Április 1-től viharjelzés

Közösen kapcsolta be a nagy tavakra telepített viharjelző rendszert Radics Kornélia, az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) elnöke és Tollár Tibor, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) vezetője a Közlekedéstudományi Intézet konferenciáján.

Tanka László, az OKF informatikai főosztályvezető elmondta, hogy a Balatonnál, három medencére osztva 30, a Tisza-tónál öt, a Velencei-tónál három, a Fertő-tónál pedig magyar területen egy viharjelző állomást működtet a katasztrófavédelem.

A balatoni viharjelző fényberendezések

Radics Kornélia azt hangsúlyozta, hogy a viharjelzés immár 82 éve működik a Balatonnál; az idén – prognózisuk szerint – az elmúlt évekhez képest nagyobb szélsebességre és erősödő viharokra kell számítani. A rendszer évi 7 hónapot üzemel, április 1-jétől október 31-ig.
siofokobszervatoirum
A jelenlegi riasztás kétfokozatú: 40 km/h szélnél első fokú, 60 km/h szélnél másodfokú. Az elmúlt évek 90 km/h feletti viharai tették szükségessé a következő, harmadfokú lépést, melyet jövőre léptetnek érvénybe. Ez a különösen veszélyes szelet fogja majd jelezni.

Forrás: MTI

Villám idény

Az elmúlt hetekben már jó pár villámlással is kísért zivatar kialakult hazánkban, villámlással járó viharokra Magyarországon elsősorban május közepétől augusztus végéig kell számítani. Ilyenkor fontos ügyelni az időjárási jelenség okozta károk és sérülések megelőzésére.

Hoffmann Ferenc   - ViharMagyarországon évente 20-40 embert ér villámcsapás, amelyek többsége nyílt területen következik be. Mivel a villámok a legkisebb ellenállású utat követik, így az élő szervezetek alacsony villamos ellenállásuk miatt potenciális veszélynek vannak kitéve. Egy kisebb villámcsapás által okozott áramütés is azonnali szívleálláshoz, halálhoz vezethet.
Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság ajánlásában azt tanácsolják, hogy villámláskor senki se maradjon nyílt területen, ehelyett autóba vagy épületbe húzódjanak be vihar idején. Ha ez nem megoldható, akkor se tartózkodjon senki vízben, hegytetőn, illetve magányos vagy erdőszéli fa közelében.
Mint írják, a természeti jelenség ellen elsősorban technikai eszközökkel lehet védekezni. Az épületekben szakszerűen kiépített villámvédelem, vagyis a villámhárító és a túlfeszültség-védelmi rendszer nagyfokú biztonságot nyújt a villámok közvetlen és közvetett hatásaival szemben – tették hozzá.

A villámcsapás veszélyei az emberi test számára:

A közvetlen villámcsapás leggyakrabban olyan személyeket ér, akik exponált helyen tartózkodnak, mint például:
• hegytetőn, hegygerincen,
• sík, szabad terepen,
• nagyobb vízfelületen.

Ilyenkor az ember a villámhárító szerepét tölti be, és magához vonzza a villámot. A közvetlen villámcsapás rendszerint halálos.

Az áramnak a testre gyakorolt hatása, a sérülés súlyossága függ az érintett testrésztől. Az egyik kéztől a szíven keresztül a másik kézig, vagy a fejtől a hátgerincen át a lábig átfutó, viszonylag gyenge áramütés lényegesen veszélyesebb, mint az egyik lábtól a medencéig, vagy a kéztől a vállig áthaladó, lényegesen erősebb áramütés.

Komoly veszélyt jelentenek még a közelben becsapott villám földáramai is.
Ha a villám a föld felszínét éri, az áram „megkeresi” a legkedvezőbb utat. Ezt a terepen nem mindig lehet könnyen megállapítani. Szilárd, nedves talajon rendszerint a felszínen fut végig úgy, hogy a rövid mélyedéseken inkább átugrik, és nem követi a talaj felszínét. Ha az emberi test képez hidat két ilyen pont között, akkor az áram átfut rajta.

Az emberi testen átfutó árammennyiség függ:

  • a felszínen áthaladó teljes áramerősségtől,
  • a testnek a felszíntől való szigetelésétől (bőr, ruházat, egyéb anyagok),
  • az érintkezési pontok távolságától (a távolsággal együtt növekszik a hatás).

A nedvesség a bőr ellenállását annak huszad részére csökkentheti (a száraz bőrfelület ellenállása kéztől kézig 100.000 Ohm, a nedves bőré 5.000 Ohm, vagy még kevesebb).

Teendők a villámcsapás elkerülése érdekében:

  • Kerüljük az exponált helyeket, például a hegycsúcsokat, hegygerinceket, vagy a szabad, sík területeket (villámhárítóként működnek).
  • Kerüljük a nedves talajt, patakokat, vízeséseket és azonnal hagyjuk el a vízfelületeket (villámhárítók, rövidre zárási lehetőség).
  • Kerüljük a kőomlás veszélyes csurgókat, szakadékokat (kőomlás, rövidre zárási lehetőség).
  • Ha gépkocsi áll a rendelkezésünkre, használjuk Faraday kalitkaként (az ablakokat zárjuk be, ne érintsük meg a fémrészeket) ez nyújtja a legnagyobb védelmet.
  • Kerüljük a kiugró sziklákat, magukban álló nagy sziklákat, kis odúkat és barlangokat (rövidre zárási lehetőség).
  • Csak akkor bújjunk mélyedésbe, ha az legalább 1,5 méter mély.
  • Csak akkor keressünk védelmet barlangban, ha abban a bejárattól, a tetőtől és a falaktól legalább 1,5 méter távolságra lehetünk.
  • Használjuk ki a fal által nyújtott védőzónát. A fal magassága legyen legalább a testhossz nyolcszorosa, a faltól való távolság pedig legalább egy testhossz.
  • Guggoljunk le (zárt lábakkal és térdekkel hogy csak egy ponton érintkezzünk a környezettel), lehetőség szerint 10-30 cm vastag szigetelőréteget téve a talpunk alá (ruha, esőköpeny, száraz kő).
  • Ha rendelkezésünkre áll alumínium mentőfólia, terítsük testünkre úgy, hogy az a talajjal ne érintkezzen. Kisegítő (gyenge) Faraday-kalitkaként működik.

Az emberi test elektromos ellenállása csekélyebb és felülete nagyobb, mint a fémből készült felszerelési és használati tárgyainké, így a villámhárító hatása nagyobb. Ezért nem szükséges megválnunk fémtárgyainktól, amelyek rendszerint fontos használati eszközök.

A villám nemcsak a földön álló tárgyakba csaphat be. A villámcsapások többsége nem is éri el a földfelszínt, hanem a légkörben játszódik le. Két tárgy között akkor üt át a villám, ha elektromos potenciáljuk különböző, mert a feszültség (potenciálkülönbség) miatt energia szabadul fel, ha a tárgyak között elektromos áram „közlekedik”.

Abból, hogy a repülőgép elektromos potenciálja jelentősen eltér a környezete potenciáljától, nagy baj származhatna. A gép előbb-utóbb találkozik valamivel, ami elektromos töltést cserél vele, s ez katasztrofális következményekkel járhat.

A repülőgép elektromos potenciálját tehát a környezete potenciáljához hasonló értéken kell tartani. Ezért vannak a szárnyak végén hegyes fémtüskék, amelyek a koronakisülés nevű jelenséget használják fel arra, hogy a nemkívánatos elektromos töltéseket a repülőgép mögé, a levegőbe „szórják szét”.

Minden „kóbor” töltés, amelyet a repülő a levegőhöz súrlódva, vagy a felhők mellett elhaladva felvesz, gyorsan a levegőbe kerül, így a gép elektromos potenciálja nem tér el jelentősen a környezete potenciáljától, és a repülő nem válik a villámcsapások célpontjává.
Kedvezőtlen esetben a repülőgépet is érheti villámcsapás, amely két másik tárgy között zajlik. A fémtüskék ilyenkor jelentősen csökkentik a közvetlen veszély kialakulását.

Forrás: OKF

Dunai árvíz 2013 (06.17. 11 óra)

AZ ORSZÁGOS MŰSZAKI IRÁNYÍTÓ TÖRZS KÖZLEMÉNYE

2013.06.17. 11.00 óra

Magyarország az árvízi védekezésben is jól teljesített: „Túl vagyunk a nehezén”

Orbán Viktor a Magyar Rádióban elhangzott szavai szerint: „Egy magabiztos és cselekvőképes ország nagyszerű teljesítménye volt a dunai árvíz elleni védekezés. Az árvízi veszélyt példátlan összefogással, jó szervezettséggel és szakértelemmel lehetett elhárítani, a védművek pedig állták a nyomást.”

A június 16-án, szombaton, Mohácson tartott sajtótájékoztatóján elmondta: Túl vagyunk a nehezén, nem veszítettünk emberéletet, komolyabb sérülés sem történt, és nincs tömeges kár”, most a helyreállítás a következő feladat. Hozzátette: A veszély elhárításához három dologra: összefogásra, jó szervezettségre és szakértelemre volt szükség.

A sajtótájékoztatón kiemelte: „Egész Magyarország nevében köszönetet mondhatok és köszönetet kell mondanom a vízügyi szakembereknek, hogy képesek voltak az árhullámot előre jelezni és a levonulásnál a szükséges szakmai információkat a védekezők számára rendelkezésre bocsátani.

A Duna fővárostól délre eső szakaszára kihirdetett árvízi veszélyhelyzet meghosszabbításához hozzájárult pénteken a parlament. Pintér Sándor belügyminiszter határozati javaslatát nagy többséggel fogadták el a képviselők. A kormány hétfőn Pest megyében az érdi, a ráckevei és a szigetszentmiklósi járás, Fejér megyében a martonvásári és a dunaújvárosi, Bács-Kiskun megyében a kunszentmiklósi, a kalocsai és a bajai járás, Tolna megyében a paksi, a tolnai és a szekszárdi, Baranya megyében pedig a mohácsi járás közigazgatási területére is kihirdette a veszélyhelyzetet. A kabinet erről szóló rendelete alapesetben 15 napig hatályos, ám a pénteki parlamenti felhatalmazással a veszélyhelyzet július 19-ig meghosszabbítható.

Jelenleg a Duna a magyarországi szakaszon végig apad, az árhullám tetőzése a szerbiai szakaszon jár.

A védekezés ütemezetten zajlik

Az OMIT – az Országos Műszaki Irányító Törzs szakembereinek irányításával az árhullám levonulását követő védekezés ütemezetten zajlik. A szakemberek az egységeket a tetőzés után várható árvízi jelenségek kezelésére. A gátak állapotát folyamatosan ellenőrzik, a kritikus helyeken meghozták a megfelelő intézkedéseket.

A legnagyobb vízállások – Mohács kivételével – mindenhol meghaladták a korábban valaha mért legnagyobb szinteket.

Bajánál a víz szintje tegnap estére a III. készültségi szint (900cm) alá süllyedt, ezzel a Duna hazai szakaszain már sehol sem észlelnek  III. fok feletti értéket. Paksnál mérnek I. fok, Baján és Mohácsnál mérnek II. fok feletti vízállásokat. Budapestnél ma reggel 560 cm-t észleltek.

A szentendrei mobilgát jún. 6-án délután

Kiemelt figyelem a védművek állapotára

A vízügyi szakemberek véleménye szerint továbbra is kiemelt figyelmet kell fordítani a védművek állapotára és a szükséges védekezési terv ellátására. A korábbi árhullámok tapasztalatai rámutattak, hogy a védekezési időszak egyik legfontosabb időszaka az apadás idejére tevődik, ugyanis ilyenkor a nagyrészt földből épült árvízi művek szilárdsága, állékonysága jelentősen csökken. A vízügyi szolgálat szakembereinek ennek megfelelően a fokozott megfigyelést és a beavatkozásokhoz szükséges erőforrások helyszínen tartását ebben az időszakban is biztosítani kell.

A mostani tapasztalatok alapján a Dunának, különösen a felső szakaszán jellemző önkormányzati védekezést új rendszerbe kell átszervezni. Az önkormányzat felkészültsége nem elégséges egy ilyen nagy víz kezelésére. A települések alapvédettségét meg kell oldani. Az ideiglenes művek tömege helyett állandó létesítmények alkalmazásával kell felkészülni az árvizek fogadására.

Légi felmérés

Befejeződött a dunai árvíz légi felmérése, amely az Országos Vízügyi Főigazgatóság megbízásából végzett repülőgépes felmérés mintegy 1250 km2 területet érintett a Duna teljes vonalában. A 2800 km-es repülési vonalhosszon 8600 felvétel készült.

A felvételezés felbecsülhetetlen információt jelent a hazai vízügy és katasztrófavédelem számára. A valaha mért legnagyobb dunai vízállás ugyanis olyan hidraulikai helyzetet teremtett, mely lehetővé teszi az árvízvédelmi művek állapotának értékelését. A töltések mentett oldalán megjelenő elöntések, telítettségi viszonyok speciális kamerákkal végzett felmérése értékes információkkal szolgál a töltésrekonstrukciós munkálatok tervezéséhez. A lézerimpulzusos magasságmérésekkel egybekötött felvételezés (5,8 milliárd magassági pontmérés!) a hullámtérnél, illetve az elöntéseknél szélesebb sávot érintett. Az így kapott nagy részletességű terepfelszín modellek jelenthetik az alapját a jövőbeni elöntés-szimulációknak is. A repülési feladatot a Károly Róbert Főiskola hajtotta végre. Az adatok feldolgozását, kiértékelést a Főiskola szakemberei megkezdték.

A legnagyobb árhullámok tetőzésének rögzítése és utólagos magassági bemérése megalapozza a védekezés, töltésfejlesztés tervezését. A vízügyi szakemberek a jelenlegi nagy dunai árvíznél – ahogy a többi folyó nagy árvizeinél is – folyamatosan bejelölik a tetőző vízszinteket és ezek a munkák már most is zajlanak. A mérés mintegy 700 kilométert érint, közel ezer jelöléssel. A rögzítést követően azonnal megkezdődött a pontok magasságának bemérése, a legkorszerűbb geodéziai GPS technikával.  A beméréshez közel 1500 kilométert kell összességében bejárni.

Folyamatos tájékoztatás

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság által működtetett www.vizugy.hu internetes oldal a RENDKÍVÜLI HÍR/RÉSZLETEK rovatban folyamatosan közli az aktuális árvízi információkat. A napokban ugrásszerűen megnövekedett forgalom zavartalanságát a honlap működtetői a szerverkapacitás bővítésével, a technikai háttér megerősítésével biztosítják. A lakosság számára fejlesztett térképes árvízi tájékoztató, az ÁRVÍZ 2013, androidos alkalmazással is elérhető.

A legfrissebb árvízi adatok a Dunán – 2013. június 17. 10.00 óra

Állomás Aktuális vízállás (cm) Mértékadó tetőzés magassága (cm) Mértékadó tetőzés időpontja Eddigi legnagyobb vízszint (cm) Az eddigi  legnagyobb vízszint éve
Nagybajcs 466 907 cm jún. 7. 21:00-tól jún. 8. 05:00-ig 872 2002
Komárom 459 845 cm jún. 8. 17:00-23:00 802 2002
Esztergom 452 813 cm jún. 9.
04:00-07:00
771 2002
Nagymaros 399 751cm jún. 9. 13:00-16:00 714 2006
Budapest 559 891 cm június 9. 20:00-tól jún.10. 03:00-ig 860 2006
Dunaújváros 476 755 cm június 11. 01:00 742 1965
Dunaföldvár 460 721 cm június 11.

04:00-11:00

703 1965
Paks 671 891 cm június 11. 07:00-16:00 872 1965
Dombori 757 916 cm június 11. 18:00-tól jún. 12.  03:00-ig 894 1965
Baja 881 989 cm június 12. 05:00 976 1965
Mohács 897 964 cm június 13. 03.00-12.00 984 1965

Jelenleg 707,7 km töltésen van árvízvédelmi készültség Magyarországon.

Országos Műszak Irányító Törzs

Országos Vízügyi Főigazgatóság

Internet: www.vizugy.hu

05.17. Mintegy száz riasztást kaptak a tűzoltók

Az országon pénteken végigsöprő zivatarral összefüggésben mintegy száz esethez riasztották a tűzoltókat – közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság helyettes szóvivője szombat reggel az MTI-vel.

Hajdu Márton azt mondta: a legtöbb esetben a viharos szél által leszakított faágak, kidőlt fák miatt hívták a tűzoltókat, de sok helyen okozott problémát a hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadék is.
A Baranya megyei Babarcon és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Szentistvánon kitelepítésre is szükség volt. Az utóbbi településen volt a legkritikusabb a helyzet, ahol összesen 17 házban keletkezett kár a vihar következtében.
Számos helyen jelenleg is dolgoznak a katasztrófavédelem tűzoltó egységei – tette hozzá az OKF helyettes szóvivője.

Forrás: MTI