotó: Mohai Balázs

A közlemény szerint Ercsinél -67 cm -t regisztráltak, az eddigi rekord az 1970-ben mért -36 cm volt. Dunaföldváron a 2011 decemberében regisztrált -172 cm -nél 1 cm -el alacsonyabbat mértek (-173 cm az új rekord), Dunaújvárosban pedig a 2016-os -55 cm -es rekord dőlt meg 3 cm -el, azaz –58 cm-t regisztráltak.
Hozzátették, szerda reggel Budapestnél 61 cm -es vízállást mértek, ez tíz centivel több, mint a 2003-ban regisztrált legkisebb vízállás.
Az elmúlt 24 órában két centiméteres apadás volt, a legfrissebb meteorológiai előrejelzések szerint a következő hat napban viszont a Duna meghatározó vízgyűjtőin számottevő mennyiségű csapadék várható.
A vízszintemelkedés szombaton éri el Budapestet, aznap déltől áradó tendenciára lehet számítani – fűzték hozzá.

A vízállás előrejelzéseket az alábbi aloldalon követhetik nyomon: Duna vízállás

Az OMIT azt írta, a tartósan alacsony vízállások továbbra is ellehetetlenítik a ráckevei-soroksári Duna-ág természetes vízpótlását, ezért ott a vizet a múlt héten telepített ideiglenes mobil szivattyúk pótolják éjjel-nappal.
Kitértek arra is, a vizsgálatok szerint az ottani vízminőség a felső és az alsó szakaszon jó, a középső szakaszon megfelelő, de az alacsony vízállás, a lelassult áramlás és a magas vízhőmérséklet miatt – elsősorban a középső szakaszon – oxigénhiányos állapot alakulhat ki.
A romlás előrejelzésére egy kiterjedt, speciális rendszert üzemeltetnek, amely hét jellemző helyen vizsgálja a kritikus vízminőségi paramétereket, a megelőzésre pedig levegőztető rendszereket telepítettek Dunaharasztiban, a tassi Rózsa-szigetnél, a Molnár-szigetnél és a szigethalmi hídnál.
A vízálláscsökkenés kedvezőtlen hatásainak elkerülésére a következő napokban újabb ideiglenes vízpótló szivattyúkat telepíthetnek – tették hozzá.

Az extrém alacsony vízszintnek köszönhetően szárazra került Magyarország legalacsonyabb hegycsúcsa, melyről korábbi cikkünkben írtunk részletesebben: Ínség-szikla.

Forrás: MTI 2018. augusztus 22., szerda 12:26

A Duna extrém alacsony vízállása hátráltatja a hajózást, az árufuvarozók kapacitásuk egyharmadát tudják csak kihasználni, a személyszállító hajók forgalmát korlátozták, a kikötők kihasználtsága is csökken.

Fotó: Máthé Zoltán – MTI/MTVA

Bencsik Attila, a Magyar Belvízi Fuvarozók Szövetsége elnöke katasztrofálisnak nevezte a Duna mostani vízszintjét a vízi áruszállítással foglalkozó vállalkozások számára. A Duna egyes szakaszain – például Németországban -, már üresen sem tudnak közlekedni a hajók, a magyar szakaszon is vannak olyan gázlók, ahol nehezen lehet csak hajózni, itt a hajók szállítási kapacitásuk egyharmadát tudják csak kihasználni, ami a gazdaságosság határa alatt van – mondta Bencsik Attila.
A társaságok egy része “könnyíti” a hajót azon a szakaszon, ahol a vízállás még lehetővé teszi a közlekedést, a szállítmány egy részét kisebb hajókra pakolják át. Ahol az alacsony vízállás miatt már nem lehet hajózni, és a rakományt el kell juttatni a rendelkezési helyre, ott az árut közútra terelik – tette hozzá a szövetség elnöke.

Spányik Gábor, a Mahart PassNave Kft. ügyvezetője az MTI érdeklődésére közölte, hogy az extrém alacsony vízállás miatt kénytelenek voltak a hajóforgalmat korlátozni. A Kis-Duna ágban a járatok Szentendrénél tovább nem tudnak közlekedni, egyes kikötőket, például a kis ágban Tahitótfalut, és Leányfalut, a nagy ágban Zebegényt jelenleg nem tudják kezelni.

Azok a szállodahajók, amelyek merülése 16 deciméternél (dm) nagyobb, Komáromnál délebbre nem tudnak jönni.
A menetrendi nehézségeket a hajójáratok átszervezésével próbálják áthidalni, hogy minden utasuk eljusson a célállomásra, így jelenleg csak a Nagy-Duna-ágban lehet Visegrádra és Esztergomba eljutni.

A Szárnyashajók közül csak a legkisebb, a Bíbic típusú hajó tud biztonságosan közlekedni – közölte Spányik Gábor, aki szerint a társaság komoly veszteséget szenved el az alacsony vízállás miatt, a kiesést 100 milliós nagyságrendűre prognosztizálják, a veszteséget pedig költségcsökkentéssel enyhítik.
Cseh Ottó, a Budapesti Szabadkikötő Logisztikai Zrt. vezérigazgatója az MTI-nek elmondta, hogy a kikötő kapacitását érzékenyen és negatívan érinti a Duna alacsony vízállása. Becslésük szerint a hajós társaságok 20-50 százalékkal kevesebb kikötői szolgáltatást vesznek igénybe tőlük, mint normál vízállás esetén.

Az Ínség-szikla a Dunában, a Szabadság híd közelében, 2018. augusztus 13-án. Ez a szikla általában víz alatt van, de a budapesti vízmércén mért 95 centiméter körüli vízállásnál kibukkan a vízből. A Dunán Budapestnél reggel 93 centimétert mértek.
MTI Fotó: Máthé Zoltán

Budapesten az eddig mért legalacsonyabb vízszint 51 cm volt. 2015-ben megközelítette ezt a rekordot a folyó vízszintje, így a szikla tartósan szárazra került, és hivatalosan meg is mérték magasságát. A Magyarország legalacsonyabb hegycsúcsaként is emlegetett Ínség-szikla csúcsa 95 méterrel és 76 centiméterrel található a Balti-tenger szintje fölött. Pártai Lucia meg is hódította:

Ínség-szikla. 2015.10.04.

Az aktuális vízállás előrejelzéseket az alábbi aloldalunkon találják: Duna vízállás

Forrás: MTI

A május végén, június elején hazánkban, illetve a Duna vízgyűjtőjén jellemző labilis, heves zivatarokkal, felhőszakadásokkal tarkított időjárásnak köszönhetően hirtelen vízszint emelkedés, árhullám megindulása várható nem csak a kisebb folyókon, hanem a Dunán és annak mellékfolyóin is.

Az elmúlt 14 napban, a hazai vízgyűjtő területén lehullott csapadék:

Az Országos Vízjelző Szolgálat naponta frissített előrejelzéseiből azt olvashatjuk ki, hogy a vízszint emelkedés ugyan hirtelen következik be, de gyors lefolyású lesz. Az I. fokú árvízvédelmi készültségi szintet Nagybajcsnál érheti el, míg Komáromnál és Esztergomnál csak megközelíti azt.

Vízállás oldalunkon elérik a naponta frissülő grafikonokat, és más állomások adatait is megtalálják.

Az elmúlt hetekben nem csak hazánkban volt zivataros az időjárás, hanem a Duna vízgyűjtőjének térségében is többször alakult ki heves zivatar, felhőszakadás is. A lehullott csapadéknak köszönhetően hirtelen és erőteljes vízszint emelkedés, árhullám indult el a Dunán, illetve ugyancsak emelkedés várható a Duna magyarországi mellékfolyóin. A dunántúli folyókon 1. és 2. fokú árvízvédelmi készültséget is el kell várhatóan rendelni a héten, a hét eleji esőzéseknek köszönhető hirtelen vízszintemelkedés miatt.

Az Országos Vízjelző Szolgálat naponta frissített előrejelzéseiből azt olvashatjuk ki, hogy a vízszint emelkedés ugyan hirtelen következik be, de gyors lefolyású lesz. Az árvízvédelmi készültségi szintet a Dunán nem haladja meg sehol sem, a Rábán, a Murán és a Dráván azonban több helyen is el kellett rendelni az árvízvédelmi készültséget.
Alább láthatják a 2018.05.16-án kiadott előrejelzést az árvízvédelmi készültséggel érintett állomásokra, illetve egyes dunai állomásokra.
Vízállás oldalunkon elérik a naponta frissülő grafikonokat, és más állomások adatait is megtalálják.

Duna