tavasz | Eumet.hu – Időjárás-előrejelzés

Megérkezett az első fekete gólya a Gemencbe

fgMegérkezett az első fekete gólya a gemenci erdőbe, a fokozottan védett faj webkamerán keresztül is követhető hímjét hétfő reggel észlelték a szekszárdi erdészet keselyűsi részén – közölte a gemenci erdőgazdaság az MTI-vel.

A fekete gólyák általában március közepén térnek vissza Magyarországra, a most megjelent hím idén is korábban érkezett a szokásosnál – mondta Kovács Gábor, a szekszárdi erdészet vezetője. Arra számítanak, hogy hamarosan a tojó is megjelenik a keselyűsi fészeknél.
A gólyapár életét 2013 óta az erdőgazdaság honlapján – www.gemenczrt.hu – webkamerán is figyelemmel lehet kísérni, a kamerát a Gemenc Zrt. a Duna-Dráva Nemzeti Parkkal, a Magyar Madártani Egyesülettel együttműködve helyezték el a keselyűsi erdészház mellett álló fákon. A megfigyelés első évében a gólyapár fiókái a hűvös tavaszi időjárás miatt elpusztultak, 2014-ben azonban sikeres volt a költés, a gólyapár három fiókát nevelt fel – mondta az erdészetvezető.
A most elsőként érkező hímet 1999-ben gyűrűzték meg Bogyiszló térségében, és 2000-ben, majd tíz év elteltével Izraelben sikerült azonosítani; a telet valószínűleg Afrikában, az Egyenlítő környékén töltötte, vonulása során érinthette többször a Közel-Keletet.
A fekete gólyák első fiókái május elején kelnek ki, kirepülésük július közepén megkezdődhet, de zömmel augusztus első harmadában zajlik. Ezután néhány hetet a fészkelőhely közelében tartózkodnak, majd útra kelnek. Fő vonulási útvonaluk a Gibraltári-szoroson, illetve a Boszporuszon át vezet.
Magyarországon az 1990-es évek közepe óta 150 párról 300-ra nőtt a fekete gólyák száma. A faj legsűrűbb hazai állománya a Duna mentén, a Gemenc Zrt. területein található. Kovács Gábor arról számolt be, hogy Bogyiszló térségétől a déli országhatárig húzódó élőhelyükön legutóbb 82 fészket számoltak össze, amelyekből 26 volt foglalt. A fészkek egy része azonban nehezen közelíthető meg a gólyák megzavarása nélkül – jegyezte meg. A faj becsült gemenci állománya 45-50 párra tehető.

Forrás: MTI

2015 első gólyája

Megjött az első gólya, megjön-e a tavasz is?

Ugyan még februárt ír a naptár, de az időjárás szinte egész télen enyhén alakult. Igaz épp a dunántúli tájakon hullott a legtöbb hó eddig és a hőmérsékletek is ebben az országrészben maradtak gyakrabban fagypont alatt, mégis ide tért haza, vissza az első gólya. Legalábbis a Facebook tanulsága szerint.

golya
Egy szombathelyi lakos kapta lencsevégre a Petőfi utcában a képen látható gólyát szombaton, azaz február 21-én este.

 

Forrás: www.nyugat.hu

Rekordkorán lehet meggyet és cseresznyét szüretelni az idén

Az enyhe tél miatt egy hónappal korábban borultak virágba a gyümölcsfák, így az idén rekordkorán lehet majd meggyet és cseresznyét szüretelni – közölte a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) gyümölcstermesztési kutatóintézete.

Évtizedek óta nem volt példa arra, hogy Húsvét előtt szinte valamennyi hazai gyümölcsfajtánál bekövetkezzen a teljes virághullás. Idén azonban az extrém enyhe téli időjárásnak köszönhetően a szokásosnál közel egy hónappal korábban indultak virágzásnak a fák – áll a közleményben.
A kutatóintézet munkatársai szerint általánosságban remek termés ígérkezik a korai tavasz miatt, mindössze a májusi fagyosszentek okozhatnak kárt az előre tolódott érési időszak miatt, az akkor már borsónyi méretű gyümölcsökben.
Míg tavaly a későn beköszöntő tavasz adott okot aggodalomra a hazai gyümölcstermesztésben, most a jó idő miatti korai virágzás okozhat esetleges problémákat a szakemberek szerint.
A közlemény idézi Apostol Jánost, a NAIK gyümölcstermesztési kutatóintézetének tudományos főmunkatársát, aki elmondta: négy évtizedre visszamenőleg mindig húsvétkor szoktak virágozni a cseresznye- és meggyfák. Most azonban az enyhe tél miatt a legkorábbi cseresznyefajta, a Rita már március 25. környékén virágzásnak indult, így meleg idő esetén már május elején lehet majd szüretelni. A cseresznye és a meggy már közel jár a teljes virághulláshoz, ahogyan a szilva és az alma is – tette hozzá.
A szakember kiemelte, hogy április közepéig a cseresznye 90, a meggy 70 százaléka virágzott el, de a mandula- és kajszibarackfák is nagyon hamar virágba borultak. Az őszibarack a teljes virágzása végén van, az alma még most is virágzik, és a héten már a birs és naspolya is megindul.
A szakemberek bizakodóak a termés mennyiségét és minőségét illetően, ugyanis idén a méhek gond nélkül végezhették munkájukat. A tavalyi későn jött tavasz miatt ugyanis akkor szinte egyszerre indultak virágzásnak a gyümölcsfák, s ez jelentősen megnehezítette dolgukat.

Forrás: MTI

Korán indult a pollenszezon – közeledik a tavaszi csúcsidőszak

Szokatlanul korán indult a tavaszi pollenszezon, a természet több héttel előrébb tart az ilyenkor szokásosnál. A mogyoró, az éger, valamint a ciprus- és tiszafafélék pollenszórása már január elején elkezdődött, ezekben a napokban pedig már hét-nyolc allergén fa virágzik egyszerre. A pollenszezon kezdeti szakaszát elsősorban a megelőző tél időjárása és az aktuális hőmérséklet határozza meg. A tavasszal virágzó fáknak szükségük van a téli fagyra – ha ez elmarad, virágzásuk a magasabb hőmérséklet hatására hamarabb elindul, azonban pollenszórásuk visszafogottabb lesz. Az Országos Környezetegészségügyi Intézet (OKI) megfigyelései szerint úgy tűnik, hogy ez egyre gyakrabban fordul elő, ami összefügg a globális felmelegedéssel

A 2013/2014-es tél – a megelőző évekhez hasonlóan – enyhe volt, így a mogyoró, az éger, valamint a ciprus- és tiszafafélék már január elején virágozni kezdtek. Január végén, február elején a fagyos időszak átmenetileg visszavetette virágzásukat, de pollenszemeik alacsony koncentrációban ekkor is folyamatosan jelen voltak a levegőben. Az ezt követő felmelegedéssel erősödött a pollenterhelés, és elkezdődött a juhar, a szil, sőt a kőris virágzása is, mostanra pedig már a nyár és a fűz is elkezdte szórni a pollenjeit.

A mogyoró pollenkoncentrációja jellemzően alacsony-közepes volt, ezzel alatta maradt a tavalyi értékeknek. Virágzása valószínűleg hamarosan véget is ér. Az éger, valamint a ciprus- és tiszafafélék virágporának mennyisége azonban az elmúlt hetekben többször elérte a magas, sőt a nagyon magas szintet is. Az OKI Aerobiológiai Monitorozási Hálózatának friss mérési adatai szerint jelenleg is ezek a domináns allergének, koncentrációjuk magasabb, mint tavaly ilyenkor. A kőris és a nyár pollenszórása a múlt héten indult el igazán, csúcsidőszakuk az elkövetkező hetekben várható.

Az elmúlt évben a tavaszi pollenszezont jelentősen befolyásolta, hogy március közepén hirtelen erős hidegfront tört be a Kárpát-medencébe: a hóvihar gyakorlatilag hetekre megszakította a virágzást. Ha idén nem történik hasonló szélsőséges időjárási esemény, illetve nem lesz tartósan csapadékos az idő, akkor a legtöbb fa pollenterhelése várhatóan a tavalyinál erősebb lesz. Amennyiben a korán kezdődött tavaszi felmelegedés tovább folytatódik, az egyébként később, áprilisban virágzó fajok pollenszórása is előbb kezdődhet. Ilyenek a nyír, a gyertyán, a tölgy, a fenyőfélék, a bükk, a dió, a platán és az eperfafélék. A tavaszi szezon csúcsidőszakában egyszerre akár 15 különböző fafaj virágpora is jelen lehet a levegőben, melyek közül több 3 csillagos besorolású, vagyis erős allergénnek számít. Az átlagos napi pollenkoncentráció értékek ebben az időszakban még a parlagfű szezonra jellemző napi átlagértékeket is meghaladják. Fontos kiemelni azt is, hogy a tavaszi csúcsidőszak vége összeér az erős allergénnek (4 csillagos) számító pázsitfűfélék virágzásának kezdetével, amire az idén szintén korábban kell számítani.

A sokféle allergén együttes jelenléte és a magas koncentráció értékek miatt ez az időszak is nagyon megterhelő az allergiás betegek számára. Akik valamelyik tavaszi fa virágporára érzékenyek, készüljenek fel a tavaszi csúcsidőszakra, ha szükséges, kérjenek tanácsot kezelőovosuktól. Az Országos Környezetegészségügyi Intézet Aerobiológiai Monitorozási Hálózatának mérési adatai, az aktuális pollenhelyzet térképes és szöveges formában is folyamatosan nyomon követhető az oki.antsz.hu, a www.antsz.hu és a www.facebook.com/tisztiorvos internetes oldalakon.

Az OKI – egy nemzetközi együttműködés részeként – az idén is elindítja az allergiások számára az úgynevezett Pollen Napló szolgáltatást. A Pollendiary címen elérhető weblapon egy gyors regisztrációt követően az allergiások személyre szabott, hasznos információhoz juthatnak tüneteik és a pollenkoncentráció összefüggéséről. Ennek segítségével követhetik, hogy a lehetséges tünetek hogyan függnek össze azzal a légköri pollenkoncentrációval, amit adott időszakban a tartózkodási hely közelében mértek.

Országos Környezetegészségügyi Intézet
ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatala

A Dunán 2013. tavaszán várható vízállások

Országos Vízügyi Főigazgatóság

Országos Vízjelző Szolgálat

TÁJÉKOZTATÓ

a Dunán 2013. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

1. AZ ŐSZ ÉS A TÉL FOLYAMÁN A VÍZGYŰJTŐRE  HULLOTT  CSAPADÉK

A 2012. november 1-től 2013. február 28-ig terjedő időszakban a Duna nagymarosi vízgyűjtőjén a rendelkezésre álló csapadék adatok alapján a lehullott csapadék összege 272 mm-re adódott. Ez az érték meghaladja az elmúlt 27 év átlagát (230,6 mm), annak 118 %-a. Az 1. ábrából kiderül, hogy a legcsapadékosabb hónap a január volt, de decemberben és februárban is az átlagot meghaladó csapadék esett, és a novemberi mennyiség is alig maradt el a sokéves átlag értékétől. A 2. ábrán látható, hogy az idei csapadék mennyisége jelentősen felülmúlja a tavalyi, és az utóbbi pár év értékeit is.

Összességében elmondható, hogy a mögöttünk levő téli időszakban a Duna nagymarosi vízgyűjtő területén az átlagosnál mintegy 18 %-kal több csapadék hullott.


2. AZ ŐSZI ÉS A TÉLI IDŐSZAK HŐMÉRSÉKLETI VISZONYAI

A Duna nagymarosi vízgyűjtőjének hőmérsékleti viszonyait a lefolyási viszonyok alakításában jelentős szerepet játszó részvízgyűjtők havi középhőmérsékletének területi átlagértékeivel, valamint a sokéves átlag értékeivel (zárójelben) jellemeztük (1. táblázat):

Az 1. táblázatból látható, hogy a Duna nagymarosi vízgyűjtő területén a november az átlagosnál melegebb volt, decemberben pedig a Felső – Duna vízgyűjtő kivételével átlag alatti hőmérsékletek alakultak ki. A januári középhőmérsékletek minden részvízgyűjtőn átlag körüliek, míg a február a Felső – Duna, az Inn és a Traun – Enns vízgyűjtőn az átlagosnál jóval hidegebbnek, a Morva és a Vág vízgyűjtőjén átlagosnak bizonyult.

Összességében megállapíthatjuk, hogy a Duna nagymarosi vízgyűjtő területén a téli időszak elején, novemberben az átlagnál melegebb volt, decemberben és januárban hőmérsékletek az átlagos értékek közelében alakultak, a februári hőmérsékletek a nagyon hideg tavalyi értékekhez képest kevésbé voltak alacsonyak, de idén is mindenhol jelentősen elmaradtak az ilyenkor megszokott értékektől.

3. A VÍZGYŰJTŐN 2013. MÁRCIUS 1-JÉN HÓ ALAKJÁBAN TÁROLT VÍZKÉSZLET

A Duna nagymarosi vízgyűjtő területén a hóban tárolt vízkészlet értékét mintegy 120, túlnyomórészt bajor és osztrák meteorológiai állomás hóvastagság, illetve hóvízegyenérték adatai, valamint a rendelkezésre álló meteorológiai adatokból, az orografikus hatások figyelembevételével számított mintegy 2300 hóvastagság és hóvízegyenérték adat alapján határoztuk meg.

A hóban tárolt vízkészlet elmúlt téli menetvonalát a 3. ábrán ábrázoltuk, a sokéves átlaggal és a szélsőértékekkel együtt.

A 3. ábrán látható, hogy a hóban tárolt vízkészlet mennyisége a téli időszakban a sokéves átlag fölött maradt. A december – február időszak jelentős, átlag feletti csapadéka és hideg időjárás folyamatos hófelhalmozódást eredményezett. Csak december közepén és február elején volt némi olvadás. A hókészlet mennyisége február 25-én elérte a 16.5 km3-es értéket, mely a sokéves maximumot is meghaladta.

A 2. táblázatban a Duna nagymarosi vízgyűjtő területén felhalmozódott hóban tárolt vízkészlet 2012. március 1-jén érvényes értékét 500 m-es magassági bontásban tüntettük fel.

A hóban tárolt vízkészlet március 1-jei értéke 15,8 km3, ez az utolsó 22 év hasonló időpontbeli maximális értékének (16,74 km3) a 94 %-a, a minimális értéknek (4,38 km3) a 360 %-a, a sokéves  átlag értékének (10,15 km3) pedig a 155 %-a. A hóban tárolt vízkészlet március 1-i értékét a 4. ábrán a sokéves átlagértékkel együtt, az 5. ábrán pedig az elmúlt 5 év hasonló adataival ábrázoltuk. Az ábráról leolvasható, hogy a mögöttünk hagyott télen felhalmozódott hóban lévő vízkészlet jelentősen meghaladja az elmúlt évi értékeket.

4. A TAVASZI IDŐSZAKRA VONATKOZÓ HIDROLÓGIAI ELŐREJELZÉS

A március 1-jén rendelkezésre álló hosszú-távú meteorológiai előrejelzések szerint Magyarország területén a március átlagos hőmérsékletűnek és az átlagosnál szárazabbnak ígérkezik. Az április átlagos hőmérsékletű és átlagosan csapadékos, míg a május átlagosnál kissé melegebb, és szárazabb lesz.

A március első dekádjára vonatkozó középtávú mennyiségi csapadék és léghőmérséklet előrejelzés a lefolyás szempontjából fontos területeken, területi átlagban 10-20 mm csapadékot jelez, mely jellemzően a dekád második felében fog leesni. A hőmérsékletek a dekád elején fagypont körüliek, a dekád közepén viszont jelentős felmelegedés várható, majd a dekád végén ismét lehűlés következik. További havazás jellemzően csak a vízgyűjtő magasabban fekvő területein várható a dekád végén, az alacsonyabban fekvő területeken a csapadék eső formájában valószínűsíthető. Márciusban jellemzően folytatódik a február közepén elkezdődött lassú hóolvadás.

A fenti meteorológiai előrejelzéseket figyelembe véve készítettük el előrejelzéseinket a Duna budapesti szelvényére. Az eredményeket a 3. táblázatban láthatjuk.

A Duna budapesti szelvényére vonatkozó maximális vízállás előrejelzett értékeit a fenti három hónapra a 6-8. ábrán ábrázoltuk, az elmúlt 5 évben észlelt hasonló értékekkel együtt.

Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a mögöttünk álló, az átlagosnál csapadékosabb, februárban az átlagosnál hidegebb téli időszak végén, a Duna nagymarosi vízgyűjtő területén felhalmozódott hóban tárolt vízkészlet értéke jelentősen meghaladja a sokéves átlag értékét. Március első dekádjának második felében várhatóan folytatódik a lassú olvadás. Amennyiben az átlagosnál kissé szárazabb és az átlagos vagy az átlagosnál kissé magasabb hőmérsékletű tavaszra vonatkozó előrejelzések beválnak, jelentős árvédelmi intézkedéseket szükségessé tevő (és számottevő hóhányaddal rendelkező) árhullám kialakulására inkább csak akkor kell számítani, ha hosszú hóolvadás mentes időszakot hirtelen felmelegedés, és jelentős mennyiségű csapadék követ. Kisebb, a budapesti alsó rakpart szintjét megközelítő, esetleg azt meghaladó vízszintemelkedés kialakulására leginkább március második felében vagy áprilisban mutatkozik esély.

A jelenlegi helyzet alapján tehát a tavaszi hónapokban egy jelentős dunai árhullám kialakulásának az esélye csak kevéssel nagyobb az átlagosnál. Az olvadás megindulásának nagymérvű késlekedése, illetve az olvadással egyidejű nagymennyiségű csapadék előfordulása esetén akár árvédelmi intézkedéseket igénylő helyzet is előállhat. A budapesti alsó rakpartokat megközelítő, esetleg azt meghaladó vízszintemelkedés kialakulására leginkább március végén, április elején számíthatunk.

Jelen tájékoztató ugyan a Duna lefolyási viszonyait elemzi, de a kialakult helyzet mindenképpen indokolja, hogy röviden foglalkozzunk a Dráva-Mura vízrendszerével. Itt ugyanis, elsősorban a Dráva vízgyűjtőjének felső területein, az elmúlt 25 év legnagyobb hóban tárolt vízkészlete (az őrtilosi szelvényre vonatkozóan mintegy 5,3 km3, ebből a Mura vízgyűjtőjén 1,3 km3) halmozódott fel. (A hóban tárolt vízkészlet elmúlt téli menetvonalát a 9. ábrán ábrázoltuk, a sokéves átlaggal és a szélsőértékekkel együtt.)

A fentiek miatt a Dráva-Mura vízrendszerén egy, a tavaszi időszakban kialakuló jelentős árhullám esélye az átlagosnál mindenképpen jóval nagyobbnak nevezhető. Hosszabb, akár több hetes, igen magas mederteltségű időszak kialakulása valószínűsíthető. Az olvadás megindulásának nagymérvű késlekedése, illetve az olvadással egyidejű nagy mennyiségű csapadék előfordulása esetén azonban szélsőséges vízszintemelkedések kialakulásának a lehetőségével is számolni kell.


Forrás:

Spitzerné Farkas Márta

vízjelző referens

Budapest, 2013. március 2.

Másodfokú a belvízvédelmi készültség a Kis-Balaton térségében

Másodfokú a belvízvédelmi készültség a Kis-Balaton térségében, az alacsonyan fekvő területekről naponta 150 ezer köbméter vizet szivattyúznak át – tájékoztatta a Kis-Balaton Üzemmérnökség vezetője kedden az MTI-t.

Laki István közölte: a Kis-Balaton vízszintje a hóolvadás és az esőzések hatására jelentősen nőtt. A belvíz a Nagykanizsa-Budapest vasútvonalat is érinti; Sávoly és Főnyed térségében emelkedik a vízszint, ezért a vasúti töltés védelme érdekében ezen a szakaszon folyamatosan szivattyúzzák a vizet.
A belvíz lakott területeket nem veszélyeztet, de Zalaapáti környékén a mezőgazdasági területeket, szántókat, legelőket, erdőket elöntötte a víz.
A térségben kilenc szivattyútelep üzemel, a vizet a hévízi, keszthelyi öblözetben található vízelvezető csatornába, a Zala folyóba és a Kis-Balatonba szivattyúzzák.
Laki István szólt arról is, hogy a hóolvadás után a Zala folyón kisebb árhullám, másodpercenként 25 köbméter víz érkezik, ami befolyásolja a Kis-Balaton vízszintjét.
A Kis-Balaton térségében január közepe óta elsőfokú belvízvédelmi készültség volt érvényben. Az eltelt egy hónap alatt 3,5 millió köbméter vizet emeltek át az elektromos szivattyúkkal az alacsonyan fekvő területekről.

Forrás: MTI

Megérkezett az első gólya

Megérkezett hétfő reggelre az első gólya az országba, ezúttal is a Veszprém megyei Tüskevár községbe – tájékoztatta Molnár Levente polgármester az MTI-t hétfőn.

Legalább tíz éve mindig februárban, még tél idején tér vissza a Kossuth utca 9. előtti villanyoszlopon található fészkébe a gólya – tette hozzá. A feltehetően hím madár nagyon jól tűri az emberek közelségét. Élelmet a behavazott földeken még nehezen talál, de éhen halni nem fog, mert a helyiek etetik – jegyezte meg. Hozzátette, hogy a gólya tavaly áttelelt Tüskeváron.
Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület társadalmi kapcsolatokért felelős igazgatója szerint az elmúlt években egyre gyakrabban találkoztak áttelelő fehér gólyákkal Magyarországon. A fokozottan védett fehér gólyából – természetvédelmi értéke 100 ezer forintra tehető – Magyarországon mintegy ötezer pár lehet.
A gólyák legjellemzőbben emberi környezetben fészkelnek. Valaha magas fákra, később kéményekre, itt-ott templomtoronyra, ma leginkább oszlopokra építik fészküket, amelynek helyét mindig vizes élőhelyek közelében választják meg. A nedves réteken, tarlókon keresgélnek nagyobb rovarok, ebihalak, békák után, de elfogyasztják az apró rágcsálókat, halakat, kígyókat is.

Forrás: MTI

Mackófesztivál

Játszóházzal, mézkóstolóval, látványetetésekkel és különleges állatbemutatóval várja a medvék és rokonaik iránt érdeklődő vendégeit a Fővárosi Állat- és Növénykert a hét végén, péntektől vasárnapig.

A Mackófesztivál keretében kerül sor február 2-án délelőtt 10 órakor a medveárnyék-észlelésre is. A népi megfigyelések szerint ugyanis ennek a napnak az időjárásából messzemenő következtetéseket lehet levonni arról, hogy meddig tart a tél, és milyen idő várható az elkövetkező hetekben. A hagyomány ráadásul ezt a medvék ébredéséhez köti, így azt kell megfigyelni, hogy van-e, vagy nincs árnyéka a barlangjából előjövő medvéknek. Ha február 2-án jó idő van, a medve meglátja az árnyékát és attól megijedve “visszabújik barlangjába”, azaz a tél elhúzódását vetíti elő. Ha azonban nem látszik az árnyéka, borongós, hideg idő van, a téli hideg már nem tart sokáig.

Valójában a medvék nem úgy alszanak téli álmot, mint például a denevérek, mormoták, pelék vagy sünök. Az európai barnamedvék – elsősorban a hozzáférhető táplálék szűkössége miatt – télen kevésbé aktívak, mint a tavasztól őszig tartó időszakban. A téli nyugalmi időszak a tél elején kezdődik, és a helyi viszonyoknak megfelelő ideig tart (a melegebb vidékeken el is maradhat). A nyugalomra vonuló medve odút ás, majd száraz növényekből bealmol magának. A nyugalmi időszakban azonban nem hibernálódik, és gyakran felébred, ezért ez nem is igazi téli álom, mint a fentebb említett állatok. A szűkösebb téli időszakban testsúlyuk jelentősen (akár a negyedével is) csökken, ezért tavasszal igyekeznek mielőbb regenerálódni. Az állatkerti medvéknek viszont nincs ilyen gondjuk, hiszen télen is gondoskodnak a takarmányozásukról.

Az észak-amerikai legendákban a medve szerepét a mormota vette át. Ez a hagyomány vélhetően az európai bevándorlókkal került az óceán túlpartjára, és olyannyira mély gyökeret vert, hogy arrafelé február másodikát az erdei mormota napjának (Groundhog Day) nevezik.

Az észak-olaszországi néphitben a medve mellett a farkas is megkapta a „meteorológiai előrejelző” szerepét, amely szokás minden bizonnyal a rómaiak Lupercalia ünnepével függ össze. Ezt az ókori itáliaiak február 14-én tartották, s e pogány ünnepen a természet megtisztulását és a rómaiak szent farkasát emelték a középpontba.

Forrás: MTI

Korábban nyíltak az első hóvirágok Szegeden

A tavasz első hírnökei megjelentek Szegeden is: a viszonylag enyhe januári időnek köszönhetően pár héttel korábban a megszokottnál, városszerte kibújtak a hóvirágok.

Még hullott a hó és pár napja a hőmérő higanyszála is 0 fok alá szállt, de a tavasz hírnökének tartott hóvirág már bátran előbújt a földből. A gyönyörű fehér növényt városszerte láthatjuk a parkokban és a kertekben is, hogy a hófoltok közül elsőként adjanak hírt a természet újjáéledéséről. A képen láthat kis növényt egyik olvasónk fotózta le a Csaba utcában található kertjében.

Februártól áprilisig találkozhatunk a hóvirággal, lombfakadás előtt virágzik, amikor még elegendő fény jut a talaj felszínére. Sokáig a nőnapi köszöntés egyik szimbólumának számított, 2005 óta azonban eltűnt a virágárusok portékái közül: védetté nyilvánították, természetvédelmi értéke tízezer forint.

Forrás: Szegedma.hu

1999 óta a leghidegebb március

A globális hőmérsékleti átlag alapján a 2012-es március 1999 óta a leghidegebb március volt, de még így is a 16. legmelegebb márciusról beszélhetünk az 1880-as évig visszanyúló statisztikai adatbázis alapján.
A sarki jégtakaró mérete az átlagos alatt maradt, de 2008 óta mégis a legnagyobb volt és az elmúlt évtizedhez viszonyítva is az egyik legnagyobbnak mondható.

A La Niña hatás tovább gyengült, ahogy a Csendes Óceán egyenlítő környéki víztömegének hőmérséklete fokozatosan emelkedett az elmúlt 2 hónapban. Az amerikai Nemzeti Éghajlati Adatközpont (NOAA) előrejelzése szerint 2012 április végére a La Niña hatás teljesen megszűnik.

Globális hőmérsékleti információk:

  • A globális, szárazföldi és óceáni összevont átlaghőmérséklet 2012 márciusában 13.16°C fok volt. Ez a 16. legmagasabb érték az 1880 óta gyűjtött adatokhoz képest, de 1999 óta a legalacsonyabb hőmérséklet, és 0.46°C-al a 12.7°C-os 20. századi átlag fölött volt.
  • A globális, szárazföldi átlaghőmérséklet 0.73°C-al a 20. századi 5.0°C átlag felett volt (5.73°C). Ezzel a 18. legmelegebb március lett a mérések kezdete óta és a leghidegebb 2003 óta.
  • Átlagosnál melegebb volt a hónap folyamán szinte szerte Kanadában, illetve az Egyesült Államokban, Mexikóban, Európa nagy részén, Argentínában, Peruban, valamint Észak- és Közép-Oroszországban, India, Kína és Brazília keleti részén.
  • Átlagosnál hűvösebb régiók pedig: Alaszka, Ausztrália, Kelet- és Nyugat-Oroszország és Új-Zéland voltak.
  • Norvégia az 1900-ban megkezdett mérési adatbázis gyűjtése óta a legmelegebb márciuson van túl, míg Ausztráliában a 3. leghidegebb tavaszkezdetet élték át az 1950-ben kezdett mérések óta.
  • Az Egyesült Államokban ugyancsak az eddigi legmelegebb márciuson vannak túl. Több, mint 15.000 maximum hőmérsékleti rekordot regisztráltak a hónap folyamán, és a délebbre eső 48 állam átlaghőmérséklete 10.61°C volt, ami 5.8°C-al magasabb, mint a 20. századi átlag.
  • Az óceáni értékek ekképpen alakultak: a globális érték 15.9°C volt, ami 0.35°C-al magasabb volt, mint a 20. századi átlag. Ez 1988-al és 1990-el holtversenyben a 14. legmelegebb, míg 2008 óta a leghidegebb érték. A melegebb értékek elsősorban a Csendes Óceán, az Észak-Atlanti térség, az Indiai Óceán keleti medencéje, és részben a déli medencéjéből származnak.

Az első negyedév statisztikája:

  • A globális, szárazföldi és óceáni összevont átlaghőmérséklet az év első 3 hónapjában (január–március) 0.39°C-al magasabban alakult, mint a 20 századi átlag (12.3°C). Ezzel 1991-el holtversenyben a 21. legmelegebb első negyedévnek számít, míg 1996 óta a leghidegebbnek. Hibahatár: ±0.09°C.
  • A január–március időszak globális, szárazföldi átlaghőmérséklete 0.53°C-al volt a 20. századi átlag felett (3.7°C). Így a 27. legmelegebb első negyedév lett a mérések kezdete óta, míg 1996 óta a leghidegebb. Hibahatár: ±0.22°C.
  • A január–március időszak globális, óceáni átlaghőmérséklete 0.34°C-al volt a 20. századi átlag felett (15.9°C). Ezzel holtversenyben 1995-el a 14. legmelegebb első negyedév lett a mérések kezdete óta, míg 2008 óta a leghidegebb. Hibahatár: ±0.04°C.

Sarki tengeri jégsapka és a lehullott csapadék jellemzői:

  • Az északi sarki tengeri jégsapka kiterjedése 2012 márciusa folyamán 3-4%-al az átlagos alatt volt, amivel a 9. legkisebb márciusi jégsapka méretet érte el, mióta a műholdas mérések 1979-ben elkezdődtek. 2008 óta azonban ez a legnagyobb méretű jégsapka március folyamán és az elmúlt egy évtized márciusaihoz képest is az egyik legnagyobbnak mondható. A jégtakaró éves maximumát március 18-án, 12 nappal az átlagos után érte el.
  • A déli féltekén, az Antarktisz tengeri jégsapkája 16%-al nagyobb volt idén márciusban mint a sokévi átlag. Ezzel a 4. legnagyobb kiterjedésű jégsapkát mérték idén a 34 éves mérési periódusban.
  • Az északi félteke hótakarója a sokévi átlag jkörülm alakult 2012-ben. Ez az átlag úgy jött ki, hogy az észak-amerikai terület hótakarója jóval az átlag alatt maradt (4. legkisebb hótakaró az adatbázis gyűjtése óta), míg az eurázsiai  hótakaró 1.1 million km2-el nagyobb volt az átlagosnál, ami a 9. legnagyobb márciusi érték.
  • A csapadék igen változatosan alakult március folyamán a Föld egészét tekintve. Szárazság jellemezte szinte szerte Európát. Németországban pl. a 3. legszárazabb márciust regisztrálták a nemzeti mérési adatbázis gyűjtése óta (1881), míg Spanyolországban 1997 óta nem volt ilyen kevés csapadék az első tavaszi hónapban.  Átlag alatti csapadékmennyiséget mértek még kelet Brazíliában, Az egyesült Államok keleti partján, Dél-Amerika déli területein, Nyugat- és Délkelet-Afrika egyes részein és Dél- Délkelet-Ázsiában. Ezzel szemben az átlagosnál jóval több csapadék hullott szerte Ausztráliában, ahol a 4. legcsapadékosabb márciuson vannak túl a 113 éves statisztika szerint. Ez a csapadékmennyiség a La Niña jelenséggel függ össze.

Forrás: NOAA