EuMet Időjárás előrejelzés

November az utolsó őszi hónap a naptár szerint. Az időjárás e hónapban – a sokéves átlag szerint – már egyre téliesebb oldalát mutatja: jellemzően ebben a hónapban hullik először téli halmazállapotú csapadék, hó hazánk területén, illetve a hajnali, 2 méteren is mérhető fagyok gyakorisága is megnő. A hideg szelek a hónap végére az utolsó színes faleveleket is letépik.

Az éghajlati statisztikák szerint a jellemző minimum hőmérséklet 0-2, míg a jellemző maximum hőmérséklet 7-9 oC, 40-56 mm csapadék hullik a hónap folyamán és jelentősen visszaesik a napsütéses órák száma. Míg október folyamán még 140-170 órát süt a nap, addig novemberben már csak 50-80 órányi napfény a jellemző. Gyakoriak a szürke, ködfelhős, komor napok, melyek sokakra álmosító, lehangoló hatással vannak.

• november 1.: 1781-ben, ezen a napon kezdődött rendszeres időjárás-észlelés Budán. A mérőállomás 1848-ban lerombolódott, így a mérés megszakadt és csak 1861-ben indult újra.
• november 1.: Mindenszentek napja. A népi időjóslás szerint ha Mindenszentek nedves, akkor lágy, ha száraz, akkor kemény tél következik.
• november 5-12.: Ekkor figyelhetők meg a Taurid meteorraj hullócsillagai. A legjobb idő a csillagvadászatra az éjféli órák, amikor a Taurus csillagkép magasan helyezkedik el az égbolton. (Fontos feltétel a derült égbolt, ami ebben az évszakban már nem olyan gyakori.)
• november 7.: 2005 nov. 07. környékén több szemtanú is meteor becsapódását észlelte az Egyesült Államokhoz tartozó Alaszka államban. A becsapódó meteor átmérőjét kosár és futball labda közöttire becsülték a szemtanúk. A becsapódást követően meteorzáport észleltek, amely látványos „tűzijátékot” okozott az alaszkai égbolton. Szakértők szerint a Föld ebben az időben haladt át a Taurid meteorrajon, s áthaladás során csapódhatott be egy kődarab.
• november 8.: 1781-ben ezen adták közre az első nyomtatásban is megjelent időjárási adat Budáról. Észlelő Weiss Ferenc volt, aki az észleléseket már 1780-tól megkezdte, de ekkor jelentette meg először.
• november 11.: Márton napja. A sok-sok „libás” népszokás mellett időjárás jóslási hagyománya is van ennek a napnak. Úgy tartják, hogy borús Márton, borús telet jelent, illetve Márton napi esőre fagy, szárazság következik. Ha Márton napján a lúd jégen jár, Karácsonykor sárban botorkál, s ha a körötte lévő napokon is napos az idő, ha „Márton nyara van”, akkor igen kemény hideg tél jön.
• november 12-25.: Átlagosan ezen időszakban következik be az első havazás hazánkban, míg a fővárosban átlagosan november 18-22. között hullik először hó.
• november 14-21.: Ekkor figyelhetőek meg a Leonidák-meteorraj hullócsillagai. A Leonida elnevezés onnan ered, hogy az Oroszlán (Leo) csillagkép irányából látható a meteorok érkezése. Intenzitása változó, attól függően, hogy a Föld épp napközelben van-e.
• november 19: Erzsébet megmutatja a decembert, ha ugyanis ezen a napon esik, akkor enyhe lesz a tél. S nem feledendő, ha „Erzsébet megrázza a pöndölyét”, azaz napján esik a hó, lészen hó karácsonykor is.
• november 20.: A Balaton legkorábbi befagyása. Zách Alfréd jegyezte fel, hogy 1914-ben ezen a napon már jég volt hazánk legnagyobb tavának felszínén.
• november 23.: 1977. november 23-án bocsátották fel a Meteosat-1 -et, az első európai meteorológiai műholdat. A műhold Afrika fölött, az Egyenlítő magasságában kering a Földdel együtt. Onnan készít képeket.
• november 25.: Katalin napja. Ilyenkor a néphagyomány szerint a lányoknak megjósolhatják a leendő férjük nevét. Ezen kívül sok helyen „Katalin ágat” tesznek vízbe, hogy Karácsonyra kizöldüljön. És természetesen időjósló hiedelmek is fűződnek a naphoz: „Ha Katalin kopog, Karácsony locsog”. Azaz a Katalin napi időjárással ellentétes idő lesz Karácsonykor.
• november 30.: András napja. Fehér András, rossz év, Víg András, víg év. Az András napján leszelt, besózott, a 12 hónapról elnevezett hagymakarikák kalendáriuma szerint azok a hónapok, amelyeken újév reggeléig elolvad a só, esősek lesznek majd.

Október a 2. őszi hónap a naptár szerint és az 1. teljes őszi hónap csillagászati szempontból. Időjárásunkban e hónapban már jelentős változások következnek be a nyári időszakhoz képest, igaz a hónap elején még jellemzőek a tipikus „vénasszonyok nyara” vagy más néven „indián nyári” napok.

A népi időjóslás szerint október, azaz Mindszent hava ha zivataros, hideg és szeles lesz a tél. S a jövő tavaszra is jövendöl: úgy tartják, hozzá hasonló lesz majd a március időjárása. Ha októberben még meleg van, annak a „böjtje” egy hideg februárral jön el, az októberi hideg szelekért viszont enyhe január fog kárpótolni.

Az elmúlt évtizedek tanúsága szerint ebben a hónapban jelennek meg jellemzően az első fagyos hajnalok, kezdetben csak talaj mentén, később már 2 méteres magasságban is. Egyre gyakoribbak a hajnali ködfoltok, melyek a hónap második felében már gyakran makacsan megmaradnak a délutáni órákig vagy esetleg egész nap. Feltehetőleg éppen ezek miatt, illetve amiatt, hogy ebben a hónapban már jóval többen és többet kényszerülünk sötétben közlekedni ez a hónap kiugróan magas baleseti statisztikával rendelkezik. Egy, az Országos Balesetmegelőzési Bizottság által készített statisztika szerint az október a legbalesetveszélyesebb hónap. Kétszer annyi baleset következik be általában, mint februárban, ami ugyanezen kimutatás szerint a legkevésbé balesetveszélyes.

Az éghajlati statisztikák szerint a jellemző minimum hőmérséklet 4 / 7 °C, míg a jellemző maximum hőmérséklet 15 / 18 °C, 26-48 mm csapadék hullik és a napsütéses órák száma 142-170 óra körül van összesen a hónap folyamán.

• október 4.: 1957-ben ezen a napon bocsátották fel az  1. mesterséges holdat,  a szovjet Sputnik1-et.  A műhold egy 56 cm átmérőjű, 83,6 kg súlyú gömb volt. Azon felül, hogy a technológia úttörője volt, ennek a műholdnak köszönhetjük a felső légköri rétegekről beszerzett első információkat, adatokat. Az eszköz 29,000 km/órával halad, így 96,2 percbe tellett neki a Föld megkerülése. 20.005 és 40.002 MHz-en sugárzott rádiójeleket, amit szerte a Földön foghattak az amatőr rádiósok is. A jelek sugárzása 22 napig tartott, amikor az energiaellátó elem kimerült. A műhold 1958 január 4-én érkezett vissza a légkörbe, ahol elégett a súrlódásnak köszönhetően. 60 millió km-t tett meg és 3 hónapot töltött a Föld körüli pályán.

  

• október 4.: 1582-ben október 4. után 15. következett. XIII. Gergely pápa  rendeletére  ekkor hajtották végre a naptárreformot, mert az addig  alkalmazott  Julianus-naptár már 10 napos késésben volt.
• október 6-20.: Átlagosan az első fagyos reggelek ezen időszakban következnek be hazánkban.
• október 6.: Legkorábbi hóesés, amit eddig hazánkban regisztráltak. 1936-ban Tolmácson esett a hó. Igaz, van egy korábbi dátum is, amiről 1948. augusztus 13-án készültek feljegyzések. Akkor ugyanis Zircen észleltek hószállingózást.
• október 6.: 1849. Aradi Vértanúk Napja. „Egész nap borús, ködös idő volt. De eső nem esett.” (történelmi feljegyzés)
• október 6-10: Draconidák meteorraj  hullócsillagai ekkor figyelhetőek meg, amennyiben tiszta az égbolt. A Nagy Göncölt megkeresve, kicsit még feljebb tekintve az égbolton található a Draco, azaz Sárkány csillagkép, ami kb. a hullócsillagok kiindulópontja.
• október 13.: 1869-ben ezen a napon  született Anderkó Aurél meteorológus, egyetemi tanár, feltaláló, az esőmérő szerkezet megalkotója.
• október 13.: A mérési statisztikák szerint ez a nap a legkisebb napi felmelegedés átlagos napja hazánkban. (1.2 C)
• október 15.: Teréz napja. Ez a nap sokfelé a szüret kezdete, elsősorban az erdélyi magyar borvidékeken, de Somló hegyén is, Egerben Teréz-szedés a neve.
• október 21.: Az Orionidák meteorraj csúcspontja. Ez a csillaghullás messze nem olyan látványos, mint az augusztusi, de a szerencsésebbek ilyenkor is megpillanthatnak egy-egy hullócsillagot. A csúcs általában 21-re esik, de október 20-24 között bármikor láthatunk hullócsillagot. A jelenség szabad szemmel is megfigyelhető, a legtöbbre éjfél és napfelkelte között számíthatunk, ebben az időben óránként 15-20 tűnhet fel. Nevét onnan kapta, hogy a legtöbb hullócsillagot a Földről nézve az Orion csillagképben lehet látni. Az Orion hajnalban a déli égbolt irányában, magasan a horizont felett látható.
• október 21.: Orsolya napja. A népi tapasztalás azt mutatja, hogy a tél milyenségét leginkább Orsolya árulja el. Ha ilyenkor szép az idő, akkor az karácsonyig meg is marad.
• október 26.: Dömötör napján ha hideg szél fúj, igen hideg lészen a tél is.
• október 28.: Hegyalján ilyenkor kezdték Tokajon a szüretet. A szüreti szokások a szőlőszedés utolsó napjához kapcsolódnak. Simon, Júda napja is szorosan kötődött a juhászélethez – mint az ezt megelőző Demeter-nap is. Ekkorra a nyájak behajtását mindenképpen be kellett fejezni. Amennyiben szép idő van e napon, akkor jó termésre van kilátás a következő évben.

Július hava nevét Julius Caesar -ról kapta. Caesar uralkodása alatt szervezték át az addig használt római-naptárat, vezették be a Julianus-naptárt megalapítva a 365 napos évet, 4 évenkénti szökőévvel. A naptárreformot megelőzően, a római-naptárban Július az ötödik hónap volt és ennek megfelelően latinul eredetileg Quintilis („ötös”) volt a hónap neve. Ősi magyar elnevezése: Áldás hava, míg a népi kalendárium Szent Jakab havának nevezi.

Az éghajlati statisztikák szerint a jellemző minimum hőmérséklet 13 / 15 °C, míg a jellemző maximum hőmérséklet 25 / 28 °C, 50-78 mm csapadék hullik és a napsütéses órák száma 255-293óra körül van összesen a hónap folyamán.

Július a nyaralók kedvence. Néha ugyan vannak borús, hűvösebb periódusok, általában azonban ilyenkor alakul ki a legmelegebb, tartósan napos, száraz idő, melyet ritkán szakít meg egy-egy heves vihar. Ezekről napjaink tudósításaiban gyakran úgy hallunk, mintha hatásai máskor még „soha meg nem történtek volna”, pedig… :

– Időszámításunk előtt 626. július, Konstantinápoly környéke: „katasztrofális aszály”.

– Időszámításunk után 718. július Konstantinápoly: a magdeburgi krónika szerint a cirkáló szaracén flottát szétszórta egy jégesővel is járó heves hóvihar.

– 933. július: Németországban fagyok és havazások.

– 1591. július 17. A nyugat-indiai orkánok egyike elpusztította annak a spanyol „aranyflottának” zömét, mely 77 vitorlásból állt és kincsekből megrakottan igyekezett Havannából Spanyolország felé.

– 1667. július 20. Brassó: nagy erejű felhőszakadás zúdult a városra. A várfalakat is leszakadásig alámosta az áradat.

– 1702. július 1. Pálóc: „nagy záporeső, hertelen az Szatthmári házába szállván az menkü 5 esztendős fiát, 18 esztendős legényét megütötte úgy hogy szörnyű halállal meghótak.”

– 1711. július 12. Barcaság: hatalmas vihar akadályozta meg a portyázó tatárokat abban, hogy megtámadják Brassó városát.

– 1781. július 3 – 9. Pozsony: „ már egy hete szörnyű lankasztó hőség, alig volt két – három grádus hijja, hogy el nem érte a vérnek természeti hévségét. A nagy hőség következtében több földmíves a szabadban hirtelen meghalt.”

– 1781. július 9.

Rozsnyó: „Tíz nap óta jégzivatarok váltakoznak. A tyúktojás nagyságú jég sok juhot vert agyon, a szénát elhordta a víz. „

Klenóc: „a villámcsapás okozta tűzvész következtében 7 ház égett le.”

Nagyszuha: leégett a falu.

Sopron, Nagymarton: „ július 15-én a villám a templom tornyát érte, 4 legény szörnyet halt és hármat holt elevenen vittek le onnan, egy közölük is rövidesen meghalt.”

Gomba: „A hirtelen jött hőség megszorította a búza szemét, sok kalászban igen kevés a szem.”

– 1781. júlis 6 – 8. Székesfehérvár: „Ezen a tájon olly hévség vagyon már két héttől fogva, hogy az aratásra kitódult munkások közül nem tsak számosan az hévségtől okozott betegség miatt haza verődni kénteleníttetnek, hanem két aszszony emberek déli nyugodalmakkor megfulladván el is temettettek.”

– 1783. július 27. Csallóköz: „Pozsonytól 2 mérföldnyire nagyot csattanván az ég, a mennykő a Dunába belé üte. Arra a víz úgy kezdett füstölögni, gőzölögni, mintha égett volna, olly magasra fellövellék s felemelkedék, hogy a mellette való erdőben lévő magas fákat is fellül haladná”.

–1784. július 4. Rózsahegy: egy villámcsapás felgyújtotta és elhamvasztotta a várkastélyt.

– 1785

július 5. Lőcse: „Még mindig hideg kárpátias időjárás, pusztító éjjeli fagyokkal az egész megyében.”

Július 17. Zágráb: „Hat nap óta állandóan esik, a hegyekben lévő tavak annyira megáradtak, végül a gátak megrepedtek, a víz benyomult a város házaiba, a lakók a felsőbb emeletekre menekültek.”

Július 20. Nagyszeben: „június eleje óta most vannak először meleg, napsütéses napjaink.”

Július 29. Kolozsvár: „hatalmas jégdarabok, 20 fiatal szarvasmarhát agyonvertek”.

– 1786. július, Pozsony: „Sok eső, a Duna hirtelen kilépett medréből.”

– 1787. július, Szatmár megye: „ a jégdarabok nagysága elérte a 4 fontot (2.24 kg), a legkisebbek is tyúktojás nagyságúak voltak.”

– 1790. július 27. Balázsfalva: „ egy szörnyű menydörgéssel jövő Zápor esső támoda,  a víz megnevekedvén minden halak vagy meg valának dögölve, vagy úgy elérzékenyedve, hogy minden bajoskodás nélkül lehet vala fogdosni. A bágyadt halak megint megfrissülének, ha más vízbe tétettek. Ennek itt azt az okát adják, hogy a ’Menkő’ a vízbe ütött vólna.”

– 1797. július 2. Debrecen, Hortobágy: „A nagy szárazság,  meleg,  hirtelen esőre, szélre, majd hóra váltott, emiatt sok állat elhullott, tsak a nyuhnyájból kb. 500 esett ki.”

– 1800. július Zimony: „A két hónapja tartó aszály miatt kútjaink kiszáradtak.”

Egyéb jeles napok Júliusban:

• 1888 július 1.: Magyarországon a szervezett időjárási prognózis szolgálat 1888-ban alakult meg az Országos Meteorológiai és Földdelejességi Intézet keretei között. Majd július 1-én készült el az 1. magyar meteorológus által kiadott előrejelzés.  A rendszeresen készülő időjárás előrejelzések alig egy év elteltével, 1889. Július 16 – ától megjelennek a fővárosi napilapokban, eleinte magyarul és németül, 1890-től csak magyarul.

• július 3.: 1981-ben ezen a napon II. János Pál pápa egy bizottságot hoz létre, melynek célja, hogy behatóan megvizsgálja az idők folyamán „Galilei-ügyként” emlegetett per problémakörét. Az egyház azért ítélte el a természettudóst az 1633-ban, mert felfedezése, miszerint a Nap körül kering a Föld és nem fordítva, szöges ellentétben állt az akkoriban elfogadott geocentrikus elmélettel, azaz, hogy minden a Föld körül kering. A bizottság munkája 1992-ben Galileo rehabilitációjával végződik. 359 évvel Galilei tárgyalása után, a pápa sajnálkozását fejezte ki a Galileit ért hátrányok miatt, és megsemmisítette az inkvizíció elmarasztaló ítéletét.

  

• július 5.: Sarolta napja. A néphagyomány szerint, ha ezen a napon esik, rossz lesz a diótermés.
• július 13.: Margit napja. A népi megfigyelések szerint Mérges Margit, vagy Pisis Margit többnyire esőt, zivatart hozott, ami ha bekövetkezett a későbbiekben is megzavarhatta az aratást újabb esőkkel. Medárdhoz hasonlatos 40-es napnak tartották/tartják, de kevésbé került be a köznyelvbe.
• július 15.: Kánikula napja. A kánikula kifejezést manapság már elsősorban az erős, fülledt melegre használjuk, pedig eredetileg nem is a hőmérséklettel, hanem a naptárral kapcsolatos jelentéssel bírt. Az ókorban római csillagászok megfigyelték ugyanis, hogy a Nagy Kutya csillagkép legfényesebb csillaga a nyár közepén (július második felében) egyszerre kel a nappal. Ez a csillag a Sirius, melyet neveznek Suthisnak, Kutyacsillagnak és Caniculának (kiskutya) is. Az ókori csillagászok úgy vélték, hogy a Sirius okozza a nagy nyári hőséget.
• 1976 július 23.: az 1. jégeső-elhárító rakéta telepítése a Tenkes-hegyen. 1990-ig alkalmazták. A rakétás jégeső-elhárítást során egy, a felhőbe lőtt rakéta segítségével érik el, hogy kisebb jégszemek alakuljanak ki benne. Modernebb változatában földi generátorokkal ezüstjodid molekulákat juttatnak a viharfelhőkbe, amivel csökkenthető a kialakuló jégszemek mérete, így jelentősen mérséklődik a jégverés által okozott kár. Az ezüstjodid kristályszerkezete hasonlít a jéghez, ezért a részecskék elősegítik a vízcseppek korábbi fagyását. Ennek következtében sokkal több, de sokkal kisebb jégszemek alakulnak ki a felhőben. A kisebb szemek lassabban esnek a talaj felé, hosszabb időt töltenek a melegebb hőmérsékleti tartományban, így akár el is olvadhatnak, mire a földre érnek, de mindenképpen kevesebb kárt tesznek, mint a nagyobb jégdarabok. A Dél-Dunántúlon jelenleg  is működő rendszer 1990-ben lett létrehozva.
• július 25.: Jakab napja. A népi időjóslás szerint esője kevesbíti a diót és a mogyorót, de egész télre is jövendöl: ha ezen a napon sok a felhő, sok lesz a hó, ha nagyon süt a nap, akkor télen nagy hideg várható, ha meg süt is, esik is, akkor enyhébb lesz a tél.
• július 31.: Ernő napja. Ez a nap is népi időjós nap. Ha esik, akkor enyhe tél következik.

Június 5. 1972 óta a környezetvédelem nemzetközi világnapja.

A környezetvédelmi világnap célja széles körben felhívni a figyelmet a környezetszennyezés következményeire, elősegíteni az együttgondolkodást és a közös cselekvést, terjeszteni a fenntartható fejlődés eszméjét. Ehhez kapcsolódó fő konkrét célkitűzések:

• energiatakarékosság, a helyi erőforrások minél szélesebb körű felhasználása
• a megújuló természeti források hasznosítása
• a szemét- és hulladékképződés csökkentése
• a környezetszennyezés megelőzése.

A 2020-as környezetvédelmi világnap házigazdája Kolumbia, hívó szava pedig „Time#ForNature„, azaz „Itt a Természet Ideje”. Legfontosabb üzenete, hogy a jelenleg kihalás szélén álló növény- és állatfajok száma eléri az 1 milliót. Sajnos ebben a kedvezőtlen folyamatban számos emberi tevékenység (túlfogyasztás, környezetszennyezés …) is közrejátszik, pedig az ember számára is elengedhetetlen a biodiverzitás, azaz a biológiai sokféleség megőrzése.

Az ENSZ Környezetvédelmi Programjának figyelemfelkeltő videója angol nyelven:

Csala Dénes, a SZÉKELYDATA blog szerzője átfogó kutatást végzett a népi időjóslások beválásáról. Örömmel olvastuk, hogy a kutató munkát az Eumet.hu oldalon található Jeles Napok gyűjtemény is segítette. Vajon napjainkban, a már saját bőrünkön is egyre jobban érezhető éghajlat változás korában is megállják a helyüket a népi megfigyelések?

Azoknak akiket csak az eredmény érdekel, a kutatás eredménye: a magyar népi időjóslatok sajnos csak egy kicsit jobbak a pénzfeldobásnál: az átlagos találati arány 56%.

Azoknak, akiket részletek is érdekelnek:

A kutatás során 50 magyar nyelvterületről származó mondást fordítottak le az adatok nyelvére és vizsgálták meg azok érvényességét. A jóslatokkal szembe állított mérési adatsort 10 erdélyi és 18 magyarországi településen elhelyezett időjárás-allomás adataiból rakták össze. Olyan állomásokat használtak, melyekről naponta legalább 4 érték, havonta legalább 6 nap és évente legalább 3 hónap rendelkezésre állt.

Az idősorok az 1950/70-es években kezdődnek és 2019-ig tartanak. Ez alapján egy népi időjóslat érvényességének megállapítására általában ~60 év és ~28 település → ~1680 adatpont állt rendelkezésre.

Minden jövendölés két részből áll: egy feltétel: “Ha Katalinkor kopog” – azaz ha november 25-én az átlagosnál hidegebb az idő, és egy jóslat: “Karácsonykor locsog” – azaz a december 24-27-i periódusban az átlagosnál melegebb idő várható. A kutatás során vizsgálták a jóslatban szereplő feltétel teljesülését, majd pozitív eredmény esetén a jóslat teljesülését.

Az adatokból összességében az olvasható ki, hogy a magyar népi időjóslatok sajnos csak egy kicsit jobbak a pénzfeldobásnál: az átlagos találati arány 56%. Természetesen a hagyományos tavasz, vagy őszkezdő napok jóslatai jönnek be a legnagyobb arányban, de a januári fagyjövendölések is 70% fölött teljesítenek.

Az ismertebb mondások az átlag fölött teljesítenek: Sándor, József, Bendek 65%-ot kap, Medárd 66%-ot, László 79%-ot, Szent Anna 75%-ot, Péter 68%-ot, Márton 62%-ot, Katalin 67%-ot.

A részletes eredményeket a SzékelyData blog olddalon olvashatják: A nagy népi időjóslás-teszt??️?️❄️

Itt az aktuálisan sokakat érdeklő karácsonyi témakörrel kapcsolatos 2 jóslat eredményeit osztjuk meg:

Az időjóslatok érvényességét két függőleges tengely segítségével mutatják be. Az első tengely a feltétel, a második tengely a jóslat teljesülését ábrázolja, éves bontásban.

A további 48 népi megfigyelés részletes adatait a cikkünk alapjául is szolgáló eredeti cikkben találják: SzékelyData – A nagy népi időjóslás-teszt??️?️❄️

A Nap napja minden évben, júniusban, a nyári napfordulóhoz legközelebbi vasárnapon van. 2018-ban ez június 24-re esik.

Az ünnep célja, hogy felhívja a figyelmet megújuló energiaforrásokra, azon belül elsősorban a napenergia hasznosítására. A Napenergia Társaság európai tagozatának felhívására első ízben 1994-ben rendezte meg A NAP NAPJÁt a Környezetünkért Egyesület, a Magyar Napenergia Társaság és a Főpolgármesteri Hivatal.

A Nap a Naprendszer központi csillaga. Körülötte kering a Föld, valamint a Naprendszerhez tartozó bolygók, törpebolygók, kisbolygók, üstökösök, stb. A Földtől körülbelül 150 millió km távolságra van, ami fénysebességgel 8,3 perc. A Nap tartalmazza a Naprendszer anyagának 99,8%-át, átmérője 109 földátmérő. 73,5%-ban hidrogénből áll, amely a központjában zajló magfúzió során héliummá alakul. Az ennek során felszabaduló, majd a világűrbe szétsugárzott energia nélkülözhetetlen a legtöbb földi élőlény számára: fénye a növények fotoszintézisét, hője pedig az elviselhető hőmérsékletet biztosítja. Éltető ereje miatt a Nap kiemelkedő kulturális és vallási jelentőséggel bír.[3] Fénye és hője mellett különböző tudományágak szempontjából is rendkívül fontos, mert bizonyos jelenségeket nem tudunk mesterségesen előállítani, csak a Napon megfigyelni. Ezek a tudományágak: plazmafizika, magnetohidrodinamika, atomfizika, részecskefizika.

Forrás: Wikipédia